Nemzet, 1882. december (1. évfolyam, 92-120. szám)
1882-12-14 / 105. szám
Kiadó-hivatali : Baritok-tere, Athenaeum-épület, fjildszint Előfizetési díj: Posán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra . ............................................... 2 frt. 3 hónapra ... . ............... 6 , 6 hónapra .............. .......... 12 * Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenként .................. . 11 REGGELI KIADÁS SzerkesztősÉG: . AthenaeHr Barátok tere, ____ ‘“■épülő* y . * • ®melet, •lipvk mint A lap szellemi részét i , • , ien közlemény a sv^y hftt nntézendő. 7 Szerkesztőség Bérmentetlen levele * 'smert feztől fogadunt ! Kéziratok vissza ^ vállalkoznn^ HIRL ^^ÉSEit, úgy mint előfizetések a t. Athenaeum i ó-hivatalba ITU-j+ , ,épk . küldendő ( 10k'ter 3I. évi folyam. Budapest, 1882. csütörtök, deczember 14. szám. Budapest, deczember 13. A Tiszavölgyi-társulat köréből. — A Tiszavölgyi-társulat központi bizottságának a társulat 1882. évi deczember hó 17-iki közgyűléséhez intézett jelentéséből. Tisztelt közgyűlés! Az alapszabályok 27. §. d) pontja értelmében van szerencsénk a nagyméltóságu kormánytól nyert kimutatások előterjesztése és jegyzőkönyveink bemutatása mellett a múlt évi november 27-én tartott közgyűlés óta történtekről jelentésünket megtenni. Mindenek előtt fájdalmasan emlékszünk meg Stadenich János központi bizottsági tag elhunytáról.A nehéz viszonyok közt ritka odaadással szolgálta ől a Tiszaszabályozás ügyét, s így megérdemli, hogy emléke ezen jelentésünkben meg legyen örökítve. Tisztelettel jelentjük továbbá, hogy Boros Frigyes osztálytanácsos úr, ki központi bizottságunknál a nm. közmunka- és közlekedési minisztérium kiküldötte volt, roncsolt egészségi állapota folytán hivatalos állásától, s ezzel együtt itteni kiküldetésétől is visszavonult. A központi bizottság a tiszai mérnökök ezen egyik utolsó veteránjának távozása fölött sajnálatát kifejezni el nem mulasztotta. A nm. közmunka- és közlekedési minisztérium részéről kormányi kiküldöttül Rapaics Radó osztálytanácsos úr rendeltetett ki; a nm. pénzügyminiszter úr pedig Kovács János osztálytanácsos úr és kormányi kiküldött mellé póttagul dr. Jankovich János pénzügyminiszteri titkár urat nevezte ki. Kötelességünk végül jelenteni, hogy a közmunka- és közlekedési tárca vezetésében is változás állott be s közmunka- és közlekedési miniszterré nagyméltóságú báró Kemény Gábor úr neveztetett ki. Hiszszük és reméljük, hogy neki sikerülene az anyagi viszontagságot ért Tiszaszabályozás jövőjét biztos alapokra fektetni, megadván az államnak azt, ami az államé, s az érdekeltségnek azt, ami az érdekeltséget illeti. Legfontosabb eseménye a lefolyt évnek az, hogy a volt közmunka- és közlekedési miniszter úr atiszavölgyi ármentesítő és szabályozó társulatok igazgatási szervezetéről szóló törvényjavaslat tervezetét véleményadás és a vidéki egyletekkel leendő közlés végett hozzánk leküldötte. A központi bizottság az általa már régebben elfoglalt s a tiszavölgyi közgyűlés által is magáévá tett álláspontnak megfelelőleg, mielőtt ezen törvényjavaslati tervezet tárgyalásába bocsátkozott volna, a nm. kormányhoz felterjesztést intézett, melyben a törvényjavaslatot műszaki és pénzügyi irányban is kiegészíttetni, illetőleg a műszaki és pénzügyi irányban szükséges törvényjavaslatokat is kapcsolatosan elkészíttetni kérte, kifejezést adván azon meggyőződésének, hogy a Tiszaszabályozás végleges rendezésének teljes és minden irányban való ismerete nélkül alaposan a szervezet kérdésében nyilatkozni alig lehetne. Ezen felterjesztésre válaszul a 19.452/1882. számú közlekedési miniszteri leiratot nyertük, amely szerint a kormány ragaszkodván azon felhívásához, hogy a szervezés tárgyában leküldött törvényjavaslati tervezet a vidéki egyletekkel kapcsolatos intézkedések bevárása nélkül is közöltessék, — kötelességünknek tartottuk nagyobb