Nemzet, 1885. január (4. évfolyam, 838-868. szám)

1885-01-25 / 862. szám

roly kamarai alelnök jelentést tett a kamara által az ipartörvény végrehajtása tárgyában kiküldött iparügyi bizottságnak eddigi működéséről és mint örvendetes tényt constatálta, hogy ipartestületek nem csak a fővárosban, hanem a kamarai terület más nagyobb városaiban is alakultak. Ezután tárgy­altatott az Újvi­déken létesített közvágóhíd ügye, illetőleg az ottani hentesek felfolyamodása a város közgyűlése által al­kotott azon szabály ellen, hogy a sertéseket csak a közvágóhídon szabad levágni. Míg Csepreghy János és Peringer Ferencz kamarai tagok a köz­egészségügyi szempontot tartván mérvadónak, a hen­tesek felfolyamodását elvetendőnek vélik. Waltner Ferencz, Wolfner Lajos, Havas Sándor és Rausch Ferencz kamarai tagok kifejtik, hogy a levágott sertések kezelése lényegesen különbözik a levágott marhák kezelésétől. Szinte lehetetlen a köz­­vágóhidakat úgy berendezni, hogy a sertések kezelése ott rögtön eszközölhető legyen, pedig ha a kezelés rögtön a levágás után nem esz­közöltetik, a hús, a szalonna és különösen a zsír megromlik. A hentes­ipar részben házi ipar, a­men­nyiben a sertéstermékek elkészítésénél az egész ház­nép el van foglalva. A kezelést a közvágóhídon csak fizetett segédekkel lehetne eszközöltetni, mi a termé­keket drágábbá tenné és a szegényebb henteseknek megnehezítené a megélhetést. A közegészségi szem­pontból is különbség van a sertés és a marha között, mivel a sertésnél a hulladékok is feldolgoztatnak. Ezekre és a felfolyamodásban felhozott helyi körül­ményekre való tekintettel az osztály többsége azt ja­vasolja, hogy az újvidéki hentesek folyamodása a kamara által pártoltassék.­­ A fővárosi italmérési szabályzat tárgyalására kiküldendő bizottságba az osztály Adler Károly, Hoffmann Jakab, Walser Jakab és Walter Ferencz kamarai ta­gokat választja meg, azon bizottságba pedig, mely javaslatokat lesz hivatva tenni, mikép lehetne a hamis jelzőket használó c­égeket az új ipartörvény 58. §-ának alkalmazásával megszüntetni, Csepreghy János Érczhegyi Ferencz, lovag Falk Zsigmond, Grünbaum Miksa, Kramer Samu és W­a­­­s­e­r Jakab kamarai tagok küldetnek ki. — A csongrádmegyei ipartanács póttagjául, miu­tán Wimmer Károly a tisztséget el nem fogad­hatta, Csuray Ferencz szentesi iparost ajánlja megválasztani. — Rausch Ferencz kamarai tag in­dítványára az osztály megkeresni javasolja a földmi­­velés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériu­mot, hogy az iparhatósági megbízottak részére rész­letes utasítást adjon ki. — Csepreghy János kamarai tag indítványára az osztály megkeresni ja­vasolja a fővárosi tanácsot, hogy a fővárosi fakereske­dés tárgyában alkotandó szabályrendeletet, mint a­mely fontos kereskedelmi és ipari érdekeket is érint, véleményezés végett küldje meg a kamarának. A budapesti kereskedelmi és iparkamara január hó 26-án, hétfőn, délután 4 órakor közös ülést tart. Napirend: I. Elnöki közlések. II. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. miniszté­rium leirata, a fővárosi italmérési szabályzat tár­gyában. III. Ugyanazon minisztérium leirata, a bútorkereskedők által használt s a tényleges viszo­nyoknak meg nem felelő czégek tárgyában. IV. A kereskedelmi osztály jegyzőkönyvének felolvasása, melynek tárgyai: a) A földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi kir. minisztérium leirata a szegedi orszá­gos vásároknak sertésvásárokkal való összekapcso­lása és egy uj országos vásár engedélyezése­­tárgyá­ban. b) Ugyanazon minisztérium leirata Ó-Becse község helypénz tarifája tárgyában. c) Ugyanazon minisztérium leirata Zenta város helypénz és pártjavadalmi­ dijszabályzata tárgyában. d) Ugyan­azon minisztérium leirata Vácz városának a vá­sári sátrak fölállítása iránti szabályrendelete tár­gyában. e) A budapesti növénykereskedők és keres­kedelmi kertészek beadványa az élő növények gyor­sabb és olcsóbb szállítása iránt. f) A budapesti hite­lezői védegylet beadványa a hitelezők megkárosítását czélzó jogcselekményeknek csődön kívüli megtámad­­hatása tárgyában. V. Az iparosztály jegyzőkönyvé­nek felolvasása, melynek tárgyai: a) a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium leirata az Újvidéken alkotott közvágóhidi rendszabály ellen történt felfolyamodás ügyében adandó véleményes je­lentés iránt, b) Csongrádmegye alispánjának megkeresé­se a csongrádi ipartanácsba egy uj póttagnak választása iránt. VI. Az osztr.