Nemzet, 1885. szeptember (4. évfolyam, 1076-1105. szám)

1885-09-15 / 1090. szám

megbetegedett, s nyolcz napi szenvedés után 43 éves korában elhunyt.­­ Halálozások Lintner Imréné, sz. Kodály An­tónia asszony tegnap (hétfőn) délután 5 órakor 4 heti kínos szenvedés után elhunyt. A megboldogult hő buzgón, de zajtalanul működött a jótékonyság terén is, különösen a szegény gyermekek felsegélése érde­kében fejtett ki áldásos tevékenységet. Elhunytét si­ratják: férje Lintner Imre, a magyar északkeleti vasút vezérellenőre és a »Vörös­kereszt-egylet« igaz­gatója, két leánya és két fia. A boldogult földi ma­radványai f. hó 16-án délután 4 órakor fognak a háznál. II. lánczhid­ utcza 1. sz. a. r. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és a vízivárosi sír­­kertben örök nyugalomra tétetni. — Kiel Frigyes német zeneszerző,­­tegnap délután Berlinben elhunyt. — Gyilkosság. A Nagybánya mellett történt gyilkosságról, melyről reggeli lapunkban jelentünk, a­­ következőket írja a »N. P. J.« : Weisz Zsigmond, a »Weisz Zsigmond és társa« gabona és gyapjukeres­­kedő czég tagja, szombaton este utazott Erdélybe, hogy Péchy Manó gr. birtokán gyapjút vásároljon össze. Weisz Kolozsváron keresztül Deésre utazott, ahol őt Spiesz jószágigazgató várta. Weisznál csak 500 frt volt, amit előlegnek hozott magával. Hozzá­tartozóival, különösen könyvvezetőjével közölte uta­zási programmját, a­mely szerint tegnap délre kellett Deésbe érkeznie, hogy innen a jószágigazgatóval két távolabb fekvő faluba menjen, ahol a gyapjú raktá­rak állanak. Weisz remélte, hogy ezt az ügyet 6-ig elvégezi, s innen Nagy-Bányáig akart utazni, ahova 10 órára érve Budapestre jött volna a vonattal. Teg­nap délelőtt a fővárosi c­ég a nagybányai rendőrség­től a következő táviratot kapta: »Weisz Zsigmondot tegnap halottul hozták ide. Jöjjön azonnal el, iratai­nak átvételére.« Nemsokára az ottani izr. temetkezési iroda értesítette a czéget, hogy Weiszt Nagybányára utaztában megölték és kirabolták. Sógora Pinkász Lipót és unokatestvére dr. Jónás azonnal leutaztak Nagybányára, hogy a holttestet hazaszállíttassák. A meggyilkolt 39 éves volt, s három gyermek atya. Meg­gyilkolása kereskedői körökben nagy izgalmat szült.­­ Az antwerpeni kiállítás ünnepélyes díjkiosz­tása e hó 14 én volt a belga király, az egész udvar, a miniszterek, a diplomatiai testület, a senatus és a ka­mara tagjainak, a hadsereg küldötteinek s egyéb mél­tóságok jelenlétében. A királyi pár Lindheim és Schlichter voll jelenlevő osztrák bizottsági tagokat le­ereszkedő megszólítással tüntette ki.­­ A díjkiosz­tás után a magas vendégek megszemlélték a tábori barakok kiállítását. Este a várost fényesen kivilágí­tották. A királyi pár Ostendébe utazott, azalatt pedig a kiállítási bizottság a miniszterek, diplomaták, kül­földi missiók és a sajtó képviselői számára fényes ban­kettet rendeztek.­­ Óriási hagyatéki pert helyeznek kiátásba oroszországi és bécsi lapok. Múlt év őszén ugyanis Pétervártt egy dúsgazdag bankár, Stieglitz báró halt meg, aki több száz millió rubelre rugó vagyonát tö­mérdek rokonnak hagyományozta. A végrendelkező­nek nem lévén gyermekei, vagyona egy részét unoka­­testvéreknek, sógoroknak és más távolabbi rokonok­nak hagyományozta, kiket gyakran meg sem nevezett. Csak annyit irt, hogy N. N. utódainak hagyok ennyit meg ennyit. A rokonok jobbára német nevüek, pl. Lewald, Helfreich, Schulz, Miller, Becker, Peltzer, Gruber, Beck, Klein, Schmit, Thall, Witte, Warrand stb. és így képzelhető, hogy hányan fognak jelentkezni mint örökösök. A jótékonyczélű hagyatékok húsz millióra rúgnak, a cselédségnek egy millió rubel jutott. A rokonoknak szóló hagyatékok 8,000,000 és 10,000 rubel közt váltakoznak. A hagyatékban vannak 9 millióra rugó értékpapírok, továbbá gyárak, házak, egy templom, számos ló és kocsi, képek stb. effélék, melyek összesen húsz millió rubelt képviselnek. A pétervári rajztanodának, melyet ő alapított, a végren­delkező tizenhat millió rubelt hagyott. Neje fivéreinek egyenként 1­­0,000 rubelt hagyott, de egyiket sem ne­vezi meg, hanem a hagyatékot kiterjesztette sógorai utódaira. Neje egyébiránt Garder leány volt. Stieglitz külföldi örököseinek képviseletét dr. Kottler Izidor bécsi ügyvéd vállalta el. — Viszály a philadelphiai socialisták közt. A new-yorki socialisták közt komoly viszály tört ki, mely — meglehet — maga után fogja vonni az egész párt­­szervezet fölbomlását. A »Zukunft« egyelőre meg­szüntette megjelenését, s az anarchista meetingeken a legszilajabb jelenetek folynak le. Bizonyos