Nemzet, 1884. október (3. évfolyam, 749-779. szám)

1884-10-21 / 769. szám

Budapesten, 1884. évi október hó 13-án Tre­­fort s. k.­ — Udvari vadászat. Ma volt az ez évi vadász­­idényben az első szarvas vadászat. A vadásztársaság tagjai közül az előre megállapított programm szerint d. e. 11 órakor Szent-Mihályon a következők gyűltek össze: Edelsheim Gyulay báróné, Eszterházy Miklós és Monet grófok, Offerman Iván báró, Pallavicini őrgróf, Baltazzi Aristid, Berczeviczy Ádám, Teleki József gróf. Erre a Kuntsman és a hozzá tartozó sze­mélyzet a magukkal hozott szarvasok egyikét szaba­don bocsátották, pár perc­c­el később pedig a 31 szarvaskopót is eleresztették és ezzel kezdetét vette a vadászat. A szabadságot nyert szarvas felhasználva az alkalmat, gyors iramban menekülni igyekezett, a szarvas kopófalka utána. Kevés ideig tartó iram után sikerült megmenekülnie mert a kopók nem voltak ké­pesek utolérni. Ezután kibocsátottak egy másik állatot, de bizony ez is egy negyed órai üldözés után egy mocsáros nádasban elrejtőzött és igy a kopók szem elől tévesztették. így azután kénytelenek voltak az ütést abban hagyni a nélkül, hogy hallal­ jutalmazta volna a szívósan kitartó sportmaneket.­­ A minisztérium ajándéka Szász Károlynak. Szász Károly reform, püspököt és miniszteri tanácsost a vallás és közoktatásügyi minisztériumtól való meg­válása alkalmából a minisztérium tisztviselői értékes és díszes ajándékkal lepték meg ma délelőtt. Művészi készítésű ezüst tintatartót nyújtottak át neki a mi­nisztériumban Szász Károly egykori hivatalos helyi­ségében, hol a minisztérium összes főbb hivatalnokai összegyűltek. Dr. Hornig Károly miniszteri ta­nácsos tartott rövid üdvözlő beszédet, melyre az ün­nepelt meghatottan válaszolt s aztán a jelenlevők mindegyikével kezet szorított s mindegyikétől újból búcsút vett. — Jaeger tanár holnap este tartja előadását a gyapjuregiméről a fővárosi vigadó kis­termében. Je­gyek az érdekesnek ígérkező előadásra kaphatók Grill K. udvari könyvkereskedésében (Dorottya­­utcza 1.) . A hírlapírók nyugdíjintézete javára a Groedl testvérek, e kitűnő hírű mármaros-szigeti gyártulaj­donosok, ötszáz forintot küldöttek Ujváry La­josnak, mint az »Írók és Művészek Társasága« elnö­kének, a következő szép levél kíséretében : »A magyar írók és művészek társaságának több kiváló tagjától vettem a f. é. szeptember 20-áról kelt iratot, melyben meleg köszönetüknek adnak kifejezést azért az igen csekély szolgálatért, amelyet mármarosi kirándulásuk alkalmával nyújtani szerencsés lehet­tem. Üzleti összeköttetéseim már több év óta vezet­tek Magyarországba, mi alkalmul szolgált nekem arra, hogy ez országot és embereit jobban megismer­hessem. A közvetlen tapasztalás csak fokozta meggyő­ződésemben mindazt a szépet és jót, amit ezelőtt csak hallomásból és olvasásból ismertem és kedves köte­lességemmé tette az érdeklődést ez ország közdolgai iránt. Abban a meggyőződésben élek, hogy a végzet nemcsak azokra szab kötelességet valamely állam közügyei terén, akik annak polgáraiul születtek, de azokra is, akik ott vendégszerető otthont találván, közszabadságában és oltalmában ép úgy részesülnek, mint saját polgárai. Midőn az Önök díszes tár­saságához szerencsém volt, jól esett tapasztalnom nemcsak leereszkedő szivességeket és jóindula­tukat, melylyel hozzám és üzlettársaimhoz visel­tetni kegyesek valának, de azt is, hogy éles megfigye­lésüket nem kerülte el az a törekvésünk, hogy mi nemcsak hasznot várunk, de a magyar ipar előmoz­dítására törekedni bármily csekély mértékben is benső örömünket képezi. — Fogadják az írók és művészek társaságának azok a tisztelt tagjai, akik irántam és üzlettársaim iránt ezt a szíves figyelmet tanúsították, szívből jövő köszönetünket. E megtisztelő szívélyes érintkezés figyelmeztetésül szolgált nekem arra is, hogy mily kiváló része van a szellemi tényezőknek az ország haladásában, a közreműködés előmozdítá­sában és hogy mily díszes helyet foglalnak el a ma­gyar írók és művészek a művelt nemzetek versenyé­ben! Nem lévén alkalmam ennek buzdításához más­kép hozzájárulni, felhasználom e választ arra, hogy felkérjem Nagyságodat, miszerint a mellékelt 500 frtot a hírlapbról nyugdíjalapra fordítani és igénytelen személyemet az alapítók sorába felvenni kegyesked­jék. Fogadja Nagyságod kiváló tiszteletem nyilvání­tását, melylyel vagyok Mármaros-Szigeten, 1884. évi október hó 14-én a »Groedl testvérek« czég nevében Groedl Lajos.