Nemzet, 1883. június (2. évfolyam, 149-178. szám)

1883-06-10 / 158. szám

SmRKKenpPoffic: Barátok­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. II. évi folyam. JöiBC-HrritAB: Barátok-tere, Athenaeum-épület, földiárm!. Előfizetési du: Postán küldve, vagy Budapesten hánhve beadva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra .......................... 8 frt 8 hónapra .......................... I * 8 hónapra « .......................... 18 > Az esti kiadás postai kifiánküldáseárt felül­fizetés negyedévenként „ .. .. . .........­­ » REGGELI KIADÁS Budapest, 1883. vasárnap, junius 10. 158. szám. Budapest, junius 9. üzleti hetiszemle. I. Gabona- és terményüzlet. Búzában igen szilárd irányzat mellett indult meg az üzlet, miután őszi határidőre rohamosan emelkedtek az árak. Főleg ennek tulajdonítható az, hogy a kész búza ára egy napon 25—30 krral emel­kedett. Csakhamar azonban kedvezőtlenebb fordulat állott be, miután malmaink a búzát bizlalók folyton növekedő árköveteléseinek nem feleltek meg, sőt jóval olcsóbb árakat ígértek, mint a megelőző napokon. Az üzlet e képen vontatott lett és csupán akkor volt is­mét forgalom, midőn eladók és vevők kölcsönö­sen megértették egymást. A­ki eladni kívánt, annak 15, majd újból 5—10 krral olcsóbb árakkal kellett megelégednie, úgy hogy a hét első napján ér­vényesült áremelkedés a hét zárlatáig teljesen ele­nyészett. Forgalom nem volt nagy, a múlt hetit pe­dig épenséggel nem közelítheti meg. Mindössze kö­rülbelül 80,000 mmázsa búza került eladásra. Leg­magasabb ár 11 frt 35 kr. volt 81 kilós tiszavidéki búzáért. Tudósításunk bezárta előtt közvetlenül ismét megszilárdult az üzlet iránya, úgy hogy 5, közbe­­közbe 10 krral magasabb árak könnyen voltak elér­­hetők.­­ Felemlítjük még, hogy a lefolyt héten kész szokványbúzából 9 forint 90 kv. és 10 frton nagyobb mennyiségek kerültek eladásra A határidőüzlet eleinte ezúttal is igen élénk­nek mutatkozott, de forgalom tekintetében nem szá­mít annyit, mint a megelőző hét. Mindamellett a le­folyt hét is szolgáltat említésre valót jelentésünkhöz. Első irányban azt, hogy az üzlet folyton-folyvást in­gadozó volt. Perczek dolga volt az, hogy majd szi­lárd, majd lanyha hangulat kapjon lábra, minek kö­vetkeztében pedig áraink nagyon változtak. Tíz­­tizenöt krajczárnyi emelkedés vagy csökkenés napi­renden volt. Jellemző azonban az üzlet mai állására ama körülmény, hogy a szilárdabb árak sok­kal könynyebben érvényesültek, mint a csökke­nők. Ez arra mutat, hogy nagyobb árcsökkenés egyhamar alig várható. Búzában őszre 10,88 frton történt az első kötés, mely ár rohamosan egész 11.20 frtig emelkedett, de majd 11.10—11.14 frtra, fokról­­fokra aztán egész 10.70 írtig csökkent. Ezen ár azon­ban, jóllehet többször adatott, csupán néhány pilla­natig tarthatta magát, úgy, hogy zárlatkor közönsé­gesen ismét 10.80—10.85 frt volt jegyezhető. A le­folyt héten 1884. márczius—áprilisre is történtek már kötések és pedig 11.23—11.26—11.22 és 11.18 frton. Zárlatkor az üzlet szilárd és igen élénk for­galmú volt. Kötések történtek őszre 10.86 frttől 10.98 frtig. Kivitelre csekély mennyiségű búza adatott el,­­ azért, mert az exporteurók látva a kész búza árának rohamos emelkedését, tartózkodtak a bevásárlástól. Tudtunkkal csupán 3000 mmázsa első rendű búza adatott el 10.50 írton egy tiszavi­­déki állomáson. Rozsból kevés került a piac­ra, a vételkedv ellenben jóval növekedett. Ennek folytán áraink, ösz­­szehasonlítva a múlt hét jegyzésével, 10—15 krajczár­­ral emelkedtek. Eladatott 6—8000 mmázsa a követ­kező árakon : közönséges rozs 7.60—85, elsőrendű 7.90 írton. Szokványrozsból szeptember — októberre néhány ezer mmázsa kelt el 7.75 írttól egész 7.90 írtig, zárlati jegyzés 7.85 frt pénz, 8 fo­rint áru. Tengeriben gyenge volt a behozatal, az árak ennek következtében tíz krajczárral emelkedtek. Közönséges tengeriért 6.70—6.75, bánáti