egyöntetűség elérése czéljából bizonyos általunk fontosabbaknak vélt kérdéseket feltenni s ezen kérdőpontok kíséretében a törvényjavaslati tervezetet úgy a kötelékünkbe belépett, mint be nem lépett vidéki egyleteknek véleményezés végett megküldeni. A vidéki egyleteknek e tárgyban beérkezett előterjesztéseit az áttekintés lehetővé tétele czéljából kivonatban foglaltuk össze. Ezen kivonat, a mellett, hogy számos irányban tartalmaz a jövőre nézve is használható anyagot, — e tárgyban való tanácskozásainknak alapját képezte, amely körülmény természetesen nem zárta ki, hogy a központi bizottság ott, ahol szükségesnek tartotta, önálló nézetét érvényesítse ; a tisztelt közgyűlés van most már hivatva arra, hogy a tiszavölgyi érdekeltség nevében és képviseletében a leküldött törvényjavaslati tervezetre nézve végleg nyilatkozzék. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy az ügy érdekében oly álláspontot tartottunk célszerűnek elfoglalni, hogy a szervezet kérdésének megoldása lehetetlenné ne tétessék, vagy legalább hosszú időre el ne odáztassék, s ezért a törvényjavaslati tervezet tárgyalásánál nem egy régibb eszménket feláldoztuk oly esetekben, midőn a közös czélt más eszközökkel is elérhetőnek tartottuk. Hinni akarjuk azonban, hogy a nm. kormány eljárásunk ezen lejalitását érdeme szerint méltatandja s a javaslatba hozott módosításokat épen azok méltányos voltánál fogva elfogadni sietene. Ami már a törvényjavaslati tervezetnek a központi bizottság által történt tárgyalását illeti, mindenekelőtt kimondatott, az összes társulatok egyetértő véleményének megfelelőleg, melytől csupán a bodrogközi társulat véleménye tér el, hogy a központi bizottság is a siker garantiáját mindenek felett az érdekeltek öntevékenységében és a társulatok önkormányzatában találja; ehhez képest a bodrogközi társulatnak a Tiszaszabályozás államosítását sürgető javaslata egyhangúlag elejtetett. A Tiszaszabályozás államosítását ugyanis a központi bizottság helyes eszmének nem tartja. Hason vállalatok — az illető közegek egyenlő szakértelmét és megbízhatóságát feltételezve — az államok által mindenütt már bureaucraticus szervezetüknél fogva is sokkal több költséggel és sokkal nagyobb nehézkességgel vezettetnek, mint a közvetlen érdekeltek által. A magyar állam nincs azon helyzetben, hogy ezen több költséget viselje, ezért tartja a társulatok önkormányzatát a központi bizottság pénzügyi szempontból és fentartandónak, ami természetesen nem zárja ki azt, hogy az államot kétségtelenül megillető felügyeleti, ellenőrzési és törvényes rendelkezési jog hatályosabbá tétessék és szabatosabb körülírást nyerjen. A szervezet kérdésénél kötelességünk még megemlíteni, miszerint a volt közmunka- és közlekedési miniszter úr a képviselőházhoz benyújtotta volt a Tisza- és mellékfolyóinak annyiszor sürgetett hydrographiai fölvételéről és egy központi hydrographiai hivatal felállításáról szóló törvényjavaslatot, de ezen törvényjavaslat még mindig bizottsági tárgyalás alatt van. Nem szükséges hosszabban indokolni azon javaslatunkat, miszerint felterjesztés útján kérje fel a tisztelt közgyűlés a nm. kormányt, hogy a vízműtani adatok rendszeres felvételét akár ezen törvényjavaslat törvényerőre leendő emelése által, akár pedig más törvényjavaslat útján, de minél előbb megkezdetni méltóztassék. Nem hallgathatjuk el e helyütt azt sem, hogy a kormány által czélba vett hydrographiai felvételek a műszaki ártérfejlesztési munkálatokkal sok irányban összeesnek; a czélba vett felterjesztésben tehát az is kérelmezendő volna, hogy a lejtmérési munkálatok költségeinek legalább felerészét az állam viselje, s hogy az állam az általa eszközlendő lejtmérési felvételekből a társulatok részére térképeket saját költségén készíttessen. A tiszavölgyi kölcsön állását illetőleg van szerencsénk jelenteni, miszerint az 1880: XX. t.