Nemzet, 1885. július (4. évfolyam, 1018-1045. szám)

1885-07-16 / 1030. szám

haza, tombolt, őrjöngött, s mikor neje nem tu­dott elég mentséget fölhozni magaviseletére, a férj konyhakést ragadott, s nejét nyakán életveszélyesen megsebesítette. Emily ismét fölgyógyult. Hensont húsz évi súlyos börtönre ítélték. A szerencsétlen em­ber a napokban állta ki büntetését, s mint megtört aggastyán tért haza. Otthon neje fogadta, szeretőjé­vel, a katonával együtt, akivel azóta együtt élt, s egyik sem akarta megtűrni a házban. Henson rögtön a törvényszékre sietett, az elnök előtt térdre esett s úgy kérte, hogy engedjék visszamenni a börtönbe.­­ A londoni botrányokról a »Pall-Mall Ga­zette« újabb leleplezéseket közöl, melyekben elmond­ja, hogy a rendőrség számos közege szintén bűnrészes a szörnyű üzelmekben. Az idézett lap jelenti, hogy Manning bíbornok és Morley Sámuel kiváló parla­menti képviselő, tagjai lesznek a bizottságnak, mely a közzétett adatok hitelességét meg fogja vizsgálni. Franczia lapok híre szerint a »Pall-Mall-Gazette« sensatiós czikkeit Georges Moore angol költő és regényíró írta. Mooret mint költőt Swinburne ver­senytársának tekintik, de regényeit, melyek Zola mo­dorában vannak írva, a szemérmetes angol criticusok igen hevesen támadták meg. Moore most azzal bo­­szulta meg magát, hogy honfitársai erényességét a kellő világításba helyezte.­­ A hitei támadás okaira nézve most érdekes adatok kerülnek napfényre. Kiderült ugyanis, hogy Courcy tábornok az Annam fővárosba való megér­kezte után kissé túlerélyesen lépett föl. Az annami kormány erre vonatkozó panaszait a következőkben közölte annak idején a franczia kormánynyal: A hitét megszálló sereg városszerte csúful garázdálko­dik, az annamitáknak leveri a kalapjait— ez megesett az első régens­sel is — s végül folytonos lőgyakorla­­tokkal zavarja a város csendjét. A tonkingi franczia hivatalnokok tonkingi embereket halálra vagy pénz­bírságra ítéltek, annamita mandarinokat megkorbá­­csoltattak. A sereg megszállta a hanani kikötőt, Hué egyetlen kapuját, aztán meg az érkező hajók hossza­dalmas és szigorú átkutatását rendelte el, ami nehe­zíti a kereskedelmet. Courcy tábornok a chinai nagy ezüst kinevezési pecsétet összeolvasztatta és az ezüs­töt tisztjei közt osztotta szét. Végül a francziák le­foglalták az annami kormány minden bevételét. — A párisi kormány e panaszokkal nem törődött s az ez által szült elkeseredettség adott okot a táma­dásra. — Kegyelem. Serajevóból írják: Bizonyos Vi­­kalo slatinjei lakost főbenjáró bűn miatt halálra ítélt a kostajniczai törvényszék. Az ítéletnek e hó 14-én kellett volna végrehajtatnia. Megkegyelmeztetése iránt sikertelen volt minden lépés s már is előkészü­letek létettek a kivégzéshez. Ekkor az elitéltnek vá­randós neje utolsó mentő eszköz gyanánt táviratot intézett Erzsébet királyasszonyhoz, kegyelmet kérve férje számára. A szegény asszony kérelme meghall­gatást nyert, mert a királyasszony a táviratot rögtön eljuttatta felséges férjéhez, a­ki épen vadászaton volt Offenseeben. A kegyelem csakugyan megjött, még az éjjel királyi távirat érkezett a kostajniczai törvény­székhez, mely természetesen a kivégzés felfüggesztése iránt azonnal megtette a kellő intézkedéseket. — Ár­víz Szászvároson a napokban a Sebes he­lyi patak a folytonos esőzések következtében kiöntött medréből és a külvárost majdnem egészen ellepte. A lakosok a közelfekvő házakból kénytelenek voltak kiköltözködni.­­ A német sakkszövetség negyedik congressusa Hamburgban, a­ német sakkszövetség negyedik con­gressusa e hó 12-én d. u. 4 órakor nyílt meg Ham­burgban. A világ legelső sakkjátszói már előtte való este egybegyűltek ismerkedési estélyre az Alster­­hallebe. Megjelentek Berlinből Schallopp E., a német birodalmi gyűlés gyorsírói iroda főnöke, Ahlhausen, Harmonist. Páriából: Taubenhans. Londonból: Ma­son , Bird, Pollak, Blackburne. Newyorkból: Mackenzie. Budapestről: dr. No­a. Hollandiából: Berina. Ausztriából: Weisz, Englisch, Neustadt, Kann. Lipcséből: Mieses. Halléból: dr. Tarrasch. Drezdából: Beck stb. Aznap este kisorsolták egymás­közt a versenyjátszmákat, s megválasztották a bíróság tagjait. A programm egyelőre a következőleg állítta­tott föl: Hétfőn és kedden (jul. 18—14.) a verseny­játszmák kezdete és folytatása, azután kirándulás az Elbere zenével. Csütörtökön a függőben levő játszmák befejezése, pénteken és szombaton a versenyek folyta­tása. Vasárnap kirándulás az Alsteren. A congressus jul. 26-án záratik be. Említenünk sem kell, hogy magából Hamburgból is sokan fognak résztvenni a versenyeken. — A