Nemzet, 1882. november (1. évfolyam, 62-91. szám)
1882-11-05 / 66. szám
osztályfőnök teljes mértékben bírja az ő és a tartománygyűlés többségének bizalmát s hogy ő meg van győződve a Zsivkovics ellen intézett támadások alaptalan voltáról s arról, hogy az osztályfőnök jellemteljes ember és jó hivatalnok. Interpelláló nem veszi tudomásul a bán feleletét, sőt kinyilatkoztatja, hogy az ügyet indítvány alakjában fogja az országgyűlés elé terjeszteni. Végül zajos jelenet fejlődik ki, minek következtében a bán kiürítteti a karzatot. A többség a bán válaszát tudomásul vette. A tiszaeszlári eset. Nyíregyháza, nov. 4. (Eredeti távirat.) A következő adatok a legmegbízhatóbb forrásból erednek: Havas államügyész már október elején figyelmeztette Baryt, hogy a vizsgálóbírónak feladata nem csak abból áll, hogy vádpontokat gyűjtsön, hanem az is, hogy tudassa végre a hónapok óta bebörtönözöttekkel,mi terheli őket tulajdonképen (végzések felolvasásánál a foglyok előtt csak jegyzőkönyvi számokat említettek, pl. Schwartz elleni gyanú, mely a harminczadik jegyzőkönyvben foglatatik stb.) és nyuttassék alkalom védelemre is. Bocsássa ki Scharffnét, kit mi sem terhel, mert passivitás bűnrészességet nem involvál. Bocsássa el Taubot, kit Móricz vádja megsem említ, ki csak azért van bezárva, mert magára vallotta, hogy a végzetes időben együtt volt a többivel Schwartz Salamonnál. Bocsássa szabadon végre Vogelt, ki tanukkal lerontotta Smilovics vádját. Bary hozott végzésében előre bocsájtja, hogy az államügyésznek nincs joga őt leckéztetni. Ezzel hozzá fogott a kihallgatásokhoz: Vogelt kibocsájtja, Scharfét és Taubot nem, kijelentette, hogy kibocsájtja Smilovicsot, ha az államügyész hozzájárul. Havas tiltakozott Smilovics kibocsáttatása ellen, megjegyezvén, hogy Smilovics vádolta ugyan Vogelt, Grószt és másokat is, e vádjai azonban hazugságoknak bizonyultak, de vádolta saját magát is, és e vád nincs megcáfolva. Smilovicsnak tehát okvetlenül fogságban kell maradnia. A törvényszék végzése folytán kibocsáttatta Vogelt, később Scharfét, Smilovics s Taub fogva maradtak, előbbi concessio Havasnak, utóbbi Barynak. Marczali, nov. 4. (Ered. táv.) Széchenyi Pál gróf a marczali választó kerület képviselőjévé egyhangúlag nagy lelkesedéssel megválasztatott. Marczali, nov. 4. (D. K.) Széchenyi Pál gr. kereskedelmi miniszter a marczali kerület országgyűlési képviselőjévé egyhangúlag megválasztatott. A választásnál 2000 választó jelent meg. A lelkesedés nagy. A választott képviselőt több száz fogat és bandérium kisérte a vasútállomáshoz. Zenta, nov. 4. (Ered. táv.) Ma délelőtt 10 órakor indult a tiszai hajóval 32 tagból álló küldöttségünk Budapestre, hogy gróf Száday Gedeon honvédelmi miniszternek a képviselői mandátumot személyes üdvözlet nyilvánítása mellett átnyújtsa. A választás eredménye fölött általános a lelkesültség. Közgazdasági táviratok. Belgrád, nov. 4. A munkálatok a Ripanje-alagútnál gyorsan haladnak. Egy harmadrésze az alagútnak már át van fúrva, melyben a falazás is megkezdetett. A nagy akna gépe teljesen föl van szerelve és néhány nap múlva valószínűleg megkezdi működését. A többi alagutakon is szorgalmasan dolgoznak, úgy, hogy az összes alagutak elkészülése a megállapított véghatáridőre biztosítva van. Ezen munkálatokat Vitáli F. és társa vezérvállalat a Trendella vállalatra ruházta. A többi munkák az egész vonalon egész Nissig, melyek más vállalkozók által teljesítettek, szintén nagyon előrehaladtak. A vágányok Belgrád és Szemendriától 18 kilométer távolságban Velika-Panaig már lerakattak. Ezen vonal föld- és kőműves munkálatainál mintegy 6000 munkás foglalkozik. A Niss-Vranya vonalon a munkálatok, amint a tervek a szerb kormány által helybenhagyatnak, meg fognak indulni. Arad, nov. 4. (E re d. t á v ir a t.) Az aradi Lénárt-napi vásárra felhajtatott 600 drb. szarvasmarha hizlalásra, 220—280 írton kelt párja, jármos ökrök 150 frton páronként, tehén 80—120 frton darabonként. Sertés 1000 drb. hajtatott fel, élősúlyban 70 krt fizettek kgként. Szilvapálinka behozatott körülbelül 200 hordó, az áru minősége szerint 32, 35 és 40 frton kelt hectoliterenként. A vásárra hozatott 500 mm. uj szilvaiz, melyért 22 frtot fizettek mmként és 500 mm. a szilvait, a