« A levélhez mellékelt 500 írtot a hir­lapirói nyugdíjintézet javára Urváry befizette a hazai takarékpénztárba. — Bókas János, a pesti szegény gyermekkór­ház igazgató-főorvosa, ma délután 1/­ 4 órakor hosszas szenvedés után meghalt. Súlyos vesztesége ez a magyar tudományos világnak, mely európai hirű ki­tűnőséget veszít benne, oly férfiút, ki a tudományt nagybecsű önálló kutatásokkal vitte előbbre, mint gyakorló orvos nagy, áldásos tevékenységet fejtett ki és Budapesten oly gyermekkórházat létesített, melyet a szakférfiak Európaszerte felülmúlatlannak, minta­szerűnek ismernek el, élannyira, hogy Budapest a gyermekgyógyászat terén diadalmasan állja ki az ösz­­szehasonlítást Európa legnagyobb városaival. Bókai János 1822 május 27-én született Iglón, középiskolai tanulmányait szülővárosában, továbbá Rozsnyón és Eperjesen, az egyetemet Budapesten s Bécsben végezte; 1847-ben avattatott Pesten orvos­tudorrá, 1848-ban pedig sebész és szemészmesterré; 1847 elején a pesti szegény-gyermekkórház se­gédorvosa, majd helyettes igazgató lett; 1852 február 15-ikén a szegény-gyermekkórház egy­let közgyűlése által ezen intézet rendes igaz­gató főorvosává neveztetett ki, és mint ilyen fárad­­hatlan, nagy sikerű tevékenységet fejtett ki. Főtörek­vése volt a gyermekkórházban jelentkező fiatal orvo­sokat a gyermekgyógyászatba bevezetni s ő maga is ezen tudományágnak szentelő minden tehetségét és abban annyira jutott, hogy Európaszerte első tekin­télynek ismerték el. Érdemei elismeréséül 1861-ben egyetemi magántanárrá, 1867-ben rendkívüli tanárrá, 1873. febr. 2-án pedig nyilvános rendes tanárrá ne­veztetett ki. Király ő felsége 1872. jan 22-én a kirá­lyi tanácsosi czímet és a vaskorona rendjelt adomá­nyozta neki. Az orvostudományi irodalmat Bókai szá­mos oly műves gazdagította, melyek a gyermekgyó­gyászat terén korszakot alkottak és a külföldön is nagy feltűnést okoztak. Néhány hónappal ezelőtt el­esett a gyermekkórházban és megütötte a térdét; azóta folyvást szenvedett. Özvegye (szül. Szabó Ju­dit) és két fia siratja; egyik fia, Bókai Árpád, a ko­lozsvári egyetemen rendes tanár, másik fia, Bókai Já­nos, tanársegéd a budapesti orvosi egyetemen és a gyermekkórház rendelő főorvosa. Bókai János temetése holnapután d. u. 3 órakor lesz. — A »Pesti sze­gény gyermekkórház-egylet« választmánya holnap d. u. 4 órakor a Stefánia szegény gyer­mekkórházban rendkívüli ülést tart, dr. B­ó­k­a­i J­á­­n­o­s elhunyta alkalmából. — A főváros küldöttsége a királynál. A király ő felsége a mai kihallgatás alkalmával fogadta a fővá­­ros küldöttségét, mely Ráth Károly főpolgármester vezetése alatt Kamermayer Károly polgármester, Gerlóczy Károly alpolgármester, Mendl István, Ra­­docza János, Forgó István, Ghiczey Samu, Magyar­­ Gyula és dr. Gombár Tivadar törvényhatósági biz. tagokból állott. A küldöttség tagjai mindannyian díszmagyarban voltak. A király a legkegyesebben fo­gadta a küldöttséget, melynek nevében Ráth Károly főpolgármester a következő beszédet mondotta: »Felséges császár és apostoli király! Legke­gyelmesebb urunk! Budapest főváros törvényhatósá­gának küldöttsége legmélyebb alattvalói hódolattal jelenik meg felséged legmagasabb trónja előtt, hogy a törvényhatósági közgyűlésnek egyhangú lelkesedés­sel hozott határozata folytán a m. kir. operaház meg­nyitása alkalmából legmélyebb hálával párosult kö­szönetének adjon kifejezést, felséged királyi kegyelme és bőkezűsége által létesített eme nagyszerű s monu­mentális mű alkotásáért, mely a főváros fejlődésének hatalmas lendületet adott és mindenkor egyik fődiszét s fénypontját fogja képezni. Fogadja felséged kegyel­mesen Budapest fővárosának ezen legbensőbb ragasz­kodással párosult háláját és engedje legmélyebb alá­zattal kérnünk, hogy a fővárost ezentúl is legmaga­sabb királyi kegyelmében részeltetni méltóztassék.« Ő Felsége válaszában örömének adott kifeje­zést a fölött, hogy az operaház létesítése oly szépen sikerült. Hozzájárult az a főváros fejlődéséhez, mely, mint örömmel tapasztalja, oly szépen halad. A fővá­ros úgy szépészeti, mint építészeti szempontból is foly­ton emelkedik és biztosítja a küldöttséget, hogy jövő­re is mindent meg fog tenni a most már a világváro­sok sorába lépő főváros érdekében.