cholera Spanyolországban. Spanyolor­szágban május hó 20-tól július 9 ig 28042-en bete­gedtek és 12347-en haltak meg cholerában. E szá­mok a következőleg oszlanak meg: Tartomány Megbetegedett Meghalt A halálesetek összesen 28,042 12,347 44­ 05 — Fővárosi krónika. Tűz. Mint esti lapunkban emlí­tettük, ma a kora reggeli órákban tűz volt a Ferencz és József­városban. A Ferencz tér 14. sz. ház udvarából valamivel 6 óra előtt sűrű fekete füstgomoly tört az ég felé s csakhamar lán­gokban állott az udvar közepén álló jégverem, mely Berger Samu hentesmester tulajdonát képezi s benne nagy mennyiségű oldalas szalonna volt elhelyezve a jég fölött. A tűznek jelzése után csakhamar megjelentek a II. tüzőrség emberei Gerber szakaszparancsnok veze­tése alatt s hozzá­fogtak az oltáshoz, mely azonban az égő szalonna átható bűze miatt csak nehezen ment, mert nem lehetett a jégverem belsejébe hatolni. Három­ne­gyed órai nehéz munka után a tűz mégis el volt oltva. A tűz keletkezésére nézve a tulajdonos azt állítja, hogy tegnap késő este emberei szalonnát vittek a verembe s a fagy­tyű gyertyát a szalona közé tűzve, ott felejtették. A tűz tehát már égisz éjjel lappanghatott a jégveremben. Kiutasítások. A főkapitányság legújabban is­mét 48, csavargás miatt letartóztatott, lakás, illetve foglalko­zás nélküli közveszélyes egyént tolonczoltatott el a főváros­ból illetőségi helyeikre. Ezek közt volt 27 férfi, 19 nő és 2 gyermek, öngyilkossági kísérlet. Hans Mann 23 éves hajadon cseléd ma délelőtt Csányi­ utcza 8 szám alatti lakásán a feletti elkeseredésében, hogy sem helyet, sem mun­kát nem tudott kapni, 5 kr­ára maróságot öngyilkossági szándékból megivott, de még élve beszállították a Rókus­­kórházba. V., VI., VH, Vili kerület elöljáróságainál 5-5, a III., IX. kerület elöljáróságainál 2—2 szivattyú lenne elhelyezendő oly formán, hogy adandó alkalom­mal a felek rögtöni és közeli segélyt nyerhessenek a bárki által könnyen kezelhető szivattyúkban. A 30 új szivattyú beszerzése összesen mintegy 4000 írtba kerülne s a főváros lakosságát esetleges vizveszély al­kalmával ezrekre menő károsodástól menthetné meg. — Tű­zvizsgálat. A magy. államvasutak józsef­városi pályaudvara ellen már többször tettek kifo­gást a szakértők tűzbiztonsági tekintetben. Az ott le­vő fa- és szén, valamint faszerkezetű áruraktárak folytonos tűzveszélynek vannak kitéve a mozdonyok kéményeiből kitóduló tűzszikrák miatt. Ma délelőtt a fővárosi mérnöki hivatal kezdeményezése folytán a főváros állandó tűzvizsgáló bizottsága megjelent a pá­lyaudvaron , a tapasztaltakhoz képest messzemenő intézkedéseket tett. Egyes helyiségekbe vízcsapok be­vezetését és tömlők beszerzését rendelte el s az egész vonalon három tűzjelző készülék fölállítását és több építészeti átalakítást hozott javaslatba.­­ A rendőrség köréből Majthényi Dezső rend­őrtanácsos hosszabb idő óta veszélyesen beteg, minek folytán teendőit ma délelőtt Pekáry tanácsos és Zsar­­nay Győző kapitány vették át. Ez utóbbi végzi egy­szersmind a rapportok felvételét is.­­ A rendőrségi hivatalnoki karban mozgalom indult meg a napokban, mely oda irányul, hogy a főkapitányt a délutáni hiva­talos órák eltörlésére kérjék föl, legalább a két szüneti hónapban. Indokul azt hozzák föl, hogy a főkapitány által behozott czélszerű munkarend következtében már az összes restantiákat földolgozták s az újabban érkező ügyek elvégzésére elég a délelőtti hivatalos óra is, annál is inkább, mivel a kiállítás alkalmával várt munkaszaporulat nem állott be s igy a rendőrségi hi­vatalnokok a délutáni órákat úgy is munka nélkül töltik el a hivatalokban. Kérelmük oda irányul, hogy a délelőtti hivatalos óra 1 vagy 2 óráig hosszabbittas­­sék meg, a délutáni órák pedig függesztessenek föl s naponkint fölváltva csak 2—2 hivatalnok végezze a felmerülendő fontosabb ügyeket. százaléka Alicante . . . 1,588 646 4060 Castilia .... 2,617 1277 48-79 Cuenga .... 78 40 5128 Madrid .... 1,700 753 59-10 Murcia .... 6,007 2319 38-64 Tarragona ... 31 19 61.29 Veruel .... 12 5 41.66 Toledo .... 455 207 45-49 Valencia . . . 14,928 6801 45-49 Saragossa . . . 626 280 4473 Fővárosi ügyek.