Nemzet, 1883. április (2. évfolyam, 89-118. szám)
1883-04-05 / 93. szám
Kassa-oderb. vasúti. 147.25. 6/6 pa.új. 88.—.Magyar rész. hitelb. —. Adria m. teng. gőzh. r. —.—. Bécs, ápril 4. (Osztrák értékek zárlatja.) A tőzsde iránya nyomott. — Jegyzésünk : Osztrák hitelrészvény 818.60, Déli vasút részv. 151.30. 4% srangjár. 98.—. Londoni váltóár 119.55. Károly Lajos vasút részv. 810.25. 1064-es sorsjegy 167.—. 42°/o ezüstjáradék 78.80. 1860-as sorsjegy 131.50. Török sorsjegy 26.75 Angol-osztrák bank 117.25. Osztr. államvasut 340.70. 20 frankos darab 9.47*IS. 42°/o. papirjáradék 78 52. Osztr. hitelsorsjegy 170.75. Osztrákmagy. bank 833.—. Cs. kir. arany 5.64 Német bankváltók 58.50. Bécs, ápril 4. (Esti tő zsde.) A tőzsde irányzata nyomott. Osztrák hitelrészvény 318.— . Osztrák államvasutrészvény 340.40. Unió-bank —.—. 1860-as sorsjegy —.—. angol-osztrák bankrészvény 117.50. 20 frankos arany 9.47‘/1. Déli vasúti részvény 151.20. Magyar hitelrészvény 314.25. 1864. sorsjegy —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 90.15. Károly Lajos vasúti részvény 310.—. 4.2 százalékos osztrák papirjáradék 78.45. 4 százalékos osztrák aranyjáradék 98—. Berlin, ápril 4. (Zárlat.) Az üzlet iránya nyugodt. Jegyzéseink : 42 százalékos papirjáradék 66.70. 4'2°/o ezüstjáradék 67.40. 6% magyar aranyjáradék 102.50. 5°/o m. papirjáradék 75.10. 5°/o keleti v. elsőbbs. kötv. 77.90. Magyar hitelrészvény —.—. Déli vasút részvény 261.—. Kassa-Oberbergi v.részv. 63.—. Orosz bankjegyek 202.50. II. kibocs. kel. kölcsön 57.40. Magyar jelzál.-hitelbank-részvény —.—. Magyar Országos bank-részvény —.—. 5°/0 osztr. papirjáradék 79.40. Ultimo aranyjáradék 83.80. 40/o magyar aranyjáradék 77.—. Magyar keleti vasúti kötvények 95.70. Hitelrészvény 545.—. osztr. államv. részvény 585.—. Károly Lajos vasút részv 133.—. Román vasúti részvény—.—. Bécsi váltóárf. 170.70. 4°/p osztrák aranyjáradék —.—. Magyar leszámítoló és váltób. részv. —.—. Berlin, ápril. 4. (Utótőzsde.) A tőzsde irányzata dugodt. — Jegyzéseink : Hitelrészvény 544.50. Déli vasút részvény 261.—. Orosz bankjegyek 202.75. Osztr. államvasuti részvény 585.—. Károly Lajos vas. részvény 133.— Páris, ápril. 4. (Zárlat.) A tőzsde irányzata renyhe. 3 százalékos franczia évjárulék 80.40. Osztrák államvasuti részv. 725.—. Osztrák földhitelrészv. —.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. Magyar vasúti kölcsön —.—. Uniobankrészv. —.—. 5 százalékos magyar papirjáradék —.—.Magyar országos bankrészv. 766.—. 5 százalékos franczia évjárulék 114.50. Déli vasúti részv. 328.—. Franczia törleszthető járadék 81.30. 4 százai, osztr. aranyjáradék —.—. Magyar jelzáloghitelbank —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék —.—. Magy. leszámít. és váltóbank részv. —.—. Olasz járadék —. Frankfurt, ápril 4. (Zára.) Az irányzat: gyönge. Jegyzéseink : 4,2% papirjáradék 66.V«. 4'2°/o ezüstjáradék 67.18. 6 százalékos magyar aranyjáradék 102.75. Osztrák hitelrészvény 272.12. — Osztrák államvasuti részvények 292.25. Déli vasutrészvények 129.50. Magyar galicziai vasút 138.87. Váltóárfolyam Bécsre 170.70. M. lesz. és váltóbr. —.—. 4°/« Osztrák aranyjár. —.—. M. orzz. bankr. —.—. 5°/0-os osztrák papirjáradék 79.50. 4°/0-os magyar aranyjáradék 83.'/«• 5°/a magyar papirjáradék 74.’/,. Osztrák-magyar bankrészvény 710.—. Károly Lajos vasút r. 265.75. Erzsébet nyugati vasút 185.50. Tisza vidéki vasút elsőbbségi —. il, százalékos földhitelzáloglevél 79.VI. Magyar, hitelrészvény —.—. Magyar jelz. hitelb. r. —.—. Osztr. aranyjáradék —. Frankfurt, ápril 4. (Esti tőzsde.) Az irányzat lanyha. Jegyzéseink : 4.2°/o papirjáradék —.—. 4.2°/0 ezüstjáradék —.—. 4% magyar aranyjáradék 76.75. Osztr. hitelrészvény 271.—. Osztr. államv.-részv. 290.37. Déli vasút részvény —.—. Osztr.-magyar bank-részv. —.—. Károly Lajos vasut-részv. 264.50. Erzs. nyug. vasúti részv. —.—. 4 f/p osztr. aranyjáradék —.—. London, ápril 4. (Zárlati árfolyam.) Angol conzol 102.1/1. 20 frank db —.—. Ezüst 50.,8/1«. Amerika —.—. Olasz —.—. Váltóárfolyam Bécsre 12 11. Papirjáradék —.—. Ezüstjáradék 66.—. Aranyjáradék 83.—. Magyar aranyjáradék 6 százalékos 102,1/1. 1 százalékos magyar aranyjáradék 76.7«. Magyar kincstári utalvány —.—. Helyi kamatláb 4°/* Bankbev. —.— font sterL Bankki v. —.— font sterling. Árutőzsde. Bécs, ápr. 4. (Eredeti távirat.) Gabonaüzlet. A tartós pompás tavaszi időjárás a határidőüzlet hangulatát naponkint inkább ellanyhitja. Kész áru inkább kínáltatik, miért is irányzata lanyhább. Hivatalosan jegyeztettek a következő árak: búza tavaszra 9.97—10.02 búza máj.