Nemzet, 1886. május (5. évfolyam, 1317-1347. szám)

1886-05-15 / 1331. szám

Táviratok, Sarajevo, május 14. Albrecht főherczeg tegnap Bunát érintvén, M­o­s­t­á­r­b­a érkezett. Úgy Bunában, mint itt, a nagy számban összegyűlt lakos­ság lelkes fogadtatásban részesíti a főherczeget. A város bejáratánál fölállított diadalívnél Mostar elő­kelő lakói és számos küldöttség várta és az ünne­­piesen feldíszített városba kisérte ő fenségét. Serajevo, május 14. Albrecht főherczeg tegnap meglátogatta Mostarban az­ iskolákat, a mecseteket és templomokat és mindenütt lelkesedéssel fogadtatott. Ma reggel nagy bandérium által kisérve Konjicába utazott. Bécs, május 14. A képviselőház mai ülé­sén a kormány előterj­eszte a talajjavítási alapból 1886. évben felhasználandó összegekre vonatkozó előirányzatot. A ház Kronawetter indítvá­nyára a kiegyezési törvényjavaslatok tárgyalására kiküldött bizottság üléseit nyilváno­saknak jelentette ki. Ezután megejtették a szükséges pótválasztásokat a bizottságokba. A ház a mentelmi bizottság indítványára vita nélkül felfüggesztette S­u­k­u­t képviselő mentelmi jogát, ki becsületsér­téssel vádoltatik. Következett a földadó leírá­sáról szóló törvényjavaslat részletes tár­gyalása. Az 1. szakasz értelmében, leírások esz­­közlendők, ha a termés egy­negyed része jég, víz vagy tűz által megsemmisíttetik, másodszor erdőégé­sek esetén, harmadszor, ha a megsemmisítés önként történik, hogy a rovarok pusztítása megakadályoz­­tassék. Negyedszer fagy, szárazság, eső, rovarok vagy egerek pusztítása által okozott károk esetén a pénz­ügyminiszter leírásokat engedélyezhet. Tizenkét szó­nok van szólásra följegyezve. Zallinger azon in­dítványát indokolja, mely szerint a 4. pont alatt fel­sorolt káresetek már az első bekezdésbe vezessenek be, hogy ily esetekben a leírás kötelező legyen és ne a miniszter kegyétől tétessék függővé. Szóló indítvá­nya elvetése esetén Lienbacher tegnap bejelentett indítványát pártolja. Szóló fölemlíti e kifejezést: »a jobbpárt vasgyűrűje«, mely a lánczra és nem a sza­badságra emlékeztet. Gyönge vaskapocsnál szilárdab­ban tartja össze a jobbpártot az elvek megegye­zése. A jobbpárt alapelve az igazságosság, mely­nek nevében indítványa elfogadását kéri. Czaj­­k­o­w­s­k­i a negyedik bekezdéshez módosítványt indítványoz, mely szerint a nagyobb földbirtokok ne zárassanak ki az ezen törvény által nyújtott kedvezményekből. Lienbacher első­sorban Zal­linger indítványát pártolja és ennek elvetése esetére indítványt nyújt be, mely szerint e szó »fagy« az első bekezdésbe vezessék be. Mayer üdv. tanácsos, a kormány képviselője az előző szónokok fejtegetései ellenében kijelenti, hogy a leírás nem tekintendő minden esetben jognak, mert a káresetek már a föld­adószabályozásnál tekintetbe vétettek. Különösen Zallinger ellen fordul és kéri a házat, hogy változat­lanul fogadja el a törvényjavaslatot. Vitézics azt indítványozza, hogy a bora is vétessék be a negyedik bekezdésbe. P­o­lt­á­k Ottó azt indítványozza, hogy a »leírás« kifejezés helyébe az »elengedés« kifejezés té­tessék. Az ellenzék vezérszónokának választása fö­lött hosszabb vita keletkezett, a többség ugyanis S­i­e­g 1t, a kisebbség Tür­k-ot jelölte ki vezérszó­noknak. Végül az elnök kimondotta, hogy a ház­szabályok értelmében S­i­e­g 1 tekintendő megválasz­tott vezérszónoknak. S­i­e­g 1 a jégkár eleni biztosí­tás fontosságát fejtegeti és azon reményét fejezi ki, hogy a kormány törvényjavaslatot fog benyújtani az országos jégkárbiztosítás életbeléptetése tárgyában. Azt indítványozza, hogy a negyedik be­kezdésben e kifejezés helyett »időleges mezőgaz­dasági válság« egyszerűen »mezőgazdasági vál­ság« tétessék. Jaworsky Czaykowszki mó­­dosítványának elfogadását ajánlja. Erre Zal­linger indítványa névszerinti szavazás utján 144 szóval 111 ellenében elfogadtatott, mi­nek következtében Lienbacher, Czaykowski és Siegl indítványai elestek. Vitezics indítványa elej­tetett és szintúgy Pollák indítványa is. Ple­­ner és Tomasczuk interpellate intéznek a kor­mányhoz a Romániával folytatott tár­gyalások megszakításának okai iránt és kérdést tesznek, hogy a kormány hajlandó volna e azon ajánlatokról közlést tenni, melyeket az osztrák­magyar megbízottak a kereskedelmi szerződés meg­újítása iránt, a román kormánynak tettek. Az ülés fél 5 óráig tartott. A legközelebbi ülés kedden lesz. Bécs, május 14. A hadsereg rendeleti lapjának ma megjelent száma jelenti, hogy ő felsége a király Ottó főherczegnek a 13. sz. ulánus ezred főhadna­gyának a III. Károly nevezetű kir. spanyol rend nagy keresztjének elfogadását és viselését megengedte. — Báró P­i­t­n­e­r Miksa ellentengernagy Pólába ki­kötői tengernagygyá és várparancsnokká. — A­­m­st­e­i­n Ágost sorhajókapitány pedig a hadügyminisz­térium tengerészeti szakosztálya elnöki irodájának vezetőjévé neveztetett ki. Bécs, május 14. A községtanács mai ülésében Dotzauer sürgősségi indítványt nyújtott be az iránt, hogy a Bécsben adót nem fizető összes ide­gen házalóknak egyátalán tiltassék meg a Bécsben való házalás, utalással a Magyaror­szágon és Horvátországban kibocsátott szigorú házalási tilalomra. Bécs, május 14. