Nemzet, 1882. október (1. évfolyam, 31-61. szám)
1882-10-12 / 42. szám
Kiadó hivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, földszint Előfizetési du : Postás küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra - - - .......... ............ 2 frt 3 hónapra .................... .......... 6 * 6 hónapra -.......................... .................. 12 * Az esti kiadás postai különküldéseárt felülfizetés negyedévenként ............. le REGGELI KIADÁS SZERKESZTŐSÉG: Barátok tere, Athenaeum-épület, L emelet A lap szellemi részét illeti minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéziül fogadunk és Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátok tere, Athenaeum-épület) küldendők. I. évi folyam. Budapest, 1882. csütörtök, október 12. 42. szám. Budapest, október 11. Hazánk gazdasági egyesületei. Az országban működő gazdasági egyesületek létszámának és működésének áttekintése az 1881. év végén jelentést terjeszt be a képviselőháznak b. Kemény Gábor földművelési miniszter. A jelentés, mely a »Közgazdasági Értesítő« holnapi számában fog megjelenni, bevezető részében a következőleg hangzik: Az országban működő gazdasági egyesületek fontos tényezők a gazdasági viszonyok emelésénél és jelentékeny szerep jut nekik abban, hogy a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által a földmivelés emelése czéljából tett kezdeményezések és javítások körül segédkezzenek. Ha a gazdasági egyesületek megfelelően és tevékenyen működnek, akkor ezek a leghivatottabb közegek arra nézve, hogy a minisztériumot a területükön lévő hiányokra és gazdasági bajokra figyelmeztessék, azok orvoslására nézve indítványokat és javaslatokat tegyenek a minisztériumnak ez érdemben tett intézkedéseit támogassák, azok végrehajtását hathatós szellemi és anyagi közreműködésükkel elősegítsék. Miután a gazdaság különböző ágainak emelésére szánt, rendre jelentékenyebb összegeknek kiosztása és felhasználása jobbára a gazdasági egyesületek javaslata alapján és azok közreműködésével történik, kötelességemnek ismerem a gazdasági egyesületek állapotát és működését folytonos figyelemmel kísérni, mely czélból azokat minden év végén fel szoktam hívni az iránt, hogy az idevonatkozó adatokat tájékozás czéljából küldjék be. Tekintettel arra, hogy a gazdasági egyesületek a földmivelés emelésére célzó intézkedések közül mind sűrűbben vétetnek igénybe , e szerint kiváló fontossággal bír, hogy az egyesületek állapotáról és működéséről a 1. képviselőház is tájékozást nyerjen, a gazdasági egyesületek állapotáról szóló adatokat összeállittattam s azokat következőkben van szerencsém bemutatni. Az egyesületeknek az adatok beszolgáltatása czéljából következő kérdőiv adatott ki : Kérdőív. Az egylet állapotáról, az 1881. évre vonatkozó adatok tekintetében. 1. Az egylet alakulása, illetőleg alapításának éve. 2. Egyleti tagok száma és osztályozása, u. m. alapítók, rendes tagok. 3. Évi dij. 4. Az egyesület tiszti kara és választmányának névsora és lakhelyei. 5. Az egyleti vagyon állása 1881. év végével. 6. Az egylet 1881. évi bevételei, az egylet 1881. évi kiadásai. 7. Az egylet költségvetése az 1882. évre, jövedelem és kiadási előirányzat. 8. Az egylet 1881. évi működése röviden felsorolt számadatokban, u. m. tartott ülések, szakosztályi ülések száma stb. Kiállítások, kiállított állatok, tárgyak, versenyzők és látogatók száma. Eke és szántási versenyek. Termelési és másirányú kísérletek. Tagok számára fennálló intézmények. Egyleti kert, faiskola. Ügynökség. Biztosító iroda. Kitűzött pályázatok. 9. Tagok névsora. 10. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium részéről nyert támogatás, pénzsegély, annak hováfordítása, vándortanár kiküldetése, tenyészállatok díjmentes beszerzése, szállítása vagy átengedése, vetőmag, gépek, gazdasági eszközök, szakművek stb. 11. A gazdasági egyesület területén levő nem önálló vidéki gazdasági körökről a fent jelzett adatok. Az egyesületek létszáma 1881-ben a következő volt: Átalános, az egész országra kiterjedő gazdasági egyesület (orsz. m. gazdasági egyesület Budapesten és az erdélyi gazdasági egylet Kolozsváron) — 2ltalános gazdasági egyesület egy megyére kiterjedőig (Abaúj-Torna, Arad, Árva, Bács-Bodrog, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Bihar, Borsod, Csanád, Csik, Esztergom, Fehér, Gömör és Kis-Hont, Győr, Heves, Hunyad, Jász-Nagykun-Szolnok, Nagy-Küküllő, Komárom, Liptó, Maros-Torda, Mosony, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Sáros, Somogy, Sopron, Szabolcs (tiszavidéki), Szeben (Siebenbürg, Sachs, Landw,Verein) Szepes, Szolnok-Doboka, Temes, Tolna, Torontál, Torda-Aranyos, Trencsén, Turócz, Udvarhely, Ung, Vas, Veszprém, Zala, Zemplém) — 46. Átalános gazdasági jellegű, egy megyénél kisebb területre terjedő gazdasági egyesületek: Székásmenti g. e. (Alsó-Fehérm.) ,Óbecsei magyar gazdásztásulat (Bács-Bodrogm.), Beszterczei g. fiók e. (Besztercze-Naszódm.), Szegedi g. e., Szeged alsó-tanyai g. e. (Csongrádm.), Vaál vidéki gazd. kör (Behérm.), Debreczeni g. e. (Hajdúm.), Vértesaljai gazd. kör (Komáromm.), Karánsebesi g. e. (Krassó-Szörénym.) Kőhalmi g. fiók e., Medgyesi g. fiók e. (Nagy-Küküllőm.), Szécsényvidéki g. e. (Nógrádm.), Nyitravölgyi g. e. (Nyitram.), Kiskunhalasi g. e., Kecskemétvidéki g. e. (Pestm.), Belső-tárczavölgyi gazd. kör (Sárosm.), Nagy-bányai g. e. (Szatmárm.), Szászsebesi g. fiók e., Szerdahelyi g. fiók e., Nagyszebeni g. fiók e. (Szebenm.), Szepesváralja g. e., Nagy-szalóki gazd. casino (Szepesm.), Szilágy-somlyóvidéki g. e. (Szilágym.), B.-kubini g. e., Károlyfalvi g. e. (Temesm.), Német-czernyai g. e., Ulonczai g. e., Pancsovai g. e., Nagyszentmiklósi g. e. (Torontálm.), Szentgotthárdi g. e. (Vasm.) — 30. A gazdaság külön ágaival foglalkozó egyesületek : Az egész országra kiterjedőig (országos erdészeti egyesület, orsz. méhészeti egyesület) — 2. Több megyére kiterjedő ily egyesület (Erdélyrészi méhész-egylet, Délmagyarországi méhész-egylet, Felső-magyarország haltenyésztő egylet) —3. Egyes megyékre kiterjedő ily egyletek (Aradmegyei méhészeti egylet Békésmegyei méhészeti egylet) —2. Egy megyénél kisebb területre vagy egyes községek határára kiterjedő ily egyletek: a) Borászat és szőlészet: Pécsi szőlősgazdák egyl. (Baranyam.), Esztergomi bor. egyl. (Esztergomm.), Egri bor. egyl. (Hevesm.), Gödöllő-vidéki pincze-szövetkezet (Pestm.), Modori, Szentgyörgyi, Bazini, Pozsonyi borászati egyletek (Pozsonym.), Soproni szőlőmives egyl. (Sopron m.), Fehértemplomi és verseczi bortermelő egyl. (Temesm.), Tolcsvai bor. egyl. (Zemplénm.) — 12. b) Kertészeti és gyümölcsészetiek : Pécs-Baranyai kertészeti egyl., Nagyenyedi gyümölcsészeti egylet (Alsó-Fehérmegye), Debreczeni kertészeti egylet, Tiszafüredi gyümölcsészeti egylet (Hevesmegye), Bozókjárási gyümölcsészeti egyl. (Hontm.), Nagysinki pomológiai egyl. (Nagy- Küküllőm.), Lőcsei gyümölcsészeti egyl. és Szepesiglói egyl. (Szepesm.), Pápai kertészeti társulat — 9. c) Méhészeti egyesületek: Bánfalvavidéki méhész, egyl. (Békésm.), Szepesiglói méhész-egyl. (Szepesm.) —2. Összesen 108. Ezen jegyzék szerint megyei gazdasági egyesület 1881-ben nem volt a következő megyékben: 1. Alsó-Fehér, 2. Árva, 3. Besztercze-Naszód, 4. Csongrád, 5. Fogaras, 6. Hajdú, 7. Háromszék, 8. Hont, 9. Hunyad, 10. Kolos, 