Nemzet, 1885. szeptember (4. évfolyam, 1076-1105. szám)

1885-09-18 / 1093. szám

jó magaviselet és szorgalom által dicsőséget hozzanak a technicus névre, mert szorgalmuk édes gyümölcsét csakis önök fogják élvezni. Midőn tehát önöket, ura­im, a soha vissza nem pótolható időnek teljes felhasz­nálására, komoly és kitartó törekvésre, áldást hozó munkásságra felszólítom, egyszersmind az 1885/6. tanévet megnyitottnak nyilvánítom. Táviratok. BéCS, szept. 17. A delegátiók hir szerint október hó utolsó napjaiban ülnek össze Bécsben. Az egy behívás napját csak a legkö­zelebbi héten összeülő közös miniszteri érte­kezleten fogják megállapítani. Bécs, szept. 18. Szvetennj vezérőrnagy, osztály­főnök a hadügyminisztériumban, ő felsége legmaga­sabb megelégedésének nyilvánítása mellett ez állásá­ban tett kitűnő szolgálataiért, a IV. hadosztály pa­rancsnokává neveztetett ki. Bécs, szept. 18. A »N. W. Tagblatt« jelentése. Az urak házába kinevezett új tagok névsora legközelebb közzé fog tétetni. A kinevezések által a legközelebb támadt hézagok fognak kipótol­tatni. Az ipari elem képviselete czéljából kinevezik Dumbra Miklós és "Wolframm urakat; kineveznek továbbá egy cseh (Törnek), egy lengyel és egy bécsi egyetemi tanárt. A bécsi egyetem köréből hír szerint Maassen egyetemi tanárt fogják kinevezni. A »Dziennik Polski« szerint a kinevezendők közt négy lengyel van. Berlin, szept. 17. A »Germania« szerint az egyházpolitikai congregatiók élénk tevékenységet fejtenek ki, a Curia és Poroszország közti tárgyalások nem szünetelnek, sőt inkább a fuldai püspöki confe­­rentia óta élénkebbek, s ez irányban új fordulatot várnak. Schlözer vaticáni porosz követ ma Rómába utazik. A »Nordd. Alig. Ztg.« varsói levele megerő­síti, hogy a varsói lakosság repressáliákat akar foga­natosítani a német kiutasítások ellen, ezt azonban a lengyel érzületű zsidók agitatiójának tulajdonítják. A Kuffler-per, Bécs, szept. 18. (Eredeti távirat.) Ama kihallgatott tanú dr. Mittlacher, a Kuffler-féle csőd­tömeg gondnoka, azt vallja, hogy Kuffler könyveiből nem szerezhetett magának tiszta meggyőződést Kuffler vagyoni állapotáról, minthogy az előbbeni évekről, csupán a pénztári naplók vannak meg, a törvény által követelt kereskedelmi könyvekből, ezekből pedig csak a bevételekről és kiadások­ról lehet tudomást szerezni , de nem egyút­tal Kuffler összeköttetéseiről és vagyoni állá­sáról is. Erre Kuffller azzal védekezik, hogy ez­előtt csakis bizományi üzletekkel foglalkozott, mely­nél a többi kereskedelmi könyvekre szüksége nem volt. A tanú továbbá azt vallja, hogy Kuffler a Tschinkel czégnél szenvedhetett veszteségeket, mint­hogy a Tschinkel-féle váltókat nem forgathatta, ha­nem csupán zálogul használhatta. A kár nagysága azonban nem tűnik ki a Kuffler könyveiből. Azt a veszteséget, melyet Kuffler a Weinrich czégnél szen­vedett, tanú 1.015,000 írtra becsüli.— Trenzler tsm­ kijelenti, hogy Kuffler vele szemben mindenkor solid vi­seletet tanúsított, egész a legutolsó esetig, midőn 60,000 jó értékekért Ypsilanthy herczeg váltóit kapta tőle, h­írek Szeptember 18. — Hivatalos. Kinevezések. A pénzügyminister Göcze Tivadar budapesti sóhivatali ellenőrt I. oszt. sótárnokká, és Molnár Lajos sóhivatali mázsatisztet I. oszt. ellenőrré, és Ámon György II. oszt. pénztári tisztet, a budapesti állam­­pénztárhoz I. oszt pénztári tisztté , a vallás- és közoktatás­ü­gy­i.miniszter, Aradi János vasgyári igazgatót Prakfalva község, Pillér Sándor földbirtokost, Jakelfalva, Margitfalu és Nagy-Folkmár községek, Vida László járási segédszolgabirót Szepes-Sümegh és Markus-Csépánfalu községek részére ideig­lenes iskola látogatókká és a beszterczebányai m. kir. pénz­­ügyigazgatóság, Discantini János számgyakornokot, továbbá : Lindtner Ármin és Philadelphy Mór adóhivatali díjtalan gyakornokokat, a selmeczbányai, liptó-szt.