Nemzet, 1883. május (2. évfolyam, 119-148. szám)
1883-05-16 / 133. szám
Szerkesztőség: Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSÜK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS Kiadó-hivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, földsérül. Előfizetési du : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli álló kiadás együtt: 1 hónapra » « _ ......................... 9 firt 8 hónapra .......................... 6* 8 hónapra .. .......................... .................. 19 . Az esti kiadás postai külünküldéseért felldlfizetés negyedévenként .. ................. 1 II. évi folyam. Budapest, 1883. szerda, május 16. 138. szám. Budapest, május 15. A tiszavölgyi társulatból. A tiszavölgyi társulat központi bizottságának legutóbbi cataszeri albizottsági ülésén Keszlerffy János az albizottság elnöke emlékiratatot nyújtott be, mely következőleg hangzik: »Midőn a tiszavölgyi központi bizottság a pénzügyminisztériumhoz azon kéréssel járult, hogy a tiszavölgyi ármentesített területek catasteri osztályba sorozását, az osztályok szorosabb arányba hozása végett külön felülvizsgáltassa, s alkalmat adott ezen kérelemre a tiszavölgyi ármentesítő társulatok teherviselési maximumának kérdése , remélvén, hogy ezen kérdés megoldásához a catasteri adatok nyomán sikeresen eljuthatunk. A catasteri albizottságnak folyó 1883. évi február hó 19-én tartott üléséről szóló jegyzőkönyv azonban tanúságot tesz arról, hogy oly eljárásra, illetőleg kimutatásra, mely az összes tiszavölgyi ármentesített területeket és azoknak egymással szoros arányban álló tisztajövedelmét kitünteti, — nem számíthatunk, mert a már nagyobbára befejezett catasteri munkálatok csak elvétve tartalmaznak osztályonkint kizárólag ártért; a parcellák rendesen mentesített és fensiki földeket együtt tartalmaznak, de az előbbiek (az árterek) már azért sem vétethetnek fel most külön, mivel az árterületek fejlesztése minden társulatnál még nincs befejezve. E szerint tehát arra, hogy ez után a megterheltetés maximumának helyes meghatározásához eljuthassunk, le kell mondani az egyelőre legyőzhetlen phisikai akadályok miatt; de le is mondott már arról a központi bizottság, midőn a múlt évi tiszavölgyi közgyűlés által elfogadott azon alapelvet hozta ajánlatba, hogy a teherviselés maximuma az összes terhek azon összege, amelyen túl a kérdéses terület őstermelési értéke lenne megtámadva, vagyis mihelyt az ármentesítési költségek a nagyobb haszont annyira csökkentik, hogy azt a kérdéses terület, mint ártér is megadja, az érdekelt birtokosok a további terhek viselésére nem kötelezhetők. Ha már most mindamellett azon nézetben vagyok, hogy a tiszavölgyi ármentesített területek tiszta jövedelmének egységes kimutatását továbbra is szorgalmaznunk kell, megerősítenek ezen felfogásunkban a magyar vízjogi törvény alkotása körül foganatban levő tárgyalások. E tekintetből ki kell emelnem a gazdakör vízjogi bizottságának határozataiból a következő felfogást : »A hajózható folyók medrének szabályozása és partjainak védelme, a hajózási akadályok eltávolítása, nemkülönben az e czélból szükséges művek fentartása az államot terheli« ; továbbá a Tiszavölgyi társulat központi bizottságának f. évi márczius 6-án tartott ülésében a hajózható folyókra nézve tett azon elvi kijelentését, hogy: »ily folyók medrének szabályozása és partjainak védelme, a hajózási akadályok eltávolítása, nemkülönben az e czél hól szüsséges művek fentartása az államot terheli« . És fel kell még említenem, hogy a földművelési minisztérium kebelében, i. é. ápril hs 11-én a vízjogi törvényjavaslat megállapítása tárgyában tartott szaktanácskozmány az ide vonatkozó szakaszt azon szövegezéssel fogadta el, hogy: »az államnak jogában áll a hajózható és országos határt képező folyók medrének szabályozását, valamint a partok védelmét egészen saját hatáskörébe vonni, azonban a talaj termőképességének emelkedéséhez képest az érdekelteket a szabályozási költségekhez való aránylagos hozzájárulásra szoríthatja.