Nemzet, 1883. május (2. évfolyam, 119-148. szám)

1883-05-16 / 133. szám

Szerkesztőség: Barátok­ tere, Athenaeum-épü­let, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSÜK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS Kiadó-hiv­atal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, földsérül. Előfizetési du : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli ál­ló kiadás együtt: 1 hónapra » « _ ......................... 9 firt 8 hónapra .......................... 6* 8 hónapra .. .......................... .................. 19 . Az esti kiadás postai külünküldéseért felldl­­fizetés negyedévenként ..­­ ................. 1­­ II. évi folyam. Budapest, 1883. szerda, május 16. 138. szám. Budapest, május 15. A tiszavölgyi társulatból. A tiszavölgyi társulat központi bizottságának legutóbbi cataszeri albizottsági ülésén Keszlerffy János az albizottság elnöke emlékiratatot nyújtott be, mely következőleg hangzik: »Midőn a tiszavölgyi központi bizottság a pénzügyminisztériumhoz azon kéréssel járult, hogy a tiszavölgyi ármentesített területek catasteri osztály­ba sorozását, az osztályok szorosabb arányba hozása végett külön felülvizsgáltassa, s alkalmat adott ezen kérelemre a tiszavölgyi ármentesítő társulatok teher­viselési maximumának kérdése , remélvén, hogy ezen kérdés megoldásához a catasteri adatok nyomán si­keresen eljuthatunk. A catasteri albizottságnak folyó 1883. évi feb­ruár hó 19-én tartott üléséről szóló jegyzőkönyv azon­ban tanúságot tesz arról, hogy oly eljárásra, illetőleg kimutatásra, mely az összes tiszavölgyi ármentesített területeket és azoknak egymással szoros arányban álló tisztajövedelmét kitünteti, — nem számít­­hatunk, mert a már nagyobbára befejezett ca­tasteri munkálatok csak elvétve tartalmaznak osz­­tályonkint kizárólag ártért; a parcellák rendesen mentesített és fensiki földeket együtt tartalmaznak, de az előbbiek (az árterek) már azért sem vétethet­nek fel most külön, mivel az árterületek fejlesztése minden társulatnál még nincs befejezve. E szerint tehát arra, hogy ez után a megter­­heltetés maximumának helyes meghatározásához el­juthassunk, le kell mondani az egyelőre legyőzhetlen phisikai akadályok miatt; de le is mondott már arról a központi bizottság, midőn a múlt évi tiszavölgyi közgyűlés által elfogadott azon alapelvet hozta aján­latba, hogy a teherviselés maximuma az összes terhek azon összege, a­melyen túl a kérdéses terület őstermelési értéke lenne megtámadva, vagyis mihelyt az ármentesítési költségek a nagyobb haszont annyira csökkentik, hogy azt a kérdéses terület, mint ártér is megadja,­­ az érdekelt birtokosok a további terhek viselésére nem kötelezhetők. Ha már most mindamellett azon nézetben va­gyok, hogy a tiszavölgyi ármentesített területek tiszta jövedelmének egységes kimutatását továbbra is szor­galmaznunk kell, megerősítenek ezen felfogásunkban a magyar vízjogi törvény alkotása körül foganatban levő tárgyalások. E tekintetből ki kell emelnem a gazdakör víz­jogi bizottságának határozataiból a következő fel­fogást : »A hajózható folyók medrének szabályozása és part­jainak védelme, a hajózási akadályok eltávolítása, nemkülön­ben az e czélból szükséges művek fentartása az államot terheli« ; továbbá a Tiszavölgyi társulat központi bizott­ságának f. évi márczius 6-án tartott ülésében a hajóz­ható folyókra nézve tett azon elvi kijelentését, hogy: »ily folyók medrének szabályozása és partjainak védel­­me, a hajózási akadályok eltávolítása, nemkülönben az e czél hól szü­sséges művek fentartása az államot terheli« . És fel kell még említenem, hogy a földművelési minisztérium kebelében, i. é. ápril hs 11-én a vízjogi törvényjavaslat megállapítása tárgyában tartott szak­­tanácskozmány az ide vonatkozó szakaszt azon szö­vegezéssel fogadta el, hogy: »az államnak jogában áll a hajózható és országos határt képező folyók medrének szabályozását, valamint a partok vé­delmét egészen saját hatáskörébe vonni, azonban a talaj termőképességének emelkedéséhez képest az érdekelteket a sza­bályozási költségekhez való aránylagos hozzájárulásra szo­ríthatja.