­­ Ráth Károly főpolgármester ezután a kerepesi­ út végén épült nagy lovas laktanya alapkőletételi ünnepélyére hívta meg ő Felségét, a következőket mondva: »Engedje meg Felséged, hogy a főváros tör­vényhatósági közgyűlésének szintén egyhangú lelke­sedéssel hozott határozata folytán a főváros törvény­­hatósága képviseletében egy legalázatosabb kérelmet terjeszszünk Felséged elé. Budapest főváros még 1883-ban közgyűlési határozatával kimondotta, hogy a főváros területén az új beszállásolási törvény ren­delkezéseinek mindenben megfelelő s egy egész lo­vas ezred befogadására alkalmas laktanya építtes­sék, és ezen lovaslaktanya építése helyéül az érde­kelt hatóságok hozzájárulása mellett a külső ke­­repesi­ úton fekvő 42 hold kiterjedésű telek jelöltetett ki. Miután ezen határozatunk kormányhatósági jóváhagyást nyert, az építési munkák vállalkozási uton kiadattak és folyó évi szeptember hó 15-én meg­kezdettén, már annyira haladtak, hogy az épület alapköve legközelebb elhelyezhető leend. — Ezen laktanya egyike lesz fővárosunk legjelentékenyebb építményeinek, s egyszersmind első s legnagyobb lovassági laktanya, mely berendezésénél és felszere­lésénél fogva a törvényben megszabott kivánalmak­nak minden irányban megfelel. A midőn főváro­sunk a monarchia védereje érdekében, a trón és haza iránti tántoríthatatlan ragaszkodástól vezé­reltetve, ily jelentékeny mű létesítését elhatározta, — egyhangú lelkesedéssel azon leglázatosabb óhajá­nak adott kifejezést, hogy ezen lovassági laktanya Felséged legmagasabb nevét viselhesse, és hogy alapkövének letétele fővárosunkra nézve örök időkre emlékezetes ünnepélyességgel történjék. — A fővá­ros törvényhatósága képviseletében ugyanezért azon legalázatosabb kérelemmel járulunk Felséged ki­rályi trónja elé, miszerint az épülő laktanyának »Ferencz József lovassági laktanya« néven elneve­zését legkegyelmesebben megengedni, és az alapkő­­letétel ünnepélyességét legmagasabb személye meg­jelenése által emlékezetessé tenni méltóztassék. Ezen legalázatosabb kettős kérelmünket bátorkodtunk je­len feliratba is foglalni és legmélyebb hódolattal ese­dezünk, miszerint azt legkegyelmesebben átvenni és azok felett királyi kegyelmével határozni méltóz­tassék.« Ő felsége a polgármester beszédére válaszolva kijelenté, hogy örömmel értesült a lovaslaktanya fel­építéséről, készséggel megengedi, hogy az róla nevez­tessék el és az alapkő letételi ünnepélyt október 30-án délután 1 órára tűzte ki.­­ Miután ő felsége még rövid ideig társalgott a főpolgármesterrel, a kül­döttség tagjai távoztak és József főherczegnél tették tiszteletüket. Itt is a főpolgármester volt a szónok; meghívta a főherczeget az alapkőletételi ünnepélyre és József főherczeg megígérte, hogy jelen lesz az ün­nepélyen, mely ismét arról tanúskodik, hogy »kedves hazánk fővárosa, az ő szülővárosa« szépül, halad. — A magyar tudományos akadémia III. (termé­szettudományi és mathematicai) osztálya ma délután az akadémia kis üléstermében felolvasó ülést tartott, Stoczek József elnöklete alatt. Első felolvasó S­z­i­­­y Kálmán volt, ki adatokat olvasott fel Bolyai Farkas életéből. A világhírű magyar mathematicusnak még életrajza sincs megírva. Mindaz, amit életéről egy ta­nítvány följegyzett, igen hézagos. Újabban a nagy tu­dós fia, Bolyai Gergely sok adatot jegyzett föl. Eme följegyzések Szilyhez jutottak, ki azokat rendezte, egybeállitotta s a Vályi Gábor és Koncz József ta­nároktól kapott uj adatokkal kiegészítette. Ezen élet­rajzi adatok előterjesztése képezte a felolvasás tárgyát. A második felolvasó Mihálkovics Géza rendes tag volt, aki érdekes rajzokkal és kisérleti mutatvá­nyokkal fűszerezett székfoglaló értekezését tartotta meg »az ivarmirigyek alaki és boncztani értelmezésé­ről.