« Ezen szövegezése az alkotandó magyar vízjogi törvénynek — ha elfogadtatik — a Tisza folyót illetőleg merően szakít a jelenleg fennálló rendszerrel és megfelel alapelvénél fogva egy rendezett államhoz illő követelményeknek ez azonban, nézetem szerint, anynyiban ki nem elégítő, amennyiben csak az állam joga, de nem kötelezettsége felől is tesz említést, és mert nincs tüzetesen kifejezve, hogy mit ért a mederszabályozás alatt. Ennélfogva kívánatos volna, hogy : tekintettel arra, hogy a Tisza azon folyók közé tartozik, melyek a közérdeket szolgálni alkalmasak, tehát közvíz, és mint ilyen az állam hatalomköréhez tartozik, — tekintettel arra, hogy ez jogot képez, minden joggal szemben pedig kötelezettség is jár, — és az itt nem más, mint a folyó szabályozása ; tekintettel arra, hogy a szabályozás csak úgy felel meg czéljának, ha a hajózás akadályai elháríttatnak, illetőleg a meder akkér rendeztetik, hogy abban nemcsak a folyó nyári vize, hanem az időnként beálló árvíz is akadály nélkül lefolyhat ; tekintettel végre arra, hogy a mint igazságos, hogy a szabályozás által közvetlen előnyben részesülő érdekeltek a szabályozás terhe viselésében is részt vegyenek, úgyszintén azok részéről joggal követelhető hogy ezen költséghozzájárulási kötelezettségük az összes érdekeltséget egyenlő mérsékelt mértékben és egyenlő kivetési kulcs alapján terhelje, oly törvényes intézkedés jöjjön létre, mely szerint: »A hajózható folyók szabályozása s kapcsolatban ezzel, a partok védelme, a hajózási akadályok eltávolítása és az e czélból szükséges művek fentartása az állam feladata. A szabályozás alatt különösen értendő a folyammeder oly rendezése, hogy abban a vizek minden időben rendesen, akadály nélkül lefolyhatnak. Amennyiben ezen szabályozás által árterületek az árvíztől megmentetnek vagy birtokosok bármi közvetlen előnyben részesülnek, azok a szabályozási költségek viseléséhez bizonyos meghatározandó százalékban, haszonaránylag egységes kivetési kulcs alapján hozzájárulni tartoznak«. Ha, mint feltenni méltán lehet, a magyar vízjogi törvény követve az európai rendezett államok idevágó intézkedéseit — ilyen alapelvvel jön létre, ezzel az is el lenne ismerve, hogy a Tisza szabályozásánál financiális irányban mai nap fennálló rendszer, — amint azzal homlokegyenest ellentétben van, úgy az fenn sem tartható bármi akadályokba ütközzék a változás. Látjuk, hogy minél fejlődöttebb, gazdagabb egy állam, mely hivatását ez irányban felismerte, annál jobb karban tartatnak hajózható folyamai. A Loire, a Mosel, a Rajna, az Elba, Pó és Adige kérdésen kívül más állapotban vannak, mint hazánk nagy folyói. — Nálunk a múlt században a folyók regulatiója körül alig történt valami és e századból is kormányaink e téren való működésének vajmi kevés nyomai vannak. Hiányzott egy időben nem annyira a kellő érzék, még kevésbé az ismeret, de annál inkább a pénzerő. A magyarországi folyók regulatiójára szánva volt egyedül az úgynevezett fundus aucti salis pretii, u. m. 11 krajczár miden eladott mázsa só után. Ezen alapból fedeztettek a folyók szabályozása érdekében történt külső mérnöki munkák és ezen az évek folytán egy millió és néhány százezer forintra szaporodott alap majdnem egészen kimerittetett a gróf Széchenyi István vezénylete alatt az Al-Dunán a hajózás előmozdítására eszközölt munkálatok által. A Tiszának ebből, eltekintve a mérnöki felvételektől, mi sem jutott. Látván a tiszavölgyi birtokosok, hogy a folyam szabályozását a kormánytól hasztalan várják, és önérdekük helyes felfogásánál fogva bírván azon tudattal, hogy árterületeik jövedelmezése árvíztőli mentesítésük esetében tetemesen emeltetik, e czélra a 30-as és 40-es években egyes társulatok és idővel azok példájára az egész folyó hosszában számos társulatok alakultak, és működtek azok elég hasznos eredménynyel a kormány csekély befolyása mellett és annak minél kevesebb gyámolításában részesülve, míg nem az utóbbi időben az árvizek fokozódó rombolása, a társulatoknak ily vállalat czéljának elérésére való képtelenségét és a kormány