tengeriért 6.80—6.82^2 frtot fizettek; az összes heti forgalom 20,000 mmázsa lehetett. Bánáti tengeriben határ­időkre meglehetős élénk volt a forgalom és majdnem állandóan szilárd hangulat mellett folyt az üzlet. Ez­úttal, már 1884 május-juniusra is történtek kötések 6.65, 6.60 és 6.50 írtán. Zárlati jegyzések, tengeri 1883 május-juniusra 6.88— 90, julius-augusztusra 6.98—7. Árpában egészben 8000 mmázsára tehető a forgalom; az árak a múlt hét óta nem változtak. Jegyzéseink a következők : etetésre szánt áru 7.15 7.40, jobb minőségű 7.50—60, malátaárpa 8 frt. Zabban meglehetős jó vételkedv mellett folyt az üzlet, alárendelt zabért néhány krajczárral többet fizettek. Eladatott 5— 6000 mmázsa a következő ára­kon: Elsőrendű zab 6.65—6.80 frt középminőségü 6.45—6.55 frt, alárendelt 6.30—6.40 frtig. Szokvány­zatban őszre nem volt nagy forgalom, árak 6.78— 6.85 frt között mozogtak. Lisztüzlet. (Rosenberg Károly tudósítása a »Nemzet« számára.) A vetések állásáról érkező ked­vezőtlen jelentések és a gabonaüzlet emelkedő irányza­ta szilárdul hangolták a lisztpiaczot is. Számos kötés történt, különösen fekete lisztfajokban és egyes el­adások külföldre finom fajokban. Kárpát különösen későbbi szállításokra élénken kerestek. Jegyzéseink a következők: 0 12845 67 8 20. 19.50 19. 18. 16.50 15.60 14.50 13.50 12.70 8*/. 8»/« 9 F G 12.10 9. 750. Korpa 4.50. 4. Hüvelyesek. Lényegesen csekélyebb kereslet mellett a hüvelyes veteményüzlet a legutóbb lefolyt héten élénkségéből sokat veszített, a kínálat egyre nagyobb s az árak egyes czikkeknél lassanként alább szállnak. Bab lanyhább irányzat mellett oláhországi áru 10.25—10.50 frt, erdélyi 9.75—10 frt, Dunavi­­déki áru 9.25—9.50 frt, törpe bab 11.75—12 frt, barna bab 11.25—11.50 frt, régi áru 8 frton kinál­­tatott. Borsó gyenge forgalom mellett 9.50—10 frt. Köles kevés szállittatik, oláhországi áruért, mely majdnem teljesen hiányzik 8.50—8.75 frtot szívesen fizetnek, magyarországi 7.75—8 frt. Köleskása rendkívül nagy keresletnek örvend; a nyers­anyag­nak nagy nehézséggel jár a beszerzése, e miatt a gyá­rak a korábbi megrendeléseknek alig bírnak eleget tenni s igen elfoglalvák ,ára emelkedőben 13.25—13.50 frt. Muhar lanyha 11—11.25 frt. Kender­mag csendes, a szükséglet csekély: 10.50—11 frt. Bükköny keresett, 7—7.25 frt. L­e­n­m­a­g 12 frt 25 kron kínálva. Mák csekély forgalmú, szürke 28 frt, kék 31 frt. Sertészsír, egyrészt az olcsó sertésárak másrészt a nagyon csekély kereslet miatt nagyon csekély árnak örvend. Hordóstól 69—70, hordó nél­kül 66—67 frt. Táblás szalonna 60 frt, füstölt 67 frt métermázsánkint. Szeszüzlet. A gabnaárak emelkedése egyrész­ről s a Galicziából és Csehországból érkező számos vételi utasítások másrészről újólag megszilárdították a szeszárakat. Jóllehet a külföld nem valami különö­sen sokat vásárolt, a kínálat mégis oly kicsiny volt, hogy még a belföldi szükségletet sem fedezte. A for­galom nem volt nagy, az irányzat azonban rendkívül szilárd. Kész áru finomítóknak 32 frt, nagyban 32*/a .frt, fogyasztóknak 33 frt. Gyapjúüzlet. A vásár óta az üzlet egészen jelen­téktelen , a héten is csak egy kis tétel hibás bácskai egynyiretű­ gyapjú adatott el 60 frton, és szintén kis mennyiségű hegyi kétnyiretű posztógyapjú 84— 85 frton. Petróleum. A külföld árai a héten igen határo­zatlanok voltak, majd magasabbak, majd alacsonyak, a hét végén Hamburgban tartott a hausse, fizettek petróleumért nagyban 248/4 frtot, egyes barrelekben 25 frtot 100 kgként kész­pénzben. Határidőre ugyanazok az árak. Gyarmatáruk. (Hubenay József jelentése.) Az áruüzletben általában javulás állott be és miután nem vagyunk pessimisták, constatáljuk ezt a gyar­matáruüzletről is, de e brancheban a javulás oly kis­mérvű volt, hogy az élénkülés még nagyon hathatós emelkedésére van szükség, hogy alapos javulást je­lenthessünk. Erre azonban a nyári saison miatt még kilátás sem lehet. Mindazáltal