­ ­ A legutóbbi esőzések által okozott károk és rombolások arra indították a Folmann Alajos h. tűz­oltó főparancsnokot, hogy a további bajok elkerülhe­­tése végett a főváros tanácsának előterjesztést tegyen 30, esetleg több könnyen kezelhető kézi­szivattyú be­szerzése iránt. A tapasztalat bizonyítja ugyanis, hogy nagyobb esőzéseknél a főváros különböző kerületeiben 100—120 helyről kérnek egyszerre segélyt s ezze szemben a fővárosi tűzoltóság csak 12 szivattyú fölött rendelkezik , a szivattyúzási munkálatok pedig 3—4 napig is elhúzódnak, mely idő alatt a pinczelakások­­ból kiszorult lakosság kénytelen lakás nélkül kóbo­rolni. Az előterjesztés szerint a beszerzendő szivattyúk közül az I­­II. kerület elöljáróságainál 3 -3, a IV., Irodalom, színház és művészet — Turolla-Bartolucci-affaire. A lapokban va­­lságos meséket kezdenek híresztelni a Turolla Emma és Bartolucci Victorine közt történt összekoc­c­a­­násról. Az egyik lap már azt is írja, hogy kezet emel­tek volna egymásra. Ezzel nem jó szolgálatot tett a derék művésznőknek, kikről ily durva műveletlensé­­get feltételezni szabad sem volna. Az ped­g, hogy a történtekért az operai intendánst vonják felelősségre, annyira nem igazságos, hogy fel sem tehetjük, misze­rint az illető részéről egyéb lett volna puszta tomná­jánál. Sem az intendánsnak, sem az igazgatóságnak nem lehet feladata, hogy az intézet tagjainak magán­ügyeibe avatkozzék, egymás iránt táplált ellen- vagy rokonszenvüket ellenőrizze. Azt pedig nem tudhatja előre, hogy mikor, mely alkalommal fog bekövetkezni az összetűzés, mely az egymásra haragvók kö­zött ritkán szokott elmaradni, így a jelen esetben sem előzhette meg a két művésznő között egészen vá­ratlanul kifejlődött s rövid szóváltásból álló jelenetet. Sőt akkor este tudomása sem volt az egészről s egy­­átalában semmi hivatalos jelentés nem történt az esetről. — Az intendáns s igazgatóságra nézve tehát delicat dolog volt közbelépni s hívatlanul a biró sze­repét játszani a két művésznő magánügyében.­­ A mindig nagyitó pletyka szárnyain másnap megtudta az igazgatóság is, hogy a két művésznő között con­­flictus támadt s hogy az­ a szinpadon, nyílt jelenet alatt kezdődött. E körülményt az igazgatóság már nem mellőzhette, mert a­mi nyílt jelenet alatt történik, azt többé nem lehet magánügynek tekinteni. Utána járván a dolognak, bebizonyult, hogy csakis Turolla Emma lélekjelenlétének köszönhető, hogy az ak­kor előadás alatt levő »Herodias« czímű operá­nak utolsó felvonásában nem történt oly za­var , mely az egész végjelenet hatását tönkre tette volna. Bartolucci k. a. ugyanis a főpróba alkal­mával a főrendező úr által megjelölt helyre nem akart állani, hanem egészen a háttérbe vonult, a trón mellé, a színfalak közelébe, pedig a jelenet főmozza­nata azt igényelte, hogy előtérben álljon, mert Sa­lome játékának czélpontját e pillanatban Herodias képezi. Turolla k. a. veszélyeztetve látván az egész végjelenet hatását, Bartolucci k. a.-hoz lépett, meg­fogta kezét s az előtérbe vitte. Ez által a zavar ki lett kerülve, s a közönség élvezete csorbítatlan ma­radt. Ez képezte Bartolucci k. a. neheztelésének okát és e miatt illette Turolla k. a.-t később eléggé sértő szavakkal, melyekre ez megfelelő kifejezéssel válaszolt. Harmadnapra rá kellett volna »Heródiás«-nak má­sodszor szinre kerülni, de Bartolucci k. a. előtte való nap, orvosi bizonyítvány melléklése nélkül, be­tegnek jelentette magát s még aznap délután Olasz­országba utazott. Innét néhány napra rá Bartolucci k. a. édes atyja levelet intézett az igazgatósághoz, melyben kéri az igazgatóságot, hogy, miután leánya szerződésileg úgyis csak még hat hónapra van le­kötve, mentse fel e kötelezettsége alól. — Az igazga­tóság erőszakkal nem tart vissza senkit s igy Barto­lucci kisasszonyt is, saját kérelmére, elbocsátá a ma­gyar kir. operaház kötelékéből. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy Turolla Emma k. a., ám­bár ő látszott a sértett félnek lenni , sem írás­ban, sem szóval nem tette az igazgatóságnak azt az alternatívát, hogy »vagy ő, vagy Bartolucci«, a­mint ezt egyik lap híreszteli. E részben tehát Bar­tolucci k. a. megválásának a magy. kir. operaháztól mi más oka sincs, mint saját akarata. A mire annál nagyobb súlyt kell fektetnünk, mert Turolla k. a. mi­ben sem állott Bartolucci k.­a. útjában, ki­ egészen más szerepkörben működött. Bartolucci k. a. maga volt az, ki minden magasabban fekvő szerepről lemondott, holott szerződésileg kötelezve lett volna többeket éne­kelni. Hogy valóban a Herodias előadása alkalmával történt összeszólalkozás indította-e Bartolucci k. a.