Nemzet, 1883. május (2. évfolyam, 119-148. szám)
1883-05-04 / 122. szám
Barátose-tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (B Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. II. évi folyam. REGGELI KIADÁS Budapest, 1883. péntek, május 4. KudÓ-HIVATAL : Isrétok-tere, Athenaeum-épilet, földaalit. Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra .......... ................. 2 frt 3 hónapra .. ........................ 6 > S hónapra .. ........ .............................. 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenként ....................... 12 fizetés negyedévenként ....................... 1 / 122. szám. Táviratok. Bécs, május 3. Ő felsége tegnap szentesítette az 1869-iki népiskolai törvény némely határozatainak módosításáról szóló törvényjavaslatot, melyet a reichsrath mindkét háza elfogadott. Bécs, május 3. Az adóügyi bizottság a telekkönyvekre vonatkozó átalános törvénynek részben való módosításáról szóló törvényjavaslatot lényegtelen módosításokkal elfogadta. Berlin, máj. 3. Moltke gr. hosszabb ideig tartó szabadságra Svájczba utazott. Berlin, máj. 3. A »Norddeutsche Alig. Ztg.« kivonatokat közöl a »Siecle,« a »Justice« és a »France« azon czikkeiből, melyekben az olaszországi és spanyolországi republicánusok figyelmessé tétetnek, hogy erkölcsi szövetségesek Francziaország. A »Nordd. Alig. Ztg.« ha nem tartja is örvendetesnek a franczia radicalismus kacérkodását az olasz és spanyol forradalmárokkal, mégis kevésbbé veszélyesnek véli azt az európai békére nézve azon fondorlatoknál, melyeket az orleansi ház trónra visszahelyeztetése esetén az európai államok fővárosaiban csakhamar szőni fogna. Pétervár, május 3. A hivatalos lap közli a varsói tankerület felügyelőjének, Apuchti-nak, kimerítő jelentését azon zavargásokról, melyeket Varsóban a tanulók rendeztek. Mint a jelentésből kitűnik, ezen zavargások főrendezői még ápril 21-én szolgáltatattak át az egyetemi törvényszéknek. Az idézett lap továbbá a hirlapok által terjesztett azon hírt, mely szerint Apuchtin legközelebb odahagyja mostani állomását, teljesen alaptalannak nyilvánítja. Kairó, május 3. Hivatalos jelentés szerint az egyptomi csapatok ápril 29-én megverték a felkelőket, kik súlyos veszteséget szenvedtek; halottjaik és sebesültjeik számát ötszázra becsülik. Mahdi álpróféta helyettese is elesett. Az egyptomiak csak csekély veszteséget szenvedtek. Athén, május 3. A bolgár fejedelem megérkezett és a királyi várakba szállt. A király, a kormányelnök és a külügyminiszter fogadták. A fogadtatás szívélyesen, de csendben folyt le. A szombathelyi püspök fölszentelése: Szombathely, május 3. A herczegprímás szombathelyi megérkezéséről a következőket jelenti a Vasmegyei Közlöny ma megjelent száma: Magyarország bíboros főpapja tegnap délután, 3 órakor, a magyar nyugati vasút rendes személyvonatával érkezett Szombathelyre. Vele jöttek Dulánszky és Császka püspökök is. Daczára a szakadó erős esőnek, a pályaudvaron nagy számú közönség várt az érkező főpapra. Ott volt a megye közönségének fogadó küldöttsége, melynek tagjai közül többen díszmagyarban jelentek meg. A pályaudvar előtt a tűzoltóság képezett sorfalat. A vonat megérkezvén, felnyílott a legvégül csatolt salonkocsi ajtaja, s kilépett belőle Simor bibornokprimás. A jelen voltak kalapot levéve, élénk éljenzéssel üdvözölték. A primás levelén kalapját, fején csak a kis bíborsapka maradt. Folyton mosolygott, s úgy lépett az egyik váróterembe, hol a megye üdvözlő küldöttsége Széli alispán vezetése alatt, s Hidassy püspök és a káptalan tagjai fogadták. Széli Ignácz alispán a következő szavakkal üdvözlő a főpapot: »Legyen szabad Vasmegye törvényhatósága és az egész megye nevében eminentiádat áhitatos kebellel üdvözölnöm és örömteli szívvel mondanom: Isten hozta körünkbe eminentiádat. Engedje meg, hogy ép oly keresetlen alakban, mint eminentiádnak egész megjelenése volt, kifejezzem, amit az egész megye szívből érez és kíván, hogy a királyok királya, ő szentsége és a király kegyelméből fölkent bibornokunkat az egyház, az állam és az emberiség javára sokáig éltesse.