Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-05-04 / 36. szám
joga szólani, nem szólhatott. A honvédelmi miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a közös hadsereg nevelő intézeteiben százhúsz magyar ifjú részére szervezendő alapítványi hely felállításáról. A ház ezután megszavazta a képviselőház ápril havi költségvetését. Az ülés végén Lánczy Gyula interpellált az igazságügyminiszternek a királyi ügyészekhez intézett rendelete tárgyában, a közigazgatási tisztviselők ellen hivatali minőségben elkövetett bűntény vagy vétség iránti feljelentések esetében követendő vizsgálati eljárásról. Az interpelláczió az igazságügyminiszternek kiadatott. A főrendiház is tartott ápril 29-én rövid ülést, melyen tudomásul vétettek a miniszterelnök által beküldött szentesített törvények és a szünidők alatt érkezett kérvények és egyéb iratok. Ezután Haynald Lajos bibornok-érsek bemutatta a pénzügyi bizottság jelentését a hozzá intézett s letárgyalt javaslatokról, valamint Szögyény Marich László a jogügyi bizottság jelentését a hozzá utasított s már letárgyalt javaslatokról. Mindkét jelentés a csütörtöki ülés napirendjére tűzetett ki tárgyalás végett. A Szlávy leköszönése folytán megüresedett közös pénzügyminiszteri állás betöltésére vonatkozólag sokféle hír kering. Elsősorban Kárlay Bénit, a külügyi hivatal osztályfőnökét emlegetik, kit azonban, mint a keleti ügyek legalaposabb ismerőjét, gr. Kálnoky külügyminiszter nem nélkülözhet s a „P. Lt.“ értesülése szerint maga Kállay sem mutat hajlamot Szlávy miniszter örökségének átvételére. Emlegetik gr. Zichy Józsefet, a Bittókabinet volt kereskedelmi miniszterét, Orczy Béla bárót, ő Felsége személye melletti minisztert, Tisza Lajos szegedi királyi biztost, gr. Szapáry Géza fiumei kormányzót, Tóth Vilmos közös számvevőségi elnököt s másokat is. Mindezen hírek azonban alighanem puszta kombinácziók s eddigelé — egy bécsi távirat szerint— legvalószínűbbnek azt tartják, hogy Orczy bárót nevezik ki Szlávy helyére. Külföld. Montenegrói tisztek utaznak Bulgáriában, hogy a herczegovinai felkelők számára önkényteseket toborozzanak. A tisztek a „Frdbl.“ híre szerint rendes egyenruhájukban járnak és toborzási irodáikat a bolgár hatóságok engedélyével állítják fel. De daczára annak, hogy ю rubel zsebpénzt és 40 rubel havi díjat ígérnek a résztvevőknek , csak a muszkabarát párt, a tisztek és néhány kalandor támogatja őket . Várnában, Sumlában és Balgrádban csak kevés egyént sikerült megnyerniük, mivel a bolgárok e tekintetben igen üdvös tapasztalatokat szereztek a szerb-török háború alatt s nem szívesen égetik meg az ujjaikat idegen érdekekért. Mindamellett nem volna felesleges, hogy a montenegrói és bolgár kormánynak ezen ügygyel szembeni tanúsított magatartásáról közelebbi felvilágosításokat kívánjon külügyi kormányunk is. Az izlandi viszonyok változása tekintetében nagy jelentőségű hír érkezik Londonból. Gladstone kormányelnök ugyanis Parnellel, kit e napokban eresztettek ki fogságából, tárgyalásokat indított, s a hír szerint ezek alapján remény van arra, hogy Izlanddal mielőbb kibékülés létesülhet. A kormány a landliga bizonyos követeléseinek hajlandó eleget tenni és pedig a bérhátralékok s a megveendő bérbirtokok kibérelhetésének megkönnyítése tekintetében, s ezért a parnellisták az erőszakra izgatást abbahagynák s az agrárius vétségek megszűnését helyezik kilátásba. Tekintve azonban, hogy az állapotok Izlandban még nagyon bonyolultak, kérdéses, hogy várjon Parnellnek lesz-e elég befolyása a fénnekre, hogy békés útra térjenek. Francziaországbitti a kormány ellen a Gambettisták részéről megindított harcban maga Grévy köztársasági