Nemzet, 1882. november (1. évfolyam, 62-91. szám)

1882-11-05 / 66. szám

osztályfőnök teljes mértékben bírja az ő és a tarto­­mánygyűlés többségének bizalmát s hogy ő meg van győződve a Zsivkovics ellen intézett támadások alap­talan voltáról s arról, hogy az osztályfőnök jellem­teljes ember és jó hivatalnok. Interpelláló nem veszi tudomásul a bán fele­letét, sőt kinyilatkoztatja, hogy az ügyet indítvány alakjában fogja az országgyűlés elé terjeszteni. Vé­gül zajos jelenet fejlődik ki, minek következtében a bán kiürítteti a karzatot. A többség a bán válaszát tudomásul vette. A tisza­eszlári eset. Nyíregyháza, nov. 4. (Eredeti távirat.) A következő adatok a legmegbízhatóbb forrás­ból erednek: Havas államügyész már október elején figyelmeztette Baryt, hogy a vizsgálóbírónak fel­adata nem csak abból áll, hogy vádpontokat gyűjt­sön, hanem az is, hogy tudassa végre a hónapok óta bebörtönözöttekkel,mi terheli őket tulajdonképen (vég­zések felolvasásánál a foglyok előtt csak jegyző­­könyvi számokat említettek, pl. Schwartz elleni gyanú, mely a harminczadik jegyzőkönyvben foglatatik stb.) és nyuttassék alkalom védelemre is. Bocsássa ki Scharffnét, kit mi sem terhel, mert passivitás bűnré­­szességet nem involvál. Bocsássa el Taubot, kit Mó­ricz vádja megsem említ, ki csak azért van bezárva, mert magára vallotta, hogy a végzetes időben együtt volt a többivel Schwartz Salamonnál. Bocsássa sza­badon végre Vogelt, ki tanukkal lerontotta Smilovics vádját. Bary hozott végzésében előre bocsájtja, hogy az államügyésznek nincs joga őt lec­kéztetni. Ezzel hozzá fogott a kihallgatásokhoz: Vogelt kibocsájtja, Scharf­ét és Taubot nem, kijelentette, hogy kibo­csájtja Smilovicsot, ha az államügyész hozzájárul. Havas tiltakozott Smilovics kibocsáttatása ellen, megjegyezvén, hogy Smilovics vádolta ugyan Vogelt, Grószt és másokat is, e vádjai azonban hazugságok­nak bizonyultak, de vádolta saját magát is, és e vád nincs megc­áfolva. Smilovicsnak tehát okvetlenül fogságban kell maradnia. A törvényszék végzése folytán kibocsáttatta Vogelt, később Scharf­ét, Smi­lovics s Taub fogva maradtak, előbbi concessio Ha­vasnak, utóbbi Barynak. Marczali, nov. 4. (Ered. táv.) Széchenyi Pál gróf a marczali választó kerület képviselőjévé egy­hangúlag nagy lelkesedéssel megválasztatott. Marczali, nov. 4. (D. K.) Széchenyi Pál gr. kereskedelmi miniszter a marczali kerület országgyű­lési képviselőjévé egyhangúlag megválasztatott. A választásnál 2000 választó jelent meg. A lelkesedés nagy. A választott képviselőt több száz fogat és ban­dérium kisérte a vasútállomáshoz. Zenta, nov. 4. (Ered. táv.) Ma délelőtt 10 órakor indult a tiszai hajóval 32 tagból álló küldött­ségünk Budapestre, hogy gróf Száday Gedeon honvé­delmi miniszternek a képviselői mandátumot szemé­lyes üdvözlet nyilvánítása mellett átnyújtsa. A válasz­tás eredménye fölött általános a lelkesültség. Közgazdasági táviratok. Belgrád, nov. 4. A munkálatok a Ripanje-alag­­útnál gyorsan haladnak. Egy harmadrésze az alagút­nak már át van fúrva, melyben a falazás is megkezde­tett. A nagy akna gépe teljesen föl van szerelve és néhány nap múlva valószínűleg megkezdi működését. A többi alagutakon is szorgalmasan dolgoznak, úgy, hogy az összes alagutak elkészülése a megállapított véghatáridőre biztosítva van. Ezen munkálatokat Vitáli F. és társa vezérvállalat a Trendella vállalatra ruházta. A többi munkák az egész vonalon egész Nissig, melyek más vállalkozók által teljesítet­tek, szintén nagyon előrehaladtak. A vágányok Belgrád és Szemendriától 18 kilométer távolságban Velik­a-P­­­a­n­a­i­g már lerakattak. Ezen vonal föld- és kőműves munkálatainál mintegy 6000 mun­kás foglalkozik. A Niss-Vranya vonalon a munkálatok, a­mint a tervek a szerb kormány által helybenhagyatnak, meg fognak indulni. Arad, nov. 4. (E r­e d. t á v i­r a t.) Az aradi Lénárt-napi vásárra felhajtatott 600 drb. szarvas­­marha hizlalásra, 220—280 írton kelt párja, jármos ökrök 150 frton páronként, tehén 80—120 frton da­rabonként. Sertés 1000 drb. hajtatott fel, élősúlyban 70 krt fizettek kgként. Szilvapálinka behozatott kö­rülbelül 200 hordó, az áru minősége szerint 32, 35 és 40 frton kelt hectoliterenként. A vásárra hozatott 500 mm. uj szilvaiz, melyért 22 frtot fizettek mmként és 500 mm. a