melynek mmázsája 12 frton kelt. Dióból körülbelöl 100 mm. volt a piaczon, mmázsájáért 20—22 frtot fizettek. Szeged, nov. 4. A nagyüzletben utóbbi napokban rövid pangás és némi árcsökkenés után ma szilárdult a hangulat. Búza (8000 métermázsa) helyi fogyasztásra és kivitelre 10—15 kr. áremelkedéssel, kukoricza (6500 métermázsa) 10—15 kr. árcsökkenéssel kelt. Az összes nagyforgalom 6500 métermázsára ment. Árak: búza 80 kilós tiszai 10.20 frt, 78 kilós bánsági 9.75 frt; kukoricza: csöves 2.80—2.82 frt, morzsolt 5.45 frt. A mai piacra a behozatal középszerű volt. Arak: búza 80 kilós 8.60—9.10 frt, 78 kilós 8.20—8.60 frt; rozs: 6.20—6.60 frt; zab: 5.80—6 frt; árpa: 5.50—6 frt; köles 5—5.50 frt. Fiume, nov. 4. A »La Saone« nevű franczia hadigőzös torpedók rakodása végett Golettából (Tunis) ide érkezett, útját négy nap alatt tette meg. Bécsi áru- és liszttőzsde, Bécs, november 4. (Eredeti távirat.) Gabonaüzlet. A mai tőzsdén csak csekély volt az élénkség, a hangulat kedvtelen, az árak egészben véve változatlanok, csak az árpa ára hanyatlott 20 krral, mivel a kivitel szünetel. Búzában körülbelöl 20,000 métermázsára, rozsban 2000 métermázsára, árpában körülbelöl 10,000 métermázsára tehető a forgalom. Eladatott búza: 500 mm. tót 78 kilós 9.37 írton Érsekújváron átvéve. 500 mm. esztergomi 79 kilós 9.55 forinton, Esztergom-Nánán átvéve. 400 mm. elsőrendű fehérmegyei 80 kilós 10.40 írtjával. 800 mm. szerbiai 77 kilós 9.— írton. 1000 mm. délmagyarországi 77 kilós 9.63 forinton. 300 mm. morvamezei 81 kilós 10.5 forinton. 1700 mm. becsei 79 kilós 10.40 forinton. 1000 mm. zentai 78 kilós 10.10 írton. 800 mm. borzai 78 kilós 10.05 írton, mind Bécsben átvéve. 400 mm. csornai 79 kilós 9.55 forinton, Csornán átvéve. 1600 mm. diószegi 81 kilós 10.35 írton, Diószegen átvéve. 1000 mm. bánáti 80 kilós 8.70 forinton, Temesvárott átvéve. 500 mm. kürti 78 kilós 9.75 írton, Kürtön átvéve. 1000 mm. felső-magyarországi 80 kilós 8.75 forinton Rimaszécsen átvéve. 400 mm. pozsonyi 80 kilós 9.80 írton, Pozsonyban átvéve. 3000 mm. paksi 801/a kilós 9.90 írton, Pakson átvéve. 400 mm. zurndorfi 80 kilós 10 forinton, Pakson átvéve. Rozs eladatott: 400 mm. délmagyarországi 8.10 irton. 300 mm. . 74 kilós 8 írton. 400 mm. bécs-vidéki 73 kilós 8.10 írton. 4000 mm. romániai 725 kilós 7.25 írton, mind Bécsben átvéve. 400 mm. kürti 74 kilós 7.68 forinton, Kürtön átvéve., Árpa eladatott: 300 mm. elsőrendű bécs-vidéki 9.40 írton. 2000 mm. szombathelyi 8.20 forinton. 1000 mm. délmagyarországi 8.25 forinton. 1500 mm. morvaországi 10.13 írton. 1000 mm. 10.40 írton. 1000 mm. tót 9.20 forinton mind Bécsben átvéve. 500 mm. elsőrendű nyitrai 9.30 forinton, Nyitrán átvéve. 400 mm. sárvári 7.60 forinton Sárváron, átvéve. Hivatalosan jegyeztetett: Búza őszre 9.50 9.60—, búza 1883. tavaszra 9.80—9.82—, tengeri 1883. május — junra 6.35—6.37/2, zab 1883. tavaszra 6.75—6.77—, magyar rozs 7.60—7.90, kereskedelmi zab 615—6.35, kész tengeri 8.60—8.70 forint. Értéktőzsde, Bécs, nov. 4. (Ered. távirat.) Értéküzlet. A külföldi piaczokról, különösen Párisból érkező kedvezőbb hírek alkalmat nyújtottak a speculatiónak, hogy a megkezdett hausse-irányban tovább haladjon. Az előtőzsdén csak hitelrészvényekben és néhány internationalis vasúti papírban volt nagyobb forgalom, a korláton belül csend uralkodott. Az átalánosan szilárd irányzat a nagyobb keresletben jutott kifejezésre, valamennyi forgalomba került értékpapír ára emelkedett, különösen a járadékoké. A valuták feszesek. Jegyzéseink a következők: Osztr.Jhitelr. 307.90, Magy. hitelr. 297.75, Anglobank 127.—, Unicbank 121.40, Osztr. államvasut 346.—, Déli vasút 14030, Magy aranyjáradék 87.15. A déli tőzsde szilárdabb irányzattal nyílt meg, csak a hitelrészvények lanyhábbak. A berlini alacsonyabb árjegyzések következtében a hitelrészvényeket nagyobb mérvben kínálták, úgy, hogy az tovább hanyatlott, bár csak mérsékelten. Ezen hangulat kiterjedt a többi coulissa papírokra is. A korláton belül csekély az üzlet. Délután 2 óra 10 perckor a következő árak jegyeztettek: Osztrák hitelr. 306.75. Angol-osztrák bankrészvény 126.75. Union bank 121.10. Bankegyesület 114.80. Magy. hitelbank 297.—. Osztr. államvasut 345.60. Károly Lajos vasút 311.75. Dunagőzhajózási társaság részvénye 588.