Nemzet, 1883. április (2. évfolyam, 89-118. szám)

1883-04-05 / 93. szám

SZERKESZTŐSÉG! Barátok­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS ‘Sxh­ó-m7l¥Iz!­t Barátok-tere, Athenaeum-épü­let, fő Misin*. Előfizetési du: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra .................................... .. 2 frt 3 hónapra ........................................ 6 > 6 hónapra .................................................... 12 » Az esti kiadás postai különküldéseért felül­fizetés negyedévenként .............. 1» H. évi folyam. Budapest, 1883. csütörtök, április 5. 98. szám. Budapest, április 4. A kender termelése. Azok, kik Olaszországban az e­m­i­­­i­a­i vas­utakon utaztak, láthatták azon szélesen kiterjedő kenderföldeket, melyek egész dűlőket elborítanak, s melyeket bizonyosan nemcsak a vetésforgó kedvéért s nem is az utazó szemei gyönyörködtetéséért vagy a változatosság okáért vetettek olyan szép rendben oda, hanem azért, mert ott a kendertermelés egyik főfog­lalkozása s elsőrangú kereseti ága a földmivelőnek. Ezeket szemlélve a gyorsan haladó vasúti ko­csik ablakain keresztül, hányan nem kérdezhették egymástól : vájjon valóban kizáró kiváltsága-e a bo­lognai s ferraras lapályoknak a kender­termelés ? vagy talán egyebütt is lehetne azt szintén olyan előnyösen termeszteni ? Annyi bizonyos, hogy talaj­i éghajlat tekinte­tében Magyarországnak is vannak vidékei, hol a kendert épen azon minőségben lehetne előállítani, mint Emíliában s Romagnában (ez utolsó a régi pá­pai birodalom Adria tengerparti részét foglalja ma­gában.) A kender egyike ama kevés gazdasági növé­nyeknek, melyek a száraz éghajlatot inkább kedvelik s a melyek tenyészésére még a szikes, meszes, sová­nyabb természetű homoktalajoknak sincs szükségük semmi öntözési berendezésekre; a nyirkos homok vagy az erős kötött agyagföldben (kivéve a rideg, nyúlós szívós agyagot s az igen laza homokot) s egyáltalában a búzának való talajban mindenütt egyformán szépen diszlik. A bácskai kender magas növés s szálai erőssé­gét illetőleg igen megközelíti a bolognai zöld ken­dert, de színére s ruganyosságára nézve attól nagyban különbözik s annak egészen alatta marad. Más sza­vakkal : a bácskai kender addig, a mig a szárán van, épen olyan szép és jó, mint az olasz, de mihelyest a nyüvés után a termelő kezébe kerül, az egyenetlen szárítás, a sárban áztatás, az erőszakos, kínos törési s más simítási puhító műveletek által jó tulajdonainak épen a legbecsesebb attribútumát, a szép ezüst szint és a finom tapintatot elveszti. Ezenkívül sárpora miatt, melyet semmi későbbi munkálat alatt el nem veszit, a gyárakban veszélyes szem- és agygyuladások­­nak szokott okozója lenni, s ezért a bácskai kender­nek a külföldi piaczokon kisebb forgalma van, mint a nálánál sokkal gyengébb orosz kendernek. A kender tudvalevőleg kétlaki vagy kétszikű növény ; van virágos porodás és virágos termésken­der, az elsőn a hím, a másodikon a nővirágok terem­nek s ezen utolsók megtermékenyülése után fejlődik ki a mag. A jó kendermag ismertető jele, hogy annak fé­nyes, pettyegetett, a fürjtojáshoz hasonló kinézésű külső héja van, belülről fehér magva, jól kiképzett csíraképes embrióval, s hogy megrágva, édes jó ízt ad a szájnak. Kétéves kendermag már nagyrészben elve­szítette csírázó képességét. Általában lehet mondani, hogy az elvetett mag­nak kétharmada magvas és egyharmada virágos ken­dert terem, de ez az arány könnyen megváltozhatik az által, hogy rostálás közben a kisebb szemek, me­lyek rendesen virágos magvak szoktak lenni, a rosta lyukán kihullanak s a duzzadtabb szemű, tarkább szinü termésvirágmagvak nagyobb mennyiségben visz­­szamaradnak. A bácskai asszonyok állítása szerint még külső alakjáról is meg lehet különböztetni a virágos poro­dás kendermagot a termésvirág magvától, hanem azt nem kell gondolni, hogy vagy mind