-magy. bank m. alkormányzójának átirata az ezüstnek bankjegyekért való kiszolgálta­tása tárgyában. Az elnökség. Vidéki pénzintézetes üzleteredményei. Az ada­­moholi hitelintézet-részvénytársaság a lefolyt évben 60.000 frtnyi alaptőkéje után 14.394 frt 54 kr tiszta nyereményt eredményezett, melynek hovafordítása iránt az igazgatóság azt indítványozta, hogy abból 2303 frt 67 kr tartalékalapra, 1430 frt 45 kr jutalé­kokra, 9600 frt osztalékra és a még fönmaradó 991 frt 96 kr külön tartalékalapra fordíttassék. Minden egyes, 50 frttal befizetett részvényre tehát 8 frt azaz 16°/0 tiszta osztalék esik.­­ A zentai általá­nos takarékpénztár múlt évi mérlegét 25.271 frt 60 kr tiszta nyereséggel zárta le. Az igazgatóság indítványozni fogja, hogy ebből a tartalékalapra 1206 frt 8 kr, nyugdíjalapra 257 frt 81 kr, jutalékokra 2443 frt és 55 kr, kétes követelések leírási számlájára 2515 frt, végül 18.882 frt oszta­lékokra fordittassék, úgy, hogy minden egyes részvényre 9 frt, azaz 18 °­ C esik. A ta­karékpénztári betétek összege decz. 31-én 390,115 frt 96 krt tett ki, tartalékalapja 29.475 frt 64 krra rúgott.­­ A bács-topolyai takarék­­pénztár a lefolyt évben 60,000 frtnyi alaptőkéje után 13,086 frt 67 kr. tiszta nyereményt mutatott ki. Az alapszabályszerű levonások után fenmaradó 10,142 frt 32 krt nem osztják ki a részvényesek közt, hanem a 16,000 frtnyi alaptőkével és a részvényesek által még befizetendő 3900 frttal együtt összesen 30.000 frtnyi részvénytőkévé alakítják át.­­ Az e­­mesi takarékpénztár a lefolyt üzletévben 100.000 frtnyi részvénytőke után 11,117 frt 82 fr tiszta nyereséget mutat föl. Az intézet minden egyes részvény után 5­/C os osztalékot fizet. A magyarországi kereskedők és iparosok név­jegyzéke, ilyen czim alatt fog megjelenni azon óriási terjedelmű czimtár, melyet az országos statistikai hi­vatal felügyelete alatt dr. Jekelfalussy József min. titkár szerkeszt. A mű 200 évre terjed s az ipar­­statistikai felvételek alapján közölni fogja az összes magyarországi iparosok és kereskedők névjegyzékét szakok s ezen belül községek szerint. Ezenkívül ki lesznek tüntetve a bejegyzett kereskedelmi czégek egész 1884. év végéig. A mű szövege magyar, német és franczia nyelvű. A nagy mű már sajtó alatt van: előfizetési ára 10 frt, bolti ára 15 frt lesz. Megren­delhető a szerzőnél, Donáti­ utcza 2. szám. Czipész szakiskola. A budapesti czipész ipar­társulat f. hó 25-én, d. u. 3 órakor saját házának nagy termében szakiskoláját megnyitja, melyre a közügy érdekében a főváros férfi- és női czipész mestereit, iparosait, azok segédeit valamint az ügy iránt érdek­lődőket tisztelettel meghívja. Kiállítási ügyek. Halászatunk az orsz. kiállításon. A felső-ma­gyarországi halászegyletnek országos kiállítási bi­zottsága érdekes értekezletet tartott ma Migazzy Vilmos grófnál az »Angol királynő« vendéglőben. Ott voltak Széchényi Imre gr., Hermann Ottó, Kriesch János, Andaházy Pál, dr. Amon Ede, dr. Lippi Rodiczky Jenő, Nedeczky Jenő, Landgraf Já­nos orsz. halászati felügyelő és dr. Ruffy Pál halász­egylet, titkár. Az értekezlet elhatározta, hogy a kiál­lítási csarnokban a hazai halászatnak kiosztandó terü­leten, kiállítását a halászegylet czége alatt Hermann Ottónak kifejtett javaslata szerint collektive állítandja össze s törekedni fog Magyarország hal­fauná­ját kitelhetől­eg teljesen bemutatni. A magyar halfauna rendezését Kriesch János műegyetemi rektor volt szíves elvállalni. Örömmel vette az értekezlet tudomásul, hogy Herman Ottó a né­pies halászatot illusztráló gyűjteményét, mely sajtó alatt álló nagy munkájának képezi kiváló adat­tárát, kiállítani fogja. Az eddig történt jelentkezések 91 □ méter sík és 50 □ méter falterületet vesznek igénybe. Migazzy Vilmos gróf a mesterséges halte­nyésztést ígéri bemutatni, működésben álló berende­zéssel. A kiállitási tárgyak elrendezésével és cso­portosításával Landgraf János bízatott meg, kit munkájában támogatni Hermann Ottó és Kriesch János megígérték. Landgraf János nyujtana az érde­kelteknek a kiálitás halászati osztályát érdeklő min­den ügyben felvilágosítást. A kiállitási bizottság tagjai közé dr. Pellech János budapesti orvost egy­hangúlag felvette. A bizottság a kiállítás megnyílta előtt külön szakkatalógus kiadását is elhatározta. Üzleti hetiszemle. (Folytatás esti lapunkhoz.) Szeszüzlet Az üzlet minden ösztönzés nél­kül folyt le és daczára annak, hogy Bécsben szilár­dabb az irányzat, ott nem emelkedtek az árak. Ennek oka, hogy a kereslet a kivitel számára majdnem egé­szen hiányzik