Nemere, 1880 (10. évfolyam, 1-104. szám)

1880-06-10 / 47. szám

47. Szerk­esz­tőségi iroda Sepsi,Szentgyürgyös­ Cilil­i-utcza, Matheovic srír ház, hová a lap szellemi ré­szét illető közlemények küldendők ■ Kiadó hivatal: J­ehnstein JA Ark könyvnyomdája hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendő Sepsi-Szentgyü­rgy, 1880. Csütörtök, j­unius 10. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. Ai .Háromszéki háziipar-egyzet. hvatalos X. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten­­kint kétszer: csíttöörtökön és van&rusip. ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL: Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . . frt 50 kr. Hir­detűlények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Ntru­tter sora 15 kr. A hatalmak jegyzéke. Budapest, 1880. junius 11. Mihelyt (lesb­en megkezdte konstantinápolyi működését, megszerkesztette az azonos jegyzéket, melyben nyomatékosan követelik a magas portá­­t­ól, hogy minden a berlini szerződésből reá há­­ramló kötelezettséget teljesítsen. E jegyzék fogal­mazványát megvizsgálás czéljából a többi hatal­mak képviselői elé terjesztette. Már ez nagy ne­hézséget képez Göschen missziójában A törökök­ ezt tudják, de egyúttal lehetségesnek tartják azt is, hogy egész Európa szövetkezik Angolország­gal. Ennek a szövetkezésnek a czélja az lenne, hogy Törökországot, rákényszerítse a berlini szer­ződés őt illető pontjainak szigorú és kivétel nél­küli végrehajtására. A porta ennek ellenében már megalkotta védelmi tervét.­­ Mindenekelőtt egy nemrég a minisztertanácsban hozott és a szultán­tól szentesített határozat értelmében minden a bel­ügy­ekre vonatkozó idegen beavatkozást vissza fog utasítani. Erre a pontra vonatkozólag még discus­­sióba sem fog bocsátkozni. A nemzetközi reform­bizottság, a­mely azonos a kelet-ruméliaival, mi egyébbel sem fog foglalkozhatni, mint ama sza­bályzatnak vizsgálatával, melyet a porta európai provincziáira nézve megállapíttatott. Mihelyt, a bi­zottság a lokális adminisztráczióba fog beleavat­kozni akarni, a porta rögtön véget fog vetni mű­ködésének. Arról a pénzügyi bizottságról, melyről itt-ott­ beszéltek, szó sem lehet s a hatalmak kép­viselői is elállanak már ezt illető terveikről. Mult szombaton a miniszterelnök, Savas pasa és Musli­mi pasa egész nap tanácskoztak s este a szul­tánhoz mentek a kabinet néhány tagjával, köztük Savfet és Mahmud Neddim pasákkal, a szultán elnöklete alatt értekezletet tartottak. Az értekez­let elhatározta, hogy emlékiratot szerkeszt, mely az azonos jegyzékre válasz lesz. Ez az emlékirat, a melyen már múlt vasárnap óta dolgoznak a kül­ügyi hivatalban, be fogja bizonyítani, hogy a por­ta, a mennyiben hatalmában állott, eddig a berlini szerződés minden klauzauláját szigorúan végrehaj­totta s hogy csak lokális nehézségek miatt nin­csenek még végrehajtva a görög és montenegrói kérdésre vonatkozók. A felmerülő nehézségeket, a­melyekre már a berlini szerződés alkalmával fi­gyelmeztettek a porta képviselői, teljes erejéből iparkodik a török kormány elhárítani, hogy a kér­dések­ rendzavarás és vérontás nélkül oldathassa­nak meg. De ha Európa annyira át van hatva a portára rótt terhek és kötelezettségektől, — így fog szólni az emlékirat — gondol-e arra is, a­mire maga kötelezte magát a berlini szerződésben? S itt el fogja sorolni a jegyzék mindazokat a ha­tározatokat, melyeket Európának kellene végrehaj­tania, de melyeket Törökország nagy kárára ed­dig még végre nem hajtott, így a szerződés sz­e­­rint a dunai várakat le kellene rontani, a Balkán vonalat török csapatoknak kellene megszállaniuk, Bulgária és Kelet-Porméria lakóinak származás és vallásra való tekintet nélkül teljesen egyenlősíttet­­niök kellene, a batumi kikötőt tisztán kereskedelmi kikötőnek kellene nyilvánítani. Felhatalmazza-e a berlini szerződés a bulgár fejedelmet arra, hogy hajó­hadat tartson a Dunán? Joga van-e ugyan ő neki orosz sereget befogadni országára azon ürügy alatt, hogy testőrséget alakít olyan katonákból, a­kik Oroszországból jöttek. Ita a berlini szerződés kötelező a portára