—. Osztrákmagyar Lloyd 665.—. Észak-nyugati vasút 204.75. Elbevölgyi vasút 228.75. Lovaspálya 233.40. Lombard 139.60. Osztrák papirjáradék 76.95—. Osztrák aranyjáradék 95.62. 4°0. Magy. aranyjáradék 87.02. 1864-es sorsjegy 171.—. Bécsi községi kölcsön 123.75. Húsz frankos arany 9.49—. Német birodalmi márka. 58.50. Bécs, nov. 4. (Eredeti távirat.) Szesz ára tartott. Kész termény ára 31.50 frt, a vevő tetszése szerint e hónapban való átvétel mellett 31.75 forint. BéCS, nov. 4. (Magy. ért. zárlatja.) Magy. földteherm. kötv. 99.75. Erdélyi föld. kötv. 98.25. 5Va°/6 magy. földhitel, int. záloglevél 101.1. Erdélyi vas. részv 161.50. 1876. magy. kel. vas. áll. els. kötv. 94.75. Magyar nyer. sorsjegy 117.50. Szőlő dézsmav. kötv. 97.50. 6 százalékos aranyjáradék 119.50. Tiszai és szeg. köles. sorsjegy 109.—. 4 százalékos aranyjáradék 87.02. M. orsz. bankr. —.—. Magy. vas. kölcsön 184.75. Magy. hitelb. részv. 297.—. Alföldi vasutr. 189.—. Magyar éjszakkel. vasutr. 161. — . 1869. na. kel. vas. áll. elsőb. kötv. 89.90 Tiszai vasutr. 247.50. Magyar leszám. és váltób. 101 — Kassa-oderb. vasutr. 146. — . 5°/o papirj. 86.05. Magyar jelz hitelb. —.—. Adria m. teng. gőzh. r. —.—. Bécs, nov. 4. (Osztrák értékek zárlatja.) A tőzsde iránya nyugodt. Jegyzésünk : Osztrák hitelrészvény 306.80. Déli vasút részv. 139.75. 4°/0 aranyjár. 95.40. Londoni váltóár 119.30. Károly Lajos vasút részv. 311.60. 1864-es sorsjegy 171.—. 420/6 ezüstjáradék 77.40. 1860-as sorsjegy 131.25. Török sorsjegy 26.—. Angol-osztrák bank 126.80. Osztr. államvasut 345.60. 20 frankos darab 9.48/1. 4*2°/o papirjáradék 76.95. Osztr. hitelsorsjegy 174.25. Osztrákmagy. bank 839.—. Cs. kir. arany 5.66—. Német bankváltók 58.45. Bécs, nov. 4. (Esti tőzsde.) A tőzsde irányzata csendes. Osztrák hitelrészvény 306.30. Osztrák államvasutrészvény 345.10. Unió-bank —.—. 1860-as sorsjegy —.—. Angol-osztrák bankrészvény 126.70. 20 frankos arany 9.48—. Déli vasúti részvény 139.50. Magyar hitelrészvény 296.50. 1864. sorsjegy .... 4 százalékos magyar aranyjáradék 66.97. Károly Lajos vasúti részvény 311.50. 4.2 százalékos osztrák papirjáradék 76.95. 4 százalékos osztrák aranyjáradék 95.55. Berlin, nov. 4. (Tőzsdei tudósítás.) Az üzlet nyugodt volt. Az irányzat bankrészvényekben kissé gyengült. Vasutak szilárdak, osztrák államvasuti részvények előnyben részesülnek. Bányák és orosz értékek változatlanok. Német állampapírok keresettek. Pénz bőven. Berlin, nov. 4. (Záriat.) Az üzlet iránya : nyugodt. Jegyzéseink : 42 százalékos papírjáradék 65.50. 42°/o ezüstjáradék 66.—. 6°/o magyar aranyjáradék 102.20. 5°/o m. papirjáradék 73.25. 56/o keleti v. elsőbbs. kötv. 76.60. Magyar hitelrészvény —.—. Déli vasút részvény 240.—. Kassa-Oberbergi v.részv. 62.25. Orosz bankjegyek 202.60. II. kibocs. kel. kölcsön 55.25. Magyar jelzál.-hitelbank-részvény —.—. Magyar országos bank-részvény —.—. 5°/o osztr. papirjáradék 80.—. Ultimo aranyjáradék 81.60. 4°/0 magyar aranyjáradék 74.30. Magyar keleti vasúti kötvények 94 23. Hitelrészvény 526.—. Osztr. államv. részvény 595.—. Károly Lajos vasút részv. 133.40. Román vasúti részvény —.—. Bécsi váltóárf. 170.80. 400 osztrák aranyjáradék —.—. Magyar leszámítoló és váltób. részv. —.—. Berlin, nov. 4. (U tó tő zsde.) A tőzsde irányzata szilárd. — Jegyzéseink: Hitelrészvény 526.—. Déli vasutrészvény 238.—. Orosz bankjegyek —.—. Osztr. államvasuti részvény 593.—. Károly Lajos vas. részvény 133,50. Frankfurt, nov. 4. (Zárlat.) Az irányzat:Jcsendes. Jegyzéseink : 4‘2°/o papirjáradék 65.68. 4‘2'Yo ezüstjáradék 66.13. 6 százalékos magyar aranyjáradék 102.12. Osztrák hitelrészvény 261.62. — Osztrák államvasuti részvények 296.37. Déli vasutrészvények 119.75. Magyar galicziai vasút 138.—. Váltóárfolyam Bécsre 170.85. M. resz. és váltókr. —.—. 4°/o Osztrák aranyjár. —.—. M. orzz. bankr. —.—. 5%-os osztrák papirjáradék 78.5/1. 4°/0-os magyar aranyjáradék 81.65. 5°/p magyar papirjáradék 73.50. Osztrák-magyar bankrészvény 718. —. Károly Lajos vasút 1. 266.37. Erzsébet nyugati vasút 180.87. Tiszavidéki vasút elsőbbségi 84.43. 4*/s százalékos földhitelzáloglevél 80.68. Magyar, hitelrészvény —.—. Magyar jelz. hitelb. r. —.