közbejöttét kikerülhetetlenné tette. Szabályozási munkálatainkkal oda jutottunk, hogy a folyó nagy részének mindkét partja töltések közé van véve, és hogy mivel a mellékfolyók egy része is akkér rendeztetett, az árvizek, melyek azelőtt a Tisza és mellékfolyói mentén a védtelen nagy területeken megfeneklettek és vagy ott elpárologtak vagy onnan lassan kint lefolytak, most rohamosan beállnak és az oly nagy víztömeg befogadására elégtelen mederben mindinkább fokozódó árvízszin-emelkedést okoznak és pedig a nélkül, hogy az általa lefolyás gyorsíttatnék. Már most ily körülmények között azt követelni, hogy az ily víztömeg megfékezésére szükséges erős és magas töltések építési és fentartási költségeit a társulatok viseljék, annál inkább anomália, minél bizonyosabb az is, hogy az egyes társulatokat ezen reájuk mért teherviselés nagyon is aránytalanul sújtja, mert eltekintve a csány-percsórai, sövényházaiszegedi és az uj-szegedi, külön tekintet alá eső öblözetektől, a gyála-nagyréti társulat holdanként 80 frt 49 kr. Ada község öbölzete az 1882-ik évben 61 frt 31 kr, a török-szent-miklósi társulat 57 frt 11 kr, és a szolnok-csongrád-tisza-jobbparti társulat 49 frt 57 krral volt terhelve; Amig ugyanily természetü költség a fegyvernek-szakállasi társulatot szintén holdanként csak 2 frt 81 kr, az ivánfenékit 5 frt 92 kr, a beregit 7 frt 67 kr, és az abádszalókit 10 frt 5 kr erejéig terheli. Mi történt a Tisza-szabályozás érdekében az utolsó években, ismeretes, — de hogy mindaz, ami történt, nem felel meg a tervben levő magyar vízjogi törvény alapelveinek, — az előadottakból világos; de világos az is, hogy az eddig követett rendszer a tiszavölgyi érdekeltekre valóban már veszélyessé vált, mert tekintet nélkül arra, hogy a kérdéses társulatok önkéntesen szabad akaratból alakultak a czélra, hogy vállalatukból hasznot, nyereséget húzzanak, jelenleg hatályban lévő intézkedések követelik, hogy a társulatok védműveiket a Tiszaszabályozás bármi költséges követelményeihez képest állítsák elő és tartsák fenn ; szóval követelik, hogy vállalataikat akkor is fentartsák, mikor azok rájuk károsaknak mutatkoznak. És miután felmutathatók esetek, hogy némely társulatok már eddig is ártéri földjeik mentesítésére az abból eredő hasznot túlhaladó pénzbeli áldozatot viselni és úgy maguk kárára és nem csekély számú egyes érdekeltek végromlásukra költekezni kénytelenek, felesleges annak szükségét bővebben magyarázni, hogy bármi nehézséggel járjon is a rendszerváltozás, arra, hogy az megtörténjék, törekedni kell. E czélra szolgálna a kért carasteri munkálat végrehajtása, és azért bátor vagyok indítványozni,hogy keressék meg az igazságügyminisztérium, hogy mivel a tiszta jövedelmi fokozatok az ármentesített területekre nézve a készülő catasterben nem elkülönítve, hanem együttesen a fensiki földekkel állapíttattak meg, mivel, hogy a catasteri munkálatokba felvett parcellák gyakran nem egyedül ármentesített területet, hanem avval együttesen fensiki földeket is foglalnak magukban, minthogy a tiszavölgyi társulatok nagy része nincs még abban a helyzetben, hogy a mentesített árterületeket fekvésükre és térfogatukra nézve külön kimutathassák, sőt igen sok társulat mentesített árterületi fejlesztését vagy még munkába sem vette, vagy pedig ebbeli munkálatát még be nem fejezte; minthogy az utóbbi években tapasztalt árvízszín-emelkedés folytán, eddig árvízmenteseknek tartott fensíki földek, mint a legmagasabb árvíz színe alatt fekvő tiszavölgyi területek, valószínűleg szintén az árvízterületek cathegóriájába fognak soroltatni; ennélfogva oly törvényes intézkedést kieszközölni méltóztassék, hogy: »bekövetkezvén a tiszavölgyi összes mentesített árterületek fejlesztése és illetőleg azoknak az újabb időben emelkedett árvíz színéhez való meghatározása, ezen területek tiszta jövedelmének újbóli felvétele, a jelenleg munkálatban levő cataster fenállásának tartama alatt is, a m. kir. pénzügyminisztérium által engedélyezhető legyen.