-miklósi, illetve lévai kir. adóhivatalhoz ideig­­. VI. oszt. adótisztekké ne­vezte ki. — Névváltoztatások: Deutsch Emma, férjezett Nagy La­­josné, továbbá kiskorú Deutsch Árpád és Deutsch Francziska kolozsvári illetőségű budapesti lakosok vezetéknevének »Kal­máréra, Orga Miklós chlebniczei illetőségű budapesti lakos vezetéknevének »Lenkeiére, Policzer József zala-egerszegi ille­tőségű ugyanottani lakos Móricz és Gyula kisk. fiai vezetéknevének »Pataki« ra, Stern Lajos nagykátai il­letőségű m. kir. csendőr vezetéknevének »Csillag€-ra, Freund Ármin, úgy kiskorú Freund Fülöp és Vil­mos eleki illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének »Barátira, és Strasser József alsó-dabasi illetőségű lakos ve­zetéknevének »Sarlai«-ra kért átváltoztatása, megengedtetett. — Alapszabályok. A kisvárdai önkéntes tűzoltó társulat alapszabályai, a bemutatási záradékkal elláttattak. — Személyi hírek. Ramberg b. lovassági tá­bornok, továbbá Kriegshammer és Joelson altábor­­nagyok, Alborn vezérőrnagy és Köller ezredes teg­nap este a daruvári fürdőre érkeztek s a mai reggeli vonaton állomásaikra utaztak. — Az aradi Fábián-ü­nnep. Holnapután (vasár­nap) Aradon ünnepélyesen leleplezik a néhai Fábián Gábornak felállított emléktáblát. Az ünnepély a mon­dott napon d. e. 10 órakor kezdődik, a városháza dísztermében, Tabajdy Károly főispán megnyitó be­szédével. Ezután dr. Jancsó Benedek mond emlékbe­szédet Fábián Gábor fölött. Ezután az ünneplő kö­zönség kivonul a megjelölendő házhoz, hol a dalárda a Hymnust énekli. Institóris Kálmán főjegyző mond beszédet, mely alatt a táblát leleplezik. Ezután dr. Bal­­lagi Mór, a tudományos akadémia küldötte mond be­szédet és végül a dalárda a Szózatot énekli. Az ün­nepély után, 2 órakor, a Krispin-féle teremben társas­­ebéd lesz. — Olivier Pain meggyilkoltatásáról. Az a sze­rep, melyet a jelenleg Párisban időző Szelikovics az állítólag meggyilkoltatott Olivier Pain sensatiós ügyé­ben játszik, arra bírta az illetékes angol katonai kö­röket, hogy kinyomoztassák ezen urnák múltját. E kutatások eredménye a következő: Szelikovics 1884- ban ment Kairóba, mint szegény orosz zsidó, hol hit­­sorsosai részéről meglehetős támogatásban részesült. De nagyon hálátlannak mutatta magát, oly czikket írván egy németországi lapba a kairói zsidógyarmat­ról, mely tele volt rágalmakkal. Arab nyelvismeretei miatt Sir Owen Langon ezredes maga mellé vette tolmácsnak. Mikor innen visszatért, el volt telve az angol tisztek dicséretével. A bulaki fegyvertárban igen jó állást kapott, nagy fizetéssel. De mivel egész nap nem volt hivatalában, egész éjeket csavargott, sőt ren­des lakást sem tartott, az angol katonai hatóság elbo­csátotta. Egyptomból Párisba ment, meglátogatta Rochefort-t, aki készpénzül vette elbeszéléseit Pain­­nek az angolok által való meggyilkoltatásáról. — Német hadifoglyok Francziaországban. A »Hanauer Anzeiger« a következő föltünést keltő soro­kat közli: »Arról értesítenek bennünket, hogy egy bizonyos Leim Péter nevű ember a napokban Schlier­­bacba érkeze­tt, Francziaországból, hol a franczia­­porosz háború óta fogva tartották. Elbeszélése szerint 1870-ben hadifogoly lett, egy ideig Párisban tartot­ták, azután pedig egy franczia szigetre vitték, hol egész a legutóbbi hónapokban történt megszabadítá­sáig a legnehezebb dolgokat kellett végeznie. Meg­szabadulása következőkép történt: A parton őrt állt, mikor épen egy német kereskedelmi hajó ért oda, s a Stajó legénységének segítségével sikerült megszöknie. Állítása szerint még több német is van a szigeten, köztük egy hanaui. Nem kereskedhetünk róla, hogy a hír igaz-e, de oly föltűnést keltő, hogy nem hallgat­hattuk el. — Szerencsétlenség építkezésnél. Újvidékről szept. 15-iki kelettel írják, hogy az ottani ev. tem­plom újjáépítése közben az említett napon borzasztó szerencsétlenség történt, amely több családra gyászt hozott s amelynek oka, mint a látszat mutatja, vétkes könnyelműség. A tíz méter magas állványon épen négy ember: Drach pallér, Frischmann szobrász és még két kőműves dolgozott, amidőn hirtelen az áll­vány leszakad, alázuhan s a rajta dolgozók oly sze­rencsétlenül estek a földre, hogy valamennyien sú­lyosan megsérültek. Különösen Drach, kinek mind­két lába eltört, állapota reménytelen. A szerencsét­lenség oka egy korhadt gerenda, melyet az állvány felállítása alkalmával szintén felhasználtak. A vizs­gálatot ez ügyben már megindították. — Halálos villámcsapás. Mint Mohácsról írják, ott a múlt hét szombatján nagy vihar volt, a­mely­nek két ember esett áldozatul. A villám este felé be­csapott egy csűrbe, a­hová az első elöl többen mene­kültek, s a menekülők közül kettőt megölt. Az első ál­dozat