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése: A múlt év június havában szervezett nemzetközi statisticai iroda, miután a különböző országokból beválasztott legki­válóbb statisticusok a megválasztást elfogadták, mű­ködését megkezdette. A jelenlegi elnök Rawson W. meghívására Kölnben néhány nap előtt az iroda tag­jai névszerint Levasseur E. tanár és academicus Pá­­risból, Neumann-Spakart tanár Bécsből, mint alel­­nökök, Radio C., az olasz statisticai hivatal főigazga­tója Rómából, mint főtitkár, John B. Martin, mint pénztárnok, ülést tartottak s elhatározták, hogy a kö­vetkező ülést szept. 23-ától 29-éig Rómában fogják tartani. Azon esetre pedig, ha Rómában az ülés megtartását előreláthatatlan akadály meggátolná, abban állapodtak meg, hogy az elhalasztott ülést 1887. évben fogják megtartani Bécsben. Bécs, május 14. (Eredeti távirat.) A je­lenleg Párisban a tengeralatti cabelek vé­delméről tanácskozó nemzetközi conferentiában 24 állam van képviselve. A tanácskozások czélja egyes államoknak, nevezetesen Angliának, Svédor­szágnak és Dániának törvényeit az 1884. márczius 14-én kelt és 1887. január 1-én életbe lépő szerződés határozataival összehangzásba hozni. Németország egy külön jegyzékben már előre megküldte beleegye­zését a franczia cabinetnek. Konstantinápoly, május 14. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése: A porta f. hó 10-én kelt körjegyzékében azon intéz­kedését tudatja a hatalmakkal, hogy csapa­tainak a görög határra szállítását folytatja, s ezt azon veszélylyel indokolja, mely a jelen­legi helyzet következtében a határvonalon a béke fennállását fenyegeti, s a­mely egy szárazföldi határzár keresztülvitelét is szük­ségessé teszi. E jegyzékre adott válaszukban a hatalmak azon reményüknek adnak kifeje­zést, hogy Törökország eddig tanúsított hig­gadt magatartását esetleges kihívásokkal szemben meg fogja őrizni. Konstantinápoly, május 14. (Eredeti táv­irat.) A »Pol. Corr.« jelentése szerint török körök­ben egy nagy párt azon a véleményen van, hogy a porta legjobb politikája volna, ha a jelenlegi görög viszályt kiegyenlítve, Görögországgal ki­egyezkednek. Mérvadó körök nézete szerint azonban ilyen eshetőség teljesen ki van zárva. Attól tartanak, hogy a határtartományok békéjét a görög hadsereg lefegyverzése után is meg fogják zavarni egyes önkéntes csapatok ; az utóbbi katonai elővigyá­­zati rendeletek legalább erre az aggodalomra vezet­hetők vissza. Berlin, máj. 14. A képviselőház elfogadta harmadszori olvasásban a tanítók alkalmazásá­ról szóló törvényjavaslatot a másodszori olvasás al­kalmával megállapított határozatokkal és a Hob­­recht által indítványozott szövegezési módosítások­kal. A végszavazásnál a törvényjavaslat egész terje­delmében elfogadtatott 202 szavazattal 136 el­lenében. Berlin, máj. 14. Az összes lapok megbeszélik az államminisztérium azon rendeletét, hogy a socialista törvény alapján, minden nyilvános gyűlés megtar­tása Berlinben a rendőrség írásbeli engedélyétől van függővé téve. A rendelet nagyon rossz benyomást tett, bár annak jogosultsága a socialista törvény alap­ján el nem tagadható. A képviselőházban ez ügy interpelláte tárgyát fogja képezni. Annyi kétségte­len, hogy e pillanattól kezdve a pártok valamennyijé­re nézve föl van függesztve Berlinben a gyülekezési jog. A »Nat. Ztg.« emlékeztet arra, hogy a rendőr­ség már­is betilthat minden gyülekezést, a kormány tehát magyarázattal tartozik az országnak ez idegen­­szerű rendeletért. Páris, máj. 14. A »Jommal des Débats« rosz­­szalja, hogy Angolország nem fogadja el Mukhtár basa javaslait az egyptomi hadsereg újjá­szervezését illetőleg és azon véleménynek ad kifejezést, hogy Sudan pacificatioját csak török tisz­tekkel biró egyptomi hadsereg hajthatja vgre. London, máj. 14. Hartington lakásán ma gyűlés volt, melyen 130 szabadelvű és radicá­­lis képviselő jelent meg, kik ellenzik a home-rule törvényjavaslatot. A jelen voltak a gyű­lés által elfogadott határozatban kijelentik, hogy Bannermann tegnapi beszéde mit sem változta­tott nézetükön a törvényjavaslatot illetőleg. London, máj. 14. Woolwichből ma 2 millió töl­tényt és más hadiszereket küldtek Dublinba. London máj. 14. Sheffieldben és Rotherhamban az esőzések borzasztó károkat okoztak. A vas- és aczél­gyárak