-cz. 13. §. alapján alakított kölcsön-kiosztó hetes bizottság működését ez évben is azon elvek szerint folytatta, amelyeket már múlt évi jelentésünkben helyeseltünk. A hetes bizottság különben kezdettől fogva következő kölcsönöket szavazott meg: a csány-percsórai magán öbölzetnek 19/VII. b. 1880. B. sz. a. 500,000 frt; a bosszufoki öbölzetnek 19/VII. b. 1880. C. sz. a. 300,000 frt; a Gerje Perje vizszabályozó társulatnak 24/VII. b. 1880. B. sz. a. 60.000 frt; a mindszent-apátfalvi társulatnak 36 /VII. b. 1880. B. sz. a. 400,000 frt; a temes-bégavölgyi társulatnak 31/VI. b. 1880. B. sz. a. illetőleg 43/VII. b. 1880. B. sz. a. 8.500,000 frt; (ez utóbbi összeg másik fele feltételesen) a felső-szabolcsi társulatnak 43/VII. b. 1880. C. sz. a. 1.400,000 frt; ismét a felső-szabolcsi társulatnak 12/VII. b. 1881. C. sz. a. 200,000 frt; a heves-szolnok-jászvidéki társulatnak 23/VII. b. 1881. C. sz. a. 1.062,719 frt 27 krt; a bodrogközi társulatnak 35/VII. b. 1881. C. sz. a. 2.400,000 frt; az abád-szalók-t.-beli társulatnak 40/VII. b. 1881. C. sz. a. 570,482 frt 45 kr; a felsőszabolcsi társulatnak 47/VII. b. 1881. C. sz. a. 400,000 frt; a törökszentmiklósi társulatnak 55/VII. b. 1881. B. sz. a. 230,000 frt; a szolnok-csongrádbalparti társulatnak 5/VII. b. 1882. B. sz. a. 260,000 forint; az örvény-abádi társulatnak 13/VII. b. 1882. B. sz. a. 440,000 forint; a felső-szabolcsi társulatnak 31 /VII. b. 1882. B. sz. a. 300,000 frt; a hosszufoki öbölzetnek 35/VII. b. 1882. B. sz. a 700,000 frt; az örvény-abádi társulatnak 42/VII. b. 1882. 0. sz. a. 60,000 frt, és a berettyó-ivánfenékmezőtur-mesterszállási társulat ivánfenéki öbölzetének 42/VII. b. 1882.0. sz. a. 400,000 irtot. Összesen tehát a hetes bizottság 1882.deczember 4-ig 18.183,201 frt 72 kt kölcsönt szavazott meg. Ugyancsak a kölcsönkérdést illetőleg tisztelettel jelentjük, hogy a tartalékalap állása a m. földhitelintézettől f. évi deczember 4-én rövid uton nyert értesülésünk szerint m. kir. 6°/0-os aranyjáradékkötvényben 595,600 frtot, m. földhitelintézeti 41/20/0-os záloglevélben 172,700 frtot, m. kir. 4-a/0-os arany járadék-kötvényben pedig 31,500 frtot tesz; — előlegszámlán azonban 151,469 frt 70 kr, készpénz-számlán pedig 2 frt 07 kr a tartalékalap terhére esik. A catasteri kérdést, illetőleg a képviselőházhoz és a nagyméltóságu pénzügyminiszter úrhoz az 1881. XLII. t.-cz. módosítása tárgyában beadott kérvényünk nem maradt eredmény nélkül. Az 1881. XXIX. t.-czikkel ugyanis kimondatott, hogy »az 1881. évi XLII. törvényczikk által a különös gazdasági költségek megtérítésének czimén az ármentesitett területek részére biztosított rendelkezések 1883. január 1-től kezdve még azon esetben is érvényesítendők, ha az uj cataster alapján az uj adó még akkorra kivethető nem volna, ez utóbbi esetben azonban az ekként elengedendő összegek a kiigazítási munkálat folytán az egyes társulatok mentesített árterületén előállott adótöbbletet meg nem haladhatják s a kiigazítás előtti adóalap az uj cataster szerinti adókivetés életbeléptéig csorbulást nem szenvedhet.« A 47136/881. sz. leirattal pedig a nagyméltóságu pénzügyminiszter ur kijelentette, miszerint az 1881: XLII. törvénycikk 7. §-a harmadik bekezdésének rendelkezése szerint szabadságában áll a társulatoknak a védművekre fordított különös gazdasági költségeknek betudására nézve — a catasteri tisztajövedelem kiszámítása alkalmával — akár a birtokrészletenkénti érvényesítést, akár pedig a cumulatív megtérítést kérni; ugyane leiratban a nagyméltóságú pénzügyminiszter úr az iránt is megnyugtatott bennünket, hogy a különös gazdasági költségeknek az 1883. év elejétől leendő megtérítése iránt az intézkedések idejekorán megtétetnek. Indítványozzuk tehát, hogy ezen méltányos kérésünk teljesítése alkalmából a nagyméltóságú pénzügyminiszter úrnak elismerésünket és köszönetünket kifejezni méltóztassanak. Ez alkalomból nem mulaszthatjuk el ismételten felhívni