Nemzet, 1883. április (2. évfolyam, 89-118. szám)

1883-04-22 / 110. szám

Sz­ERKESZ'J­ÓSÉG. Barátok­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. II. évi folyam. REGGELI KIADÁS/IVL A C­A­D.KM­­VKötmr..in Budapest, 1883. vasárnap, április KIADÓ-HIVATAL,: Barátok-tere, Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ............................................ 2 frt. 3 hónapra .. .. _ .. ............. 6 » 6 hónapra ................................ .................. 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felü­l­fizetés negyedévenként .......................... 1 / 110. szám. Budapest, április 21 üzleti hetiszemle. I. Gabona- és terményüzlet. Gabonaüzlet A behozatal búzában állandóan csekély de az üzlet mindamellett változatlan lanyha irányzatot követ. Hogy miért, azt már volt alkalmunk elmondani e szerint csak arra kell szorítkoznunk, hogy mi történt a lefolyt héten. Ezt pedig röviden abban foglalhatjuk össze, hogy a kínálat egy napon sem volt erősebb a mérsékeltnél míg a vételkedv folyton korlátolt volt. Élénk üzletről tehát szó sem lehet, nem is,nagyobb az összes heti forgalom 75 ezer imázsánál. Áraink átlag 10 krajczárral csökkentek és mint legmagasabb árjegyzés 10.671 b frt említhető fel, melyet egy hajórakomány 80 kilós makói búza ért el. Tudósításunk bezárta előtt közvetlenül, vala­mivel megjavult a vételkedv, sőt közbe-közbe néhány krajczárral több is volt elérhető, min tegnap. A h­a­­táridőüzlet minden tekintetben lanyha irányzat mellett indult meg és valószínű, hogy nem is állott volna be változás, ha nem történnek ismét nagy számmal fedezeti vételek. De hozzájárult az üzlet megszilárdításához még az a körülmény is, hogy a külföld piac­ai, leginkább Amerika, emelkedő árak­ról tettek jelentést. Búzában tavaszra 9.67 forinttól egészen 9.87 írtig, őszre 10.04 írttól lefelé 9.94 frtig történtek kötések, később ismét 10.06 írtig. Zárlat­kor az üzlet iránya ismét ellanyhult, amennyiben bú­zában tavaszra 9.68, őszre 9.98 frton történtek köté­sek. Kivitelre búzában nem történtek említésre méltó eladások. Rozsban ép oly kevéssé volt üzlet, úgy hogy forgalom ezúttal is csak a helyi szükségletre szorít­kozik. Ez nem rúg többre 4—5000 métermázsánál. A múlt hét folyamán érvényesült árcsökkenés ismét helyre van hozva, a­mennyiben most a következő árak irányadók: közönséges rozsért 7.10—7.30 frt, elsőrendűért 7.35—7.40 frt. Árpában mind a mellett, hogy a behozatal folyton csekély, teljesen lanyha irányzat mellett folyt az üzlet, úgy hogy áraink átlag 15 krral csökken­tek. Az összes forgalom körülbelül 12,000 méter má­zsára tehető, mely nagyobbrészt etetésre szánt áru­ból került ki. Jegyzéseink a következők: etetésre szánt árpáért 6.80—7.20, malátaárpáért 7.40—7.60 írzig, finom árpa teljesen hiányzik. Középminőségű árpában is volt némi forgalom, de nagyon csekély. Eladatott ugyanis a felvidék néhány állomásán 1—2000 méter mázsa kivitelre 7.60 írton. Zab­ban elégséges volt a behozatal. A vétel­kedv finom zabban meglehetős jó, míg egyéb minő­ségekben lehangolt volt, úgy, hogy a hét vége felé a következő árak irányadók: Elsőrendű zabért 6.60— 6.75 frt, középminőségűért 6.30—6.70, alárendelt zabért 6.20—6.25 frt. Elkelt körülbelül 3500 mm. Szokványzakban, határidőkre, ezúttal nagy forgalom­ról tehetünk jelentést. Az üzlet igen szilárd volt, mi­nek következtében a hét végén, átlag 20 kmnyi emel­kedés constatálható. Sőt megtörtént, hogy egy napon az őszi és tavaszi rab ára egyenlő volt, mi annak tu­lajdonítható, hogy az utóbbiban nagy mérvben tör­téntek fedezeti vételek. Zárlatkor az üzlet iránya ellanyhult, úgy hogy zabban tavaszra 6.65—6.61, őszre 6.68 írton történtek kötések. Tengeriben is, ha az időszakot vesszük tekintetbe, csekély a behozatal és semmikép sem felel meg a várakozásnak. A lefolyt héten majd­nem mindig lehangolt vételkedv uralkodott, mi­nek következtében áraink összehasonlítva a múlt hét jegyzéseivel 15—20 krajczárral csökkentek. Elkelt mintegy 20,000 métermázsa a következő árakon: közönséges tengeriért 6.35—6.40 frtot, bánátiért 6.40—6.45 frtot fizettek métermázsánként. Bánáti tengeriben határidőkre nyugodt hangulat mellett vette kezdetét az üzlet, később azonban, követve a többiek példáját, ezen áruczikk is megszilárdult. 