« Ismét viharos éljen hangzott, melynek csillapultával ő eminencziája megköszönte a fényes fogadtatást. »Tisztelt uraim — szólt — engedjék megköszönnöm ezt e fényes fogadtatást. Tudom, hogy ez nem engem illet, hanem amaz állást, melyet az államban és egyházban elfoglalok és honnan a közjót előmozdítani igyekszem. Legyünk mindnyájan azon, hogy a nép boldogítását előmozdítsuk, ha mindegyik saját körében munkás lesz és iparkodik kötelességét teljesíteni, úgy az állam csak boldog lehet. — Fogadják hálámat és köszönetemet e szép fogadtatásért és éltesse önöket a Mindenható erőben és egészségben.« A herczegprimás a püspöki diszfogatra szállt, s megindult az impozáns menet a diadal-kapu felé, hol Grimm Károly polgármester a város nevében következőleg szólott: »Főmagasságu bibornok-herczeg-primás Úr! Szombathely város közönsége e mai napon kettős örömünnepet ül, egyrészt azért, mert oly szerencsés lehet eminentiás magasztos személyét a város falai közt mély tisztelettel üdvözölhetni, másrészt azért, mert oly kegyes leend városunk mélyen tisztelt és szeretett méltóságos Hidasy Kornél megyés püspök úr felszentelési ünnepélye alkalmából az egyház szertartási teendőt is itt helyben eszközölni. E nagy kitüntetésért nem mulaszthatom el Szombathely város közönsége nevében a legbensőbb hálaköszönetemnek kifejezést adni, — egyúttal a mindenható Istent buzgón arra kérni, hogy főmagasságodat áldásával elárasztva, öröm- és boldogságában e haza és magyar nemzet javára és boldogitására jó egészségben még igen sokáig éltesse!« A beszédre a primás a következőket mondotta: »Mikor a magyar földmives Bécsben volt és ott a nagyszerű épületeket és temérdek kincseket látta, igy kiáltott föl, mivel lehetne ezt mind megfizetni! Kísérője az égre mutatott, a honnan minden áldás és kincs jő. Az áldás, a mi most onnan felülről jő (t. i. az eső) megfizethetetlen. Isten kegyelméből holnap és azután főpásztoruk fogja az áldást önöknek osztani. Isten áldja meg mindnyájukat.« Eredics Ferenczné urhölgy, a nőgylet elnöke, s Laky Terka urhölgy, a nőegylet titkára egy-egy csokrot nyújtottak át a főpapnak, mire az egy-egy Veszprémben kapott ibolya-csokorral ajándékozta meg a hölgyeket. A primás és kísérete a püspöki palotába szállott. Szombathely, május 3. (Eredeti távirat.) Hidassy Kornél megyei püspökünk felszentelése ma délelőtt ment nagy pompa mellett végbe. A szertartást fényes segédlettel Simor János herczegprimás személyesen végezte. Jelen volt Dulánszky pécsi püspök, Németh esztergomi kanonok és felszentelt püspök. Jelen volt még a fényes ünnepélyen az összes megyei püspökség és a megyei intelligentia. A szertartás teljes három órát vett igénybe; a püspökvártól a templomig a tűzoltóság és megyei pandúrok képeztek sorfalat. Délután kettőtől négyig a várban 100, a seminariumban 150 terítékre fényes ebéd volt. Az első felköszöntőt az uj püspök mondta apápára s az apostoli királyra, éltette továbbá Magyarország herczegprimását. Szavai közlelkesedést keltettek. Másodszor szót emelt a herczegprimás, poharát az általa felszentelt uj püspökre emelve, szerencsét kívánva Szombathelynek az uj főpásztorhoz. Szavait az összes jelenvoltak