Makai Istvánné parasztaszszony volt, a­ki rögtön halva rogyott össze; a második, Kalmár István csősz pedig néhány órai szenvedés után borzasztó kínok­ kö­zött szintén meghalt. Egy fiatal leány, Benes Mari lábain és kezein súlyos égési sebeket szenvedett, élete azonban nem forog veszélyben. A többieknek a rémü­leten kívül semmi bajuk sem esett. — Eljegyzés: Ifj. Fejér Gergely, sepsiszent­györgyi kereskedő folyó hó 10-én jegyezte f­i Lászlófy Bertha kisasszonyt, Szamosujvárról. — Egy chinai író a chinai nőkről. A párisi chinai nagykövetség katonai attachéjától, Cseng- K­i-T­o­n­g ezredestől nem sokára meg fog jelenni egy mű, »China és chinaiak« czim alatt, melyből érdekes­nek tartjuk elmondani azt, mint vélekedik a chinai nőkről, szemben azzal a különös felfogással, melyet az európaiak általában táplálnak a mennyei birodalom asszonyairól. E felfogás nem ismeretlen Cseng-Ki- Tong előtt sem, a­ki ahoz képest s méltán föl is van bőszülve. Ez a felfogás szerinte semmivel sem alapo­sabb, mint az, amit hajdan a rákokról mondtak, hogy »kicsi, piros hal, mely hátra felé megy« — amikor a rák sohasem volt piros. A chinaiak rendkívül csodál­koznának a fölött, ha megtudnák, hogy mint véleked­nek nőikről. Igaz, hogy a chinai nő nem hasonlít az európaihoz, de szintén asszony mind­­az­­zal a csodálatos varázszsal, melylyel Éva lányai fölruházzák, hogy uralkodni tudjanak a férfiak fölött. A legnagyobb szolgálat, amit a nőknek tehetni az, hogy kormányozva őket elhitessük velük, hogy tu­lajdonképen ők kormányoznak. A chinaiak azt a vi­szonyt, a­mi a két nem között fönnáll a nap és hold­dal fejezik ki legjobban. Az egyik világit, a másik ettől nyeri világát. Az egyik vakító lénybe sugároz, a másik annak köszönheti halvány viszfényét. A nap a jótékony nagylelkű csillag, de a világ, melyet a hold­nak kölcsönöz, szintén sugározni van hivatva. Ennek fénye gyöngéd, de enyhíti a bánatot, s a szenvedélyt lecsillapítja. S ha nem egészen véletlen, hogy a nap minden nyelvben hímnemű és nőnemű a hold — a németet kivéve, — úgy mondhatni, hogy ennek oka fölött a mennyei birodalom tudósai nagyon sokat töprenghetnének. Mint családtagok, férfi és nő külön kötelmekkel birnak s annak megfelelő ne­velést kapnak. A férfi olyan tanulmányt választ, mely államhivatalra képesít, a nő csak saját hasznára vál­ható tudományokat és a háztartásban szükséges is­mereteket sajátítja el. Nálunk a mélyebb tudományt káros hatásúnak tartják az asszonyra, nem mintha kevésbbé volna reá alkalmas, de mert eltérne általa igazi hivatásától. Az asszonynak nem kell magát tö­­kéletesíteni, mert már tökélyesnek születik s a tu­dományok által nem kell megszereznie sem a bájt sem a szivjóságot. A chinai asszony jó­ megy, mint akármelyik európai, jár sétálni s még az arczát sem fátyolozza el. Csakhogy nem szokott a minisz­terek előszobáiban tanyázni s nem a társaságok sa­­lonjába igyekszik, lebilincselni azt a férfit, a­kit szeret. Életének semmi köze a politiká­hoz; a­mi közügy, vagy külső munka, azt a férfiak elvégezik maguk. De a­mint átlépjük háza küszöbét, olyan tekintélynek látjuk birtokába, melyről európai nőnek ritkán lehet fogalma. Európában a nő rabszol­gája férjének, ki annyi eszközzel rendelkezik fölötte, hogy még szabadságát s vagyonát is elveheti. E fölött nagyon csodálkoznék a chinai asszony, a ki minden­ben teljhatalmú helyettese férjének, mihelyt családi ügyekről van szó. A törvény megengedi nekik, hogy vegyenek és eladjanak, közös tulajdont elárusítsanak üzletet kössenek, gyermekeiket kiházasítsák, s nekik tetszésük szerinti hozományt juttassanak. A chinai nőt a család képezi ki, s egyetlen törekvése a család kormányzását megtanulni. Hiány volna nem szólani arról az esetről, midőn a chinaiaknál a házasság nem tartozik a sikerültek közzé, s jelentkezik a­­ sze­rető , de ezzel a fogalommal, s különösen azzal, amit hozzá Európában fűznek, ilyen Chinában nem találko­zunk. Inkább lehetne ágyasnak nevezni, s még jobban megfelelő volna a »törvényesen elismert szerető« el­nevezés. Nem sikerült a házasság legtöbbször csak akkor a chinaiak előtt, amidőn az asszony beteges vagy magtalan. Ilyenkor jő az ágyas, s belép a csa­ládba, még pedig az asszony engedélyével, ami ugyan nem nyerhető ki egy könnyen, de végre a