« Ezen szövegezése az alkotandó magyar vízjogi törvénynek — ha elfogadtatik — a Tisza folyót ille­tőleg merően szakít a jelenleg fennálló rendszerrel és megfelel alapelvénél fogva egy rendezett államhoz illő követelményeknek ez azonban, nézetem szerint, any­­nyiban ki nem elégítő, a­mennyiben csak az állam joga, de nem kötelezettsége felől is tesz említést, és mert nincs tüzetesen kifejezve, hogy mit ért a me­derszabályozás alatt. Ennélfogva kívánatos volna, hogy : tekintettel arra, hogy a Tisza azon folyók közé tartozik, melyek a közérdeket szolgálni alkalmasak, tehát közvíz, és mint ilyen az állam hatalom­köréhez tartozik, — tekintettel arra, hogy ez jogot képez, minden joggal szemben pe­dig kötelezettség is jár, — és az itt nem más, mint a folyó szabályozása ;­­ tekintettel arra, hogy a sza­bályozás csak úgy felel meg czéljának, ha a hajózás akadályai elháríttatnak, illetőleg a meder akkér ren­­deztetik, hogy abban nemcsak a folyó nyári vize, ha­nem az időnként beálló árvíz is akadály nélkül le­folyhat ; tekintettel végre arra, hogy a mint igazságos, hogy a szabályozás által közvetlen előnyben részesülő érdekeltek a szabályozás terhe viselésében is részt vegyenek, úgyszintén azok részéről joggal követelhető hogy ezen költséghozzájárulási kötelezettségük az összes érdekeltséget egyenlő mérsékelt mértékben és egyenlő kivetési kulcs alapján terhelje, oly törvényes intézkedés jöjjön létre, mely szerint: »A hajózható folyók szabályozása s kapcsolatban ezzel, a partok védelme, a hajózási akadályok eltávolítása és az e czélból szükséges művek fentartása az állam feladata. A szabá­lyozás alatt különösen értendő a folyammeder oly rendezése, hogy abban a vizek minden időben rendesen, akadály nélkül lefolyhatnak. A­mennyiben ezen szabályozás által árte­rületek az árvíztől megmentetnek vagy birtokosok bármi közvetlen előnyben részesülnek, azok a szabályozási költségek viseléséhez bizonyos meghatározandó százalékban, haszon­­aránylag egységes kivetési kulcs alapján hozzájárulni tar­toznak«. Ha, mint feltenni méltán lehet,­­ a magyar vízjogi törvény követve az európai rendezett álla­mok idevágó intézkedéseit — ilyen alapelvvel jön létre, ezzel az is el lenne ismerve, hogy a Tisza sza­bályozásánál financiális irányban mai nap fennálló rendszer, — a­mint azzal homlokegyenest ellentétben van, úgy az fenn sem tartható bármi akadályokba üt­közzék a változás. Látjuk, hogy minél fejlődöttebb, gazdagabb egy állam, mely hivatását ez irányban felismerte, annál jobb karban tartatnak hajózható folyamai. A Loire, a Mosel, a Rajna, az Elba, Pó és Adige kérdésen kí­vül más állapotban vannak, mint hazánk nagy folyói. — Nálunk a múlt században a folyók regulatiója körül alig történt valami és e századból is kormá­nyaink e téren való működésének vajmi kevés nyomai vannak. Hiányzott egy időben nem annyira a kellő ér­zék, még kevésbé az ismeret, de annál inkább a pénz­erő.­­ A magyarországi folyók regulatiójára szánva volt egyedül az úgynevezett fundus aucti salis pretii, u. m. 11 krajczár miden eladott mázsa só után. Ezen alapból fedeztettek a fo­lyók szabályozása érdekében történt külső mérnöki munkák és ezen­­ az évek folytán egy millió és né­hány százezer forintra szaporodott alap majdnem egészen kimerittetett a gróf Széchenyi István vezény­lete alatt az Al-Dunán a hajózás előmozdítására esz­közölt munkálatok által. A Tiszának ebből, eltekintve a mérnöki felvé­telektől, mi sem jutott. Látván a tiszavölgyi birtoko­sok, hogy a folyam szabályozását a kormánytól hasz­talan várják, és önérdekük helyes felfogásánál fogva bírván azon tudattal, hogy árterületeik jövedelmezése árvíztőli mentesítésük esetében tetemesen emeltetik, e czélra a 30-as és 40-es években egyes társulatok és idővel azok példájára az egész folyó hosszában szá­mos társulatok alakultak, és működtek azok elég hasz­nos eredménynyel a kormány csekély befolyása mel­lett és annak minél kevesebb gyámolításában része­sülve, míg nem az utóbbi időben az árvizek fokozódó rombolása, a társulatoknak ily vállalat czéljának el­érésére való képtelenségét