szilvait, a melynek mmázsája 12 frton kelt. Dióból körülbelöl 100 mm. volt a piaczon, mmázsájáért 20—22 frtot fizettek. Szeged, nov. 4. A nagyüzletben utóbbi napok­ban rövid pangás és némi árcsökkenés után ma szi­lárdult a hangulat. Búza (8000 métermázsa) helyi fogyasztásra és kivitelre 10—15 kr. áremelkedéssel, kukoricza (6500 métermázsa) 10—15 kr. árcsökke­néssel kelt. Az összes nagyforgalom 6500 métermá­zsára ment. Árak: búza 80 kilós tiszai 10.20 frt, 78 kilós bánsági 9.75 frt; kukoricza: csöves 2.80—2.82 frt, morzsolt 5.45 frt. A mai piac­ra a behozatal kö­zépszerű volt. Arak: búza 80 kilós 8.60—9.10 frt, 78 kilós 8.20—8.60 frt; rozs: 6.20—6.60 frt; zab: 5.80­­—6 frt; árpa: 5.50—6 frt; köles 5—5.50 frt. Fiume, nov. 4. A »La Saone« nevű franczia ha­digőzös torpedók rakodása végett Golettából (Tunis) ide érkezett, útját négy nap alatt tette meg. Bécsi áru- és liszttőzsde, Bécs, november 4. (Eredeti távirat.) Ga­bonaüzlet. A mai tőzsdén csak csekély volt az élénkség, a hangulat kedvtelen, az árak egészben vé­ve változatlanok, csak az árpa ára hanyatlott 20 kr­­ral, mivel a kivitel szünetel. Búzában körülbelöl 20,000 métermázsára, rozsban 2000 métermázsára, árpában körülbelöl 10,000 métermázsára tehető a forgalom. Eladatott búza: 500 mm. tót 78 kilós 9.37 írton Érsekújváron átvéve. 500 mm. esztergomi 79 kilós 9.55 forinton, Esztergom-Nánán átvéve. 400 mm. elsőrendű fehérmegyei 80 kilós 10.40 írtjával. 800 mm. szerbiai 77 kilós 9.— írton. 1000 mm. délmagyarországi 77 kilós 9.63 fo­rinton. 300 mm. morvamezei 81 kilós 10.5 forinton. 1700 mm. becsei 79 kilós 10.40 forinton. 1000 mm. zentai 78 kilós 10.10 írton. 800 mm. borzai 78 kilós 10.05 írton, mind Bécs­­ben átvéve. 400 mm. csornai 79 kilós 9.55 forinton, Csor­nán átvéve. 1600 mm. diószegi 81 kilós 10.35 írton, Dió­szegen átvéve. 1000 mm. bánáti 80 kilós 8.70 forinton, Te­­mesvárott átvéve. 500 mm. kürti 78 kilós 9.75 írton, Kürtön átvéve. 1000 mm. felső-magyarországi 80 kilós 8.75 forinton Rimaszécsen átvéve. 400 mm. pozsonyi 80 kilós 9.80 írton, Pozsony­ban átvéve. 3000 mm. paksi 801/a kilós 9.90 írton, Pakson átvéve. 400 mm. zurndorfi 80 kilós 10 forinton, Pakson átvéve. Rozs eladatott: 400 mm. délmagyarországi 8.10 irton. 300 mm.­­ . 74 kilós 8 írton. 400 mm. bécs-vidéki 73 kilós 8.10 írton. 4000 mm. romániai 72­5 kilós 7.25 írton, mind Bécsben átvéve. 400 mm. kürti 74 kilós 7.68 forinton, Kürtön átvéve., Árpa eladatott: 300 mm. elsőrendű bécs-vidéki 9.40 írton. 2000 mm. szombathelyi 8.20 forinton. 1000 mm. délmagyarországi 8.25 forinton. 1500 mm. morvaországi 10.13 írton. 1000 mm.­­­­ 10.40 írton. 1000 mm. tót 9.20 forinton mind Bécsben átvéve. 500 mm. elsőrendű nyitrai 9.30 forinton, Nyit­­rán átvéve. 400 mm. sárvári 7.60 forinton Sárváron, átvéve. Hivatalosan jegyeztetett: Búza őszre 9.50 9.60—, búza 1883. tavaszra 9.80—9.82—, tengeri 1883. május — junra 6.35—6.37­/2, zab 1883. ta­vaszra 6.75—6.77—, magyar rozs 7.60—7.90, keres­kedelmi zab 615—6.35, kész tengeri 8.60—8.70 forint. Értéktőzsde, Bécs, nov. 4. (Ered. távirat.) Értéküzlet. A külföldi piaczokról, különösen Párisból érkező ked­vezőbb hírek alkalmat nyújtottak a speculatiónak, hogy a megkezdett hausse-irányban tovább haladjon. Az előtőzsdén csak hitelrészvényekben és néhány internationalis vasúti papírban volt nagyobb forga­lom, a korláton belül csend uralkodott. Az átaláno­­san szilárd irányzat a nagyobb keresletben jutott kifejezésre, valamennyi forgalomba került értékpapír ára emelkedett, különösen a járadékoké. A valuták feszesek. Jegyzéseink a következők: Osztr.Jhitelr. 307.90, Magy. hitelr. 297.75, Anglobank 127.—, Unicbank 121.40, Osztr. államvasut 346.—, Déli vasút 14030, Magy aranyjáradék 87.15. A déli tőzsde szilárdabb irányzattal nyílt meg, csak a hitelrészvények lanyhábbak. A berlini alacsonyabb árjegyzések következtében a hitelrészvé­nyeket nagyobb mérvben kínálták, úgy, hogy az to­vább hanyatlott, bár csak mérsékelten. Ezen hangu­lat kiterjedt a többi coulissa papírokra is. A korláton belül csekély az üzlet. Délután 2 óra 10 perc­kor a következő árak je­gyeztettek: Osztrák hitelr. 306.75. Angol-osztrák bankrészvény 126.75. Union bank 121.10. Bank­egyesület 114.80. Magy. hitelbank 297.—. Osztr. államvasut 345.60. Károly­ Lajos vasút 311.75. Dunagőzhajózási társaság részvénye 588.