11. Krassó-Szörény, 12. Máramaros, 13. Nagy-Küküllő, 14. Pest-Pilis-Solt-Kiskun, 15. Szatmár, 16. Szilágy, 17. Udvarhely, 18. Ugocsa. Megjegyzendő, miszerint az elsorolt megyék közül 1882-ben a következőkben alakult megyei gazdasági egyesület : : 1. Alsó-Fehér, 2. Árva, 3. Hajdú, 4. Háromszék, 5. Hunyad, 6. Nagy-Küküllő, 7. Szilágy, 8. Udvarhely. Ezen gazdasági egyesületekről szóló adatok csak az 1882. évről szóló jelentésben fognak közöltetni. A fent közölt átnézetben 108 gazdasági egyesület közül a kivánt adatokat a következők nem küldötték be : 1. Bács-Bodrog, 2. Bereg, 3. Liptó, 4. Torontál, 5. Besztercze, 6. Vaál-vidéki, 7. Medgyesi, 8. Felsőtárczavölgyi, 9. Szászsebesi, 10. Szerdahelyi, 11. Szebeni, 12. Szepesváraljai, 13. Ulonczai, 14. Nagyszentmiklósi gazdasági egyesületek, 15. Felsőmagyarországi halászati egylet, 16. Soproni szőlőmives egylet, 17. Tiszafüredi gyümölcsészeti egylet, 18. Szepesiglói méhészeti egylet. Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva. Gazdasági kiállítás Békés-Gyulán. (Saját tudósítónktól.) Október 10. A városháza földszinti helyiségében a békéscsabai szövőiskola egészen elkülönítve állítá ki házi iparczikkeit. Múlt évben négy szövőszékkel kezdte meg ez iskola működését a késmárki Skultéty Tivadar tanítása mellett. A vezetést és felügyeletet a minisztérium megbízásából Bartóky Lászlóné gyakorolja. Valóban e lelkes úrhölgy teljes mértékben megérdemli azt az elismerést, melyet a budapesti nőiparkiállításon aratott. Ma már oda irányul törekvése, hogy az előállítási költségek alászállásával az iparczikkek ára kisebb legyen, mert csak ez által öltheti fel a szövészet a háziipar jellegét, amely a családtagokat is a társadalom kereső tagjaivá teszi. Eme törekvés eredménye, hogy a Budapesten annyira csodált egyszerű lenkatrinczák ma már s írtért árultatnak. A bíráló bizottság a szövőiskola tanítványait gyűjteményes kiállításukért arany díszoklevéllel tüntette ki. A szép, keleties szylben készített selyemmunkák mellett a nagyban való előállításban az iskola tanulói ellesve a nép ízlését, főkép az egyszerű mintákat cultiválják. A kiállítás látogatói nagy élvezettel szemlélték a felállított szövőszékek működését, a falakat díszítő asztalterítőket, katrinczákat, törülközőket. Legtöbbet vásároltak a gyulaiak. Délután négy óráig 100 forintot vettek be a szövőiskola tanítványai. Az udvaron Bácsik Nándor ezüstéremmel díjazott zöldség, virág és kerti terményekből készített gúlája és Göndöcs Benedek baromfi-kiállítása szemlélhető , azonkívül e helyen működik a minisztérium által Vidacs gyárából küldött kendertörő gép. Az emeleti termekben termények, házi iparczikkek és gazdasági iparművek vannak a legnagyobb tárkázatban. Amint a folyosón át, ahol kerti termények és építési anyagok találhatók, a nagy terembe lépünk, szemet gyönyörködtető caleidoskop áll előttünk. A tárgyakat ízléssel helyezte el a rendezőség. Gabona, iparnövény, zöldség, főzelék, szőllő, virágok, selyemgubó, kender, befőttek, női kézimunkák és iparczikkek képezték a kiállított tárgyak nagyobb részét. A belépő figyelmét különösen Ferenczy Alajos virággyűjteménye köti le, melyért a tulajdonos arany díszoklevelet nyert. Szép tropikus virágokat állított ki Novotny Antal, cserepes virágokat Farkas Ferencz. Arany díszoklevelet nyert: gr. Mitrovszky Aladár őszi és tavaszi búzáért, őszi és orgonaárpáért, repcze- és takarmánymagért. Gróf "Wenckheim Frigyes földvári gazdaságában termett árpáért, cinquantin tengeriért. Wenckheim Rudolf kitűnő minőségű Chevalier árpáért. Göndöcs Benedek kitűnő minőségű őszi búzáért. Utóbbi azonkívül 44 fajta tengeriért és négy faj dohányért. Arany