üzeme, továbbá a papírgyáraké is megszakadt és több száz munkás foglalkozás nélkül van. A vasúti forgalom meg van szakítva. Anglia más vidékeiről is vízárakat jelentenek. Róma, május 14. Tegnap déltől ma délig Ve­­lenczében hét ember betegedett és 3 halt meg, Bariban 5 ember betegedett és 9 halt meg és Ostuni­­ban 1 ember betegedett és 1 halt meg cholerában. Velencze, máj. 13. Tegnap 4 ember betegedett meg cholerában, kik közül 2, és az előbb megbetege­dettekből 5 halt meg. A város külterületén cholera­­eset nem fordult elő, kának visszaadta lelkének érctét. Hisz itt is Isten világa van! Bárdolatlan és gyermeteg észszel igy okoskodá­tt, hogy ha az Isten itt a mélység fenekén egy pókot és egy legyet teremtett, akkor Istennek itten kellett járni. S a­hol Isten járt, ott embernek is el kell iga­zodni az ő nyomdokain. Kedve támadt az élethez megint. Lement a vízhez, keresgélni valami rákot, vagy tekenőczöt. És aztán kapott a vízben valamit, a­minek job­ban megörült. Egyet a hosszúfejű koponyák közül. Először csak egyet, azután több is jött; a Blu­­dár sodorta, hempergette őket alá. Ezek a koponyák szenetet hoznak! Azt a hírt hozzák, hogy a hívek lejöttek már a barlangba, s a csonthalmokat takarítják el arról a helyről, a­hol pihenőt kell tartaniuk. No hát ezek a koponyák még tovább is fogják vinni az üzenetet. Majd meglátja azokat a remete odúból az ott merengő próféta a patak megáradt vi­zében végig hömpölyögni, s arról megtudja, hogy az a varázs­kabala, a­mit maga elé a homokba rajzolt, minden számában pontosan teljesül. Csak az utolsó van még hátra. Az lesz a legnehezebb, de az lesz aztán »minden a mindenekben.« Solom, feje fölött egy csillagot látott megje­lenni, és egy pacsirta énekét hallotta. Csillag és pacsirta! Ezer ölnyi mélységben a sziklák alatt! Pedig az volt. Darinka jött vissza. Az ő fák­lyája volt a csillag, az ő dala a pacsirtaének. (Folyt. köv.) Közgazdasági táviratok. Bem, május 14. A vasutak technicai egysége tárgyában egybegyült nemzetközi értekezlet ma véget ért. Holnap az egyezmény tervezete és a jegyzőkönyv aláiratik. Ezek után az értekezletben résztvett tagok a szövetségtanács meghívására részt vesznek a Lu­­zernben tartandó lakomán, vasárnap pedig az arlbergi vonattal Innsbruckba utaznak. Értéktőzsde, Bécs, május 14. (u­sgysr érték­e­k zárlata.) Magy. földteherm. kötv. 105.20 Erdélyi földteherm. kötv. 105.25. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. 100.40. Erdé­lyi vasutrészv. 190.75 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 117.50. Magy. nyer. k. sorsjegy 119.—. Szőlődézsmaválts. kötv. 100.— 6 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 125 —. 4 száz. aranyjáradék 104.10. M. orsz. b.-részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 152.75. Magy. hitelb. részv. 288.—. Alföldi vasút részv. 192.50. Magy. észak-kel. vasút r. 177.25 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 190.25. Tiszav. vasut-rész. 252.75 Magyar lesz. és váltóbank-r. 89.75. Kassa-Oderberg vasut-r. 152.25. 5 száz. papir-járadék 94.90. M. jelz.-hitelb.-részvény —.—. Adria m. teng. gőzh. részv. —.— Török dohány —.— Északi vasutrészv. —.—. Bécs, május 14. (Osztrák értékek zárlata.) — Osztrák hitelrész. 281.70. Déli vasutrészvény 105.50, 4 százalékos arany­járadék 115.10. Londoni váltóár 126.70 Károly Lajos vasut-részvénytársaság 198.50. 1864. sors­jegy 171.—, 4­2 száz. ezüstjáradék 85.80. 1860. sorsjegy 138.50. Török sorsjegy 18.75. Angol-osztrák bank részv. 115.—, Osztrák államvasut részv. 225.80, 20 frankos arany 10.031/1, 4­2 száz papir-járadék 85.20, Osztrák hitelsorsjegy 175.75, Osztrák-magyar bankrészv. 877.— Cs. kir. vert arany 5.93, Német bankváltók 61.95, Elbevölgyi vasút 150.75, Du­­nagőzhajózási 1. 403.—, Bécsi bankegyl. 108.25. Az irányzat nyomott. Bécs, május 14. (E­s­t­i tőzsde.) Osztrák hitelrész­vény 280.40. Osztr. államvasuti —. Union-bank —. —. 1860. sorsjegy —. Angol-osztr.-bank-részv. —.—. 20 frankos arany —.------. Déli vasút részvény —.—. Magyar hitelb.-részv. —.—. 1864. sorsjegy —.—. 4°/0 magy­­ar.­­járadék 103.95. Elbe-völgyi vasút —.—. Az irányzat nyomasztó. Bécs, máj. 14. (Tőzsdei tudósítás.) Ro­mán tárgyalások megszakítása, főleg az érdekelt vas­úti részvényekben lehangoltságot keltett. Berlin, máj. 14. (T­ő z s d e i t u d ó s i t á s.) Osz­trák vasúti részvények árhanyatlása lehangoltságot keltett. Német vasúti részvényekben szilárdulás. Kül­földi értékek tartják. Berlin, május 14. (Utótőzsde.) Magyar aranyjáradék 83.50 (=103.87 frt), osztrák hitelrészvény 453.50 (=280.90 frt), osz­trák-magyar államvasut 365.50 (226.37 frt), osztrák déli vasút 188.50 (=105.78 frt), Károly­ Lajos vasút 79.25 (= 196.07 frt). — Átszámítási árfolyam 100 márka vista = 61.95 frt. Frankfurt, május 14. (Utótőzsde.) Osztrák hitelrészvény 226.12 (=280.99 frt), osztrák-magyar államvasut 182.12 =226.65 frt), osztrák déli vasút 83.75 (­106.42 frt). — Át­számítási árfolyam 100 márka vista 1 61.95 frt Frankfurt, május 14. (Esti tőzsde.) 