család érdekének még ilyen esetben is tudja magát aláren­delni az asszony s elfogadja azt a helyzetet, melyet kikerülhetetlennek tart. A házasság mindazáltal föl­­bonthatatlan, s az ágyas csak alárendelt szerepet ját­szik szemben az asszonynyal. Ezért legtöbb esetben az ágyast a nép alsóbb rétegeiből szokták választani, vagy szegény, távoli rokonok közül. Az ágyas gyerme­keit, ha az asszony magtalan, ennek gyermekeiül te­kintik, ha nem magtalan, akkor ennek gyermekeivel egyformán törvényesek. A törvényes asszonynak joga van a »barátnőt« a saját szolgálatában állónak tekinteni, s tőle engedelmességet követelni. — Vihar Svájczban. Múlt hét közepén iszonyú vihar rohant keresztül Svájczon, útjában nagy káro­kat okozva. Nemcsak hogy a fél gyümölcstermést tönkretette, hanem a fákat is kitépte gyökerestől, s nem egy háztetőt és kéményt vitt magával. A züri­chi tavon három szállítóhajót csak nagy nehezen tudtak megmenteni három gőzös segélyével. E hó 11-én Stufa mellett öt szállítóhajó merült el, s a legénységet csak a legnagyobb erőmegfeszí­­téssel lehetett megmenteni. Egy kis csavar­gőzös, mely szintén segíteni akart, majdnem áldoza­tául esett a dühöngő elemeknek. Iszonyúan tombolt a vihar a badeni tavon is. A hajózást Romanshorn és Friedrichshafen közt be kellett szüntetni. Egy nagy, erős hajónak, a »Thurgan«-nak nem történt ugyan magának baja, de annál több bajt álltak ki az utasok. A hullám úgy meghányta őket, hogy valamennyien tengeri betegséget kaptak.­­ A gyermekek csavargásának megakadályo­zása czéljából, mint tegnap esti lapunkban említek, a főkapitányság felhívást, illetőleg figyelmeztetést inté­zett a szülőkhöz. Ma újólag arról értesülünk, hogy ugyancsak a főkapitányság a várost is megkereste át­­iratilag, felkérve őt, hogy saját hatáskörében is te­gyen meg minden lehetőt, az ügy érdekében. A főka­pitányi átirat, hivatkozva a város tanácsának eddigi humánus tetteire, mint az említett czélra legjobban megfelelőt, gyermek-menház felállítását ajánlja.­­ A bányászati congressus kiránduló társaságai közül tegnap reggel 7 órakor érkeztek Diósgyőrre, hol az aczélgyár tiszti kara lelkesen üdvözölte. Kevés pihenés után a kirándulók a néhai Graenzenstein Gusztáv volt államtitkárról elnevezett tárnán át a főaknához mentek. A tárna fel volt diszitve s magne­­siummal fényesen ki volt világítva. A bányajárás és reggeli után a vendégek a gyárhoz tértek vissza s a telepet tekintették meg. A nemzeti lobogókkal díszí­tett teremben fényes ebéd várt a vendégekre. Az első pohárköszöntőt Zimmermann igazgató a királyra mondta s aztán a kirándulókat üdvözölte. Péch minisz­teri tanácsos Zimmermann igazgatót köszöntötte fel, mint aki a pusztuló gyárat virágzóvá tette. Teutschl fő­mérnök szép beszédben a Diósgyőrött összegyűlt aca­­démiai collegákat éltette: Stepán Miksa Péch minisz­teri tanácsost, Hunfalvy János a vasiparosokat. Dél­után az aczélgyárat tekintették meg a vendégek. A dél felé utazó csoport tegnap Resiczára érkezett, hol a birtokos osztrák-magyar államvasuttársaság bá­nyászzenekarral fogadta a kirándulókat és fényesen megvendégelte őket. A banketten felköszöntőket mondtak: Willingens főfelügyelő a királyra, Andrássy­­Manó gróf az osztrák-magyar állam vasúttársaságra, Diakonov és uradalmi titkár a magyar hazára, ké­sőbb Andrássy Manó grófra, Engel főtiszttartó a con­­gressusra, Amon képviselő a hivatalnoki karra. A vendégek délután a bányákat, kohókat és az uradal­mat tekintik meg. — Apróság. Mi a jogi személy ? Ezt a kérdést in­tézték a második jogi alapvizsgálaton egy hallgatóhoz, aki némi tájékozatlansággal így felelt: »A jogi személy olyan jogalany... amely... aki... — »Hát ön, kérdé a tanár türelmetlenkedve, jogi személy-e ?« »Nem,kérem, én joghallgató vagyok.« — A harcz vége. Egy vidéki lapban olvassuk a következő megnyugtató sorokat: Párbaj. »Szerencsés kimenetü pisztolypárbajt vívtak múlt vasárnak­i... környékén X. és Y. ügyvédje­löltek. Harmincz lépésnyiről lőttek egymásra; először X. utána Y., de egyikök sem talált. Y. diszesen felgalyazott kocsin vágtatott vissza a főutczán a párbaj szinhelyéről.