—jun. 9.95— 10.— frt, búza őszre 10.22—10.27, magyar rozs 7.70—8.— frt, rozs tavaszra 7.57—7.62 frt, rozs őszre 7.90—7.95 frt, tengeri 6.95—7.— frt, tengeri május—júniusra 6.85—6.87 frt, tengeri jul.—aug. 6.92—6.97— frt, tengeri aug.—szept. 7.05—7.10, kereskedelmi zab 6.75—6.85 frt, zab tavaszra 7.05 —7.10 forint, zab őszre 6.90—6.95. Bécs, ápr. 4. (Eredeti távirat.) Szeszüzlet. Ez áruczik ára ma tartott volt. Kész termányára 32 forinton kel. Berlin, ápril 4. (Zára.) Búza: april—májusra 188.—, szeptember—októberre 193.—, szilárd. — Rozs ápril—májusra 137.75, szeptember—októberre 143.75, szilárd. Zab ápril—májusra 122.—, május—júniusra 123.50, nyugodt. — Olaj ápril—májusra 80.50, szeptember—októberre 64.20, szilárd. — Szeszápril—májusra 53.—, augusztus—szeptemberre 55.10, szilárd. Stettin: április 4. Búza: ápril—májusra 187.—, május—júniusra 187.50, június—júliusra 189.50. — Rozs : ápril—májusra 132.50, május—júniusra 134.50, jun.—júliusra 137.—. — Olaj : ápril—májusra 79.—, szept.—októberre 64.50. — Szesz kész szállításra 52.—, ápril—májusra 52.20, június—júlusra 53.50, augusztus—szeptemberre 54.70. — Repcze : ápril—májusra 310.—, szept.—októberre 292.— Paks, április 4. (Terménytőzsde.) Búza : folyó háza 25.10, májusra 25.60, május—augusztusra 26.40, július—augusztusra 26.90, csendes. — Liszt : folyó hóra 55.80, májusra 56.60, május—augusztusra 57.60, július— augusztusra 58.25, csendes. — Olaj : folyó hóra 106.50, májusra 107.50, május —agusztusra 10. 50, szeptember—decemberre 84.75, szilárd. — Szesz : folyó háza 54.25, májusra 53.25, május—augusztusra 52.75, szeptember—deczemberre 52.—, szilárd. Idő : Szép. Mailáth György. Mint már közöltük, a m. kir. Curia márczius 30-án tartott teljes ülésében kimondott határozata szerint, Mailáth György elhunyt országbíróért f. é. ápril 9-én hétfőn d. e. 10 órakor a ferenczrendiek templomában ünnepélyes gyászisteni tisztelet fog tartatni, melyre a miniszterek, az ország zászlósai s általában az ország minden kitűnősége, úgy nemkülönben valamennyi hatóság, közigazgatási, művészeti és jótékony intézet, melylyel a boldogult összeköttetésben állott, — meghivatik. A zenekedvelők egylete, elnökének, gr. Festetich Pálnak fölszólitására Mozart hires requiemjét, Bellovits Imre egyleti karnagy igazgatása alatt, teljes ének és zenekarral fogja előadni, mely alkalommal a magánénekrészeket Farkas Ilona, Saxlehner Emma urhölgyek, Dalnoki Béni és Kőszegi Károly urak vállalták el. A pécsi kir. törvényszék elnöke, bírái, a pécsi kir. járásbiróság bírái, a pécsi kir. ügyészség ügyészei s e testületek segéd és kezelő hivatalnokai, Majláth György országbírót gyászolva, f. évi ápr. 5-én, csütörtökön, délelőtt 9 órakor a pécsi püspöki lyceum templomában, mint ideiglenes székesegyházban, ünnepélyes gyász-istentisztelettel adnak kifejezést szomorú kegyeleteknek. * Temesvár, április 4. (O. É.) Mailáth György országbíró lelki üdvéért ma délelőtt gyászistentisztelet tartatott a helybeli római kath. székesegyházban. Az egyházi szertartásokat Németh felszentelt püspök végezte fényes segédlettel. A gyászünepélyen az összes hatóságok és hivatalok főtisztviselői és nagyszámú közönség volt jelen. Alsókubin, ápr. 4. (Eredeti távirat). Mailáth országbíró halála folytán középületeinken gyászlobogók lengenek. F. hó 6-án az elhunytért gyász isteni tisztelet fog tartatni a megye székhelyén. A főispán és alispán Árvamegye közönsége nevében részvéttáviratot intéztek a gondviselés által oly keményen sújtott családhoz. Szeged, ápr. 4. Szeged város törvényhatósága ma rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Mailáth György országbíró halála által az országot ért veszteség fölött fájdalmát fejezte ki és az elhunyt özve hírek. Április 4. