Nemere, 1880 (10. évfolyam, 1-104. szám)
1880-06-10 / 47. szám
47. Szerkesztőségi iroda Sepsi,Szentgyürgyös Cilili-utcza, Matheovic srír ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők ■ Kiadó hivatal: Jehnstein JA Ark könyvnyomdája hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendő Sepsi-Szentgyürgy, 1880. Csütörtök, junius 10. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. Ai .Háromszéki háziipar-egyzet. hvatalos X. évfolyam. Megjelenik ezen lap hetenkint kétszer: csíttöörtökön és van&rusip. ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL: Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . . frt 50 kr. Hirdetűlények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Ntrutter sora 15 kr. A hatalmak jegyzéke. Budapest, 1880. junius 11. Mihelyt (lesben megkezdte konstantinápolyi működését, megszerkesztette az azonos jegyzéket, melyben nyomatékosan követelik a magas portától, hogy minden a berlini szerződésből reá háramló kötelezettséget teljesítsen. E jegyzék fogalmazványát megvizsgálás czéljából a többi hatalmak képviselői elé terjesztette. Már ez nagy nehézséget képez Göschen missziójában A törökök ezt tudják, de egyúttal lehetségesnek tartják azt is, hogy egész Európa szövetkezik Angolországgal. Ennek a szövetkezésnek a czélja az lenne, hogy Törökországot, rákényszerítse a berlini szerződés őt illető pontjainak szigorú és kivétel nélküli végrehajtására. A porta ennek ellenében már megalkotta védelmi tervét. Mindenekelőtt egy nemrég a minisztertanácsban hozott és a szultántól szentesített határozat értelmében minden a belügyekre vonatkozó idegen beavatkozást vissza fog utasítani. Erre a pontra vonatkozólag még discussióba sem fog bocsátkozni. A nemzetközi reformbizottság, amely azonos a kelet-ruméliaival, mi egyébbel sem fog foglalkozhatni, mint ama szabályzatnak vizsgálatával, melyet a porta európai provincziáira nézve megállapíttatott. Mihelyt, a bizottság a lokális adminisztráczióba fog beleavatkozni akarni, a porta rögtön véget fog vetni működésének. Arról a pénzügyi bizottságról, melyről itt-ott beszéltek, szó sem lehet s a hatalmak képviselői is elállanak már ezt illető terveikről. Mult szombaton a miniszterelnök, Savas pasa és Muslimi pasa egész nap tanácskoztak s este a szultánhoz mentek a kabinet néhány tagjával, köztük Savfet és Mahmud Neddim pasákkal, a szultán elnöklete alatt értekezletet tartottak. Az értekezlet elhatározta, hogy emlékiratot szerkeszt, mely az azonos jegyzékre válasz lesz. Ez az emlékirat, a melyen már múlt vasárnap óta dolgoznak a külügyi hivatalban, be fogja bizonyítani, hogy a porta, a mennyiben hatalmában állott, eddig a berlini szerződés minden klauzauláját szigorúan végrehajtotta s hogy csak lokális nehézségek miatt nincsenek még végrehajtva a görög és montenegrói kérdésre vonatkozók. A felmerülő nehézségeket, amelyekre már a berlini szerződés alkalmával figyelmeztettek a porta képviselői, teljes erejéből iparkodik a török kormány elhárítani, hogy a kérdések rendzavarás és vérontás nélkül oldathassanak meg. De ha Európa annyira át van hatva a portára rótt terhek és kötelezettségektől, — így fog szólni az emlékirat — gondol-e arra is, amire maga kötelezte magát a berlini szerződésben? S itt el fogja sorolni a jegyzék mindazokat a határozatokat, melyeket Európának kellene végrehajtania, de melyeket Törökország nagy kárára eddig még végre nem hajtott, így a szerződés szerint a dunai várakat le kellene rontani, a Balkán vonalat török csapatoknak kellene megszállaniuk, Bulgária és Kelet-Porméria lakóinak származás és vallásra való tekintet nélkül teljesen egyenlősíttetniök kellene, a batumi kikötőt tisztán kereskedelmi kikötőnek kellene nyilvánítani. Felhatalmazza-e a berlini szerződés a bulgár fejedelmet arra, hogy hajóhadat tartson a Dunán? Joga van-e ugyan ő neki orosz sereget befogadni országára azon ürügy alatt, hogy testőrséget alakít olyan katonákból, akik Oroszországból jöttek. Ita a berlini szerződés kötelező a portára nézve, é épen oly