Seliget, kit Most Newyorkból küldött a legutóbbi philadel­phiai gyülé­re agitálni, beszéde közben, melyben Mostot védelmezte, megtámadták, földre teperték, úgy hogy bekötött fejjel tért vissza Newyorkba. E kihágá­sok alapja féltékenység és visszafojtott düh. Rendkí­vül el vannak keseredve Most és Koeblein, a »Zu­kunft« korábbi kiadója ellen. A »Zukunft« legutóbbi száma Mostot árulónak és a német kormánytól fize­tett kémnek tartja, s azt mondja, hogy egyedül Most és a »Szabadság« oka Lieske gyilkos fölfedezésének. Egyedül a »Freiheit« szolgáltatta azon anyagot, melynek alapján Lieskét elfogták. A »Freiheit« ne­vezett száma tiz nappal megjelenése után már a né­met kormány kezei közt volt, melynek nem küldhette más, mint Most. — Két német falu Schiller-ünnepélye. Holnap lesz száz éve, hogy Schiller Frigyes, Körner meghí­vása folytán Loschwitz és Blasewitz elbe melletti fal­­vacskákba ment lakni. Körner meghívó levelét 1785. szeptember 10-én kézhez kapván, másnap útnak in­dult. Körnernek Loschwitzban szőlője s háza volt, s a Körner ház közelében lakott Schiller. E ház arról nevezetes, hogy itt írta Schiller Don Carlos-át, mit a a ház homlokzatára illesztett márványtábla is hirdet. A házon azóta semmit sem változtattak, ugyan­olyan, mint Schiller idejében volt, s Loschwitznak főneveze­tessége. Ennek emlékét ülik most meg Loschwitz és Blasewitz falvacskák. — A nemzeti tornaegylet tanügyi bizottsága határozata folytán, a tornatanítóképző tanfolyambói előadások i. é. október 5-én megkezdődnek, felszóli­­tatnak tehát mindazok, kik beiratkozni szándékoznak, az egylet művezetőjénél (Budapest VIII. ker. ősz­­utcza 26. sz.) jelentkezzenek. Tudomásra hozatik to­vábbá az is, hogy a torna tanító pótvizsgálatok i. é. október 16—17-dik napján fognak megtartatni. A rendszeres tornázás az egylet tagjai részére kedd, csütörtök s szombat napokon estek­ fél 8-tól fél 9 óráig már kezdetét este; az október hó 1-től a hétfő, szerda és pénteki napokon esteli 7—8 óráig tartatni szokott tornaórák is megkezdődnek. A beírások az esteli órákban elfogadtatnak, a beiratási díj 3 frt, a tagsági dij havonként 1 frt. — Gyárégés Angolországban. Dundeeben (Skot­­hon) a Lipmann-féle szövetfonó gyár, mely Magyar­­országba is sokat dolgozott, szállított, pár nappal ezelőtt leégett. A tűz csupán a raktárakat kímélte meg. A szerencsétlenség több száz munkást fosztott meg kenyerétől. A gyár újraépítését rögtön meg­kezdték. — Nyomozás. Dominik Gábor sikkasztással vá­dolt napszámos, zenész és órás Budapestről, — Szinaberg Gábor sikkasztással vádolt volt szilágy­­somlyói adóvégrehajtó Zilahról, — Kenisz János ha­mis váltókészítésével vádolt egyén Nagy-Kaposról, — Neuwirt Áron sikkasztással vádolt földbérlő Lo­mes községből nyomoztatnak. — Találkozás tiz év múlva. Mind azokat, kik az 1874— 75-iki tanévben a budapesti országos zsidó tanitóképezdét végezték, az elhunyt Weinberger 8. Ferencz megbízása folytán, ennek öcscse Weinberger Mór fölkéri, hogy megállapodásukhoz képest f. hó 21-én déli 12 órakor az országos kiállítás terüle­tén levő debreczeni csárdában jelenjenek meg.­­ Tanügyi értesítések A fővárosi felső- és a külvárosi ra­jziskolában a beiratások szép eredmény­nyel folynak. A felső ipariskolákban­­540, a várban 90, s a Viga­dóban 120 a beirattak száma még Ó-Budán, hol a helyiségek még nincsenek készen, csak jövő vasárnap kezdik meg a bei­­ratásokat. A fővárosi ipariskolákn­­ a következő szakokra le­het beiratkozni: szabadkézi és mértani előkészítő s tovább­képző osztályok, építészeti és műszaki szakosztály, mintázási szakosztály s iparfestészeti, nevezetesen üveg porczellán és ma­jolika festési osztály. Női osztály csak a gróf Károlyi-utczai felső ipariskolában van felállítva. A felső iparrajziskolában az ipartanulók mellett átalános osztályok is vannak rendszere­sítve, ahol nem iparosok is, ők úgy, mint férfiak minden beira­tási és tandíj nélkül nyerhetnek a felsorolt szakosztályok bár­melyikében oktatást. Beiratkozni lehet (gróf Károlyi­ utcza 10 szám III em.) a délelőtti órákban az igazgatóságnál . A nemzeti zenedének mint más tanévben, úgy az idén is szép számú növendékei lesznek ; a mai napig 550 tanuló iratkozott be az intézetbe. A tanári karban az új évben a következő változás történt: Klempke tanár helyébe, ki kül­földre ment, Szuck Endre a kir. operai zenekar tagja lött, a fuvolát pedig Koller helyett, ki Bortonban kapott alkalmazást, Loschdorfer Mihály kir. op­rai zenekari tag fogja tanítani. Fővárosi agyak. — A föv. pénzügyi és gazdasági bizottság ülést tartott