« Azután H­a­n­­­k­e­n Miksa értekezett a buda­keszi márga mikroskopi faunájáról. — Margó Ti­vadar rendes tag végül két értekezést olvas fel, melye­ket a tudományegyetemi állattani intézetben saját kutatásaik után írtak a szerzők. Az első értekezés Szigethy József é­s »a folyami rák zöld mirigyei­nek boncz-, szövet- és élettanáról« szól. A második ér­tekezés ifj. Apáthy István é­s a »Najadaeák szövetta­nát« tárgyalja. Dicsérettel említi a szerzőnek saját tapasztalatai után összegyűjtött nagy részben uj ada­tait s a művet szintén melegen ajánlja a kiadásra. Ezután zárt ülés következett. — Halálozás. T­ö­m­ö­r­y Sándor, a fővárosban átalánosan ismert fiatal ember, élete 27-ik évében, hosszas szenvedés után, október hó 18-án Bécsben elhunyt. — A műegyetem tanártestületének tisztelgése Szász Károlynál. Abból az alkalomból, hogy Szász Károly, az új dunamelléki ref. püspök, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban elfoglalt állását oda­hagyta, a műegyetem tanári kara Kriesch János rec­tor vezetése mellett testületileg tisztelgett szombaton délután Kálvin­ téri püspöki lakában. A tisztelgők­nek, kik közül a tanári kar egyetlen tagja sem hi­ányzott, Kriesch János volt a szónoka. Szász Károly meghatva válaszolt a beszédre s nem a saját buzgó­­ságának, de hivatalos kötelmeinek rótta fel a kivívott szép eredményeket.­­ A »Debreczen« czimü lap után több újság azt közölte, hogy Móricz Pál az államtól Mármarosban 18 ezer hold erdőt vásárolt volna. Erre vonatkozólag felkérettünk annak kijelentésére, hogy Móricz Pál testvéreivel együtt vásárolt ugyan Mármaros megyé­­ben nagyobb területű erdőségeket, de egyetlen egy holdat sem az államtól. — A kolozsvári egyetem ifjúsága az egyetem 10 éves fennállása emlékére ünnepélyt rendez. Ünnepi szónoknak Békésy Károly, a »Kolozsvári Közlöny« szerkesztője és a kolozsvári egyetemi kör első elnöke kéretett fel. Közreműködésre a rendezőség Splényi Blaha Lujza bárónőt is fel fogja kérni. — A kolozsvári kör tegnapi közgyűlésén D­e­á­k­y Albert indítványt tett, hogy a kör tagjai egymás kö­zött erkölcsi solidaritást vállaljanak és hogy a kör tagjaival szemben esetleg sálykép is eljárhasson. Az indítvány közhelyesléssel fogadtatott. — A rendőri központi épület szokatlan mozga­lomnak volt ma színhelye. Látás-futás, suttogás volt mindenütt. Pontban 1/4 12 órakor érkezett meg J­e­­kelfalussy Lajos miniszteri tanácsos, mint kikül­dött miniszteri biztos Kárffy Lajos miniszteri fo­galmazó kíséretében. Jekelfalussy azonnal T­h­a­­­s­z Etek főkapitány hivatalos szobájába ment, hol egy­mással hosszasan beszélgettek. Azután Jekelfalussy elfoglalta a számára berendezett hivatalos helyiséget, mely Máltás kapitány és Magyari titkár szobáiból áll, míg ideiglenesen Máltás a 38. számú, Magyari a 37. számú szobába mentek át. Mire a miniszteri tanácsos odaérkezett, akkorára odarendelte Thaisz Elek főkapitány Géczy és Farkassányi kerületi kapi­tányokat és a régebben a központi büntető osztálynál működött, de időközben a kerületekbe beosztott rend­őrtisztviselőket. Jekelfalussy azonban valamennyit el­bocsátotta azon megjegyzéssel, hogy ha szükség lesz rájuk, be fogja őket idéztetni. Ezután a központi bűn­ügyi osztályban működő tisztviselőket rendelte maga elé, kiknek értésére adta, hogy a belügyminiszter megbízásából, mint kiküldött miniszteri biztos a vizs­gálatot megkezdi. Igen szigorúan — mondá — de igazságosan fogja azt végig vezetni. Felszólította őket, hogy minden szabálytalanságról tegyenek neki jelen­tést, hogy ezzel munkálkodását megkönnyítsék, s vé­gül utasította valamennyit, hogy holnap délután 4 órára összes restantiáikat hozzá adják be. Végre Maj­­tényi tanácsossal hosszasabban conferált és aztán So­mogyi Ferencz tanácsossal megkezdte a kihallgatást. A miniszteri biztos úr — mint halljuk — a délutáni órákat rendesen a főkapitánysági épületben fogja töl­teni a vizsgálat folytatása czéljából.­­ Miután a Mi­­norich és Kállay fogalmazók felfüggesztése folytán a főkapitányság bűnügyi osztályának személyzete keres­­kedett, Thaisz Elek főkapitány végzésileg utasította Zsinszky György VII. kerületbeli kapitánysági fogal­mazót, hogy működését a központi bűnügyi osztály­ban folytassa; őt viszont a VII. kerületben Majsay János IV—V. kerületbeli kapitánysági tisztviselő helyettesíti. — összeesküvés Pétervárt. Londonból távirják mai kelettel, hogy Pétervárt a Kronoverszkij-prosz­­pekt egyik házának pinczéjében tűzaknát találtak, mely a Péter-Pál erőd ellen volt irányozva. Négy orosz és három idegent a felfedezés következtében el­fogtak. — A moszkvai tűzvész alkalmával, melyet esti lapunkban jelentettünk, leégett a moszkvai nem­zeti színház. E színház apró házikók és roska­tag kunyhók tömkelegének közepén állt; maga is igénytelen kinézésű épület volt, melynek belsejében erkélye és amphitheatrum módjára emelkedő karzata volt. A tűzrendőri felügyelet igen lanyha volt és sze­mélyek, kiknek alkalmuk volt ezen színházban meg­fordulni, azt állítják, hogy egyes urak a felvonás közökben égő szivarral mentek a színpadra. A tűz a színháznak egyik raktárában ütött ki és annyira ter­jedt, hogy a közel levő két császári színház is veszély­ben forgott.