hímvirágos, vagy mind nővirágos kendert vetvén el, azok hasonló ter­ményt hoznának, mintha együtt lettek volna elvetve. Ugyanis arra, hogy a továbbtenyészésre alkalmas, tehát csiraképes kendermag teremjen szükséges okvetlenül, hogy a virágos (hím) és a mag­vas (nő) törzsek egymás mellett legyenek, különben a megtermékenyülés nem történhetik meg. Sőt a természet még az által is segítségére jön a te­nyészetnek, hogy a hímvirágos kendertörzseknek ma­gasabb, erősebb növést adott levelei nem olyan el­ágazók s nem annyira lekonyultak, habár széleseb­bek, mint a magvat termő törzseké. S mindamellett, hogy a virágos kender törzse vagy kórója jóval vastagabb a magvas kenderénél, a rostok szálai amannál sokkal finomabbak, gyöngédebb fogásuak mint emennél. És itt jó lesz figyelmeztetni azokat, kik azon téves hitben vannak mintha a szálak finomsága a tör­zsek vastagságától vagy azok vékonyságától függne. Ez nem áll. S ha állana, akkor az olasz kendernek sok­kal durvább szálakkal kellene bírnia, mint a magyar­nak s más kisebb növésű vékonyabb törzsü kendereknek s tehát értéke is kisebb volna. Ámde tudjuk, hogy ellenkezőleg azt két akkora áron fizetik minden ipar és kereskedelmi czélokra. — így van ez a bácskai s a székely rövid kenderrel is, a kettőt egymással jóság s finomság tekintetében össze­hasonlitni sem lehet s a székely kender csak koczka lehetne ugyszólva a bácskai hosszú hegykendernek és azért nagyobb for­galmi czikket nem is képezhet. De még is igen sokan vannak kik ezt átlátni képtelenek s máig is a s­ü­r­ü­v­e­­t­é­s s a rövid kendertermelés mellett tartanak mint olyan mellett, mely alkalmasabb fonalat ad a fonásra és a szövésre. A bácskai kender épen két annyit terem egy holdon, mint a kurta székely kender s értéke is sok­kal nagyobb. De tudni kell azzal elbánni, a törés, puhitás és gerebenezés alkalmával, mely mű­veletek következtében az egyes szálak 15—20 fino­mabb vékony szálakra bomlanak, melyek nem sza­kadnak olyan könnyen s nem fodrosodnak úgy meg, mint a kurta növésű kenderek. Legyünk tisztába te­hát valahára ezzel a balítélettel is. Sok helyt a magnak szánt kendert külön vetik veteményes kertekben vagy kukoricza közé, és a vi­rágos törzseket még virágzás előtt kivágják, hogy a magvaskender jobban elbürkösödjék s több magvat teremhessen. Hanem ez hibás eljárás, mert a­mint fentebb mondom,­­­s a 1 a 11 helyen terem ugyan mag, de az nem fog csiraképes lenni. Sokkal helyesebb eljárás az, a­mit Bácskában is követnek, hogy t. i. a szálnak való kendert külön vetik a magnak valótól; sűrűbben azt, gyérebben ezt és a virágost csakis a megtermékenyülés után nyü­­vik ki a magvas közül, minek következtében ez rit­kább lesz s a napfény és a levegő jobban behatolhat a törzsek közé s a mag jobban kifejlődhetik. A kendernek mélyen megmivelt, porhanyó földre van szüksége. A talaj gondosan előkészítendő, főkép, ha abban először vetünk kendert. Mikor nagyobb mennyiségben gyári feldolgo­zásra vagy külföldi export számára termesztik a ken­dert, az is a vetésforgóban kap helyet, rendesen kapás növények, különösen dohány után vagy lucterna és lóherfeltörésben. Utánna jönnek a gabonafélék, a repere stb. Ha búza után következik, mint Bologna környé­kén szokott, akkor még augusztusban, az aratás után rögtön fel kell szántani a tarlót. És a­ki lassanható köröm­, csonthulladék trágyát akarna adni a kender­földnek, ezen nyári feltörés alá kell hogy azt el­takarja. Egyébiránt maga a nyári felszántás már trá­gyázás, azért mondja a franczia, hogy »travail d’été vaut fumier.