—. Osztrák­magyar Lloyd 665.—. Észak-nyugati vasút 204.75. Elbevölgyi vasút 228.75. Lovaspálya 233.40. Lom­bard 139.60. Osztrák papirjáradék 76.95—. Osztrák aranyjáradék 95.62. 4°­0. Magy. aranyjáradék 87.02. 1864-es sorsjegy 171.—. Bécsi községi kölcsön 123.75. Húsz frankos arany 9.49—. Német birodalmi márka. 58.50. Bécs, nov. 4. (Eredeti távirat.) Szesz ára tartott. Kész termény ára 31.50 frt, a vevő tet­szése szerint e hónapban való átvétel mellett 31.75 forint. BéCS, nov. 4. (Magy. ért. zárlatja.) Magy. földteherm. kötv. 99.75. Erdélyi föld. kötv. 98.25. 5Va°/6 magy. földhitel, int. záloglevél 101.1. Erdélyi vas. részv 161.50. 1876. magy. kel. vas. áll. els. kötv. 94.75. Magyar nyer. sorsjegy 117.50. Szőlő dézsmav. kötv. 97.50. 6 százalékos aranyjáradék 119.50. Tiszai és szeg. köles. sorsjegy 109.—. 4 százalékos aranyjára­dék 87.02. M. orsz. bankr. —.—. Magy. vas. kölcsön 184.75. Magy. hitelb. részv. 297.—. Alföldi vasutr. 189.—. Magyar éjszakkel. vasutr. 161. — . 1869. na. kel. vas. áll. elsőb. kötv. 89.90­ Tiszai vasutr. 247.50. Magyar leszám. és váltób. 101 — Kassa-oderb. vasutr. 146. — . 5°/o papirj. 86.05. Magyar jelz hitelb. —.—. Adria m. teng. gőzh. r. —.—. Bécs, nov. 4. (Osztrák értékek zárlatja.) A tőzsde iránya nyugodt. Jegyzésünk : Osztrák hitelrész­vény 306.80. Déli vasút részv. 139.75. 4°/0 aranyjár. 95.40. Londoni váltóár 119.30. Károly Lajos vasút részv. 311.60. 1864-es sorsjegy 171.—. 4­20/6 ezüstjáradék 77.40. 1860-as sorsjegy 131.25. Török sorsjegy 26.—. Angol-osztrák bank 126.80. Osztr. államvasut 345.60. 20 frankos darab 9.48­/1. 4*2°/o papirjáradék 76.95. Osztr. hitelsorsjegy 174.25. Osztrák­­magy. bank 839.—. Cs. kir. arany 5.66—. Német bankvál­tók 58.45.­ Bécs, nov. 4. (E­s­t­i t­ő­z­s­d­e.) A tőzsde irányzata csendes.­ Osztrák hitelrészvény 306.30. Osztrák államvasut­­részvény 345.10. Unió-bank —.—. 1860-as sorsjegy —.—. Angol-osztrák bankrészvény 126.70. 20 frankos arany 9.48—. Déli vasúti részvény 139.50.­ Magyar hitelrészvény 296.50. 1864. sorsjegy .... 4 százalékos magyar aranyjáradék 66.97. Károly­ Lajos vasúti részvény 311.50. 4.2 százalékos osztrák papirjáradék 76.95. 4 százalékos osztrák aranyjáradék 95.55. Berlin, nov. 4. (Tőzsdei tudósítás.) Az üzlet nyugodt volt. Az irányzat bankrészvényekben kissé gyengült. Vasutak szilárdak, osztrák államvasuti­ részvények előnyben részesülnek. Bányák és orosz értékek változatlanok. Német állampapírok keresettek. Pénz bőven. Berlin, nov. 4. (Zári­a­t.) Az üzlet iránya : nyugodt. Jegyzéseink : 4­2 százalékos papírjáradék 65.50. 4­2°/o­ ezüst­járadék 66.—. 6°/o magyar aranyjáradék 102.20. 5°/o m. papir­járadék 73.25. 56/o keleti v. elsőbbs. kötv. 76.60. Magyar hitel­részvény —.—. Déli vasút részvény 240.—. Kassa-Oberbergi v.­részv. 62.25. Orosz bankjegyek 202.60. II. kibocs. kel. köl­csön 55.25. Magyar jelzál.-hitelbank-részvény —.—. Magyar országos bank-részvény —.—. 5°/o osztr. papirjáradék 80.—. Ultimo arany­járadék 81.60. 4°/0 magyar aranyjáradék 74.30. Magyar keleti vasúti kötvények 94 23. Hitelrészvény 526.—. Osztr. államv. részvény 595.—. Károly Lajos vasút részv. 133.40. Román vasúti részvény —.—. Bécsi váltóárf. 170.80. 40­0 osztrák aranyjáradék —.—. Magyar leszámítoló és váltób. részv. —.—. Berlin, nov. 4. (U t­ó t­ő z­s­d­e.) A tőzsde irányzata szilárd. — Jegyzéseink: Hitelrészvény 526.—. Déli vasut­­részvény 238.—. Orosz bankjegyek —.—. Osztr. államvasuti részvény 593.—. Károly Lajos vas. részvény 133,50. Frankfurt, nov. 4. (Zárlat.) Az irányzat:Jcsendes. Jegyzéseink : 4‘2°/o papirjáradék 65.68. 4‘2'Yo ezüstjáradék 66.13. 6 százalékos magyar aranyjáradék 102.12. Osztrák hitelrészvény 261.62. — Osztrák államvasuti részvények 296.37. Déli vasutrészvények 119.75. Magyar galicziai vasút 138.—. Váltóárfolyam Bécsre 170.85. M. resz. és váltók­r. —.—. 4°/o Osztrák aranyjár. —.—. M. orzz. bankr. —.—. 5%-os osztrák papirjáradék 78.5/1. 4°/0-os magyar aranyjá­radék 81.65. 5°/p magyar papirjáradék 73.50. Osztrák-magyar bank­részvény 718. —. Károly Lajos vasút 1. 266.37. Erzsébet nyugati vasút 180.87. Tiszavidéki vasút elsőbbségi 84.43. 4*/s százalékos földhitelzáloglevél 80.68. Magyar, hitelrész­vény —.—. Magyar jelz. hitelb. r. —.