—. Frankfurt, nov. 4. (Esti forgalom.) Az irányzat szilárd. Jegyzéseink: Osztrák hitelrészvény 261.—. Osztrák államvasuti részv. 296.25. Déli vasút 120.—. M. leszámítoló és pénzváltó bank —.—. 4°/o osztrák aranyjáradék 81.75. 5 százalékos papirjáradék 74.18. Károly Lajos vasutrészvények 266.12. Paris, nov. 4. (Zárlat.) A tőzsde irányzata élénktelen. 5 százalékos franczia évjárulék 80.57. Osztrák államvasuti részv. 747.—. Osztrák földhitelrészv. 745.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. Magyar vasúti kölcsön —. —. Uniobankrészv. —.—. 5 százalékos magyar papirjáradék —.—.Magyar országos bankrészv. —.—. 5 százalékos franczia évjárulék 114.92. Déli vasúti részv. 295.—. Franczia törleszthető járadék 80.90. 4 százas. osztr. aranyjáradék —.—. Magyar jelzáloghitelbank —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 75.—. Magy. leszámít, és váltóbankrészv. —.—. Olasz járadék —. Paris, nov. 3. (Bouleva rd - forgalom.) 3 százalékos franczia járadék 805.0. 5 százalékos franczia járadék 114.92. Osztrák államvasut —.—. Déli vasúti részv. —.—. Osztrák földhitelrészvény —.—. Franczia törleszthető járadék —.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. 4 százalékos osztrák aranyjáradék —.—. Magy. vasúti kölcsön 290.—. Magy. jelzáloghitelbank 507.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék —.—. Élénktelen. London, november 4. (Zárlati árfolyamr.) Conzol 102.*/n. 20 frank db —.—. Ezüst 51.*/». Amerikai —. Olasz —.—. Váltóárfolyam Bécsre 13.11. Papirjáradék —.—. Ezüstjáradék 66.—. Aranyjáradék 80.‘/t. Ma -gyar aranyjáradék 6 százalékos 102.«. 1 százalékos n.i - gyár aranyjáradék 74.»/,. Magyar kincstári utalvány — . Helyi kamatláb 5°/o. Bankbev. —.— font sterl. Bankkiv. — font sterling. Külföldi árutőzsdék zárlata. Otabonaszállitásidij vagyon-rakományokban 100 kilonkint értendő. Bevitelt vám Németországba 100 kiló búzáért, rozsért és zabérti márka, árpáért, tengeriért és bükkönyért */1 márka, lisztért 3 márka, malátáért 1.20 márka. Beviteli vám Svájczba 100 kilo gabonáért 0.30 frank, malátáért 0.60 frank, lisztért 1 frank. Átszámítási árfolyam a német piaczokra 100 márka vista 58 frt 45 kr. Párisra 100 frt vista 47 fr 25 kr. Különbözet November hó 4. Árfolyam "képet* __________________________________________________________aggtrákért. BERLIN. Búza novemberre...... 192.— 11.22 — __.— — április—májusra 172.25 10.10 -( 0.03 ROZS novemberre.................... 139.25 8.14 0.02 — április - májusra.... 135.75 7.93 -f- 0.03 Zab novemberre ................. 121.50 7 10 -f- 0.03 — ápril—májusra...... 121.50 7.10 — 0.01 Olaj novemberre...... 63.30 37.— -f- 0.09 — április májusra ............ 65.20 38.11 — 0.27 Szesz novemberre... 53.40 31.21 — 0.09 — április—májusra .... 54.30 31.74 — 0.03 Szállítási dij : Budapestről . . 3.93 2.30 STETTIN. Búza novemberre.......... 176.50 10.31 — 0.03 — április—májusra . . . . 176.— 10.29 — 0.02 Rozs novemberre.......... 136.— 7.95 + 0.01 — nov.—deczemberre . . . 135.— 7.90 -10.02 — április—májusra .... 133.50 7.80 — —.— Olaj novemberre.......... 62 50 36 53 -f- 0.33 — ápr.—májusra....... 64.50 87.70 -f- 0.32 Szesz helyben......... 52.20 30.50 — 0.14 — novemberre......... 51.90 30.33 — 0.56 — nov.—deczemberre ... 51.70 30.22 -f- 0.08 — április—májusra .... 53.70 31.38 — 0.04 Repcze április—májusra . . . 288.— 16.83 — 0.22 Szállítási dij: Budapestről . . 4.81 2.80 KÖLN: Búza novemberre......... 18.70 10.92 — o.06 — márcziusra............ 18.— 10.52 — 0.05 Rozs novemberre................. 14.10 8.23 — —._ — márcziusra ................. 14.20 8.23 — 0.06 Olaj helyben............... 34.50 40 33 + 0.03 — májusra............... 33.70 39.28 -10.89 Szállítási dij : Budapestről . . 5.95 3.45 P Á R I S. Búza folyó hóra............ 24.90 11.77 — 0.07 — deczemberre.......... 25.— 11.81 — 0.01 — első 4 hóra......... 25.30 11.95 + 0.03— márcziustól 4 hóra. . . 25.60 12.09 -i- 0.10 Liszt 9 márkás folyó hóra . . 57.50 17.09 -j- 0.17 — deczemberre.................31 56.50 16.79 -j- 0.17 — első 4 hóra .................. 55.10 16.38 -j- 0.08 — márcziustól 4 hóra . . . 55.60 16.52 -j- 0.09 Olaj folyó hóra.......... 84.75 400.3 -f- 0.62 — deczemberre ....... 85.50 40.39 -1- 0.51 — első 4 hóra......... 84.25 40.28 + 0.40 — májustól 4 hóra.... 91.