4'2°/o papirjáradék —.—. 4'2°/o ezüstjáradék —.—. 8°/o magyar aranyjáradék —.—. 5°/o magy. papirjáradék —.—. Osztr.-magy. bankr. —.—. Károly Lajos vasút r. 157.50. Erzsébet nyug. vasút részv. —.—. Tiszai vasút els. kötv. —.—. 41/B°/0 földhitel zálogl. —.—. Magy. hitelr. —.—. M. orsz. bankr. —.—. 5°/o osztrák papirjáradék —.—. 4%, osztrák aranyjáradék —.—. 4°/o magyar aranyjáradék 83.65. Osztrák hitelrészv. 225.12. Osztrák államvasut r. 181.75. Déli vasút r. 84.*/—. Magy.-Gácsor. vasút r. —.—. Bécsi váltóár —.—. M. lesz. és pénzváltó bank r. —.—. M. jelz. b. r. —.—. Irányzat: bágyadt. Külföldi értéktőzsdék zárlata május 14-én. Átszámítási árfolyam 100 márka Vista 1 61.95 frt. 100 frank vista 1 50.15 frt. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultimóra (M) értendő, költségek nélkül. — A 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Ár- Pari- Különbözet az - . ., utolsó zárlathoz folyam­tos osztr. értékben ZBerlirS.. r_L.- :J. --4®/0-os magyar aranyj­áradék... .U 83.75 104.17 — O.O0 5°/0-os „ papirjáradék... .U 76.50 95.28 —.— 4*2°/o-os osztrák „ ___K 68.80 85.58 — 5°/0-os „ .. ... .K . . 4*2®/o-os „ ezüstjáradék. ...K 68.80 85.67 0.36 4®/0-os „ aranyjáradék.. .K 93.25 115.66 + 0 06 Magyar keleti vasúti kötv.............K 80.90 100.68 — 0.25 50­0-os keleti vasút els. kötv..........K 104.— 129.32 + 0.13 Osztrák hitelrészvény....................U 453. — 280.59 — 2.46 Magyar hitelbank.........................U —.— —.— —.— Osztrák-magyar államvasut ....U 366.— 226.68 — 2.49 Déli vasút........................................U 188.— 105.47 — 1.61 Károly­ Lajos vasút........................U 79.75 197.32 — 1.62 Kassa-oderbergi vasút..................K 61.75 163.72 — 0.83 Román vasúti részvények..........— —. — —. — —. — Orosz bankjegyek........................... 199.90 123.84 -1- 0.43 Váltó bécsi piaczra......................... 161.10 62.01 — 0.06 II. kibocs. keleti kölcsön............0 62.10 —.— —.— Magyar országos bank.................K —.— —.— —.— ., jelzálog-hitelbank...........K —.— —.— —.— „ leszám.-és pénzv.-bank K 1 —.— —.— —.— Z fra­nk­f­u­rt-4°/0-os magyar aranyjáradék... .U 83.60 103.99 — 0.12 5°/0-68 ,, papirjáradék... .U 76.50 95.28 — 0.30 4­2%-os osztrák „ ___K 68.90 85.70 + 0.07 5®/0-os „ .. ___K —.— —.— —.— 4*2°/6-os „ ezü­stjáradék___K 68.95 85.85 — 0.05 4°/0-os „ aranyj­áradék .. K 93.30 115.73 4* 0-25 Osztrák hitelrészvény...................U 227.12 282.20 — 1.84 Osztrák-magyar bank...................U 707.— 878.97 — 1.23 „ „ államvasut ... .U 183.— 227.74 — 1.16 Károly­ Lajos vasút.......................U 158.56 197.18 — 1.86 Déli vasút........................................U 84.— 106 73 Erzsébet osztrák-nyugati vasút .K —.— —.— —.— Magyar-gácsországi vasút..........K —.— —.— —.— Tiszavidéki vasút elsőbbi. kötv. K 87.10 107.97 -1* 0.01 Váltó bécsi piaczra......................... 161.15 61.99 4* 0.08 41/­°/*-d­3 földhitelint. záloglevél.K 81.25 100.79 Magyar leszám.-és pénzv.-bank K —.— —.— —.— „ hitelbank .........................K —.— —.— —.— „ jelzálog-hitelbank..........K —.— —.— —.— „ országos bank.................K —.— —.— —.— IFaxis. 4®/o-os magyar aranyj­áradék... .U 84.25 103.96 — 0.27 5®/0-os „ papirjáradék........U —.— —.— —.— 4®/o-os osztrák aranyj­áradék... .U —.— —.— —.— 3®/o*08 franczia járadék.................O 82.60 —.— —.— 5V*%-os franczia járadék..........O 109.25 —.— —.— Osztrák-magyar államvasut-----M 457.— 225.43 — 2.24 Déli vasút.........................................M 230.— 104.94 — 1.03 Osztrák földhitel-részv.­társ........K —.— —.— —.— Franczia törleszthető járadék.. .0 84.60 —.— —.— Magyar vasúti kölcsön...................K —.— —.— —.— ., jelzálog-hitelbank.............M —.— —.— —.— Bécsi unió-bank.............................K —.— —.— —.— Magyar lesz.-és pénzv.-bank.. .K —.— —.— —.— ., országos bank..................K —.— —.— —.— Ottomán-bank részvény...............O 533.— —.— —.— Osztrák földhitel részv....................— —.— —.— —.— Árutőzsde. Bécs, május 14. (Gabona-és termény­­tőzsde.) Bár kukoriczában az árak csak szilárdan maradtak, a többi czikkekre jó volt a hangulat, s itt­­ott áremelkedést is lehetett észlelni. Eladatott: Búza tavaszra —,-----.— fo­rinton, május—júniusra 8.34—8.35 forinton, őszre 8.35—8.36 forinton. Tengeri május—júniusra 5.95 — 5.96 forinton, jul.—augusztusra 6.02—6.03 forinton. — Rozs tavaszra —.