nézve, é épen oly kötelező a többi felekre nézve is, s most az a kérdés : me­lyik mutatott, több jóakaratot, becsületességet azok végrehajtásában, a porta-e, avagy Európa? — Még most nem lehet tudni, mit fognak a hatal­mak­ e tagadhatatlan tényekre válaszolni. A por­tának azt mondják, hogy azért nem okkupálhatja a Balkánt, mert a bulgárok nem akarják , nem mondhatná-e ugyanazon, vagy még több joggal a porta is, hogy Montenegró nem okkupálhatja Albá­niát, mert az albánok nem akarják ? --­ A „Nemere“ tarcz­ija. Fürdői levél. Herkulesiimile, (Mehádia) 1880. junius 4. Levelek kuszáti lapjai nem tételezik fel a tö­kéletes rendszerességet mindenkor, épen ezért ilyen tekintetben bírálat alól mentesek vagyunk. Egy szobortöredék után történt elnevezést tételeztünk volt fel valószínűnek ; a történelmi után­járás kitüntette, hogy maga Róma cézára, Traján adta az általa alapított városnak az „a­d aquas Herculi-sacras“ elnevezést, mikor azt az V. légióval (cserneczi 1.) fölépítette. A rómaiaknál kü­lönben általában dívott, hogy Herkulesnek szen­teljék fürdőiket, így történt ez pl. I­m­e r­e vei Siciliában, Capua vizeivel Campaniában. „E­­gy szerencsés, mint Augusz­­t­us ; jó, mint T­raján“ ez volt a római plebe­jusnak — késő időkre fennmaradt — szerencse­­kivánata, mikor szive legmélyebb fenekéről kíván­ta megemberelni, a kit szeretett. A­­ raján alatt gonddal Ápolt fürdő s a pro­­vinczia utódai Commodus, Cl. Aurelius, 1.. Dom Aurelianus alatt nem érte meg többé a régi jó illőket, szerencsétlenségei egymást érték. Majd a népvándorlás, magyarok honfoglalása, török, ta­­k­­ar pusztítása alatt, nem maradt kő kövön s csak a legújabb kornak sikerült kőtörmelék, hegysza­­kadás alól kiásni az eltemetett históriát. A cik­­lopi falak örök időkre való szilárdságával ver­senyez a helyenként napfényre hozott kőfalazat. A vízvezetésben oly nagy tökélyre emelkedett ró­maiak a q u a d u k t j a i n a k részleteit ismerhetjük fel bennük,­­ tényleg hét Herkules szobor­töredéket ta­láltak, az együtt lelt márvány táblák feliratai sze­rint legalább tizenegy szobor emeltetett, he­lyet nem tudhatni hol. Ilyen márványtáblát a több ször említett kőhíd baloldali falába raktak be ha­tot, a többit Bécsbe vitték. Vasfogú korszakok vonultak végig orszá­gokon, a­mit megkímélt az idegen : gyakran meg­­semmisítene maga a tudatlan tulajdonos. Egyik népfürdőben a falba dombormű-emléket falaztak be, hogy védve legyen víztől, fagytól. A naiv „dako román“ nemzedék — ad majorem Plerkuli glóriám — és saját egészségük gyarapodásának szemmeltartásával — megették a dombor­mű jórészét poralakban. Mindenik levakart belőle valamit és bevette fürdés közben — mint a hypochondrikusok a Miroson-pilulát, vagy a Hoff­­féle maláta-kivonatot, — míg el nem tiltották, nem az ők, hanem a basrelief egészsége szempont­jából. Maga a fürdő neve is feledésbe ment las­sanként és a szomszéd Mehádia után nevezték, míg Peren­cz császár 1817-ben történt kijárta­kor, miről egy emléktábla beszél, vissza nem ál­lította a Herkulesfürdő elnevezést.*) Uralkodónk, I. F­e­r­e­n­c­z József ő Fel­sége szintén meglátogatta 1752 ben e kévizeket, minek emlékére a Ferencz-udvar falába következő feliratú márványlap helyeztetett : ERAXCISCIÉ JOSHM.S PRIMUS AUSTR1AE IMPERATOR PROVINCIÁÉ IMPERII PERLÜSTRANS ANTIQUISS1MAS HAS THERM AS CLEMENTISSIME ÍXSPICER E DIGXATI S EST DIE XIX JULII MDCCCLIL Különböző fürdő maecenások iránti kegyelet vagy hála kifejezései, utánuk neveztek el minden feltűnőbb vagy általuk különösen kedvelt kirán­dulási pontot, magaslatot, tért, vagy forrást. Az általában meredek oldalak nem riasztották vissza a fürdő igazgatóságát, hogy — nagy költséggel is — utakat,, sétányokat készíttessen a vendégek szórakoztatására, kényelmére. Ezek egyike a már említett zsiványbarlangtól csekély távolságban ága­zik el s félórai enyhe emelkedéssel a Chor­ich tetőre vezet, honnan az egész fürdő hosszában, pompás madártávlatban tekinthető át. Innen kité­rővel az izzasztó-barlanghoz jutunk, mely maga nem izzaszt ugyan, de bejáratától balra azonnal értesülünk elnevezése okáról. Keskeny sziklarepedésből forró gőz lövel felénk, mintha földalatti óriási fű­tőgép szelepét nyitották volna ki. Rejtelmes mélységből a víz forrásához hasonló zú­gás hat a fülbe, melynek hallatára, a meleg gőz nélkül is izzadság boritná az okok után fürkésző gyönge halandót. *) L. „Der Kurort Herliulesbad. von Dr. Ernáiméi Álunk Wien 1871.