6.38 frttól kezdve lassan emelkedő árak mellett egész 6.45 frtig történtek benne kötések május—júniusra, míg július—augusztusra 6.56 frtot fizettek. Zárlat üzlettelen. R­e­p­c­z­e, tekintettel a párisi megnyugtató hírekre, ismét a rendes kerékvágásban kezd mozogni. Az árak lassan emelkedtek ugyan, de a hét végén mégis már 14x/8 frton veszik a repczét. Lisztüzlet. (Rosenberg Károly tudósítása a »Nemzet« számára.) Legutolsó tudósításunk óta alig jelezhető észrevehető változás a lisztüzletben, mind­­azáltal az eheti üzlet alaphangulata lanyhának mond­ható. Finom fajtákban nem jött létre megemlítésére méltó transactio, közepes minőségűek ismét élénkeb­ben kerestettek s csakis a malmok hideg magatartá­sának tulajdonítható, hogy nem volt nagyobb üzlet. Durvább fajták tartatnak, csakhogy elhanyagolvák. A korpa ára szilárd, a termelésből vásároltatik, rész­ben, hogy az előbbi eladások szabályoztassanak, rész­ben készen vétetik ki a piac­ról. Jegyzéseink Budapesten átvéve , bérmentve vasútra vagy gőzhajóhoz szállítva 100 kilónként brutto­ nettóért. 0 1 2 3 4 5_______ 7_____8_ 19.30 18.90 18.50 17.30 15.80 14.90 13.90 13. 12.10 8*­, 87, 9 F D 10.30 8.30 690. Korpa 46.0 420. Hüvelyesek. Habár hüvelyes véleményekben nem öltött is nagy mérveket a forgalom, a raktárak mégis általában kiürültek, de a külföldi gyenge kereslet kie­légítésére még képesek, mert a belföldi fogyasztás e héten is jelentéktelen volt. Bab az előző héthez ké­pest nem igen változott; új, nagyszemű babnak az ára 9‘50—10 frt közt változott minőség szerint, törpe bab 1­75—12 frt, barna 12—12 frt 50 kr. Borsó­ban volt egy kis forgalom, ára 9—12 frt, hámozott borsó 16 frt, külföldi hiányzik. Lencsében az üzlet rendkívül csekély, különösen stockeraui áruban, ma­gyarországi áru névleges ára 9—12 frt. Köles, jó áru még mindig hiányzik s ilyenért 6'50—6-70 frt szívesen fizetnek; magyarországi 6—6-25 frt, kásának való áru 5 frt 50 kr. K­ö l­e­s k­á­s­a miután a készí­tésre alkalmas köles hiányzik 11—11'25 frt. Bük­köny csekély forgalmú, vetni való áru 7'25—7‘50 frt. Muhar 1­50—12 frt. Kendermag. A forga­lomban szünet állott be s az eladásra szánt áru meg­gyűlt, ára 12'25—12'50 frt, dunavidéki ára 11'50*—12 frt. Mák csekély forgalmú, kék áru 28—32 frt, szürke 26 frt. Kömény élénk, ára 25—26 frt. Zsiráfukban a forgalom lanyha, disznózsír hor­dóstól 74—74‘50 frt, a nélkül 72 frt. Fehér táblás szalonna 65 frt, füstölt 69 frt, kenyérhez való és papri­kás 64 frt. Szeszüzlet.Az árak csökkentek, a kínálat igen jelentékeny, míg a szükséglet csekélyebb. Orosz ere­detű árunak Triesztben való megérkezése s a vidéki szeszfőzők erős kínálata az üzletet annyira lanyhává tették, hogyha vevők olcsóbb árakon voltak képesek vásárolni. Áraink a következők: kész áru: finomí­tóknak 30 x/2 nagyban 31, kicsinyben 31 x/2. Gyapjúüzlet. A lefolyt héten mintegy 150 mé­termázsa bácsi egynyirata kelt el 65—68 írtjával és körülbelül 50 métermázsa tiszai kétnyiratú téli gyap­jú 69—70 írtjával leginkább katonaposztónak. Petroleumüzlet. Az üzletben teljes pangás állt be ; az eladott néhány egyes tételekért a legmagasabb ár 25 frt 100 kiló készpénzben. Gyarmatáru üzlet. A fogyasztók bevásárlásaik­ban nagy tartózkodást tanúsítanak. Úgy látszik, hogy a múlt évi tapasztalatok óvatosságra intenek és a fogyasztók inkább hajlandók később magasabb árakat fizetni, mint nagy készleteket beszerezni, melyek hó­napokon keresztül hevernek, a­nélkül, hogy elhelyez­hetők lennének. Ehhez képest a jelenlegi forgalom nem nagy jelentőségű és a tavaszi szükségletek körül­belül fedezve lévén, legközelebbre sem várhatunk kedvezőbb fordulatot a gyarmatáruüzletben. Az egyes czik­kekről következő tudósítást közlünk: C z u k o r. Az időjárás nem felelt ugyan meg az elő­haladt évszaknak és ennek folytán