—.-----forinton, rozs május—júniusra —.-----.— forinton, őszre 6.74—6.78 forinton. Zab tavaszra —.---------.— fo­rinton, május—júniusra 6.68—6.67 forinton, őszre 6.57—6.58 forinton. Felmondatott ma 500 mm. búza, 500 mm. zab és 3500 mm. tengeri. Hivatalos jegyzések: Búza tavaszra 8.35— 8.40, máj.—jun. 8.32—8.37, őszre 8.33.—8.38. — Rozs tavaszra —.-----.—, máj.—jun. 6.15—6.25, őszre 6.75—6.80. Tengeri máj.—jun. 5.93—5.98 jun.—jul. 5.93—5.98, jul.—aug. 6.00—6.05. — augusztus—szeptemberre 6.10—6.15, szeptember— októberre 6.20—6.25. — Zab tavaszra —.----­------írton, máj.—jun. 6.67—6.72 forinton, szep­tember—okt. —.-----.— forinton, őszre 6.57—6.62 Káposztarepcze aug.—szept. 11.40—11.45, szept.—okt. 11.40—11.50. Szesz. A kínálat csekélysége folytán az árak megmaradtak szilárdan. Kész gabonaáru 24 forint pénz jegyeztetik. Stettin, május 14. Terményvásár. Búza má­j-junius­ra 147 márka — fillér (= 9 frt 11 kr.); szept.-októberre 162 márka — fillér (= 10 frt 04 kr.). Rozs máj-júniusra ISI márka — fillér (= 8 frt 11 kr.); szept.-októberre 136 márka 50 fillér (= 8 frt 45 kr.). Repczeolaj máj-júniusra 45 márka — fillér (= 27 frt 84 kr.); szeptember-októberre 46 márka — fillér (= 28 frt 46 kr.). Szesz kész szállításra 38 márka 40 fillér (= 23 frt 76 kr.) ; máj-júniusra 38 márka 30 fillér (= 23 frt 70 kr.); július-augusztusra 39 márka 30 fillér (= 24 frt 30 kr.) augusztus-szeptemberre 40 márka — fillér (= 24 frt 71 kr.). Átszámítási árfolyam: 100 márka = 61 frt 85 krral. Páris, május 14. Terményvásár: Búza folyó hóra 21 frk 10 ctme (= 10 frt 60 kr.); júniusra 21 frk 40 ctme (=­­10 frt 76 kr.); július-augusztusra 22 frk 10 ctme (= 11 frt 11 kr.); utolsó 4 hóra 22 frk 60 ctme (= 11 frt 36 kr.). Liszt 12 márkás­ folyó hóra 47 frk — ctme (= 14 frt 87 kr.) júniusra 47 frk 40 etme(= 14 frt — kr.);július-augusztusra 48 frk 10 etme (= 15 frt 21 kr.); utolsó 4 hóra 48 frk 80 jtme (=15 frt 42 kr.). Repczeolaj folyó hóra 56 frk 75 ctme (= 28 frt 22 kr.); júniusra 57 frk — ctme (= 28 frt 64 kr.) ; júl-augusztusra 57 frk 50 etme (28 frt 90 kr.);­­ utolsó hóra 59 frk — ctme (= 29 frt 64 kr.). Szesz folyó hóra 46 frk — ctme (= 25 frt 22 kr.) ; júniusra 46 frk 25 ctme (= 25 frt 35 kr.); júl-augusztusra 46 frk 50 ctme (= 26 frt 48 kr.) ; utolsó 4 hóra 46 frk 25 ctme (= 25 frt 35 kr.). Átszámítási árfolyam: 100 frk = 50 frt 25 krral. Boroszló, május 14. Terményvásár. Búza 16 márka — fillér (= 9 frt 92 kr.). Rozs 13 márka 90 fillér (= 8 frt 61 kr.). Zab — márka — fillér (= — frt — kr.).Repcze — márka — fillér (= — frt — kr.). Szesz 36 márka 50 fillér (=22 frt 59 kr.). Tengeri 13 márka 30 fillér (= 8 frt 25 kr.). Köln, május 14. Terményvásár. Búza májusra 17 márka 8 fillér (= 10 frt 54 kr.); augusztusra 17 márka 40 fillér (= 10 frt 78 kr.). Rozs májusra 13 márka 40 fillér (= 8 frt 29 kr.); augusztusra 13 márka 70 fillér (= 8 47 kr.). Rep­czeolaj (hordóstól) kész szállításra 23 márka 50 fillér (= 14 frt 54 kr.); májusra 23 márka 40 fillér (1­14 frt 48 kr.), átszámítási árfolyam: 100 márka = 61 frt 85 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. BERLIN. Május 14. Május 13. Búza május-júniusra................154 márka 25 fillér. 153 márka — fillér „ szept.-októberre.....................160 „ 75 „ 160 „ 25 „ ROZS május-júniusra......................130 „ 50 „ 134 „ 75 „ „ szept.-októberre.....................139 „ 25 „ 138 „ 75 „ Zab május-júniusra.....................128 „ 50 „ 128 „ 75 „ „ június-júliusra.........................128 „ 50 „ 128 „ 75 „ STETTIN. Búza május-júniusra................147 márka — fillér. 147 márka — fillér „ szept.-októberre . . * . . 162 ,, — „ 162 „ — „ ROZS május-juniusra.....................131 „ — „ 131 „ — „ „ szept.-októberre.....................136 „ 50 „ 136 „ — „ KÖLN. Búza májusra............................. 17 márka — fillér. 17 márka — fillér. „ augusztusra......................... 17 „ 40 „ 17 „ 40 „ ROZS májusra............................. 13 „ 40 „ 13 „ 30 „ „ augusztusra......................... 13 „ 70 „ 18 „ 60 „ PÁRIS. Búza folyó háza......................... 21 frank 10 címe. 21 frank —­etiu» „ júniusra............................. 21 „ 40 „ 21 „ 40 „ „ július-augustusra .... 22 „ 10 „ 22 „ 10 » „ 4 utolsó hóra...................... 22 ,, 60 „ 22 „ 75 » Liszt folyó hóra......................... 47 „ — „ 47 „ 10 » „ júniusra............................. 47 „ 40 „ 47 „ 50 „ „ július-augusztus.................... 48 ,, 10 „ 48 ,, 10 » ,, utolsó 4 hóra .................... 