-t az intézettől való megválásra vagy i­s csak ürü­gyül szolgált a felmondásra, azt az igazgatóság nem kutatja. Távozni akart s ebben erőszako­san meggátolni, nem lett volna illő eljárás. Ugyanezen alkalomból egyik lap azt a vádat emeli az intendáns­ ellen, hogy megtűri, miszerint Turolla k. a. színházi császárnét játszszék s uralkodjék nemcsak a műsor, a pénztár, hanem az összes művészi erők fölött. Erről az uralkodásról a magyar királyi operaháznál nem tudnak semmit. Turolla k. a. semmi egyebet nem élvez, mint ami neki szerződésileg ki van kötve. Hogy olyan elsőrangú művésznőt, mint Turolla k. a., kisszabású feltételek mellett megnyerni nem lehet, azt mindenki be fogja látni, kinek tudomása van, hogy minő díjazás mellett szerepelnek külföldön. Az pedig, hogy az igazgatóság minél gyakrabban igénybe ve­­szi­ a kiváló énekesnő művészetét, csak onnan van, mert ilyen drága énekesnőt ok nélkül nem fizethet és mert ő gyakorolta a közönségre még eddig a legna­gyobb vonzerőt s az ő fellépéséből volt az intézetnek, a magas honorárium daczára, a legtöbb jövedelme. Az sem áll, hogy Turella gyakori felléptetése által, más művészi erők háttérbe szorultak volna. Mindenik­­nek megadatott az a hatáskör, a­mely szerződtetése­kor combinatióba vétetett. E részben tehát az igazga­tóság ellen nem lehet senkinek panasza. Az igazgató­ságnak mindenek előtt az intézet magas művészeti színvonalát és a közönségnek érdekét, mint szin­tén azon legmagasabb óhajt kell szem előtt tartani, melyből maga az intézet keletkezett, s mely­nek fentartását köszöni. Ezek együttvéve azt igény­lik, hogy a magy. kir. operaház mindig a lehető leg­jobb előadások színvonalán maradjon. Azt pedig senki sem fogja tagadhatni, s a közönség is mindig azokat számította a legjobb előadásoknak, melyekben Turolla k. a. is szerepelt. Az intendáns személye ellen intézett azon fenyegetésekkel szemben, »hogy majd a közönség veszi kezébe az iniciativát s ezt sem ő sem Turolla k. a. nem fogja megköszönni«, nyugodt lélekkel hivatkozhatik az igazgatóság ép a közönségre a nélkül azonban, hogy ez enyhítene valamit ama méltatlanságon, melyeket indokolatlan és illetéktelen gáncsolások által szenvednie kell. ? — Tompa Mihály összes műveiből, melyeket Mehner Vilmos könyvkiadó füzetekben tesz közzé, megjelent a 4—6. füzet. — Egy olasz színház. A Teatro della Cannob­­biana, Milano egyik legnagyobb és legérdekesebb színháza, megszűnt. A színház terme híres volt bámu­latos acusticájáról, s ezt azzal akarták kimagyarázni, hogy a Cannobbiana barlang fölött épült. Azelőtt a Scala s a Cannobbiana, Milano két legelőkelőbb szín­­háza volt, s a város aristocrata családainak örökös joguk volt a páholyokra. A színházban már régóta nem játszanak a páholytulajdonosok (palchettisti) véleménykülönbsége miatt. A Cannobbianában leg­először csak operákat adtak, később másod és har­madrangú színdarabokat, végre csak farsangi mulat­ságok voltak benne a popolnio, az alsóbb rendű né­pesség számára. A Cannobbianát, mely a királyi palotával egybe volt építve, 1779-ben építette Piermarini a híres építész, a Scala színház meg­alkotója. Még ugyanazon évben két operával, Salieri »Velenczei vásár«-jával és a »Talizmán«­­nal avatták föl. A legutolsó opera, melyet a Cannobbianában játszottak, Lauro Rossi »La rigaro rivale« operája volt. E színházban elsőrendű nagysá­gok énekeltek, mint Pisaroni,Lalande, Schoberlechner Cruvelli, Brambilla, Cortesi, Spezia Peltramelli, — a tenoristák és bassisták közül Rubini, Guasco, Fedor, Carrion, Mongini, Pancani, Barbacini, Basterini, Tamburini, Corsi delle Sedie, Cotogni, Giraldoni, Zucchini, Cambiaggio,Vaccai a »Giulietta e Romeo« operát, Donizetti a »Bájital«, Rossi a »Fekete do­mino«, Pedrotti a »Guerra in quatro« operát e szín­ház számára írta. Törvényszéki csarnok. »Chambord gróf nem halt meg.« Angersben él egy vén leány, aki a mellett, hogy nagyon hitbuzgó, odaadó hive a királyságnak, s nem tud vigasztalódni Chambord gróf halála fölött. Bemegy hozzá egy ker­tész, s azt mondja, hogy Chambord gróf nem halt meg, mystificálták Francziaországot. A gróf él, s moz­galmat szervez a köztársaság ellen. A hadsereg és a haditengerészet már meg vannak nyerve, s a mozga­lom pár nap múlva kitör. A vén leány bolondul örül, s várja az államcsinyt. Pár nap múlva egészen kikelt arczczal ront be hozzá a kertész: »Szent szűz ! kiált föl, a király meghalt! Vagyis nem halt meg igazán, hanem halálra szekirozzák. Millióit Rothschildnál tette le s e milliók most eltűntek. A köztársaság már erre is rátette kezét. De a jó royalisták majd gyűjte­nek a számára, én is meg vagyok bízva a gyűjtéssel.