a répaültetés lassan folyt, de késedelemről eddig még nem lehet szó. Az idei répatermelés nagyságáról még mindig hiányzanak a biztos adatok, annyi azonban kétségte­lennek látszik, hogy a múlt évinél nagyobb területen fog termeltetni. A czukor­termelés új lendületet nyer, mert a régi gyárak megnagyobbittatnak és számos új van keletkezőben. Biztos forrásból érte­sülünk, hogy gyártmányaink Angliában nagy kedves­ségnek örvendenek és csak gyárosainknak kellene megfigyelniük, mely fajok kerestetnek és mily ára­kon ? Még nincs is oly rég ideje, hogy Ausztria-Ma­­gyarország a répatermelő államok közt a czukorkivi­­telnél első helyen állott és kis erély­ű gondosság mel­lett visszahódíthatnák domináló állásunkat. — A kül­földi répa­ültetés is a mienkhez hasonló stádiumban van. A gyarmatok terméséről nincs újabb hír, de az utolsó kubai termés deficitje inkább magasabbra be­­becsültetik. A nemzetközi nyers czukor pia­­czon a hét elején igen csendes hangulat uralkodott és az árak hanyatló irányzatot kezdtek követni. Talán intensívebb baisse fejlődik, ha a tulajdonosok kínála­taikban nem tanúsítanak nagyobb tartózkodást. A belföldi piac­on is igen csendes menetű volt az üzlet. Kész első termék nem volt nagyobb árhullámzásnak alávetve, ellenben másod-, különösen alárendelt minő­ségű x/4—*/2 írttal esett és így sem igen reflectáltak reá. A finomított czukor osztozott a nyersáru rendes menetében. Süveg-czukorban kedvtelen és je­lentéktelen volt az üzlet és az árak ez alatt némileg szenvedtek. Pilé-gyártmányokban is csendes az üzlet. A forgalom általában a pillanatnyi szükségletek fe­dezésére szorítkozik, az árak meglehetősen állandóak, de kevésbé szilárdak, mint a múlt héten. Az átlagos heti árak a következők: Raff, legfinomabb 47 frt, finom 46 frt 50 kr, közép 46 frt, mells legfinomab 45.50 45 frt, finom 44 frt 50 kr, közép 43 frt 50 kr, közönségesb 43 frt 50, koczka-czukor I. 48 frt 50 kr. K­á­v­é. A hollandi aud­io lefolyása nem igen elégített ki és ezen körülmény kezdetben befolyással volt az üzletre, a­mennyiben a fogyasztás nagy tartózkodást tanúsított a mérvadó piac­okon, kész árut majdnem teljesen elhanyagolt és csak határidőre eszközölt egyes kötéseket. Később brasiliai hírek, melyek már majdnem kétségtelenné teszik a legközelebbi termés defic­itjét, kissé fölélénkítették az üzletet és brasiliai kávé nagyobb keresletnek örvendett. Angliában gya­kori ingadozások után túlsúlyra jutott a szilárd irány­zat és ez befolyásolta a többi piac­okat is. A mi specialiter a mi forgalmunkat illeti, az nem tért el az utolsó hetekéitől. Az árak nem tüntetnek fel lénye­ges különbséget. Fűszerek közül fekete és fehér borsban valamivel csendesebb a forgalom, a többiekben nem fordult elő lényeges változás. Sertésüzlet. Budapest-Kőbánya, ápr. 19. (Az első magyar sertéshizlaló és kölcsön-előlegező rész­vénytársulat jelentése.) Valamivel nagyobb kereslet és a kivitelre élénkebb vételkedv mellett, az e heti üzlet kedvezőbb hangulatot öltött, mint az előző heti. Nehéz áru, mely még mindig hiányzik, keresett volt s a jegyzett árak mellett nem volt kapható; mig ellenben könnyebb minőségűek elhanyagoltattak s ezek árában némi csökkenés állott be. Heti á 11 ag­ár a k. m. válogatott ára 240—280 kilogram súlyban 61—611/* kr. 180—220 klgr. 59x/2—60x/2 krajczár 300 klgron felüli öreg 59—60 kr. Átmenetileg, szerbiai 53x/2—61 krajczár, romániai 55—59 kraj­czár, tüskés 53x/2—55 krajczár kgként tiszta súlyban. Takarmányárak: Idei tengeri 6.65 frt, árpa 7.40 frt mmázsánkint, készfizetéssel. Helybeli sertésállomány: ápr. 13-án maradt 96,879 drb. Felhajtatott: az alvidékről hizott 1645 darab, hizlalni való 92 darab, Szerbiából 930 db, Romániából 1745 darab, a magyar államvasuton át hízott 691 darab, hizlalni való 4003 darab, a budai vámon át 139 darab, hajón (szerémi) — darab, a vidékről — darab összes állomány: 106,133 darab. Elhajtatott: a felvi­dékre 183 darab, Bécsbe 3170 darab, Csehor­szágba 785 darab, Bodenbachon át 2124 darab, Ruttkán át 427 darab, Délnémetországba — db, budapesti fogyasztás 2933 db, kültelki fogyasztás 100 darab, kőbányai hentesek fogyasztása — darab, a magyar államvasuton át 75 darab, összesen 9797 db; állományban marad: 96,336 db. A részvény­szállásokban van 19,629 db sertés. Az egészségi és átviteli szállásokban ápr. 13-án maradt 15,383 darab sertés. Felhajtatott: szerbiai 930 darab, ro­mániai 1754 db, összesen: 18,067 darab. Elhajtatott 3942 db, marad az állományban 14,125 db és pe­dig 4294 darab szerbiai, 9831 darab romániai. Az egészségügyi szemlénél január 1-től a mai napig 776 drb sertés a fogyasztástól elvonatott és technikai czélokra használtatott fel. Pénzügyi anomáliának megszüntetésével végtére fog­­alkozni kezdett a franczia kormány, miután hosszú évek során a szembeszökő ellentét, mely az állam ál­tal a járadékai után fizetett kamat és a közéletben szokásos kamatláb közt létezett, csodálkozás tár­gyává vált. Egy oly gazdag ország, mint Francziaország, csak rendkívüli esetekben és akkor is, csak rövid időre ehet oly körülmények között, hogy a szokottnál maga­sabb kamatot fizessen. Nem is a gyakorlati kivihet­­lenség, vagy a pénzügyi nehézségek hátráltatták a conversió foganatosítását. Francziaországban is, mint másutt, a politikai pártok érdekei és súrlódásai okoz­zák legtöbbször, hogy jótékony és szükséges reformok elhalasztatnak, mivel a személyes kérdések és a párt­­czélok nem engednek időt s kellő higgadtságot, hogy a kormány velők foglalkozhassék. Nem titok ugyanis, hogy Gambetta már néhány évvel ezelőtt nyilván hangoztatta, mint politikai prog­ram­jának egyik legkiválóbb tételét, a franczia 5°/0-ás járadék conversióját. Hogy milyen conversiót óhajtott volna, ő azt kifejteni ideje még nem volt, hanem annyi bizonyos, hogy politikai ellenfelei, csupa félté­kenységből, nehogy a népszerű államférfi még népsze­rűbbé váljék, azonnal unisono szembeszálltak vele ezen kérdésben és a pártérdek Leon Say vezetése alatt, meghiúsította az elkerülhetetlen rendszabály tárgyalását és kivitelét. Ma persze Gambetta nincs többé, de a korán elhunyt nagy hazafi politikai prog­­rammja minden egyes pontozatában öröksége várat­­an utódai által realisáltatik s a többi közt természe­tesen a conversió is, melynek mostan Mr. Leon Say is legkiválóbb szószólója. Híjába, ez a világ menete. De mi Magyarországon csak akadémiai módon tárgyalhatjuk a franczia járadék conversiójának kér­dését és bármennyire csodáljuk is azon könnyed mo­dort, melylyel ezen óriás az óriási feladattal megmér­kőzik, reánk nézve mégis csak az lehet fontos és megfigyelésre méltó, hogy mármost ennek saját pénz­viszonyainkra és járadékunknak eddig félbeszakított conversiójára miféle benyomása, miféle hatása lehet ? Kétségtelen tény, hogy míg Francziaország, a gazdag Francziaország 5 százalékot fizetett járadékai után, addig az összehasonlítás mértéke a többi állam­értékek kamatozásával, talán csupán Angliát és a Németalföldet kivévén, a kevésbé gazdag országok értékeivel, nem volt kedvező az utóbbiakra nézve. A kamatláb a XIX-ik század második felében abnor­mális módon emelkedett. Mondjuk abnormális mó­don, mivel az azt megelőző időkben a kamatláb, mely államértékek után fizettetett, közönséges időkben jó­val alacsonyabb volt a mostaninál. A tőkeszaporodás, mellyel folyton dicseked­tünk, és mely az általános szabadság és közbiztonság létesülése által annyira ösztönöztetett, ezen abnormi­­tást még rikítóbb ellentétben tüntette fel. — Az okok azonban, melyek ily ferde állapotokra vezettek szintén természetesek voltak, s ezek nélkül a normá­lis állapotot nem is hagyták volna el. — Kiki tudja, hogy Anglia volt sok éven át az egész világnak nagy bankárja. Angliát ellepték az államok egymás után kölcsöneikkel. Oroszország rendesen hozott a vásárra évenként 15—20 millió font sterling értékű új kölcsönt 4— 4 x­ 2 és utóbb 5 százalékkal. Őt követte Amerika, mely a polgárháború alatt óriási adósságokat csinált óriási kamatok mellett. Törökország, Spanyolország és az egyptomi hírességű Ismail pasa, még nagyobb kamatokat