­­ A budai elemi- és polgári iskolai tanítóké­pezde új épülete a »vörös kereszt­­telepe mellett ma adatott át rendeltetésének. A mai megnyitási ünne­pélyre az intézet ifjúsága 9 óra tájt megjelent a dísz­teremben, az intézet tanári­ karával Gyertyánffy István igazgató vezetése alatt. Az igazgató tanácsból jelen voltak Békey Imre tanfelügyelő, Hunfalvy János, Ha­vas Sándor nyug. államtitkár. Az intézeti ifjúság éne­ke után Gyertyánffy István tarta az iskolaévet meg­nyitó beszédet. Beszédében hangsúlyozta, hogy a hála érzelme él ma mindenkiben: hála isten iránt, hála a király iránt és Trefort Ágoston közokt. minisz­ter iránt. Visszapillantott azután az épület keletke­zési történetére. Gyertyánffy után Békey szólt az ifjú­sághoz, mire a Hymnus éneklésével az ünnepély véget ért. — Eljegyzés. Schwarz Ignácz fehérgyarmati kereskedő eljegyezte Kraemer Dávid varannói keres­kedő leányát, Saroltát. — Hivatásának áldozata. Krause Waldemár fővárosi tűzfelügyelő, a­kit — mint írtuk — tegnap beszállítottak a Rókus megfigyelő osztályára, hivata­los működésének esett áldozatul. Néhány év előtt a Haggenmacher-féle malom égésénél, az ottani munká­latok alkalmával, egy vasdarab esett a fejére, mely koponyáját bezúzta, sőt agyvelejét is megsértette, úgy hogy hosszú ideig ágyban fekvő beteg volt, s felgyó­gyulása után is sokszor szenvedi főfájásban, s másfél éve pedig idegbeteg. Néha-néha őrüléshez hasonló roham is erőt vett rajta, de ez csakhamar elmúlt, míg tegnap oly nagy mértékben mutatkozott, hogy be kellett szállítani a Rókus-kórházba. Az orvosok kevés reményt fűznek életéhez. — Borászati microscopiai előadások. Kapcso­latban a már előbb hirdetett előadásokkal a »borá­szati chemiá«-ból Klein Gyula műegyetemi tanár a »borászati microscopiá«-ból fog előadásokat tartani. Azok, kik ez előadásokat látogatni óhajtják, a kir. József-műegyetem főépületében D. 20. alatt (napon­kint 11 és 12 óra közt) jelentkezhetnek. — Helyreigazítás. Tegnapi esti lap­unk zágrábi táviratában, téves távirati értesítés folytán közöltük, hogy a Starcsevics-párt felirati javaslata ellen gr. Khuen Héderváry tiltakozott a tartománygyű­­lésen. A késő éji órákban vesszük a helyreigazítást, hogy Hinkovics és társai felirati javaslata ellen nem a bán, hanem H­r­v­á­t tartománygyűlési elnök szólalt fel. Fővárosi krónika. Öngyilkossági kísérlet. M . 11 n­e­r Lipót 23 éves nőtlen asztaloslegény szombaton este Tompa­ utcza 11. szám alatti lakásán 6 csomó gyufát víz­ben feloldott s azt öngyilkossági szándékból megitta. Csak tegnap találták meg félig eszméletlen állapotban szobájában és beszállították a Rókus-kórházba. Naptár. Kedd, október 21. Nap kél 6 ó. 29 p., nyug. 4 ó. 59 p. — Hold kél 8 ó. 46 p. reg., nyug. 6 ó. 30 p. este : Róm. kath. Orsolya szűz vértanú. Prot. Orsolya. Görög-orosz (okt. 9.) Jakab apostol. Zsidó: (markesván 2.) Anamiás, Pénzügyminiszter fogad d. u. 3—4-ig. Honvédelmi miniszter fogad d. u. 4—5-ig. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter fogad d. u. 4 — 5-ig. Őszi lóversenyek (V. nap) d. u. 2 órakor. Az orsz. magyar vadászati védegylet igazgatósági ülése d u. 6 órakor (nemzeti casino.) Dr. Jäger Gusztáv felolvasása este fél 8 órakor a Vigadó kis­termében. A balatonvidéki kör második felolvasó estélye 8 órakor saját helyiségében (Páris szálló.) Ellenőrzési szemle a közös hadseregbeli dragonyos és dsidás ezredekhez tartozó legénységgel reggel 8 órakor az üllői­ úti kaszárnyában. Irodalom, színház és művészet. — A várszínházban ma a »Bagdadi herczegnő« került színre félig telt ház előtt. A főváros színház­látogató közönsége már a nemzeti színházból ismeri a darabot s az összehasonlítás, melyet önkéntelenül is mindenki megtett, nem ütött ki a budai színház előnyére. Mindazon­által Temesváryné (Lionette), Szirmay (Jean) és Lubinszky (Nourvady) igyekeztek megküzdeni a közönség előítéletével, a­mi azonban nem sikerült. — Csokonai versei. Igen tisztelt kézből a kö­vetkező sorokat vettük. Egyik szépirodalmi lapunk legközelebbi szá­­­­mában közölte Csokonai »Ősz« czimű versét, mint s olyant, mely kevéssé ismeretes. Ily módon Cs-nak minden munkája hasonló szempont alá eshetnék, mert ez az újabban felfedezett »Ősz« cz. vers története­sen benfoglaltatik Csokonai minden munkái közt. (Lásd 1844-ki kiadás 725 lap.) — A nemzeti színház jövő heti műsorára a kö­vetkező darabok tűzettek ki előkészületre: »Wil­­lemers marquis«, »Nora«, »Utolsó szerelem«, »Othelló«, »Kisértet«, »Ibolyafaló«, »Egy asszony története.