« Mikor jöhet ezen catasteri munkálat, és az olyannyira kívánatos magyar vízjogi törvény létre, és mikor lenne a magyar állam azon helyzetben, hogy a Tiszaszabályozásnál ezen törvény értelmében eljárhasson, az a jövő titka , addig egyengessük ahhoz az utat és ragaszkodjunk a tiszavölgyi társulatok igazgatási szervezetéről szóló törvényjavaslatra nézve a közlekedési minisztériumhoz tett felterjesztéshez. Ez emlékirat a jegyzőkönyvbe egész terjedelmében felvétetni határoztatott, s fontolóra véve azon körülményt, hogy — egészen eltekintve az emlékirat indokaitól, s bármily módon szerveztessék is végleg a Tiszaszabályozás ügye, mindenesetre kívánatos, hogy a Tiszavölgyi árterületek cat. tiszta jövedelme ne csak a tényleges viszonyoknak feleljen meg, hanem egymás közt is a különböző társulati árterek cat. tiszta jövedelme minél szorosabb arányba hozassék, — az albizottság a központi bizottság élőtt azt határozta javaslatba hozni, hogy a pénzügyminisztert oly törvényes intézkedés kieszközlésére kérje fel, hogy mihelyt a tiszavölgyi összes társulatok árterei a mutatkozott legmagasabb vízszinhez képest valósíthatók lesznek, ezen területek cat. tiszta jövedelmének újbóli felvétele az új cataster tartama alatt is a pénzügyminisztérium által engedélyezhető legyen. Ami pedig az ide utasított maximum kiszámításának kérdését illeti, az albizottság azon álláspontot foglalta el, hogy catasteri alapon ezen kiszámítás eszközölhető nem lévén, legczélszerűbb, ha e végre az értékek, illetőleg értékkülönbözetek a központi bizottság által elfogadott elvek alapján esetről-esetre ve Mai számunkhoz félig melléklet van csatolva e gyes bizottság által állapíttatnak meg,minthogy a lényeges és helyi viszonyok ismertetése és megfelelő méltatása nélkül valamely kulcsot, mely mindenesetre irányadó legyen, teljesen megállapítani alig lehetne , miután e czélra az értékek és értékkülönbözetek felvételét, e kérdés actuális voltától eltekintve minden társulatra nézve egyformán már most eszközölni, az értékek hullámzásánál fogva végeredményében magának a felállított helyes elvnek kockáztatására vezetne. Az esetről esetre eszközlendő becsléseknek vegyes bizottságilag leendő megejtését s különösen ezen vegyes bizottság összeállítását s a központi bizottság által e részben elfoglalt álláspontot illetőleg, az albizottság ugyan nem tartja magát szorosan véve illetékesnek nyilatkozni, mindazáltal figyelmébe ajánlja a központi bizottságnak, hogy ha ily kérdésekben eljáró hivatott első fokú vegyes bizottság egy érdekeltségi választottból, egy kormányi kinevezettből s egy a törvényszék által kirendelt tagból áll, akkor a felebbviteli vegyes bizottság elnöke is az egyensúly megóvása végett a kir. tábla vagy a kir. Curia által lenne kirendelendő. A catasteri albizottság ezen javaslatait a központi bizottság folyó hó 22-én tartandó ülésén fogja tárgyalás alá venni. A budapesti állami vegykisérleti állomás szervezeti alapszabályai. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter által Budapesten 1881. május hóban fölállított állami vegykisérleti állomás szervezeti szabályai újabban a következőkben állapíttattak meg: A vegykisérleti állomás föladata : 1. Alkalmat nyújtani arra, hogy a gazdák és kereskedők terményeiket, illetőleg áruikat vegyileg megvizsgáltassák. 2. Szaktanácsok és kísérletek által az ipar fejlődését előmozdítani. 3. Vegyelemzések útján kipuhatolni a hazai borok vegyi összetételeit, kideríteni a boroknak vegyi összetétele tekintetében való hiányait, s ezek iránt a gazdaközönséget, illetőleg a kormányt tájékoztatni. Útmutatással szolgálni arra nézve, hogy a boroknak vegyi összetétele tekintetében észlelhető hiányai miként orvosolhatók. 4. Az által hogy a különféle tápszerek és kereskedelmi czikkek vegyi öszszetételét megismerteti, az állomás továbbá alkalmat nyújt mindenkinek, hogy magát ama megkárosulásoktól megója, melyek egészségi szempontból is figyelmet érdemelnek. 