és a kormány közbejöttét kikerülhetetlenné tette. Szabályozási munkálatainkkal oda jutottunk, hogy a folyó nagy részének mindkét partja töltések kö­zé van véve, és hogy mivel a mellékfolyók egy része is akkér rendeztetett, az árvizek, melyek azelőtt a Tisza és mellékfolyói mentén a védtelen nagy területeken meg­feneklettek és vagy ott elpárologtak vagy onnan las­­san kint lefolytak,­­ most rohamosan beállnak és az oly nagy víztömeg befogadására elégtelen mederben mindinkább fokozódó árvízszin-emelkedést okoznak és pedig a nélkül, hogy az által­a lefolyás gyorsíttat­­nék. Már most ily körülmények között azt követelni, hogy az ily víztömeg megfékezésére szükséges erős és magas töltések építési és fentartási költségeit a társulatok viseljék,­­ annál inkább anomália, minél bizonyosabb az is, hogy az egyes társulatokat ezen reájuk mért teherviselés nagyon is aránytalanul sújtja, mert eltekintve a csány-percsórai, sövényházai­­szegedi és az uj-szegedi, külön tekintet alá eső öblö­­zetektől,­­ a gyála-nagyréti társulat holdanként 80 frt 49 kr. Ada község öbölzete az 1882-ik évben 61 frt 31 kr, a török-szent-miklósi társulat 57 frt 11 kr, és a szolnok-csongrád-tisza-jobbparti társulat 49 frt 57 krral volt terhelve; A­mig ugyanily termé­­szetü költség a fegyvernek-szakállasi társulatot szin­tén holdanként csak 2 frt 81 kr, az ivánfenékit 5 frt 92 kr, a beregit 7 frt 67 kr, és az abád­szalókit 10 frt 5 kr erejéig terheli. Mi történt a Tisza-szabályozás érdekében az utolsó években, ismeretes, — de hogy mindaz, ami történt, nem felel meg a tervben levő magyar vízjogi törvény alapelveinek, — az előadottakból világos; de világos az is, hogy az eddig követett rendszer a tisza­völgyi érdekeltekre valóban már veszélyessé vált, mert tekintet nélkül arra, hogy a kérdéses társulatok önkéntesen szabad akaratból alakultak a czélra, hogy vállalatukból hasznot, nyereséget húzzanak, jelenleg hatályban lévő intézkedések követelik, hogy a társulatok védműveiket a Tiszaszabályozás bármi költséges követelményeihez képest állítsák elő és tartsák fenn ; szóval követelik, hogy vállalataikat akkor is fentartsák, mikor azok rájuk károsaknak mutatkoznak. És miután felmutathatók esetek, hogy némely társulatok már eddig is ártéri földjeik men­tesítésére az abból eredő hasznot túlhaladó pénzbeli áldozatot viselni és úgy maguk kárára és nem cse­kély számú egyes érdekeltek végromlásukra költe­kezni kénytelenek, felesleges annak szükségét bőveb­ben magyarázni, hogy bármi nehézséggel járjon is a rendszerváltozás, arra, hogy az megtörténjék, töre­­kedni kell. E czélra szolgálna a kért carasteri munkálat végrehajtása, és azért bátor vagyok indítványozni,hogy keressék meg az igazságügyminisztérium, hogy­ mi­vel a tiszta jövedelmi fokozatok az ármentesített te­rületekre nézve a készülő catasterben nem elkülönít­ve, hanem együttesen a fensiki földekkel állapíttattak meg, mivel, hogy a catasteri munkálatokba felvett parcellák gyakran nem egyedül ármentesített területet, hanem avval együttesen fensiki földeket is foglalnak magukban, minthogy a tiszavölgyi társulatok nagy ré­sze nincs még abban a helyzetben, hogy a mentesí­tett árterületeket fekvésükre és térfogatukra nézve kü­lön kimutathassák, sőt igen sok társulat mentesített árterületi fejlesztését vagy még munkába sem vette, vagy pedig ebbeli munkálatát még be nem fejezte; minthogy az utóbbi években tapasztalt árvízszín-emel­­kedés folytán, eddig árvízmenteseknek tartott fensíki földek, mint a legmagasabb árvíz színe alatt fekvő tiszavölgyi területek, valószínűleg szintén az árvíz­te­­rületek cathegóriájába fognak soroltatni; ennélfogva oly törvényes intézkedést kieszközölni méltóztassék, hogy: »bekövetkezvén a tiszavölgyi összes mentesített árte­­rületek fejlesztése és illetőleg azoknak az újabb időben emel­kedett árvíz színéhez való meghatározása, ezen területek tiszta jövedelmének újbóli felvétele, a jelenleg munkálatban levő cataster fenállásának tartama alatt is, a m. kir. pénzügy­minisztérium által engedélyezhető legyen.