ígértek, de a­mint a tapasztalat bizo­nyítja, utóvégre nem fizettek. A délamerikai államok szinte nem maradhattak ki a versenyből, és így Francziaország nagy kamatok mellett volt kénytelen azon milliárdokat elhelyezni, melyeket az 1870-iki szerencsétlen háború elnyelt. Magyarország e tájban új életre támadt fel. — Magyarországnak mindenre volt szüksége. De feledjük ezt. A conversió napjaiban élünk. — Amerika már nem adós többé Európának, s a­mi­vel tartozik még, az után már rég nem fizet 6°/0-os, de még 5°/0-os kamatot sem. — Törökország, Egyp­­tom, Honduras. A délamerikai köztársaságok már sehol sem kapnak pénzt, vagy csak azon feltétel alatt, ha tisztességes emberek lesznek és ellenőrzés alá ve­tik magukat. És Spanyolország már convertált. Fran­cziaország elvégre vagy szégyenli magát, vagy már megsokalta a nagy kamatot és épen most javában convertál. Mi ebből reánk nézve a hasznos és kellemes tanulság ? Az, hogy elvégre reánk is kerül a sor és mi is részesülünk a kedvezőbb körülmények előnyei­ben, a minthogy meg is érdemeltük. A jelenleg folyamatban levő conversió, kétség­kívül sikerülni fog. A­mint halljuk a bejelentések nagy számban és várakozáson felül jól folynak be. A nagyobb kamatú értékek eltűnésével, a legközelebb­­álló, legkedvezőbb kamatozású értékpapírok ára min­den kétségen kívül áraikban emelkedni fog. Megéljük, a­mint a hatos aranyjáradékoknál is megértük, hogy a sok epés pessimista fogja nagy csudálkozással kez­deni : ki hitte volna A magyar 4°/C-os arany­jára­dék 99 °/C. Csak azok, a­kik készakarva nem akarnak lát­ni, vagy pedig nem képesek felfogni a körülöttük óránként rejlő átváltozást, azok nem látják a jövőt a­mint lesz. Igenis, magyar 4 százalékos államértékek még magasabb árt is fognak elérni. A magyar nem­zet szabadság- de békeszerető nemzet is. A magyar nemzet gazdag volt azelőtt, sőt nagyon gazdag. Is­mét gazdag lesz. A körülmények nekünk is ártottak, mint ártottak az amerikai Egyesült­ Államoknak, vagy a francziáknak és az olaszoknak, de ránk is kerül ismét a verőfényes napok sora, és takarékos­sággal, szorgalmas munkával, békével és erős kül­földi összeköttetésekkel, mi is könnyen fogjuk visel­hetni a mi most terhes, és mi is könnyebb módon fogjuk jövendő conversiónkat keresztül vinni, mint a mostanit. Azok pedig, kik éles tekintettel felismerték Magyarország valódi helyzetét és nagy jövőjét, hiva­tását , kik majdnem több bizodalommal viseltettek hazánk iránt és hoztak érte áldozatokat, mint néme­lyike a saját nagyhírű hazánkfiainak, azoknak szíve­sen mondunk köszönetet és kívánunk szerencsét az ered­­ményhez, melyet gazdagon megérdemlettek. A tőzsdén e héten, a conversion kívül, semm­i nevezetesebb dolog nem volt észlelhető. Helybeli értékek nem forogtak, és csak osztrák-magyar áil­­lamvasúti részvények folytatták lefelé útjukat az is­meretes okok miatt. Egyátalában nem volt moz­ga­­lom, mert egy része a közönségnek attól tart, ho­gy a conversió után átalános csökkenés fog beáll­ani, a Mai számunkhoz egyk­v melléklete val csatolva« II. Értéküzlet. (A »Nemzet« tudósítójának heti jelentése.) V. A. A jelen hét méltán nevezhető a tömeges conversiók hetének. Francziaország egyszerre megindította az óriás műveletet, miután rögtöni bekövetkezéséről már jó eleve hirek szállongtak. És valóban ideje, hogy ezen másik része pedig, hogy átalános áremelkedés. Ezen úgyszólván két egyenlő részre megosztott vélemény­­csoportozat egy részről, és a conversió, csoport teljes semlegessége okozza, hogy az üzlet, már közel két hete, majdnem tökéletesen szünetel. Vederemo! Az arany és a valuták feszesek. Nem csoda, mindenütt kell. Amsterdamban, Olaszország­ban, Amerikában. És Angliában a készlet inkább csekélyebb, mint szokott lenni. De ezen állapotnak is jobbra kell majd fordulnia, a­mint jobban haladunk a nyár felé. KÖZLEMÉNYEK. Az osztrák-magyar á­lamvasuttársaság osztalé­káról több lapban az volt jelezve, hogy az 35 frankra fog rúgni. Ezzel szemben hiteles forrásból azon érte­sülést veszszük, hogy az uj