s ezért kétszeresen káros, hogy az alvi­­déki gyárak folyton tetemes küldeményeket irányíta­nak Triesztbe, ami által az ár Triesztben indokolat­lanul nyomatik, ami viszont a belföldi árakat befo­lyásolja. Jegyzéseink: nyers szesz, finomítóknak 26 1/2 frt, nagyban 27 frt, fogyasztásra 27 1/2 frt. Gyapjuüzlet. A vöslaui gyapjufonó a héten je­lentékeny mennyiségű fésűs gyapjút vásárolt és igy fésűs gyapjukészletünk elfogyott, még van egy cse­kély készletünk bácsi és homoki egynyiretűből. A vöslaui gyár 1200 m. közép és jobb minőségű árut vá­sárolt 7085 frton és bácsi egynyiratűt 52­60 írton. Az árak az élénk forgalom daczára nem emelkedtek, sőt a nyomott árak mellet is örömmel adtak túl a tu­lajdonosok készleteiben. Mit hoz a jövő, azt nem tud­hatni, még hat hó választ el a nyírástól és ez alatt az idő alatt lesznek a nagy árverések Londonban, a­melyeken 753,000 zsák gyapjú kerül eladásra. Az első árverés e hó 17-én kezdődött 5 százalékos ár­hanyatlással. Gyarmatáruk. (Hubonay József jelentése.) Va­lami nagyon kedvezőt a héten sem jelenthetünk ugyan, de a jobb hangulat, melyet már múlt heti tudósítá­sunkban jelentettünk nem csak hogy föntarthatta magát, hanem egyes czikkekben még haladást is tett. Az eddigi következetesen kedvezőtlen conjucturák után már ez is kielégítő és ha nem következik be visszaesés, idővel és fokozatosan mégis csak javulni fognak üzleti viszonyaink. Az uralkodó pénzbőség vajmi kevés befolyással van az incassora, mely e héten sem volt kielégítő. Az egyes czikkekről következő tudósítást közlünk: Czukor. A hidegebb időjárás kapóra jött azoknak a cukorgyáraknak, melyeknek még van feldolgozni való répájuk. Igaz ugyan, hogy a folyó campagneban feldolgozandó répamennyiségnek, már csak alig tized része vár a feldolgozásra, de miután a Campagne még eltart 2—3 hétig, a hidegebb időjá­rás minden tekintetben előnyös. A nyers czukor piaci helyzete lényegesen megváltozott képet mutat. A lefolyt héten az összes mérvadó piac­okon végre utat tört magának az á­r­­javulás és az üzletben élénk üzérkedési kereslet mellett oly friss és lüktető élet uralkodott, mint az elmúlt évek legmozgalmasabb napjaiban. Miután e mozgalom már szokatlan, sokak előtt felmerült a kér­dés, vájjon egészséges fordulat-e az vagy csak szalma­­tűz és az üzérkedés egy része sietett is a nyereséget zsebre vágni. A realisálást múlhatla­nul követő reactió azonban nem nyerhetett nagy tért, mert hitelt ér- i­demlő oldalról constatálták, hogy három nagy czu­­kortermelő ország (Francziaország, Németország, Belgium) e folyó campagneban 25.000 tonnával ke­vesebbet termel, mint az elmúlt 1883/84-ikiben. E jelentésekre a mérvadó piaczokon ismét előtérbe lépett s szilárdabb irányzat és az árak újra emelked­hettek. Angolországban az a sajnálatraméltó eset történt, hogy az osztrák-magyar gyártmány 11^—3 d-vel alacsonyabban jegyeztetett, mint a németországi és ez képezi a hét egyedüli árnyoldalát. Hollandiában az árak is­ 4 írttal, a német piaczokon 3 márkkal, Pá­­risban 1/2 frankkal és Antwerpenben 1/2—3/4 frankkal emelkedtek. Általában remélik, hogy a hausse még nem érte el tetőpontját, mert New-Yorkból is támo­gatják.­­ A belföldi nyersczukor piaczon is erő­teljes hausse fejlődött és az árak egyszerre 8/4 írttal emelkedtek. Az említett rad­io után veszítettek ugyan az emelkedésből 1/4 frtot, de tudósításunk zártakor az újabb hausse ismét 100 3la frtnyi áremelkedést hozott úgy, hogy ismét 3/4 frtra tehető az emel­kedés. Finomított czukor a nyers áruban ural­kodott hausse befolyása alatt, szintén emelkedő irány­zatot követett, de élénkebb forgalom csak Angolor­szágban fejlődött, hol különösen a mi pilénk 11a—1 shillinggel jobb árakat ért el. A b­e­­­f­ö l d i piaczok közül, mint a múlt héten ismét Prága járt elől, hol az árak 1 írttal emelkedtek és pilé Triesztben 112—az írttal magasabban tartatott az angolországi kereslet folytán. A mi piaczunkon is emelkedtek az árak, ha­bár csak kisebb mérvben, de az üzlet általában élén­kebb volt, mert a czikk iránt határozottan jobb véle­mény uralkodik. Az heti átlagos árakat követ­kezőkben közöljük : Raffinade legf. 36 frt, finom 35.75 frt, közép 35.50 frt. Melis legf. 35.25 frt, finom 35 frt, közép 34.75 frt, kö­zönséges 34.50 forint. Koczkaczukor I. 38 frt, II. 37.50 frt. 100 kilónkint, fogyasztási adó nélkül. Kávé. Az üzlet általában csendes. Jó minő­ségű áru aránylag tartja árait, ellenben alárendelt ismét valamivel olcsóbb. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a készletek az európai főbb piac­okon legutóbb erősebbben emelkedtek és ma körülbelül oly nagyok, mint a múlt év elején. A helyi piac­on leg­inkább csak kész árut vásárolnak és határidőre igen kevés történik, mert a jövő helyzet alakulása iránt még bizonytalanság uralkodik. A lanyhább irányzatot különben az is előidézte, hogy Antwerpenben egy igen jelentékeny c­ég szüntette be fizetéseit. Fűszerekben csendesebb a forgalom. Bors változatlanul szilárd, de a forgalom csökkent, fahéj csendes, szegfűszeg lanyha, szerecsen­dió és virágban korlátolt az üzlet, csillag­án i­s változatlan. Sertésüzlet. (Az első magyar sertéshizlaló részvénytársaság jelentése.) Budapest, január 23. Az állandóan gyenge kereslet következtében az üzlet iránya ismét lanyhult és minden faj ára csökkent. — Heti átlagárak: magyar válogatott ára 260—320 kilogramm 45—46 krajczár, 180—240 kilogramm 44—461­, krajczár, öreg 300 kilogrammon­­ felül 42—43 krajczár, vidéki sertés 41—44 kraj­czár, félig hízott — krajczár. — Átmenetileg szerbiai 411/2—43 krajczár, romániai 44—46 krajczár, — sertés sertés — kr ki gr .-ként. Takarmányárak: tengeri 5.80 frt, uj — frt, árpa 6.90 forint mé­­termázsánkint, készfizetéssel. Helybeli sertés­­állomány: január 16-án maradt 57,466 darab. Felhajtatott Magyarországból hízott 1508 da­rab, hizlalni való 312 darab, Szerbiából 1198 da­rab, Romániából — darab; a magyar állam vas­úton át: hízott 2475 darab, hizlalni való 1422 da­rab; a budai vámon át: — darab, hajón: (sze­­rémi) — darab, a vidékről 125 darab, összesen felhajtatott 7063 darab, lett az állomány 64,529 darab. Elhajtatott: a felvidékre 98 darab, Halberstadton át — db, Bécsbe 1423 darab, Csehországba 256 darab, Bodenbachon át 1286 db, Ruttkán át 1513 darab, Galantha - Zsolna - Oder­bergen át — darab, Délnémetországba 1989 darab, budapesti fogyasztás — darab, kültelki fo­gyasztás 300 darab, kőbányai hentesek fogyasztása 300 darab, az összekötő vasúton------darab, vidéki felhajtás — darab, a magyar állam­­vasúton át— darab, összesen 7236 darab; állo­mányban marad: 57,293 darab, a felvételnél kü­lönbség — darab, az állomány tényleg 1 darab. A részvényszállásokban van 11,728 darab sertés. Az egészségügyi és átviteli szállásokban maradt január 16-án 2699 darab sertés. —Föl­hajtatott 1198 darab. — Elhajtatott 895 darab. Marad az állomány 3004 drb, u. m.: 2257 darab szerbiai és 747 darab romániai. Az egészség­­ügyi vizsgálatnál január 1-je óta 9 darab vonatott el fogyasztás alól. II. Értéküzlet. (A »Nemzet« tudósítójának heti jelentése.) Y. A. A német császárnak váratlanul beállt betegeskedése egy időn félbeszakította azon nagyszerű emelkedő mozgalmat, mely később ugyan folytatódott, de mégis valamit vesztett azon szép lendületből, mely különben jellemezte. A­mint a tények bebizonyítják, az irányzatot, ezen szerencsétlen incidens sem volt képes megakadályozni, miután a hétnek második és főeseménye, t. i. az egyptomi kérdés, a látszólagos el­lentétek daczára is, melyek az európai összes hatal­mak és Anglia közt fenforognak, folyton a legcsen­desebb és leghiggadtabb módon tárgyaltatik, és azon általunk már oly régen hangoztatott utakon jár, melyeken az egyptomi kérdés eldöntését egyedül va­gyunk képesek képzelni és ez más nem lehet, mint­hogy ott minden megtörténik, a­mi az angol érdekeket biztosíthatja. Az afrikai szárazföldet a hatalmak maguk közt feloszthatják ugyan, mert ott annyi tér van, hogy abból bőven jut mindenkinek, marad is, de Egyptom másé mint Angliáé nem lehet. Ez az a kár­tya, melyre az angol nép, pártkülönbség nélkül, utolsó fillérjét koc­káztatja. Utolsó fillérje pedig nem csak roppant tengeri erejében áll, hanem páratlan magánhajóiból is, melyek mind a legrövidebb idő alatt hadászatiig felszereltethetnek és kitűnő gyorsaságuk által a tengerekről a világ összes vitorláit kisöpör­­hetnék. Hogy ilyen hatalommal senki, még Bismarck herczeg sem fog kikötni akarni, az magától értetődik. És ebben a helyzetben rejlik a béke biztonsága, mely annál biztosabb, mentül inkább iparkodik maga Anglia, a higgadt, békeszerető Anglia, mindent elke­rülni a mi a dolgokat élére állíthatná. De hát mi lesz akkor, azt kérdik sokan, ha a mitől az ég óvjon, a német császár meg találna halni és ha Bismarck herczeg, a­mi nagyon valószínű, a trónörökös trónra léptével, a politikai szintérről lelépne? Ez ugyan, nézetünk szerint igen sajnos dolog volna,­­ de nem hiszszük, hogy a­mit ezek az óriások békében hagytak, azt utódaik megbolygatni