ma délelőtt 10 órakor melyen Viola tanácsel­nök távollétében Cséry Lajos elnökölt. A napirend első tárgya az V. ker. Szemere és Balaton utczák sarkán levő városi telek bérbeadásának kérdése volt, minthogy Luczenbacher Pál ezen telekre tűzifa telep felállítása végett reflektált. Stern bizottsági tag felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy a városban felállítandó tűzifa telepek tűzbiztonsági szempontból veszélyesek lehetnek, és azt indítvány­ozza, hogy ezen ügy a kisebb bizottsághoz utasíttassék véleményadás végett. Preuszner azt hiszi, hogy keményfa telep nem oly veszélyes tűzbiztonsági szempontból, mint az előtte szóló ecsetelte, figyelembe veendő különben az is, hogy a fatelepeknek a városban felállítása csak he­lyeselhető, mert a közönségnek azokat hozzáférhetőkké kell tenni. Rémy Róbert nem osztja Stern nézetét, nem fél attól, hogy keményfa által tűzvész állhatna be, mert eddig példa erre nincs, nem kívánja az ügyet kisebb bizottsághoz utasítani. Szavazás útján elhatá­roztatott, hogy Luczenbacher felszólíttatik, nyilatkoz­zék, hogy a telekért a kívánt bérösszeget hajlandó-e megfizetni, ha nem, a telek árverés útján fog bérbe­­adatni. Az újpesti csatorna után, építési pót­lék fejében, a főváros által fizetendő 16,986 frt fede­zete iránt, a számvevőség jelentése elfogadtatott. Lernbacher Antal duna-jobbparti gazda fizeté­sének felemelése tárgyában elhatároztatott, hogy az összeget a jövő ülésben fogják meghatá­rozni, a bizottság különben elvben kimondta, hogy a felemelés mellett van. Haderspeck János és Mälz­­ner István kérvénye a kőbányai bérletre vonatkozólag elfogadtatott. A budai színi bizottmány előterjesztése folytán a tanács által javaslatba hozott 500 írttal felemelt subventio fedezete tárgyában, a tanács javas­lata elfogadtatott. A munkakiállításban résztvett ipa­ros tanulók és segédek jutalmazására, a tanács által javaslatba hozott 100 darab 10 frankos arany fedezete megszavaztatott. A tanév megkezdése. Némely iskolában, me­lyekben a szünidő alatt olcsó lakások voltak beren­dezve, a tanítás megkezdését el akarták halasztani­ a tisztogatás miatt. Alker Gusztáv tanácsnok azonban tegnap szemlét tartván az iskolákban, a helyiségek rendbehozását, még éjjeli munkával is, elrendelte, minél fogva holnap, 15-én az összes iskolákban meg­kezdődik a tanítás. A magánépítési bizottság tegnapi ülésén a követ­kező építési engedélyek kiadását javasolta: Schoss­­berger Henriknek Teréz körút (Király­ és Kemniczer utcza sarkán) két háromemeletes és egy négyeme­letes házra; Hübner Nándornak szív utcza 4095. sz. a. háromemeletes házra; Willen­thal János és Sán­dornak Rózsa utcza 34. sz. a. egyemeletes házra; Kurzweil Samunak Almásy tér 7. sz. a. emeletes mun­­káslakházra; továbbá földszintes házakra; Rock Já­nosnak VIII. Óriás utcza 3. sz. a.; Loder Gottlieb­­nek I. Logody utcza 61. sz. a.; Haszmann Mártonnak III. ker. bécsi ut 2981. sz. a. Ezentúl toldalékokra: Marech Emíliának I. Orbánhegyen, Linczenpolcznak III. Kis­czelli utcza 73. sz., Tischler Annának II. Niedermayer utcza 79. sz. a., Krigoveczky Antóniá­nak gólya utcza 34. sz. a. stb. — A főváros egészségügyi állapota. A tiszti főorvos jelentése szerint, a főváros területén a következő hevenyragá­­lyos betegségek fordultak elő f. hó 14-én : Hagymáz VII. kér. 1, himlő VIII. kér. 2, IX. kér. 2, kórházi 2, vörheny VIII. kér. 1, torokgyík X. kér. 1. Kórházi beteglétszám Szt. B.G­­kus-kórház 1141, Szt. János kórházban 145. Átalános napi halálozás: I. kér. 1, II. kér. 2, III. kér. 4, V. kér. 1, VI. kér. 6, VII. kér. 7, VIII. kér. 4, IX. kér. 1, kórházi 9, ösz­­szesen 35. Halálokok : Agy- és idegbajok 2, tüdővész 6, tüdőlob 24, egyéb légzőszervi bajok 1, gyomorbélhurut, és lob 9, hagymáz 1, himlő 1, vörheny 1, egyéb korok 10. Irodalom, színház és művészet. — Uj színigazgatók: Gáspár Pál, Reiner An­tonia operett-énekesnő férje, Szatmáry Károly műve­zetése mellett színigazgatói engedélyért folyamodott. — Tordai Grim Gyula, a­ki eddig osztályrészes igazgató volt, bejelentette a szinészegyesület igazgató tanácsánál, hogy október 1-től rendes havidijat ad társulatának. — Magyar és czigány szótár czigányul mondva »vakeriben« jelent meg Györffy Endre paksi magán­zótól Rosenbach Ignácz kiadásában. A kis mű József főherczegnek van ajánlva. Egyesületek és társulatok. — Az egyetemi olvasókörben tegnap ejtették meg a választásokat. Bizottsági tagokká lőnek: Ba­­lázsovich Oszkár j. h., Balogh Oszkár o. h., Buday Béla m. e. h., Kemény Zoltán j. h., Madzsar Gusztáv k. h., Mentler