díszoklevéllel dijaztatott továbbá gróf Almássy Kálmán rózsadohányért, tornyai Schossberger Nándor 3 fajta dohányért. Több asztal görnyedett a legszebb gyümölcsök terhe alatt. Göndöcs Benedek 20 fajta körtéje, 34 faj almája és 17 faj szőlője az első asztal nagy részét foglalta el. E gyümölcsökkel is arany díszoklevél járt. Vidovszky Károly 13 faj szőlőért ezüstdíszoklevelet, Borsföldi Károly 26 fajta szőlőért bronzérmet nyert. A háziiparczikkek közt Fürdők Istvánné (Gyula) aranydíszoklevéllel díjazott diszmófaragványa és piperetartója, különféle hímzései és befőttei, továbbá Bartóky Lászlóné befőttei arattak átalános tetszést. Női kézimunkákért Friedrich Mihályné és Szmetán Etelka lettek kitüntetve. A gazdasági iparművek bizottsága gróf Almássy Kálmánnak erdei famunkákért és téglákért aranydiszoklevelet ítélt oda. Az iparosok közül Szénássy János lakatos munkákért, Karácsony Lukács szíjgyártó munkáért, Lindenberger István kovácsmunkáért ezüst díszoklevelet, Mánásy Miklós kötélverő munkáért ezüstérmet, ifj. Moldovány István bronzérmet nyert. Ami a kiállítás technikai rendezését illeti, a rendezőség bejelentési íveket küldött szét, amelyeken a kiállított tárgyak leírása foglaltatik. Átalánosságban annyit mondhatunk a kiállításról, hogy az várakozáson felül sikerült. A gyulaiak és vidékiek feltűnő nagy számmal siettek a kiállítás megtekintésére. Az első napon 3000 látogatója volt. A kiállítás buzgó elnöke, Göndöcs Benedek tehát teljesen meg lehet elégedve a külső sikerrel. De bizonyára megvolt a kiállításnak az az eredménye is, hogy megismertette közönségünket az okszerű gazdálkodás gyümölcseivel és azáltal rámutatott az anyagi jóllét forrásaira. KÖZLEMÉNYEK. A Gazdakörből. A Gazdakör a nyári szünetek után ma tartotta első ülését Somssch Pál elnöklete alatt. Az igazgatósági tagok közül jelen voltak : Széchényi Pál gróf, Bujanovich Sándor, Apponyi Albert, Tormay Béla, Türr István, Szávoszt Alfonz, Neumann Frigyes, Saárossy Kapeller Ferencz, Kvassay Jenő, Korizmich László, Tarnóczy Gusztáv, Máday Izidor, dr. Gaál Jenő, dr. Darányi Ignácz és Luczenbacher Pál. Elnök a megjelenteket meleg szavakban üdvözölvén, óhajtja, hogy a kör a legközelebbi időben a legélénkebb tevékenységet fejtse ki. Sok történt a szünetek alatt a gyakorlat terén s ezért hiszi, hogy a kör tagjai közül többen fognak akadni, kik a tapasztaltakról a körben nézeteiket fölolvasás alakjában el fogják mondani. Ezután a kör titkára , dr. Peregriny János tett jelentést a kör vagyoni állapotáról. A bevételek a mai napig 5137 frtot, a kiadások pedig 4142 frtot tesznek. A készpénz e szerint 985 frt, amihez a kinlevő tagsági dijak járulnak. Ez utóbbiakra vonatkozólag gróf Széchenyi Pál indítványára a titkárság utasítva lett, hogy a hátralékosok levél útján értesittessenek arról, hogy a tagsági dij erejéig posta utánvét megy a számukra. Dr. Láncz Miksa, Pólya Jakab, Haurer Mór, Szarvas Sándor és Herich Károly új tagok fölvétele után az igazgatósági ülés véget ért. Lisztkivitelünk a tengeri kikötőkön át. Folyó évi szeptember hóban Fiuméba és Triesztbe a következő mennyiségű magyar liszt érkezett vasúton: auguszt. 