« Hanem mindenesetre október végén vagy no­vember elején a téli fagyot megelőzőleg egy másik forgatást kell adni a földnek, még­pedig olyan mé­lyen, a­mint csak lehet. Az istállótrágyát ekkor kell kivinni a földre s alászántani egyenletesen elhintve. A tavaszi szántás vetés előtt néhány nappal vihetik véghez, mikor a földet szépen meg kell egyen­getni, el kell aprózni. Aztán következik a vetés. Olaszországban, hol a kenderföldet két-két mé­ter széles, legtöbbnyire 120 méter hosszú bogárhát­­alakú ágyakra szokták felosztani, csaknem 70 centi­­méteres barázdát (prosone) hagyván az ágyak közt, minden hektár területre 85—100 liter magot számí­tanak. Valamivel sűrűbben, mikor fonalnak s ritkáb­ban, ha a magtermést tűzték czélul. Magyarországon, hol sokkal több a föld s tehát még szélesebb barázdákat is hagyhatnának az eső­s talajvizek lefolyására, de a hol reszelik az ilyen földpazarlást s hiábavaló munkát, még két annyinál is több magot szoktak vetni. Ebből kö­vetkezik aztán, hogy a nap sugarai s a levegő a nagy sűrűség miatt nem hatolhatván be a vetés közé, a törzs elcsenevészik s a rostok fakó szint kapnak. Általánosan szólva, tehát a legjobb mérték, annyit vetni, mint búzát szoktak. A­z olaszok még meg is szokták kapálni, vala­mint Pekián is megkapáltatják a kendert, mikor 10 — 15 centiméter magasra nőtt, sok helyt olyan ritka, hogy majdnem minden lépés távolságra van egy szál, de kapálás után pár nap múlva, egyszerre oly sűrűn lepi el a földet, főleg akkor, ha jó minőségű magot vetettünk bele, hogy minden másféle füvet s gyomot elfojt s továbra semmi ápolásra nem szorul. Mikor a talajnak nincs meg a szükséges meleg­sége, a kendermag épen úgy mint a köles és a repere sokáig nem indul csirába s­­­em búvik ki a földből. Megtörténik némelykor az is, hogy a tü­relmetlen gazda már az ekét is neki akasztotta, hogy a késedelmező magot kiszántsa, s csak akkor vette észre, hogy az alatt mind megfogamzott s hogy eszte­lenül járt el. Múlt évben Csik- és Háromszék megyék­­ben több helyt fordult elő hasonló eset. Pedig később, augusztus felé csak bámulták, hogy milyen sűrü ken­derük lett. Vetés alkalmával, kinek módjában áll, helye­sen teszi, ha hamuval kevert kormot s baromfitrá­gyát hint el a földön, mely megakadályozza a növény életére annyira ártalmas z­á­d­o­r (probanche ra­mose) és aranyüg vagy aranka (cuscuta) elterjedését.­­ Mindenesetre jó lesz a magot sűrű boronálással eltakarni, annyival is inkább, mert a kendermagra seregesen szoktak rájárni a verebek, különösen pedig az éneklő madarak. A kendert vágni kell sarlóval s nem nyitni ki tövestől, a­hogy általánosan szokták. A gyök rostjai soha sem válnak szét sem az áztatás, sem a tilolás következtében s azon széles, durva pántlikák csak a fonál értékét csökkentik. De másfelől nagy hátrá­nyára van a g­y­ö­k jelenléte a törés és tilolási műve­leteknek is, az áztatóban pedig a legtöbb sár ezekről rakodik le a rostokra. Sokszor voltak már mindezek megírva s megmondva, de reméljük, hogy »Centies repetita juvabunt.­ Végül még megjegyezzük, hogy a kender nettó­­jövedelme rendesen 1/3-al múlja felül a búzáét, és hogy a búza hozama kender után megint nagyobb szokott lenni a normál termésnél, minek oka abban rejlik, hogy a kender nagymennyiségű melegséget (calorie) hagy hátra a talajban, feloldván t. i. a trá­gyának azon részeit, melyekből csak az illatos (flag­­rans) szagos részt választja ki, érintetlenül hagyván a többi táprészeket. És itt megint ledől a balítéletek egy sorompója, az t. i., mintha a kender túlságosan kizsarolná a ta­lajt, mikor ellenkezőleg egyike azon növényeknek, me­lyek a föld táperejéből legkevesebbet vesznek fel. A ki erre gyakorlati bizonyítékot kíván, annak szolgálhatunk épen a bolognai földek példájával. — Ottan ugyanis a kender és a búza egymást váltogat­va, biennaliter jönnek a vetésforgóba. Búza után ken­der, s kender után megint búza és igy »da capo.