kötelező a többi felekre nézve is, s most az a kérdés : melyik mutatott, több jóakaratot, becsületességet azok végrehajtásában, a porta-e, avagy Európa? — Még most nem lehet tudni, mit fognak a hatalmak e tagadhatatlan tényekre válaszolni. A portának azt mondják, hogy azért nem okkupálhatja a Balkánt, mert a bulgárok nem akarják , nem mondhatná-e ugyanazon, vagy még több joggal a porta is, hogy Montenegró nem okkupálhatja Albániát, mert az albánok nem akarják ? -- A „Nemere“ tarczija. Fürdői levél. Herkulesiimile, (Mehádia) 1880. junius 4. Levelek kuszáti lapjai nem tételezik fel a tökéletes rendszerességet mindenkor, épen ezért ilyen tekintetben bírálat alól mentesek vagyunk. Egy szobortöredék után történt elnevezést tételeztünk volt fel valószínűnek ; a történelmi utánjárás kitüntette, hogy maga Róma cézára, Traján adta az általa alapított városnak az „ad aquas Herculi-sacras“ elnevezést, mikor azt az V. légióval (cserneczi 1.) fölépítette. A rómaiaknál különben általában dívott, hogy Herkulesnek szenteljék fürdőiket, így történt ez pl. Ime re vei Siciliában, Capua vizeivel Campaniában. „Egy szerencsés, mint Augusztus ; jó, mint Traján“ ez volt a római plebejusnak — késő időkre fennmaradt — szerencsekivánata, mikor szive legmélyebb fenekéről kívánta megemberelni, a kit szeretett. A raján alatt gonddal Ápolt fürdő s a provinczia utódai Commodus, Cl. Aurelius, 1.. Dom Aurelianus alatt nem érte meg többé a régi jó illőket, szerencsétlenségei egymást érték. Majd a népvándorlás, magyarok honfoglalása, török, takar pusztítása alatt, nem maradt kő kövön s csak a legújabb kornak sikerült kőtörmelék, hegyszakadás alól kiásni az eltemetett históriát. A ciklopi falak örök időkre való szilárdságával versenyez a helyenként napfényre hozott kőfalazat. A vízvezetésben oly nagy tökélyre emelkedett rómaiak a q u a d u k t j a i n a k részleteit ismerhetjük fel bennük, tényleg hét Herkules szobortöredéket találtak, az együtt lelt márvány táblák feliratai szerint legalább tizenegy szobor emeltetett, helyet nem tudhatni hol. Ilyen márványtáblát a több ször említett kőhíd baloldali falába raktak be hatot, a többit Bécsbe vitték. Vasfogú korszakok vonultak végig országokon, amit megkímélt az idegen : gyakran megsemmisítene maga a tudatlan tulajdonos. Egyik népfürdőben a falba dombormű-emléket falaztak be, hogy védve legyen víztől, fagytól. A naiv „dako román“ nemzedék — ad majorem Plerkuli glóriám — és saját egészségük gyarapodásának szemmeltartásával — megették a dombormű jórészét poralakban. Mindenik levakart belőle valamit és bevette fürdés közben — mint a hypochondrikusok a Miroson-pilulát, vagy a Hoffféle maláta-kivonatot, — míg el nem tiltották, nem az ők, hanem a basrelief egészsége szempontjából. Maga a fürdő neve is feledésbe ment lassanként és a szomszéd Mehádia után nevezték, míg Perencz császár 1817-ben történt kijártakor, miről egy emléktábla beszél, vissza nem állította a Herkulesfürdő elnevezést.*) Uralkodónk, I. Ferencz József ő Felsége szintén meglátogatta 1752 ben e kévizeket, minek emlékére a Ferencz-udvar falába következő feliratú márványlap helyeztetett : ERAXCISCIÉ JOSHM.S PRIMUS AUSTR1AE IMPERATOR PROVINCIÁÉ IMPERII PERLÜSTRANS ANTIQUISS1MAS HAS THERM AS CLEMENTISSIME ÍXSPICER E DIGXATI S EST DIE XIX JULII MDCCCLIL Különböző fürdő maecenások iránti kegyelet vagy hála kifejezései, utánuk neveztek el minden feltűnőbb vagy általuk különösen kedvelt kirándulási pontot, magaslatot, tért, vagy forrást. Az általában meredek oldalak nem riasztották vissza a fürdő igazgatóságát, hogy — nagy költséggel is — utakat,, sétányokat készíttessen a vendégek szórakoztatására, kényelmére. Ezek egyike a már említett zsiványbarlangtól csekély távolságban ágazik el s félórai enyhe emelkedéssel a Chorich tetőre vezet, honnan az egész fürdő hosszában, pompás madártávlatban tekinthető át. Innen kitérővel az izzasztó-barlanghoz jutunk, mely maga nem izzaszt ugyan, de bejáratától balra azonnal értesülünk elnevezése okáról. Keskeny sziklarepedésből forró gőz lövel felénk, mintha földalatti óriási fűtőgép szelepét nyitották volna ki. Rejtelmes mélységből a víz forrásához hasonló zúgás hat a fülbe, melynek hallatára, a meleg gőz nélkül is izzadság boritná az okok után fürkésző gyönge halandót. *) L. „Der Kurort Herliulesbad. von Dr. Ernáiméi Álunk Wien 1871.