« — Öngyilkos színésznő. Reggeli lapunkban em­lítettük, hogy Stanszky-Péczely Róza, egy vidéki színtársulat tagja e hó 12-én Kis-Ujszálláson öngyil­kossági szándékból gyufaoldatot ivott. A szerencsét­len fiatal nő tegnap este 8 órakor, borzasztó kunok kö­zött meghalt. — Az angol királyné vagyona. Az angol királyné magánvagyonát többre becsülik száz millió franknál, nem szólva az aberdeenshirei nagy­birtokokról, hol 33,000 acre földje van, s a claremonti és osborne-i kas­télyokról. Albert herczeg 13 millió franknyi vagyont hagyott hátra. Azok a mesés értékű asztali szerek és ékszerek, melyek Beatrix herczegnő esküvőjén pom­páztak, nem az ő tulajdonát képezik, hanem állami tulajdonok. A lakodalomnál használt ezüst- és arany­­neműeket ismét visszavitték Windsorba, rendes he­lyükre. Ezen drágaságok értékét harmincz millió fo­rintra becsülik; az ünnepélyek alatt eltűnt közü­lök egy ezüst kanál, ezt a királyné köteles pó­tolni sajátjából. A lordkamarásnál és lordudvar­mesternél egy-egy példánya van az ezen drágaságok­ról készített leltárnak, edényeknek, festményeknek, porczellánoknak, s ezen tárgyak egyikét sem szabad még csak el sem mozdítani helyükből, jegyzőkönyv fölvétele nélkül. Épen ily gondosan őrzik a koronához tartozó ékszereket is. Ezeket még a királyné is ritkán használja, s ily esetekben a lordkamarás katonai fe­dezet alatt veszi ki őrzőt­ornyukból s viszi a királyné­hoz. A visszaszállítás és elhelyezés szinte ily óvatos rendszabályok közt történik. — Rablók a vidéken. A Bihar megyében, Élesd vidékén és a Király-erdőben egy idő óta előfordult rablási esetek tetteseinek kézrekerítése czéljából La­­czay csendőr-főhadnagy vezetése alatt nagyobb csen­dőr osztály nyolcz napon át működött Bihar­­megye déli havasai és erdőségei között és sike­rült is a rablások czéljából szövetkezett banda 18 tagját kézrekeríteni és az aradi királyi ügyész­ségnek átadni. Nem volt ez rendszeresen szervezett rablóbanda, hanem több kebesdi, russiai, lunkaszprcsi részint katonaszökevényekből, részint bélyegzett elő­életű emberekből alakult szövetkezet, mely kisebb csoportokban majd itt, majd amott rabolt, lopott. Rejtekhelyeiken nagyszámú idegen tárgyak találtat­tak, melyeket tulajdonosaik már nagyobbára felis­mertek. A banda tagjai közül két katonaszökevény Arad megyébe menekült, de kézrekerítésük végett a szükséges lépések megtétettek.­­ A szolnoki csend­őrparancsnoksághoz érkezett jelentés szerint f. hó 12. és 13. közti éjjel több fegyveres egyén fordult meg a Kisújszállás melletti »Villogó« csárdában, de bebocsáttatást nem nyervén, nehány lövés után Kar­­czag felé elvonultak. A csendőrség erélyesen üldözi a rablókat. — Leégett tengeri hajó. Az antwerpeni kikötő­ben horgonyzó »Charles Howard« gőzös tegnap le­égett. Benne égett mintegy 400,000 frank értéket képviselő áru. — Fővárosi krónika. Rászedett erőművésznő. Tegnap délután a főkapitányság elé egy nőt vezettek, ki az ut­­czán nagyon feltűnő magaviseletet tanúsított. A rendőrség előtt a nő azt mondta, hogy ő Bessel Ella Uj-szellandi roskildi szü­letésű, 23 éves erőművésznő s már öt nap óta van a fővárosban, a­hová ügynök csalta azon ürügy alatt, hogy az Orpheumban előnyös feltételek mellett szerződtetni fogják. Az ügynök azon­ban nem csak hogy rászedte, hanem mindenéből kifosztotta, azután pedig megszökött. További intézkedésig a kapitányság­nál tartják, valószínűleg az illető követség utján haza fogják küldeni. — Talált holttest. Tegnap este 8 órakor a királyfürdő kőfürdőjében egy 40 — 45­ év körüli, a munkás­osztályhoz tartozó férfi holttestére akadtak. Kilétét nem sikerült kideriteni. Kiállítási hírek. — Egyes vármegyék ló­tenyészanyagának kiál­lítása. Az október 5—10-ig megtartandó átalános te­nyésztő kiállítás egyik legérdekesebb részét képezi az egyes vármegyék részéről felküldött és azok lótenyész­tésének átlagos képét feltüntető példányok csoportja. 