« — A népszínházban holnap kedden »Gaspa­­rone«, szerdán a »Csókon szerzett vőlegény« kerül színre. »A kék madár« első előadása pénteken lesz. Sport. — Athléta-viadal az Orczy-kertben. A magyar athleticai club három ízben elhalasztott őszi verse­nyét ma délután tartotta meg az Orczy-kertben. Az idő kedvezett a versenynek s csak ennek végeztével tört ki az eső. Az athleták kevés versenye sikerült annyira mint a mai, úgy az elért eredményeket mint a díszes közönséget tekintve. A nap hőse gr. Kinsky Nusi volt, ki háromszor győzött s gyors futásával és távolugrásával oly eredményeket ért el, a­minek az angol sportéletben is a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak. Az előkelő sport-publikum soraiban voltak: Gr. Sztáray János, gr. Andrássy Tivadar, gr. Ná­­dasdy Ferencz, gr. Zichy Antal, gr. Esterházy Mi­hály, Rohonczy Gedeon orsz. képviselő, gr. Bethlen Ödön, Pál és Gergely, herczeg Taxis Egon, gr. Er­­dődy Károly, Ivánka László, Jankovich Gyula és Elemér, gr. Batthyány Géza, b. Trauttenberg Frigyes, Kégl Pista, Mecklenburg báró, Szemere Miklós kir. kamarás, Lónyai Sándor orsz. képviselő stb. A verse­nyek lefolyása a következő volt: I. Bajnoki egy óra járás: győztes az, ki egy óra alatt a legnagyobb távolságot bejárja. Ez a második vetélkedés volt a bajnoki c­ímért, a védő Asbóth Jenő ellenében ifj. Makk József, ifj. Rémy Róbert, Simaházi Totth Miska, Tóth Gerő és Tóth József álltak ki. A második körnél Makk és Rémy kiálltak a versenyből, az egy óra alatt legnagyobb tért gyalogolt be Asbóth (39 kört s 105 métert), az egylet bajnokává lett tehát s arany­érmet és­­ezüst serleget kapott. II. Síkverseny juniorok részére. Táv.: 100 méter. Ifj. Makk József vittel el a dijat (ezüst érem) Rémy Róbert elől. Makk 13 másodpercz alatt futotta be a pályát. III. Kezdők velocipéd-versenye (két­kerekű velocipéddel); táv.: 1600 méter. Versenyez­tek: Bartay Oszkár, Hromatko Venczel és Zöllner János, e sorrendben érkeztek a czélhoz is. Az első ezüst, a második bronzérmet nyert. Bartay 3 p. 54 mp. alatt velocipédezte be a pályát. IV. E­sterházy-dij. Síkverseny­­táv: 100 yard. Gróf Esterházy Mihály diját (egy díszes ezüst serleg) a propositiók szerint csak az nyerhette meg, ki a pályát 11 másodpercz alatt futja meg . Kinsky Nusi gróf a 100 yardot (91­3 méter) tíz és négyötöd másodperc­ alatt futotta be a közönség viharos éljen­zése között. Második Zalka Zsigmond lett. Kinsky gróf eredménye a külföldön is a legritkábbak közé tartozik. V. Síkverseny­­táv: 1600 méter. Sándor Ákos, Székely György s ifj. Rémy Róbert versenyez­tek s ugyanő sorrendben érte a czélhoz. Sándor Ákos 5 p. 19*/b mp. alatt futotta be a pályát s ezüstérmet és egy díszes sportszerű tintatartót nyert. VI. B­ajnoki távugrás. Második vetélke­dés volt a bajnokságért, melynek mértékét tizennyolcz bécsi láb megugrása képezte. A védő Kinsky Nusi gróf ellenében Zalka Zsigmond állott, mindketten három-három ugrást tettek a következő eredmény­nyel: Zalka ugrásai: 17 láb 1 hüvelyk, — 18 1. 5 h. s 17 1. 41/* h. Kinsky ugrásai 14 1. 10 h. 19 1. 4 h. Kinsky tehát második ugrásával igen fényesen meg­nyerte a versenyt, harmadik ugrása is csak azért volt kisebb, mert az ugródeszka után még egy széket ra­kott s ezt is átugrotta. Kinsky mai ugrásával nem­csak az ország, hanem a kontinens legelső ugrójává lett. Zalka ugrása is igen szép eredménynek mondható. VII. A gátversenyben (táv 320 méter, 10 gáttal) a hölgyek díját ismét Kinsky Nusi gróf vitte el ifj. Rémy Róbert ellenében. VIII. A 4 angol mértföldes veloci­­p­é­d-versenyből Bartay Oszkár és Zöllner Jó­zsef kiálltak. Philipovics Emil és Vermes Lajos közt erős küzdelem támadt, mely az előbbi győzelmével végződött. Philippovics 15 p. 184/6 mp. alatt ért a czélhoz, ezüst­érmet kapott. IX. Vigasz-verseny. Táv: 150 méter. A tagok tiszteletdíját Zalka Zsigmond vitte el. A legutolsó verseny előtti szünet alatt Vermes Lajos mutatta be vakmerő műgyakorlatait a veloci­­pében, melyeket a közönség zajosan megtapsolt. — A budapesti őszi versenyek ötödik napja 21-én, d. u. 2 órakor. I. Kétévesek versenye. Handicap. 