figyelemre méltó a jelenlegi üzletmenet, főleg azért, mert a­mennyire a »jó« kifejezés használható, a múlt év megfelelő idő­szakához, az, és ha az ősz megtartja azt, a­mit ígér, a kilátások kedvezők,­­ a gyarmatáru kereskedelem panaszai is csökkenni fognak. Az egyes czikkekről az alábbi tudósítást kö­zöljük : C z u k o r. Az elmúlt nyolc­ nap sem hozta meg az annyira várt és annyira szükséges lecsapó­dásokat. A répa, mely ilyenkor nagyobb nedvességet nemcsak elviselhet, de arra mélhatlanul szüksége van, sokat szenved, még­pedig nemcsak a szárazság, hanem a férgektől is. Természetes, hogy ily körül­mények között a fejlődés nagyon elmarad. Külföl­dön sokkal kedvezőbb az időjárás a répára is. Német­ország, Francziaország, valamint Belgium czukor­­répatermelői teljesen meg vannak elégedve, egyedül Oroszország az, hol a répaaratási kilátások nem kedvezők. A nemzetközi nyersczuko­r-piac­on az el­múlt héten nem fordult elő lényeges változás. Az üz­let meglehetősen stagnál és pedig a kölcsönös tar­tózkodás folytán. A finomítók, a finomított czukor nem épen kedvező árviszonyai, valamint az elég je­lentékeny behozatalok miatt, nem bocsátkoznak na­gyobb vásárlásokba és a tulajdonosok azon remény­ben, hogy a cubai és brazíliai termésben nagy deficit leend, nem igen kínálnak. Angliában az irányzat egészben véve nem változott, Hollandiában valamivel gyengébb, Párisban az árak ingadoztak, de végre az alacsonyabbak emelkedtek túlsúlyra.­­ A belföldi piac­on igen szűk határok között mozgott az üzlet. Az árak részben változatlanok, részben valamivel ol­csóbbak, az új campagnera nem fordultak elő figye­lemre méltó kötések. Az üzérkedés is szünetel és je­lentékeny tételeknek már birtokában lévén, nagy tartózkodást tanúsít. Finomított czukor helyzete majdnem azo­nos. Londonban süveg- és koczka­ czukor 3—6 pennyt hanyatlott. Párisban meglehetősen szilárd maradt az irányzat, de az üzlet élettelen, Hollandiában az árak valamivel alacsonyabbak, épúgy a német piac­okon. A belföldi piac­on süvegczukorban az eddigi árak mellett élettelen maradt az üzlet, milé gyorsan elve­­szíte a múlt hetekben nyert javulást. Vidéki keres­kedőink tájékoztatása czéljából közöljük azon árakat, melyeket a finomítók a jövő campagnera ma kinál­nak: Raff. I. és II. 1883/4. nov.—áprilisra 45.25 frt, 5 kilós süvegekben 45.25 frt, 3 kilós süvegekben 45.75 frt. Az I. és II. czukor egyforma árai úgy ér­tendők, hogy a gyárosok a megrendelésnek egyenlő mennyiséget szállítanak mindkettőből. Koczka-czukor ugyancsak nov. áprilisra 47.25 frt, hulladék 44.25 frt, pilé centrifugal 42 frt, melis 42.25 frt, c­ukorliszt 45.50 frt 100 kilónkint. Nov.—szeptemberre az árak *­, írttal magasabbak. A heti átlagos árakat követ­kezőkben közöljük: Raff, legfinomabb 46 frt, finom 45.50 frt, közép 45 frt, melis legfinomabb 44.50— 44.25 frt, finom 44—43.75 frt, közép 43.50—43.25 frt, közönséges 43 frt 100 kilónkint fogyasztási adó nélkül. Kávé. A helyzet a lefolyt héten sem javult, sőt ellenkezőleg inkább még további hanyatlás kon­statálható. A legtöbb piac­on állandóan kedvtelen a hangulat, a forgalom vontatott, jól­lehet tulajdonosok engedményekre hajlandók, különösen Londonról ál ez. Havreban készáru el van hanyagolva és a baisse erősen érvényesül. Nyomasztó a hangulat azért is, mert Santos és Rióból újabb és nagyobb szállításokat jeleznek. A belföldi piac­on is megfelelőleg lanyha az irányzat, az ügynökök nem képesek üzletet kötni és a forgalom csakis a legsürgősebb szükségletek fedezésére szorítkozik. Az árak valamivel gyen­gébbek. Fűszerek kevés kivétellel valamivel gyen­gültek. Fekete b­o­r­s megtartotta múlt heti árait, fehér olcsóbban kapható, fahéj iránt kevés a ke­reslet, gyömbér lanyhább, szerecsendió és virág tartják áraikat, szegfűszeg gyengébb, szegfűbors hiányzó vételkedv mellett kínált, csillag­an is nem változott. Tea pár hét előtt még szilárd volt, de