22 vármegy­e részéről érkezett bejelentés. B­á­c­s- Bodrogh megye nagyobb termetű, széles, cson­tos és nemesített tenyész anyag átlagos képét fel­tüntető példányokból 8 darabbal lesz képviselve. — Baranya megye középmagassága termetes és csontos, gazdasági munkákra alkalmas példányokból 8 darabot küld a kiállításra. — Bars me­gye nagyobb termetű, bár kevéssé nemes, de gazdasági munkákra nagyon alkalmas Norfolki és Nonius jellegű tenyész anyagból szintén 8 darabbal lesz képviselve. — Borsodmegye 12 példány kisebb termetű közép és sebes kocsi-lovat küld fel. Csongrád megye termetes, magas, széles, de nemesített hadseregbeli és fényűzésre egyaránt alkalmas teny­észnyájából 50 példánynyal lesz képvi­selve. A E­sztergom megye nagyobb termetű, szé­les, csontos, de azért nemesített jellegű ágyú­fogatba, sőt hintó elé alkalmazható tenyész anyagából 8 db. Fehérmegye termetesebb, magas angol félvér jellegű nemes, aczélos, kitűnő tiszti nyerges lovakat és elegáns hámosokat szolgáltató tenyész anyagból 15 példány. Gömör nagyobb termetű széles, csontos, de mégis nemesített, Gidran vagy Nonius jellegű jó gazdasági, sőt jobb példányaiban hintós lovat is szolgáltató tenyész anyagból 3 darabot. Győr termetesebb, elegendő széles és csontos, de szívóssága folytán jó közép­kocsi lovakat, sőt hintő­lovakat szolgáltató erősebb angol félvér jellegű anya­gából küld 10 darabot. Heves kisebb termetű, aczélos, tüzes és kitartó, inkább kelet jellegű huszár lovat és sebes könnyű jackkert szolgáltató tenyész anyagából 12 példányt. Hajdú nagyobb termetű, nem épen tetszetős, gor­ébább fejű és alapú, de különösen öblös, rövid lábú, széles és csontos, gazdasági munkákra kiválóan alkalmas tenyész anyagából 8 példányt. Pest-Pilis-Solt- K­i­s - K­u­n­a megye mindhárom tenyész­ vidé­­­­kén levő tenyész anyagból 32 példányt hoz, me­lyeket négyesbe, ötösbe betanítva fognak a kiállításon bemutatni. P­o­z­s­o­n­y nagyobb termetű, ha nem is­­ aczélos és nemes, de elég erős ágyú fogatba való és­­ lassú hintó lovat szolgál­ató anyagból hoz 6 példányt.­­ Somogy nemes, elegáns jellegű, 158—165 cmt. ma­­­­gas, tüzet és kitartást egyesítő tenyész anyagból 10­0 példányt állít ki. Sopron ágyufogatnak és kiváló példányaiban hintós lónak alkalmas Rábaközi tenyész anyagból 13 drb. Szabolcs középmagasságú, ka­tonai czélokra is alkalmas, jobb kocsiló jellegű tenyész anyagból nyolcz példányt. S­z­a­­­m­á­r eléggé magas és öblös, de egyszersmind nemes idomú tenyész anyagából 8 darabot. T­e­m­e­s termetesebb, nehéz angol félvér, vagy Nonius jellegű gazdasági munkára alkalmas és kiválóbb példányaiban fon­tos lovat szolgáltató tenyész anyagából 8 drbot. Tolna nagyobb, de nem nehéz termetű, maga­sabb angol félvér jellegű, értékesebb kocsilovat és tiszti nyergeseket szolgáltató tenyészanyagából 15 drb. Tor­on­tál a megye nehéz, középne­héz és könnyebb három irányú tenyésztéséből össze­sen 112 drbot. Zemplén középnagyságú, inkább keleti jellegű, könnyebb hátas és kocsilovat szolgál­tató anyagából küld hat drabot. Veszprém nehe­zebb angol félvér nagy Noniusra emlékeztető te­nyészanyagából 10 drbot. Időjárás szeptember 18 reggeli 7 órakor. Ez inejetzft-intézset távirati jelek magyarázatai: @ =* szélcsend , q - -n«».*, ae rait, @ = V* felhős ; Q — V» felhős , Q felhős ; ft = borult; • : — eső ,­­fjf — hóeső ; A ~ j% ; — köd : 00 = gőz; = zivatar,villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A nagy légnyomás (765—766) a continens délkeleti, a depressio (757—758) annak északnyu­­gati részében van Közép-Európa derült, száraz, meleg csendes. Hazánkban: Délkeleties, mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet nagyobb, a légnyomás mindenütt kisebb lett. Az idő csendes, derült, száraz, meleg. — Az e hó 15-én előrejelzett idő, derülő jellegével alig egy rövid napig tart s változó jelleget öltve, jövőre helyi esőkkel kissé szelesebb s részben hűvösebb lesz. Kilátás a jövő időre : Hazánkban: Derült, meleg nappalra éjjeli fel­hőzések várhatók. . . SS91 A liG-­t I in I . iPátív* és tuéreéfcl-'i! Csap*- I FaiL£ AllomAacfe i oy.'iaa i ' ! ,.v> ereje OeUInn- i «.***%> ' ^ 1 'V-ÍVU !___ ! ..... Arad................... 63.3 DK 4 16.8 - O Besztoroze ... I @ 12.4 — ( 1 Beszterczebftnj> 62 8 E 1 14.8 — O Budapest . 62.0 © 14.5 — í_j Osáktorny» . , 59 6 EK 1 Í2.0 — O Defcreczen . . 63.0 © 14 2 — O Eger .... — Da 1 13.8 — Észéi ..... — — — — Fiume , . 61 6 É 2 14 3 — O Késmárk . . 63.4 E 1 11.8 — O Keszthely . — — — — -• Kolozsvár . . 62.3 NY 1 9.2 — O Sfagyar-Óvár . 59.3 DK 1 14.2 — (_) Akna-Szlatina . 64 6 DK 2 14.6 — O Nagy-Enyed 66.0 DNY 112 0 — — Nagy- ■ bee 64.3 D 1 13.2 — (J Nagyva­d 63.1 K 1 15 2 — O Orsov . . . — DNY 2 13 3 — = Pancsova , 62.8 D 4 16.8 — O Selmeezbánys 63 5 D 2 13.0 — Q Sopron ... — — — — — Szatmár Németi 62 3 DK 3 14.6 — Q Szeged . . . 