« Ez a kivételes eset már magában egy győzelmi hymnus a kendertermelés mellett s egész Olaszországban nincs párja ezen földeknek. Egyenesen az okszerű kendertermelésnek köszönheti tehát Emilia s a Ro­­magna, ha olyan két ellentétes, mondjuk incompa­­tib­ilis dolgokat, mint a­milyenek a folytonos búzatermelés és a talaj állandó termőké­pessége, egymással ki tudott egyeztetni. Végül megemlítjük még, hogy a földművelési miniszter az idén is 70 mm. kendermagot osztott ki a kisebb gazdák között. BODOLA LAJOS, a katonai ha­tóság részéről Perl kapitány s a buda­pesti közúti vaspályatársaság kiküldöttei: Szitá­nyi Izidor, Bossányi László országgyűlési kép­viselő, Jelinek Henrik titkár és Loben­­stein főmérnök. Gyöngyösi János elnök üdvözölvén a megjelenteket, előadja, hogy a közlekedési miniszter, tekintettel a főváros élelmezési viszonyaira s tekin­tettel arra, hogy a nemzetközi forgalom közvetítésére hivatott budapest-zimonyi vasút helyi érdekeket kel­lőleg nem szolgálhat, a budapesti közúti vaspálya­társaság kérelmét egy a főváros és Soroksár közt létesítendő helyi érdekű vasút engedélyezése iránt figyelembe vévén, mielőtt erre az engedélyezést a közúti vaspályatársaság­nak megadta volna, meg akart ismerkedni a helyi viszonyokkal. Kéri tehát a megjelenteket, hogy mindazon érdekeket, melyek e vicinális vasút körébe vágnak, adják elő. A főváros részéről Gerlóczy Károly alpol­gármester erre előadja, hogy a tervbe vett vasút, a főváros érdekeit tekintve, csak hasznos lehet, mert közélelmezés szempontjából ettől a főváros csak elő­nyöket várhat , és ezért azt melegen üdvözli. Elvi­leg ellene észrevételeket annál kevésbé tehet a fő­város, mert a közúti vaspályatársaság szerződésileg kötelezve van a fővárossal szemben e vasútvonal kiépítésére. De mindenek előtt azt óhajtaná tudni, várjon gőz- vagy lóerőre terveztetik-e ez a vasút ! Ha gőzmozdonyú vasút lesz, észrevételeit a részleteknél majd meg fogja tenni. Az engedélyezés feltételeinek megállapításánál arra kíván súlyt fektetni, hogy az eddigi összekötte­tés mellett, ez új vasút létesítése indokolt legyen. E végből kívánatosnak tartja, hogy lehetőleg rövid idő­közökben indíttassanak vonatok; a tarifa oly mérsé­kelt legyen, mely a forgalmat lehetőleg megkönnyítse; és végül, hogy a magánérdekek kellő figyelembe vé­tessenek. Ezeket óhajtja kiindulási pontul felvenni. Az általános közlekedés érdekében kívánatosnak tartja még ezenfelül, hogy a tervezett vasút ne az út baloldalán, hanem a budapest-zimonyi vasút mentén létesíttessék, mert különben a közút két vaspálya közé lenne szorítva. R­u­p­p Imre azt kérdi, hogy a vicinális vasúti törvény, vagy a fővárossal kötött szerződés alapján kéretett-e a tervbe vett vasút engedélyezése ? Ennek az engedélyezési feltételek megállapí­tását az engedélyezési bizottság körébe vágónak tartja. A tarifakérdés is az engedélyezéshez tarto­zik. A­mi pedig a vonatok indítását illeti, az enge­délyt kérő társulat azt egyelőre óránkint, később pe­dig félóránkint kívánja eszközölni. Jellinek Henrik titkár a társulat nevé­ben megjegyzi, hogy a fővárossal szemben a közúti vaspályatársaság csak a főváros határáig volt köte­lezve a lóvasút kiépítésére. Hogy most e helyett viciná­lis vasutat tervez, az az oka, mert meggyőződött, hogy az érdekek egy lóvasút keretében kellő megoldást nem nyerhetnének, mert e vasút feladata nem a sze­mély-, hanem a teheráru, különösen pedig az élelmi czikkek szállítása lesz. Napjainkban a technika már annyira előhaladt, hogy közúti vaspályáknál is siker­rel alkalmazható a gőzgép, mint ezt a külföld s az 1879. és 1880-ban megtartott próbamenetek is iga­zolták. Folytonos forgalmat óhajtanak a főváros és Soroksár közt fentartani, ezért van szükség vicinális vasútra. Az árszabást illetőleg előadja, hogy a társulat érdeke is a minimumig való leszállítást kívánja, hogy ez által a forgalom növekedése ne zárassék ki. Mi in­dította a főváros képviselőit arra, hogy a vasút ne a bal, hanem a jobbfelén létesítessék a közútnak, ezt nem ismeri, de figyelmeztet azon miniszteri rendelet­re, mely az útkeresztezések lehető mellőzését