5. Az állomás működéséről, nevezetesen elsősorban a kormány által oda utalt munkálatokról, időközönként jelentéseket tesz közzé. Az állomás a gazdák és kereskedők vagy más magánfelek részéről kívánt munkálatokat az alább következő jegyzékben foglalt díjakért teljesíti. Az ily munkálatok érdekében az állomáshoz intézett megkeresések és küldemények módozatai iránt, az állomás rendszabályai irányadók. A vegykisérleti állom:' díjjegyzéke■ I. Tápszerek, élvezeti szerek, italok Ide tartozik többek között hús, tej, liszt, kenyér, czukor és czukros sütemény, konyhasó, kávé, chokoládé, tea, ivóvíz, bor, must, pálinka, liqueur, sör, eczet táblaolaj stb. Valamennyi táp- és élvezeti szer vizsgálatáért azon szempontból, hogy az egészségre ártalmas-e, illetőleg természetes öszszetételű-e vagy nem? számíttatik egyenként 1—2 frt. A borban a fuchsin-kimutatásért 50 kr. Beküldendő mennyiségek: Kávé, chokoládé és tbea egy dekagramm; a többi szilárd tápszerből egy negyed kilo ; bor-, sör-, must-, eczetből egy liter; tejből félliter ; pálinka, liqueur, olajból egy negyedliter. II. Petroleum vizsgálatért azon szempontból, váljon veszélyes-e (robbanási pontjának tározása) fizetendő 50 kr. Beküldendő mennyiség egy negyedliter. III. Titkos gyógyszerek, vizsgálatáért azon szempontból, hogy az egészségre nézve ártalmasak-e vagy nem, ha ezen vizsgálat körülményesebb és hosszadalmasabb vegyi műveleteket nem igényel, számittatik 2 frt, a bizonyítvány kiállításáért 10 forint. IV. Mezőgazdasági (agricultur) vegytani vizsgálatok. Talaj, trágya, takarmány és növény-elemzéseknek ezen anyagok minden egyes alkatrészeinek mennyileges meghatározásáért, ha az hosszadalmas műveletek alkalmazását vagy épen új módszerek megállapítását nem igényli, számítatik fzt. Minden egyes alkatrész minőleges kimutatásáért 50 kr. A talaj víztartóképességének meghatározásáért 1 frt. Egy iszapolási elemzésért (Schlämmanalyse 2 frt. Beküldendő mennyiség két kilo. V. Borkészítés, szesz-és sörgyártás. Gelatin, vizahólyag, csersav (tannin) vagy kén vizsgálatért 50 kr. élesztő vizsgálatért 2 frt, maláta 2 frt, komló 3 frt. VI. Műszaki (technológiai) vegytani vizsgálatok. Ide tartozik mindennemű gyártmány vagy kereskedelmi czikk, valamint bányatermékek, érczek, kőszénfajták, továbbá czementek és hasonlók vegyi vizsgálata is. Minden egyes alkatrész mennyileges meghatározásáért számittatik 2 frt, minőleges kimutatásáért 50 kr. VII. Ásványvizeknél. Minden egyes alkatrész mennyileges meghatározásáért 5—10 frt. VIII. Kísérletek uj gyártmányok, kereskedelmi czikkek előállítására, uj módszerek kidolgozása. Ilynemű munkálatoknál díjak előre nem lévén megállapíthatók, azok a dolgozatok terjedelméhez képest fognak minden esetben megszabatni és az összeg nagyságáról a felek lehetőség szerint előre értesíttetni. IX. írásbeli vélemények. Hogyha az elemzés írásban foglalt eredményén kívül még bővebb vélemények kivántatnak, ezekért félivenként számitgatik 2 frt. A vegykisérleti állomás rendszabályai: 1. Borok erősfalu jól zárható palaczkokban küldendők; a mustnál czélszerűbb kisebb palaczkok használata,melyek nem töltendők meg szinig; ezen palackok vagy jégbe teendők vagy legalább is nedves moha közé. Úgynevezett conserváló szereknek p. salicylsav, alkoholaethernek stb. a beküldött borokba keverése mellőzendő. 2. Élesztőpróbák jól elzárt (parafa vagy üvegdugóval) úgynevezett poros üvegekbe (Pulvergläser) teendők. A beküldött tárgyról szóló egyéb, lehetőleg pontos adatok mellett szabatosan körülírandó azon kérdés, hogy a vizsgálat mire terjedjen ki; megemlítendő az árjegyzék illető száma és az elemzés czélja. 3. A legtöbb esetben jó lesz a beküldendő tárgy súlyát annak becsomagolása előtt meghatározni és szinte bejelenteni. 4. A kísérleti állomás adatainak pontosságára nézve csak a beküldött mutatványokhoz képest kereskedik ; hol átlag próbaküldésről van szó, ott egy ilyennek nyerésére a beküldőnek kell lehető legnagyobb gondot fordítani. 5. Az elemezés eredményéről a fél, az állomás jegyzőkönyvi kivonatának kiszolgáltatása által díj nélkül értesíttetik. Ha részletes vélemény is kívántatik, ezen kívánságot határozottan ki kell nyilatkoztatni. Ezen vélemények díjazására nézve a díjjegyzék IX. pontja irányadó. 