Nemzet, 1891. február (10. évfolyam, 3027-3053. szám)
1891-02-17 / 3042. szám
Sírében az illetékek a vállalat összes bevételei után volnának fizetendők s hogy ennél fogva a városi hatóság minden körülmények között részesül az üzlet terjedésével arányosan növekedő bevételben, tekintet nélkül arra, váljon a telep üzeme a vállalatra nézve jövedelmező volt-e vagy sem ? Nagyon értékes az a szerződési határozat, mely a várost feljogosítja az egész telepnek még az engedmény tartama alatt bizonyos megállapítandó feltétételek mellett leendő megvásárlására, mert így szabadságában áll bármikor, ha az üzlet tényleg életrevalónak s jövedelmezőnek bizonyul, a világítási vállalatot saját kezelésébe átvenni, anélkül, hogy a kezdet nehézségeivel, esetleg járó hátrányokat is viselni kénytelen volna. Ami pedig az általános feltételek megállapítását illeti, úgy erre nézve a Bécsben fennálló határozatok Budapestre vonatkozólag is elfogadhatók volnának, annál inkább, mert a továbbra is biztosított szabad verseny mindig megadja a lehetőséget az esetleg szükségessé váló változások keresztülvitelére. Már azért is el kellene követni mindent, hogy a fővárosban a villamosvilágítást minél előb behozzák, mert alig van Európában Budapesthez népességre nézve, hasonló vagy csak közelítőleg oly nagy város, mely az elektromos világítást illetőleg oly messzire hátramaradt volna, mint épp fővárosunk. A nagyobb fogyasztók joggal, sürgősen kívánják ezen akadályok elhárítását, melyeket a villamos központi telep felállítása elé gördítettek. De a kisipar is, mely olcsó és czélszerü hajtóerőre van utalva, nagy reményeket fűz a villamosság behozatalához s így a fővárosi tanács bizonyosan, nem fogja elmulasztani, hogy megtegye mindazt, ami ezen jogos kívánságok mihamarább leendő megvalósítását előmozdíthatja. A tanács — ismételjük — ma már meglevő példák után járhat el s ily körülmények között a villamvilágitás kérdése hamar s kielégítő módon lenne megoldható. Az electro-technica jelenlegi állásánál a villamos áramnak nagy távolságra való vezetése többé nehézségeket nem okoz. Egészen 180 kilométer távolságra terjedő telepek is lehetségesek. Az electrotechnica ezen haladását hasznunkra kellene fordítanunk a czélból, hogy fővárosunk külső kerületei is, melyek részben még a czélszerűtlen és hiányos kőolaj-világításra vannak utalva, a villamvilágítás által nyújtott előnyökben részesülhessenek. A főváros külső kerületeinek lakossága nagy köszönettel adóznék a fővárosi tanácsnak, ha ezen jogos kívánságát mihamarább teljesítené. x. y. ■ [UNK] [UNK]-----------r —■ »■.: w ------------------------------ -------------. Egyesületek és társulatok — A kath tanítók első nagygyűlésének előkészítő bizottsága ma este ülést tartott Komlóssy Ferencz dr. elnöklete alatt. Az ülés elején elnök megemlékezett Simor János herczegprimás haláláról s indítványára elhatározta a bizottság, hogy fájdalmának jegyzőkönyvében is kifejezést ad. Az ülés folyamán megalapították a nagygyűlés ügyrendjét, melyet Walter Károly fővárosi tanító készített. — Az »Eötvös-alap« orsz. bizottsága az elmúlt évi számadásokat felterjesztette a közoktatásügyi miniszterhez, aki az idén is örvendetes tudomásul vette azokat. Az Eötvös alaphoz tartozó Gyertyánffy István-féle alapítvány 50 frinyi segélyösszegét ez idén oly tanutók és tanítónőknek adják, iletve ezek tanulógyermekeinek adják ki, akik az Eötvös alap rendes tagjai s ezenkívül az Erdélyrészi magyar közművelődési egyesület szempontjából is érdemesek a megjutalmazásra. A folyamodványok julius hó 1-éig az E. M. K. E. központi válaszmányához (Kolozsvár) intézendők. — Az orsz. rabbiképző intézet theologiai egylet, az intézet nagy termében saját alapja javára felolvasó estélyeket rendez, melynek sorrendje a következő : Febr. 23-án: A talmud bölcsek társas élete. Irta és felolvassa: Dr. Ungar Simon. Vallásos költemények. Kiss Arnoldtól. Márcz. 