—. Frankfurt, nov. 4. (Esti forgalom.) Az irányzat szilárd. Jegyzéseink: Osztrák hitelrészvény 261.—. Osztrák államvasuti részv. 296.25. Déli vasút 120.—. M. leszámítoló és pénzváltó bank —.—. 4°/o osztrák aranyjáradék 81.75. 5 százalékos papirjáradék 74.18. Károly­ Lajos vasutrészvények 266.12. Paris, nov. 4. (Zárlat.) A tőzsde irányzata élénktelen. 5 százalékos franczia évjárulék 80.57. Osztrák államvasuti részv. 747.—. Osztrák földhitelrészv. 745.—. 6 százalékos ma­gyar aranyjáradék —.—. Magyar vasúti kölcsön —. —. Unio­­bankrészv. —.—. 5 százalékos magyar papirjáradék —.—.Ma­gyar országos bankrészv. —.—. 5 százalékos franczia évjá­rulék 114.92. Déli vasúti részv. 295.—. Franczia törleszthető járadék 80.90. 4 százas. osztr. aranyjáradék —.—. Magyar jelzáloghitelbank —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 75.—. Magy. leszámít, és váltóbankrészv. —.—. Olasz jára­dék —. Paris, nov. 3. (B­o­u­l­e­va r­d - f­o­r­g­al­o­m.) 3 szá­zalékos franczia járadék 805.0. 5 százalékos franczia járadék 114.92. Osztrák államvasut —.—. Déli vasúti részv. —.—. Osztrák föld­hitelrész­vény —.—. Franczia törleszthető jára­dék —.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. 4 száza­lékos osztrák aranyjáradék —.—. Magy. vasúti kölcsön 290.—. Magy. jelzáloghitelbank 507.—. 4 százalékos magyar aranyjá­radék —.—. Élénktelen. London, november 4. (Zárlati árfolya­mr.) Conzol 102.*/n. 20 frank db —.—. Ezüst 51.*/». Amerikai —. Olasz —.—. Váltóárfolyam Bécsre 13.11. Papirjára­dék —.—. Ezüstjáradék 66.—. Aranyjáradék 80.‘/t. Ma -gyar aranyjáradék 6 százalékos 102.­«. 1 százalékos n.i - gyár aranyjáradék 74.»/,. Magyar kincstári utalvány — . Helyi kamatláb 5°/o. Bankbev. —.— font sterl. Bankkiv. —­ font sterling. Külföldi árutőzsdék zárlata. Otabonaszállitásidij vagyon-rakományokban 100 kilonkint értendő. Bevitelt vám Németországba 100 kiló búzáért, rozsért és zabérti márka, árpáért, ten­geriért és bükkönyért */1 márka, lisztért 3 márka, malátáért 1.20 márka. Bevi­teli vám Svájczba 100 kilo gabonáért 0.30 frank, malátáért 0.60 frank, liszt­ért 1 frank. Átszámítási árfolyam a német piaczokra 100 márka vista 58 frt 45 kr. Párisra 100 frt vista 47 fr 25 kr. Különbözet November hó 4. Árfolyam "képet* __________________________________________________________aggtrák­ért. BERLIN. Búza novemberre...... 192.— 11.22 — __.— — április—májusra 172.25 10.10 -(­ 0.03 ROZS novemberre.................... 139.25 8.14 0.02 — április - májusra.... 135.75 7.93 -f- 0.03 Zab novemberre ................. 121.50 7 10 -f- 0.03 — ápril—májusra...... 121.50 7.10 — 0.01 Olaj novemberre...... 63.30 37.— -f- 0.09 — április májusra ............ 65.20 38.11 — 0.27 Szesz novemberre... 53.40 31.21 — 0.09 — április—májusra .... 54.30 31.74 — 0.03 Szállítási dij : Budapestről . . 3.93 2.30 STETTIN. Búza novemberre.......... 176.50 10.31 — 0.03 — április—májusra . . . . 176.— 10.29 — 0.02 Rozs novemberre.......... 136.— 7.95 + 0.01 — nov.—deczemberre . . . 135.— 7.90 -1­­0.02 — április—májusra .... 133.50 7.80 — —.— Olaj novemberre.......... 62 50 36 53 -f- 0.33 — ápr.—májusra....... 64.50 87.70 -f- 0.32 Szesz helyben......... 52.20 30.50 — 0.14 — novemberre......... 51.90 30.33 — 0.56 — nov.—deczemberre ... 51.70 30.22 -f- 0.08 — április—májusra .... 53.70 31.38 — 0.04 Repcze április—májusra . . . 288.— 16.83 — 0.22 Szállítási dij: Budapestről . . 4.81 2.80 KÖLN: Búza novemberre......... 18.70 10.92 — o.06 — márcziusra............ 18.— 10.52 — 0.05 Rozs novemberre................. 14.10 8.23 — —._ — márcziusra ................. 14.20 8.23 — 0.06 Olaj helyben............... 34.50 40 33 + 0.03 — májusra............... 33.70 39.28 -1­­0.89 Szállítási dij : Budapestről . . 5.95 3.45 P Á R I S. Búza folyó hóra............ 24.90 11.77 — 0.07 — deczemberre.......... 25.— 11.81 — 0.01 — első 4 hóra......... 25.30 11.95 + 0.03­­— márcziustól 4 hóra. . . 25.60 12.09 -i- 0.10 Liszt 9 márkás folyó hóra . . 57.50 17.09 -j- 0.17 — deczemberre.................31 56.50 16.79 -j- 0.17 — első 4 hóra .................. 55.10 16.38 -j- 0.08 — márcziustól 4 hóra . . . 55.60 16.52 -j- 0.09 Olaj folyó hóra.......... 84.75 400.3 -f- 0.62 — deczemberre ....... 85.50 40.39 -1- 0.51 — első 4 hóra......... 84.25 40.28 + 0.40 — májustól 4 hóra.... 91.— 43.