most már állandóan lanyha irányzatot követ és az még fokozódni fog, ha az új termésből megérkeznek az első szállítmányok. H­e r­i­n­g. Az üzlet, különösen Mátyás fajok­ban elég élénk, ajókában (szardella) különösen szilárd az irányzat, mert a halászat állandóan ked­vezőtlen. Sertésüzlet. Budapest-Kőbánya, jan. 8. (Az első magyar sertéshizlaló és kölcsön-előlegező rész­vénytársulat jelentése.) Habár e héten a felhajtás igen csekély mérvű volt, az üzlet mégis csökkenő árak mellett lanyhább volt, mint a múlt héten, mivel a kivitel igen kevés s a forgalom csak a belföldi fogyasztási szükségletre szorítkozik. H e t i á 11 a g árak: magyar válogatott áru 260—300 kilogram súlyban 56 krajczár, csekélyebb minőségű 55 kraj­­czár, 220—260 kgr, nehéz 531/2—57 kr, 300 kgron felüli öreg 53—54 kr, vidéki sertés 52—53 kr. Át­menetileg: szerbiai 50—56­/2 kr, romániai 54— 56 kr, tüskés 50—52 krajczár kgként tiszta súlyban. Takarmányárak: Tengeri 6.95 frt, árpa 7.85 frt mmázsánkint, készfizetéssel. Helybeli sertésállomány: jun. 1-én maradt 117,641 Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva. drb. Felhajtatott: az alvidékről hízott 843 darab, hizlalni való — darab, Szerbiából 1396 db, Romániából 523 darab, a magyar államvasúton át hízott 1672 darab, hizlalni való 971 darab, budai vámon át 129 darab, hajón (szerémi) darab , a vidékről — darab összes állomány: 123,195 darab. Elhajtatott: a felvi­dékre 751 darab, Bécsbe 1863 darab, Csehor­szágba 499 darab, Bodenbachon át 625 darab, Ruttkán át 247 darab, Délnémetországba — db, budapesti fogyasztás­­3464 db, kültelki fogyasztás 100 darab, kőbányai hentesek fogyasztása —darab, magyar államvasuton át 184 darab, összesen 7733 db; állományban marad: 115,462 db.A részvény­szállásokban van 20,174 db sertés. Az egészségügyi és átviteli szállásokban jún. 1-én maradt 15,330 darab sertés. Felhajtatott: szerbiai 1396 darab, ro­mániai 523 db, összesen: 17,249 darab. Elhajtatott 3583 db, marad az állományban 13,666 db és pe­dig 5570 darab szerbiai, 8096 darab romániai. Az egészségügyi szemlénél január 1-től a mai napig 1055 drb sertés a fogyasztástól elvonatott és technikai czélokra használtatott fel. II. É r t é k U z I e t. (A »Nemzet« tudósítójának heti jelentése.) V. A. A tavasz fejlődésével, reményeivel és csalódásaival épen most vonul el szemeink előtt. — Az elmúlt zord időszak hatása most jelentkezik a sarjadzó csemetéken. Akármilyen az időjárás, akár kedvező, akár kedvezőtlen, mind visszahat azon zsenge növényszálra, mely majdan az emberi nem létét biz­­tosítja. — Nem csoda, hogy a világ annak fejlő­dését ép oly érdekkel kíséri, mint az anya egyetlen csecsemőjének lélekzetét, sóhaját, mosolyát. Nem is csoda, ha a természet jelen érdekes kor­szakában, mind­az, a­mi a növények fejlődésére és az év termésének minőségére és mennyiségére befolyást gyakorol, a közfigyelmet az izgatottság legnagyob fo­káig igénybe veszik. Nem akarjuk taglalni, hogy milyen az idei ter­més állása és milyenek a kilátások. Csak azt consta­táljuk, hogy a gabonaárak felszökkenése Ameriká­ban és minálunk, a pénzpiac­okra mindenütt bénító befolyást gyakorol, mely annál intenzívebb volt, mi­nél nagyobb mértékben befolyásolták a közvéleményt ellenkező, tehát lanyha irányban azon sok csalódá­sok és kedvezőtlen politikai és pénzügyi előzmények, melyek az egész lefolyt évet és főleg a telet tétlen­ségre ítélték. A jelen héten volt forduló­pont is. Azt hittük, mint már számtalanszor ezelőtt, hogy ez a valódi fordulópont, hogy most már csakugyan megkezdődik a javulás. A gabonaárak sülyedni kezdtek. A rémü­let, melyet a rozsdahirek keltettek, lecsillapult. Ame­rikában az árak nem emelkedtek többé, sőt inkább csökkentek. Az angol és az európai piac­ok lanyha­­ságukban makacsul megmaradtak. A vérmes vásár­lók tehát kénytelenek lesznek leszállítani ismét a túlbuzgósággal felcsigázott árjegyzéseket, melyek