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Országgyűlés. — Budapest főváros közgyűlése. — Tárcza : A lengyel irodalomról. (Irta Sossa Dezső.) — Hírek. — Fővárosi ügyek. — Törvényszéki csarnok. — Egyesületek és társulatok. — Idegenek névjegyzéke. — Kivonat a hivatalos lapból. — Időjárás. — Színházak. — Nyilt tér. — Az udvar köréből. Rudolf trónörökös és Stefanie trónörökösné — amint lapunknak Prágából jelentik — május elején Reichstadtba utaznak és a nyarat ott fogják tölteni. Egy időn Koburg Fülöp herczeg és neje is oda fognak menni nyaralni. — Április közepére Vilmos porosz herczeget nehány napra a prágai udvarhoz várják. — Személyi hírek. Gr. Pejácsevics László horvát bán Zágrábból, gróf Hunyady Kálmán főszertartásmester Bécsből, Németh Imre miniszteri tanácsos Fiuméból és gróf Pongrácz K. ezredes Losonczról Budapestre érkeztek. — Dr. Mattekovics Sándor kereskedelemügyi államtitkár Génfből, hol hosszabb ideig tartózkodott, ma éjjel visszaérkezik a fővárosba. — Lipthay István kereskedelmi min. osztálytanácsos ma este a bécsi gyorsvonattal — 48 órai folytonos utazás után — Bernből megérkezett. — Parchetich Felix újvidéki főispán, mint nekünk Újvidékről távírják, ma Budapestre utazott. Újvidéki körökben, mint levelezőnk megjegyzi, ez utat a szerb egyházi és nemzetiségi kérdésben fenforgó bonyodalmakkal hozzák összefüggésbe; levelezőnk azonban arról biztosít, hogy ez a combinatio téves s a főispán egyéb dolgok elintézése czéljából jött Budapestre. — Halálozás. Sántháné Gál Mari asszonyt, a nemzeti színház tagját, súlyos csapás érte: atyja Gál János hosszas betegség után ma délután meghalt, Béke poraira. — A csángó bizottság ma d. u. 4 órakor ülést tartott. A betegeskedő Somssich Pál elnök helyét gr. Apponyi Albert foglalta el. Jelen voltak: Hg. Odescalchi Arthur, dr. Prónay Dezső és Gábor, Királyi Pál, Göndöcs Benedek, Herman Ottó, Thaly Kálmán és László Mihály, Elnök jelenté, hogy Szaplonczay Elek Butárról kész két csángó családnak hajlékot és ellátást adni munka fejében. Ezután hg. Odescalchi Arthur röviden jelentést tett utazásáról Bukovinában. Az ő vezetése alatt tudvalevőleg 750 lélek jött haza, a két éven aluli csecsemőket nem számítva ; útban van még kétezer lélek, s igy háromezerre tehető azok száma, kik most haza jönnek. Az úgynevezett gazdák, kik ott birtokaikat eladták, ápril 15. vagy 20. felé indulnak; a herczeg elég óvatosan figyelmeztette őket a netalán rájuk várható bizonytalanságra, azonban e gazdák közül senki sem akarna tovább Bukovinában maradni. A herczeg úgy tudja, hogy a pancsovai terület ezeknek is nyújt letelepedési tért. A bizottság fel fogja kérni a belügyminisztériumot, hogy figyelmeztesse az illető megyéket, amelyeken a csángógazdák szekereken átutaznak, hogy területükön a szükséges intézkedéseket megtegyék. A pénzügyminiszternek pedig jelentést tesz a bizottság, hogy sokkal többen jönnek be, mintsem előre tudni lehetett volna. Hg. Odescalchi aztán előleges jelentést tett a kiadásokról és a pénzmaradványról, mely a többi 520 irtot tesz ki. A bizottságnak ajánlja, hogy lépjen állandó összeköttetésbe Drusbáczky György, józseffalvi László István istensegitsi lelkészekkel és Tomka Károly ref. lelkészszel, kiknek már most meg fogja írni a bizottság, hogy a szekereken jövő gazdák marhákat semmi esetre se hozzanak magukkal, tekintve a hosszú utat, mely 21 napot fogna igénybe venni. Végül dr. Prónay Dezső a bizottságot a csángó egyesület végleges megalakítására hívta föl, s határozatba is ment, hogy fölhívások fognak szétküldetni. Ezzel az ülés véget ért. A Barabás Miklós tiszteletére rendezendő estély f. hó 7-én, szombaton este tartatik meg az írók és művészek körének helyiségében, a nemzeti színház bérházában. Az érdekes estély hangversenynyel és szavalattal lesz összekötve, s arra nők is hivatalosak, valamint a művész tisztelői, hanem tagjai is a körnek. A hangverseny 8 órakor kezdődik. Utána társas lakoma, melyhez részvételi jegyek személyenkint 2 írtjával a kör helyiségében d. u. 3—5 óráig válthatók. A lakomajegy egyszersmind belépti jegyül is szolgál. — Arcából irdják lapunknak: Albrecht főherczeg itt időzik kíséretével. Gyakran sétál ezredesi egyenruhában a Kurhaus előtti parkban. Tegnap a hangversenyteremben a rivai ezred zenekara adott hangversenyt, melyen a főherczeg is megjelent, s minden darab után felkelve helyéről, előbb az első sorban ülő hölgyek néhányával, majd a rivalisztikar főbbjeivel társalgott, még pedig fesztelenül és hosszasan. Néhány ebédet is ad a főherczeg, a ki itt főleg kertészkedéssel foglalkozik. — Egy csángó anya. A »Szegedi Naplódban olvassuk e jellemző, igazán szép kis életképet . Az alsó résziekkel jött V. Mihály, öreg tanyás gazda is. Ott állt már jó korán a kikötőnél, hogy a megérkezőket szemtől-szembe láthassa. Tömött tarisznya lógott le a nyakából az oldalára, ezzel bíbelődött egyfolytában s kiki nyitogatva, azt értette meg a körülállókkal, hogy ő is hozott ám valamit a csángók javára. Már fölgyúltak a fáklyák, kísérteties fényben úszott az új kőrakpart, az áttörhetetlen sokaságban gomolygó