« Mikor jöhet ezen catasteri munkálat, és az oly­annyira kívánatos magyar vízjogi törvény létre, és mikor lenne a magyar állam azon helyzetben, hogy a Tiszaszabályozásnál ezen törvény értelmében eljár­hasson, az a jövő titka ,­­ addig egyengessük ahhoz az utat és ragaszkodjunk a tiszavölgyi társulatok igazgatási szervezetéről szóló törvényjavaslatra néz­ve a közlekedési minisztériumhoz tett felterjesz­­téshez. Ez emlékirat a jegyzőkönyvbe egész terje­delmében felvétetni határoztatott, s fontolóra véve azon körülményt, hogy — egészen eltekintve az emlékirat indokaitól, s bármily módon szerveztessék is végleg a Tiszaszabályozás ügye, mindenesetre kí­vánatos, hogy a Tiszavölgyi árterületek cat. tiszta jö­vedelme ne csak a tényleges viszonyoknak feleljen meg, hanem egymás közt is a különböző társulati ár­terek cat. tiszta jövedelme minél szorosabb arányba hozassék, — az albizottság a központi bizottság élőtt azt határozta javaslatba hozni, hogy a pénzügy­­minisztert oly törvényes intézkedés kieszközlésére kérje fel, hogy mihelyt a tiszavölgyi összes társula­tok árterei a mutatkozott legmagasabb vízszinhez képest valósíthatók lesznek, ezen területek cat. tiszta jövedelmének újbóli felvétele az új cataster tartama alatt is a pénzügyminisztérium által engedélyezhető legyen. A­mi pedig az ide utasított maximum kiszámí­tásának kérdését illeti, az albizottság azon álláspon­tot foglalta el, hogy catasteri alapon ezen kiszámítás eszközölhető nem lévén, legczélszerűbb, ha e végre az értékek, illetőleg értékkülönbözetek a központi bi­zottság által elfogadott elvek alapján esetről-esetre ve­ Mai számunkhoz fél­ig melléklet van csatolva e gyes bizottság által állapíttatnak meg,minthogy a lény­­eges és helyi viszonyok ismertetése és megfelelő mél­tatása nélkül valamely kulcsot, mely mindenesetre irányadó legyen, teljesen megállapítani alig lehetne , miután e czélra az értékek és értékkülönbözetek fel­vételét, e kérdés actuális voltától eltekintve minden társulatra nézve egyformán már most eszközölni, az értékek hullámzásánál fogva végeredményében magá­nak a felállított helyes elvnek koc­káztatására ve­zetne. Az esetről esetre eszközlendő becsléseknek ve­gyes bizottságilag leendő megejtését s különösen ezen vegyes bizottság összeállítását s a központi bizottság által e részben elfoglalt álláspontot illetőleg, az albi­zottság ugyan nem tartja magát szorosan véve illeté­kesnek nyilatkozni, mindazáltal figyelmébe ajánlja a központi bizottságnak, hogy ha ily kérdésekben eljáró hivatott első fokú vegyes bizottság egy érdekeltségi választottból, egy kormányi kinevezettből s egy a tör­vényszék által kirendelt tagból áll, akkor a felebbvi­­teli vegyes bizottság elnöke is az egyensúly megóvása végett a kir. tábla vagy a kir. Curia által lenne kiren­delendő. A catasteri albizottság ezen javaslatait a köz­ponti bizottság folyó hó 22-én tartandó ülésén fogja tárgyalás alá venni. A budapesti állami vegykisérleti állomás szervezeti alapszabályai. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter által Budapesten 1881. május hóban fölállított állami vegykisérleti állomás szervezeti szabályai újabban a következőkben állapíttattak meg: A vegykisérleti állomás föladata : 1. Alkalmat nyújtani arra, hogy a gazdák és kereskedők termé­nyeiket, illetőleg áruikat vegyileg megvizsgáltassák. 2. Szaktanácsok és kísérletek által az ipar fejlődését előmozdítani. 3. Vegyelemzések útján kipuhatolni a hazai borok vegyi összetételeit, kideríteni a borok­nak vegyi összetétele tekintetében való hiányait, s ezek iránt a gazdaközönséget, illetőleg a kormányt tájékoztatni. Útmutatással szolgálni arra nézve, hogy a boroknak vegyi összetétele tekintetében észlelhető hiányai miként orvosolhatók. 4. Az által hogy a kü­lönféle tápszerek és kereskedelmi czikkek vegyi ösz­­szetételét megismerteti, az állomás továbbá alkalmat nyújt mindenkinek, hogy magát ama megkárosulá­­soktól megója, melyek egészségi szempontból is figyelmet érdemelnek. 