az érdekeltség figyelmét az 1871: XLII. törvényczikk 6—14. és 17. §-ai végrehajtása, illetőleg a különös gazdasági költségek liquidátiója tárgyában 15.421 /882..sz. alatt kiadott pénzügyminiszteri utasításra. A múlt évben felkértük volt a nagyméltóságú pénzügyminiszter urat egy oly rendeletnek amélt belügyminiszter úrral egyetértőleg leendő kiadására, mely szerint az 1881. XLII. t. sz. 7. §-a, illetőleg 15. §-a alapján a megyei törvényhatóságok és községek köteleztessenek, hogy a megyei, illetőleg községi adó azon többletét, mely az uj cataster szerinti adókivetés életbeléptetésével az állam által a társulatoknak cumulative visszatérítendő állami adó és földtehermentesítési járulékra esik — az illető társulatoknak cumulative szolgáltassák ki; az illetékszabási hivatalok részére pedig oly utasítás kiadását kérelmeztük, mely szerint mindazon esetekben, a melyekben az ingatlanok értékének kiszámítása földadó és földtehermentesítési járulék alapján történik, az 1881. XLII. t. sz. 7. §, illetőleg 15. §-ban foglalt rendelkezésnek megfelelőleg azon adórész, mely az állam által cumulative megtérítendő adóösszegből kérdéses területre esik, levonásba hozassák. Utasítani kértük továbbá a társulatokat az iránt, hogy az esetre, ha a kormány ezen előterjesztést elfogadná, a fentebbi rendelkezések gyakorlati végrehajtásának lehetővé tétele czéljából praeclusiv terminus alatt kötelesek legyenek az állam által cumulative megtérítendő adó- és földtehermentesítési járuléki összegből az egyes megyék és egyes községekre eső részleteket az érdekelt megyék és községek részére cumulative kimutatni, az illetékszabási hivatalok részére pedig minden egyes felmerülő esetben oly kimutatást készíteni, s az illető társulati érdekelt részére kiadni, melyből megtudható legyen, hogy az általa társulatnak visszatérítendő adómegtérítésből a kérdés tárgyát képező birtokra mily összeg esik. Nem szükséges hangsúlyoznunk, hogy most, midőn az új cataster szerinti adókivetés életbeléptetéséhez már olyan közel állunk, mily horderővel bír azon méltányos kérésünk, melynek teljesítése által lehetetlenné tétetik, hogy a cumulatív megtérítésnél a községi adó, illeték stb. tartozatlan többletét a különös gazdasági költségekre való minden tekintet nélkül fizessék az érdekelt társulatok. Indítványozzuk tehát, hogy e tárgyban a nm. pénzügyminiszter úrhoz annál is inkább felterjesztés intéztessék, mert a 28913/881. sz. pénzügyminiszteri leiratban már azon ígéretet vettük, hogy a kérelem teljesítése ellen elvi akadály nincsen. Foglalkoztunk még a maximál megterheltetés kérdésével is, kapcsolatban a catasterrel, s ezen kérdésben a nagyméltóságú pénzügyminiszter urat felkértük, hogy a Tisza és mellékfolyói mentén lévő mentesített s nem mentesített árterek tiszta jövedelmére vonatkozó catasteri munkálatokat — az ezen árterek tiszta jövedelemtételeinek egymás közötti szorosabb arányba hozása végett — kivételesen revisió alá vetesse, hogy ekkor a központi bizottság azon helyzetbe jöhessen, hogy ezen a magas kincstár érdekével szoros kapcsolatban lévő ügyben mielőbb érdemileg nyilatkozhassék. Felkértük továbbá a nagyméltóságú pénzügyminiszter urat, oly intézkedésre, hogy minden oly esetben, amelyben olyan társulat ártere nagyobbodik vagy apad, amelynél a különös gazdasági költségek részletes betudás útján érvényesíttetnek, a betudott összeg új felosztása a változott helyzetnek megfelelőleg az érdekeltek kívánatéra elrendelendő legyen. Kértünk továbbá oly rendelkezést, hogy ha az árvíz elleni védgátak belebbezése vagy felhagyása folytán valamely terület mivelhetősége csökken, az uj catasterben is legyen felszólamlásnak helye. Végül felkértük a nm. pénzügyminiszter urat az iránt, hogy az uj cataster tartamára is fentartassék az 1868. XXV. t. sz. 14. §-ának azon rendelkezése, miszerint: »adózás alatt álló földrészletek, mihelyt az ezen t. ez. 3. b), c), d) és