10()0 frt. Táv: 950 méter. (13 aláírás.) Neveztek: 1. Söllinger B. száz. p. m. Matador. 2. Gr. Teleki József s. m. Socrates. 3. Gr. Sztáray János név.: Gr. Hunyady Imre 1 é. p. k. 4. Söllin­ger R. száz. sga. k. Anna. 5. Blaskovics Ernő ur p. k. Legyes. 6. Mr. Prince sga k. Patria. 7. Br. Offer­­mann Iván sga. k. Mezzanin. 8. Mr. C. "Wood s. m. European. II. Városligeti dij. 1000 frt. 3 éves és id. mén és kancza számára. Táv. 1200 méter. (9 alá­írás). Neveztek: 1. Gr. Batthyány Elemér név.: Blas­kovics Miklós ur 4é. p. k. Nézsa. 2. Gr. Festetics Tassilo 3é. p. m. Goliáth. 3. Ugyanaz 4é p. k. Na­­tica (fr.) 4. Gr. Kinsky Zdenko 3é sga m. St.-George. 5. Br. Rothschild N. 3é p. k. Jauerling. 6. Br. Sprin­ger Gusztáv 3é sga k. Misa. 7. Gr. Sztáray János név.: Gr. Hunyady Imre 3é sga k. Jewess. 8. Mr. C. Wood 3 é. sga k. Caroline. 9. Ugyanaz 4é p. k. Radies­chen. III. Eladóverseny. 800 frt. Táv 2000 mé­ter. Futhat minden 3é. és idősb ló. A nyertes ár­verés utján 3000 forintért eladó. (6 nevezés.) Ne­veztek : 1. Gr. Erdődy Károly 3é s. k. Dart. 2. Jékey Alb. százados 3é s. m. Atheist. 3. Ugyanaz, 3é. p. k. Babette. 4. Mr. C. Wood 4é p. k. Radieschen. IV. Őszi verseny. Dij 1000 frt. Táv. 2400 méter. Oly 3 éves és id. lovak számára, melyek 1884- ben 2500 frt értékű versenyt nem nyertek. (3 aláírás). Neveztek: 1. Br. Rothschild N.3é p. k. Jauerling. 2. Söllinger Rud. százados 3é sga m. Helgoland. 3. Br. Springer Gusztáv 3é sga m. Millerling. V. Kétévesek eladóversenye. 1000 frt. Táv: 950 méter. (6 aláírás). Neveztek: 1. Mayer Arthur ur p. k. Fairy-Queen. 2. Br. Offermann Iván sga k. Mezzanin. 3. Söllinger R. százados p. m. Ma­tador. 4. Ugyanaz s. m. Wallenstein. 5. Gr. Stuben­berg József s. k. Hippia. 6. Mr. C. Wood s. m. European. VI. Gát verseny. Dij 800 frt. Handicap. Táv. 4000 méter. (9 aláírás.) Neveztek: 1. Blasko­vics Ernő ur 4 é. p. m. Vitéz. 2. Schossberger N. ur 4 é. p. k. Cárból. 3. Mr. C. Wood 4 é. p. k. Pedritta. 4. Gr. Kaunitz Vilmos 4 é. stp. m. Lascar. 5. Capt. Franklin 4 é. sga k. Sunlight. 6. Jékey Alb. század. 3 é. p. k. Babette. 7. Gr. Erdődy Károly 3 é. sga k. Dart. 8. Dőry Lajos ur 3 é. s. m. Fair Wind. 9. Gr. Erdődy Károly 3 é. p. k. Isabel. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 20. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán csekély forgalom volt, az irányzat szi­lárd. Eladatott búza tavaszra 8.34—8.35 írton, zab tavaszra 6.48—6.50 írton. Jegyeznek: Szokványbuza tavaszra 8.34—8.36—. — Szok­­ványbuza őszre 7.82—7.84—. — Bánáti tengeri 1885. máj.—júniusra 5.74—5.76. Bánáti tengerijük —augusztusra —.-----.—. — Szokványzab tapaszra 6.48—6.50. — Szokványzab őszre 6.12—6.15. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A délutáni magánforgalomban a hangulat ismét jelentékeny mér­tékben megszilárdult, főleg az aranyjáradék árának emelkedése következtében, mert ebben az arbitrage tömeges vásárlásokat eszközölt. Jegyeznek : Új aranyjáradék 93.30—93.47—. — 5 száza­lékos magyar papírjáradék 88.90. Osztrák hitel­intézeti részvények 285.60—286.80. Magyar hitel­bankrészvények 287—288.25. — Magyar leszámítoló bankrészvények —.—. Osztrák-magyar államvasuti részvények —.—. Jelzálogbank —.—. Török dohány­­részvények —.—. Az esti tőzsdén is meglehetős szilárd volt a hangulat, de a forgalom nem volt jelentékeny. Jegyezünk: Uj aranyjáradék 93.47—93.42—. — Papir­járadék 88.87. Osztrák hitelbank részvények 287.10 —287.50. — Magyar hitelbankrészvény 288.25— 288.50. Leszámítoló bankrészvények 85. —Osztrák­­magyar államvasuti részvények 302. A­z á­r­­­a 1 6 órakor nyugodt, de szilárd. J­egyezünk: Uj aranyjárad. 93.42. Papirjáradék —.-----. — Osztrák hitelbankrészvények 287.30. — Magyar hitelbankrészvények —.—. — Leszámítoló bank­­részvények —.—. Osztrák magyar államvasuti rész­vények —.