6. Ha helyszíni szemle kívántatik, vagy ha egy teljesítendő vizsgálat, a helyszínen teendő puhatolást igényel, ennek eszközlését az állomás lehetőleg közvetíti. Ez esetben az útiköltség megtérítésén kívül minden napra 4—6 forintnyi napidíj lesz adandó azon egyénnek, ki a szemlét vagy fölvételt eszközli. 7. A vizsgálandó tárgyak gyors szállítmányképen, vagy posta útján küldendők be. A beküldött tárgyak viteldij-költségeit a beküldő viseli. 8. A kívánt munkálatért járó munkadij, mely vagy árszabály szerinti vagy esetleg tett kérdés után közöltetik, előre, tehát a vizsgálandó tárgy beküldésekor fizetendő le. Azon esetben, ha a kívánt munkálat az állomás ügykörén kívül esvén, általa nem eszközölhető, a beküldött vizsgálati tárgy és díjösszeg visszaküldésének költségeit az állomás fedezi. 9. A vizsgálatra szánt tárgyak, úgy az összes ide vonatkozó levelezések e czím alatt küldendők: »Állami vegykisérleti állomás«, Budapest, Rottenbiller utcza 23. szám. Dr. LIEBERMANN LEÓ. KÖZLEMÉNYEK. A budapest-ujszőnyi vasút közigazgatási bejárása e hó 22-én foganatosittatik. Ez alkalommal Pest megyét Bellaagh Imre t. főügyész és Bodiz szolgabíró fogják képviselni. Ipariskolák segélyezése. Békey Imre tanfelügyelő értesítette az országos iparegyesületet, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter 8902. sz. alatt kelt rendeletével az egyesület által fentartott budapesti ipariskolák 1883. évi költségeinek részben való fedezésére egyelőre 3000 irtót államsegélyképen engedélyezett és ez összeg kiadására az illető adóhivatalt utasította. Csődtárgyalások a kereskedelmi és váltótörvényszéknél. A Testory Antal elleni csődügyben tegnap tartatott meg a felszámolási tárgyalás és ma délután 3 órakor történt meg a csődválasztmány megválasztása. Választmányi tagokat megválasztottak : Grötschl Imre, Url Sándor és dr. Mandé 11 a Hugó. A Testory Antal és társa elleni csődügyben szintén tegnap volt a felszámolási tárgyalás s ma ejtetett meg a választmány megválasztása. Ennek tagjai lettek: Schopper J. G., Mendl István, Fischer Ignácz. Magyar kereskedelmi csarnok. Több egyleti tag indítványára a kereskedelmi csarnok választmánya elhatározta, hogy az árukereskedésben elharapódzott bajokat megbeszélés tárgyává teszi és aztán azok lehető orvoslása tekintetében a választmány elé koncret javaslatot terjeszt. Az ennek folytán megtartott ülésben a bajok tényleges fennforgása általában constatáltatott és egy szűkebb bizottság küldetett ki, avégett, hogy a szakosztályban kifejezésre jutott egyes bajok felett tanácskozzék és aztán a szakosztálynak indokolt jelentést tegyen. Minthogy a kiküldött bizottság feladatának csak úgy lesz képes megfelelni, ha a szakosztály tagjainak szellemi közreműködésére számíthat, a kiküldött bizottság elnöke Fürst Jakab és titkárja dr. Schreyer Jakab felkéri a tagokat, hogy nézeteiket a fenforgó bajok és azok orvoslása felett legkésőbb 1. évi június hó 15-ig közöljék. Különösen a következő kérdések iránt kérik a tagok nézeteit: 1. Mely módon volna lehetséges oda hatni, hogy a vevőkkel szemben az elfogadványi hitel általában érvényesüljön? 2. Lehetséges volna-e utat és módot találni arra, hogy a hitel-határidőkre nézve egy általános szabályozás létesülhessen? 3. Eltekintve a minden egyest megillető törvényes jogtól, mely módon lehetne a jogtalan visszaküldések tekintetében elterjedt visszaélésnek elejét venni ? 4. Minő intézkedések volnának teendők, hogy bizonyos, az utazói intézménynyel kapcsolatban álló bajokon — különösen az utazói költségszámlák tekintetében — segítve legyen ? 5. Szükséges-e oda hatni, hogy a törvényes határozatok a bejegyzési kényszerre vonatkozólag a legszigorúbban keresztül vizessenek ? 6. Lehetségesnek tartja-e, hogy a közműáru-kereskedelem részére szokványok (Usance) létesíttessenek, ha igen, mely alakban ? 7. Czélszerű-e a bécsi piaczcal a helyzet javítása érdekében együttesen eljárni? 