embertömeg örömzaját rezgette a Tisza viszhangja fölfelé, üdvözletül az érkezők elé. Mihály bácsi úgy elmerengett a ragyogó fényen, hogy harmadszor kívánt neki már jó estét. Ö. István szomszédja, míg visszafordult rája barátságos adj istennel. — Hát Mihály szomszéd is megnézi ezeket az uj polgárokat? — Még én, de még szerzök is magamnak egy csángó gyereket, ha találok kedvemre való szálasvállas növésüt. — A’ lösz csak aztán újság a tanyán, a csángógyerek. Ejnye komám, de kieszelte kigyelmed. — Ketten biz’ azt, én meg az anyjukom. Ha akad köztük egy jó anyája, tovább nem megy innen, nyakába akasztom ezt a teli tarisznyát, azontúl pedig a mi fiunk lesz. — Azt már én is csak megnézem! Mosolygott a dologra Ö. István gazda, s oda állt Mihály szomszédja mellé, s a következő pillanatban kalapjaikat fennen lobogtatva, együtt éljeneztek a partra szálló csángóknak. Mig a dikcziók tartottak, a két öreg gazda belevegyült a csángók tarka tömegébe. Mihály gazdának csakhamar megakadt a szeme az alig 12 éves ismét Gyurikán, a kis csángó-gyereken, akit kezénél fogva tartott édesanyja az oldalán. Mihály gazda nyájas köszöntéssel szólítja meg a csángó-anyát. — Volnánk itt Szegeden többen asszonybugom, akik kész szeretettel vennénk egy gyereket örökbe. Én is abban a járatban volnék. Kigyelmedő ez a piros képű lurkó itt ? A csángó asszony nagyot nézett Mihály bácsira és kisfia után tett gyors mozdulata elárulta, hogy elértette a gazda szándékát. — A miénk ismét Gyurika, Istensegitsről. — Hát ha örökbe adnátok nekem ezt a gyereket, kinevelném legénynek, aztán kiházasitanám tisztességgel. Gyurika úgy elbámult a jó bácsin s örömmel engedte tőle megszirógatni piros arczát. Édesanyja azonban igy válaszolt : — Köszönöm urambátyám a jószándékát, de hát már hadd maradjon a gyerek nekem. Szolnokon is föl akarták venni egy uras házba, de hát az apja nem adta, meg én se adtam volna. Megkeresi ez már a maga kenyerét, megkereste otthon is. Ugye Gyurkó ? A kisfiú nem felelt, csak mosolyogva körülölelte édesanyja térdeit, Mihály bácsi pedig kérésre fogta. — De én nem tréfálok ám, írásba is adom, ha kívánod. Add nekem ezt a gyönyörű gyereket, gondját viseljük mind neki, csak megérdemelje. — De jó urambátyám, akkor nekünk csak egy marad, egy pedig kevés, mert már a kis Gyurkót is nagyon megszoktuk. — De, mondom, én nem tréfálok, hallod-e. Haza viszem a kis Gyurkót, ha szereti a dolgot, ember válik belőle és még tanyásgazda is lehet a szegedi határon, — kerülgette Mihály gazda édes szavakkal ismétné szivét, kinek minden szavából az anyai szeretet rezgett ki. — Urambátyám már szinte megindít jóságával, de a gyerek apja.........Ugye Gyurkó, hát te elmennél az öreg bácsi fiának? A kis Gyurkó félénken nézett föl édesanyjára, s csak mikor ezt mosolyogni látta, felelt szelíden: — Nem! A csángó anya örömsugárzó arczcal szorítja kis fia fejét magához, aztán Mihály bácsihoz fordul: — Lássa urambátyám, igy vagyunk. Az után falunkbeliektől többektől kérték a gyermekeket. Egy nagyon beteg asszony akadt, aki oda adta volna egy jó embernek kis lányát, de ott meg a kis leány nem akart, nem ment, s addig sirt-ritt, amig édesanyja ölbe vette. Ne kívánja hát az én kis Gyurikómat.... E pillanatban fölhangzott a Rákóczyinduló s megindult a menet. Egy hosszú szikár ember közeledett a kis környezet felé, a kis Gyurkó eléje fut, átkarolja térdeit, s amint egy kis fürge nyúl, hirtelen eltűnik a közeledő csángó bokáig érő rongyos szűre alatt. És a csángó anya megindulva a menettel, Mihály bácsihoz fordul: — Ott van az apja. Kérje tőle urambátyám. De Mihály bácsinak elment ettől a kedves öregeste csángó gyerek nélkül tért haza anyjukjához. — A botbüntetés ellen. A terézvárosi iskolaszék Szászy László kir. táblai biró elnöklete alatt tartott ülésén kijelentette, hogy a botbüntetésnek az iskolákba való behozását határozottan ellenzi s e tekintetben felterjesztést is intéz a tanácshoz. — Egy magyar asszony gazdátlanul hátrahagyott vagyona Linzben. 