felállva, szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták. Eadó főispán a főpapságra, Széll alispán az uj püspökre, Stegmüller latinul a herczegprimásra emelte poharát. Este általános kivilágítás volt fáklyás zenével. Szombathely, június 3. (Eredeti távirat.) Radó főispán Hidassy püspök felszentelésének végeztével külön tisztelgett Simor herczegprímásnál és a vele jött püspököknél. Ez utóbbiak még a mai nap folyamán viszonozták a látogatást. A kivilágítás fényesen sikerült. A megyeháza és a városháza »Éljen Hidassy megyés püspök« feliratokkal és transparensekkel vannak díszítve. Az egész város különben kivilágít. Az egyes házakon a legváltozatosabb fényjátékok láthatók. Szombathely, május 3. (Eredeti távirat.) Simor János bibornok primás holnap a déli rendes vonattal ismét visszautazik Esztergomba. Fiume, május 3. (D. E.) A »vörös kereszt« egyesület Szapáry Géza gróf, kormányzónak elnöklete alatt ma tarta meg nagygyűlését, melyben a bizottság összes női és férfi tagjai részt vettek. Háború esetében száz beteget befogadó katonai kórháznak, a bizottság költségén való berendezése elvileg határozatba ment. Bécs, május 3. (Eredeti távirat.) A mai lóversenyek az alábbi eredményekkel folytak le. Claiming- Lakes: gr. Aponyi Antal Radischenje könnyen nyert; Jankovics Gyula Elegant Discretions 2-ik, Baltazzi Ar. Fieddle-je 3-ik, br. Bethmann Sándor Pides-je 4-ik volt. A Lufthausversenyben (1400 frt, 2500 met.) gr. Schlik E. Cambrian-ja könnyen győzött 4 hosszal; gr. Eszterházy Miklós Lehetetlen-je 2 -ik, Baltazzi Ar. Mustang-ja 3-ik volt. A bandicapben (800 frt. 1200 met.) Baltazzi Ar. Incognito-ja könnyen nyert. herczeg Eszterházy Pál Parsifal-ja 2-dik, gr. Batthyány E. — Blaskovics Miki, szöv. Nézsája 3-ik volt, 7 futott. A nyeretlenek versenyében a Fair-Star-Kancza győzött; canterben, Jankovics Gyula elegant Discretion-ja 2-dik, Bleibtreu 3-dik, Digby 4-dik volt. A gátversenyben Schossberger Berd. Etelkája győzött, bg. Esterházy Pál Ridottoja egy pózna elhagyása miatt távoloztatván, feltartatott. A Práter-akadályverseny 1200 frt ki.4800 met. távolságon, gr. Esterházy Miklós Tremoniá-ja nyerte meg 2 hoszszal. Schossberger Nándor Palmyrá-ja 2-dik, Capt. George Strasidlo-ja 3-dik volt, Capt. Noge 6 Maxi-ja kitört. Chester, május 3. (Eredeti távirat.) A tegnapi itteni lóversenyek legérdekesebb futamát a Cup-ot 2'/4 mfd távolságon dr. Rothschild Lipót 3 é. Bizetta-ja (ap. Lord Lyon a. Parma) nyerte meg; Mr. C. Merry 4 é. Beauty-ja, (ap. Prince Charlie a. Symmetry) 2-dik, Sir I. D. Astley 3 é. Sancy Boy-ja (ap. Scamp a. Bridget) 3-dik volt, 6 ló futott. A képviselőházi, évi május hó 4 én, pénteken d. e. 10 órakor ülést tart. A főrendiház folyó évi május hó 4-én d. e. 10 órakor ülést tart. Az országgyűlési szabadelvű párt mai értekezletét Vizsony elnök megnyitván, Pauer igazságügyi miniszter indokolására vita nélkül elfogadtatták a szegényjog szabályozására, valamint a közönséges bűntettesek kölcsönös átszállítására vonatkozólag Olaszországgal kötött szerződések beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok. A törvénykezési szünidőről szóló törvényjavaslatot Engelmeier József előadó indokolta, utána Teleszky István, Móricz Pál, Gáli József, Kőrössy Sándor, Éles Henri, Karuch József és Pauler miniszter szólottak, mire a törvényjavaslat úgy átalánosságban, mint részleteiben elfogadtatott. Végül Pauler Tivadar igazságügyminiszter adta elő azon válasz tartalmát, melyet Komjáthy Bélának a legfelsőbb megkegyelmezési jog tárgyában tett interpellátiójára adni szándékozik. A válasz átalános helyesléssel tudomásul vétetett, mire az értekezlet véget ért. Megyei közgyűlés. Pestmegye rendkívüli közgyűlése, melynek főtárgyát az 1883. évi XV. törvényczikk értelmében készített új megyei szabályrendelet tárgyalása fogja képezni, május hó 9-én fog megtartatni. Hasonló czélból Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye május 10-én tart rendkívüli közgyűlést. Az »Orsz. Ért.