48 „ 80 „ 40 „ — » Az új gőzfürdő a főváros Rudas fürdőjében. Istvánffy Miklós történetíró adatai szerint, Musztafa Szokoli budai hasa volt az, a­ki a Rudas­fürdőnek azt a hatalmas részét, mely az utóbbi évek folyamán a műveit közönség által is »törökfürdő« ne­vezet alatt különös előszeretettel lön használva, 1556-ban építtette. Más történészek úgy állítják, hogy az építkezés csak később az 1570—1575-ig terjedő időközben történt. Bármiként álljon a dolog, annyi tény, hogy az építmény a török időben igazi arab szylben, oly méretekkel emeltetett, melyek a je­lenkor igényeinek és követelményeinek is minden te­kintetben megfelelnek, sőt ép az a baj, hogy a korlá­tok közé szorított területiség, de a gazdálkodási kény­szerűség sem engednek meg egyebet, mint hogy foly­tatólagos építkezés alkalmával a kényelem és fény­űzés egyedül a nagyságnak megfelelő arányban jus­son kifejezésre. Az építkezés óta lefolyt évszázadok alatt az épület m­értékét meg nem becsülték, hanem azt az időközönkint szükséges tatarozásokkal eredetiségéből kivetkőztették, még később — mondhatni teljesen elhanyagolták s a páratlan szép és tágas fürdőt kö­zös nép­fürdő gyanánt használták. 1880-ban lett az épület egész alaposan restaurálva, mikor egyszers­mind eredetiségébe is vissza­helyezték. A gyönyörű kupolát megszabadították a szakavatatlan kezek durva tapasztékaitól, a felülvilágítást közvetítő elfa­lazott nyílásokat megnyitották, a styllel ellenkező, de azon felül egészen kezdetleges módon létesített oldal­­nyílásokat befalazták, a tönkre ment kapocsvasakat, melyek az építkezés lényeges szerkezete részét képezik, megújították, a terem két nagyszabású rozzant osz­lopát kicserélték stb. és végre mint »török fürdőt« a műveit közönségnek bocsájtották rendelkezésre. A kupoláról még csak azt óhajtjuk felemlíteni hogy abban a ventilatio egy igen sajátságos nemét fedezték fel. Több mint 200, fenekén átlyukasztott kőkorsó van abba egész rendszerességgel beboltozva. A medenczében fürdő egyén nézve a kupolát, csupa gombostűfej nagyságú nyílásokat lát s ezek a ven­tilatio közvetítői, melyek valósággal körülbelül 1 centiméter területen vezetik ki a romlott és bocsát­ják be a tiszta levegőt. A czélnak tökéletesen meg­felelnek s egyenletes elosztottságuknál fogva kizár­nak mindennemű léghuzamot. A nyílásokon víz sem hatolhat be, mert a kőkorsó nyaka rézsútosan van elhelyezve. Ilyen primitív de practicus módon ren­dezték be a törökök a szellőztetést, melyet sok új drága ventilatio,a vele járó rheumaticus nyavalyákkal bátran megirigyelhet. A terem oldalfalaira támaszkodó két víztartány (kagyló) szintén eredeti török alkotás­a az idő folya­mán elpusztult több társával, valószínűleg a rituális mosakodásokra szolgált. Az egész terem 400­0 méter területet foglal el, a kupola erős, vastag boltozaton nyugszik, melyet az említett vaskapcsokkal összekötött nyolcz széles oszlop tart. A középen levő nagy vizmedenczének át­­mérete 10 méter. Van még ugyanitten négy kisebb oldalmedencze, melyek ugyan nem a török időből va­lók, de fentartásukat czélszerünek tartották s igy meghagyták. Mind az öt medencze egyenesen a for­rásból lesz meleg vízzel ellátva s miután a víz állan­dóan folyik be és vezettetik le, az a fürdés egész ideje alatt, mégis oly nagyszámú használat mellett is állan­dóan kristálytiszta. A köz­hajtásnak engedve határozta el magát a főváros közönsége, hogy ebből a ritka szép tágas és kényelmes fürdőből igazi gőzfürdőt csinál.A most leírt helyiség, az előtti »törökfürdő« képezi a nagy meleg és négy kisebb medenczével a főhelyiséget, melylyel a gőzfürdő többi helyiségei a langyos vízmedencze, a két dörzsölő szoba, a melegített levegővel telített iz­zasztó, a két gőzkamra a hideg zuhanyok, a hideg­­vizmedencze, törülköző és borbélyterem, egyenes ösz­­szeköttetésben állanak s egyszer belépve a fürdőbe, egyik helyiségből természetes sorrendben juthatni a másikba tetszés szerint. A langyos vizmedencze he­lyisége szintén felülről van világítva, s a menyezetet 6 kőoszlop tartja. Itt van lerakva a hajdani római Aquincum fürdőből hozott terra­cotta kövezet. Az izzasztó kamara — mint már említettük — melegített levegővel telített, miként ez a rómaiak és törökök fürdőiben is csakugyan alkalmazásban volt, csupán a levegő melegítése történik másként. Azok az izzasztó kamrák alatt közvetlenül tüzeltek, minél­fogva e helyiséget erős és magas faczipőkkel ellátva kellett felkeresni, de a padozat még emellett is rendesen oly fölötte égető volt a lábaknak, hogy itt­­időzésük alatt rendszerint eziránt már megedzett fürdőszolgák támogatására szorultak. A fűtési rend­szerek tökélyesbülése folytán mindezekre nálunk szük­ség nincsen. A zuhanyoknak is egész csoportja áll a fürdő­vendég használatára, a meleg medenc­énél négy, a zuhanyhelyiségben egy kápolna, öv, oldal, két ülő zuhany, zuhanyok, hol a víz felülről és alulról ömlik, két sugár és két tű­ zuhany, a hidegvíz medenc­ében oldal­sugár, fejzuhany, a két gőzkamrában két-két zuhany összesen 21 drb van alkalmazva. Kiváló tágas és világos a borbélyterem és szin­tén felülről nyeri a világosságot. Az eredeti török fürdő minden egyes kapcsolatos helyisége, a főhelyiség mintájára, szorosan arab szyl­ben készült s az a legkisebb részletig meg lett tartva. A tulajdonképi fürdő a földszinten terül el, az öltözők az első emeleten vannak elhelyezve, hová szé­les és kényelmes folyosó és lépcső vezet. 