Károly gy. h., Mészáros Károly j. h., Naszluhácz Lajos g­. h., Nemes Károly o.h., Németi Géza k. h., Neumann Károly j. h., Platthy György j. h., Poppel Gyula m. e. h., Soltész Árpád b. h., Solymosy Sándor b. h., Szapáry László gróf j. h., ifj. Szász Károly j. h., Szendeffy Aladár o. h., Tukacs Ádám j. h., Wesztermayer Vidtor s. h., Wulka Ernő m. e. h. — A bölcsészethallgatók segélyegyletében bi­zottsági tagokká megválasztották tegnap a következő­ket: Erdélyi Pál, Fodor Gyula, Dankó Béla, Nagy Sándor, Frans Aladár, Madzsar Gusztáv, Solymossy Sándor, Soltész Árpád, Kuzsinszky Bálint, Németi Géza, Kerekes Ernő, Stromp József, Székely György Alexics György évesek és Laky Imre, Lerentei Imre, Sallay Mihály, Himfy József, Fábián Géza. Törvényszéki csarnok. A Kuffler-pör. (Második tárgyalási nap.) Bécs, szept. 15. (Eredeti távirat.) A sensatiós pör második tárgyalási napján sokkal na­gyobb hallgatóság gyűlt össze, mint tegnap. A hall­gatóság a jobb osztályokból való. Ma a monstre-per matadorjának, Kuffler Hen­riknek kihallgatása kezdődött meg. A tárgyalást az elnök 1/410-kor nyitja meg. Az elnök azon kérdést intézi Kufflerhez, hogy bűnösnek ismeri-e el magát. K­uffl­er (halkan, félve beszél.) A Jauner és dr. Trotter-féle esetre nézve ártatlannak érzem maga­m­at, de megengedem, hogy csődömet részben magam okoztam. Előadása további folyamán Kuffler összefüg­­­­gésben ismerteti a terhére rótt összes tényeket, előbb­­ azonban jellemezni kívánta Jauner igazgatóhoz való­­ viszonyát és előadja élete történetét, így nevezetesen elmondja, hogy előbb atyjának gyárát vezette. 29 éves korában Budapestre ment; ott önálló üzletet kezdett és azt 1863-ig folytatta. Akkor Bécsbe jött, magá­val hozva az atyjától örökölt 250,000 forintot­­ és nejének 20,000 frtnyi hozományát. Az 1866-iki­­ háború folytán elvesztette mind­ezt a pénzt. Akkor bizományi üzletet nyitott és ez, miután mindenfelől bizalmat tanúsítottak iránta, meglehetősen virágzott. Első nagyobb üzletét az állammal 1874-ben kötötte, amikor a pénzügyminiszter megbízta, hogy elfogad­­ványokra szerezzen be pénzt. 1879-ig leszámítolással foglalkozott. 1881-ben a megkárosodott Escompte­­bankkal volt első üzlete, Landauer alelnök megbízása folytán. Ezután Kuffler számos adatot és tényt hozott fel az Escompte-bankkal, az osztrák Országos bankkal, a Jauner és a Tschinkel c­égekkel való üzleteiről; előadásának ez a része arról tanúskodik, hogy Kuff­­lernek bámulatos emlékező tehetsége van; ezen rop­pant üzletekről a legnagyobb biztonsággal mondta el a számadatok egész özönét. A tárgyalás további folyamában az elnök azon kérdést intézte Kufflerhez, hogy mily természetű összeköttetésben állott dr. Trotterrel. Kuffler előadja, hogy Trotterrel akkor lépett összeköttetésbe mikor az birtokot akart eladni ; ő ekkor, úgymond, kivívta Trotter teljes bizalmát. Az elnök azután a peceki részvények kiváltá­sára nézve intéz kérdéseket a vádlotthoz. Kuffler előadja, hogy azért váltotta ki a rész­vényeket, mert Stummert rá akarta bírni, hogy men­jen Pecekre, ami meg nem történt volna, ha a részvé­nyek ügye nincs rendben. Az államügy­ész ezzel szemben megjegyzi, hogy Kuffler a részvényeket csak azért váltotta ki, mert az osztrák hitelintézet az értékpapíroknak a Wein­­rich-féle új kölcsön által okozott értékcsökkenése mi­att bünfenyítő feljelentést akart tenni. Kuffler előadja továbbá, hogy dr. Trotternél 140,000 frt értékű értékpapírokat cserélt be Wein­­rich és Tschinkel-féle váltókért, de ezen váltók érték­telenségéről nem volt meggyőződve. A kir. Curia büntetőtanácsai az új munkaidény­re már megalakultak. E szerint az I. büntetőtanács, mely a szünidők alatt munkálkodott, jelenleg szabad­ságon van. A második tanács elnöke Csemegi Ká­roly ; bírái : Herczegh Sándor, Gyarmathy Sámuel, Mattyasovszky Lipót, Keömley Pál, Losonczy Ödön, Schediusz Lajos. A harmadik tanács elnöke : Fabi­­nyi Theophil ; bírái : Bovánkovics József, Pápay Ká­roly, dr. Suhay Imre, Breuer József, Conrád Mór, Tutschner Ágost. A IV. tanács elnöke : Tóth Lő­­rincz, bírái : Osztrovszky József, Dózsa Dániel, Csil­lag Benő, Andrássovics Béla, Hajdú Lajos, Bartho­­deiszky Gyula, Sümeghy István. Kiállítási hírek — Szászok fölrándulása a kiállításra. Nagy- Szebenből több szász kirándulást tervez Budapestre, az országos kiállítás megtekintésére. Az excursio e hó végén, vagy a jövő hó elején történnék, ha ugyan elegendő résztvevő jelentkezik, lélek magyarázatai:­­­­ szélcsend; g ^ úszta, de­rült; © = V* felhős ;© = '/, felhős ; lg· =*/« felhős ; ® = borult; ®: = eső ; téz = hóeső ; A ” jég : ■£■ köd ; oo = gőz ; £ = zivatar,villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A nagy légnyomás (770 — 771) a continens délkeleti részéből kiterjed annak többi részeire is (763). Az idő Közép-Európában derült, csendes, kissé na­gyobbodott hőmérséklettel. Hazánkban: különböző irányú mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet keveset változott, a légnyomás dél­keleten nagyobbodott. Az idő délnyugaton derült, északke­leten részben változó, itt-ott kevés esővel. A huzamosan tartott változó jellegű idő derülő jelleget öltve, jövőre szá­razabb, nappal melegebb lesz. Kilátás a jövő időre : Hazánkban: Csendes, derült időt várhatni, nagyobbodó hőmérséklettel. Időjárás szeptember 15. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet tAvírat* jelent黫 T 8*61 I A bo- I állomási uj-ora­­mér»4ki-.i Owvk- r.iaa, -U «reie Gelfiian- «ö***»*» set _____ _ __I < -W I fok San ____ Árud ..... j 70.6 DK 4 13.1 ! - O Beszterc.se ... I - Ni 7 10.0 | 3 © Besztercsebány*. . j 68.3 E 1 9.6 ; — ( 1 Budapest . , 68 8 © . 11.6 | — ® Csáktornya . . , 68.1 K 1 12.0 I — — Debreczen . , 68 6 DNY 1 12.8 — O Eger ..., 69.8 K 1100 I — és Eszék ..... — — ' | — | — — Fiume .. .1 — — | — — — Késmárk . . , 67.0 DK 1 6.4 — O Keszthely ... — — ■ | — | — | — Kolozsvár . . , 71.2 NY 1 8.2 — Q Magyar-Óvár . , 67.9 K 1 10 9 — Q Akna-Kalatirm . , 70.6 K 2 11.4 — © Nagy-Enyed . . | 64 7 DNY 1 3.0 — O Nagy- • ben . . i 70.7 ENY 1 7.2 — O Nagyvsu-nd . . , í 65.5 K 2 11 0 — (J Oraov .... I 70.5 NY 2 12 2 — 0 Pancsova . , , 70.8 D 2 12.2 — @ Selmeczbicy» . . 69.9 ENY 3 10.6 , — i O Sopron .... — — — — j - - Szalmár Németi . 69.5 D­ 3 10.8 — O Szeged .... I 68.4 DK 2 12.2 0 Sepsi-Ezt -György . I 69.5 @ 9.0 — O Szolnok . . . ; 68.6 K 2 13.5 —­­ Q Temesvár ... 1 71 5 K 2 13.0 j —­­ (J Trendén ... 5 67.5 DK 2 12.6 - Q ungvár . . . . : 68.2 EK 2 9.9 — O Ságráb . . . . | 68.8 DNY 1 11.5 —. O Bécs......................­ 68 8 DNY 1 11.8 —­­ Q Bregenz .... 69.5 D 1 110 — O Konstantinápoly , I — — I — j — — Lesina . . . . | 69.6 E 1 18 8 I — Q Pola......................­ 69.9 E 1 1*8 - 6 Prága ...... 67.5 D 1 13.8 ; — — Sulina ...,|— —­­ — — — Szerajevo ...j — — — , — — KÖZGAZDASÁG. Közlemények A budapesti kereskedelmi és iparkamara tegnap délután 4 órakor dr. Kochmeister elnöklete alatt ülést tartott. Az elnök jelenti, hogy a legutóbbi kö­zös ülés óta a kamarához érkeztek véleményadás vé­gett dr. Schlesinger Róbert furnérgyáros, Földváry Mátyás zongorakészitő, a pozsonyi dynamit-részvény­­társaság, a magyar kir. államvasutak gépgyára s a diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyár és Laskai J. Beer- Neffe bútorgyáros kérvényei az 1881: XLIV. tczikk­­ben biztosított állami kedvezményekért. E kérvények a kiküldött állandó szakbizottság megállapodása ér­telmében elnökileg elintéztettek. A gyapjú- és bőrne­­műek junius és julius havi átlagos árai az állandó szakbizottság által megállapittatván, a közös hadügy­minisztériumhoz felterjesztettek. Ezek tudomásul vé­tele után a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi­nisztérium leirata tárgyaltatott, melyben fölhivatik a kereskedelmi és iparkamara, hogy az 1882. évi XVI. t.-czikkbe iktatott átalános vámtarifát a megválto­zott viszonyok figyelembe vétele mellett tanulmá­nyozás tárgyává tegye s ezek eredményéről, illetve a vámtarifa szövegére és az egyes vámdíjakra nézve k­ivánatos módosításokról kimerítő jelentést tegyen. A minisztérium e leirata tudomásul vétetvén, a leirat jelentéstétel czéljából egy tizenöt tagú bizottságnak adatott ki. E bizottság tagjai: Kochm­eister Frigyes báró, Strasser Alajos, Ráth Károly, Heinrich Fe­­rencz­,­ve­rű­any­jai,és Rebly Adolf, Fromm Antal, Müller Vá­mos, Csepreghy János, Havas Sán­­­­dor, Burghard Richárd, Rausch Ferencz, Posner K.­­ L., Falk Zsigmond rendes és Kőrösy József, Hiero-­­ nymi Károly, Leipzig,­ Vilmos levelező kamarai tag­­­gok.