1847. július 11-én az akkor 58 éves Tomka Rozália (mások szerint Dongó Rosalia, Tongo Rosina, vagy Dankó Rozália) Nagy- Kikindából Bécsbe utazott, mint szakácsnő működött egy törvényszéki börtönben, de hogy férjhez mehessen, összeszedte minden holmiját, s elutazott Linzbe, ott egy Herry Gáspár nevű szabónál lakást bérelt, de még ugyanazon nap estéjén eltűnt, anélkül, hogy azóta, 35 éve, nyomára tudtak volna jönni neki, vagy egyetlen rokonának, örökösének. Az eredetileg hátrahagyott kicsi vagyont a hosszú idő kamatai 4000 írtra növelték, és — legsajátságosabb játékán a sorsnak — e vagyont ismét 2000 frttal szaporitá az örökségben talált sorsjegy nyereménye. Ez a 6000 frt pedig azt várja, hogy jöjjön valami örökös s vegye hasznát. Az örökösök kikutatásával dr. Prohaska Rudolf linzi ügyvéd van megbízva, aki szívesen ad felvilágosítást minden hozzá intézett kérdésre. — A belvidéki rablóbanda bűnügyét a nagyváradi törvényszék, mint a »Nagyvárad« írja, nyolczszori elnapolás után tegnap végre letárgyalta. E rablóbanda különösen azért vált nevezetessé, mert volt egy Herczegh Viktor nevű intelligens, előkelő származású tagja is, akire egyébiránt alig lehetett valamit bebizonyítani, a minthogy úgy látszik a nyolcz elhalasztás nem segített valami nagyon a tanuk összeszedésében, bizonyítékok gyűjtésében, mert a banda tagjait 7 rendű főbenjáró bűntény vádja alá fölmenték, s csakis magánosok elleni erőszakoskodás miatt ítélték el őket. Herczeghez 15, a többit 17 havi börtönre. — Gázrobbanás egy hangversenyteremben. Ae a balti-tenger melletti városban az ottani »Lotus« egylet a napokban hangversenyt rendezett, melyen Schöne dorpati művész is részt vett. A hangversenyen 2000 ember jelent meg. Az előadások folyama alatt a teremben egyszerre csak óriási robbanás hallatszott, mire valamennyi gázláng elaludt, mi a közönséget nagy paniqukkal töltötte el. Mikor ismét világot gyújtottak, izgalmas látvány tárult föl. Több száz ember szorongott a falak mellett, kijárást keresve, számosan a földön feküdtek, a többiek pedig ezeken keresztül törtettek ide-oda kétségbeesve. Mikor az eszméletlenül fekvőket a szabadba vitték, tölgyéhez részvétiratot intézett. A közgyűlés után a belvárosi templomban gyászmise volt az elhunyt lelki üdvéért. Résztvettek a gyászmisén : a királyi biztos, a kir. biztosság tisztikara, a város hatósága, a törvényszék, a pénzügyigazgatóság, az összes hivatalok és a közös hadsereg, a honvédség és a csendőrség tisztikara, Ál-Spanga Szegeden. A szegedi rendőrséget izgalmas mozgásba hozta egy távirati tudósítás, mely azt jelezte hogy a Czegléd felől jövő vegyesvonaton Spanga, az országbíró gyilkosa fog Szegedre érkezni. A rendőrség a legnagyobb titokban és teljes erélylyel intézkedett, hogy az állítólagos Spanga kézre kerüljön. A vegyes vonaton csakugyan megérkezett egy egyén, akire Spanga személyleírása némileg hasonlított s a rendőrség a gyanúba vett utast nyomban letartóztatta. A rögtön foganatosított vizsgálat kiderítette azonban az értesítés téves voltát s a rendőrség a letartóztatott ártatlan utast késedelem nélkül szabadon bocsátotta. * Szentes, április 4. (Eredeti távirat.) A budapesti rendőrség megkeresésére Kállai Józsefet, ki az utóbbi években Pesten tartózkodott, a helybeli rendőrség letartóztatta. A letartóztatott Spangával jó barátságban áll , levelet is találtak nála. Kállai 16 évig lakott a fővárosban, ez év január havában jött Szentesre s itt márcziusban megnősült. Szegváron lakó apját a szolgabiróság kihallgatta, az a fiáétól nagyon eltérő vallomást tett. Keknél halálos sérülést constatáltak. Az ijedtségtől sokan szörnyet haltak. A robbanás így történt: A teremben több guttaperca-zsák volt gázzal töltve, a Drummond-fény előállítására. Hogy a gáz a tömlőkből kisajtoltathassék, másfél mázsás köveket tettek rájuk. A tömlők e súlyt nem irván el, szétrepedtek, minek következtében a gáz explodált. A robbanás ereje oly nagy volt, hogy a másfélmázsás köveket földobta a terem menyezetére, a kövek a menyezetet átszakították, azután pedig a törmelékkel együtt visszaestek a közönségre. A nagy tövek több embert szétmorzsoltak. A robbanás több száz embert a falhoz dobott, s többé-kevésbbé megsebesített. Mintegy száz ember eszméletét vesztette. A kár több ezer rubelre rúg. Az eset következtében óriási az izgatottság Révaiban. — Egy öngyilkos búcsúja. Neubauer József bécsi kocsis múlt vasárnap Bécsben a »haranghoz« czímzett vendéglőben agyonlőtte magát azért, mert nem bírta elviselni azt a nagy féltékenységet, meyet menyasszonya, az említett vendéglő szakácsnéja iránt érzett. Az élettől vígan búcsúzott el. Az említett nap délutánján menyasszonyához ment, s tudatta vele, hogy igen jó állást kapott, melyet éjféli 12 órakor kell elfoglalnia. A leány ezen nagyon elcsodálkozott, de azért nem faggatta tovább. A kocsis erre sétálni ment menyasszonyával, s csak este 9 órakor tért vissza a korcsmába. Itt több barátját találta, kikkel