merészelnék. Ilyen helyzet mellett csodálkozhatunk-e, hogy a pénzpiac­okon a legélénkebb pezsgés uralkodik ? Soha, egész eddigi hosszú tapasztalatunk folyamán oly tömeges és oly sokáig folytatott vásárlásokat járadékokban nem észleltünk, mint a jelenben. Bámu­lat fog el bennünket, midőn meggondoljuk, mennyi pénz kell ahhoz, a­mi ezen tömegek kifizetésére és fel­vételére szükséges. Vájjon hová vándorolhatnak ezek a tengernyi papírok, ez a járadék-özön ? Rendelet rende­letet követi Berlinből, Bécsből, mindenünnen, távira­tilag, levél útján, megszabott árakon és egészen sza­badkézzel járadékok vásárlására — minden áron. És ez a sok rendelet ide Pestre jő, és itt talál kielégítést. Hát eddig ívm Párisban vagy Berlinben voltak a járadékok elhelyezve ? Vájjon hol létezhet ez a sok járadék Budapesten? Senki sem látta, senki sem tu­dott róluk, és most, hogy jutottak egyszerre a fel­színre? Ez a szegény ország bizony tönkre megy nem­­sokára. És a »Neue Fr. Presse« jóslataival ugyan mivé fog lenni ? A­ki múlt vasárnapi Cassandra-féle jaj­kiáltásait hallotta, azt gondolhatta volna, hogy »Trója romba dől, és Priamus törzse kivész.« Ha már 96.75 árfolyamnál annyi jajgatást visz véghez a mindent tudó és messze látó »N. Fr. Pr.«, hát 97.50 árfolyam­nál mily magas nótából fogja hebdomadális siránko­zásait intonálni ? Magyarország azonban büszke lehet azon vere­dictre, melyet Európa tőzsdéi most kimondottak hitele felett. Nem a pénzügyminiszternek sokat emlegetett »szerencsés keze« az most, a­mi az árfolyamokra hat. Nem házi politikája a tőzsdék urának, mely mintegy va­rázserővel emeli jelenleg a magyar járadékokat. Nem is a rendkívüli pénzbőség, mely különben a külföl­dön nem is oly rendkívüli bőséges a jelen perezben, mely beruházásokra késztetné a világot, de még nem is a körülmények szerencsés összejátszása az, mely a jelen helyzetet előidézte, hanem egyszerűen azon tény, hogy a magas kamattal ellátott állampapírok eltűntek, és beállt azon természetes kereslet, mely egy 4®/„-kai arányban jövedelmező biztos állampapír után mindig létezik, ha magasabban kamatozó érték nem áll rendelkezésre. Sokszor, igen sokszor volt alkalmunk az árak ezen nivellírozását annak idejében kiemelnünk és jó­val ezelőtt a jövőre utalnunk! De akkorában még sok volt az »okos« ember, a­ki sokkal jobban tudta mint mi, hogy ez absolute, soha sem fog megtörténhetni. És ne csodálkozzanak tisztelt olvasóink, ha mi, miután már saját jóslatainkban oly szerencsések vol­tunk, ezennel újra egy kis újabb jóslásra vetemedünk. Állítani merészeljük ez alkalommal, miszerint azon meggyőződés él kedtünkben, hogy eljött az ideje, mi­dőn a magyar járadékok az osztrák járadékokhoz mindinkább közelednek, sőt egyenlően fognak állani. Hitelrészvények, és egyéb értékeink nem követ­ték a járadékok mozgalmát oly mértékben, mint azt az előzmények után remélni lehetett. Azonban ez sem fog elmaradni. Az áremelkedésre sok az indok, tíz­­szerte több, mint az árcsökkenésre. Ez utóbbira csak valami »véletlen« rossz hír adhatná meg az indokot, és mondhatjuk, hogy soha oly sóvár kívánsággal nem néztek a contremineurök a »véletlen« eleibe, mint most. A német császár egészségi állapota főoszlopjuk, és Tripolis nevében kéjelegnek. A spanyolországi földrengésben nagyon bíztak, de csalatkoztak, és a láb és szájbetegséget szidják, mert­­ nem elég go­nosz. Egy szóval a hanyatlásnak nincs kilátása. De az az egynéhány értékpapír, mely a nemzet­közi értékeken kívül forgalomba jött, a múlt heti áraknál tetemesebben magasabb árakon vásároltatott, így malmaink folyton emelkednek. Miért ne ? Hiszen a czukorvásáron is »hausse« állt­ be. Biztosítási részvé­nyek keresve, de keveset kínálva vannak, és jelzálog­­bank részvények egészen a közönség kedvenczeivé váltak. Hogyan is ne, hiszen 6 arany forintot jövedel­meznek, azon kilátással, hogy még azon is túltehetnek majd a jövőben. És végre a­hol az öröm érzete álta­­lános, — ott még a leszámítoló bank részvényei sem maradhattak hátra, és — ezek is felfelé mozognak. A jelszó t. i. igy szól: A középbankok emelkednek, s a leszámítoló bank is egy középbank. Jelszavakban tehát amint látjuk, a tőzsde sem szűkölködik. Marad a tőzsde éltető folyadéka, az arany és a valuták ára. — A­mint már mondottuk a múlt heti szemlénkben, az arany agro gyengülése és a papírárak emelkedése karöltve jár. És ez, habár nem oly mér­tékben, mint kívántuk, be is teljesedett. Mert a papí­rokra csupa vásárlók, a valutára pedig inkább csak eladók találkoztak. A védvámkérdés terén egyelőre csendesség állt be. Azok a népek, melyeket a kérdés leginkább érint, maguk is meghökkentek, mikor a phantommal magá­val szemközt találták magukat, de azért ne gondol­juk, hogy a terv elszunnyadt. Amit Bismarck herczeg egyszer felkarol, azt oly könnyen többé el nem ejti. Azért résen kell lennünk az eshetőségekkel szemben. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — január 24. Az üzlet változatlan. — Magyar, urasági, öreg, nehéz 42.--------43.—, fiatal nehéz 45. 48. , közép 44.-----45 50, könnyű, 43.-----.44. Erdélyi nehéz 43.----44.—, közép 42.-----43.—, könnyű 41.-----42.—. Románia és bako­nyi, nehéz 46.-------.— átmeneti, közép —.---------.— átme­neti, könnyű —.--------- átmenti, eredeti nehéz —.—-----.— átmeneti, közép-----------átmeneti. Szerbiai nehéz . —.— átmeneti, közép 44.45.— átmeneti, könnyű —. .— átmeneti. Hízó 1 éves életuljban 4°/o levonással 30.—34. . 2 éves 32.----36. öreg —.-----.—. Makkos sertés élősúlyba*. (4 száz. levonással) 34.-----36.—. Az á­th hizlalt sertéseknél páronkint 40 kig. és 4­/o levonással kil­ogrammonkint érten­dők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmene­tiek adatnak el, vevőknek páronkint 3 aranyforint vámfejé­ben megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Január 24. Gabonaüzlet. (D­é­l­u­t­án­i t­ő­z­s­d­e.) A dél­után folyamán eladatott búza tavaszra 8.26—8.25 forinton, őszre 8.84 írton, tengeri május—júniusra 5.77 írton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A megnyi­tás ugyan némileg csökkenő árakon történt és már is azt kezdték gondolni, hogy a hausse áramlat meg fogna szakadni, midőn öt óra tájban a járadékok vá­sárlása hevesebben folytatódott, mint valaha. A hitelrészvények azonban nem követték ezt az impulzust, hanem régi állásukon megmaradtak. Jegyeznek : Új aranyjáradék 97.35—97.32112—97.55. — 5 száza­ékos magyar papírjáradék 93.65—93.85 — 93.80. —Osztrák hitelintézeti bankrészvények 301.70 —301.30—302.20—301.70. —Magyar hitelintézeti bankrészvények 311.25—311.75—311.50. Leszámí­toló bankrészvények 86.25. Osztrák magyar államvas­­uti részvények —.—. Jelzálogbank —.—. A zárlat 6 órakor csendesebb. Jegyeznek: Uj aranyjárad. 9­7.5 21 /2. Papirjáradék 93.80—. Osztrák hitelbankrészvények 301.60. Magyar hitel­­bankrészvény] 311.50. Osztrák-magyar államvasuti részvények 303.—. Leszámitolóbank 86.25. Jelzálog­­bank —.—. Dräsche —.—. Időjárás január 24 reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése: lélek mag .Tár­latai: © = szélcsend; Q = tiszta, de­rült • ® = ‹/. felhős; ›J = V. felhős; ® = «/.felhős; « - borult; •: = eső ; * == hóeső ; A == jég ; = köd ; oo *= gSz ; Zr = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában:A nagy légnyomás (772-773) a lengyel fö­lekről kiterjed a continens többi részeire is. (760. Az "idő többnyire derűs száraz, fagyos. Hazánkban: Keleties és északnyugatias mérsékelt szelek mellett, a fagyos hideg keveset változott, a légnyomás kevését még nagyobb lett. Az idő többnyire derűs, száraz Fiumét kivéve éjjel fagyos. Kevés hó itt-ott a délnyugat határ­szélén volt. — Beszterczebányán 13, délen 3, a közép­részekben 5—7 foknyi volt a reggeli hideg. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Délnyugati helyek kivételével több­nyíre még derűs, száraz, éjjel fagyos, időt várhatni. _ , I Őséi A hó- I | L* g‘ Aránya és mérséklet Csapa- Felhő Állomások W.ereje Celsius- fok**» net I ^1—12) fokban |_________ Arad................... 70.0 I­NT 1­­2.2 - g Besztercze . . . 69.7 | NY 1 6.3 ® Beszterczebánya . 68.8 I © 13.0 (j Budapest . • ■ 89-7 ! © 3.7 Csáktornya . . . 69.3 E 1­4.0 Debreczen . . . 67.9 ENT 1 6.4 (J Eger......... 71.0 DNY 2­­5.5 j - 0 Eszék................... ! I _ Fiume .... 65.7 K 3 3.3 j ^ Késmárk . • , ~ I ~ ~ ! — U_ Keszthely . . ■ 69.8 K 3 2.8 j ifi# Kolozsvár . . . 69.2 K 1 7.2 = Magyar-Óvár . . 71.0 ENY 1­­8.6­­ O Akna-Szlatina . . 69 9 K 2 6.6 O Nagy-Enyed . . 72.0 EK 1 4 0 Nagy-Szeben . . 69.6 K 2 3.2 0 Nagyvárad . . . 67.7 E 1 6 4 i — Orsova .... 72.1 © — J ® ® Pancsova . . . 69.3 DK 4 3.1 4­ 1 5 g Selmeczbánya . . 71.4 K 4 5.4 0 Sopron .... — 1 ~ Szatmár-Németi . 69.0 K 3 —5.4­­ — (j Szeged .... 67.9 © -2-0 | - » Sepsi-Szt.-György . 69.5 © 3 0 — kJ Szolnok .... 69.1 DK 2 —5.0 © Temesvár . . . 69.7 ENY 2 —2.6­­ Trencsén . . . 71.2 K 1 7-0 Ungvár .... 88.6 EK 2 -6.8­­ Q Zágráb .... 69.1 EK 2 -0.8 * 1 Bécs................... 71.9 © 1 - 9.6 - | «» Bregenz .... 