­ Ezután a budapesti átalános országos ki-­­ állítás bizottságának a kiállítátt látogatásának elő­mozdítása iránti átirata terjesztetett elő mire nézve a kamara elhatározta, hogy kérelmet in­téz a kiállítás országos bizottságához, mely sze­­rint tűzne ki napot, melyen úgy a helybeli, mint a vidékről testületileg felránduló kereskedők és iparosoknak mérsékelt árak mellett nyújtassék al­kalom a kiállítás megtekintésére. Ezután a Romá­niával fennálló kereskedelmi egyezmény megúyítása iránt a kormányhoz intézendő felterjesztés tervezete olvastatott fel. Ennek lényegét a kamara utol­só ülése alkalmával közöltük már. Ezután föl­olvastatott azon bizottság jelentése, mely az osz­trák-magyar bank szabadalmának megnyitása al­kalmával érvényesítendő kívánalmak formulázása végett kiküldetett. A bizottság hosszabb indokolás után javasolja, hogy intéztessék felterjesztés a kor­mányhoz az iránt, hogy az 50 millió forintnyi dotatió, melylyel a forgalom igényei csak azért voltak kielé­gíthetők, mivel a bank nagyobb hitelszükséglet esetén a ma dotatiót dicséretes előzékenységgel felemelte,­­ a szükséglet irányában egyezményileg fölemeltessék ; továbbá, hogy a bank alapszabályainak 60. §-a oly­­kér módosíttassák, miszerint jövőben 4 hónapra járó váltók is leszámítolhatók legyenek; másod­szor hogy indokolt átirat intéztessék az osztrák­magyar bank magyarországi főintézetéhez oly meg­kéréssel, hogy vagyonilag rendezett és megbíz­ható szövetkezetek és szövetkezeti bankok hitel­­szükségletére az eddiginél nagyobb tekintettel legyen, és váltóbíráló bizottságába censornak a kö­zépkereskedői és iparos körökből is legalább egy-egy tagot kinevezzen. Kochmeister Frigyes báró elnök elvben ma szintén magáévá teszi az indítványt, de attól tart, hogy a 4 hónapos váltók a forgalomra nézve több oknál fogva hátrányosak lesznek. K­o­h­n Gábor a középiparosok és kereskedők érdekében melegen pár­tolja a 4 hónapos váltókat. Wahrmann Mór szintén czélszerű­nek tartja, hogy a középiparosok és kereskedők váltói négy hó­napra számítoltassanak le ; állami és bank szempont­ból talán lehetnek ez ellen kifogások, de azok nem a kereskedelmi kamara, hanem annak idején a kormány és a bank által teendők. A kamara az általa képviselt iparosok és kereskedők érdekeinek szem­pontjából fogja fel a kérdést, s e szempontból tegye meg javaslatát. Kochmeister Frigyes báró elnök czélszerűnek tartaná, ha a birodalmi bank mintájára az osztrák­magyar banknál is honosztatnék meg a giro-számla üzlet. Szintén az érvényesítendő kívánalmak közé vé­tetik fel. Végül a bizottság javaslata elfogadtatott. A kamarai kerületben levő törvényhatóságok mellett fennálló ipartanácsok tagjainak újbóli megvá­lasztása , a múlt évi 25419. sz. földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri leirat értel­mében eszközlendő lévén, az iparosztály, tekintettel arra, hogy a múlt évben megválasztott tagok tényle­ges működéséről tudomása nincsen, de még arról sincs tudomása, hogy az ipartanács bármely kerületbeli II. fokú iparhatóság részéről akár csak egybe is hivatott volna,­­ a múlt­­ évben megválasztott tagoknak újbóli megválasztását hozza javaslatba azon megjegyzéssel, hogy a törvényhatósá­gok az értesítés alkalmával fölkérendők, miszerint azon megválasztott tagok neveit, kik e tisztet bármi okból be nem tölthetnék, új választás megejtése czél­jából, a kamarával közöljék.­­ A kamara az előter­jesztett javaslatot egyhangúlag elfogadta. Előterjesz­tetett Singer Bernát kamarai tag javaslata, melyben utalván arra, miszerint az osztrák-magyar monarchia és Szerbia között a polgári ügyekben nyújtandó jog­segély iránt kötött államszerződés IX-ik czikkének 2-ik pontja értelmében Szerbiában a magyar bírósá­gok ítéleteinek végrehajtása csak akkor foganatosít­­tatik, ha azon bíróság, mely az ítéletet hozta, illetékes volt a szerb bíróságnál érvényes szabályok szerint és utalván arra, hogy az említett határozat következté­ben a szerb bíróságok sohasem foganatosítják azon végrehajtást, melyet a magyar bíróságok könyvkivo­nat alapján megindított perben hozott ítélet követ­keztében elrendelnek, — indítványozza, miszerint a kamara a magyar kormánynál lépéseket tegyen annak kieszközlése végett, hogy a szerb bíróságok kötelezve legyenek a magyar bíróságoktól érkező végrehajtási megkeres­vény­eket foganatosítani.­­ A kamarai ülé­sen jelen volt Stefani osztrák-magyar belgrádi consul az elnök ama kérelmére, szolgálna ez ügyre vonatko­zólag némi felvilágosításokkal, megjegyzé, hogy a szerbiai bír­óságok eljárása nem rosszakaratból, vagy zaklatási szándékból ered, hanem határozottan Szer­biának erre vonatkozó törvényén alapszik. Szerbiá­ban ugyanis hiába áll a faktúrán az, hogy az összeg itt és itt fizetendő, ez a szerbiai bírákra csak akkor mérvadó, ha az eladó és vevő közt a fizetési helyre nézve írásbeli, vagy legalább szóbeli szerződés van. Szóló már tett lépéseket az iránt, hogy Ausztriának, Magyarországnak és Szerbiának erre vonatkozó tör­vényei lehetőleg összeegyeztessenek és sikerült is el­érni azt, hogy Szerbia bírái megelégszenek azzal, ha az átvevő a faktúrát aláírja. Különben ajánlja