61.4 DK 2 15.0 — O Sepsi-Szt-György —­­ 17.0 — (J Szolnok . . . 61.6 D 2 16.0 — O Temesvár , 64.8 DK 2 17.0 — (_) Trencaen . . 58.6 DK 2 16.0 — O Ungvár .... 62.4 EK 2 15.0 — O Zágráb ... 61.2 DK 1 13.5­­ , O Bécs .... 60 .­­ 13.3 — O Bregenz ... 61.4 D 1 10.5 — O Konstantinápoly — —­­ — — — Lesina ... 62.5 E 1 19.0 — O Pola................... 62.1 K 1 14.3 — O Prága .... ‘ 60.2 © 148 — O Sulin» — — — — — Bzerajevo , . — — j — — ~ KÖZGAZDASÁG. A csaczai takarékpénztár. A csaczai takarékpénztár csődöt mondott, mert 25,000 írt alaptőke és 256,000 frt betétek mellett (az utolsó mérleg szerint) egy czégtől, mely fizetésképte­len lett, 300,000 frtig váltókat fogadott el. Ez a legújabb hír, melyet a vidékről hallunk, szomorú hír, mely ismét megrendíti a takarékpénztá­rakhoz való bizalmat és ártani fog az ártatlanoknak. De sajnos még e mellett az is, hogy ez nem az utolsó eset marad. Ezzel szemben csak azt kell kutatnunk, hogy le­het-e ily kihágások ellen hathatósan intézkedni és azokat meggátolni ? Mi azt tartjuk, hogy igenis lehet. Nem ismerjük bár még közelebbről a tényál­lást, de a hírlapi hírek szerint határozottan azt lát­juk, hogy ezen takarékpénztár ügykezelésénél mala fides történt. Páratlan formája a pénzintézeti kezelésnek, egy c­égnek, biztos fedezet nélkül, 12-szer annyit kölcsö­nözni, mint az egész alaptőke tesz ki. Nem mondhatjuk, hogy hasonló eset másutt még nem történt volna, de az csak bona fide lehetett, és csupán azon értelmetlenségre vezethető vissza, melylyel számos vidéki pénzintézetnél már gyakran találkoztunk, és mire még jövőben is számolhatunk. Ez egyébiránt nem is csoda, ha tekintetbe vesz­­szük, hogy a vidéken mily módon történik átalában a vezérigazgatónak megválasztása, és hogy miből áll annak banktudománya és gyakorlata. Az intézet megalapításánál rendesen, egyik vagy másik kereskedő, ügyvéd vagy orvos a vezérigaz­gatói teendőkkel bizatik meg. Minthogy az illetőnek azelőtt banküzletről csupán annyi fogalma volt, hogy váltót tudott aláírni, a fővárosba jön, vagy nagyobb vidéki pénzintézethez fordul, a magasabb bankkezdés megtanulása végett. Megnézi ennélfogva egy két intézetnél az ügy­­vitelt, a könyvvezetést, mert azt hiszi, hogy csak ez hiányzik neki, néha megérti a felvilágosítást, néha még azt sem, de mindenesetre elfelejti azt, míg­ haza ér, hol azután az így nyert benyomások és szer­zett tapasztalatok alapján kezdi meg az intézetnél való működését, melyhez a nagy közönség, tekintettel az intézet élén álló jó hírnevű polgárokra, bizalommal fordul.­­ Mi természetesebb, hogy az intézet ily feltéte­lek mellett, vezetőjével együtt, minden eshetőségnek ki van téve. Az első adott alkalommal, mely ké­nyesnek mutatkozik, a viszonyoknak ura nem le­het, és rendesen vezetésére bízott intézetével együtt tönkre jut. A csaczai takarékpénztár esete azonban szeren­csére nem gyakori, mert minden némileg rendezett , bankieezelésnél, kivált a kis intézetek, de a közép­bankoknál is a hitel megszabása az igazgatósági col­­­­legiumban történik. Nem igen lehetséges ennélfogva, hogy egyes­­ czégeknek az intézet tőkéjéhez arányban nem álló­­ hitel adassák. A csaczai takarékpénztár vezérigazgatóinak bű­nét is csak az enyhíti, hogy az azon lesújtó auto­ritással állott szemben, melyet az in­­­tézet elnöke gyakorolhat, és nehezen­­ tudta visszautasítani az Eichenwald és Löwe czég hiteligényeit ott, hol a c­égnek egyik tagja az intézetnek igazgatósági elnöke, a másik pedig fel­ügyelő-bizottsági tagja volt. Azért kell oda törekednünk, hogy ilyen eset jö­vőben egyáltalában lehetetlen legyen. Mint már kezdetben említettük, módunkban állana az ilyen kihágásnak korlátot szabni, de csak a törvényhozás útján. Nem szokásunk minden alkalommal a törvény­hez apellálni, mert a túlgyámoskodásnak nem vagyunk barátja, de azt hiszszük, hogy oly fontos kérdéseknél mint ez, vagy mint a pénz és hitelügy kezelése és ve­zetése, tekintettel arra, hogy a pénz és a hitel nemcsak az egész gazdasági, hanem a társadalmi életnek is alapját és éltető erejét képezik, joggal megkövetelhetjük, hogy a törvényhozás intézkedjék. Szerintünk tehát törvényhozási intézkedéssel azt kell kimondani, hogy az igazgatók és fel­ügyelők azon intézettel, hol és a­med­dig