53,316 72 » 7,261T0 » Lisztkivitelünk Sicziliába. Az osztrák keresk. minisztériumnak, az alsó-ausztriai keresk. és iparkamarához intézett egyik leiratából értesülünk, hogy M. Heres messinai czég, meg akarván felelni több ausztriai és magyar iparos czég kívánságának és megkeresésének, de főleg az ottani osztrák-magyar consulatus egyenes felbátorítása következtében, elhatározta, hogy Messinában, egy osztrák-magyar ipar terményekből összeállított, állandó mintákból álló kiállítást fog saját költségén és felelősségére felállítani. A kiállítandó czikkek közt lesz liszt is, ami ott meglehetős jelentőségű beviteli czikket képez, így például 1881-ben a lisztbevitel Messinába 16,998 mmázsára rúgott. Remélhető, hogy megfelelő minőségek és árak mellett a lisztnek Magyarországból Messinába való bevitele az eddigieknél nagyobb arányokat fog ölthetni. A nevezett czég lekötelezi magát a rendezendő kiállítást, egy erre alkalmas és illő helyiségben felállítani, a hozzá szükséges személyzetet felvenni, és évenkint kétszer Siczilia belsejébe és Calabriába, az elárusítás végett, körutat tenni. — Azon hazai cégek, melyek mintaküldeményeik következtében megrendeléseket kapnak, kötelesek a megrendelt árut szinte mintahűen szállítani, valamint mintaküldeményeikhez árjegyzéseiket és a becsomagolási módnak megnevezését mellékelni, illetőleg meghatározni. A borsodmegyei háziipart terjesztő egyesület vasárnap tartotta rendes közgyűlését, melyen szépszámú közönség, özv. Szathmáry Királyi Pálné, Zelenka Pálné, Török Vilma urhölgyek voltak jelen. Soltész Nagy Kálmán alelnök előterjeszté, hogy azon részvétlenség, melyet a közönség az egyesület közgyűlése iránt tanúsított, továbbá azon körülmény, hogy az egyesület jövőjét biztosítva nem látta, arra indította a választmányt, hogy eltérve a rendes szokástól, nem tűzte ki a közgyűlés napirendjére a szokásos tárgyakat, hanem javaslatot terjeszt a közgyűlés elé az egyesület feloszlatása iránt. Örömmel értesült, hogy e városban időközben az egyesület fenntartása iránt igen erőteljes mozgalom indult meg, mely azon eszközök megszerzéséről gondoskodik, melyekkel az egyesület fentartassék. Óhajtja, hogy e törekvésnek sikere legyen, s kéri a közgyűlést, hogy az esetre a választmány javaslatát ne fogadja el. Olvastatván a felügyelő bizottság jelentése, kitűnt, hogy az egyesület számadásai rendben találtattak, s hogy az egyesület 2100 frt alaptőkével rendelkezik. Kutacska István pénztárnoknak jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott Ezután olvastatott a válaszmány javaslata az egyesület feloszlatása iránt, melyet Mikolocsky István felszólalása után a közgyűlés nem fogadott el. A felszólaló előadásából értesült a közgyűlés, hogy az egyesületnek 150 új eddig is, 4 alapító tagja van már. Ezek után abban állapodott meg a közgyűlés, hogy felkérte a régi választmányt, hogy a rendes közgyűlés tárgyait készítse elő, s munkálatai elkészültével tartassék egy újabb közgyűlés, mely a jövő teendők felől intézkedjék. A magyar jelzálog-hitelbank igazgatósága mai napon tartott ülésében 24 félnek 315.300 frtnyi kölcsönöket engedélyezett, mely összegből házakra 24.000 frt, földbirtokra 291.300 frt esik. Előmunkálati engedélyek. A közmunka és közlekedésügyi m. k. minisztérium legújabban előmunkálati engedélyt adott: a) Dr. Oláh Gyulának egy Margittától Szilágy-Somlyóig, s ezen vonalból Szalacz és Kecz közt kiágazva Tasnádig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyu vasútra, — és b) Backofen Henriknek egy Moslawinától Eszékig építendő gőzmozdonyu II. rendű vasútra. Határzár az orosz sertések ellen. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a vesztegintézetek felügyelőségéhez rendeletet bocsátott ki, melylyel a sertések között Oroszországban járványosan fellépett körömfájás miatt az Oroszországból származó sertéseknek Magyarországba való behozatalát avagy átvitelét megtiltja. Állategészségügy. A keleti marhavész állásáról és egyéb ragály-járványos állati betegségekről folyó hó 18-ig, a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium a következő értesítést teszi közzé : Marhavésztől Magyarország, Fiume és környéke