« A vén kisasszony 1200 frankot ad át neki, s elérzé­­kenyülve fogadkozik, hogy mit nem adna, ha a király felséges vonásait láthatná. A kertész e szerencsében is részesülni ígéri, s másnap elcsalja a templomba, hol egy termetes, tekintélyes külsejű polgárt mutat meg neki, hogy az a király. A vén leány szentül el­hitte. De minden csalás kisül, azonképen ez is, s az angersi törvényszék a nagytehetségü kertészt hat havi fogságra ítélte. Sport. , — Verseny úszás a Margitszigettől Promontorig. Érdekes távúszást rendezett ma egy társaság. A távúszásban több kitűnő úszó vett részt s az érdeklő­dés az úszás iránt, a közönség minden rétegében nagy volt. Az indulás a Margitsziget kis nyúlványáról történt pontban 3 óra 20 perc­kor. Az 54 nevező kö­zül indultak a következők: Szekrényessy Kálmán, Merker Samu, Dveris Arnold, Grünhut Oszkár, Leidenberger Rezső, Bródy Imre, Stein Leo, Hans Rezső, Friedmann Emil, Tomcsák Ágost, Butz Já­nos, Érti Sándor, Jemill Ferencz, Stern Sági Adolf, Diamant Adolf, Králik Márton, Schök Gottfried, Hösch Ede, Mandis János, Tenus Tivadar. Ezek kö­zül beérkeztek a budafoki uszodához: Szekrényessy Kálmán, Bródi Imre, Loevy Leo, Friedmann Emil, Tomcsák Ágost, Butz János, Jemill Ferencz, Sági Adolf, Diamant Leó, Králik Márton, Schöck Gottfrid. Az úszókat 3 nagy csónak kisérte. A budapesti uszo­dánál nagy közönség várta a győzteseket, minden egyes kiszállót megéljenezve. A költségeket a rendező bizottság elnöke, gróf Nyáry Simon viselte. Rövid idő múlva újra rendeznek egy még nagyobb mérvű táv­­úszást. Kiállítási hírek. — A kiállítás szakszerű tanulmányozása. A budapesti kereskedelmi és iparkamara legutóbbi kö­zös ülésén Havas Sándor kamarai tag indítványt tett, hogy a kereskedelmi osztály tagjai hivassanak fel, miszerint a kiállítást behatóan tanulmányozzák és ennek alapján jelöljék meg azon iparkészítményeket és gazdasági terményeket, melyekre nézve hazánk bel­­szükségletét fedezni képesek vagyunk s vizsgáljuk meg, vájjon e téren felhasználták-e a haladás mindazon esz­közeit, melyeket fel kell használnunk, hogy az illető ter­melési ágainkat kivitelképesekké tegyük; másodszor je­löljék meg azon ipari és gazdasági terményeket,melyek­re nézve saját belszükségletünket is csak részben fedez­hetjük, felderítve elmaradásunk okait s kijelölve azon teendőket és kötelességeket, melyek e téren a társa­dalom s az állam által teljesítendők. A kamara ez indítványt elvben elfogadta, minek következtében az elnökség felhívást intézett a kereskedelmi osztály tag­jaihoz, hogy amennyiben az országos kiállításnak a kifejtett szempontok szerinti tanulmányozására haj­landók volnának, erről a kamara elnökségét rövid idő alatt értesítsék. Amennyiben a kiállítási főcsoportok­ra nézve a kereskedelmi osztálynak legalább 10 tagja a megjelölt feladatra vállalkoznék, az illetők a ka­marától, esetleg a minisztériumtól ez iránt formasze­rinti megbízást fognak nyerni. A tanulmányozók mű­ködésük alkalmával a szükséghez képest más szakér­tők közreműködését is igénybe vehetik.­­ A jurycsoportok munkarendje f. hó 16-ára (csütörtökre) következőleg állapíttatott meg: VIII. csoport b) osztálya d. u. fél 7-kor ülést tart Dobosnál. XV. csoport a) és b) oszt. fél 9-kor záró ülést tarta­nak az igazgatósági épület fogadótermében. XXIV. csoport, (gépipar) a) és b) oszt. d. u. 5 órakor az igaz­gatósági épület üléstermében ülést tartanak. XXIX. csoport, d. e. 8 órakor teljes ülést tart az igazgatósági épületben (Zichy-terem). XXX. csoport d. u. 4 óra­kor ülést tart a Kárpát-egyesület pavillonjában.­­ A kolini cseh gazdasági egyesület fogadása tárgyában az orsz. kiállítás fogadó bizottsága ma este 6 órakor a főváros pavillonjában értekezletet tartott, melyen jelen voltak: Ráth Károly főpolgármester, Gerlóczy polgármester, Török főkapitány, Radócza, Mendl és Királyi Pál főv. bizottsági tagok. Az érte­kezlet eredményekép kimondották, hogy a vasárnap érkező koliniak fogadásában az orsz. kiállítási bizott­ság és a főváros polgármesterei is részt­ fognak venni. — A jurytanács határozata. A jury-tanács teg­nap tartott ülésében — több csoportjury ajánlatára — elhatározta, hogy a kitüntetett kiállítóknak ki­adandó oklevelek jelmondatai közé még a követke­zők vétessenek fel: »Hulladékok és melléktermények czélszerű értékesítése«, »Közhasznú munkásság«, »Czélszerű javítás«, »Jeles tervezés« és »Czélszerű berendezés « Elhatározta a jury-tanács azt is, hogy most a csoport­ juryk egyes jegyzőkönyveit azon sor­rendben fogja tárgyalni, a­mint azok az elnökségnél beérkeznek. — Vasúti személyforgalom. A magyar­ állam­­vasutak vonatain tegnap 2871 személy érkezett a fő­városba, elutazott 2719, az osztrák-magyar állam­va­súton érkezett 1732, elutazott 1674 utas, a déli vas­úton érkeztek 460-an, elutaztak 524-en. Összesen ér­keztek 5062-en, elutaztak 4917-en. — A kiállítás látogatottsága. A kiállítást teg­nap, f. hó 14-én az állandó jegyek tulajdonosain kivül 5202 egyén