91 olyan cabin áll itt rendelkezésre, mely nemcsak nagyobb térfogaton engedi meg a mozgást, mint amilyent kü­lönösen gőzfürdőinkben e czélnak rendesen szánnak, hanem amit főkép ki kell emelni az az itt alkalma­zott jó szellőztetés és a rendelkezésre álló természe­tes és mesterséges világosság. Az emeletről a fürdőbe kényelmes falépcsőn lehet lejutni. A fürdő május hó 15-ikén nyílik meg. Az itt előadottakból is látható tehát, hogy a főváros gőzfür­dőinek száma e napon egy a fővároshoz minden te­kintetben illő társasfürdővel fog szaporodni. Már most hozzátéve ezekhez még azt, hogy a fürdő általában kitűnő szellőztetéssel, gőzfűtéssel, villany-, szükség esetére légszeszvilágítással van ellátva, az ablakok üvegfestészettel a legremekebb arab stylben diszt­­­vék, a helyiségek könnyenjáró üvegajtókkal, falfest­ményekkel, nagy tükrökkel, persa szőnyegekkel bo­­ritvák, az egészségügyi követelések a legpontosabban megtartottak s a fokozatos lehűlés szigorúan eszkö­zölhető lévén a meghűlés egészen kikerülhető; bátran állíthatjuk, hogy a főváros ebben egyúttal oly fürdőt is nyert, mely a kényelem követelményeinek teljes ki­elégítése mellett, az ő egyszerű fényében és stylszerü tökélyében itt az egyedüli lesz s a külföld bármelyik hason társas fürdőjével a versenyt bátran kiállja, sőt eredetiségénél fogva párját ritkítja. Az építkezés és illetve gőzfürdővé alakítás, elég rövid idő alatt, roppant fáradtsággal volt kivihető. Hoffbauer János a kitűnő építészmérnök kiváló szakértelmének, fáradhatatlan buzgóságának s lelki­ismereteségének köszönjük a legtöbbet. Az épületet a szakember igaz szeretetével dédel­gette és gondozta. Annak idején az eredeti stylt is ő mentette meg az éjt nappallá tevő munkássággal, mert hiszen az első átalakítás alkalmával a legjobb­at,”ű építészek aggodalommal néztek a munka elé , arra nem is vág­­ráztak s az említettük osz­lopcsere majdnem az épület érte volna maga után, ha ő nem őrködik és intézkedik ,uta volna hárommal az egész fürdőre nézve a styl keresztül vitelét ő folytatta és valósította meg. Már most csak azt kívánjuk, hogy a főváros eredményes fürdő gaz­dálkodását további siker kisérje. MÁTRAY JÓZSEF: HÍREK. Május 14. — Mai számunk mellékletének tartalma a követ­kező : Országgyűlés. — A jogeszme kifejlődése az új­korban. (Lechner Ágoston rector beszéde). — Idegenek névjegyzéke. — Kivonat a hivatalos lapból. — Naptár. Időjárás. — Színházak. — Nyilt tér. — A király ő felsége a mai megállapodások szerint holnap délelőtt a budai m. kir. állami elemi tanítóképzőintézetet és az ujvilágutczai felső leány­iskolát fogja meglátogatni, este pedig jelen lesz a tornaegyesületnek ő felsége tiszteletére rendezendő ünnepélyén. — A trónörökös balesete. Rudolf trónörököst tegnap Aspern környékén tartott vadászkirándulása alkalmával egy kis baleset érte, melynek azonban­ szerencsére semmi komolyabb következménye nem lett. Stadlauból visszatérve az után eltörött az udvari fogat kereke, a hintó azonnal megállóit és a trónörökös, kíséretével együtt, sérülés nélkül szálhatott ki a kocsi­ból. Rudolf trónörökös a stadlaui állomásra ment és este a rendes vonattal Bécsbe utazott, hová esti 10 órakor érkezett meg és azonnal Laxenburgba ko­csizott. — Bende Imre apát, Újvidék város országos képviselője, ő felsége által kalocsai kanonokká nevez­tetett ki. A kinevezést — mint az »O. É.« írja — a hivatalos lap legközelebb közölni fogja. — Ragusa nyilt város. Ő felsége e hó 5­ ki leg­felsőbb kéziratával elrendelte, hogy Ragusa-Gravosa megerősített kikötője mint erősség megszüntetendő, s a város ezentúl nyilt városnak tekintendő. A ra­­gusa-gravosai kikötő parancsnokság czime ezentúl csupán helyőrségi térparancsnokság lesz. — Munkácsy és az »E. M. K. E.