— — 0.19 Szesz folyó hóra ................. 49.50 25.48 — 0.09 — deczemberre......... 50.— 25.73 -­- 0.02 — első 4 hóra ................. 52.— 25.76 — 0.11 — májustól 4 hóra.... 53.25 27.41 -1­­0.02 Szállítási dij: Budapestről . . ..27­­.93 A budapest-soproni közlekedési calamitásokról. Midőn valamely vidék vasút nélkül maradva feljajdul, helyén mozog, irigykedik azon vidékre, me­lyen már évek óta jár, tüszköl a vas ló , azt nem cso­dáljuk. De mikor aztán ott is megépül a rég várt vasút, akkor meg már azért zsörtölődünk, hogy ime itt van a vasút, de oly lassú rákmódra jár, megálla­podik minden falunál, őrháznál. Ácsorog negyedórát, félórát! Miért nincs már gyorsvonat ? Mikor aztán az is megjött, van gyorsvonat, akkor meg az a pa­nasz, hogy miért csak egyszer indul, miért nem leg­alább kétszer napjában ? S ez így halad, az érkező jóval a jobb utáni vágy! Mi ez ellen ne panaszkodjunk, még akkor sem, ha magunk e vágyak során már túl vagyunk is, avagy még nagyon az elején. Azonban a miképen a folytonos panasz és zaklatódzásnak ellenségei vagyunk, úgy másrészt jó­nak, üdvösnek, s közlekedési ügyünk haladásának érdekében állónak tartjuk, hogy az illető rendelke­zők értesüljenek közlekedésünk minden mozzanatáról, helytelenségeiről, hátrányairól. Ilyen helytelenségeket kíván jelen közlés is fel­említeni és az illetők kegyes figyelmébe ajánlani. A budapest-soproni vasúti közle­kedés már több éve hogy létezik, megvan, de mi­lyen misem­ákon döczög át az utazó e vonalon akár jó, akár megyen, azt csak az tudja, a­ki próbálta! Valóságos akadályverseny és türelem-gya­korlat. Budapestről a budai állomás vagy indóházból elindulunk reggel hét óra után s minden panasz nél­kül elérkezünk Székesfehérvárra, — azt, hogy nem Budapestről a rég készült központi pályaudvarból indulunk — nem is említjük. Fehérváron — ha Sopronba szándékozunk — egy álló óráig kell várnunk a tovább utazásra, még pedig úgy, hogy kiszállani az idáig jött kocsikból, s aztán egy óra múlva más kocsikba beszállani vagyunk kénytelenek. Fehérvártól Szőnyig, onnan szép lassan Győrig jut az utas s itt már aztán valódi botrány a mi tör­ténik. Az indóházban, »az osztrák államvas­­ú­t« indóházában le kell szállani és kocsin vagy gya­log az 5—600 ölre fekvő győr-soproni vasút indóhá­­zába átsétálni, ahol aztán 2 álló óráig kell várni, míg a győr-soproni vasút elindul, persze, hogy itt ismét más kocsikba kell szállani. Az maga, hogy két vasúti társulat (az osztrák állami és a győr-soproni) egymás mellett paralell majdnem ugyanazon síntöltésen járnak be Győr vá­rosába, de ott aztán nem hogy egy és ugyanazon in­dóházban érkezve az utasok kényelmesen mehetné­nek egyik vonatról a másikra, hanem ez a két indó­­ház mintegy mesterségesen van egymástól széjjel választva, pedig azt laicás észszel is belátja mindenki, hogy az egy indóházba való érkezés semmi nehézség­be sem ütköznék, de sőt nem egy és ugyanazon indó­házban való találkozás a valóságos szánt-szándékos attentátum az utazó közönség ellen. Alig képzelhető, hogy min­t nem egy indóházba fut be mindkét vasút­­vonal akkor, midőn egyik vasút a másiknak foly­tatása. De ha már ez a két vasúti vállalkozás, bármi oknál fogva nem akart egymással érintkezésbe jutni, a közkormányzatnak kellett volna, sőt kellene hala­déktalanul intézkedni az iránt, hogy ezen ellenséges­nél egyéb­nek nem nevezhető állapot megszüntes­sék, annál inkább, mert hiszen a Sopron-győri vonal­nak, Győrön alig van nagyobb beszálló­helye, mint egy jóra való állomáskának, annál inkább mert an­nak, hogy a győri két külön vasút egymással való egybekötése minden tekintetben kívánatos és oly mérvben minőben ez semmi, de semmi akadályba sem ütközvén, ma a közlekedést Budapest Sopron felé boszantóvá, és költségessé, kellemetlenné és nehézzé teszi a nélkül, hogy ebből akár a két vasút bármelyi­kének haszna, előnye, java, kényelme lenne, míg az utazó közönségnek — a málhákról nem is szólva — teljes lehetetlen a kellemes utazás előnyeit igy meg­adni ; holott ha egy indóházba fut be mindkét vonal, lehetne — ha már nem is Budapestről — ámbár az sem lenne lehetetlen, de lehetne okvetlen Székesfe­hérvárról egyenesen átfutó kocsikat utasok és mál­hák részére berendezni, melyek a Budapestről Sopron felé utazók használatára szánva és