látogatta és pedig 50 kros jeggyel 2837, 20 kros esti jegygyel 1046, 20 kros tanuló és mun­­kásjegygyel 1058 , 20 kros katonajegy­gyel 160 napi szabadj­egy­gyel 101 személ­y A KÖZGAZDASÁG. Közlemények. Uj iparhitel-szövetkezet. A létesítendő új ipar­hitelszövetkezet kérdése megfordult az országos ipar­egyesület igazgatóságának legutóbb, Falk Zsig­­mond elnöklete alatt tartott ülésén. Az igazgatóság, mely már másfél évvel ezelőtt állást foglalt egy na­­gyobbszerű ipari hitelszövetkezet létesítése mellett, örömmel vett tudomást a kedvezményezés megvalósí­tására vezető eme mozgalomról és a jelen volt igaz­gatósági tagok egyhangúlag elhatározták, hogy a szö­vetkezet létesítéséhez valamennyien hozzájárulnak. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — julius 15. Az üzlet csendes. — Magyar, urasági, öreg, nehéz 35.-----36. — , fiatal nehéz 87.50 — 38.—, közép 39.-----39.50, könnyű 40.------41.—. Erdélyi nehéz —.-----.— közép 38.50 — 39.—.­könnyű 40.-----40.50. Romániai és bako­nyi nehéz 37.----- 37.50, átmeneti közép —.--------.—, átme­neti, könnyű —.--------.— átmeneti, eredeti nehéz —.-----.— átmeneti, közép--------átmeneti. Szerbiai nehéz 37.-------37.50 átmeneti, közép 37.-----88.— átmeneti, könnyű 37 50 — 38 — átmeneti. Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással —.--------.—, 2 éves —.--------.—, öreg —.------.—. Makkos sertés élősúly­ban (4 száz. levonással) —.-----.—. — Az árak hizlalt serté­seknél páronkint, 40 kgr. és 4 száz. levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint át­menetiek adatnak el, vevőknek páronkint 8 aranyforint, vám fejében megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Julius 15. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán eladatott búza őszre 7.75 írttól 7.73 írtig, tavaszi búza 8.19 —8.18 írton, tengeri 1886. május—júniusra 5.55 frttól 5.53 frtig, zab őszre 6.05 —6.04 frton, káposztarepcze 115/8 forinton. Daczára annak, hogy Berlinből a jelentések változatlanok, itt csekély forgalom és lanyha irányzat mellett néhány krral olcsóbban zárulnak. Jegyezünk: Szokványbuza őszre 7.73 -7.74 frton, tengeri jul.—aug.-ra 5.84 5.85 frton, tengeri 1886. máj.— jun.-ra 5.53—5.55 forinton. Zab őszre 6.03 — 6­05 forinton. Káposztarepcze aug.—szeptemberre ll.B/s .f rton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­utáni tőzsde tökéletesen üzlettelen volt, mert sem for­galom nem volt, sem árhullámzás. Jegyezünk: Új aranyjáradék 99.45. Papírjáradék 93.20. — Osztrák hitelintézeti bankrészvény 286—286.10. — Magyar hitelbankrészvények 291. Leszámítoló bank­­részvények 82.75. Osztrák-magyar államvasuti részvé­nyek 298.65. Jelzálogbank —. Közúti vasút —.— A zárlat 5 órakor egészen csendes. Naptár Csütörtök, julius 16. ap kél 4 ó. 21 p. nyug. 7 ó. 50 p. — Hold kél 9 ó. 38 p. reg., nyug. 10 ó. 16 p. este. Rém. kath. Karmelhegyi Boldogasszony. Prot. Ruth. Görög­­orOSZ . (jul. 4.) Krétai András: Zsidó (ah. 4.) Az országos kiállítás a városligetben d. e. 8-tól d. u. 6-ig. Belépti dij 50 kr. Este 6 órától 20 kr. Iparossegédek és tanonczok munkakiállítása az időleges kiállí­tások csarnokában. Az országos panoráma a kiállításon a főbejárat közelében, bal­ra, nyitva van reggeli 8 órától esti 7 óráig és ekkortól kezdve 11 óráig villamos világítás mellett. Belépti díj 30 kr. A hazai gépcsarnokban a gépek d. e. 16—12-ig és d. u. 3—5 óráig vannak működésben. A gépek megindítása d. e. 10 és d. u. 3 órakor a kazánházon alkalmazott gőzkürt működésbe hozatala által jeleztetik. A külföldi gépcsarnokban hasonlókép d. e. 10—12. és d. u. 3—5 óráig működnek a gépek. »Vörös kereszt-egylet« pavillonjában a látogató közönségnek szakszerű felvilágosítással szolgálnak, és pedig: min­den csütörtökön d. u. 4-től fél 6 óra között dr. Janny Gyula, Erzsébet­ kórházi igazgató ; minden hétfőn dél­után 4-től fél 6 óra között dr. Farkas László, Erzsé­bet-kórházi főorvos. A Cottage-kórházban reggeli 8 órától esti 8 óráig felváltva szol­gálatot tart és a közönség rendelkezésére áll egy kiállí­tási rendőr­ orvos. Az oktatásügyi csarnokban dr. Peregriny, az orsz. kisdedóvó­egyesület tanügyi szakosztályának alelnöke, minden nap a vasár- és ünnepnapok kivételével d. u. 4 — 6-ig előadást tart a kisdedóvói intézményről. A mezőgazdasági csarnokban az országos tejgazdasági felügye­lőség gyűjteményes kiállításában a vaj- és sajtkészítő telep, 24 órával előbb történt bejelentés utána, az érdek­lődő gazdáknak működésben fog bemutattatni. A központi tejcsarnok pavillonjában egy városi tejcsarnok minta­berendezése, minden kedden,csütörtökön és