— 43.— — 0.19 Szesz folyó hóra ................. 49.50 25.48 — 0.09 — deczemberre......... 50.— 25.73 -- 0.02 — első 4 hóra ................. 52.— 25.76 — 0.11 — májustól 4 hóra.... 53.25 27.41 -10.02 Szállítási dij: Budapestről . . ..27.93 A budapest-soproni közlekedési calamitásokról. Midőn valamely vidék vasút nélkül maradva feljajdul, helyén mozog, irigykedik azon vidékre, melyen már évek óta jár, tüszköl a vas ló , azt nem csodáljuk. De mikor aztán ott is megépül a rég várt vasút, akkor meg már azért zsörtölődünk, hogy ime itt van a vasút, de oly lassú rákmódra jár, megállapodik minden falunál, őrháznál. Ácsorog negyedórát, félórát! Miért nincs már gyorsvonat ? Mikor aztán az is megjött, van gyorsvonat, akkor meg az a panasz, hogy miért csak egyszer indul, miért nem legalább kétszer napjában ? S ez így halad, az érkező jóval a jobb utáni vágy! Mi ez ellen ne panaszkodjunk, még akkor sem, ha magunk e vágyak során már túl vagyunk is, avagy még nagyon az elején. Azonban a miképen a folytonos panasz és zaklatódzásnak ellenségei vagyunk, úgy másrészt jónak, üdvösnek, s közlekedési ügyünk haladásának érdekében állónak tartjuk, hogy az illető rendelkezők értesüljenek közlekedésünk minden mozzanatáról, helytelenségeiről, hátrányairól. Ilyen helytelenségeket kíván jelen közlés is felemlíteni és az illetők kegyes figyelmébe ajánlani. A budapest-soproni vasúti közlekedés már több éve hogy létezik, megvan, de milyen misemákon döczög át az utazó e vonalon akár jó, akár megyen, azt csak az tudja, aki próbálta! Valóságos akadályverseny és türelem-gyakorlat. Budapestről a budai állomás vagy indóházból elindulunk reggel hét óra után s minden panasz nélkül elérkezünk Székesfehérvárra, — azt, hogy nem Budapestről a rég készült központi pályaudvarból indulunk — nem is említjük. Fehérváron — ha Sopronba szándékozunk — egy álló óráig kell várnunk a tovább utazásra, még pedig úgy, hogy kiszállani az idáig jött kocsikból, s aztán egy óra múlva más kocsikba beszállani vagyunk kénytelenek. Fehérvártól Szőnyig, onnan szép lassan Győrig jut az utas s itt már aztán valódi botrány a mi történik. Az indóházban, »az osztrák államvasút« indóházában le kell szállani és kocsin vagy gyalog az 5—600 ölre fekvő győr-soproni vasút indóházába átsétálni, ahol aztán 2 álló óráig kell várni, míg a győr-soproni vasút elindul, persze, hogy itt ismét más kocsikba kell szállani. Az maga, hogy két vasúti társulat (az osztrák állami és a győr-soproni) egymás mellett paralell majdnem ugyanazon síntöltésen járnak be Győr városába, de ott aztán nem hogy egy és ugyanazon indóházban érkezve az utasok kényelmesen mehetnének egyik vonatról a másikra, hanem ez a két indóház mintegy mesterségesen van egymástól széjjel választva, pedig azt laicás észszel is belátja mindenki, hogy az egy indóházba való érkezés semmi nehézségbe sem ütköznék, de sőt nem egy és ugyanazon indóházban való találkozás a valóságos szánt-szándékos attentátum az utazó közönség ellen. Alig képzelhető, hogy mint nem egy indóházba fut be mindkét vasútvonal akkor, midőn egyik vasút a másiknak folytatása. De ha már ez a két vasúti vállalkozás, bármi oknál fogva nem akart egymással érintkezésbe jutni, a közkormányzatnak kellett volna, sőt kellene haladéktalanul intézkedni az iránt, hogy ezen ellenségesnél egyébnek nem nevezhető állapot megszüntessék, annál inkább, mert hiszen a Sopron-győri vonalnak, Győrön alig van nagyobb beszállóhelye, mint egy jóra való állomáskának, annál inkább mert annak, hogy a győri két külön vasút egymással való egybekötése minden tekintetben kívánatos és oly mérvben minőben ez semmi, de semmi akadályba sem ütközvén, ma a közlekedést Budapest Sopron felé boszantóvá, és költségessé, kellemetlenné és nehézzé teszi a nélkül, hogy ebből akár a két vasút bármelyikének haszna, előnye, java, kényelme lenne, míg az utazó közönségnek — a málhákról nem is szólva — teljes lehetetlen a kellemes utazás előnyeit igy megadni ; holott ha egy indóházba fut be mindkét vonal, lehetne — ha már nem is Budapestről — ámbár az sem lenne lehetetlen, de lehetne okvetlen Székesfehérvárról egyenesen átfutó kocsikat utasok és málhák részére berendezni, melyek a Budapestről Sopron felé utazók használatára