5. Az állomás működéséről, nevezetesen első­sorban a kormány által oda utalt munkálatokról, időközönként jelentéseket tesz közzé. Az állomás a gazdák és kereskedők vagy más magánfelek részéről kívánt munkálatokat az alább következő jegyzékben foglalt díjakért teljesíti. Az ily munkálatok érdekében az állomáshoz intézett meg­keresések és küldemények módozatai iránt, az állomás rendszabályai irányadók. A vegykisérleti állom:' díjjegyzéke■ I. Táp­szerek, élvezeti szerek, italok Ide tartozik többek között hús, tej, liszt, ke­nyér, czukor és czukros sütemény, konyhasó, kávé, chokoládé, t­ea, ivóvíz, bor, must, pálinka, li­queur, sör, eczet táblaolaj stb. Valamennyi táp- és élvezeti szer vizsgálatáért azon szempontból, hogy az egészségre ártalmas-e, illetőleg természetes ösz­­szetételű­-e vagy nem? számíttatik egyenként 1—2 frt. A borban a fuchsin-kimutatásért 50 kr. Bekül­dendő mennyiségek: Kávé, chokoládé és tbea egy de­kagramm; a többi szilárd tápszerből egy negyed kilo ; bor-, sör-, must-, eczetből egy liter; tejből fél­liter ; pálinka, liqueur­, olajból egy negyedliter. II. Petroleum vizsgálatért azon szempont­ból, váljon veszélyes-e (robbanási pontjának tározása) fizetendő 50 kr. Beküldendő mennyiség egy negyedliter. III. Titkos gyógyszerek, vizsgálatáért azon szempontból, hogy az egészségre nézve ártal­masak-e vagy nem, ha ezen vizsgálat körülményesebb és hosszadalmasabb vegyi műveleteket nem igényel, számittatik 2 frt, a bizonyítvány kiállításáért 10 forint. IV. Mezőgazdasági (agricultur) vegytani vizsgálatok. Talaj, trágya, takar­mány és növény-elemzéseknek ezen anyagok minden egyes alkatrészeinek mennyileges meghatározásáért, ha az hosszadalmas műveletek alkalmazását vagy épen új módszerek megállapítását nem igényli, szá­mí­tatik­­ fzt. Minden egyes alkatrész minőleges ki­mutatásáért 50 kr. A talaj víztartóképességének meg­határozásáért 1 frt. Egy iszapolási elemzésért (Schlämmanalyse 2 frt. Beküldendő mennyiség két kilo. V. Borkészítés, szesz-és sörgyár­tás. Gelatin, vizahólyag, csersav (tannin) vagy kén vizsgá­latért 50 kr. élesztő vizsgálatért 2 frt, maláta 2 frt, komló 3 frt. VI. Műszaki (technológiai) vegy­tani vizsgálatok. Ide tartozik mindennemű gyártmány vagy kereskedelmi czikk, valamint bánya­termékek, érczek, kőszénfajták, továbbá czementek és hasonlók vegyi vizsgálata is. Minden egyes alkatrész mennyileges meghatározásáért számittatik 2 frt, minő­leges kimutatásáért 50 kr. VII. Ásványvizeknél. Minden egyes al­katrész mennyileges meghatározásáért 5—10 frt. VIII. Kísérletek uj gyártmányok, kereskedelmi czikkek előállítására, uj módszerek kidolgozása. Ilynemű munkála­toknál díjak előre nem lévén megállapíthatók, azok a dolgozatok terjedelméhez képest fognak minden esetben megszabatni és az összeg nagyságáról a fe­lek lehetőség szerint előre értesíttetni. IX. írásbeli vélemények. Hogyha az elemzés írásban foglalt eredményén kívül még bővebb vélemények kivántatnak, ezekért félivenként számit­­gatik 2 frt. A vegykisérleti állomás rendszabályai: 1. Borok erősfalu jól zárható palaczkokban küldendők; a must­nál czélszerűbb kisebb palaczkok használata,melyek nem töltendők meg szinig; ezen palac­kok vagy jégbe teendők vagy legalább is nedves moha közé. Úgyne­vezett conserváló szereknek p. salicylsav, alkohol­­aethernek stb. a beküldött borokba keverése mellő­zendő. 2. Élesztőpróbák jól elzárt (parafa vagy üveg­dugóval) úgynevezett poros üvegekbe (Pulvergläser) teendők. A beküldött tárgyról szóló egyéb, lehetőleg pontos adatok mellett szabatosan körülírandó azon kérdés, hogy a vizsgálat mire terjedjen ki; megemlí­tendő az árjegyzék illető száma és az elemzés czélja. 3. A legtöbb esetben jó lesz a beküldendő tárgy súlyát annak becsomagolása előtt meghatározni és szinte bejelenteni. 4. A kísérleti állomás adatainak pontosságára nézve csak a beküldött mutatványokhoz képest keres­kedik ; hol átlag próbaküldésről van szó, ott egy ilyennek nyerésére a beküldőnek kell lehető legna­gyobb gondot fordítani. 5. Az elemezés eredményéről a fél, az állomás jegyzőkönyvi kivonatának kiszolgáltatása által díj nélkül értesíttetik. Ha részletes vélemény is kívánta­tik, ezen kívánságot határozottan ki kell nyilatkoz­tatni. Ezen vélemények díjazására nézve a díjjegyzék IX. pontja irányadó. 