igazgatótanács még nem is foglalkozott ez ügygyel s igy a dividenciára vonat­kozó minden hir még korai. Az országos kiállítás bizottságának elnöke Matlekovics államtitkár és a kiállítási hivatal igazgatója Schnierer Gyula miniszteri tanácsos tegnap Gerlóczy Károly alpolgármester és H­e­u­f­f­e­­ mérnök kíséretében megtekintették az 1885-diki országos kiállítás számára a városligetben kijelölt területet. A terület fekvése kitűnő. A nagy kiállítási épület a körönd közelében, elejével a Stefá­­nia-út felé fog építtetni, a gépcsarnok az István-út felé fog feküdni, míg a vendéglők és mulatóhelyek az aréna közelében nyernek helyet. A baromkiállítás számára is alkalmas helyet kellene a városliget kör­nyékén találni. A kiállítási bizottság a kiállítási terü­let beosztásának végleges megállapítására előrelát­hatólag már jövő ülésén albizottságot küld ki. Gépkezelők és fűtők tanfolyama. Az állami kö­zép­ipartanodában, a gépkezelők és fűtők tanfolyamán, már két hét óta folynak a gyakorlati műveletek. E czélra az intézet udvarán egy állami gépgyári loco­­mobil és cséplőgép, továbbá egy Hornsby és Garret­­féle locomobil van felállítva, a­melyek minden vasár­nap, szerdán és szombaton üzemben vannak. Ezen kí­vül a tanulók tizenöt tagból álló csoportokra osztva három napig gyakorolják magukat az államvasutak gépgyárában, a locomobil és cséplőgép kezelésében; a stabil kazánok és gőzgépek kezelői pedig, a fővárosi nagy gőzmalmok motoraihoz és kazántelepeihez van­nak kirendelve. A nyilvános vizsgálat cséplési gya­korlattal összekötve, május hó 4-én, pénteken lesz. A franco-magyar bank (felszámolás alatt) ma déli 12 órakor Grötschl Imre elnöklete alatt köz­gyűlést tartott, hogy határozatot hozzon a sugárúti építő vállalat azon ajánlata fölött miszerint a franco­­magyar bank a tulajdonában levő fekvőségeket 500 ezer frtért engedje át. A franco-magyar bank ugyanis 20°/o erejéig érdekelve volt a sugárúti építő vállalat­ban. A közgyűlés az ajánlatot egyhangúlag elfogadta. A felvidéki szövőipar emelése tárgyában a föld­­mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter elhatá­rozta a vándortanítói intézménynek életbeléptetését e téren is. E végből tudvalevőleg több fiatal egyént ké­­peztet a fővárosi felső iparrajziskolában a szövészeti rajzolás gyakorlati elsajátítására s több e téren mű­ködő szakférfiút bizott meg a vándortanitással. Leg­közelebb Máramaros megyébe küldött egy ilyen ván­­dortanitót, minthogy itt a szövészet a népnek már régi foglalkozási ágát és kereset-forrását képezi s ál­talában itt a legtöbb hajlam mutatkozott a szövészet fejlesztésére s a magasabb szövészet elsajátítására. E vándortanitó még e hóban hat hónapra terjedő tan­folyamot nyit meg Visken s azt folytatni fogja Husz­­ton és Técsőn. Ugyancsak a máramarosi szövőipar emelése czéljából a miniszter pályázatot is hirdetett szőnyeg, pokrócz, vászon, katrincza s más szövészeti tárgyakra, melyekhez az eredeti mintákat maga a minisztérium gyűjtötte és készítette s bocsátotta a szövőiparral foglalkozók rendelkezésére. A díjazások­ra a miniszter 100 frtot utalványozott ki, melyhez a Kárpát-egylet odavaló osztálya, kiállításainak jöve­delméből 50 forinttal járult. A pályázatra beérkezett munkákból julius hóban Máramaros-Szigeten kiállí­tás rendeztetik s ugyanakkor ítélik oda a pálya­dijakat. A kormány és a vasúti cartellek. A közmunka és közlekedési miniszter az állami kamat­biztosítást élvező vasutak, u. m. az alföld-fiumei, a magyar nyu­gati, a magyar észak-keleti, a kassa-oderbergi, az első magyar-gácsországi, a pécs-barcsi és az arad­­temesvári vasutak igazgatóságaihoz a következő ren­deletet bocsátotta ki. Több eset fordult elő, hogy az állami biztosítást élvező hazai vasutak a forgalom­nak megosztása iránt előzetes itteni jóváhagyás nél­kül verseny­vállalatokkal szerződést kötöttek. Miután pedig a forgalomnak megosztása, illetőleg a verseny­­viszonyoknak szabályozása, a vasutak jövedelmezősé­gének kérdésével szoros összefüggésben áll és ebből folyólag az állami garantiát