szánva és használva, mintez számos hasonló viszonyú vasutaknál rég idő óta szokásban van. Ha most már hozzátesszük azt, hogy ezen megfoghatatlan anomáliák miatt számos utazó kénytelen Budapestről Sopron felé, Bécsnek venni útját, mert arra kevesebb idő alatt, olcsóbban és kényelmesebben érkezik Sopron vidékére, úgy teljes a botrány, melynek elhárítására sürgősen hívjuk fel a közlekedési kormányzat becses figyelmét. Arról hogy a déli és osztrák államvasút milyen nem magyar szellemben igazgattatik, megemlíthetnék azt is, hogy a kocsikba elhelyezett hirdetések — a vasút hirdetései, az utazókhoz szóló hirdetések — német, franczia, olasz nyelveken vannak, magyarul egy szó sem, de erről nem is szólunk. Az előadottakat pedig azon tiszteletteljes kéréssel intézzük ime a nyilvánosság útján a közlekedési kormányzathoz, hogy a közönségnek, t. i. az érdeklett közönségnek is alkalom adassák arra, hogy e felszóllalást méltányolva e hiányokon segítsen, de meg még azért is, hogy provokálva legyen a felvilágosítás adás azon irányban, mely ma az előadottakat meseszerveknek mutatja. K. L. HÍREK November 4. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Kivándorlási enquette a belügyminisztériumban. — A hadsereg reorganisatiója az osztrák delegatió előtt. — Tárcza : Bálványos-vár (Irta Jókai Mór.) Három találkozás. (Irta Asbóth János.) Az országos magyar képzőművészeti társulat 1882. évi őszi kiállítása. (Irta Pulszky Károly.) — Hírek. — Egyesületek és társulatok. — Törvényszéki csarnok. — Irodalom, színház és művészet. — Kivonat a hivatalos lapból. — Időjárás. — Színházak. — Nyílt tér. — Hirdetések. — Udvari vadászat. A mára hirdetett foxhunting helyett staghunt volt. A pompás időben Sikátoron megjelent nagyszámú vadásztársaság, 11 órakor indult útnak. Megjelent ő felsége a királyasszony is egyszerű vadászöltönyben, barna paripán. Kíséretében Windischgrätz herczeget láttuk. Miután a Megyerről hozott két gödingi szarvas egyike elbocsátatott, a hajsza megkezdődött. A 16 párból álló szarvaskopó sereg Sikátortól a fóthi parkvidékre űzte a vadat, onnét a szőlőkbe, honnét 48 pereznyi heves run után nagy körutat téve, nem messze Mogyoródtól megtörtént a kill. A vadászat két órakor ért véget. A számos résztvevők közül kiemeljük : Andrássy Gyula gróf, Edelsheim Gyulay báró, Almássy Kálmán, Sir Henry Elliot angol nagykövet, Esterházy Miklós gróf, Festetich Pál gróf, Batthány Elemér gróf, Pálfy gróf, Andrássy Tivadar gróf, Pallavicini Béla gróf, Károlyi Gyula gróf, Esterházy Móricz gróf,Csekonics Endre, Tisza£Lajos, Harkányi Frigyes, Szapáry Gyula gróf stb. vadászokat. Legközelebbi vadászat hétfőn lesz. — A halottak napja Párisban — írja ottani levelezőnk — valóságos népvándorlást idézett elő. Pária két millió lakossága, mint Montesquieu persája mondja, mind lejött azokból a hat emeletes házakból az utczára s kevés kivétellel mind a temetők felé tartott. A boulevardok csakúgy hemzsegtek a sok embertől, az omnibusok és a tramway-kocsik tömve voltak, bérkocsit meg csak ügygyel-bajjal lehetett kapni. Aránylag legnépesebb volt a nagyon távol eső Saint- Quen temető, mert újabban leginkább itt teszik nyugalomra a holtakat. A Père-Lachaise széles utain csak bajjal volt képes az ember előre jutni, a hírneves emberek sírjához meg alig. Thiers kis sírboltja előtt mindig nagy volt a tömeg, a síron sok a koszorú. Casimir Périer monumentális síremlékét is sokan keresték föl, valamint a neves írók (Seribe, Balzac, Gautier stb.), politikusok, tábornokok s művészek sírjait is. Sok látogatója volt a szegény Fegghinek, a. a Théatre Frangais orosz származású volt tagja sírjának is, ki tudvalevőleg néhány hóval ezelőtt golyóval vetett véget életének, kétségbeesve egy fiatal herczeg iránta tanúsított közömbösségén. De legtöbben Théodore de Barrie r e us, csak a napokban inaugurált, impozáns síremlékénél róvták le a kegyelet és a kíváncsiság adóját. Barrieret a mi színházlátogató közönségünk is ismeri, »Ál-jó emberei« sokan mulattak; az idősebb nemzedék meg bizonyára »Márványhölgyeire« emlékszik, melyet tán a Comédie Frangaise is föl fog venni repertoiréjába; idősek és fiatalok pedig nyilván ismerik őt egy csinos és sokat játszott egyfölvonásos darabjáról, melynek czíme: »Tűz a zárdában.