« azon lehet, hogy ifj. Szőgyényi-Marich László utódja a külügyminisztérium II. osztályfőnöki állomásában, báró Basetti nagykövetségi tanácsos lenne, bécsi diplomatiai körökben nem tartják valószínűnek. Az európai békeszövetség terve, melyet keddi esti lapunkban már úgy említettünk, mint amely ezúttal komoly tervnek látszik, a »Pester Lloyd«-ban érdekes fejtegetéseknek szolgál alapul. Laptársunk czikkéből, melynek alapgondolatához még lesz alkalmunk hozzá szólni, a következőket adjuk Kétségkívül elég fontos momentum van arra nézve, hogy kedvező hangulatot keltsenek azon birodalmakban is, melyeket ma még a békére nézve megbízhatatlanoknak lehet tekinteni. Érthető ugyan, hogy Francziaország Elszász és Lothringia elvesztését csak nehezen feledi el. Csakhogy annak tudata, hogy e veszteség helyrehozása, minden hazafias fájdalma dacára, a létrejött középeurópai coalitió folytán, lehetetlenné vált s hogy a revanche eszmék fölülkerekedése csak isolálásra vezetne oly téren is, a melyek különben Francziaországnak e coalitió részéről nehézséget nem támaszthatnának — e tudat már is jelentékeny megnyugvást és kijózanodást eredményezett. Ennek fölismerése a franczia erély intensitását, mely a physologia törvényénél fogva kezdetben kizárólag a megsebesített pontra kellett, hogy forduljon, már nagy részben tengerentúli vállalatokra irányította, mint a melyek egyedül nyújtanak számára kárpótlást... Ily fordulat mellett egy harczias Oroszország csakis tehetetlen duzzogásra lenne kárhoztatva, mely hangulat a birodalom benső megrázkódtatásánál fogva csak további catastrophákra vezethetne. A kézzelfogható haszon azonban, mely Oroszországra a consolidatio egy európai rendszeréhez való csatlakozás által leáramlana — nem csupán ázsiai vállalatainak válnék javára, hanem hasznos lenne benső consolidatiójára nézve is, mert az izolált államhatalom, mindenütt, de különösen Oroszország, gyámoltalannak bizonyult a destructív elemekkel és tendentiákkal szemben s csakis egy európai közös eljárás mellett lenne megkísérthető ezek leküzdése vagy csillapítása. Látszólag még leginkább Anglia utasíthatná vissza az ily európai rendszert. Sőt bízva és hivatkozva tengerentúli világhatalmára, könnyen akadályozhatná, a continentális túlnépesedésnek és erőnek, az európai békére és a polgárisulásra nézve annyira szükséges levezetését a tengereken túli világokba. Az északamerikai egyesült államokban azonban, hol könnyen egy rendkívül veszélyes vetélytársa támadhat és Írországban, mindig lesznek oly tényezők, melyek a tengerek urának a mérsékletet és az európai béke rendszeréhez való csatlakozást, ajánlatossá teszik. És kétségtelen, hogy csak is így, minden európai hatalom összetartása által, lehetne a béke eszméjét a népekre nézve gyümölcsözővé tenni. Hasonló viszonyok között jött létre 1815-ben az európai egyetértés, mely akkor szintén egyértelmű volt a lefegyverzéssel. És ma a nagy erőfeszítések és forrongások után, melyeknek mindnyájan tanúi voltunk, ama kimerültség után, mely itt-ott már is bekövetkezett s az óriási hadi budget által ott is fenyegetőzik, hol annak bekövetkezését ma talán még nem is hiszik, ámaz általános óhajtás folytán, hogy minden nép békében akar élni otthon, a népek élettanának törvényei szerint, nagyon okadatoltnak, sőt valószínűnek látszik, hogy az átalános béke