használva, mint­­ez számos hasonló viszonyú vasutaknál rég idő óta szokásban van. Ha most már hozzá­tesszük azt, hogy ezen megfoghatatlan anomáliák miatt számos utazó kény­telen Budapestről Sopron felé, Bécsnek venni útját, mert arra kevesebb idő alatt, olcsóbban és kényelme­sebben érkezik Sopron vidékére, úgy teljes a botrány, melynek elhárítására sürgő­sen hívjuk fel a közlekedési kormány­zat becses figyelmét. Arról hogy a déli­ és osztrák államvasút milyen nem magyar szellemben igazgattatik, megemlíthetnék azt is, hogy a kocsikba elhelyezett hirdetések — a vasút hirdetései, az utazókhoz szóló hirdetések — német, franczia, olasz nyelveken vannak, magya­rul egy szó sem, de erről nem is szólunk. Az előadottakat pedig azon tiszteletteljes kérés­sel intézzük ime a nyilvánosság útján a közlekedési kormányzathoz, hogy a közönségnek, t. i. az érdeklett közönségnek is alkalom adassák arra, hogy e felszól­­lalást méltányolva e hiányokon segítsen, de meg még azért is, hogy provokálva legyen a felvilágosítás adás azon irányban, mely ma az előadottakat mese­­szerveknek mutatja. K. L. HÍREK November 4. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Kivándorlási enquette a belügyminisztériumban. — A hadse­reg reorganisatiója az osztrák delegatió előtt. — Tárcza : Bál­ványos-vár (Irta Jókai Mór.) Három találkozás. (Irta A­s­b­ó­t­h János.) Az országos magyar képzőművészeti társu­lat 1882. évi őszi kiállítása. (Irta Pulszky Károly.) — Hírek. — Egyesületek és társulatok. — Törvényszéki csarnok. — Irodalom, színház és művészet. — Kivonat a hivatalos lapból. — Időjárás. — Színházak. — Nyílt tér. — Hir­detések. — Udvari vadászat. A mára hirdetett fox­hunting helyett staghunt volt. A pompás időben Sikátoron megjelent nagyszámú vadásztársaság, 11 órakor indult útnak. Megjelent ő felsége a király­asszony is egyszerű vadászöltönyben, barna paripán. Kíséretében Windischgrätz herczeget láttuk. Miután a Megyerről hozott két gödingi szarvas egyike elbocsátatott, a hajsza megkezdődött. A 16 párból álló szarvaskopó sereg Sikátortól a fóthi park­vidékre űzte a vadat, onnét a szőlőkbe, honnét 48 pereznyi heves run után nagy körutat téve, nem messze Mogyoródtól megtörtént a kill. A vadászat két órakor ért véget. A számos résztvevők közül ki­emeljük : Andrássy Gyula gróf, Edelsheim G­y­u­l­a­y báró, Al­m­á­s­s­y Kálmán, Sir Henry Elliot angol nagykövet, Esterházy Miklós gróf, Festetich Pál gróf, Batthány Elemér gróf, Pá­l­fy gróf, Andrássy Tivadar gróf, Pa­ll­avi­­cini Béla gróf, Károlyi Gyula gróf, Ester­házy Móricz gróf,Csekonics Endre, Tisza£La­­jos, Harkányi Frigyes, Szapáry Gyula gróf stb. vadászokat. Legközelebbi vadászat hétfőn lesz. — A halottak napja Párisban — írja ottani le­velezőnk — valóságos népvándorlást idézett elő. Pá­ria két millió lakossága, mint Montesquieu persája mondja, mind lejött azokból a hat emeletes házakból az utczára s kevés kivétellel mind a temetők felé tar­tott. A boulevardok csakúgy hemzsegtek a sok em­bertől, az omnibusok és a tramway-kocsik tömve vol­tak, bérkocsit meg csak ügygyel-bajjal lehetett kapni. Aránylag legnépesebb volt a nagyon távol eső Saint- Quen temető, mert újabban leginkább itt teszik nyu­galomra a holtakat. A Père-Lachaise széles utain csak bajjal volt képes az ember előre jutni, a hírne­ves emberek sírjához meg alig. Thiers kis sírboltja előtt mindig nagy volt a tömeg, a síron sok a koszorú. Casimir Périer monumentális síremlékét is sokan ke­resték föl, valamint a neves írók (Seribe, Balzac, Gautier stb.), politikusok, tábornokok s művészek sír­jait is. Sok látogatója volt a szegény Fegghine­k, a. a Théatre Frangais orosz származású volt tagja sír­jának is, ki tudvalevőleg néhány hóval ezelőtt golyó­val vetett véget életének, kétségbeesve egy fiatal her­­czeg iránta tanúsított közömbösségén. De legtöbben Théodore de B­a­r­r­i­e r e us, csak a napokban inau­­gurált, impozáns síremlékénél róvták le a kegyelet és a­­ kíváncsiság adóját. Barrieret a mi színház­láto­gató közönségünk is ismeri, »Ál-jó emberei­« sokan mulattak; az idősebb nemzedék meg bizonyára »Már­ványhölgyeire« emlékszik, melyet tán a Comédie Frangaise is föl fog venni repertoiréjába; idősek és fiatalok pedig nyilván ismerik őt egy csinos és sokat játszott egyfölvonásos­ darabjáról, melynek czíme: »Tűz a zárdában.