—. Színházak. Budapest, kedden, 1884. október 21-én . Nemzeti színház. Zárva. Holnap, szerdán: bérletfolyamban. Először: Nóra. Eredeti dráma 4 felvonásban. Irta Csiky Gergely. Műsor: Csütörtök, Nóra; bérletszünet. Péntek, Nóra; bérletfolyam. Szombat, Nóra; bérletszünet. Vasárnap, Őszi napsugár. Ro­senkranz és Güldenstein; bf. Magy. kir. operaház. P. b. 9. sz. Havi b. 9. sz. BROULIK FERENCZ szerző­dött tag első föllépte : Teli Vilmos. Opera 4. felv. írták Jouy és Bis. Zen. szerz. Rossini. Francziából fordította Nádas­­kay Lajos. Személyek: Gessler............... Tallián Mathild............... Maleczkyné Tell Vilmos .... Bignio He­dvig, neje ... Saxlehner E. Gemmy, fia........Kordin M. Walter ............... Kőszeghy Melchtal............. Maleczky Arnold............... Broulik F. Rudolf............... Dalnoki Leuthold.............Fektér Halász................. Pauli Kezdete 7 órakor. Műsor: Csütörtök, Hugonották; Tu­­rolla és Perotti, bérletfoly. Szombat, Hugonották; Turolla, Raoul Broulik, bérletfolyam. Vasárnap, Sevillai borbély. Renaissance ballet, bérleti. Népszínház. Gasparone. Operette 8 felvonásban, írták Zell és Genée. Fordítot­ták Berczik Árpád és Evva Lajos. Zenéjét szerzette Mil­löcker Károly. Személyek: Carlotta, özvegy Hegyi A. Baboleno Nasoni Solymosi Sindulfo, a fia Szabó Erminio gróf Victor Luigi, barátja Magyari Benozzo, korcsm. Gergely Sára, a felesége Vári I. Zenobia, a grófné Aranyossyné Marietta, szobaleány Victorné Massaccio, csempész Prielle Ruperto Corticelli Izsó Guarini, hadnagy Füredi Egy tiszt Kiss M. Kezdete 7 órakor. Holnap, szerdán: Csókon szerzett vőlegény. Eredeti énekes bohóság 8 felv. Műsor: Csütörtök, Az isten keze. Péntek. A kék madár, először. Szombat, ugyanez. Várszínház. Bérletszünet. Blaha L. a. vendéglő lépteül: A betyár kendője. Népszínmű dalokkal 3 felvo­násban. Irta Abonyi Lajos. Személyek: Özv. Ónodi Kulcsárné Nagyné Ifj. Ónodi Kulcsár. Lubinszky Ónodi Kulcsár .... Makó Andó, ügyvéd........Réthey Boris asszony..... Györgyné Bandi, fia.................Szirmai Örzsi, felesége .. Temesváryné Buzi, csárdás.........Szigligeti Buziné.....................Timárné Zsófi, leányuk........Blaha L. Csepa, szabó....­­. Kömlei Kajszin borbély... Deák Kezdete 7 órakor. Műsor: Szerda, Férj az ajtó előtt és Pajkos diákok; bérletfoly. Csütörtök. Egy nő, ki az abla­kon kiugrik ; bérletfolyan­. Blaha L. a. Péntek, Könyvtárnok ; t­ör bf. Szombat, Marosa az ezred leá­nya ; bérletszünet: Blaha L. Főszerkesztő : Tóival Index. Felelős szerkesztő : Xz­isi Imre. Baden, Bécs mellett. Téli idény. Október 16-ától a nyári idény kezdetéig az okszerűs téli gyógyfürdő minden kívánalmainak megfelelő nem berendezett Anton téli- és különfürdőh­­asználatra megnyittatnak. A Herzoghof 40 jól fűthető szobája­ áll fűtött folyosók által a fürdőkkel közvetlen összeköttet­­ésben. — Árak általában mérsékeltek. Kimerítő felvilágo­sításokkal szolgál 1315 _____________A városi fü­rdőigazgatóság. M. kir. államvasutak. HIRDETMÉNY: 57061. A csömöri útnak a m. kir. államvasutak bpenti személypályaudvara mentén való feltöltésére, macadamozása és egyéb ezzel kapcsolatos munkák keresztülvitelére, valamint a nevezett személypályaudvar szárnyvonala mentén az u. n. pékerdőtől a külső kerepesi útig terjedő párhuzamos útnak kavicsburkolattal ellátására nézve ezennel nyilvános ajánlati tárgyalás hirdettetik. Ezen munkálatok összesen 23.348 írttal vannak költ­­ségvetésileg előirányozva. A tervek, a költségvetés, a szerződési tervezet és a munkák végrehajtásához kötött feltételek, valamint az aján­lati minta és a versenyfeltételek a m. kir. államvasutak, buda­pesti építésvezetőségénél (Kerepesi-út 82. sz. I. emelet 12. ajtó) délelőtt 8-tól 12 óráig és délután 2 órától 6 óráig megtekint­hetők. Ezen munkák tárgyában teendő ajánlatok legkésőbb f. é. október 25-én déli 12 óráig bélyegzetten és lepecsételve, következő felírással ellátva nyújtandók be alulírott igazgató­ságnál (Budapesten VI., sugár-ut 39. sz. II. em.) »Ajánlat a csömöri­ ut és a pókerdei párhuzamos út kiépítése tárgyában.« Az ajánlatra nézve megállapított 1000 frtnyi bánatpénz a m. k. államvasutak központi főpénztáránál vagy készpénz­­ben vagy állami letétekre alkalmas, de a napi árfolyamnak csak 90 °/C ával számítandó értékpapírokban legkésőbb f. évi október hó 25-én d. e. 10 óráig teendő le. Posta utján bekül­dendő ajánlatok térti­vevény mellett adandók fel. Budapest, 1884. október hó 20-án. Az igazgatós­ig.

Next