8. Minő intézkedések volnának megteendők arra nézve, hogy a vevők áruraktárukat biztosítsák ? Magyar gazdák társas köre. A Gazdakör igazgatósága I. évi május hó 16. napján, azaz szerdán délután 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai folyó ügyek elintézése és az élelmezési bizottság jelentése az árucsarnokok tárgyában. Magyar kir. államvasutak. Az osztrák-magyar vasúti kötelék II. rész, II. díjszabási füzetéhez tartozó 2-ik pótlék, 1883-ik év május hó 15-én lép életbe, mely gabona, hüvelyes és olajvetemények, valamint maláta és őrlemények szállítására, az osztrákmagyar államvasut társaság magyarországi állomásairól, továbbá a magy. kir. államvasutak Budapest dunaparti teherpályaudvar, Budapest fővárosi közraktárak, Budapest-Józsefváros, Czegléd és Kőbánya, valamint az alföld-fiumei vasút Szeged állomásáról a Nándor császár és morva-sziléziai éjszaki vasút állomásaira és a kassa-oderbergi vasút Oderberg állomására, új mérsékelt díjtételeket tartalmaz. Ezen pótlék a részes vasutaknál és a magyar kir. államvasutak díjszabási ügyosztályában megszerezhető. A pesti polgári kereskedelmi testület ma délután tartotta közgyűlését. Strasser Alajos elnök üdvözölvén a tagokat, jelenti, hogy az e hó 7-re egybehívott közgyűlés nem lévén határozatképes, nem volt megtartható, a mai azonban, tekintet nélkül a megjelentek számára, határozni fog. Ezután előterjesztetett a választmány jelentése, melyben arról ad számot, megbízatásának miként felelt meg a lefolyt évben. A gyakorlati kereskedelmet érdeklő kérdések közöl, első helyen említik a fővárosi kövezetvám tarifa reformját. A testület választmánya ugyanis a kérdés alapos tanulmányozása végett bizottságot küldött ki s ennek munkálata alapján beadványt intézett a fővárosi tanácshoz, melyben két irányú javaslatott tett. A fősúlyt arra fektette, hogy a kövezetvám rendszere, melynél fogva bármely czikk csak vámdíj lefizetése után hozható a fővárosba, a kereskedelem és ipar érdekében ejtessék el s helyébe oly városi illeték léptettessék életbe, mely a fővárosi fogyasztásnak szánt czikkeket terhelje. Ha pedig a főváros nem lenne hajlandó a fennálló rendszerrel végképen szakítani, javaslatot tett a választmány a kövezetvámtarifának czélszerűbb beosztása és a díjtételek leszállítása iránt. A pesti rakparton a gabonás hajók kikötésére szánt hely elégtelen lévén, a választmány megkereste a főváros tanácsát új helyek átengedése iránt, mit a tanács a legnagyobb készséggel teljesített is. Kieszközölte a választmány a kisebb áruküldeményeknek levélpostán való továbbítását. Behatóan foglalkozott a közraktári intézménynyel. Az akadémia által kiadandó kereskedelmi műszótár költségeihez úgy a folyó, mint a jövő évben a testület 100—100 fttal járul. Kiváló gondoskodásban részesítette a választmány a kereskedelmi szakoktatást, de amellett nem feledkezett meg humanitárius feladatok teljesítéséről sem. A testület bevétele volt 16.171 frt 15 kr, kiadása 11345 frt 76 kr. A testület tagjainak száma 394. A közgyűlés ezt a jelentést tudomásul vette s a pénzkezelést illetőleg a választmánynak a felmentvényt megadta. Végül számvizsgálókat megválasztottak: Romeiser Ferencz, Sp u 11 er Ferencz és HG 111 Tivadar s ezzel a közgyűlés véget ért. Hajózás Fiume és Zengg között. A fiumei kikötő egy újabb rendszeres hajózási összeköttetéssel gyarapodott. A Fiume és a horvátországi kikötők között már-már hanyatlásnak indult forgalom emelésére a magyar kir. tengerészeti hatóság Krajácz Ráfael és társa zenggi czéggel a magyar horvát tengerpart mentén rendszeres közlekedési vonal fentartására szerződést kötött, melynek alapján a cég a nyári időszak alatt Fiume és Zengg között és viszont vasárnap kivételével minden nap rendes hajóközlekedést tart fenn, érintvén a közbeeső Novi, Selcze, Cirquenicze és Portore kikötőket is. Köteles továbbá minden héten Zenggből Carlopagoba két járatot indítani, érintve a közbeeső st.