szintén tudatta, hogy új állomást kapott, s felszólította őket, hogy vegyenek részt bucsulakomájában, amelyhez rögtön hozzá is ültek. A vendégeknek sejtelmük sem volt Neubauer szándékáról, s azért vígan hozzá láttak a lakomához. Minél jobban közeledett az éjfél, annál izgatottabb lett Neubauer. Éjfél előtt tiz perccel elbúcsúzott mindenkitől, azután pedig kiment az udvarra, honnan nemsokára nagy robbanás hallatszott. A vendégek kisiettek s ott találták Neubauert rémítő állapotban. Vizzel telt pisztolylyal lőtte meg magát — feje hiányzott testéről, fejének egyes részeit úgy szedték össze az udvaron. — Óriási szerencsétlenség. Múlt szombaton a marnavai (Haute-Marne megye) vashámorban, Francziaországban, mint a táviratok már jelentették, óriási szerencsétlenség történt. A vashámor függőleges nagy kazánja szétrobbant s a munkások közül sokat megölt és megsebesített. A szerencsétlenség reggel nyolcz órakor következett be, épen mikor a munkások reggelijeket végezvén, munkához kezdtek. A robbanás rettenetes volt. A víz és a kazán gőze minden irányban szétterjedt, a kazán szétroncsolt fala szerteszét repedve szóródott el ezernyi darabokban, a jelenlévő munkások közül számosokat megölve, vagy halálosan megsebesítve. A kazán egy nagy darabja fölszállt a tetőre, s ennek egy részét magával vitte. Mikor a tető részei visszaestek, számos munkást ütöttek agyon. A robbanás két óriási olvasztókemenetet is magával ragadott, melyek azután szintén hozzájárultak a szerencsétlenség nagyobbításához. Mikor a rettenetes robbanás zaját hallották, a gyártelepnek minden munkása a helyszínére sietett. Megható látvány volt, amint a nők és gyermekek siránkozva bolyongtak a törmelékek közt, férjeket s atyjukat keresve. A gyártelep igazgatóságát, mely a három kilométernyire eső Saint-Dizierben van, azonnal értesítették az eseményről, ahonnan rögtön jöttek rendőrök, tűzoltók, orvosok és gyógyszerészek. A lakosság Saint-Dizierből egész csapatokban jött, lépést hozva a szerencsétlenek számára. A tűzoltók azonnal hozzáfogtak a romok eltávolításához, s két óra alatt tizennégy holttestet szabadítottak ki. A holttestek arca a felismerhetetlenségig el volt torzulva, testük pedig megégve. Némelyiknek koponyája nyilt meg másoknak oldala volt összetörve, sőt találtak fejetlen holttestet is. A halálosan megsebesülteket kórházba, a könnyű sebesülteket pedig családjaikhoz szállították. Valóságos csoda, hogy az egyik olvasztókemencze felügyelője, Paul Foucault, ki közvetlen a kemencze mellett állt, két jelentéktelenebb sebbel menekült meg a bajból. A robbanás után a Marne folyó partján találták meg, a robbanás ereje odáig dobta. Segédje és a kohó fűtője megöletett, ez utóbbit a kaparóvassal kezében találták meg. Koponyája szét volt zúzva, s agyveleje szétfröcscsenve. Két fia, egyik e huszonnégy, a másik tizennyolcz éves, színsén megöletett. A halottak száma 31, a nehéz sebesülteké 63. A nemzeti tornaegylet által e hó 7-re tervezett tornaestély, közbejött akadályok miatt bizonytalan időre elhalasztatik. A tanítók második országos képviseleti közgyűlése előkészítő bizottságának elnökéül a közoktatásügyi miniszter újból Békey Imre budapesti tanfelügyelőt nevezte ki. Az előkészítő bizottság 14 tanítótestület képviseletéből áll, melynek a fővárosban végrehajtó bizottsága van s ez már legközelebb megkezdi tanácskozásait. A bizottság kebelében a közgyűlés napirendjére kitűzendő tárgyakat illetőleg már megállapodás jött létre s e szerint a következő pontok lennének tárgyalandók: 1. A közegészségügy mikénti javítása az iskolákban és ez után a nép közt, ezzel kapcsolatban a pálinkaivás korlátozása. 2. A magyar nyelv tanításának módszere a nem magyar ajkú népiskolákban. 3. A kézimunka tanítása a népiskolákban. 4. Az ismétlő iskolák ügye. 5. A megyei tanszer múzeumok s iskolai-, ifjúsági- és népkönyvtárak fejlesztése. 