mentes. Horvát-Szlavónországban uralkodik a marhavész a mitroviczi járás Martinczi községében, hol az utolsó jelentés szerint 35 részes udvarban eddig megbetegedett 79 darab, elhullott 10 darab, lebunkóztatott 24 db, beteg 45 db. Lépfene (Antrax) következtében elhullott 35 db szarvasmarha, 1 db bivaly, 2 ló, 72 sertés és gyógykezelés alatt áll 3 ló. Takonykór és bőrféreg miatt kiirtatott 34 db ló. Rühkór miatt gyógykezelés alatt áll 3 db ló. — Horvát-Szlavónországban a kapronczai alispánság Gjerekovác községében egy szarvasmarha lépfenében elhullott. Az osztrák társországok egész területe jelenleg mentes a marhavésztől. A boszniai és montenegrói marhavészre vonatkozólag újabb változást nem jelentenek. Európa többi államai, Oroszország kivételével, marhavésztől mentesek. A kőszénpiacról. A nemzetközi kőszénvásár mindinkább elevenedik, úgy, hogy az ott észlelhető forgalom ez idő szerint meglehetős nagynak nevezhető. Ausztria -Magyarországon a haladás szinte igen örvendetes. A cseh kőszénmedencében a megrendelések kielégítő számban folynak be és az Elbe folyó vízállása is kedvező, minélfogva a szállítás is olcsón eszközölhető. A Laube állomásnál az elbei átrakodási helynél a kőszénszállítási árak következőképen kalkulálandók: Magdeburg 45 fillér, Braunschweig 58, Potsdam 72, Berlin 80 fs kettős hectoliterenként; Dessau 14 fillér, Hamburg 14—16 fillér, 50 kilónként; Drezda 2 márka, Meissen 24 márka, Wittenberg 30 márka 10,000 kilós vagyononként. A víz állása igen kedvező és a szállítási idények teljes felhasználását lehetővé teszi. Tekintve az utóbbi körülményt, valószínű, hogy a szállítási árak kissé fel fognak rúgni, azonban nem valószínű, hogy múlt őszi magaslatukat fogják elérni, és ez a kőszénnek hajóvali elszállítására nézve igen fontos. De a vasúti szállítások is igen kielégítők.Ami a belföldi fogyasztást illeti, az úgy Magyarországon, mint Ausztriában még mindig emelkedő és kielégítő. A gazdasági állapot Svájcban. A genfi consul jelentése szerint az augusztus eleje óta tartó nedves és hideg időjárás folytán a consulatusi kerületben létező szőlőkben minőségre nézve gyenge, a mennyiséget illetőleg pedig rossz középtermés várható. A Waadtlandon 45 acrcnyi területről 100—200 litert várnak, mert itt az oidium és anthrachose is káros hatású volt. 1881-iki termésű genfi fehér bor hektolitere 50—52 frank Waadtlandi fehér bor (Lalote) 54—56 frank. A sarja behordását az eső akadályozta. A burgonyatermés kielégítő. Az őszi munkálatok rövid idő lefolyása alatt bevégeztetnek, de a munkálatok befejezéséhez kedvezőbb időjárás kívánatos. Múlt évi búza nincs forgalomban. A malmok kizárólag új készletet dolgoznak fel, amelyben nagy forgalom mutatkozik, jó minőségűnek ára 27 frank. Lisztben nagyobb a kínálat. Az árak, első minőségű és 125 kilót tartalmazó zsákoknál 51—54 frank közt váltakoznak. Régi zab 22—23 frank, új zab 16—17 frank 100 kilónként. Fiume Trieszt Budapest 47,273-80 mm, 7.003,03 mm. Nagy-Várad 3,353'60 » 102-00 » Szeged 3,20100 » — » Nagy-Kikinda 1,514-00 « — » Eszék 1,320'40 » 612’00 « Szatmár 91080 » — » Sziszek 810'96 « — » Velencze 600 00 « — » Károlyváros 558‘50 « — » Arad 51000 « 102‘00 » Zágráb 434'00 * — « Debreczen 30480 « — » Temesvár 203,40 « — » Miskolcz 102 00 « — » Kaposvár 1430 « — » Gyöngyös — » 500.00 » Losoncz — » 102'00 » Lugos — » ] OO’OO » Összesen 61,111.50 mm. 8,521-03 mm. januárban 48,647’90 » 12,101,75 » februárban 55,158'78 » 10.575'40 » márcziusban 42,481'25 » 10,666 15 « áprilisban 74,257'70 » 9,348’75 » májusban 72,432'90 » 7,19580 » júniusban 37,961 50 » 12,394'80 » júliusban 38,304 90 » 15,282,63 » Az idei szüret. Győr, (Győr