« — A Montparnasse temetőben legtöbb látogatója Froidevaux ezredes és ama két tűzoltó sírjának volt, kik nemrég egy nagy párisi tűzvész alkalmával életüket vesztették. Ez együttes sírnál a »Franczia életmentők társaságának« egy tagja megható beszédet mondott. Ugyancsak a Mont­­parnasse-temetőben sokan keresték föl a szegény 31 éves Dussoules sírját, kit 1851. decz. 4-én egy barri­­cadeon öltek meg Napoleon katonái, s kiről Victor Hugo azt írja, hogy utolsó szavai ezek voltak: »A köztársasággal halok meg.« Szép gránit síremléke van, mely közadakozásból állíttatott. — A Montpar­­nasseból visszatérve, Párist vígnak, mozgalmasnak találtam; a színházakban nemcsak esti, de délutáni előadások is voltak, a sírkertekben kegyeletes adóját lerótt közönség még éjfél utánig mulatott a nyilvá­nos helyeken. Mert ez az élet sorsa: kaczagunk, míg végre »a halál azt mondja: csitt!« . A magyar mérnök- és épitész-egylet választ­mánya ma délután Hieronymi Károly elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés tárgya a Pantheon-pályá­­zat kihirdetése volt. Pártos Gyula a bíráló bizottság jegyzője terjesztette elő a bírálat eredményét. E sze­rint összesen öt pályamű érkezett be; a bizottság titkos szavazás után a 4-ik számúnak ítélte oda a pályadíjat, az 1000 frt utazási ösztöndíjat és az egy­leti aranyérmet. A szavazás megejtése után felbon­tatott a nyertes 4. számú mű jeligés levele s abból Czigler Győző neve tűnt elő. (Élénk éljenzés). Fel­olvastatott ezután a mü- és középitési szakosztály át­irata, melyben azon kérelmet intézi a választmány­hoz, hogy járuljon hozzá egy uj pályázat kiírásához s a közoktatásügyi minisztert kérje meg, hogy erre újabb utazási ösztöndíjat engedélyezzen. Tervül, egy kisebb színházat ajánlanak. A választmány ezt elfogadta azon hozzáadással, hogy az új pályázat a jövő év ele­jén irassék ki, október 1-jei beküldési határidővel. Végül határozatba ment, hogy a pályanyertes ma a képzőművészeti társulat őszi tárlatán állíttassák ki. A folyó ügyek elintézése után a gyűlés véget ért.JS — Arany János szobra tárgyában a következő fölhívás jelent meg: Arany János a magyar nemzeti szellemnek fényes költői diadala, örökös dicsősége. Halála méltán borította gyászba az egész nem­zetet. E közös gyászból méltán fakad a kegyelet és hála, mely tehetsége szerint igyekszik dicsőíteni a dicsőt. A lángész éreznél maradandóbb emléket állít magának, halhatatlan munkáiban. A kegyeletes lel­kesülés csak az érez szilárdságával tudja kifejezni hitének rendületlen erejét, hogy­ a szellem nagysága győztes marad minden belátható idők fölött. Ilyen szellemnek érzi és vallja nemzetünk Arany Jánost. Alig hunyta be szemeit, minden kör­ből egyszerre hangzott föl a kívánság: örökíttessék meg alakja a halhatatlanság földi jelképében, egy ércz-szoborban. A Magyar Tudományos Akadémia, melyhez a nagy költőt szoros kötelékek kapcsolták, kezébe vette a szobor ügyét s intézésére, október 30-dikán tartott összes ülésén, egy bizottságot nevezett ki, melyhez a Kisfaludy-társaság, Budapest fővárosa s az orszá­gos közmunka- és képzőművészeti tanács küldöttei csatlakoznak. E bizottság nevében fordulunk a nemzet ke­gyeletéhez ; hozza meg áldozatát a nagy költőnek, ki lánglelke minden kincsét nemzetének áldozta. A szo­borra szánt adományok, ez­­vekre jegyezve, a Ma­gyar Földhitelintézethez (Budapest, bálvány-utcza) küldendők, mely kezelésüket magára vállalni szí­ves volt. Meg vagyunk győződve róla, hogy e fölhívást a nemzet nagyja és kicsinye áldozatkész lelkesedéssel várja és fogadja. Meg vagyunk győződve, hogy nem sokára állani fog Budapest valamelyik közterén az ércz-szobor, késő nemzedékeknek is hirdetve azt, a mi Arany János lelkét eltöltötte: múltúnk nagyságát, népünk erejét s a hitet jövőnkben. Budapesten, 1882. november 1-sején. Gróf Lónyay Menyhért, a Magyar Tud. Akadémia elnöke«’ Gyulai Pál, a Kisfaludy-Társaság elnöke, Beöthy Zsolt, az Arany-szobor-bizottság titkára. A Magyar Földhitelintézet által, e fölhívással kibocsátott aláírási ívek szétküldése a törvényhozó testületek, egyházi és világi hatóságok, tanintézetek és társulatok részére holnap kezdetik meg. — A Temesváry-Szombathelyi párbaj-ügyben Kolozsvárott ma tartott tárgyaláson Temesváry La­jos színész