-giorgiai és sablanazi kikötőket. A téli időszak alatt a közlekedés akként módosul, hogy minden hétfőn, szerdán és pénteken Zenggből Fiuméba s minden kedden, csütörtökön és szombaton Fiuméból Zenggbe lesz egy-egy hajó az illető kikötők érintésével útnak indítandó. Ezenkívül minden héten egy hajójárat Zenggből Carlopagóba, érintve a közben eső kikötőket. A tengerészeti hatóság a fönjelölt közlekedés föntartására a zenggi hajózási céget 19.000 forint évi segélylyel támogatja. Az e hóban hatályba lépő szerződés egy évre köttetett meg. Nem szenved kétséget, hogy a horvát kereskedők, kik eddig a nagyobb távolság daczára előnyösebben jutottak a trieszti árukhoz, ezentúl a fiumei piaczot fogják megrendeléseikkel fölkeresni. Mezőgazdasági szemle. Az új folyóirat második májusi füzete ismét élénk és változatos tartalommal jelent meg. A füzet eredeti közleményei a következők: Hízóállat-tenyésztésünk fejlesztésének fontosságáról, kiváló tekintettel a bécsi hizómarha-kiállításra. Lehmann Oszkártól. Mely viszonyok között czélszerű a tej lefölözésére a lódítógépet (centrifuge) használni? Benne Martinytól. A gyümölcstermelés jelentősége a mezőgazdaságban Villási Páltól. A gümőkór (tuberculosis). Cselkó Istvántól. A mesterséges szénaszárítás. Thallmayer Viktortól. A külföldi szemlében közlemények vannak a fris hús szállításáról, a szeszgyári moslék etetésének befolyásáról a tejelválasztásról, a nyugat-európai lápjukról, kísérletekről kihizott állatoknak bízott állapotban való tartására, gabonaféléink vízszükségletéről, a burgonyamivelések Jensen módja szerint, a betegségeket okozó gombákról. Az irodalmi rovatban megbeszélvék: A szőlőmivelés és borászat kézikönyve. Irta Molnár István. Milchwirthschaftliche Untersuchungen, den Möllthaler Rindviehschlag betreffend. Irta Felix v. Mottony. Bericht über die internationale Gespampflug-Concurrenz, verbunden mit einer Dampfpflug zu Lundenburg.. Irta doktor. Leo Pribyl. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — május 15. Az üzlet szűk korlátok között mozog. — Magyar uraöreg nehéz 59 — 60, fiatal nehéz 62—.— 62*/a, közép 61 — 62—, könnyű 58 — 60—. — Szedett nehéz 59—.— 60—, közép 58—.—58*/a, könnyű 57—58—. — Romániai bakonyi nehéz--------átmeneti, közép 58—591/« átmeneti, könnyű 56----57*/» átmeneti, eredeti nehéz 56—57 átmeneti, közép----------átmeneti. — Szerbiai nehéz 60—« 62— átmeneti, közép 58—.—60 átmeneti, könnyű 56 — .—57 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással 53—56, 2 éves-------— Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4°/ levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Május 15. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) Az üzlet délután folyamán valamivel szilárdabb volt, de a zárlat felé gyengülés állott be. Eladatott búza őszre 10.10—10.08 írton és tengeri május—júniusra 6.66 írton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután csak nagyon csendesen folyt le, és ami üzlet volt, ez az 5 órai zárlat felé történt. A hangulat meglehetős jó volt, az árak azonban mit sem változtak. — Csakis üzérkedési papírok forogtak. Jegyzéseink: Új aranyjáradék 89,27x/2 élénken keresve. — 5 százalékos papírjáradék 81,szintén valamivel szilárdabb. Osztrák hitelintézeti részvények 308— 308.10. Magyar hitelrészvények 305.25. — Magyar leszámítoló bankrészvények 91.50—91.75. Osztrákmagyar államvasuti részvények 334.25. A zárlat, mely mától fogva már 5 órakor történik, csakis változatlan színezetű maradt. Hajóforgalom Budapesten. Május hó 14-én a Duna balpartján a következő vizi járóművek kötöttek ki: u. m.: Wallenfeld Károly 5. sz. m. h. 100 kbmt. falkővel Bogdányból, Luczenbacher Pál ut. 25. sz. m. h. 128 kbmt. falkövel Szobbról, Dungyevszky Lázár m. h. 2800 mm. búza, 450 mm. árpával Sz.-Tamásról. Kundentag és társa csav. gőzöse 136 mm. kölessel, 1965 mm. tengerivel, 24 mm bürökkel, 1192 mm. búzával, 28 mm. csonttal, 89 mm. rongygyal, 82 mm. füstölt hússal Pancsováról. Liptay János k. b. 4 mm. burgonyával, 25 mm. kenyérrel, 25 mm. zöldséggel, Tóthfaluból. Luczenbacher Pál ut. 26. sz. m. h. 3400 mm. kőszénnel Tóthról. Kovácsis József m. h. 4727 mm. tengerivel N.-Becskerekről.1' ... "■», i' 11 ■ - .....