élvező vasutak gazda­sági ügyeinek ellenőrzésére hivatott állami kormány jóváhagyása nélkül oly egyezmények nem létesíthe­tők, melyek alapján ezen vasutak egymásközti, vagy azoknak a m­ államvasutakkal való forgalmi viszo­nyai érdemleges változtatást szenvednének, miután továbbá a kérdéses kartellek a szerződő vasutak ár­szabási viszonyaira mélyen ható befolyást gyakorol­nak, az engedély-okmányok szerint a kormányt a ta­rifák tekintetében megillető döntő befolyás alapján is figyelmeztetem czimet, hogy a forgalomnak meg­osztása, illetőleg irányítása érdekében más forgalmi vállalattal létesítendő egyezmények, mindenkor még azok véglegesítése előtt, jóváhagyás végett hozzám felterj­esztendők. Egyúttal felhívom czimet, hogy az eddigelé kötött és jelenleg még érvényben levő car­­tell-egyezményeket — az itteni helybenhagyásra vo­natkozó adatok feljelentése mellett — 2—2 példány­ban bemutatni szíveskedjék. Budapest, 1882. évi ápril­is 6-án. Báró Kemény Gábor:­­Nemzetközi vasúti kiállítások. Az év folyamán Páriában a vasúti biztosító eszközök számára nemzetközi kiállítást rendeznek, melyen ki fognak ál­líttatni a különböző vasszerkezetű hossz- és kereszt­­alzattal ellátott oly felépítményi rendszerek, a­me­lyek a legújabb tapasztalatok szerint a forgalom biztonsága szempontjából is haladást mutatnak; ki­állíttatnak továbbá mindennemű szállító eszközök speciálszerkezetei (lokomotivek, kocsik), központi váltóállító készülékek, folytatólagos fékek stb., és általában mindazon szerkezetek, melyek a vasúti for­galom biztonságának emelésére szolgálnak. Egy má­sodik vasúti kiállítás f. évi június és július hónapok­ban Chicagóban fog tartatni, a­hol a kiállított gépek és anyagok kiváló szakférfiak által elméletileg és gyakorlatilag megvizsgáltatván, a kiküldött jury ítélete szerint fognak jutalmaztatni. A rétszilas-szegszárdi helyi érdekű vasút köz­­igazgatási bejárása. A budapest-pécsi vasút enge­délyesei által tervezett rétszilas-szegszárdi helyi ér­dekű vasút közigazgatási bejárását a közmunka és közlekedési minister f. é. május hó 4-ik napjára tűzte ki, s a bejárás vezetésével Gyöngyössy János osz­tálytanácsost bízta meg, mellé műszaki tanácsadóul Szumrák Pál középitészeti felügyelőt rendelvén ki. A bejáró bizottságban, mely működését a mondott napon d. u. 2 órakor Czecze helység községházában kezdendi meg, a budapest-pécsi vasúton kívül, a vas­úti főfelügyelőség, Fejér- és Tolna-megyék közönsé­gének és közigazgatási bizottságának küldöttei, végre a hadügyminisztérium képviselője fog részt venni. Az arad-csanádi vasúttársulat a mezőhegyesi állomásból az ottani magtárig, továbbá a »Kama­rás« kitérőből egy másik raktárhoz a mezőhegyesi kincstári ménesbirtok használatára két rakodó vá­gányt szándékozván létesíteni, a közmunka és közle­kedési miniszter a bemutatott tervek alapján ezen rakodó­ vágányok közigazgatási bejárását elrendelte és a bejárás idejéül f. évi ápril hó 28-ik napjának d. e. 10 óráját, összejöveteli helyül pedig a mezőhe­gyesi indóházat tűzte ki. A bejárás vezetésével Landau Gusztáv orsz. középit. felügyelő bízatott meg, s a bizottságba az arad-csanádi vasúttársulaton kívül, a földmivelés, ipar és kereskedelmi miniszté­rium, a vasúti főfelügyelőség, végre Csanád­ megye kö­zönsége és közigazgatási bizottsága hivatott meg. A nagyvárad-mező­túri helyi érdekű vasút ki­építésére Békés megye törvényhatósága 140.000 fo­rint subventiót szavazott meg a Brüll és Kohner czégnek. Békés megye ezen összeget ugyanolyan fel­tételek mellett ajánlotta meg, mint Biharmegye leg­közelebb a 700,000 forintot. Az 1882—83-iki szeszgyártás. A folyó szesz­gyártási campagneról az osztrák minisztérium által kiadattak a­z. évi január végéig terjedő adatok. Esze­rint 1883. január havában gyártottak Ausztriában 7.687,342 hectoliterfokot s fizettek érte 845,608 frt szeszadót. Ebből esik Galicziára 3.048,961, Bukovi­nára 306,250, Csehországra 1.883,551, Morvaország­ra 665,946, Sziléziára 464,614, Alsó Ausztriára 931,314, Felső Ausztriára 61,209, Salzburgra 