70.4 DNY 1 , 7.7 , — Konstantinápoly . — | ~~ Lesina .... 62­6 K 2 4.4 ^ ................................ 64.9 E 2, 2.7 - \ £ Prága.................... 72.5 D 1 -10.9 - O Sulina .... — | I . Ä ^ Szer&jevo . . . j 65.8 © " 2 0 ^ ^ ® Halálozások Budapesten. Jan. 22. Lazay Illés Janka 50 é. özv. VII. k. akáczfa u. 4 tüdő­lob. — Ernst Schlesinger Julia 76 é. özv. VII. k. király u. 25 aggkér. — Pollák János 3 é. napszámos fia VI. k. Szondy u. 18 tüdőlob. — Péchy Jenő 1 é. min. titkár fia VI. k. sugárút 118 agykérláb. — Martin Gyula 29 é. lakatos VI. k. szív u. 57 tüdővész. — Fedor Mihály 86 é. koc­a VI. k. sugár ut 60 16­ rugás. — Joppich Róbert 66 é. háztulajdonos VIII. k. Csoko­nai u. 4 kimerülés. — Gieser Teréz 2 é. majoros fia IX. k. Ferencz tér 8 hashártyalob. — Hetessi Teher Erzsébet 58 é. hivatalszolga neje IX. k. csillag u. 3 tüdővizenyő. — Roloff Sándor 23 é. IV. k. megyeház, csontszu. — Szabó Szilvási Teréz 35 é. kocsis neje IV. k. Duna u. 8 tüdővész. — Wolpe­­rer Balogh Julia 42 é. hordár neje IV. k. molnár u. 17 gümö­­kór. — Petrányi István 58 é. kertész VII. k. amerika ut 2384 tüdövész. — Denkstein Blumschein Julia 33 é. kereskedő neje II k. fő ut 57 tüdőbaj. — Meszner Nándor 28 é. betűszedő II. k. csaplár u. 12 tüdőgümő. — Deiner Jakab 78 é. magányzó III. k. Csányi u. 8 aggkór. — Sallay János 57 é. szolga útról tüdőlob. — Olisvier­ Ferencz 34 é. kőműves útról tüdővész. — Kobolski Bobowski Mária 42 é. napszámos VI. k. Szabolcs u. 15 tüdővész. — Vankó György 26 é. napszámos útról tüdő­vész. — Bauerhuber Mátyás 80 é. takács X. k. 1781 aggkór. — Pater Vaczvolek Anna 58 é. napszámos lakástalan tüdővész. — Valla István 31 é. kocsis útról tüdővész. — Piti Alajos 28 á. napszámos II. k. János kórház agyhüdös. — Schmid Johanna 25 é. napszámosnő II. k. János kórház hashártyaláb. — Ka­cséra Remsei Klára 51 é. napszámosnő I. k. Döbrentei u. 15 szívbaj. — Fekete József 27 é. kocsis IX. k. Ferencz u. 6 rák. — Staffel Katalin 27 é. tanítónő IV. hajó 16 tüdövész. — Kanapaczki Maria 35 é. cseléd VIII. t. tavasz u. 4 tüdő­­vész. — Draher József 30 ó. napszámos VIII. k. prater u. 45 tüdőlob. — Mozer Ágoston 35 é. napszámos X. k. kápolna u. 8128 tüdővész. — Bremek János 41 é. napszámos X. k. Virág utcza rögtöni halál. — Bugyinszky György 31 é. szabó VII. k. szövetség u. 53 tüdővész. — Pajezer Károly 2 é. czi­pész VII. k. dob u. 25 sorvadás. — Janke Sebestyén 22 é. kéz­műves VI. k. Dávid u. 7 szívbaj. — Friedmann Géza 6 é. szabó fia VI. k. szerecsen u. 43 körglob. — Loschit­zky Frigyes 81 é. nyug. tiszt II. k. medve u. 4 béllob. — Susánszky Ignácz 2 é. napszámos fia I. k. horgony u. 46 hörghurut. — Horiia Helén 2 é. napszámos leánya I. k. felsőh­egy u. 54 hörghurut. — Szivital Boldizsár Karolina 64 é. pintér özvegye I. k. Atilla u. 24 tüdővész. — Singer Simon 63 é. ügynök III. k. tavasz u. 12 szivhüdés. — Biró Végh Anna 58 é. lakatos özvegybe III. K. Endrei ut 19 szívbaj. — Nilsen Mazur Karola 44 é. építész özvegye Vil­. muzeumkörut 18 vizkór. — Skalicsan János 2 é. napszámos fia VII. k. alsó erdősor u, 58 tüdőlob. .— Bodó Mária 1 é. szabó leánya IV. k. vámkörut 10 körglob. Színházak. Budapest, vasárnap, 1885. január 25-én . Nemzeti színház. Bérletfolyam. PETRONELLA. 40 arany pályadijjal jutalma­zott eredeti vígjáték 1 felvo­násban. Irta Szigligeti. Személyek: Árkosi Nina, lánya Bokrosiné Józsi, fia Fanyari Petronella Ezt követi: Liliomfi. Eredeti vígjáték 3 szakaszban. Irta Szigligeti Ede. Zenéjét Szerdahelyi. Személyek : Szilvay Tódor. .. Újházi Camilla k. a. ... Császárné Mariska, árva... G. Csillag T. Liliomfi.............. Latabár Szellemű............Vízvári Kányái............. Gabányi Erzsi................. Alszegi I. Schwarcz.......... Pintér Kezdete 7 órakor. Holnap, hétfőn: bérletfolyamban: Poirier úr veje. Vígjáték 4 felvonásban. A szikra. Vígjáték 1 felvonásban. Műsor: Kedd, Ármány és szerelem ; bf. Szerda, Serge Panine ; bérleti. Péntek, A protekczió ; 1-ör, bf Szombat, A protekczió; bsz. Vasárnap, A protekczió ; bérl. Magy. kir. operaház. XVI. Bérletszünet. TUROLLA EMMA k. a. ven­dégjátékául : A zsidóim. Nagy opera 5 felv. Zenéjét szerzette Halévy. Személyek : A császár............* * * Brogni, bibornok Ney Leopold, cs. herczeg Pauli Rugiero, Constanz Tallián Alberti, tiszt........ Szék­­és Eleázár, zsidó ... Eudoxia, bözegné Recia................. Herold................ 