« Az erdélyré­­szi közművelődési egyesülethez Munkácsy Mihály Párisból ápril 30-ki kelettel meleg hangú levelet in­tézett, melyben késznek nyilatkozik az egyesület örö­kös és alapitó tagjainak adandó oklevél eredeti raj­zának elkészítésére s egyszersmind kifejezi óhaját, hogy tagul kíván belépni, mire nézve a föltételeket kéri. Az egyesület jegyzőkönyvben örökítette meg a nagy — és a mi fő — hazafias művész iránti hálájá­nak és hódolatának kifejezését. — Jubilaeum. N­o­v­e­sl­y Antal miniszteri hiva­talnok, a fővárosi iparosok körének alelnöke, iskola­széki tag, és több jótékony szélű egyesületnek választ­mányi tagja tegnap szűk családi körben ülte meg nejével, Parail Albertinnal, egybekelésének 25-ik év­fordulóját. A széles körben kedvelt házaspár számos szerencsekivonatban részesült. — Halálozások. A következő gyászjelentést vettük: Sartory Emilia, sz. Giergl saját, valamint sógornéja győri Gschwindt Emilia sz. Sartory, nem­különben többi rokonai nevében fájdalomteli szívvel jelenti szeretett férjének, illetve bátyjának Sartory Frigyes Ödön úrnak, a pesti magyar kereskedelmi bank volt vezérigazgatójának, tegnap május hó 12-én, délután 4 órakor hosszadalmas súlyos betegség után, életének 71-ik évében történt gyászos kimultát. A boldogultnak hilt tetemei pénteken f. hó 14-én, dél­után 4 órakor a gyászházból, üllői­ ut 20. sz. a. p.z ág. ev. szertartás szerint fognak beszenteltetni és onnan a kerepesi ut melletti sirkertben örök nyugalomra áttétetni. Budapest,­­1886. május hó 13-án. Béke le­gyen hamvain!«— Özv. Hága Ádámné, sz. Né­meth Anna f. 12-én 61 éves korában meghalt Szeg­­zárdon. — Farkas László a nagyváradi latin szer­­tartásu püspöki uradalom nyug. tiszttartója meghalt 83 éves korában Nagyváradon. — Kemény Árpád b. f. hó 2-án élete 51. évében meghalt Kolozsvárit. — Ifj. Balázs József kereskedő meghalt Győrö­kön. — Jurcsek Jozefa f. hó 12-én 60 éves korá­ban meghalt Aradon. — R­a­u András építész meg­halt 47 éves korában f. hó 12-én Nagy-Szebenben. — Polgár Debreczeni Sándor ref. egyh. és ipar­kamarai tanácsos f. hó 12-én 68 éves korában meg­halt Debreczenben. — Renner Andrásáé az othói ev. lelkész neje meghalt f. hó 3-án 71 éves korában. — Eljegyzések és esküvők. Dr. Singer Lő­­rincz szombathelyi ügyvéd f. hó 23-án tartja esküvő­jét Kl­a­b­e­r Adél kisasszonynyal Sopronban. — Dr. Engl Jakab fővárosi ügyvéd, f. hó 23-án vezeti oltárhoz Richter Ernestin kisasszonyt. — L­é­­n­á­r­d János kir. adótiszt f. hó 8-án váltott jegyet Fekete Emma kisasszonynyal. — Dudinszki Ede számtiszt f. hó , 10-én kelt egybe Dömén Mariska kisasszonynyal. — Dr. Ondroviczky Lajos or­vos f. hó 11-én vezette oltárhoz Sztraka Ernő mérnök kedves leányát, Irént. — Szabó József tanító f. hó 8-án tartotta meg esküvőjét U­j­v­á­r­y Cseh Mariska kisasszonynyal. — Künstler Gyula, bécsi Unio-bank alföldi képviselője, f. hó 16-án vezeti oltárhoz V­a­i­s­z Jolán urhölgyet Ara­don. — Lehoczky Gyula czukrász f. hó 9-én kelt egybe Dochauer Teréz kisasszonynyal Eszter­gomban. — A »máramarosi közmivelődési egyesület«, mint m.-szigeti levelezőnk irja, e hó 11-ikén délután alakult meg. A gyűlést Lónyay János főispán ideiglenes elnök nyitotta meg, üdvözölve a nagyszám­mal összesereglett tagokat. Elnök örömmel jelentette, hogy az eredmény fényes. Eddigelé tizenegyezer nyolczszáz forint van aláírva, melyből négyezer fo­rintnál több van befizetve. A megye különböző nem­zetiségei vetélkedve írtak alá a magyarokkal. Jel­lemző a máramarosi hazafias nemzetiségekre, hogy V­i­n­c­z Gyula izavölgyi román nemzetiségű szolga­­biró egymaga 1600 írtnál többet gyűjtött; maga, neje és egész rokonsága alapító tagokul beléptek. A közgyűlés zajos éljenzéssel fogadta a hazafias érzel­mű szolgabiró fáradozását. Alapitó tag kétszáznál több van; német nemzetiségűek szintén tagjai lettek az egyesületnek. Az úgynevezett dacoromanismus törpe minoritásra olvadt le, ami nagy dicséretére válik Máramaros megyének. Mihálka 200 forinttal lett alapitó tag ; fiai szintén alapító tagok. Nagy buzgóságot fejtett ki a gyűjtésben Bresztóczky adófelügyelő, Kopeczek, a huszti szolgabiró, Ló­nyay, Szabó Aurél, több orosz, oláh lelkész és Sziget városának értelmisége. Elnökül Lónyay János főis­pán ideiglenes elnök választatott meg nagy lelkese­déssel ; az ő neve, tisztelt egyénisége, buzgósága ga­­rantia, hogy az egyesület virágozni fog. Ezt hangoz­tatták Jakab Péter, Szabó Aurél ügyvédek is, kiket megéljeneztek. Id. elnökök lettek : Mihálka László alispán, Schönherr szigeti róm. cath. főesperes, Fan­­kovics Sándor gör. cath. orosz püspök helyettes, De Adda Sándor főbányatanácsos és Vincz Gyula iza­völgyi szolgabiró. Titkárnak az egyesület körül ki­váló érdemeket szerzett ideiglenes titkár, Szabó Aurel választatott meg. Az alapitó tagok mind tag­jai a választmánynak és ezeken kívül már e gyűlésen megválasztott tagjai lettek az egyesületnek a vidék róm. cath lelkészei, kik különben rendes tagjai az egyesületnek. A­kik sokat reméltek, azok sem gondol­hatták, hogy az eszmét ennyire felkarolják megyénk­ben ; a kitüntetett számadásokból kiviláglik, hogy Máramaros minden lakosára 5 ki­esik, a­mi nem kis

Next