korszakának nem sokára ismét be kell következnie. De mint 1815-ben, úgy most is csak egy európai congressus segélyével lehetne e békekorszak útját előkészítni, s ezt egész Európa egyetértésének kellene létrehozni. E congressus tárgyai pedig lennének. Az európai államok birtokviszonyainak meghatározása, az európai békebíróság szervezése, és a sociális problémáknak nem elnyomása, mert az lehetetlen, de nem megoldása. A népiskolai országos törzskönyvek küszöbön álló berendezése alkalmából a belügyminiszter is intézett körrendeletet a közigazgatási bizottságokhoz, mely a következőleg hangzik: A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr részéről, a közoktatási nyilvántartás országos szervezése, illetőleg a népiskolai országos törzskönyvek czélba vett berendezése tárgyában ezen közigazgatási bizottsághoz folyó évi ápril 11-én 11875. szám alatt intézett s a nevezett miniszter úr által velem is közlött rendelet kapcsán, — minthogy a közoktatás oly nagy fontosságú terén a népiskolai országos törzskönyvek létesítése által elérni kívánt czél csak úgy lesz megvalósítható, ha a törvény által arra kötelezett közegek, a reájuk rótt a részbeni feladatot teljes buzgósággal és odaadással teljesítik. A részemről is felhívni kívántam a közig, bizottságot, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr fenti rendeletében a törzskönyvek létesítése tekintetében foglalt meghagyásoknak a legpontosabban megfelelvén, kiváló gondjai közzé sorozza azt, hogy a nevezett miniszter úr által a végrehajtás gyakorlati bevezetésével megbízott kir. tanfelügyelővel egyetértőig megállapítandó eljárási módozat szerint létesített törzskönyvek vezetése körül az arra kötelezett közegek e részbeni feladatukat lelkiismeretes pontossággal teljesítsék. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma déli 12 órakor, Ordódy Pál elnöklete alatt ülést tartott, melynek napirendjét a kincstári birtokokon levő telepítvények után járó váltságösszegek egy részének törlesztésére, 6.800.000 forint erejéig, záloglevelekben felveendő jelzálogkölcsönről szóló törvényjavaslat tárgyalása képezte. Az ülésen, a kormány részéről, Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter és Bureczky Pál miniszteri tanácsos voltak jelen. Elnek az ülést megnyitván, Hegedűs Sándor előadó ismerteti a törvényjavaslatot. Mindenekelőtt kérdi a kormánytól, hogy mennyit tesz ki a telepítvényesek tartozása? mily összeget kap effective az állam ? és mi oka annak, hogy az eredeti törlesztési idő, a javaslat szerint átváltoztatik 42 évre, hogy így meg lehessen tudni, hogy ezen ügylet milyen teherrel lesz a telepítvényesekre és mily eredménynyel az államra. Szapáry dr. pénzügyminiszter kijelenti, hogy a kincstár ez ügyletnél sem nem nyer, sem nem veszt, a telepeseknek törlesztési ideje nem változik. Megemlíti, hogy a földhitelintézet vállalkozott a kölcsönügylet létesítésére, a zálogjegyek értékesítésére előre természetesen határozott összeg nem jelezhető, de miután az értékesítésnél az állam befolyása biztosítva van, az veszteséggel nem fog járni. A földhitelintézet nem fogja most a záloglevelek egész összegét az államnak megfizetni, hanem csak az elárusított záloglevelek pénztári eredményét. Az intézet az államnak ingatlan partialis birtokait fogja subsidiaris jelzálogul leköttetni. A p p o n y i Albert gr. megjegyzi, hogy ilyen javaslathoz való hozzájárulását mindig attól teszi függővé, hogy a telepesek helyzete legalább ne roszszabbodjék, sőt kívánatosnak tartaná, hogy ezeknek helyzete még javíttassák, és igy nevezetesen megkívánja, hogy azon telepesek is, akik terhesebb törlesztési kötelezettségben