“ Azt tartják e nyílásról, hogy azon nagy földalatti medenczébe vezet, melyből a Herkulesfürdő vize a hegy lábánál előtör s mi sem szól e nézet valószínűsége ellen, hacsak a gőz magas hőfoka még nagyobb mélységből való eredete mellett nem bizonyít, mint az említett vizé. A természet eme páratlan ingyenes gőzfürdőjét siet felhasználni a köznép, mely sűrűen látogatja az izzasztó-barlang küszöbét, de nem mulasztja el a rejtélyes tünemény félszer gerjesztő hatása alatt, hogy meg ne keresztezze mellét. Erdei utak kas árnyában csengő madárdal közepett a Deáktetőhöz visz utunk. A tisztáson emelt pavillonból ismét a legszebb kilátás kínálkozik az alattunk fekvő gyógyhely festői csoportozatára. Odább, mintha Mózes botja nyitotta volna meg a sziklát: a hideg víz nagy zajjal csörtet elő és vágtat lefelé a meredélybe vágott árokban. Az ösvényen itt-ott Aesculap kigyója vagy valamelyik ártatlan coluber rokona megrettentve törekszik menekülni; veszedelmes testvéreik, a vipera,a modytes és v. berus kerülik a nyilvánosságot, mint a rosz öntudat. Félre hárított kődarabok nyirkos fekhelye alól apró skorpiók gyorsan iramlanak a haraszt közé; nem oly veszedelmes állatkák (skorpió europeus), mint a hírük. A lakosok üzletté emelték e rovarok gyűjtését, 100 drbért negyven krajczárt kérnek s buszért adják. Alig akad valaki, a ki nem veszett legalább emlékül, ha nem bízik is azon nagy erejű hatásban, melyet a skorpió-olaj ember és állat bajában előidézni képes. Mert attól mindenféle sebnek okvetlenül be kell hegyednie a közhiedelem szerint és nemcsak a skorpiószúrás ellen csalhatatlan homeopathikus gyógyszer. A völgyből közeledtünkre felharsan a Bocaccio négyes. A franczia zeneművet magyar-czigány hozza, kinek neve a német: „Joseph Stettner, aus Temesvár,“ hanem a virtusa, az mégis csak magyar, nem hiába, hogy — czigány. A kihalt parkot gyorsan ellepi erre a tarka sereg s a czipő talpa zene után felényire vékonyulva, nyugalomra tér szegény. Azután becsukják a bakákat és csöndesség lészen, csak a Csernazug örök küzdelmében medve sziklafenekével. Gy.s. Uoeschen úr fogadtatásáról bővebb tudósítások fekszenek előttünk. Egy konstantinápolyi távirat már jelezte azt a barátságos hangú beszédet, melyet az angol követ a szultánhoz intézett. A „Pel. Corr.“ értesülése szerint Layard elutazása után Szavasz pasa sürgette Goeschen úr mielőbbi kihallgatását. E lapnak a kihallgatásról szóló versiója szerint Goeschen a szultán előtt szerencsét kívánt magának küldetéséhez s hangsúlyozta, hogy jól tudja, hogy a szultán törekvése birodalma és alattvalói helyzetének megjavítására van irányozva s hogy igy mennyire ugyanazon czél lebeg a szultán és az angol királynő előtt. Noha — téve hozzá — küldetése csak ideiglenes, mert a parlamenti tagsággal járó kötelezettségeket kell teljesítenie, mégis meg van győződve, hogy korlátolt küldetésének idején belől megoldatnak a még függőben levő kérdések. Válaszában a szultán hangsúlyozta azt a barátságot, mely Törökországot és Angliát mindenkor összefűzte és uralkodása czéljául a birodalomban szükséges reformok valósítását s a még függő összes kérdések megoldását mondotta. A feszültség tehát, mely már előre vetette árnyékát, egyelőre ki van kerülve. Mind a két fél közeledett egymáshoz, a porta levetkőzte bizalmatlanságát s az angol követ lemondott arról, hogy a diplomácziai etiquette-szabályok ellenére az ünnepélyes fogadtatáson programmal álljon elő, melyben benne lett volna az az ismeretes nyilatkozat is, hogy Angliának semmi különös érdeke nincs Törökország fennállásában. Franciaország és Anglia közt, mint már alkalmunk volt jelezni, az utóbbi időben igen szoros diplomácziai viszony fejlődött ki, mely a görög