meg­hagyja. Utal továbbá arra, hogy az út baloldali men­tén elterülő telkek szánnák gyártelepek részére, mik a forgalomba nehezen volnának bevonhatók, ha a pálya az út jobb oldalán építtetnék ki. Ezen általá­nos indokokból kéri a társulati tervezet jóváhagyását. Storch főfelügyelő azon kérdésére, hogy mi­ként lesz meg az összeköttetés az eddigi lóvasút s az új vasút között, azt jegyzi meg Jellinek titkár, hogy az új vasútnak egy fix lerakodó helye lesz a Kálvin­­téren. Gerlóczy még csak azt kívánja, hogy az engedélyokmány, végleges kiadása előtt, közöltessék a főváros törvényhatóságával. Elnök ezt megígérvén, a bizottság a helyszíni szemle megejtésére indult, hol mind a jobb-, mind a baloldali út előnyei és hátrányai figyelembe vétettek, különösen a zimonyi vasútnak egy kiszögellő őrházánál tanácskozott hosszasabban a bi­zottság. A jegyzőkönyv erről jövő kedden fog fel­vétetni. Mai számunkhoz féliv melléklet van csatolva. Vicinális vasút Budapest és Soroksár közt. A közúti vaspályatársaság tudvalevőleg folya­modott a m. kir. közmunka- és közlekedési minisz­terhez, hogy Budapest és Soroksár közt egy vicinális vasút engedélyeztessék. A közmunka- és közlekedési miniszter az engedély megadása előtt a tervezett vo­nal közigazgatási bejárását tartotta szükségesnek s erre határnapul a mai napot tűzte ki. Délelőtt 10 órakor gyűltek össze az uj városház közgyűlési termének társalgó szobájában a nevezett minisztérium részéről Gyöngyösi János osztály­­tanácsos, mint elnök; a magy. kir. vasúti főfelügye­lőség részéről Storch főfelügyelő; a közmunkata­nács küldöttei Rupp Imre és "Wohlfarth főmér­nök ; a főváros közigazgatási bizottság küldöttei: Gerlóczy Károly, Havas Sándor, Fuchs Gusztáv és Láng György; a fővárosi hatóság részé­ről T­o­­­d­y J. főügyész, Rózsa jegyző, Preusz­­ner, Freisleder és Heuffel Adolf; Pest­megye részéről B­e­rl­a­á­g­h Imre; az államépítészeti hivatal képviseletében R­e­i­s­c­h­­ Károly főmérnök. A b.-csabai állatkiállítás, Gerendás, márczius 31. A békésmegyei gazdasági egylet folyó évi május hó 12. és 13-án B.-Csabán harmadikát fogja megtartani 9 évre megállapított azon rendsze­res állatkiállításainak, a­melyek által czélul tűzte ki általán a nemesebb állattenyésztés iránti kedvet me­gyénkben éleszteni, különösen pedig az állattenyész­tés egyes ágai felől a gazdaközönségnek az annyira szükséges tájékozást megszerezni. Alföldünkön is sűrűn vitattatik ugyanis a kérdés, melyik állatfaj tenyészthető legtöbb haszonnal: a szarvasmarhánál a tiszta magyar faj-e, vagy külföldi (és melyik), vagy talán a keresztezett ? — a juhoknál a gyapjú- vagy a húsfaj ? — a sertéseknél a zsír, vagy a húsfaj-e ? Egyletünk 9 éven át évenként más és más városban tartván kiállításokat, ezeken — előre kihirdetett Programm szerint — mind e felsorolt fajokat külön engedi kiállítani és külön díjazza akként, hogy pl. a tiszta magyar faj nem versenyez a külföldivel, hanem csakis a magyar fajjal, a külföldi is csak a külföldi­vel stb. és mindenik faj külön egyenlő magas díjazás­ban részesül azért, hogy ez idő alatt a gazdaközönség a­felől, hogy melyik a mi viszonyaink között a legjobb faj, magát kellőleg tájékozhassa. Hogy e­z évi tanulmány megyénk gazdaközön­ségére nézve sikeres legyen, szükséges, hogy a jobb és szebb fajok valósággal ki is állíttassanak, hogy állatkiállításainkat szemlélve, ott minden fajt képvi­selve lássunk, mert csak így fogjuk a fajokat megis­merhetni, összehasonlíthatni és azok felől magunknak hasznos véleményt alkothatni. A külön fajok megyénkben már több helyen nemes szenvedélylyel tenyésztetnek. Az 1881-ki oros­házi kiállításon b. Königswarter Mór cs.