m.) okt. 10. A szőlőkhöz kötött remények nagyban meghiúsultak, a folytonos esőzések következtében a rothadás erősen beállott, menynyiségre ugyan kielégítő, de minőségre silány bortermést kaptunk. Rimaszécs, (Gömör m.) okt. 10. A kedvezőtlen időjárás következtében a szőlő nem fejlődhetvén, rossz minőségű bortermést ad. Újfalu, (Hont m.) okt. 10. A tartós eső következtében a szőlő egy része elrothadván, gyenge szüret mutatkozik. Erdőtelek (Hevesm.) okt. 10. A szüretelés múlt hó végén vette kezdetét s már befejeztetett, mennyiségre közép, minőségre rossz bortermés az eredménye. Maklár (Borsod megye) okt. 10. A kevés és különben is rossz minőségű szőlőtermés a tartós eső következtében erősen elrothadt és gyenge termést ad. Besenyő (Zala megye) okt. 10. A heteken át tartott esőzés folytán a Risling és Oportó kivételével a szőlő rothadásnak indult, a termés mindamellett kielégítőnek mutatkozik — azonban minőségre sok kívánni valót hagy. Verebély, (Nyitra m.) okt. 10. A szüret a nagymérvű rothadás következtében korán kezdetvén, már befejeztetett, gyenge eredménynyel. Moór, (Fejér m.) okt. 10. A folytonos eső következtében a szőlő egy harmad része elrothadt. — Az úgynevezett vajáli hegyen a múlt hó 15-én esett jég mintegy 150 holdon a termést semmivé tette. Enying, (Veszprém m.) okt. 10. A szüret ámbár a szőlő még éretlen volt, de minthogy rendkívül rothadt és hullott, már általánosan befejeztetett. Duna-Szekcső, (Baranya m.) okt. 10. A szüre, általában bevégeztetett gyenge eredménynyel. Osztrák-magyar bank. Állás 1882. október 7-éről. (Az alapszabályok 104-ik czikke szerint.) Változások az Követelések. 1882. évi sept. Érczkészlet: forint 23 kiállás óta. Ezüst 108,437.185 frt — kr osztr. ért. frt. osztr. ért. Arany 74,676.264 ft 56 kr 188,113,449.5 + 375,696. 8 Külföldi piaczon aranyban fizetendő váltók .... 4.790,062.11 , 409.110.76. Leszámítolt váltók és értékpapírok Bécsben 60,840 511 frt 72 kr, az osztrák fiókintézetekben 44,452.588 frt 96 kr. Budapesten 31,478.663 frt 55.* kr,a magyar fiókintézetekben 15,439.480 frt 8. . . . 152,211,244.92 + S,288.227.86.‘ Kölcsönök kézi zálogra: Bécsben 13,844.900 ft, az osztrák fiókintézetekben 8,237.100 frt, Budapesten 8,958.800 frt a magyar fiókintézetekben 2,484.700 frt..................... 28,525.800.. + 1,788.800... Osztrák és magyar állami, országos és községi adósságok beváltott lejárt értékpapírjai és szelvényei..................... 18.412.64f 2,716.21 Államjegyek.......................... 1,407.014.— — 507.679.— A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok államkormányának kölcsönadóssága az 1878. évi junius 27-ikéről kelt törvény szerint (birod.törv. lap 65 szám) 79,748,918.78 .......................... Jelzálogkölcsönök. . . . 91,702.026.28 — 284.661.19 A banknak tőzsdeszerűen megvett záloglevelei. . .4,510.456.20 — 198.399.65 A tartalékalap értékpapírjai 2,778.873.79 + 2,466.40.* A folyó jövedelmekből megvett értékpapírok .... 525.477.51 -157.302.79 A nyugdíjalap értékpapírjai . 3.545.907........................... Épületek Bécsben és Budapesten, valamint az összes fundus instructus .... 2.910.391.15......................... Kiadások............................... 2,104,690.49 -123.634.65.* Egyéb követelések . . . . 3,429.228.34* — 315.271.61.* Összesen : 561,321.647.17.* Tartozások. Részvénytőke.......................... 90,000.000............................ Tartalékalap.......................... 18,049.213.82 ......................... Bankjegyforgalom .... 354.136.480.— 5.959.110.— Beváltandó bankutalványok, forgatmányi (giro) és egyéb követelések.......................... 