állanak, t. i. rövidebb és így nagyobb évi járulékok fizetésében, szintén részesüttessenek a földhitelintézettel megkötendő ügylet azon előnyében, hogy hosszabb időre kisebb részleteket fizessenek, ha szerződéseiket ily irányban módosítani kívánják. Kifogásolja azon, a javaslatban foglalt intézkedést, hogy joga legyen a rideg üzleti szempontból eljáró intézetnek a telepesek ellen közvetlenül fordulni és bármikor a törvényes eljárást folyamatba tenni. És miután így ezen javaslat nem fog könnyíteni, sőt rosszabbítani a telepesek során, úgy ebből a szempontból mint azért, mert a javaslatban nem lát egyebet, mint az évi deficitnek törzsvagyon elidegenítése általi fedezését, kénytelen azt, mint a kormány pénzügyi politikájának egy alkatrészét elvetni. Szapáry Gyula gr. kijelenti, hogy a törlesztési részletek a telepesekkel lettek megállapítva, és még most is csak tőlük függ, hogy ezen törlesztési időt megváltoztassák. A kifogásolt rendelkezés tárgyában azt hiszi, hogy azon változtatni nem lehet, mivel ezen eljárás a földhitelintézet alapszabályainak rendelkezésén alapszik. Megemlíti még, hogy már a költségvetés tárgyalása alkalmával jelezte ezen ügylet létesítését és pedig épen a deficit fedezésére, amiről máskülönben a nyert felhatalmazás folytán más hitelművelet útján kellene gondoskodni. Hefi Ignácz az államhitel szempontjából nem tartja elfogadhatónak a jelen javaslatot, amely nem egyéb, mint a jövő jövedelmek elcomptiálása. Súlyosnak tartja különösen azon rendelkezését a javaslatnak, hogy a földhitelintézet megkívánja, hogy a telepesek jelzálogtárgyain kívül és az állam erkölcsi kezességén felül, még az állam ingatlan jelzálogot is nyújtson ezen kölcsönért. Jobbnak látná: a deficitet rente kibocsájtása által fedezni. A javaslatot nem fogadja el. Rakovszky István nem hiszi, hogy ezen mivelez az állam hitelét megrontani fogja, sőt javulását várja egy oly intézkedéstől, mely a deficitnek jövedelem értékesítése általi fedezését eredményezendi. A javaslat szövege tekintetében azonban a részletekben tüzetesebb módosításokat tart kívánatosnak. Harkányi Frigyes elfogadja a javaslatot, a telepeseket terhelőt nem lát a javaslatban, de a kibocsájtandó záloglevelek fix árfolyamának a törvénybe leendő iktatását nem tartja helyesnek. Láng Lajos a javaslat azon intézkedését, hogy az illető intézet a telepesek ellen közvetlenül fordulhasson, nemcsak helyesnek, de annyira nélkülözhetlennek tartja, hogy a nélkül a javaslat az állam érdekeit mindenben meg sem óvná. Szintén szükségesnek tartja a részletekben a tüzetesebb szövegezést. Miután még Szapáry gr. miniszter válaszolt Helfy észrevételeire és a részletekre előhozottak tekintetében arra utalt, hogy azokra nézve leghelyesebb lesz az illető szakasznál nyilatkozni, a javaslat felett az általános vita befejeztetett és a bizottság többsége a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következett a részletes tárgyalás. A czímnél és az 1. §-nál Hegedűs azon módosítást ajánlja, hogy fejeztessék ki világosabban, miszerint a telepesek számára az állam közvetítésével leszen a kölcsönügylet megkötendő, nehogy a jelenlegi szöveg félreértésekre adjon alkalmat. A bizottság a czímet némi irályi rövidítéssel fogadta el, az 1. §-t pedig Hegedűs fenti módosítványa ellenében részben változatlanul, részben azonban azon korlátozó rendelkezéssel, hogy a pénzügyminiszter mellékjelzálogul csakis az intézet alapszabályainak megfelelő kiegészítő mellékérték erejéig köthet le kincstári birtokokat. Rakovszky a 2. §-ban kívánná felvétetni azt, hogy a záloglevelek értékesítésére a pénzügyminiszternek a határozó befolyás biztosíttatik. A