működésben vannak, hitelviszony­ba nem léphetnek. Felette kívánatosnak tartjuk, hogy ezen intéz­kedés, mely sok intézetnél alapszabályilag vagy az ügyrendben úgyis létezik, mielőbb létesittessék. BECK DÉNES: Közlemények. Fővárosi közraktárak A magyar leszámítoló s pénzváltó bank budapesti közraktárainak az 1885. szeptember 1-től 15-ig terjedő félhavi forgalmi kimu­tatását ma vettük, melyben egyszersmind a folyó év 8*/a havában elért forgalom az 1884. évi egész for­galmával összehasonlitva, kitüntettetett. Ugyanis : 1885. szeptember hó 1-től 15-ig bezárólag: beraktá­­roztatott 101,566 mm., kiraktároztatott 72,600 mm., és fenmaradt raktárállomány 337,267 mm. Ez éves/2 havi időszakában, illetve 1885. január hó 1-től szep­tember 15-ig beraktároztatott 927,511 mm., kiraktá­roztatott 896,713 mm., forgalomban volt 1.824,224 mm., az e­g­é­s­z 1884. évben beraktároztatott 876,919 mm., kiraktároztatott 850,109 mm., forgalomban volt 1.727,028 mm. Tehát a múlt évi egész forgalom már most túl van haladva : a beraktározás 50,592 mm.-val, a kiraktározás 46,604 mm.-val, az összes forgalom 97,196 mm.-val, s azonkívül még azon egész forga­lommal, mely az év utolsó 31/2 havi időszakában (szeptember 1l 5-től dec­ember végéig) még várható, pedig ezek a legnagyobb forgalmú hónapok. A na­ponkénti átlagforgalom a beraktározásnál 7070 mm., a kiraktározásnál 4719 mm., a múlt évhez képest az emelkedés 50 százaléknyi. Az elért eredmény­e sze­rint a közraktári vállalatnak rendkivüli fejlődését tanúsítja. Budapesti és vidéki közraktárak. A magyar leszámítoló és pénzváltóbank közraktári vállalatának forgalmi kimutatása 1885. szeptember hó 1-től 15-ig bezárólag. Összesen mm. 308,301 101,566 72,600 337,267 Biztosítási érték: Készlet 2.966,760 forint, be­raktá­­rozás 841,250 forint, kiraktározás 587,210 fo­rint, Jenmarad 3.220,800 forint. Naponkinti átlag a beraktározásnál: 677­ mm. és 56,082 forint biztosítási érték. Naponkinti átlag a kiraktározásnál: 48­10 mm. és 39,147 forint biztosítási érték. II. Vidéki raktárak. I. Szegedi közraktárak: Összesen Bizt. ért. mmázsa forint 1885. szept. 1-én készlet . . . 2,391 80,340 » » 1—15. beraktároztatott 307 3,400 A készlet tett mindössze : 2,698 83,740 1885. szept. 1—15. kiraktároztatott 137 2,170 » » 16-án fenmaradt . . 2,561 81,570 II. Temesvári közraktárak. 1885. szept. 1-én készlet . . . 20,529 152,075 » » 1—15. beraktároztatott 4,736 32,000 A készlet tett mindössze . 25,265 184,075 » szept. 1—15. kiraktároztatott 7,712 52,510 » » 16-án fenmaradt . . 17,553 131,565 III. Barcsi közraktárak. 1885. szept. 1-én készlet . . . 20,947 171,580 » » 1—15. beraktároztatott 16,339 121,830 A készlet tett mindössze . 37,286 293,416 1885. szept. 1—15. kiraktároztatott 6,894 47,485 1885. szept 16-án fenmaradt . . 30,392 245,925 I. Budapesti vállalat. Készlet Beraktá- Kiraktá- Fenma-Az Aruk megnevezése roztatott roztatott radio métermázsákban Búza..................... 95,201 52,985 32,213 115,973 Rozs..................... 11,923 12,445 2,700 21,668 Árpa..................... 21,013 27,550 14,019 34^544 Zab..................... 13,579 2,074 1,939 13,714 Tengeri .... 21,000 — 3,648 17,352 Repcze .... 47,366 1,871 4,913 44,324 Köles..................... 28,710 — 6,541 22,169 Hüvelyesek . . . 4,000 311 1,184 3,127 Magvak .... 1,021 373 398 996 Bükköny .... 34 — — 34 Liszt és korpa . . 21,598 2,445 1,653 22,390 Szilva és szilvaiz . 3,356 459 406 3,409 Gubacs és valenca. — — — — Czukor .... 1,496 102 242 1,356 Kávé..................... 1,182 56 103 1,135 Egyéb gyarmat- és fűszeráruk . . 333 52 112 273 Kézműáruk ... 6 — — 6 Bőr és bőráruk. . . — — 4 Gyapjú és gyapot . 126 11­4 133 Zsir és zsiradék . 698 — — 698 Olajok .... 126 — 4 122 Vas és vasáruk. . 1,631 — 10 1,621 Czement és föld­nemek .... 39 199 202 36 Bor..................... 280 — — 280 Olajpogácsa . . . 802 88 — 890 Dohány .... 29,091 416 2,123 27,384 Fa.......................... 8 — — 8 Dió..................... — — — — Különfélék . . . 3,698 129 186 3,621 Közgazdasági táviratok. Érték 1­5­7 H e. Bécs, szeptember 18. (I. E­l­ő­t­ő­z­s­d­e.) Osz­trák hitelrészvények 288.50. Angol-osztrák bank­­részvények 101.50. Unió-bankrészvények 80.—.Déli vasúti részv. 138.60. Húsz frankos arany 9.911/*. ■\A

Next