6. Ha helyszíni szemle kívántatik, vagy ha egy teljesítendő vizsgálat, a helyszínen teendő puhatolást igényel, ennek eszközlését az állomás lehetőleg köz­vetíti. Ez esetben az útiköltség megtérítésén kívül minden napra 4—6 forintnyi napi­díj lesz adandó azon egyénnek, ki a szemlét vagy fölvételt eszközli. 7. A vizsgálandó tárgyak gyors szállítmányké­­pen, vagy posta útján küldendők be. A beküldött tárgyak viteldij-költségeit a beküldő viseli. 8. A kívánt munkálatért járó munkadij, mely vagy árszabály szerinti vagy esetleg tett kérdés után közöltetik, előre, tehát a vizsgálandó tárgy beküldé­sekor fizetendő le. Azon esetben, ha a kívánt munká­lat az állomás ügykörén kívül esvén, általa nem esz­közölhető, a beküldött vizsgálati tárgy és díjösszeg visszaküldésének költségeit az állomás fedezi. 9. A vizsgálatra szánt tárgyak, úgy az összes ide vonatkozó levelezések e czím alatt küldendők: »Állami vegykisérleti állomás«, Budapest, Rottenbil­­ler­ utcza 23. szám. Dr. LIEBERMANN LEÓ. KÖZLEMÉNYEK. A budapest-ujszőnyi vasút közigazgatási bejárása e hó 22-én foganatosittatik. Ez alkalommal Pest me­gyét Bellaagh Imre t. főügyész és B­o­d­i­z szolgabíró fogják képviselni. Ipariskolák segélyezése. B­é­k­e­y Imre tanfel­ügyelő értesítette az országos iparegyesületet, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter 8902. sz. alatt kelt rendeletével az egyesület által fentartott buda­pesti ipariskolák 1883. évi költségeinek részben való fedezésére egyelőre 3000 irtót államsegélyképen en­gedélyezett és ez összeg kiadására az illető adóhiva­talt utasította. Csődtárgyalások a kereskedelmi és váltótör­vényszéknél. A Testory Antal elleni csődügyben teg­­­nap tartatott meg a felszámolási tárgyalás és ma délután 3 órakor történt meg a csődválasztmány megválasztása. Választmányi tagokat megválasztot­­tak : Grötschl Imre, U­r­l Sándor és dr. Man­dé 11 a Hugó.­­ A Testory Antal és társa elleni csőd­­ügyben szintén tegnap volt a felszámolási tárgyalás s ma ejtetett meg a választmány megválasztása. En­nek tagjai lettek: S­c­h­o­p­p­e­r J. G., M­e­n­d­l Ist­ván, Fischer Ignácz. Magyar kereskedelmi csarnok. Több egyleti tag indítványára a kereskedelmi csarnok választmánya elhatározta, hogy az árukereskedésben elharapódzott bajokat megbeszélés tárgyává teszi és aztán azok le­hető orvoslása tekintetében a választmány elé koncret javaslatot terjeszt. Az ennek folytán megtartott ülés­ben a bajok tényleges fennforgása általában consta­­táltatott és egy szűkebb bizottság küldetett ki, a­vé­­gett, hogy a szakosztályban kifejezésre jutott egyes bajok felett tanácskozzék és aztán a szakosztálynak indokolt jelentést tegyen. Minthogy a kiküldött bi­zottság feladatának csak úgy lesz képes megfelelni, ha a szakosztály tagjainak szellemi közreműködésére számíthat, a kiküldött bizottság elnöke Fürst Ja­kab és titkárja dr. Schreyer Jakab felkéri a tago­kat, hogy nézeteiket a fenforgó bajok és azok orvos­lása felett legkésőbb 1. évi június hó 15-ig közöljék. Különösen a következő kérdések iránt kérik a tagok nézeteit: 1. Mely módon volna lehetséges oda hatni, hogy a vevőkkel szemben az elfogadványi hitel általá­ban érvényesüljön? 2. Lehetséges volna-e utat és módot találni arra, hogy a hitel-határidőkre nézve egy általános szabályozás létesülhessen? 3. Elte­kintve a minden egyest megillető törvényes jogtól, mely módon lehetne a jogtalan visszaküldések tekin­tetében elterjedt visszaélésnek elejét venni ? 4. Minő intézkedések volnának teendők, hogy bizonyos, az utazói intézménynyel kapcsolatban álló bajokon — különösen az utazói költség­számlák tekintetében — segítve legyen ? 5. Szükséges-e oda hatni, hogy a tör­vényes határozatok a bejegyzési kényszerre vonatko­zólag a legszigorúbban keresztül vizessenek ? 6. Le­hetségesnek tartja-e, hogy a közműáru-kereskedelem részére szokványok (Usance) létesíttessenek, ha igen, mely alakban ? 7. Czélszerű-e a bécsi piaczc­al a helyzet javítása érdekében együttesen eljárni? 