e) pontjaiban elősorolt czélokra fordíttatnak, vagy elemi események folytán elpusztulnak vagy haszonvehetetlenekké válnak, az adó alól felmentetnek, mégpedig a változás idejétől kezdve, ha a változás négy hét alatt bejelentetett, ellenkező esetben csak a bejelentés napjától. Ezen felterjesztéseinket kérjük szintén helybenhagyni, hogy azoknak ezáltal nagyobb súly kölcsönöztessék. Ezek voltak azon kérdések, melyekkel központi bizottságunk a múlt közgyűlés óta foglalkozott. A lefolyt év e kérdések tárgyalására annál alkalmasabb volt, ,mert a vízlefolyási viszonyok ez évben aránylag szerencsésen istak. A napirenden levő kérdések között, mint már említettük, legjelentékenyebb a Tiszaszabályozás jövendő szervezetének kérdése. Nézeteinket e kérdésben fentebb részletesen kifejtettük ; a mondottakat összegezve, ezúttal csak azt kérjük, hogy maradjunk hivek hagyományainkhoz, változtassunk szervezetünkön a változott viszonyok követelményeihez képest, de ne engedjük kivétetni magunk alól az alapot, melyen állunk. A gróf Széchenyi István által elvetett magból önkormányzatunk hatalmas terebélyes fává nőtte ki magát, vágjuk le a fának száraz gályáit, tisztítsuk meg azt kártékony kinövéseitől, de ne bántsuk annak törzsét és ne bántsuk annak gyökereit, melyekből életerejét meríti. Mutassuk meg, hogy a Tiszavölgyben az önkormányzat gyökerei kedvező talajra találnak, s hogy saját sorsunkat helyesen intézni nemcsak tudjuk, de akarjuk is! Budapest, 1882. decz. hó 4-én. Gróf Lónyay Menyhért, elnök. Dr. Darányi Ignácz, titkár. Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva. A Gazdakörből. — decz. 13-án. A Gazdakör igazgatóságának ma Somssich Pál elnöklete alatt tartott ülésén az elnökség felhatalmaztatott, hogy a közgyűlés idejét 1883. január hó második felére tűzhesse ki. Darányi Ignácz pedig bejelentette, hogy a vízjogi törvényjavaslat tárgyalására egyesült bizottságok azon főbb kérdéseket, melyek alapján a közlekedési, földmivelési és jogi szempontokat is kielégítő törvényjavaslat szerkeszthető, megállapították s azokat a földmivelési minisztérium kebelében tartandó szakértekezletnek be fogják mutatni. Tudomásul vétetvén, az ülés véget ért. * * * Ez után dr. Csillagha Gyula értekezett a talajjavítás által elért értéktöbbletről, mint a külön hitel alapjáról. A nagyérdekű felolvasásból adjuk a következőket : Dr. Csillagh Gyula : Széchenyi István már a »Hitelben« serkentette a magyar földbirtokosi osztályt, hogy földeit lehető legmagasabb virágzásra emelje, s midőn ezt tette, szemei előtt lebeghettek azon nagymérvű munkálatok, melyek Robert Peel kezdeményezésére a földjavítások közül Angliában foganatosíttattak. Az egyptomiaknál, hinduknál, dunaiaknál már évezredek előtt léteztek öntözések. A rómaiak, görögök, a spanyolok a középkorban, s az újabbkori nemzetek foganatosítottak a talaj termőképességének fokozására és a természeti akadályok elhárításására irányuló munkákat. Olaszországban 1.000.000 hectár szántóföld, Spanyolországban a termőföldnek negyedénél több öntöztetik a csatornák segélyével, s Angliában, de kivált Skócziában a volt vizenyős földeken magas kultúra létezik. A földjavítási munkák folytán a tiszta jövedelem Piemontban és déli Francziaországban 50, Lombardiában 76 franccal emelkedett. Poroszországban pedig egyes vidékeken az értéktöbblet a régi és a mai állapot közt 8,3. A befektetések a tiszta jövedelem oly szaporodását idézték elő, mely a befektetett tőke 25 ° C-ának felel meg. Az alagcsövezés Angliában a tiszta jövedelmet 20—30°/0-kal fokozza. A létesítési költségei mor,genonkint Poroszországban 7 1/*—12 tallérra , Belgiumban hektáronkint 165 francra, Angliában acreonkint 2,8—5 fontra mennek. A víz éltető ereje nem pótolható hazánkban különösen az alföldön. Lombardiában egy millió holdnyi földet öntöznek. A Tisza völgye 4, a Duna, Száva, Dráva stb. folyóké 2 millió hold öntözhető területet ad. A folyóktól közép víz esetén 40,000 köbláb víz nyerhető. A haszon adatai a következők: 30 —40 ezer köbláb viz ér az olasz viszonyok alapján 6.000. 