-csüdi ura­dalma a tiszta pinzgaui marhafajnak­, az 1882-ki gyulai kiállításon b. "Wenkheim Viktor kamuti ura­ KÖZLEMÉNYEK. A magyar aranyjáradék átvételi árfolyama. A conversióra nézve rendkívül fontos annak a kérdés­nek megoldása, milyen árfolyam mellett veszi át a consortium a budapesti megállapodások folytán a négyszázalékos aranyjáradékot a pénzügyminiszter­től. Természetes, hogy határozott adatok erre nézve nincsenek, de a hivatalos jelentésekben foglaltatik né­hány szám, melyből a »N. fr. Pr.« szerint következ­tetések vonhatók. A hitelintézet ugyanis az igazgató választmányhoz intézett jelentésében tudatja, hogy 182,5 millió frt hatszázalékos aranyjáradék vonatott vissza és 250,26 millió frt négyszázalékos járadék adatott ki. Ezzel constatálva van, hogy a 250.29 mil­lióra nézve a pénzügyminiszternek átlagos 72.97 ár­folyam adatott. Miután a miniszter törvény által kö­­teleztetik, hogy a conversiónál évenként 2.2 millió frtot takarítson meg, az egész operatió átlagos árfo­lyamának 74.5-nek kell lennie. Az operatio első ré­szénél tehát oly árfolyam adatott, mely mintegy 1.5°­0-al maradt a törvényes átlag mögött. Mi­után a magyar kormány a conversio első ré­szének oly árfolyamot concedált , mely másfél százalékkal maradt a 74,5 százalék átlagos folyam mögött, szükségszerűleg következtethető, hogy az operatió második felénél az optio-árfolyamnak az át­lagos árfolyamot nemcsak meg kell haladnia, hanem ép oly magasra kell felülemelkednie rajta, mint a­mily alatta maradt eddig. Más szóval a consortium­­nak, hogy a conversiót végrehajtsa még kerek 295 millió négyszázalékos járadékot kell eladnia s a pénz­ügyminiszternek e nagy maradványösszegért átlag majdnem 76 százalékos árfolyamot kell elérnie, hogy a törvényes határozmányoknak megfeleljen. A pénz­ügyminiszter a beváltott 182,5 milió hatszázalékos járadékért 10.95 milliót fizetett kamatképen, a kibo­csátott 250.26 millió négyszázalékos járadékért pe­dig 10.01 milliót fog fizetni. Az operatió által eddig megtakarított kamatokban 0.95 millió­ért, a ma­radék 254.74 millió kibocsátásánál tehát 1.25 millió forintot kellene kamatokban megtakarítani. A szám­szerű felállítás tehát a következő : Még beváltandó 6 százalékos járadék 223,5 mill.­árt Még kibocsátandó 4 százal, járadék 294,74 » » A kettő arányából eredő átvételi ár­folyam átlag 75.82 százalék Ez átlagos átvételi árfolyam az első aláírásnál majdnem elévetett, a­mennyiben az 778/8 százalék vagyis 75,5 százalék londoni usance szerint intézte­tek. A jelenlegi árfolyam egyébkép elég magas a művelet kedvező folytatásához. Új földmives iskola. A napokban említettük, hogy a földmivelési miniszter Bars és Nyitra megye számára új földmivelési iskolát szándékozik felállí­tani, és hogy a helyi viszonyok tanulmányozása czél­­jából T­o­r­m­a­y igazgatót küldte ki. Tormay az erre vonatkozó vélemény­es jelentést már elkészítette és felterjesztette a minisztériumhoz. A gazdakör igazgatósága ma délután 5 órakor gr. Károlyi Sándor elnöklete alatt ülést tartván, ab­ban elfogadtatott a közoktatásügyi bizottságnak K­o­­d­o­l­án­y­i Antal felolvasása folytán hozott határo­zata azon módosítással, hogy a népiskolákban a föld­mivelési oktatás, különös tekintettel a kertészetre, selyemtenyésztésre és méhészetre, gyakorlati módon legalább az iskola kertjében viendő keresztül a­nél­kül, hogy a tanodai képzés iránya ez­által zavartat­nék. A felsőbb népiskolákban pedig ott, ahol a lakos­ság túlnyomóan gazdasággal foglalkozik, a közokta­tási és földművelési minisztérium által egyetértőig megállapított tanterv alkalmaztassák, de különös te­kintet fordítandó a felveendő növendékek életkorára. Ezzel kapcsolatban Máday Izidor indítványára az országos gazdasági egyesület útján fel fog kéretni a kormány, hogy úgy, a­mint a külföldön van, téli gaz­dasági iskolák állíttassanak fel, ahol erre hajlam mu­tatkozik. Luczenbacher Pál felszólalása követ­keztében elhatároztatott, hogy április hó 14-én nyil­vános vita tárgyává tétessék azon kérdés, hogy kívá­natos­ és üdvös-e az aldunai cataracták