a ka­marának, hogy mielőtt lépéseket tenne, konkrét eset által győződjék meg a szerbiai bíróságok eljárásáról. A kamara, miután az elnök a nyert felvilágosítást megköszönte, a consul javaslatát elfogadta. Végül Luczenbacher Pál terjeszte be a brüsseli hajózási congressusról szóló jelentését és Steinacker Ödön referált az »Association for the reform and codification of te Law of Navigation« hamburgi gyűléséről s ezzel az ülés véget ért. Az országos gazdasági egyesület közgazdasági szakosztálya tegnap d. u. 4 órakor gróf Károly­i Sán­dor elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés a földmive­lés, ipar és kereskedelemügyi miniszternek a vámtari­fára vonatkozó ismeretes köriratával foglalkozott. Je­len voltak az ülésen: gr. Dessewffy Aurél, Kerkapoly Károly, Dorner Ede, Emich Gusztáv, Tavaszy An­tal, Fehér Miklós, Dapsy László, Baranyay István, Ordódy Lajos. Elnök megnyitván az ülést, azon meg­győződést fejezi ki, hogy az orsz. gazd. egyesület vé­leményének tekintettel az idő rövidségére, mely alatt nyilatkoznia kell, első­sorban a gazdasági czikkek és az azokkal szoros összefüggésben levő productumok forgalmát tanulmányozza. E végből tehát egy bizott­ságot kell kiküldeni, s az annak adandó utasításban figyelemmel kellene lenni arra, hogy a vámok tulaj­donképen a vámháború kezdetét képezik. Ennek kö­vetkezménye az lesz, hogy az industriális czikkek jól fognak menni, a­mit végre el lehetne tűrni, hogy a compensatio meglenne, s ha a nyers terményeket ki­vinni nem kellene. A kormány egyes közegei­vel érintkezve, azok oda nyilatkoztak, hogy a kölcsönös ipar és gazdasági vámok compen­­sálják egymást, ha tehát kormányunk az orosz és egyéb idegen terményeket kizárja, a monarchia kö­­rülbelül saját termelését elfogyasztja. E tekintetben­­ az osztrák birodalmi statisti­­­a ma­ arra tör­ténik uta­­l­­ás. Annyi bizonyos, hogy ily­e"aP°t mellett az ipar­­czikkek, mondjuk 10 év alatt, 10-szer jó kelendőség­nek fognak örvendeni. Ellenbeni nem bizonyos az, hogy nyers terményeinkkel a 10 év alatt nem fog-e három- vagy többször is az előfordulni, hogy recom­­pensatióval nem találkoznak. Meglehet tehát, hogy mi némelykor a rövidebbet fojtják húzni. A bizott­ságnak tehát az utolsó 10 év forgalmi adatait beha­tóan kell tanulmányozni s nevezetesen kimutatni, hogy mi lett volna a kivitel, hogyha nyers termé­nyekben behozatal nem lenne. A bizottságnak e ku­tatások mellett még ki kellene terjesztenie figyelmét azon iparczikkek behozatalára, a melyek kedvezőbb feltételek melletti behozatala agriculturális szempont­od Kivánatos Kerkápolyi Károly oda kivánja az utasítást módosítani, hogy a bizottság rögtön hozzá fogna a munkához s miután a minisztérium kivánsága, hogy az 1882-ik átalános vámttariffa vétessék tárgya­lás alá; foglalkozzék a bizottság per eminentiam az őstermelési érdekekkel, a tariffa azon részeinél pedig, melyek azokkal causális összefüggésben vannak má­sodsorban. Ugyane felfogást osztja gr. Dessewffy Au­rél, valamint az u­ána felszólaló Emich Gusztáv és Tavaszy Antal is. Ily utasítással tehát a következő bizottság küldetett ki Kerkápolyi Károly elnöklete alatt: Gaál Jenő, gr. Dessewffy Aurél, Rakovszky István és Keleti Károly min. tanácsos. Ezzel az ülés eloszlott. A csaczai takarékpénztár csődbe jutott. Az 1873-ban alapított csaczai (Trénerén megyében) ta­karékpénztár alaptőkéje 25,000 frt volt; váltótár­­czája a múlt év végén 316,976 frt, a betétek 200,347 ftra rúgtak. Az intézet az utolsó évben 10°/0, az előző két évben 14°/0 osztalékot fizetett. A takarékpénztár csődbejutását állítólag a Löwe és Eichenwald fake­reskedő czég fizetésképtelensége okozta, mely czégnek 300,000 frtnyi váltója lett volna a takarékpénztárnál. Az igazgatóság elnöke Eichenwald Ede volt, a fel­ügyelő bizottság egyik tagja Löwe­­. Az osztrák-magyar Lloyd üzleti bevételei július hóban 599,475 forintra rúgtak 132,638 mértföld megtett út mellett­, a múlt év július havában 613,112 forint volt 140,148 mértföld út mellett, és így ez év július havában 7510 mértföld úttal kevesebbet tettek meg a Lloyd hajói, a bevétel 13,637 forinttal keve­sebb volt. Július hó végéig 964,837 mértföld ut mel­­lett 4.903,570 frtra rúgtak a bevételek, a múlt év megfelelő szakának 4.557,637 frt bevételével szemben és 924,156 mértföld ut mellett, így az idén július végéig a bevételi többlet 345,933 forint, a megtett út pedig 40,681 mértfölddel több. A tisza-szegedi m. kir. nyereménykölcsön sors­jegyeinek tizenhetedik kisorsolása, ma délelőtt 10 órakor ment végbe a m. kir. lottóigazgatóság helyi­ségeiben. A következő sorozat­számok lettek kisor­solva: 3094, 3123, 2112, 4394, 1166,3607, 3084, 3796, 2192, 1755 és 3572 kihúzva lettek sorszám 2196, nyerő szám 6. (100,000 frt nyereményel), sorsz. 