bizottság ezt elegendőnek tartotta csak a jelentésbe felvétetni. Láng Lajos és Rakovszky még annak felvételét is kívánják ezen §-ban, hogy a telepeseknek joguk van az átíratásig a 42 évi törlesztési időt akkor is igénybe venni, ha alapszerződésük rövidebb lejárati határidővel volna kiállítva. A pénzügyminiszter és Bureczky Pál miniszteri tanácsos felszólalása után a bizottság a 2. §-t változatlanul elfogadta, fentartván az Apponyi gróf által kifogásolt d) pont alatti rendelkezést is. Ezután a törvényjavaslatnak többi szakaszát némi irályi módosítványnyal elfogadtatván, a tárgyalás befejeztetett és az ülés véget ért. Az országgyűlési függetlenségi párt ma tartott értekezletén folytattatott a pénzügyi bíráskodásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Vidicskay, Lázár, Szederkényi stb. felszólalásaik és észrevételeik után, különösen a pénzügyminiszter hatásköre a kinevezésre nézve, úgy az illetékességre nézve a minisztertanácsra ruházott hatáskör, a 21. §., hogy az »Ítélet a felek kérelmén túl nem terjedhet« stb., mint rendkívüli fontosak állapíttattak meg s kiválólag észrevételezés tárgyaiul tűzettek ki. Több kisebb módosítvány is adatik be. A tárgyalás ezzel befejeztetett. Az amerikai írek gyűlése. Távirataink említették már, hogy az amerikai írek gyűlése, mely múlt hó 27-én ért véget, hosszabb határozatban nyilvánította rokonszenvét az ír nép iránt. A ma érkezett angol lapokban bővebb részleteket találunk ezen gyűlésről. A »Times« levelezője mindenek előtt kiemeli, hogy a dynamit-párt ezen a gyűlésén nem tüntetett; közli azután az elfogadott határozatot, mely így hangzik: »A conventben összegyűlt amerikai ír nép elhatározta , hogy az írországi angol kormánynak, mely bitorláson kezdődött, erőszak által tartja fenn magát, nem teljesíti egyáltalán kormányzó kötelességeit és a kormányzottak szavazatait sohasem szerezte meg, nincs morális joga Írországban létezni, hogy az ír fajnak világszerte kötelessége támogatni az ír népet, amidőn ez minden törvényes eszközt megragad, hogy nemzeti önkormányt létesítsen; hogy fenntartás nélküli, állandó, erkölcsi és anyagi támogatásunkat biztosítjuk Írországi földjeinknek a nemzeti kormány helyreállítására irányzott törekvéseihez; hogy e czél hathatósabb előmozdítása végett minden segélyforrásunkat consolidáljuk és felelős, illetékes testületet létesítünk, nevezetesen a conventben képviselt és később belépni óhajtó társulatokat amerikai ír nemzeti ligában szervezzük, amelynek feladata lesz; a Charles Stewart Parnell elnöklete alatti írországi ír nemzeti ligát támogatni; hogy szívünk mélyéből helyeseljük Butler limericki püspök érzelmét, hogy Forster vad korbácsának minden csapása új bizonyságát szolgáltatja Parnell értékének és újabb igazolása a Parnell iránti bizalomnak és hálának; hogy rokonszenvezünk az ír munkásokkal, kik állapotukat javítani igyekeznek és valamint ezelőtt támogattuk a bérlőket a földesurak ellenében, úgy sürgetjük, hogy a bérlők igazságosak és emberségesek legyen a munkások iránt; hogy azon szavakkal, melyek miatt egy ír parlamenti tag börtönbe záratott, kívánjuk, miszerint a bérlő tisztességes napi munkáért tisztességes napi bért fizessen a munkásnak ; hogy miután Angolország az amerikai verseny folytán hanyatlani kezdő anyagi nagyságát főleg a gyáraknak köszöni, komolyan tanácsoljuk ir földjeinknek, ne vegyék meg Angolországban azt, amit Írországban előállíthatnak, illetve Amerikából vagy Francziaországból hozathatnak; lekötelezzük magunkat arra, hogy előmozdítjuk az ír gyáripart, és az ír gyártmányok behozatalát Amerikába és mindent elkövetünk, hogy az amerikai kereskedőket