6. Az Eötvös-alap végleges rendezése. A szabadságharczszoborra való adakozás gyüjtőiveit a szoborbizottság tudvalevőleg már úgy helyben mint vidékre kibocsáttatta. Miután pedig a befolyandó adományok egyenkénti nyugtázása majdnem lehetetlen volna, a szoborbizottság — mint értesülünk — a hírlapi nyugtázásban állapodott meg, s czélra a »Budapesti Közlöny«-t választotta,mely, mint hivatalos lap, minden községben olvasható, s így a nyilvános nyugtázásra legalkalmasabb. Az ez iránti engedély kinyerése végett a bizottság felterjeztést intézett a belügyminiszterhez. — Titokteljes mérgezési eset. Néhány nappal ezelőtt érkezett Smyrna egyik fogadójába egy öreg idegen, ki konstantinnápolyi örmény kereskedőnek mondotta magát. Másnap meglátogatta egy fiatal ember, kit vacsorára marasztalt. Mind a ketten lementek az étkezőbe, ahol egy külön asztalnál helyet foglalva, késő estig idogáltak. Egyszerre a kereskedő elájult, mire társa ki magát unokaöcscsének mondotta, fölvitette őt szobájába. Midőn később egy szobaleány bement a kereskedőhöz, a kereskedő már halott volt, mig az állítólagos unokaöcscs eltűnt. A megindított vizsgálat kideriti, hogy az öreg kereskedő borába mérget öntöttek s attól halt meg. A rendőrség — ez még Smyrnában is igy van, — erélyesen nyomozza a tettest. — Sarah Bernhardt emlékiratai. Sarah Bernhardt-tól legközelebb egy kötet emlékirat jelenik meg »Az én színészéletem« czímmel.A munka már kész kéziratban, s Jules Clarette pár mutatványt közölt is már a »Temps«-ban. A könyvből közöljük azt a részletet, mely elmondja, mint lett Sarah Bernhardt színész. »Mikor fiatal leány lettem, írja »Donna Sol« characterem hirtelen megváltozott; mindenkit ütöttem, s haragra lobbantam, ha ingereltek. Egyszer nagy családi tanács ült össze, mely anyámon kívül keresztapámból, nagynénémből, s a ház egyik öreg barátjából állt. Sorsom felett akartak határozni. »Gyermekem, mondd keresztapám, mondd csak, mit akarsz csinálni ? Hozományod nincs, s hogy legyen, meg kell érte dolgoznod«. — Ej, kiáltó néném, különben szép, barna asszony, ej, mit fog csinálni, hát semmit.« — Anyám, szőke, komoly, nyugodt asszony, Raphael Mardonnáihoz hasonló, de egyúttal olyan önérzetes kinézésű is, mint Rubens Magdolnája, elhallgattató nénémet. Én pedig, habozva, reszketve állottam az areopag előtt, nem szóltam semmit, s rászögeztem tekintetemet egy kép másolatára, melynek a »Boldogság álma« volt a czíme. E képen, kissé naivul, a boldogság különböző fajtája volt megalakítva: az anya boldogsága, a szerelem boldogsága, a művészet boldogsága s többfélék. Egy fiatal ember alakja, amint egy festményen dolgozik, s egy lány mosolyogva nézi, különösen lekötötte figyelmemet, s engedve a pillanat benyomásának kijelenteni, hogy festő akarok lenni. A festészetben némileg már jártas voltam ugyan, s ugyanabban a szobában már csüggött Creuze egyik művének másolata, melyet én festettem. Nyilatkozatom azonban egyáltalán nem aratott tetszést, s különösen néném csakúgy remegett a kaczagástól s napernyőjének hegyével rámutatva festményemnek egyik alakjára, arra figyelmeztetett, hogy ez alak egyik szeme följebb áll, mint a másik. S amikor napernyőjével a vásznon piszkált, végig is karczolta, úgy hogy én egészen elsápadtam a dühtől. Családunk régi barátja védelmébe vett, s azt mondta, hogy abban a rajzban sok jó is van, s bennem kétségtelenül sok érzék van a művészetre. »De, fejezd be szavait, csináljatok belőle inkább színésznőt!« — »Színésznőt! hiszen olyan csúnya, mint egy bogár!« kiáltott keresztapám.« — Csúnya! felelt felbőszülten ugorva föl anyám, csúnya az én lányom! Önnek nincsen jó szeme, hiszen rendkívül bájos azzal az elvadult arczával! Csak nézze meg a szemét, hogy nem-e ragyogó. Hát még göndör haja, — ön esztelen, kedves barátom.« — »Azon felül gyönge, kicsi, beteges, folytató keresztapám, legalább öltöztesse föl divatosan.« — S hogy bebizonyítsa, amit mondott, fölemelte ruhám túl hosszu ujját, meg leeresztette, aztán hogy bebizonyítsa gyöngeségemet, eltaszított magától. Olyan voltam mint egy fiatal csikó, a melyről senki sem akar tudni. De az öreg házi barát megmaradt eredeti véleménye mellett. Annyi bizonyos, hogy ha nagyobb és erősebb volnék (azt nem sejthette, hogy az én soványságomon fognak meghízni a hírlapírók), s arra az eredményre jutott, hogy be kell engem mutatni Auber úrnak. Girardin úr, akinek látogatását másnapra várta néném, beszélje meg vele az előzményeket. Anyám külföldi volt, s nem tudta, hogy engem mi módon kell a színházhoz juttatni; az ő szava tehát nem folyt a tanácskozás ez ágába; másnap eljött Girardin úr, s nem sokára megtevem az első lépést színházi pályámon.