8. Minő intézkedések volnának megteendők arra nézve, hogy a vevők áruraktárukat biztosítsák ? Magyar gazdák társas köre. A Gazdakör igaz­gatósága I. évi május hó 16. napján, azaz szerdán dél­után 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai folyó ügyek elintézése és az élelmezési bizottság jelentése az árucsarnokok tárgyában. Magyar kir. államvasutak. Az osztrák-magyar vasúti kötelék II. rész, II. díjszabási füzetéhez tar­tozó 2-ik pótlék, 1883-ik év május hó 15-én lép élet­be, mely gabona, hüvelyes és olajvetemények, vala­mint maláta és őrlemények szállítására, az osztrák­magyar államvasut társaság magyarországi állomá­sairól, továbbá a magy. kir. államvasutak Budapest dunaparti teherpályaudvar, Budapest­ fővárosi közrak­tárak, Budapest-Józsefváros, Czegléd és Kőbánya, valamint az alföld-fiumei vasút Szeged állomásáról a Nándor császár és morva-sziléziai éjszaki vasút állo­másaira és a kassa-oderbergi vasút Oderberg állomá­sára, új mérsékelt díjtételeket tartalmaz. Ezen pótlék a részes vasutaknál és a magyar kir. államvasutak díjszabási ügyosztályában megszerezhető. A pesti polgári kereskedelmi testület ma dél­után tartotta közgyűlését. Strasser Alajos elnök üdvözölvén a tagokat, jelenti, hogy az e hó 7-re egy­behívott közgyűlés nem lévén határozatképes, nem volt megtartható, a mai azonban, tekintet nélkül a meg­jelentek számára, határozni fog. Ezután előterjeszte­tett a választmány jelentése, melyben arról ad szá­mot, megbízatásának miként felelt meg a lefolyt év­ben. A gyakorlati kereskedelmet érdeklő kérdések közöl, első helyen említik a fővárosi kövezetvám tarifa reformját. A testület választmánya ugyanis a kérdés alapos tanulmányozása végett bizottságot küldött ki s ennek munkálata alapján beadványt intézett a fő­városi tanácshoz, melyben két irányú javaslatott tett. A fősúlyt arra fektette, hogy a kövezetvám rend­szere, melynél fogva bármely czikk csak vámdíj lefi­zetése után hozható a fővárosba, a kereskedelem és ipar érdekében ejtessék el s helyébe oly városi illeték léptettessék életbe, mely a fővárosi fogyasztásnak szánt czikkeket terhelje. Ha pedig a főváros nem lenne hajlandó a fennálló rendszerrel végképen szakítani, javaslatot tett a választmány a kövezetvámtarifának czélszerűbb beosztása és a díjtételek leszállítása iránt. A pesti rakparton a gabonás hajók kikötésére szánt­ hely elégtelen lévén, a választmány megkereste a főváros tanácsát új helyek átengedése iránt, mit a ta­nács a legnagyobb készséggel teljesített is. Kieszközöl­te a választmány a kisebb áruküldeményeknek levél­postán való továbbítását. Behatóan foglalkozott a köz­raktári intézménynyel. Az akadémia által kiadandó ke­reskedelmi műszótár költségeihez úgy a folyó, mint a jövő évben a testület 100—100 fttal járul. Kiváló gon­doskodásban részesítette a választmány a kereske­delmi szakoktatást, de amellett nem feledkezett meg humanitárius feladatok teljesítéséről sem. A testület bevétele volt 16.171 frt 15 kr, kiadása 11345 frt 76 kr. A testület tagjainak száma 394. A közgyűlés ezt a jelentést tudomásul vette s a pénzkezelést illetőleg a választmánynak a felmentvényt megadta. Végül számvizsgálókat megválasztottak: Romeiser Fe­­rencz, S­p u 11 e­r Ferencz és H­G 111 Tivadar s ezzel a közgyűlés véget ért. Hajózás Fiume és Zengg között. A fiumei kikötő egy újabb rendszeres hajózási összeköttetéssel gyara­podott. A Fiume és a horvátországi kikötők között már-már hanyatlásnak indult forgalom emelésére a magyar kir. tengerészeti hatóság Krajácz Ráfael és társa zenggi czéggel a magyar horvát tengerpart mentén rendszeres közlekedési vonal fentartására szerződést kötött, melynek alapján a c­ég a nyári időszak alatt Fiume és Zengg között és viszont va­sárnap kivételével minden nap rendes hajóközlekedést tart fenn, érintvén a közbeeső Novi, Selcze, Cirque­­nicze és Portore kikötőket is. Köteles továbbá min­den héten Zenggből Carlopagoba két járatot indítani, érintve a közbeeső st.