000 frtnyi évi járadékot; a 6.000.000 hold termelése még egyszer annyira fokoztatván, az adót 25 ° C-ra véve, az évi adóemelés 15.000.000 forint ; a 6.000. 000 hold értéke legalább a háromszorosra emeltetik s igy az átíratásból való bevétel 2—3 millióval nagyobb leend. A nép és földbirtokos osztály jóllétének emelkedése mellett az állam bevétele 24 millióval lenne több. A talajjavítási munkálatok Kvassay Jenő adatai szerint a következőket tüntetik fel Magyarországon. A 8 culturmérnökségi kerületben 1881-ben 7902 holdon befejeztettek, 35,725 holdon megkezdettek a munkálatok ; helyszíni vélemény adatott 64,867, tervezet készült 96371 holdról. Az alagcsövezés költsége átlag holdankint 20—35 frt, ami jövőben csekélyebb lesz, mert a csövek házi előállítására törekszenek. Az öntözés tekintetében haladást nem lehet észlelni, sőt az 1880-ai állapothoz képest visszaesést lehet tapasztalni. A javítások felől beküldött jelentések szerint pl. gr. Brunsvik Géza Martonvásárról jelenti, hogy rétje a javítás előtt alig szolgáltatott 3—4 mm. középminőségü szénát s hogy a víztartóból való öntözés folytán a termés holdanként 12—14 mm. közt változik. Henckel Laura grófné jószágfelügyelősége Oroszvárról jelenti, hogy a középszerű juhlegelő javítás után 15—16 mm. és gr. Fesztetics Tasziló főtisztsége jelenti, hogy a lecsapolt 5000 hold teljesen használhatatlan berek a javítás után kaszálóvá válván 12—13 mm. szénát terem. Habár nem lehet is kétely a földjavítási munkák horderejére nézve , ezek Magyarországon lassan terjednek. Az eszme talán csak úgy valósulhat, ha a talajjavítás szempontjából a földbirtokosoknak olcsó és könnyű hitelhez sikerülene jutniok. Ha külön talajjavítási hitelre a telekkönyvi jelzáloghitelen kívül szükség van , ezt a törvényhozások elismerték. Nézete szerint a talajjavítási hitel a következő három esetben lehet főleg szükséges: ha az ingatlan gazdasági állapota oly silány, hogy arra a javítás czéljából szükséges hitel nem engedélyeztetik; ha a birtok annyira meg van terhelve, hogy melioratió czéljából kölcsönt adni nem lehet; ha — a czélba vett javítási munkálatok consortium vagy syndicatus útján terveztetvén — az eladósodott birtokos a belépésre kényszerittetik s neki az engedélyezett talajjavítási hitelről, illetőleg annak az ingatlanok értéktöbbletében való biztosításáról mindenesetre gondoskodnia kell. Ezen értéktöbblet különfélekép vétetik számba s a formobézog akkor áll elő, ha tíz ingatlan, belelezett adósságok terhelik, mert minő viszonyban álljon az adott kölcsön, illetőleg az talajjavítási évjáradék a bekebelezett kölcsönökhöz ? Azon kérdésre, hogy miként kell nálunk a talajjavítási hitelt szervezni, hogy miként kellene az értéktöbbletet a hitel alapjává tenni és a talajjavitási hitelt a telekkönyvi intézménynyel öszhangba hozni, a következőket feleli. A talajjavitási hitelért fizetendő évjáradék telekkönyvi bekeblezése szükséges s ennek főkivánalma, hogy mindennemű megterheltetése az ingatlannak kiderüljön a telekkönyvből. Elegendő a talajjavítási évjáradéknak bekeblezése annak kimondásával, hogy az az árveréseknél átszáll a vevőre , hogy eldarabolás esetén a földadó-tartozás módjára különíttetik el. A kölcsönadás módozatát tekintve, ha a földbirtokos tehermentes vagy lagalább hitelképes birtokkal bir, a talajjavitási évjáradéknak előleges bekeblezése mellett a birtokos részére hitel engedélyezendő. Ez esetben az ingatlannak jelenlegi vagy kataszteri, avagy a különbecslés által igazolt értéke vétetik alapul s igy ez nem talajjavítási hitel sajátlagos értelemben. Ha azonban a földbirtokos talajjavítási munkát akar létesíteni az ingatlan értékének állandó emelése végett, kívánhatja, hogy a hitelnyújtás alkalmával a leendő