szabályozása által a dunai forgalom élénkítését és lehető legjutá­­nyosabb szállítási díjak biztosítását czélul kitűzni ? Folyó hó 11-én, azaz szerdán Tarnóczy Gusztáv fog értekezni a gazdasági gépekről. Ez után új tagut Mokray József vetetvén fel, az ülés 7 órakor véget ért. A magyar-franczia biztosító részvénytársaság­nak Bittó Ltván elnöklete alatt mai nap tartott igazgatósági ülésén a múlt évi zárszámadás előter­jesztetvén, abból kiemeljük, miszerint a társaság az 1882-iki évet az előfordult gyakori tűzesetek da­czára is 475,266 frt 8 krt tevő tetemes nyereséggel zárta le, úgy, hogy — mint értesülünk — a 4 millió arany forinttal befizetetett alaptőke után szintén aranyban öt száztéli osztalék kifizetése fog a közgyűlés­nek az igazgatóság által indítványoztatni. Az előter­jesztett számadás részleteiből felemlítjük, hogy a tűz ágazat ez évben 109,665 frt 92 kr, a jég­ág­a­z­a­t 20,042 frt 28 kr, s az életbiztosítási osztály 60,497 frt 71 kr. nyereményt szolgálta­tott, ellenben a szállitmányosztály 62,212 frt 95 krt vesztett, mig a kamatbevétel s a társaság házainak bérjövedelme 1882-ben 234,380 frt 40 krt tett. A társaság dijtartalékai az előző évvel szemben 567,703 forint 73 krajczárral emelkedtek, keze­lési költségei ellenben 71,936 frt 14 krajczárral apadtak. Magyar vasúti kötelék. Folyó évi május 1-vel a magyar vasúti kötelék út­o­ső füzete lép életbe, mely osztályáruk szállítására nézve közvetlen díjtételeket tartalmaz magyar vasutak állomásai közt egyrészt és a Duna jobb és balpartján fekvő budapesti pályaud­varok, továbbá Kőbánya közt másrészt, azonkívül ki­vételes díjszabásokat sertésküldemények és némely fontosabb czikkek szállítására nézve. Ezen dijszabás, mely által az 1881. évi november 1-je óta fennállott hasonló dijszabás 3 pótlékával együtt érvényen kívül dalma a tiszta berni fajnak, mások pedig a különféle keresztezéseknek jeles példányait mutatták fel; — a cs. csüdi, békési, kétegyházi uradalmak és Korbuly Béla jeles gazdánk a tiszta magyar fajt kitűnő gond­dal tenyésztik. Általános irány még nem létezik, mert hiszen most kezdjük tájékozni magunkat. Nagy ér­dekkel várjuk előrehaladottabb tenyésztőink állatjai­nak kiállítását,­­ feszülten várjuk, hogy azok való­sággal ki is állíttassanak, mert az egy nagy lépéssel tovább fogja segíteni gazdaközönségünk tájékoztatá­sát, és az illető kiállítókat hazafias áldozatkészségük­ért a közelismerés meg fogja jutalmazni. MOKEY SÁMUEL, lép, 14 nappal hatályba lépte előtt az igazgatóság­­nál megszerezhető. A magyar leszámítoló és pénzváltóbank buda­pesti és vidéki közraktárainak forgalmi kimutatá­sa 1883. máczius hó 16-tól 31-ig. A) Budapesti közraktári vállalat. Összesen mm. 97,491 26,283 33,458 89,916 Biztosítási érték : Készlet 1.398,630 forint, be­raktározás 262,820 forint, kiraktározás 369,700 fo­rint, fenmarad 1.291,750 forint. Naponkinti átlag a beraktározásnál: 1643 mm. és 16,426 forint biztosítási érték. Naponkinti átlag a kiraktározásnál: 2116 mm. és 23,106 forint biztosítási érték. B) Vidéki közraktárak. I. Szegedi közraktárak. Összesen Bizt. ért. imázsa forint 1883. márcz. 16-án készlet . . 1,958 49,754 » » 16—31. beraktároztatott 170 5,900 A készlet tett mindössze 2,128 55,654 » » 16—31. kiraktároztatott 445 3,500 » » 31-én fenmaradt . . 1,683 52,154 II. Temesvári közraktárak. 1883. márcz. 16-án készlet . . . 15,827 115,385 » » 16—31. beraktároztatott 7,641 55,450 A készlet tett mindössze . 23,468 170,835 1883. márcz. 16—31. kiraktároztatott 9,925 76,220 » » 31-én fenmaradt . . 13,543 94,615 II. Barcsi közraktárak. 1883. márcz. 16-án készlet . . . 17,993 144,385 » » 16—31. beraktároztatott 5,238 44,100 A készlet tett mindössze 23,231 188,485 1888. márcz. 16—31. kiraktároztatott 3,542 35,325 1883. márcz. 31-én fenmaradt . 