-giorgiai és sablanazi kikötő­ket. A téli időszak alatt a közlekedés akként módosul, hogy minden hétfőn, szerdán és pénteken Zenggből Fiuméba s minden kedden, csütörtökön és szomba­ton Fiuméból Zenggbe lesz egy-egy hajó az illető kikötők érintésével útnak indítandó. Ezenkívül min­den héten egy hajójárat Zenggből Carlopagóba, érintve a közben eső kikötőket. A tengerészeti hatóság a fönjelölt közlekedés föntartására a zenggi hajózási c­éget 19.000 forint évi segélylyel támogatja. Az e hóban hatályba lépő szerződés egy évre köttetett meg. Nem szenved kétséget, hogy a horvát kereske­dők, kik eddig a nagyobb távolság daczára előnyö­sebben jutottak a trieszti árukhoz, ezentúl a fiumei piaczot fogják megrendeléseikkel fölkeresni. Mezőgazdasági szemle. Az új folyóirat második májusi füzete ismét élénk és változatos tartalom­mal jelent meg. A füzet eredeti közleményei a következők: Hízóállat-tenyésztésünk fejlesztésének fontosságáról, kiváló tekintettel a bécsi hizómar­­ha-kiállításra. Lehmann Oszkártól. Mely viszonyok között czélszerű a tej lefölözésére a lódító­gépet (centrifuge) használni? Benne Martinytól. A gyü­mölcstermelés jelentősége a mezőgazdaságban Vil­­lási Páltól. A gümőkór (tuberculosis). Cselkó Istvántól. A mesterséges szénaszárítás. Thallmayer Viktortól. A külföldi szemlében közlemények vannak a fris hús szállításáról, a szeszgyári moslék etetésének befolyásáról a tejelválasztásról, a nyugat-európai lápjukról, kísérletekről kihizott állatoknak bízott állapotban való tartására, gabonaféléink vízszükség­letéről, a burgonyamivelések Jensen módja szerint, a betegségeket okozó gombákról. Az irodalmi rovat­ban megbeszélvék: A szőlőmivelés és borászat kézi­könyve. Irta Molnár István. Milchwirthschaftliche Untersuchungen, den Möllthaler Rindviehschlag be­treffend. Irta Felix v. Mottony. Bericht über die in­ternationale Gespam­pflug-Concurrenz, verbunden mit einer Dampfpflug zu Lundenburg.. Irta doktor. Leo Pribyl. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — május 15. Az üzlet szűk korlátok között mozog. — Magyar ura­­öreg nehéz 59 — 60, fiatal nehéz 62—.— 62*/a, közép 61 — 62—, könnyű 58 — 60—. — Szedett nehéz 59—.— 60—, közép 58—.—58*/a, könnyű 57—58—. — Romániai bakonyi nehéz--------átmeneti, közép 58—591/« átme­neti, könnyű 56----57*/» átmeneti, eredeti nehéz 56—57 átmeneti, közép----­------átmeneti. — Szerbiai nehéz 60—« 62— átmeneti, közép 58—.—60 átmeneti, könnyű 56 — .—57 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással 53—56, 2 éves-------— Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4°/­ levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megté­ríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Május 15. Gabonaüzlet. (D­é­l­u­t­á­ni tőzsde.) Az üzlet délután folyamán valamivel szilárdabb volt, de a zárlat felé gyengülés állott be. Eladatott búza őszre 10.10—10.08 írton és tengeri május—júniusra 6.66 írton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután csak nagyon csendesen folyt le, és a­mi üzlet volt, ez az 5 órai zárlat felé történt. A hangulat meglehetős jó volt, az árak azonban mit sem változtak. — Csakis üzérkedési papírok forogtak. Jegyzéseink: Új aranyjáradék 89,27x/2 élénken keresve. — 5 százalékos papírjáradék 81,szintén valamivel szilárdabb. Osztrák hitelintézeti részvények 308— 308.10. Magyar hitelrészvények 305.25. — Magyar leszámítoló bankrészvények 91.50—91.75. Osztrák­magyar államvasuti részvények 334.25. A zárlat, mely mától fogva már 5 órakor történik, csakis változatlan színezetű maradt. Hajóforgalom Budapesten. Május hó 14-én a Duna bal­partján a következő vizi járóművek kötöttek ki: u. m.: Wal­­lenfeld Károly 5. sz. m. h. 100 kbmt. falkővel Bogdányból, Luczenbacher Pál ut. 25. sz. m. h. 128 kbmt. falkövel Szobbról, Dungyevszky Lázár m. h. 2800 mm. búza, 450 mm. árpával Sz.-Tamásról. Kundentag és társa csav. gőzöse 136 mm. kö­lessel, 1965 mm. tengerivel, 24 mm bürökkel, 1192 mm. búzá­val, 28 mm. csonttal, 89 mm. rongygyal, 82 mm. füstölt hússal Pancsováról. Liptay János k. b. 4 mm. burgonyával, 25 mm. kenyérrel, 25 mm. zöldséggel, Tóthfaluból. Luczenbacher Pál ut. 26. sz. m. h. 3400 mm. kőszénnel Tóthról. Kovácsis József m. h. 4727 mm. tengerivel N.-Becskerekről.­­1' ... "■», i' 11 ■ - .....

Next