értékemelkedés is tekintetbe vétessék. E czélból azonban a hatósági s bizalmi személyek közreműködése kívánatos. A culturmérnökség készítse el a talajjavítás tervét és költségvetését, melyet az államépítészeti hivatal főnökéből vagy helyetteséből, s két akár a megyei hatóságok, akár pedig a hatósági szervezettel bíró gazdasági egyletek által felkért szakértőből álló bizottság vizsgálna felül. A bizottsági tárgyalásról jegyzőkönyv veendő fel, melyben az ingatlan jelenlegi érték, a javítási munkálat, s az értéknövekvés tüntetendő ki. Ennek alapján volna a javítandó ingatlan telekkönyvi kivonatával és a kataszteri értékkimutatás és egyéb a tényleges értékre vonatkozó adatokkal felszerelt kérvény a bankhoz beadandó. A bank, ha a munkálatok keresztülvitele után az ingatlan értéke emelkedik és ezen értéknövekvés a kért hitelöszszegnél nagyobb, a hitelt az évjáradék előzetes bekeblezése mellett engedélyezheti úgy azonban, hogy a bank a kataszteri becs és az értéktöbblet közt maradjon és hogy a munkálatok aránya szerint adjon megfelelő előlegeket. A végszámolás a munkálatok teljes befejezésével újabb felülvizsgálat alapján történik. A talajjavítási kölcsönöknek kiváltságos elsőséget szóló nem adna, mert ez a nyilvánkönyvek épületét rontaná meg. Hogy a talajjavítási hitelügy a nyilvánkönyvi intézménynyel öszhangba hozassák, a következő intézkedéseket javasolja : a talajjavítási kölcsönt igénybe venni óhajtó földbirtokos a talajjavítási kölcsön rangsorozatát előre feljegyeztetheti. Ha a kölcsön engedélyeztetett, a hivatalos közlönyben közzéteendő hirdetmény bocsátandó ki, amely tartalmazza : a felülvizsgáló bizottság véleményét a kölcsönösszegről és a javítási munkálatoknak befolyásáról az értéknövekvésre s az érdekeltek felhívását elsőbbségi jogaiknak záros határidő alatti érvényesítésére. Ha e záros határidő alatt a hitelezők nyilatkoznak , a kölcsön elsőbbséggel nem bírhat , ellenkező esetben az évjáradék a hitelezőket megelőző elsőséggel előjegyeztetik, mely a felülvizsgáló bizottságnak a munkálatok tervszerű befejezését igazoló jegyzőkönyve alapján igazoltatik. KÖZLEMÉNYEK: A magyar-franczia biztosító részvénytársaság igazgatósága, a mai reggeli lapunkban foglalt helyreigazítás pótlásául, felkért annak kijelentésére, hogy az intézetnek fennállása óta az Alliance, North’ British és Agricola részvényeiből soha egyetlen egy darab sem volt birtokában, és hogy ily részvényeket sem nem vásárolt, sem el nem adott, sőt még zálogkölcsön alapjául sem fogadott el. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium részéről azon értesítést vette, hogy a bécsi gazdasági egylet 1883. évi márczius hó 16.17. és 18. napjain Bécsben hizó állatkiállítást rendez. E kiállítás részletes programmja a nevezett kamara irodájában (Maria Valeria-utcza, új tőzsdeépület) a délelőtti hivatalos órákban betekinthető. Ugyanezen kamara értesíti az érdekelt köröket, hogy a közmunka és közlekedésügyi m. kir. minisztérium intézkedése folytán a folyó év november havától kezdve a Cseh- és Morvaországba irányuló kivitelnél érdekelt vasutakon a lisztre és más őrleményekre vonatkozó díjszabásokban oly módosítás lépett életbe, mely szerint az 5000 kilogramnál kisebb küldeményekre az eddig félkocsirakományokra alkalmazott díjtételek, a félkocsirakományokra pedig az eddig teljes kocsirakományokra alkalmazott díjtételek érvényesíttetnek. Kamatlábfelemelés. Az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár és az országos központi takarékpénztár a kamatlábat valamennyi — úgy a régi, mint az újbetétek után 4°/0-ról 41/,°/n-ra emelte fel. 110 A pesti polgári kereskedelmi testület választmánya Strasser Alajos elnöklete alatt ülést tartván, több folyó ügy elintézése után tudomásul vétetett a testület vasárnapi iskolai bizottságának jelentése a lefolyt iskolai évben kifejtett tevékenységéről és Kerstinger István indítványára bizottság