« — A Montparnasse temetőben legtöbb látogatója Froidevaux ezredes és ama két tűzoltó sírjának volt, kik nemrég egy nagy párisi tűzvész alkalmával életüket vesztették. Ez együttes sírnál a »Franczia életmentők társaságának« egy tagja megható beszédet mondott. Ugyancsak a Montparnasse-temetőben sokan keresték föl a szegény 31 éves Dussoules sírját, kit 1851. decz. 4-én egy barricadeon öltek meg Napoleon katonái, s kiről Victor Hugo azt írja, hogy utolsó szavai ezek voltak: »A köztársasággal halok meg.« Szép gránit síremléke van, mely közadakozásból állíttatott. — A Montparnasseból visszatérve, Párist vígnak, mozgalmasnak találtam; a színházakban nemcsak esti, de délutáni előadások is voltak, a sírkertekben kegyeletes adóját lerótt közönség még éjfél utánig mulatott a nyilvános helyeken. Mert ez az élet sorsa: kaczagunk, míg végre »a halál azt mondja: csitt!« . A magyar mérnök- és épitész-egylet választmánya ma délután Hieronymi Károly elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés tárgya a Pantheon-pályázat kihirdetése volt. Pártos Gyula a bíráló bizottság jegyzője terjesztette elő a bírálat eredményét. E szerint összesen öt pályamű érkezett be; a bizottság titkos szavazás után a 4-ik számúnak ítélte oda a pályadíjat, az 1000 frt utazási ösztöndíjat és az egyleti aranyérmet. A szavazás megejtése után felbontatott a nyertes 4. számú mű jeligés levele s abból Czigler Győző neve tűnt elő. (Élénk éljenzés). Felolvastatott ezután a mü- és középitési szakosztály átirata, melyben azon kérelmet intézi a választmányhoz, hogy járuljon hozzá egy uj pályázat kiírásához s a közoktatásügyi minisztert kérje meg, hogy erre újabb utazási ösztöndíjat engedélyezzen. Tervül, egy kisebb színházat ajánlanak. A választmány ezt elfogadta azon hozzáadással, hogy az új pályázat a jövő év elején irassék ki, október 1-jei beküldési határidővel. Végül határozatba ment, hogy a pályanyertes ma a képzőművészeti társulat őszi tárlatán állíttassák ki. A folyó ügyek elintézése után a gyűlés véget ért.JS — Arany János szobra tárgyában a következő fölhívás jelent meg: Arany János a magyar nemzeti szellemnek fényes költői diadala, örökös dicsősége. Halála méltán borította gyászba az egész nemzetet. E közös gyászból méltán fakad a kegyelet és hála, mely tehetsége szerint igyekszik dicsőíteni a dicsőt. A lángész éreznél maradandóbb emléket állít magának, halhatatlan munkáiban. A kegyeletes lelkesülés csak az érez szilárdságával tudja kifejezni hitének rendületlen erejét, hogy a szellem nagysága győztes marad minden belátható idők fölött. Ilyen szellemnek érzi és vallja nemzetünk Arany Jánost. Alig hunyta be szemeit, minden körből egyszerre hangzott föl a kívánság: örökíttessék meg alakja a halhatatlanság földi jelképében, egy ércz-szoborban. A Magyar Tudományos Akadémia, melyhez a nagy költőt szoros kötelékek kapcsolták, kezébe vette a szobor ügyét s intézésére, október 30-dikán tartott összes ülésén, egy bizottságot nevezett ki, melyhez a Kisfaludy-társaság, Budapest fővárosa s az országos közmunka- és képzőművészeti tanács küldöttei csatlakoznak. E bizottság nevében fordulunk a nemzet kegyeletéhez ; hozza meg áldozatát a nagy költőnek, ki lánglelke minden kincsét nemzetének áldozta. A szoborra szánt adományok, ezvekre jegyezve, a Magyar Földhitelintézethez (Budapest, bálvány-utcza) küldendők, mely kezelésüket magára vállalni szíves volt. Meg vagyunk győződve róla, hogy e fölhívást a nemzet nagyja és kicsinye áldozatkész lelkesedéssel várja és fogadja. Meg vagyunk győződve, hogy nem sokára állani fog Budapest valamelyik közterén az ércz-szobor, késő nemzedékeknek is hirdetve azt, a mi Arany János lelkét eltöltötte: múltúnk nagyságát, népünk erejét s a hitet jövőnkben. Budapesten, 1882. november 1-sején. Gróf Lónyay Menyhért, a Magyar Tud. Akadémia elnöke«’ Gyulai Pál, a Kisfaludy-Társaság elnöke, Beöthy Zsolt, az Arany-szobor-bizottság titkára. A Magyar Földhitelintézet által, e fölhívással kibocsátott aláírási ívek szétküldése a törvényhozó testületek, egyházi és világi hatóságok, tanintézetek és társulatok részére holnap kezdetik meg. — A Temesváry-Szombathelyi párbaj-ügyben Kolozsvárott ma tartott tárgyaláson Temesváry Lajos