elnök is részt fog venni, ami kétségtelen jele, hogy megunta elleneinek folytonos vádaskodását. Erre mutat legalább a párisi „National“ jelentése, hogy Grévy megígérte Marseille városnak, hogy ott látogatást teend s ez alkalommal beszédet tartana, melyben a köztársasági kormányzat előnyeit fogja kifejteni. Az említett lap hozzáteszi, hogy a köztársaság elnöke némi idő óta élénkebb érdeklődést tanúsít politikai ügyek iránt és a minisztérium tanácskozásaikon is sűrűbben vesz részt. A Gamletteisták működése különben ezt némiképen igazolja is. Gallifet tábornok, Gambetta barátja, legutóbb egy ebéd alkalmával megtámadta a kormányt s szemére vetette, hogy nem tudja megóvni Francziaország tekintélyét a külfölddel szemben. Azt is beszélte akkor a tábornok, hogy a német nagykövet oly szerződés kötésére akarja bírni Freydinet kormányelnököt, amely kötelezi Németországot a franczia terület biztosítására, Francziaországot pedig hadseregének csökkentésére és arra, hogy más nagy hatalommal nem léphet szövetségre. Giliset arra a kérdésre, hogy miképen tudta meg ezt, azt felelte, hogy Gambettától, akinek okvetlenül ismét kormányelnökké kell lennie, különben elveszti Francziaország egész tekintélyét. Háromszékmegye közigazgatási bizottsága gyűléséből, Sepsi Szentgyörgy, 1882. május 2. A háromszékmegyei közigazgatási bizottság rendes havi ülését ma tartotta meg. A bizottság előtt felolvasott jelentésekből közöljük az, alábbiakat. Az alispán jelentése mindenekelőtt a lapunkból is kellően ismeretes Cseh Emil-féle szomorú ügygyel foglalkozott, megemlítvén, hogy a firtánczok, kik Cseh Emilt életveszélyesen bántalmazták, már be vannak fogva, de bűntényük felett ítélet még nem mondatott. Igeit helyesen említi meg az alispán úr, hogy úgy a kézdivásárhelyi járásbiró, mint a polgármester mulasztást követtek el, midőn a területükön megtörtént eseményről kellő időben jelentést nem tettek a törvényhatósághoz. A hivatalos jelentés csakis a főispán úr s az alispáni hivatal felszólítására érkezett be nagy későn. A lefolyt hónapban 10 tüzeset jelentetett be, melyek közül nagyobb mérvű volt az oltszemi. Az 1883 ik évi követválasztásra jogosultak összeírására, illetőleg kiigazítására nézve az előmunkálatok feletti tanácskozásra a központi választmány május 3-ára összehivatott. Dr. Antal Mihály, megyei főorvos jelentése az általános egészségi állapotokra vonatkozik, melyek csaknem teljesen kielégítőknek mondhatók. A himlő néhány községben uralkodott nagyobb mértékben, így például Hilib, Páva, Réty, Kovászna, Nyén, Bodzaforduló, Barátos, Páké, Zágon, Hidvég, Nagyajta községekben voltak nagyobb himlőzési esetek, melyekre nézve az orvosrendőri intézkedések megtétettek. A l'erencz József kórházban összesen 48 beteg ápoltatott p m. hónapban. E kórházban két műtét fordult elő, u. m. egy diónagyságu ráknak kiemelése az orr porozos részéről és egy alsóajak ráknak eltávolítása. Az állategészségügyben jelentékenyebb zavar nem fordult elő. Kovács Gábor mérnök azon jelentését, hogy a megye területén sem az állami, sem a megyei utakon semmi oly nevezetesebb mozzanat nem történt, mely különös említést érdemelne a bizottság tudomásul vette. Komáromy Andor, kir. tanfelügyelő jelentésében a dálnoki községi iskolának államivá történt átalakításáról tett előterjesztést. A lapunkban már említett 2O°/ os levonásoknak engedélyezését is bejelentette, mely intézkedést a bizottság is örömmel üdvözölte. Továbbá mind a közigazgatási bizottság, mind a tanfelügyelőség fel hivattak a bélyegtörvénynek alkalmazását iskolai számadásokon is szigorúan ellenőrizni. Végre jelentést tett, miszerint a kovásznás állami iskola himlőjárvány