« — Az emlékiratok alig hogy nyilvánosság elé kerültek, már is tárgyai a gúnynak. A vidám, de rit- Ifcán sértő Albert Millaud foglalkozik velük legelső sorban, így a külső fogyatékosságainak elsorolásában is kaczér művésznő ajkaira a következő szavakat írja: »Nem voltam szép, de hasonlítottam Saloméhoz, szánandóan néztem ki, mint Velasques Mater dolorosája; karjaim soványak voltak, mint Fornarináé ; arczom kifejezésén olyan indolentia honolt, mint Tizián Venusán, olyan bágyadtság, mint Corregigo Magdolnáján s Raphael szent Cecíliájának édes álmodozása. — A liverpooli pokolgépek, melyek lefoglalásáról már tettünk említést, a legveszélyesebbek közé tartoznak, melyek valaha e jószágból összeállittattak. Állnak gyuanyagtartóból, mely alakjára nézve egy thea- vagy piskóta-tartóhoz hasonlít, hosszúságuk 16, átmérőjük 6 hüvelyk. Belsejük a legerősebb nytroglycerinnel összekevert fűrészporral van megtöltve; a felső lapon nyílás van, mely czukorral és hamuzsírkolorattal volt tele. E szél fölött, a meggyújtás végett, még egy másik keskeny cső is van alkalmazva, melybe vitriololaj töltetett, s mely egy likacsos anyaggal van bedugaszolva. A felrobbantás előtt a kis csövet az alsó csőbe illesztik. Egy pár pillanat alatt a vitriololaj meggyujtja a likacsos anyagot, láng pislog föl s ez aztán felrobbantja a nytroglycerint. Az egész szerkezet a legnagyobb szakértelemmel van összeállítva s az explosiója legkisebb részében is óriási. A rendőrség azt hiszi, hogy e veszedelmes készüléket Liverpool vagy Manchester számára rendelték meg. — Egy gyermek kóborlásai. Múlt év július havában a kairói fölkelés alatt az egyptomi kereskedelmi minisztérium osztálytanácsosának fia, a nyolcz éves Georges Rey, egyszerűn eltűnt, s daczára a legszorgosabb kutatásoknak, nem tudtak nyomára akadni. Elképzelhető, hogy mily nagy volt a szülők öröme, midőn néhány napja egy alexandriai barátjuk hazahozta az elveszett fiút. A gyermek júliusban egy csoport menekülttel a kairói indóházba jutott, s itt egy vonatvezető ellenkezései daczára betolta őt egy vasúti kocsiba, s elvitte Portsaidba. Itt, amint az utczán egyedül őgyelgett, megsajnálta egy görög hajóskapitány s hajójára vitte. A fiú e hajón több nagyobb utazást ten, s járt Török-, Görögországban stb. s néhány napja Alexandriába érkezett. A kapitány megengedte a fiúnak, hogy a városba menjen járkálni s mikor ő megtudta, hogy a város Alexandria, eszébe jutott, hogy atyjának lakik itt egy barátja, a kit fölkeresett s a ki őt haza vitte boldog szülei karjába. A robbanó szereknek készletben tartása és elhelyezése iránt, azon alkalomból, hogy a kassaoderbergi vasút krompachi állomásának közvetlen közelében fekvő gazdasági épületben elhelyezve volt 25 kilogramm dynamit az. évi febr. 17-én éjjel támadt tűz alkalmával felrobbant és a szintén ott elhelyezett egy láda lőpor csak nehezen volt megmenthető, a belügyminiszter — mint értesülünk — közrendeletileg hívta fel a törvényhatóságokat a legszigorúbb ellenőrzés gyakorlására s hogy a tűzbiztonsági szabályok alkalmazása mellett különös gondot és felügyeletet fordítsanak arra is, mikép a robbanószerek elhelyezésére szolgáló épületek tűzmentesek s a közlekedésre szolgáló utaktól a törvényben megszabott távolságra legyenek. Naptár. Csütörtök, április 5. Nap kél 5 ó. 31 p., nyug. 6 6. 35 p. — Hold kél 4 ó. 7 p. reg., nyug. 4 6. 7 p. d. u. R. kath. Ferreri Szent Vincze. Prot. Maximus. Görög orosz : (márczius 24.) Zakariás. Zsidó . (rendor 27.) A magyar történelmi társulat havi ülése d. u. 5 órakor az akadémia Kisfaludy - termében. Felolvasók : Bánó József és Szendrei János. Az orsz. méhészeti egyesület méhész-estélye délután 5 órakor a Köztelken. Az orsz. magyar gazdasági egyesület felolvasó ülése d. u. 4 órakor a Köztelken. Előadó :Rozdonyi Sándor. A magyar kereskedelmi csarnok irodalmi biottságának ülése 6 órakor. A fővárosi és vidéki kereskedők körének elnökségi ülése d. u. 2 órakor saját helyiségében. A budapesti ügyvédi kamara bűnügyi szakbizottságának ülése d. u. 5 órakor. A fővárosi iparosok körének felolvasó estélye 8 órakor. Felolvasó : Lánczy Gyula. Zichy-kiállítás a képzőművészeti társulat sugárúti műcsarnokában d. e. 9-től este 6-ig. Belépti dij 30 kr. Iparművészeti múzeum a műcsarnok épületében d. e. 9—d. u.1-ig Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken, d. e. 10—12 és d. u. 2—4. Egyetemi füvészkert az üllői úton délelőtt 8—12 és délután 2—4-ig. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) látható egész nap díj nélkül. Múzeumban term, rajz és népismetár délelőtt 9 órától délután 1 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 8—7. Egyetemi könyvtár d. u. 1—7. Múzeumi könyvtár d. e. 9 — d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. Gőzember a kerepesi utón d. e. 10-től este 9-ig. »Tenger a szárazon* a városligeti tüzijátéktéren. (Hirek folytatása a mellékleten.)