színész másfél évi államfogházra ítéltetett. Vádlott és ügyész felebbeztek. — Japán diplomaták Budapesten. Sasonzi K. és Itó H. japán diplomaták, a Bécsben székelő japán követség tagjai, tegnapelőtt Bécsből Budapestre érkeztek, hogy a magyar fővárost megtekintsék. — Öngyilkossági kísérlet. Ma este 7 órakor Téglási Mari 22 éves hajadon cseléd a Rókus-kórház II. emeleti kórterméből öngyilkossági szándékból az udvar kövezetére ugrott. A szerencsétlen súlyosan megsérült, úgy, hogy életét is komoly veszély fenyegeti. Tettének okául egy hátrahagyott levélben kedvesét állítja, ki őt a kórházban sohasem látogatta meg. — Véres verekedés katonák és polgárok közt. Az esti lapunkban említett ez esetről a következő részleteket közölhetjük : A Báthory-utcza sarkán az új épület mögött az éjjel a 40. zászlóaljhoz tartozó 3 vadász és 3 polgári egyén, nevezetesen Horváth József 24 éves nőtlen kocsis és két társa Mészáros József és Kovács András közt véres verekedés történt, mely alkalommal a katonák oldalfegyvert használtak s azzal a polgárok közül kettőt megsebesítettek. A katonákat az új épületi őrség elfogta, a sérülteket pedig a helyszínére érkezett rendőrök előbb a rendőrségre, majd a Rókus kórházba szállították. Az eset, a sérülteknek a rendőrségnél tett vallomása szerint úgy történt, hogy ők tegnap este hárman a régi sörház közelében egy korcsmában mulattak s midőn onnan 10 óra után eltávoztak, az uj épület mögött találkoztak a katonákkal, kiknek egyike Horváthot meglökte. Horváth erre valamit szólt, mire a katonák kirántották oldalfegyvereiket s azokkal Kovács Andrást és Horváth Józsefet megsebesítették. A verekedésnek a katonai őrség és a rendőrök megjelenése vetett végett. A helyszínen egy »No. 49. 3. Comp.« jegygyel ellátott oldalfegyvert találtak a rendőrök s azt átadták a katonai őrségnek. Horváth sérülései súlyosak, minek folytán őt a Rókus kórházban ápolják. Kovács sérülései jelentéktelenek. — Baleset a szeszgyárban. Brezni Ádám 30 éves nős napszámos tegnap délelőtt az újpesti Stern-féle szeszgyárban a padlásról a deszkák korhadtsága miatt leesett és a karján súlyos sérüléseket szenvedett. Sebeit ott mindjárt bekötözték s egy másik munkás megindult vele a főváros felé, hogy a Rókus-kórházba kisérje. A kötelékek azonban ugylátszik nem jól voltak alkalmazva, mert útközben feloldódtak, a seb vérzeni kezdett, és a beteg a nagy vérveszteség folytán a múzeum-körúton eszmélet nélkül összerogyott. Egy előhívott rendőr segítségével beszállították a Rókus-kórházba, hol este 10 órakor megjelent Szlávy rendőrfogalmazó és Máry Gyula vizsgálóbíró a beteg kihallgatása végett, ki balesete okául azt mondotta, hogy a padlás korhadt volt s annak széle beszakadt alatta. A vizsgálatot megindították. Naptár. Vasárnap november 4. Nap kél 6 ó. 54 p., nyug. 4 ó. 34 p. — Hold kél 1 ó. 12 p. reg. nyug. 26. 2 perez d. u. R. kath. A. 23. Imre herczeg. Prot. A. 22. Földes. Görögorosz. (október 24) 6. 28. Arétaz vértanú. Zsidó (nfarch. 23.) Templom megszállása görögök által. Igazságügyminiszter fogad d. e. 16 órától d. u. 2 óráig. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter fogad délben 12 — 1 óra közt. Horvát miniszter fogad d. e. 10—d. u. 2. A budapesti philologiai társulat évi rendes közgyűlése d. e. 10 órakor az akadémia palotájában. A tud. és műegyetemi olvasó kör irodalmi matinéja délelőtt 9 órakor a központi egyetem dísztermében. A népnevelők budapesti egyesülete paedagogiai szakosztályának ülése d. e. 10 órakor. Értekezik : L e d e re r Ábrahám A magyar államhivatalnokok első orsz. életjáradék biztosító intézetének alakuló közgyűlése d. u. 3 órakor a megyeház nagytermében. A képzőművészeti társulat őszi kiállítása I. sorozatának megnyitása a társulat sugárúti műcsarnokában d. e. 9 — f1. 5-ig. Belépti dij 50 kr. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken, d. e. 10—12. és d. u. 2—4. Iparmúzeum a műcsarnok épületében d. u. fél háromtól fél hatig. Országos képtár az akadémia palotájában délután két órától 5 óráig. Múzeumban term. rajz- és népismetár d. e. 9—d. u. 1. Krembser lovardája az alkotmány utczában este fél 8 órakor. Császárfürdőbe és Margitszigetre hajó indul óránkint. Álakkert nyitva egész nap, folytatása azi3lákidie !)