forgalmunknak egyáltalában nem használnak, hanem ártanak. A kivitel megszűnik, az adásvevés megakad, a malmok megállanak és az értékek lejebb szállanak, egyszerűen azért, mert a »rendiment« megszűnt, azaz, hogy a vásárlás a mi piac­unkon a külföld részéről ki nem fizeti magát. Meg vagyunk győződve, hogy a kijózanodás a gabnabirtokosoknál csakhamar be fog állani és hogy saját érdekükben csakhamar meg fogják találni azon határvonalat azon szerencsés juste­ milieut, melyet túlszárnyalni csak saját nagy kárukkal volnának képesek. Hogy a lefolyt hét fordulópontot képezett más tekintetben is, azt a Szuez csatorna közgyűlésének csendes lefolyása is mutatja. Az angol kormány ter­mészetesen szigorúan azon szerződés alapján fog megmaradni, melynek erejénél fogva a Szuez-csatorna társaságának igazgatóságában állását elfoglalta. Mi mindig mondottuk, hogy a compromissum az egyedüli mód ezen szerfelett fontos ügy békés el­rendezésére, és ez így lévén, az angol kormány bizonyára létesíteni fogja a compromissumot. Hogy az új csatorna hívei Angliában még egy ideig erősen fognak demonstrálni és a franczia érdekeltség­re nyomást gyakorolni, az már az angol taktika ter­mészetéből folyik. De hogy a dolog illőleg el fog intéztetni, az bizonyos. A múlt héten Párisban a Rothschild-hitelin­tézeti csoport tagjai közt lefolyt értekezletek a ma­gyar aranyjáradék conversiójának kérdését nemcsak újra napirendre tűzték, hanem az eljárásra nézve is czélszerűbb intézkedéseket tettek. A magyar pénz­ügyminiszter kétségkívül érvényesítette nézeteit ez ügyben, és mi azon megyőződésben vagyunk, hogy a conversio nincs elnapolva, hanem hogy most már mentül előbb keresztül lesz vive. Most, és nem az ősz, mikor a pénz ismét mindenütt szűk lesz, az ideje a conversiónak. A pénz most nem drága, sokkal olcsóbb soha sem volt. Amsterdamban 31la°l0-ra, leszállították a bankrátát. Ha ott nem féltik az arany készletet, melynek be­szerzésére csak az imént nagy erőlködéseket tettek, és áldozatokat hoztak, akkor a nyomás nem lehet nagy. Az angol piac­on is olcsóbb a pénz, és így bi­zonyos, hogy a tőzsdék összhangzó közreműködése által a nyár elején meg fogjuk végre valósíthatni régi óhajunkat , a conversió befejezését. A párisi piac­ sem oly elhagyatott, mint volt eddig, és ha nem is oly ruganyos még, mint volt, de nagyobb műveletekre készül. A helyi értékek forgalma csak a malom­­papírokra szorítkozott, melyek eleinte a fennemlített okok miatt szenvedtek, de most már ismét vesztesé­güknek legnagyobb részét ismét helyrepótolták. Még felemlítendő, hogy a biztosító társaságok részvényei az év kedvező körülményei által igen elő­nyös helyzetbe kerültek, minthogy káraik a legkeve­sebb mértékre szorítvák. A valuta nem akar lejebb szállni, hanem folyton magas feszes állásán megmarad. Ezen álla­poton csakis ismét az ősz, a kivitel megkezdése után fog változtathatni. seknek, az országos iparegyesület f. évi és hó 17-én (vasárnap) délelőtt az új városház nagy termében tar­tandó közgyűlésének befejezésekor az itt helyen és időben történő ünnepélyes kiosztására tisztelettel meg­hívni. Az oklevelek és érmek írásbeli meghatalmazott által is átvehetők. Az ünnepélyes kiosztásnál át nem vett kitüntetések 8 napig alálírt jegyzőnél (Nákó-ház II. emelet 10. ajtó) őriztetnek és az­ illetőknek, esetleg igazolt megbízottjaiknak átadatnak. Az ezen határidő alatt át nem vett érmek a tulajdonosoknak postai után fognak kézbesittetni. Budapest, 1883. junius 9-én. Dr. Herich Károly volt bizottsági elnök, Szász Róbert volt bizottsági jegyző. Névjegyzéke azon mezőgazdák­, bortermelők­és iparosoknak, továbbá azon közreműködőknek és se­gédmunkásoknak, kik az 1882. évi trieszti kiállítás alkalmából kitüntetve lettek. I. Díszoklevelet nyertek: Bernfeld Mór, Budapest. Fischer Sámuel, Herend. Gázgyár igazgatósága, Ganz és J. féle részvénytársaság. Gold­berger Samu, F. és fiai: Koller Károly, Kratzman Ede, Máday Izidor, Magy. kir. dohányjövedék köz­ponti igazgatósága, Magy. kir. földmivelés ipar- és ker. minisztérium. Ugyanannak központi mintapin­­czéje, magy. kir. pénzügyi igazgatóság, magy. kir. vasgyárak közp. igazgatósága, Margitszigeti fürdő­­igazgatóság, Mechwart András, mint a Ganz és I. féle részvény­társaság igazgatósága, Neuschloss Mar­­czell és Ödön előbb Neuschloss fiai. Stowasser I. Budapest. II. Aranyérmet nyertek: a) Kiállítók: Adamovics Elek Újvidék. Andrássy Aladár gróf Budapest. Andrássy Gyula gróf, Budapest. Bor­sod- miskolczi gőzmalom részv. társaság, Miskolcz. Borszéki­ fürdő és üzlet­ igazgatóság, Borszék. Böhm Farkas fia, Braun testvérek, Budapest. Chevallier testvérek, Fiume. Chottek Ottó és Rudolf gr., Futták. Csik József, Deutsch Zsigmond, Budapest. Domány I. , Arad. Eissler Jóniás és fiai, Kassa. Első magy. gyapjumosó és bizományi részv.­t., első magy. maizéna és tengeri keményítő gyár, Ellinger Ede, Engel Adolf és fiai, Budapest. Erdélyi pincze-egylet, Kolozsvár. Erdődy Ferencz gróf, Galgócz. Fischer Vilmos, Ko­lozsvár. Gál József dr., Ménes. Groedl testvérek, M.­­Sziget. Grünstein Henrik, Gschwindt-féle szeszgyár részv. társaság, Haas Adolf, Hatschek Ignácz, Hed­­rich et Strausz, Herzog M. L., Hirschler Mór, Hoff­mann C. I. Hölle, Pietsch-Fleischman és társai, Ká­­lazdi nővérek, Karácsoni Guidó gr., Budapest. Ke­mény István báró, Csombord. Khuen Hédervári Károly gróf, Hédervár. Kimer József, Klösz György, Kölber testvérek, Korizmich László, Kremer Fülöp, Budapest. Kubicz N. János, Kühne Eduard, Sz.­­Fejérvár. Lenussy Marczell, Fiume. Lipinszky János, Looser testvérek, Lőrincz István, Magyar asphalt részvény­társaság, Budapest.Miklós Ferencz, Virányos Puszta. Morelli Gusztáv, Müller testvérek,Nagy Ist­vánná, Neuschil Alajos, Budapest. Neukomm Val. fiai, Versecz. Neuschloss Károly és fia, Nöthling Vilmos Budapest. Palugyai J. és fiai Pozsony. Pekár Imre Budapest. Pick Henrik és Vilmos Kis-Czell. Pozsonyi gőzmalom Pozsony. Prückler Ignácz, Ráday Gedeon gróf, Riessz testvérek, Rosenthal H. Buda­pest. Rupprecht Mihály Sopron. Rusk­ György Fiume, Schossberger Henrik, Schossberger S. és fia Buda­­pest. Schwarcz Móricz Máté-Szalka. Stern Ignácz Streliszky (fényképész), Strobentz testvérek Buda­pest. Szabó Lajos, Tarczal. Szalay Imre, Lölle. Tei­­rich et Leopolder, Testory Antal, Budapest. Teutsch B. József, Segesvár. Tisza Kálmán, Budapest. Vegyi és terménygyár, Fiume. Winkelhoffer Mátyás, Wör­­ner és társa, Wack M. és fiai, Budapest. Zayugróczi mű­faragászati iskola, Zay-Ugrócz. Zeyk József, Gombás. Zwack József és társa, Budapest. b) Közre­működők és segédmunkások: Baurek József, Buda­pest Bezerédi Pál mint a kir. földm. ipar és ker. minisztérium selyem­tenyésztési biztosa, Szegszárd. Bodolla Lajos, Bonyhádi Antal, Czettel Gyula, Ehr­lich Sámuel, Forc­e Roman, Goszleth István, Gul­den, Budapest. Hartmann Sándor, Ungvár. Juhász J. G., Trieszt. Kvassay Jenő főim. ip. és kér. minisz- Cultur mérnökségének vezetője. Liebstein Zsigmond kiállítási felügyelő, Mangold Móricz, Márkusz József, Márton Miklós Miklós Gyula mint a kir. földm. ipar­és ker. minisztérium központi mintapinczéjének igaz­gatója Budapest. Pivota Ferencz, Besztercze. Rich­ter Gusztáv Selmecz, Thék András, Tschenke E., Zipernowsz­ky Budapest. III. Ezüst­érmet nyertek Aczél Péter, Arad. Alpár János, Boglár. Arzt Pál, Brassó. Bán­hegyi J. C. Budapest. Bak Lajos, Kolozsvár. Beinsch S. J. Szeged. Bikafalvi Máthe D. Budapest. Boditzki et Schawernock, L.