“ Azt tartják e nyílásról, hogy azon nagy föld­alatti medenczébe vezet, melyből a Herkulesfürdő vize a hegy lábánál előtör s mi sem szól e nézet va­lószínűsége ellen, hacsak a gőz magas hőfoka még nagyobb mélységből való eredete mellett nem bi­zonyít, mint az említett vizé. A természet eme páratlan ingyenes gőzfürdő­jét siet felhasználni a köznép, mely sűrűen láto­gatja az izzasztó-barlang küszöbét, de nem mu­lasztja el a rejtélyes tünemény félszer gerjesztő hatása alatt, hogy meg ne keresztezze mellét. Erdei utak kas árnyában csengő madárdal közepett a Deáktetőhöz visz utunk. A tisztá­son emelt pavillonból ismét a legszebb kilátás kínálkozik az alattunk fekvő gyógyhely festői cso­­portozatára. Odább, mintha Mózes botja nyitotta volna meg a sziklát: a hideg víz nagy zajjal csör­tet elő és vágtat lefelé a meredélybe vágott árok­ban. Az ösvényen itt-ott Aesculap kigyója vagy valamelyik ártatlan coluber rokona megrettent­ve törekszik menekülni; veszedelmes testvéreik, a vipera,a modytes és v. berus kerülik a nyilvánosságot, mint a rosz öntudat. Félre hárított kődarabok nyirkos fekhelye alól apró skorpiók gyorsan iramlanak a haraszt közé; nem oly veszedelmes állatkák (skorpió eu­­ropeus), mint a hírük. A lakosok üzletté emelték e rovarok gyűjtését, 100 drbért negyven krajczárt kérnek s buszért adják. Alig akad valaki, a ki nem veszett legalább emlékül, ha nem bízik is azon nagy erejű hatásban, melyet a skorpió-olaj ember és állat bajában előidézni képes. Mert attól minden­féle sebnek okvetlenül be kell hegyednie a köz­hiedelem szerint és nemcsak a skorpiószúrás ellen csalhatatlan homeopathikus gyógyszer. A völgyből közeledtünkre felharsan a Bocac­­cio négyes. A franczia zeneművet magyar-czigány hozza, kinek neve a német: „Joseph Stettner, aus Temesvár,“ hanem a virtusa, az mégis csak­ magy­a­r, nem hiába, hogy — c­z­i­g­á­n­y. A kihalt parkot gyorsan ellepi erre a tarka sereg s a czipő talpa zene után felényire véko­­nyulva, nyugalomra tér szegény. Azután becsukják a bakákat és csöndesség lészen, csak a Cserna­zug örök küzdelmében med­ve sziklafenekével. Gy.s. Uoeschen úr fogadtatásáról bővebb tudósítá­sok fekszenek előttünk. Egy konstantinápolyi táv­irat már jelezte azt a barátságos hangú beszédet, melyet az angol követ a szultánhoz intézett. A „Pel. Corr.“ értesülése szerint Layard elutazása után Szavasz pasa sürgette Goeschen úr mielőbbi kihallgatását. E lapnak a kihallgatásról szóló ver­­siója szerint Goeschen a szultán előtt szerencsét kívánt magának küldetéséhez s hangsúlyozta, hogy jól tudja, hogy a szultán törekvése birodalma és alattvalói helyzetének megjavítására van irányozva s hogy igy mennyire ugyanazon czél lebeg a szul­tán és az angol királynő előtt. Noha — téve hoz­zá — küldetése csak ideiglenes, mert a parlamenti tagsággal járó kötelezettségeket kell teljesítenie, mégis meg van győződve, hogy korlátolt küldeté­sének idején belől megoldatnak a még függőben levő kérdések. Válaszában a szultán hangsúlyozta azt a barátságot, mely Törökországot és Angliát mindenkor össze­fűzte és uralkodása czéljául a bi­rodalomban szükséges reformok valósítását s a még függő összes kérdések megoldását mondotta. A feszültség tehát, mely már előre vetette árnyékát, egyelőre ki van kerülve. Mind a két fél közeledett egymáshoz, a porta levetkőzte bizalmat­lanságát s az angol követ lemondott arról, hogy a diplomácziai etiquette-szabályok ellenére az ün­nepélyes fogadtatáson programmal álljon elő, mely­ben benne lett volna az az ismeretes nyilatkozat is, hogy Angliának semmi különös érdeke nincs Törökország fennállásában. Franc­iaország és Anglia közt, mint már al­kalmunk volt jelezni, az utóbbi időben igen szoros diplomácziai viszony fejlődött ki, mely a görög

Next