küldetett ki hogy ez iskolára vonatkozó némely reformjavaslatokat tárgyalja. Az Arany-szoborra a testület 100 frtot szavazott meg. Végre szóba hozattak azon nehézségek, melyekkel a fővárosi kereskedelemnek amiatt kellett küzdenie, hogy a legutóbbi havazás után a kocsiközlekedés a fővárosban egy héten át majdnem lehetetlenné volt téve. Habár az érintett nehézségek most már megszűntek, a testület mégis fel fogja kérni a főváros tanácsát, hogy jövőre alkalmas intézkedéseket tegyen, hogy hasonló esetekben a hótömegek a főváros utczáiból eltávolíttassanak. Clearing-house Budapesten. Tőzsdei körökben ismét megbeszélés tárgyát képezi a tőzsdén szervezendő leszámoló hivatal kérdése. A felállítandó hivatalnak helyesen berendezett clearing-house-zal való öszszeköttetését is ventillálják. Az intézménynek ily módon leendő meghonosítása felmentené pénzintézeteinösszegeket vonják el az a nélkül is gyakran pénzszűk piacztól a szükséges készpénzt. Gazdasági és üzleti tudósítások. P.Pél, decz. 7. (A »Nemzet« tudósítása.) E hó elején oly erős havazás volt, hogy méltán tarthattunk a korai téltől, azonban két esős nap a havat úgy elolvasztatta, hogy ma már csak itt-ott látni egy keveset. Az idő egész tavaszias. A gyors hóolvadás valamint az eső utainkat tökéletesen járhatatlanná tették. Állatjaink kivétel nélkül az istállón való takarmányozásra vannak utalva, mely nem egészen kedvező a gazdára, mivel a takarmány, mely az idén rossz termést adott, szűkében van, ehhez járul még, hogy a burgonya kiszedése után rögtön elrothadt; a répával szerencsésebbek vagyunk, mert ez meglehetős jó termést adott s állandó. Ha az idő kissé hidegebbé válnék, láhaink takarmánymegtakaritás végett még kijárhatnának a vetésekre, melyeknek úgy is kell a legeltetés, mivel gazdagok s a rozsdától vannak ellepve. A repere kitünően áll. Győr, decz. 10. (A »Nemzet« tudósítása.) A télies idő következtében, és miután az utak a behozatalra nem alkalmasak és a készlet is csekély, az üzlet szilárd maradt. Búza 10—15 krral drágábban vásároltatik, csehországi kereskedők számára. Rozs iránt nincs vételkedv és csak 5—10 krral olcsóbban veszik. A kivitel az összes gabnanemüekből igen kevés. Tengerit a helybeli sertéskereskedők 20—30 krral drágábban vásárolják. Zab csak néhány méter mázsa hozatik piaczunkra, de alföldi igen sok fekszik hajóinkon. Irányzat szilárd. Behozatott e hó 9-én: Búza 2364 mm. Rozs 1980 mm. Árpa 983 mm. Zab 14 mm. Tengeri 2915 mm. Bab 117 mm. Jegyzéseink következők: Búza 80—82 kilós 9.80—10.15 kr., közönséges 76—79 kilós 9.40—9.75 kr. — Rozs 68— 73 kilós 7.10—7.50 kr. — Árpa 65—67 kilós 8— 8.50 kr. — Zab 6.30—6.80 kr. — Tengeri 5.90— 6.30 kr. Cinquantinus 6.50 kr. — Bab 11.50—12.50 kr. 100 kilogramonkint. Budapesti áru- és értéktőzsde. Deczember 13. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A déli tőzsdén még egy rakomány tengeri kelt el 1883. jun. julius hónapokra 6.18 írton. Délután nem jött kötés létre. Az irányzat változatlan. Jegyzünk: Szokványbuza tavaszra 9.45—9.48. — Bánáti tengeri május—júniusra 6.08—6.10. — Szokványzat tavaszra 6.42—6.45. Káposztarepcze 1883. augszept. 138/8—138/g. Értéktőzsde. (Esti tőzsde.) A megnyitás igen bágyadt árakon történt, minthogy a contremine a fedezéseket megelőzőleg lenyomta az árakat, hogy olcsóbban vásárolhassanak, ami azonban reactiot szült, úgy hogy a délután végén az árak ismét régi helyeikre visszatértek. Jegyzéseink a következők: Új aranyjáradék 85.50 — 85.35 — 85.45. 5 százalékos papírjáradék 84.60—84.40—84.55. Osztrák hitelrészvények 286—285 30—287.—Magyar hitelrészvények 278—278.75. — Leszámítoló bank részvények 938/8—941/8. Osztrák államvasuti részvények 343—344. A6 órai zártakor a jegyzések a következők: Új aranyjáradék 85.40—, papirjáradék 84.50 Osztrák hitelrészvény 286.60. Magyar hitelrészvény 288.—. Leszámítoló 94.—. Osztrák államvasuti részvények 344. Javultan.