­Szt. Miklós. Brogle József, Buda­­pest. Gementi Lucian, Fiume. Colligoi Romilda, Fiu­me. Darvasay Károly, Diamant M., Budapest. Do­mány József, Arad. Ecker Antal, Ruszt. Egger E. fia, Első gyapjúmosó és bizományi részv. társulat, Budapest. Elter János ifj., Temesvár. Erdődy István gróf, Gáboltó. Faur János, Lugos. Feivel Lipót, Fischer Jakab. Budapest. Fuchs Miksa, Ugyanaz, Kenyérmező. Fürdő-igazgatóság, Balaton - Füred. Ugyanaz, Koritnyitza. Ugyanaz, Tarcsa. Fürth A. Budapest. Gerendy István, Sövényfalva. Gigante, Ágoston, Fiume. Gross et Weisz, Budapest. Guisch Mihály, Versetz. Guthjahr és Müller, Budapest. Guttman D. F., Szombathely. Gyürky Pál, Tiszolcz. Harmonia részv. társaság, Budapest. Harnisch és társa, Beszterczebánya. Hatschek Ignátz, Budapest. Hauser Károly, Versetz. Herczeg, Hirsch, Müller és Schweiger, Budapest. Hillebrand V., Sopron. Hirsch József L., Holzmann Ede és Muschitzky M, Budapest. Horvát testvérek, Kolozsvár. Jankovits Tivadar, Tót­ Györk. Janky és Rimánoczi, Nagyvá­rad. Josic Luka és Jár., Újvidék. Kachelmann Károly. (Folytatása következik.) A trieszti kiállítás érmeinek kiosztása. A következő meghívót vettük: Van szeren­csénk az alábbi névjegyzékben felsorolt mindazon mezőgazdákat bortermelőket, iparosokat, közremű­ködőket, és segédmunkásokat, kik az 1882. évben Tri­esztben tartott kiállítás alkalmából kitüntetve lettek, valamint az érdeklődő közönséget a nyert kitüntető­ KÖZLEMÉNYEK. A magyarországi takarékpénztárak és bankok statistikája az 1882-iki évről. Mihók Sándor a »Magyar Compass« pénzügyi évkönyv szerkesztője a következő adatokat bocsátja rendelkezésünkre. 1881. év végén volt Budapesten 5, a vidéken 317, összesen 322 takarékpénztár. 1882. év folyamán vidéken alakult 16, marad 1882. végén. Bpesten 5, a vidéken 333, ösz­­szesen 338 takarékpénztár. Az ezek által tett forgalom következő főmérleget eredményezett. Főmérleg 1882. deczember hó 31-én. Vagyon: (Activa) készpénz dec­ember 31-én 8.338,258 frt, bankváltó 116.837,467 frt, hitelegyleti váltó 1.896,164 frt, ösz­­szesen 118.733,631 frt, kötvénykölcsön 26.553,450 frt, jelzálogkölcsön 88.734,718 frt, előleg és kézizálog 10.258,100 frt, értékpapírok 77.982,537 frt, ingat­lanok 10.899,727 frt, adósok 13.572,713 frt, vegye­sekben 2.014,361 frt, vesztesség (2 intézetnél) 43,372 frt, főösszeg 357.130,868 frt. T­eher: (Passiva) be­fizetett részvénytőke 22.201,802 frt, ált. tartalékalap és kamata 6.220,157 forint, különleges tartalékok 7.582,498 frt, nyugdíjalap 1.353,166 frt, betét és tőkekamat 292.933,429 ft, folyószámlában 2.910,088 frt, kamatozó pénztári jegyek 1.147,950 frt, kama­tozó jelzálog levelek 421,900 frt, viszleszámítolt vál­tók 7.401,290 frt, hitelezők 6.794,911 frt, vegyesek­ben 2.344,376 frt, nyeremény egyenleg 1882-ben 5.819,301 frt, főösszeg 357.130,868 frt. Az átlagos jövedelem 1882-ben a kö­vetkező volt: Budapesten: brutto 25 frt 89 kr, netto 18 frt 52 kr. A vidéken: brutto 26 frt 33 kr, netto 17 frt 65 kr. Az összesített taka­rékpénztáraknál: brutto 26 frt 21 kr. netto 17 frt 71. kr. Egybevetve a fentebbi főmérleget a már előzőleg közzétett 117 magyarországi bank és hitelintézetek főmérlegével, az 1882-iki végeredmény a következő: A magyarországi 455 hitelintézet főmérlege 1882. deczember hó 31-én. Vagyon (Activa) készpénz dec­ember 31-én 13.209,694 frt, bankváltó 181.551,229 ft, hitelegyleti váltó 5.027,151 forint, összesen 186.578,380 forint, kötvénykölcsön 29.271,181 frt, jelzálogkölcsön 193.544,223 frt, elő­leg és kézizálog 23.758,932 forint, értékpapírok 107.803,837 frt, ingatlanok 17.779,098 frt, adósok 39.465,928 frt, vegyesekben 13.535,739 frt, vesztes­ség (3 intézetnél) 133,373 frt, főösszeg 625.080,385 forint. Teher: (Passiva) befizetett részvénytőke 81.385,752 frt, ált. tartalékalap és kamata 9.371,858 frt, különleges tartalékalap 17.795,176 frt, nyugdíj­alap 1.694,248 frt, betét és tőkekamat 337.547,254 frt, folyó­számlában 10.825,337 frt, kamatozó pénz­tári jegyek 6.699,440 frt, kamatozó jelzálog levelek 105.460,610 frt, viszleszámítolt váltók 11.825,692 frt, hitelezők 23.378,176 frt, vegyesekben 7.679,158 frt, nyeremény egyenleg 1882-ben 11.417,684 frt, főösszeg 625.080,385 frt. Az összesített főmérleg nyo­mán a