lebeszéljük az angol gyártmányok árusításáról; hogy az állítólag szabadelvű angol kormány megérdemelte a világ minden méltányos emberének megvetését és utálatát, amiért vád és per nélkül elfogatott több mint ezer ír polgárt, továbbá sok nemeslelkű hölgyet, akik a földesúri kapzsiságnak és az angol törvénynek földönfutókká tett áldozatait segélyezték; hogy az angol kormány politikája, mely véginségre juttatta az ír parasztokat és garas nélkül küldte őket az Egyesült Államokba, természetellenes és embertelen. Tisztelettel felhívjuk az Egyesült Államok kormányának figyelmét ezen igazságtalanságra, tiltakozunk annak folytatása ellen és utasítjuk az ezen gyűlés által választandó tisztviselőiket, miszerint tiltakozásunkat adják át az Egyesült Államok elnökének , tiszteletteljes, de szilárd hangon sürgessék, hogy az Egyesült Államok kormánya ne segélyezzen oly szegényeket, kiknek nyomorát az angol rossz kormányzat okozta, de figyelmeztesse Angolországot, hogy hozzánk ne küldje szegényeit.« A határozat utolsó pontja végül köszönetet nyilvánít Patrick Egan, Dillon, Sheeley és Harris ír honfiaknak. E határozat elfogadása után Sullivan Sándor chicagói ügyvédet elnöknek, Byrne cincinnatii őrnagyot alelnöknek és Hynes titkárnak választotta a gyűlés. A központi tanácsba minden állam delegátusai egy-egy tagot választottak. Az amerikai lapok kifogásolják, hogy a gyűlés egy szóval sem kárhoztatta a dynamit-párt eljárását,így a »New-York Times« nevezetesen megjegyzi, hogy ez a mulasztás, miután nyilván szándékos, gyanút fog kelteni a közönségben; a »New- York Herald« is úgy vélekedik, hogy a gyűlésnek kárhoztatólag kellett volna nyilatkozni a fénnek által alkalmazott eszközök felett. A »New-York Tribune« ellenben megelégedéssel constatálja, hogy a gyűlés a dynamitpárttól távol tartotta magát. A »New-YorkWorld« reméli, hogy a gyűlésnek lesz eredménye és hogy az Egyesült Államok kormánya az angol követnek ki fogja jelenteni, miszerint az amerikai írek elleni panaszokat nem fogja meghallgatni mindaddig, amíg Angolország jó kormányzatot nem szervez Írországban. Megemlítjük végül az Agence Reuter sürgönyét, mely szerint a dynamitpártnak április 29-én titkos ülése volt, melyen zajos viták folytak. O’Donovan Rossa itt kijelentette volna, hogy »kielégő« tervek készítettek, melyeket a jövő fejlemények fognak megismertetni. Érdekes adatokat találunk egy külföldi lapban Sullivan Sándorról, aki az amerikai írek ligájának elnöke lett. Fiatal, 35 éves ügyvéd, eleinte betűszedő volt, de csakhamar reporteri álláshoz jutott a »Chicago Times«-nál, mely lap a chicagói íreknek volt közlönye. Sullivan itt az írek érdekében igen kíméletlen, brutális eszközökkel küzdött, minek folytán sok kellemetlen viszályba is bonyolódott. Mintegy kilencz évvel ezelőtt nőül vette miss Buchanan írónőt, aki szintén nagy hévvel védte a sajtóban az írók ügyét, de utóbb abbahagyta a hírlapírást és tanítónő lett. 1875-ben a chicagói iskolai bizottság egyik ülésén egy angol azt vetette szemére egy ír tagnak, hogy a tanítónőktől, kiknek kineveztetését előmozdítja, tiltott gyümölcsöt fogad el jutalmul. Az angolt felhívták, bizonyítsa be vádját. Ekkor ez Sullivan nejére tett eélzást. Tizenöt percrcel rá Sullivánék megtudták a dolgot. Sulliván mit sem szólt, zsebébe tett egy revolvert, karon fogta nejét, elment vele az angol bizottsági taghoz, kihivatta a szobából és pár percnyi szóváltás után lelőtte. Sulliván ezen tett miatt háromszor állt az esküdtek előtt, de miután ezek csak egyhangú szavazattal nyilváníthatják a vádlottat vétkesnek és ez esetben nem tudtak megegyezni, az állam kénytelen volt az ügyet elejteni.