4045, Stájerországra 135,353, Karintiára 61,891, Krajná­­ra 3725, Istriára 4936, Tirolra és Voralbergre 114,000, Dalmácziára 3557 hectoliter fok. A Campag­ne kezdete óta termeltetett 42,175,462 hectoliter fok és ezért 4,639,300 frt adó fizettetett s pedig meg­adóztatott mennyiség és foktartalom szerint 8.847,332 átalányozás szerint 30.075,167 és egyezkedés szerint 252,961 hectoliter fok. A Campagne első hat havá­ban kivitetett Ausztriából 2.572,526 hectoliter fok, 282,967 frt adóvisszatéritéssel és Magyarországból 9.125,625 hectoliter fok 1.003,817 adóvisszatérí­téssel. A borüzlet állásáról a földmivelési minisztérium »Értesítője« tegnapi ketettel a következőket írja: A borárakban még mindig folyton szünetelő üzlet mel­lett igen csekély változás észlelhető. Némely vidéke­ken, főleg az ország középső borvidékein, csekély ár­csökkenés állott be. — A budai borvidéken uj fehér bor hectoliterje 9.2510 frt; a neszmély-esztergom és váczi borvidéken az uj fehér 7—9 frt; Balaton mel­lékén ugyanaz 8—10.50 frt; Tokaj-Hegyallján 9— 17 forint; Moór vidékén 14—16 frt; Sopron vidékén 7.50—11 frt; a fehér bor hectoliterje a budai bor­vidéken 14—18 frt; a neszmély-esztergomi borvidé­ken 10—13 frt; Balaton mellékén 15—26 frt. Új vörös bor hectoliterje a budai borvidéken 15—20 frt; az egrin 16—20 frt; a gyöngyös-visontain 11.50 — 15 frt; a pécs-villányin 14—21 frt; a szekszárdin 12.50 —16 frt. — a vörös bor hedtoliterenkint a buda vi­déken 18—30 frt; az egrin 21—40 frt; az esztergo­mi vidéken 12—18 frt; a gyöngyös-visontain 16—30 frt; a pécs-villányin 18—32 frt; a szegszárdin 26— 36 forint. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. Az üzlet szilárd. — Magyar öreg nehéz 58—58*/«, fiatal nehéz 61»/«— 62, közép 58—60, könnyű-------. — Sze­dett nehéz 58—.—59, közép 57—.—58, könnyű--------.— Romániai bakonyi nehéz--------átmeneti, közép 56 — 58 ’/, átmeneti, könnyű 54—56 átmeneti, eredeti nehéz 54—55 át­meneti, közép 52*/s—53'/s átmeneti. — Szerbiai nehéz 60 — 61— átmeneti, közép 56—58 átmeneti, könnyű 54—55 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4°/0 levonással 51—56, 2 éves--------— Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4°/s levonással kilogrammon kint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megté­ríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde Április 21. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán az üzlet változatlan volt. Néhány ra­komány­búza kelt el őszre 10.05 írtjával. Szokványbuza tavaszra 9.73—9.75. Szokvány­­búza őszre 10.00—10.02. — Bánáti tengeri május —júniusra 6.43—6.45. Szokvány­zab tavaszra 6.65 —6.70. — Szokványzab őszre 6.68—6.70. — Ká­­posztarepcze 1883. augusztus—szeptemberre 14.— 14x18. Értéküzlet. (E­s­t­i t­ő­z­s d­e.) Ma délután már kellemetesebb hangulatról értesíthetünk, ámbár még mindig hiányzik azon ruganyosság, melyhez az elmúlt időkben szokva voltunk. Berlinből szilárd ára­kat jeleznek. Párisból, mint azt már most megszoktuk — bágyadt járadék-árakat. Uj aranyjáradék 90.05—90.—. 5 százalékos papirjáradék 87.921/2—87.95. — Osztrák hitelint. részvények 314.20—316. — Magyar hi­telrészvények 311.50—312. — Leszámítoló bankrészvények 93.25 —93.50. — Osztrák magyar államvasuti részvé­nyek 335,50, változatlanul és üzlet nélkül. A zárlat 6 órakor csendes, de szilárd. Hajóforgalom Budapesten. Április hó 20-án a Duna bal­partján a következő vizi járóművek kötöttek ki: u. m.: Wallen­­feld Károly 3. sz. m. h. 80 kmf. falkövei Bogdányból. Eggen­­hoffer Alb. m. h. 900 mm. czementtel Piszkéről. Schlanger Ig­­nácz m. h. 200 kbmt. tűzifával, 150 mtr. szerszámfával Pravitá­­ról. Czikkel János 4. sz. m. h. 340 kbmt. tűzifával Szobbról. Ferenc* csatorna­vállalat 3. sz. m. h. 3070 mm. búzával Szi­­váczról. Luczenbacher Pál utódai m. h. 150,000 db. cseréptég­lával Apatinból. Freund és Trebitser m. b.­­Vilmost 2209 m. m. búzával Paksról. Wallenfeld Károly 4. sz. m. h. 5600 db. koczkakövel Bogdányból. Luczenbacher Pál utódai m. h. 322 kbmt. tűzifával Verőczéről.

Next