magyarországi hitelintézetek 1882-ben brutto 14 frt 03 krt, netto 10 frt 61 krt jövedelmeztek. A budapesti és vidéki bankok és takarékpénztárakról külön-külön egybeállitott és a fentebbi adatok alap­jául szolgált 1882-ik évi főmérlegek és jövedelmi át­lagok a sajtó alatt álló és még f. évi Julius hóban megjelenő »Magyar Compass« 1883-iki Xl-ik évfo­lyamában lesznek közzétéve. Az »Erdészeti Lapok«, e kitünően szerkesztett szakfolyóiratunk f. é. V. füzete a következő tartalom ■ mal jelent meg: Erdei famagvak gyűjtése és cseme­ték nevelése ügyében, irta Illés Nándor, m. kir. fő­­erdőtanácsos. Az amerikai fürészü­zlet kérdéséhez, r­ta Maderspach Viktor. Adatok az Abies excelsa D. C. két fajzatának hazánkban való előfordulásához, és néhány szó az A. excelsa D. C. tobozpikkelyeinek alakjáról, irta Dietz Sándor. A fegyveradóról és a vadászati adóról szóló 1883. évi XXIII. törvény­­czikk. Könyvismertetés, Fekete Lajostól. Lapszemle. Adatok az »Erdészeti műszótár«-hoz, közli Blattny Ernő, kataszteri erdőbecslő. Vidéki levelek, írták Marosi Ferencz és Ziegelhoffer Mihály, és változatos különfélék. Magyar kir. államvasutak. A magyar vasúti kötelék II. rész III. X. és XI. szám díjszabási füze­teihez tartozó I. sz. pótlékok i. é. julius hó 1-én lép­­életbe, melyek által a magánzó küldemények szállí­tására vonatkozó küldemények szállítására vonatko­zó a fődíjszabásokban foglalt kivételes díjszabások a III. füzetben foglalt VII. sz. kivételes díjszabás kivé­telével hatályon kívül helyeztetnek. Ezen pótlékok példányai a m. kir. államvasutak díjszabási ügyész­­osztályában és a részes vasutaknál megszerezhetők. Budapesten 1883. junius 8-án. Az igazgatóság. Élő szamócza-bokrok a köztelki gyü­mölcsarnok­­ban A korán érő gyümölcsök sorát tudvalevőleg a cseresnye és a szamócza nyitják meg, ez utóbbinak gyümölcsei távolabbról nem igen szállíthatók s le­szedve nem sokáig maradnak épen. A puszta-ózsáki (Tolna megye) alapítványi uradalom mükertészete en­nélfogva, hogy nagy kiterjedésű szamócza-telepe ma­gáról nevelt magyar eredeti újdonságát kellően be­mutathassa, 5 külön fajú, csebrekre ültetett s félérett gyümölcsökkel gazdagon megrakott szamócza-bokrot küldött a köztelki gyümölcskiállitásra. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése — junius 9. Az üzlet folyton változatlan. — Magyar urasági öreg nehéz--------.---------, fiatal nehéz 56—.------közép 53'/..—55—, könnyű-----.------. — Szedett nehéz 58— 4 — , közép 53—.—53'/ti könnyű----------. — Romániai bakonyi nehéz 55--------átmeneti, közép 53 — 54— átme­neti, könnyű 52—53— átmeneti, eredeti nehéz----------­átmeneti, közép 50—52— átmeneti. — Szerbiai nehéz 53 — 54— átmeneti, közép 52—58— átmeneti, könnyű 50—51 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4•/• levonással 45—50, 2 éves------- — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4V. levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megté­ríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Június 9. Gabonaüzlet. (L. üzleti hetiszemlénket.) Értéküzlet. (Esti t­ő­z­s­d­e.) A délután ismét ismét emelkedő irányban mozgott, és pedig gyors tempóban, miután a tőzsde újra beleszokta magát, a conversió közelségének hitelt adni. A jobb külföldi jegyzések is elősegítették a mozgalmat. Jegyezünk: 4°/'o aranyjáradék 88.75—89—88.85. 5 szá­zalékos papírj. 86.75—87—86.90. Osztrák hitel­intéz. részvények 294.50—296.20—295.20—295.50. — Magyar hitelbank-részvények 292—293.75. Ma­gyar leszámítoló bankrészvények 87.75—88.50— 88.25. — Osztrák-magyar államvasuti részvények 326—327. A zárlat 5 órakor a következő ára­kat mutatja: 6 százalékos aranyjáradék —... — 4°/0-os aranyjáradék 88.90. 5 százalékos papírjárad. 86.87­/S. — Osztrák hitelrészvények 295.60. — Magyar hitelrészvények 293.75. Magyar leszámítoló bankrész­vény 881/4. — Osztrák magyar államvasuti részvény 326.50. A hangulat szilárd.

Next