2112, nyerő szám 46 (4500 frt nyereménnyel), sorsz. 2192, ny. sz. 91 (1000 frt nyer.) ssz. 2192, ny. sz. 85 (1000 frt nyer.) szz. 3572, ny. sz. 97 (1000 frt nyer.) s. sz. 2192, ny. sz. 16 (1000 frt nyereménnyel.) Osztrák magy. román-vasúti kötelék. Az osztr. magy.-román köteléki díjszabás f. é. május 1-től érvé­nyes IV. részéhez f. é. október 1-én áll. pótlék követ­kező tartalommal lép hatályba: I. részletes díjszabási határozmányok kiegészítése. II. Dijtételek osztrák állomások egyrészt és Román állomás másrészt közti forgalom számára. III. Helyesbítések. — E pótlék példányai a részes vasutaknál, de nevezetesen a szab. osztr. magy. államvasut-társaság igazgató bizottságá­nál Budapesten (Teréz körút 52. sz.) szerezhetők meg. Oszt. magy.-román vasúti kötelék.Az oszt.-magy.­­román kötelék számára 1882. évi november hó 1-től érvényes díjszabás, I, II és III. rész a hozzá kiadott összes pótlékokkal együtt f. é. október hó 1-én érvé­nyen kívül helyeztetik és helyette egy uj, I, II és III. részben álló dijszabás léptetik hatályba. — Az új díj­szabás I. része az áruforgalomra szóló általános hatá­­rozmányokat (üzletszabályzat póthatározmányokkal, általános díjszabási határozmányok, áruosztályzás stb.), a II. rész oszt. állomások és a III rész magy. állomások, továbbá: Bécs, Marchegg, Oderberg, Te­­schen és Trym­etz forgalma egyrészt és román állomá­sok forgalmára másrészt díjszabási táblázatokat tar­talmaz. Az uj dijszabás példányai a részes vasutaknál és különösen a szab. osztr. magy. államvasut társaság igazgató-bizottságánál (Terézkörut 52) szerezhe­tők meg. Közgazdasági táviratok. Fr­ektőzsse. Bécs, szeptember 15. (M­e­g­n­y­i­t­á­s.) Osztr. hitelrészvény 289.1/2. Osztrák államvasuti részvény —Unió-bank —.—. 1860. sorsjegy —.—. Angol­osztrák bankrészv. —.—. 20 frankos arany 9.91—. Déli vasutrészvény —.—. Magyar hitelbankrészvény 289.75. 1864. sorjegy —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 99.70. 5 százalékos papirjáradék —.—. Tramway —.—. Nyugodt. Bécs, szeptember 15. (I. E 1­ő t­ő z s d­ei Osz­trák hitelrészvények 289.60. Angol-osztrák bank­részvények 101.—. Unió-bankrészvények 79.75. Déli vasúti részv. 138.—. Húsz frankos arany 9.91 x/2­ Osztrák-magyar államvasuti részv. 293.—. Magyar hitelrészvények 290.—. 4 százalékos magyar arany­járadék 99.70. 5 százalékos magyar papirjáradék 92.60. Török bírod, dohányegyedár. társ. —•.—. Magyar jelzáloghitelbank sorsjegyek —.—. — Az irányzat szilárd. Páris, szept. 14. (Boulevard.) 3 százalékos franczia é/járulék 81.98. Osztrák államvasuti részvények 595.— Osztrák földhitelrészvények 767.50. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. Magyar vasúti kölcsön 305.50. unió-bank­­részvények —.—. 5 százalékos magyar papírjáradék —.—. Magyar országos bankrészvények —.—. 4 és fél százalékos franczia járad. 109.80 Déli vasúti részvények —.—. Fran­­czia törleszth­ető járadék —.—. 4 százalékos osztrák aranyjá­radék ------. Magyar jelzáloghitelbank —. 4 százalékos magyar aranyjáradék —.—. Magyar leszámítoló és pénzváltó, bankrészvények. —.—. Olasz járadék —.—. Török dohány­egyedár. társ. —.—. Ottomán bankrészvények 545.—. A tőzsde irányzata, nyugodt. loftam­, szept. 14. (Z­á­r­­­a­t­i árfolyamok.) Hat százalékos magyar aranyjáradék —.—. 4 százalékos osztrák aranyjáradék 89. — . Angol consolok 100.03. 20 frankos arany —.—. Amerikai járadék —.—. Olasz járadék —.—. Papirjá­­dék —. 4 százalékos magyar aranyjáradék 80.'/a 4­2 szá­zalékos osztrák ezü­stjáradék 67.’/a. Bécsi váltóár —.-----. Ezüst 47.Va Magyar kincstári utalvány—.—.Helyi kamatláb — százalék. Bankbevitel ——. font sterling. Bankkivitel —font sterling. Szilárd. Árutőzsde. Páris,szeptember 14. Este. (A r u-ü z 1­e t.) Búza folyó bóra 21.90, októberre 22.10, novem­bertől négy bóra 22.90, négy első hóra 23.40. — Liszt (12 márkás) folyó hóra 49.25, októ­berre 49.25, novembertől négy hóra 49.80, négy első hóra 50.50. — Olaj folyó hóra 60.75, októberre 61.—, november—deczemberre 62.25, négy első hóra 63.75. — Szesz folyó hóra 48.—, októberre 48.50, november—deczemberre 49.—, első négy hóra 50.25. — Szállítási dij Budapest-Páris 8­5 frank.— Irány­zat : búza szilárd, liszt szilárd, olaj csendes, szesz nyugodt. Hamburg, szeptember 14. (A r u-ü z 1­e t.) Búza kész szállításra —, holsteini 150—156. — R­o­z­s

Next