miatt szünetel. Gencsy István, adófelügyelő jelentése szerint múlt április hónapban egyenes adókban bejött 10.120 frt 92 kr; a múlt év hasonló időszakában bejött 8.778 frt 66 kr; e szerint az eredmény kedvezőbb 1342 frt 26 krral. Múlt hónapban hadmentes díjban bejött 1996 frt 74 kr. Adófizetés iránti időhátralékot április hónapban nem engedélyezett az adófelügyelő. Séra Tamás, megyei árvaszéki elnök jelentéséből kiemeljük a következő adatokat. Múlt hó végén árvalétszám maradt 8830; gondnokság alatt volt 204; az ügyforgalmat illetőleg márczius hónapról átjött 690 drb ; ebből elláttatott 426 darab. A háromszék megyei összesített gyámpénztárnak márczius végén pénzkészlete volt 7316 frt; ehhez áprilisban bevézetett 8636 frt 20 kr; összesen bevétel volt 15.952 frt 51 kr; kiadatott árváknak és kikölcsönzőknek 13.298 frt, készpénz van 2654 frt 21 kr A kir. ügyészség és posta igazgatóség; jelentései után az egyes ellátott ügyek közül megemlítjük a következőket: Elczner Sándor, egerpataki tanító ellen a gyermekekkel való goromba bánásmódja és társadalmi magaviselete miatt fegyelmi kereset indítatott meg, melyet a tanító azzal kíván megelőzni, hogy tanítói állomásáról leendő lemondását az iskolaszéknek benyújtotta. A közig. bizottság azonban a fegyelmi vizsgálatott ellene fentartja s annak keresztülvitelét elrendelte. A bereczki polgármesterhez több ízben intézett felszólítást a megyei alispán a többek között azon ügyben, hogy dr. Cseh Károly járványorvosi illetékét utalványoza ki. A polgármester azonban e felhívásnak nem tévén egészen eleget, a megyei közigazgatási bizottság ellene a fegyelmi eljárást elrendelte s ennek keresztül vitelével a törvény idevonatkozó szavai szerint, az alispán bizatott meg. A dálnoki községi iskolának államivá történt átalakítása tárgyában a végleges intézkedések megtétettek, tanítók és gondnokok kineveztettek. A gondnokok el is fogadták a kinevezést alcsernátoni Domokos János, ismert tekintélyes birtokos kivételével. Jellemző mindenesetre azon indokolás, melylyel a kinevezést visszautasította. Azt mondja ugyanis, hogy a személy és vagyonbiztosság veszélyeztetve van Dálnokban s ily körülmények közt nem kíván tagja lenni a gondnokságnak. Csakugyan, ha az ottani közelebbi zavaros eseményekre gondolunk, alapos indoknak tűnik fel a Domokos úré, mert hát vele is igen könnyen megtörténhetnek, hogy az ő nevében is pl. váltót vagy kötelezvényt állítnának ki Dálnokban és épen arról a napról datálnák, amikor ott véletlenül megfordulna. Az ilyen furfangos vagyonellenes merénylet nem áll példa nélkül Dálnokban. Bodi Ián a községi iskola helyébe állami iskola felállítását hozta javaslatba a tanfelügyelő előterjesztését a bizottság indokaival együtt elfogadta és felterjeszteni határozta. A gyámhatósági jóváhagyástól függő és illetékkiszabási hivatalokhoz bejelentendő jog ügyletnemek meghatározása iránt ц pénzügyminiszteriumhoz felterjesztés létetett. A holland nép köréből, Beube István felolvasása. (Folytatás is vége.) jellemezve és ismerve e népet, a fentebbiek után a következnék, hogy az a legtökéletesebb, következőleg nincsenek hibái, hátrányai, nincs semmi, mit neki felróni lehessen, igen, de melyik ember vagy nép lehet tökéletes e tokion ? Még a hollandus sem! Neki is vannak, kétségkívül, egyes rész szokásai, mint a sok jó pénz között akad egy-egy rész is. Épen azért az itt-ott előforduló hibáért még korántsem érdemes az elítélésre, mint az egy két rész pénzdarab miatt nem hányjuk el a jókat. Ilyen, beszámítás alá eshető rész sajátság a nálunk is római katholikus atyánkfiai között divatozó búcsúnapokon történni szokott egy s más kihágás , mely alkalommal , főleg az alsóbb néposztálynak kínálkozó alkalom adatik az ivásra, dorbézolásra stb. Ennek pedig az az oka, hogy a hollandus nagyon is nem szereti a vizet. A viz ez ország földjén egy legyőzött ellenség, mely máig sem szűnt meg fondorkodni. Tudva van, hogy a hollandiak bele mertek nyúlni a tenger hatalmába, háborút üzentek neki, elfoglaltak tőle nagy területet és századok munkájával a posányos területeken népes városokat, virágzó falvakat, gyönyörű kerteket s egész füldi paradicsomot alkottak, örökös győzelmi jelül. E hosszú harczban aztán a hollandi nép úgy megutálta a vizet, hogy italnak sem igen fogadja el a vizet. Nagyon issza a beát, kávét s a „sterkendrank“-ot. Tény az, hogy Hollandia világrészünk legnagyobb pálinkafogyasztója, úgy hogy Muszkaországban sem fogy el több „vutki“, mint ott szeszes ital. Igaz, hogy az éghajlat és időjárásnak is része van e bajban, hanem a zord természet valamivel kevesebb adaggal is ellensúlyozható volna. — Vásár- és ünnepnapokon a városok utczáit lárma, zsivaj tölti el. Faluról bejött emberek — karöltve a „hasonérzelmű“ városiakkal — nőikkel, gyermekeikkel összefogózva, rikkantó dalokat énekelve járnak föl s alá. E jó kedv forrása a szeszes üveg. Rendőr nem gátolja ez utczai dorbézolást, mert a holland szabad és független nép, vagy helyesebben szólva, megveti a kényszeruralmat. Persze, igyekeznek a mértéktelen ivás terjedését meggátolni, nem ugyan a nők, mint Amerikában, mert a holland nő versenyt iszik a férfival s gyakran — mint némely székely asszony — többet is iszik a férfinál , hanem igyekeznek ez ellen gátat vetni oktatásokkal, felvilágosító beszédekkel s hatósági rendszabályokkal. — Ilyen s ehhez hasonló kisebb jelentőségű rész szokások, igaz, sokat levonnak a nép magas értékéből; de ezek az érintett előnyök megött messze hátra maradnak, s olynemü vétkekért, bűnökért elitélt foglyokat, mint a minőkkel hazai börtöneink tele vannak , itt hasztalan keresnénk. De nehogy a m. t. k. b. figyelmével visszaéljek, be is rekesztem igénytelen felolvasásom keretét, mellőzvén a hollandoknak sok-sok más sajátságos, de rendkívüli magas értelemről, haladásról, jólétről és kényelemről tanúskodó szokásaikat is intézményeiket, mint pl. a gyermekek és cselédek számára külön-külön berendezett isteni tiszteleteiket s vallás-erkölcsi oktatásaikat, építkezéseiket s olynemű lakásaikat, hogy egy házat, még ha emeletes is, egy család s illetőleg egy családhoz tartozó rokonok szeretnek lakni, hová csak csengetés után juthatsz be, mert még nappal is zárva vannak , míg belől a zárás ház ajtók és szekrények ismeretlenek, megjegyezvén még, hogy faluhelyeken is külön közös baromistálók és kocsiszinek vannak, nem tartván otthon senki egy állatot sem kivévén a kutyát, mivel a „kutyafogatakat“ a keskeny és aczélkeménységű téglákból mindenütt kirakott s fákkal kétfelől beültetett közutakon haszonnal és czélszerűen használják a praktikus hollandusok, kik fenti tulajdonságaikon kívül takarékosok, de nem fösvények; a szegények és szenvedő felebarátaik iránt, bármely nemzetből legyenek is azok, a bőkezűségig adakozók; mások iránt őszinték, magukban komolyak, csend- és békeszeretők; felette dolgosak s munkáikban találékonyak, igy sikerülvén nekik csakis, hogy az országukat minden perezben elnyeléssel fenyegető vizek, legközelebb a tenger beömlése ellen épített vízműveiket, a hatalmas gátakat és óriás töltéseket fenntarthatják, csatornáikat tisztíthatják s a folyók és tenger süppedékes helyeit paradicsom-kertekkel virágzó városokká alakíthatják, így aztán nem csodálható, ha semmiféle nehézségtől nem riadnak vissza, sőt azok bátorságukat lángra gyulasztják. — 142 —