vasár­napon délután fél 4-től fogva működésben bemu­­tattatik. Zene a kiállítás területén. Délelőtt fél 11 órakor : Az iparcsar­nokban a XX. csoport területén Schunda Vincze két pedál-szimbalmán Pintér testvérek a következő zene­darabokat adják elő : Népdalok »A falu rossza« nép­színműből, Erkel Gyulától. Egyveleg »Carmen« czimű operából. Szózat Egressy Bénitől. Délelőtt 11 órakor : Az iparcsarnokban az Országh Sándor és fia által kiállított nagy orgonán: Noseda Károly Mendelsohn Fraeludiumot fog játszani. Délután 3 órától kezdve telefon-összeköttetés által egy nagy zenekar hangversenye hallható a panoráma épületében elhelyezett nyilvános telefonállomáson. A zenekar a hangverseny­teremben játszik. Délután 4 órakor : A Kluzsinsky-féle kettős-zongorán az ipar­­csarnokban, Rosner E., Pichler J. és Rosenzweig H. zongora-m­űvészek hangversenye. Műsor 1. Zichy-in­­duló Bernett Bertalantól. 2. Nyúány Webertől. 3. »Wiener Manier«, keringő és lengyelke. 4. Mazurka Talliántól. Délután 4 órakor. A Haggenmacher - féle sörcsarnok előtt a Stubenrauch 86. számú gyalogezred zenekarának hangversenye Hajek I. karmester vezetése alatt. Délután fél 5 órakor : Az iparcsarnokban az Országh Sán­dor és fia által kiállított nagy orgonán : Könyves Károly szabad fantáziát ad elő. Délután 5 órakor : Az iparcsarnokban a XX. csoport területén Schunda Vincze két pedál-szimbalmán Pintér testvérek a következő zenedarabokat adják elő : Rudolf-csárdás Rácz Páltól. Kivonatok »Hunyady László« cz. operá­ból Erkel Ferencztől. Stefánia gavotte Czibulkától. Délután 6 órakor. Az iparcsarnok előtt lévő zenepavilonban gr. Jelladies 69. számú gyalogezred zenekarának hang­versenye, Leibold K. karmester vezetése alatt. Műsor: 1. »Il Furioso«, induló Leiboldtól. 2. Eredeti­ nyitány Adamtól. 3. Gasparone-keringő Milleckertől. 4. »Pen­­see hongroise« Czibulkától. 5. »Militär«, lengyelke Lei­boldtól. 6. Dal­egyveleg Strobltól. Este 8 órakor. A Dobos-féle vendéglő előtt levő zenepa­vilonban gr. Jelladies 69. sz. gyalogezred zenekarának nagy katonai hangversenye, Leibold K. karmester veze­tése alatt. Műsor: 1. Jaj pajtás ! induló Leiboldtól. 2. Zárdai »Lucia« cz. operából Donizettitől. 3- Lengyelke a »Furcsa háború« czimü operettéből Strausstól. 4. »Schmeichelkätzchen« Michaelistől. 5. »Distanzritt«, gyorspolka Montenuovotól. 6. Nagy tak­r­odó Kasch­­tetól. Czigányok játszanak a kiállítás területén. Dobos C. J. vendég­lőjében : Berkes K. déltől esti 11-ig. A szegedi csár­dában: Ónodi K. szegedi zenekara 3 órától d­­un­a- deb­­reczeni csárdában : Balogh Bandi kecskeméti zenekara 4 órától délután. A hódmező vásárhelyi csárdában: Flóra Jancsi hódmező­ vásárhelyi zenekar 11 3 órától dél­után. Pohl Károly vendéglőjében : Radio­v- zenekara egész nap. Szidon vendéglőjében : Balog Károly zene­kar , egész nap, Klemens vendéglőjében , Arany Ferkó és Járosi zenekara délután 3 órától. A bosnyák kávé­­lázban és bazárban egy szabadkai tambura-zenekar ad hangversenyt. La Société des Ecrivains et des Artistes Hongri is invite cor­­dialement les gens de lettre et les artistes étrangers­­qui viennent séjourner á Budapest de faire usage de l’hospitalité qui leur est Offerte par la dite Société, dönt le siege se trouve : Muzeum-körut nro 2., ä l’entresol. Nemzetközi képkiállítás a műcsarnokban (Andrássy­ út 69. sz.) d. e. 9 d. u. 6 óráig. Belépti dij 50 kr. Indiai kiállítás az iparművészeti múzeumban d. e. 9-től d. u. 4-ig. Belépti dij 20 kr. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvész­­kert mellett) nyitva egész nap. Honi iparművészeti vállalat csarnoka (Andrássy­ út 28. sz.) meg­tekinthető egész nap. Vörös­kereszt Erzsébet-kórház (Buda, déli pályaudvar közelé­ben) megszemlélhető naponta délelőtt 10 és fél 12 óra között. Nemzeti múzeum term.- és népismetár d. e. 9-től d. u. 1-ig. Az orsz. magyar iparművészeti múzeum az Andrássy-úton d. e. 9-t­ől d. u. 4-ig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10—12-ig és d. u. 2—4-ig. A m. kir. technológiai iparmúzeum gyüjteménytára és gépcsar­noka, vásár- és ünnepnapokon d. e. 9 — 12-ig, a többi napokon d. e. 9—1-ig és 3—5-ig. Egyetemi füvészkert az üllői­ uton délelőtt 7 —12-ig és délután 2—7-ig. Nyilvános könyvtárak zárva. Állatkert nyitva egész nap. Belépti díj 30 kr. Margitszigeten minden nap népzene és kedden csütörtökön szombaton, vasár- és ünnepnapokon katonazene. Hajó­közlekedés minden félórában. Svábhegy lóvonata és fogaskerekű vasúti összeköttetés. Indul a Károly-ka­­zárnyától negyedóránkint; a városmajor­tól reggel 6-tól 10-ig félóránkint, d. u. 3-ig óránkint; azután ismét fél óránkint esti 10 óráig. Időjárás július 15. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése: lélek magyarázatai: © = szélcsend ; O = tiszta, de­rült ; ® = ■/. felhős; 3 = ’/• felhős ; © ==*/* felhős; {$ = borult; ‰*: = eső ; Iír — hóeső ; A == jég­i – köd ; 00 =■ gőz ; = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A nagy légnyomások (765—767) egyike a continens északkeleti, másika annak nyugati részé­ben van s kiterjedi­k a többi részekre is (760 — 761). Az idő derült, nagyon meleg, itt-ott, közben esővel és zivatarral. Hazánkban: Délkeleties, és északnyugatias mérsékelt szelek mellett, a hőség, valamint a légnyomás is keveset változott. Az idő többnyire derült, száraz. Rövid eső, közben itt,­ott nyugaton volt, Budapesten égiháborúval. Az e hó 12-én előrejelzett idő, derülő jellegével végéhez kö­zeledik s változó jelleget öltve, jövőre több-több esővel, kissé hűvösebb lesz. Kilátás a jövő időre : Hazánkb­a­n , Nyugaton, közbe esővel, többnyire napos, keleten derült időt várhatni, zivatarral jtt-ott nyu­gaton. t é­jjel A hó- I Állomások nyom* ,rint' ia­k él?*klet F,b­8-«Lmn ereje Celsius- nek«tf* «et w___(1—18) fokban |_________________ Arad................... 63 4 DK 4 23.6 — 3 Besztercze . . . 64.5 ESY 1 22.0 — 2 Beszterczebánya . 62.8 E 2 21.8 — Q Budapest . . . 62.8 E 1 24.0 •é’ 2 O Csáktornya . . . 61.8 NY 1 21.0 — O Debreczen . , , 62.2 K 1 21.0 — Q Eger......................... 63.9 ENY 1 23.9 — ® Eszék......................... — — I — — _ Fiume . . . 61 9 E 2 24.1 — O Késmárk . . . — I — I — — — Keszthely . . . 63.3 DK 1 24.8 — O Kolozsvár . . . 63.2 NY 1 19.6 — O Magyar-Óvár , . 62.6 K 1 24.6 8 KO Akna-Szlatina , . 64.0 K 1 20.6 — ® Nagy-Enyed , . 64.5 K 1 19.0 — O Nagy- - ben , . 63.1 K 2 1 19.3 —­­ O Nagyr­.i­.d . —­­ — — — — Orsov .... 63.8 DNY 2 1 20.7 —­­ O Pancsova . . . 63.3 DK 1 22.8­­ —­­ O Selmeczbánya , . 63.5 D 4 22 5 1 — O Sopron .... — — — — — Szatmár Németi . 62.9 DK 2 22.9 — | Q Szeged .... — — | — — — Sepsi-Szt -György . 63.5 K 1 25.0 — | O Szolnok .... 62.0 DK 3 23.8 — | O Temesvár . . . 64.5 D 2­­ 25.0 —­­J Trencsén . . . 61.7 K 1 1 22.0 13 Q Ungvár .... 82 9 EK 2 21.4 — | Q Zágráb .... 63.0 NY 1­­ 21.7 — | O Bécs................... 63.5 K 1 21.5 — | O Bregenz .... 66.2 gw© 18.0 11 •: Konstantinápoly . — — — — — Lesina .... 62.8 E 1 24.2 — O Pola ..... 62.7 © 1 25 0 — I OO Prága..................... 64.2 ENY 2 1 19.4 3 1 ft Sulina .... 60.8 E 2 26.6 — O Szerajevo . . . 63.5 D x 1 18.1 — O Színházak. Budapest, csütörtökön, 1885. július 16-án. Nemzeti színház. Zárva. Holnap, pénteken : bérletfolyamban. A miniszter előszobájában. Vígjáték 1 felv. Irta Hahn R. Ezzel: K­ízüyű és legyező. Vígjáték 3 felvonásban. írták Bayard és Sauvage ; fordította Csepregi Lajos. Műsor : Szombat, Az ember tragédiája ; bérletfolyam. Vasárnap, Tisztújítás , bérli. Magy. kir. operaház. Bérletfolyam. FEROTTI GYULA, ur vend­g­­játékául: FAUST. Nagy opera 5 felv. Zenéjét szer­zette Gounod Károly. Személyek : Faust.................Perotti Gy. Mephistopheles . Ney Valentin............. Fektér Wagner ............. Szekeres Margit...............Reich I. Siebel................. Stoll G. Mártha............... Saxlebner E. Kezdete 7 órakor. Műsor : Szombat, Alvajáró. Bécsi ke­ringő . Bély H , Peschier A. és Bach B. A., bérletfolyam. Vasárnap: Hunyadi László; Perotti Gy., bérletszünet. Népszínház. Weiner Julia k. a. ma­­gántánczosnő mint vendég. Az ördög pirulái. Látványos bohóság, énekkel tánczczal és zenével, 3 felvo­násban és 15 képben. Személyek: Albert Rákosi Sz. Magloire Újvári Sottines Szabó Seringuinos Szathmáry Babylas Szilágyi Rodriguez Tóth Bernadillo V. Kovács Izabella Ligeti I. Bohóság istennője Tarnay S. Sára boszorkány M. Csatai Zs. Bigaro, borbély Erődi Marcelina Ágoston­ B. Korcsmárosné Szombathelyiné Kis­korcsmárosné Szeleczki E. Orvos Varga Korcsmáros Enyvári Fiatal boszorkány Aranyossyné Baehansok királynéja Viola I. Kezdete fél 8 órakor. Holnap ugyanez. Magyar színi előadás a gyapjú-utczai német színházban. Harmadszor : Afrika-Magyarország. Látványos szirma 4 felv. 21 képben, zenével, dalokkal, tán­­czokkal és csatajelenetekkel. Személyek: Adel grófnő Hunyadi M. Arthur báró Szirmai Kálmán gróf Benedek Bonifáczius Beödy Borbála Hagyná Afrika-Magyaror. kir. Abonyi Margit Balogh E. A király hirnöke Feleki P. Schwarcz Makó Itcz és Fenyéri Balambér Rónaszéki Kezdete fél 8 órakor. Holnap ugyanez. Fővárosi színkör, Budán a Krisztina-városban. Zárva. Főszerkesztő: Csók­ai IMrer. Felelős szerkesztő: "Visi Imre.

Next