másfél évi államfogházra ítéltetett. Vád­lott és ügyész felebbeztek. — Japán diplomaták Budapesten. Sasonzi K. és Itó H. japán diplomaták, a Bécsben székelő japán követség tagjai, tegnapelőtt Bécsből Budapestre ér­­keztek, hogy a magyar fővárost megtekintsék. — Öngyilkossági kísérlet. Ma este 7 órakor Téglási Mari 22 éves hajadon cseléd a Rókus-kór­­ház II. emeleti kórterméből öngyilkossági szándékból az udvar kövezetére ugrott. A szerencsétlen súlyosan megsérült, úgy, hogy életét is komoly veszély fenye­geti. Tettének okául egy hátrahagyott levélben ked­vesét állítja, ki őt a kórházban sohasem látogatta meg. — Véres verekedés katonák és polgárok közt. Az esti lapunkban említett ez esetről a következő részleteket közölhetjük : A Báthory-utcza sarkán az új épület mögött az éjjel a 40. zászlóaljhoz tartozó 3 vadász és 3 polgári egyén, nevezetesen Horváth József 24 éves nőtlen kocsis és két társa Mészáros József és K­o­v­á­c­s András közt véres verekedés tör­tént, mely alkalommal a katonák oldalfegyvert hasz­náltak s azzal a polgárok közül kettőt megsebesítettek. A katonákat az új­ épületi őrség elfogta, a sérülteket pedig a helyszínére érkezett rendőrök előbb a rend­őrségre, majd a Rókus kórházba szállították. Az eset, a sérülteknek a rendőrségnél tett vallomása sze­rint úgy történt, hogy ők tegnap este hárman a régi sörház közelében egy korcsmában mulattak s midőn onnan 10 óra után eltávoztak, az uj­ épület mögött találkoztak a katonákkal, kiknek egyike Horváthot meglökte. Horváth erre valamit szólt, mire a katonák kirántották oldalfegyvereiket s azokkal Kovács Andrást és Horváth Józsefet megsebesítették. A verekedésnek a katonai őrség és a rendőrök megjele­nése vetett végett. A helyszínen egy »No. 49. 3. Comp.« jegygyel ellátott oldalfegyvert találtak a rendőrök s azt átadták a katonai őrségnek. Horváth sérülései súlyosak, minek folytán őt a Rókus kórház­ban ápolják. Kovács sérülései jelentéktelenek. — Baleset a szeszgyárban. Brezni Ádám 30 éves nős napszámos tegnap délelőtt az újpesti Stern-féle szeszgyárban a padlásról a deszkák kor­­hadtsága miatt leesett és a karján súlyos sérüléseket szenvedett. Sebeit ott mindjárt bekötözték s egy má­sik munkás megindult vele a főváros felé, hogy a Rókus-kórházba kisérje. A kötelékek azonban ugy­­látszik nem jól voltak alkalmazva, mert útközben fel­oldódtak, a seb vérzeni kezdett, és a beteg a nagy vérveszteség folytán a múzeum-körúton eszmélet nél­kül összerogyott. Egy előhívott rendőr segítségével beszállították a Rókus-kórházba, hol este 10 órakor megjelent Szlávy rendőrfogalmazó és Máry Gyula vizsgálóbíró a beteg kihallgatása végett, ki balesete okául azt mondotta, hogy a padlás korhadt volt s annak széle beszakadt alatta. A vizsgálatot megindították.­­ Naptár. Vasárnap november 4. Nap kél 6 ó. 54 p., nyug. 4 ó. 34 p. — Hold kél 1 ó. 12 p. reg. nyug. 2­6. 2 perez d. u. R. kath. A. 23. Imre herczeg. Prot. A. 22. Földes. Görög­­orosz. (október 24) 6. 28. Arétaz vértanú. Zsidó (nfarch. 23.) Templom megszállása görögök által. Igazságügyminiszter fogad d. e. 16 órától d. u. 2 óráig. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter fogad dél­ben 12 — 1 óra közt. Horvát miniszter fogad d. e. 10—d. u. 2. A budapesti philologiai társulat évi rendes közgyűlése d. e. 10 órakor az akadémia palotájában. A tud. és műegyetemi olvasó kör irodalmi matiné­ja délelőtt 9 órakor a központi egyetem dísztermében. A népnevelők budapesti egyesülete paedagogiai szakosztályának ülése d. e. 10 órakor. Értekezik : L e d e r­e r Ábrahám A magyar államhivatalnokok első orsz. életjáradék biztosító intézetének alakuló közgyűlése d. u. 3 órakor a megye­ház nagytermében. A képzőművészeti társulat őszi kiállítása I. sorozatának meg­nyitása a társulat sugárúti műcsarnokában d. e. 9 — f1. 5-ig. Belépti dij 50 kr. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken, d. e. 10—12. és d. u. 2—4. Iparmúzeum a műcsarnok épületében d. u. fél háromtól fél hatig. Országos képtár az akadémia palotájában délután két órától 5 óráig. Múzeumban term. rajz- és népismetár d. e. 9—d. u. 1. Krembser lovardája az alkotmány­ utczában este fél 8 órakor. Császárfürdőbe és Margitszigetre hajó indul óránkint. Álak­kert nyitva egész nap, folytatása a­zi3­lákidie !)

Next