1,679.955.17 — 1,482.345.68 Egyéb azonnal lejáró tartozások ........................................ 2,601.729.65 + 224.098.81 Forgalomban levő záloglevelek : 5*/0 37,419.200 frt—, 4'/«°/» 80,569.500 frt— ,4®/.-os 16,354.600 frt—,........................... 84,348.300.— + 184.000.— Nyugdíjalap.......................... 3,545.907.72 ............................ Folyó jövedelmek az 1882. I. félévi részvényosztalék levonása után és bevételek a záloglevelek kamatozása fejében . . .......................... 6,104.649.74.* — 733.798.50 Egyéb tartozások .... 860.411. 7 — 382.343.08 Összesen: 561.321.647.17.* Bank-kamatláb : (1879. évi május 9-ike óta). Minden osztályzatú váltókért 4 száztóli Bank-kamatláb : (1882. évi ápr. 14-ike óta). Kölcsönökért kézi zálogra 5 száztóli. Bécs, 1882. október 10-én. Mecenseffy, az Osztrák-magyar bank főkönyvvezetője. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — Október 11-én. * Az üzlet szilárd. — Magyar öreg nehéz 57— 58, fiatal nehéz 581/2—59, közép 59—591/a, könnyű 60—.— Szedett nehéz 56—57, közép 57—581/a. — Romániai bakonyi közép 59—60 átmeneti, könnyű 56—58 átmeneti. — Eredeti nehéz 571/*—• átmeneti. — Szerbiai nehéz 58 — 60 átmeneti, közép 581/3 — 60 átmeneti, könnyű —.— átmeneti. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4®/0 levonással kilogramonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 3 arany forint vám fejében megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 11. Gabonaüzlet. (Külön tudósítás.) A mai gabonatőzsdén a hangulat némileg ellanyhult, igen mérsékelt kínálat és felette korlátolt vételkedv mellett 8000 mm. került a piaczra, melyek csak nyomott árakon valának elhelyezhetők. Más magvak közül rozs, a behozatal csekélysége miatt, szilárdult; árpa iránt élénk kereslet mutatkozott s az állomásokról vagy 800 mm. vétetett a legmagasabb jegyzési árakon. Tengeri teljesen hiányzik. Zab 400 mmnyi forgalom mellett változatlan maradt. Határidőre búza ismét szilárdabb s az árak emelkedtek; tengeri és zab szilárd maradt. Áruitatott búza tavaszra 9.23 s 9.25 frton, búza őszre 9.13—9.15 frton, tengeri 1883. máj.—jun.-ra 5.73 —5.75 írttal és szokványzal őszre 6.18 forintttal. Az esti tőzsdén az irány szilárdabbá lett, miután Berlinből ismét jóval magasabb árak jeleztettek; kötések azonban nem történtek. Jegyzünk: Szokványbuza tavaszra 9.25—9.27, őszre 9.17 — 9.20. — Bánsági tengeri 1883. máj.—jun. 5.75— 5.77. — Szokványzat tavaszra 6.25—6.28, őszre 6.18 —6.20. Értéküzlet. Esti tőzsde. Meglepő volt a ma délutáni megnyitás, miután délben a zárlat oly bágyadt volt. Úgy járadékok, mint hitelrészvények szilárdabban keltek, a jó hangulat átalános maradt és kezdettől végig tartott. Jegyzéseink a következők: Uj ar. járad. 87.271/a-ig, 5 százalékos papírjáradék 86.35-ig. Osztrák hitelrészvények 312.30- tól 313.80-ig és vissza 313.30-ig s újra 313.70-ig mentek. Magy. hitelrészvény 302-ig emelkedtek. Osztr. államvasut pedig 346.75-ig kerestettek per ultimo. A zárlat 6 órakor igen szilárd volt a fennebbi árakon. Budapesti hajóforgalom. Okt. 10-én a Duna balpartján a következő vízi járművek kötöttek ki u. m.: Lelbach Ádám m. h. »Herkules« búza 3800 mm., Cservenkáról; Freund és fiai m. h. »Mária« búza 1782 mm., Tolnából; Krecselics Márton m. h. »Klára« búza 3579 mm., N.-Becskerekről; Fischer M. V. m. h. »Adony« búza 1397 mm., zab 243 mm., D.-Földvárról; Brukk Károly m. h. »Béla« búza 2230 mm., Sziváczról; Popper Herman és fiai m. h. »Szolnok« búza 3774 mm., Verbászról; Oberer János m. h. czement 1000 mm., Kapfsteinből: Nehéz András m. h. márvány 400 mm., Süttőről Luezenbacher Pál ut. m. h. 4. sz. faltégla 27,000 db. Szobbról.