1- ső ) . , 2- ik ) Polgár Broulik Maleczkyné Turolla E. Zsitvai Szálai Szilvássi Kezdete 7 órakor. Műsor: Kedd, Traviata ; bérletfolyam. Csütörtök, Teli Vilmos ; bérli. Szombat, Tannhäuser; Tu­rolla, bérletfolyam. Vasárnap, Rászedett kadi. Cop­­polia, bérletfolyam. Hétfő, Hugonották; Turolla, bérletszünet. Várszínház. Bérletszünet. Blaha Lujza assz. m. vendég. A czigány. Eredeti énekes népszínmű 3 felvonásban. Irta Szigligeti Személyek: Ede. Zenéjét szerz. Bognár I. Várszegi, földesur Benedek Kurta agglegény Mezei Gyuri............... Balogh Márton.............. Makó Rebeka, felesége . Nagyné Évi.................... Margó C. Zsiga czigány.... Beödy Peti­­ gyerme- Szirmai Rózsi­­­kei Blaha L. a. Ferke, hajdú .... Rónaszéki Kezdete 7 órakor. Holnap, hétfőn: bérletfolyamban. Másodszor: Hevesvérűek. Olasz színmű 3 felvonásban. Műsor: Kedd, Az eleven ördög . Blaha Lujza a. bérletfolyam. Csütörtök, Bozóthy Mártha; bérletszünet. Péntek, Pajtáskodás; bérleti. Szombat, Tücsök ; Blaha L. a., bérletszünet. Vasárnap, Tücsök ; Blaha L. a. bérletszünet. Népszínház. Vadgalamb. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felvonásban. Irta Gerö Károly. Zenéjét szer­zette Szentirmai Elemér. Személyek : Galand Mihály Tamássy Imre, öcscs* Victor Ilus Őri Berta Boris asszony Klárné Bábi Csatai Zsófi Meskó Balázs Tóth Julis, leánya Sik G. Csurgó Bálint Prielle A boldogi jegyző Erődi Barcsa Muki Szilágyi Dicső Adalbert Tihanyi Klári néni Aranyossiné Griffi Újvári Abris Szabó Gyanús Komáromi Csutka Matyi Eöry Ricza, pásztorleány Pálmai I. Kezdete 7 órakor. Holnap, hétfőn: 50-edszer : MELUZINA a szép hableány. Tündéries látványosság 4 fel­vonásban, zenével, énekkel, táncz és csoportozatokkal. Műsor: Kedd, Meluzina, a szép hab­leány. Szerda, Először.A két Savoyard leány. Csütörtök: A két Savoyard leány. Péntek, A két Savoyard leány. Szombat, Meluzina, a szép hab­leány. Szigeti I. Palotay P. Györgyné Benedek Gabányi Sz. Prielle . Főszerkesztő: Teliszi IMIor. Felelős szerkesztő: "Vis! Sixire. Nyílt tér. (E rovat alatt közlöitekért nem vállal felelősséget a szer­kesztőség.) A f. hó id-én, jótékony m­itoteink javára, rendezett leíil alkalmából következő felülfizetések folytak be s. p. Deutsch Lajosné 90 frt., Bischitz Dávidné 50 frt., hatvani Deutsch Bernát ur 40 frt., Márton Alajos ur 40 frt., Wahrmann Mór ur 30 frt., megyeri Krausz M. ur 30 frt., Hirsch Jakabné 30 frt., dr. Beke Gyuláné 20 frank arany­ban, Schwarz Sándorné 20 frt., Kugler Henrik ur 20 frt., Bei­mel Jakabné 20 frt., Weisz Bertold ur 20 frt., Weisz Emma úrnő 20 frt., Hollitscher B. Lipótné 20 frt., N. N. megyeri Krausz Izidorné által 15 frt., J. H. S. 15 frt. és J. S. 15 frt., Strasser Izidorné által, Jelinek Henrik ur 15 frt., Auspitz Mária úrnő 10 frt., Taub Salamon úr 10 frt., Wahrmann Sán­dor úr 10 frt., Ullmann Károly József ur 10 frt.,­Wechselmann Ignáczné 10 frt., Strasser Alajos ur 10 frt., dr., Baumgarten J. ur 10 frt. dr . Herz­ Izidor ur 10 frt­., Brachfeld Adolfné, 10 frt., Ir.seit Samum­ 10 frt., Neuman Frigyesné 10 frt., özv. Ellenberger Henrikné 10 frt., Keleti Gyula ur 5 frt., özv. Blum Berná­né 5 frt., Schweiger Nándorné 5 frt., dr Schweiger Zsig­­mondné 5 frt., Braun Pál ur 5 frt., Brüll Henrik úr 5 frt.., özv. dr. Weiser Miksásé 5 frt, Haas Regina úrnő 3 frt. és a jégszesztársulat igazgatósága 52 frtot., mint elengedés a kivi­­lágitási közs­égekből. A választmány kedves kötelességének tartja ezen nagylelkű adományozóknak úgymint Bridy Zsig­mond urnak, az ingyen szállított nyomtatványokért legfor­róbb hálákat e helyen kijelenteni. 179 Budape­ten 1885. január hó 24-én. A pesti izr. nőegylet elnöksége. Van szerencsénk a t. ez. nagykereskedő- és iparos urak figyelmét felhívni azon körülményre, miszerint vasúti- gőzh­ajózási és posta utánvételeiket a legelőnyösebb feltételek mellett leszámítolhatják a pesti magyar keresk. bank utánvét. leszámítoló osztályánál Dorottya-utcza 1. sz. földszint. 108 Kwizda Ferencz János csász. kir. udvari szállító és kerületi gyógyszerész urnák Korneuburgban. Szíveskedjék számomra az ön kitűnő készítmé­­n­y­e­i­b­ő­l posta útján az alább felsoroltakat megküldeni. — A pata­kenőcs és bélgörcs labdacsokhoz használati utasítást kérek, szintén jelenleg ép azon helyzetben vagyok, hogy azok jónak bizonyult jó hírnevét kipróbáljam. _ Semmi­képpen sem vonom azt ugyan kétségbe, ha annak sikerét az ön csász. kir. szabadalm. üditőnedvé­­vel és marhaporával hasonlítom egybe, melyek marhaállományomban úgyszólván csodákat mü­veltek . . "Reichsstadt­, Csehországban, 1881. február 10-én. Krause Antal gazdász.

Next