19,689 153,160 Kőbányai sertésü­zlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — április 4. Az üzlet csendes. — Magyar urasági öreg nehéz 59 — 60, fiatal nehéz 62—62’/*, közép 58—60, könnyű 55—57.— Szedett nehéz 58—59, közép 57 — 58, könnyű 56—57. —Ro­mániai bakonyi nehéz--------átmeneti, közép 56 —58’/* átmeneti, könnyű 54—56 átmeneti, eredeti nehéz--------át­meneti, közép 521/1 — 54'/« átmeneti. — Szerbiai nehéz 60 — 61— átmeneti, közép 58—59 átmeneti, könnyű 56—58 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 40/0 levonással 51—56, 2 éves--------— Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4*/« levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megté­ríttetik. Készlet Betároz- Kitároz- Fenma-Az áruk megnevezése tatott tatott radt méter mázsákban Búza.................... 31,709 14,713 14,770 31,652 Rozs.................... 4,509 1,013 1,793 3,729 Árpa.................... 4,840 1,716 4,266 2,290 Zab .................... 844 808 374 1,278 Tengeri .... 1,691 802 313 2,180 Repeze.................... 1,067 287 235 1,119 Köles.................... 11,468 — 6,692 4,776 Hüvelyesek . . . 3,509 730 2,572 1,667 Magvak .... 1,794 1,086 451 2,429 Bükköny .... 703 126 71 758 Liszt és korpa . . 2,539 608 843 2,304 Szilva és szilvaiz. . 9,174 — 429 8,745 Gubacs és valenca . 293 85 80 298 Czukor.................... 266 60 76 250 Kávé.................... 1,396 127 201 1,322 Egyéb gyarmat és fűszeráruk ... 474 — 25 449 Kézműáruk ... 80 — 13 67 Bor és bőráruk . . 465 — 42 423 Gyapjú és gyapot . 32 — — 32 Zsir és zsiradék . 71 — — 71 Olajok....... 66 — — 66 Vas és vasáruk . . 768 483 228 978 Czement és föld­nemek .... 38 — 28 10 Bor......................... 1,216 378 81 1,513 Dió......................... — — — — Fa............ 10 — — 10 Olajpogácsa . . . 1,439 — 162 1,277 Dohány .... 16,371 2,645­­ 19,016 Különfélék ... 659 661 113 1,207 41 p .•* Budapesti áru-­ás értéktőzsde. Április 4. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán a következő eladások történtek: El­kelt egy rakomány búza tavaszra 9,79 forinton, 2500 mmázsa búza őszre egy kötésben 10,10 írton és egy rakomány tengeri május—júniusra 6,45 forinton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) Miután a nagyobb mozgalmakat előidéző hírek lassankint megszűnnek és az aláírás a most convertálásra kerülő 70—100 milliónyi 4°/0-os aranyjáradékra még néhány napig nem fog szőnyegre kerülni, a speculatió, mely szünetelést nem tűrhet, eladásokhoz fog, főleg miután a prolongátió Bécsben már tegnap némi nehézségek­kel volt összekötve. A sok gyenge kéz, mely szinte spekulált, nem képes ellátni a nagy mennyiségeket és így némi csekély gyengülésnek nézhetünk eleibe. Ber­linből is táviratozzák, hogy az ottani 6 százalékos aranyjáradék birtokosai küldöttséget menesztenek a pénzügyminiszterhez, ellenvetéseket emelendők a con­versio módozatai ellen, a mint azok most megállapit­­vák. — Ezen hir képtelensége azonban bizonyítékra sem szorul, az is csak a contremine üzelmének te­kinthető. Uj aranyjáradék 90.30—90.15—90.20, papir­­járadék 88.10—87.80—87.90. Osztrák hitelrészvé­nyek 318.40—317.60—318. Magyar hitelrészvények 315—314. — Leszámitolóbankrészvény 96.25 — 96. — Osztrák-magyar államvasuti részvények 340.50. Gyönge. Hajóforgalom Budapesten. Április hó 3-án a Duna bal­­partján a következő vizi járművek kötöttek ki, u. m. : Welczer Jakab »Ilonka« m. h. 2305 mm. búzával N.-Becskerekről. Eg­­genhofer Albert m. h. 900 mm. czementtel Lábatlanról. Fern­­bach Antal »Róza« m. h. 1900 mm. búzával s 800 mm. zabbal Veprováczról. Bruck Simon »Szt. István« m. h. 1100 mm. tengerivel Dunapenteléről. Weindt Móricz »György« m. h. 3280 mm. búzával Verbászról. Fernbach és fiai m. h. 4600 mm. búzával Kis-Tapárról; ugyanennek m. h. 3650 mm. búzá­val Sziváczról. Luczenbacher Pál ut. 6 sz. m. h. 3050 mm. kő­szénnel Táthról; ugyanennek 9. sz. m. h. 3250 mm. kőszénnel Táthról.

Next