3-án: A zsidók a magyar függetlenségi harczban. Dr. Bernstein Bélától. Márcz. 11-én: Bibliai alakok a renaissance művészetében. Goldschmied Lipóttól, Zsidó lyrikusokból, Makkai Emiltől. — A Szent-István-Társulat február 19-én délelőtt 10 órakor az egyetemi templomban Simor kéziratban maradtak fenn. Gömöri a vitriolban kereste az ősanyagot s 1775. deczember 20 ikán Győrött kelt egyik levelében ezt írja: »......... eddigelé már oda értem, hogy a test fekete színűvé lett, ha különböző szin után beáll a fehér, akkor remélhetőleg megfelel az eredmény várakozásomnak.« Vitriolba helyezett reménye ezt mondatja vele: »ki aranyat akar előállítani, az ne keresse azt vegetabilis vagy animalis anyagokban, hanem ama testekben, a melyekből természetes módon lesz arany. A földben tűz, víz s föld található, ezekből állítja elő a természet a vitriolt. Ha tehát szabályszerűen akarunk aranyat előállítani, akkor az utóbbi anyagot kell feldolgoznunk stb.< Gömöri az alchimia spiritualistikus irányának képviselője. E theosophiai irányon kívül azonban ernyedetlen munkája is volt az alchimiai kísérletek fizikai részének is. A XVIII. század folyamán az alchimia lassanként hanyatlani kezdett. Ennek okát egyrészt a természettudományok fellendülésében, másrészt pedig ama szigorú intézkedésekben kell keresnünk, amelyekkel a kormányok népeiket az alchimisták kíméletlen üzelmei ellen meg akarták védeni. Mária Teréziának 1768. április 7-ikéről kelt szigorú rendszabálya az alchimiai üzelmeknek Magyarországon megadta a halálos döfést. Látjuk e rendeletből, milyen nagy s veszélyes dimensiókat öltött Mária Terézia korában az alchimia; számos család koldusbotra jutott; hamis pénz jött forgalomba; az alchimia eddig féltékenyen őrzött ideális s állítólag tudományos színezetét levetette s egyesegyedül csalásra szolgált eszközül. Azonban e rendelet után is találkoztak egyesek, akik rögeszméjüktől, hogy a világot a bölcsesség kövével boldogítsák, nem tudtak szabadulni, de ezek száma is mindinkább apadt s bízvást föltehető, hogy az alchimiának utolsó magyar képviselője, Pápaffy Miklós emigráns, ki 1860-ban Londonban, tán nem annyira meggyőződésből, mint inkább a feltűnés és nyerészkedés vágyából fel akarta eleveníteni a múlt századok hóbortos rögeszméjét. Az alcbimia magyarországi történetének e rövid vázlatából látható, hogy magyar férfiak is hozzájárultak, hogy az alcbimia phantasticus voltát saját tapasztalataikkal bebizonyítsák. A túlcsigázott képzelet játéka volt ez, amely a tudománynak a látszat szerint hasznára nem vált. De csak a látszat szerint. Tényleg az alchímiával úgy vagyunk, mint minden más tévtannal; érdeket keltett a valódi tudomány iránt; arra tanított, mikép választandó el a téves nézet a valóságtól; arra vezetett, hogy anya-tanával, a chemiával komolyabban és behatóbban kezdtek foglalkozni. S így azt találjuk, hogy e »szellemi tévelygés« idejében a természet titkai iránt Magyarországon is kezdenek érdeklődni, aminek következménye azután e század folyamán észlelhető haladásunk a természettudományok terén. János bibornok herczeg-primás mint a társulat fővédnöke lelki-üdvéért ünnepéyes requiemet tart. — A Szent-István-Társulat tudományos és irodalmi osztálya f. hó 19-én tartja téli osztálygyülését. Azon nap délelőtt 11 órakor a szakosztályok tartják értekezleteiket; a délutáni 4. órai osztálygyülés tárgyai: 1) Előadók jelentései. 2) Az 1891 évi költségvetés 3) Szesztanai Spett Gyula felolvasás \ Közlemények. Protectionalismus Szerbiában. A szerb skupstina I. évi január 25-iki (febr. 5-iki) ülésében nevezetes törvényjavaslatot szavazott meg,melynek nyíltan bevallott czélja, megnehezíteni a külföldi áruk behozatalát. A »Kereskedelmi Közlemények« nyomán a következőkben közöljük a törvényjavaslatot, mely így hangzik a bizottság szövegezésében * Törvényjavaslat a falusi kereskedésekről szóló 1870. október 25-iki törvény módosításáról és kiegészítéséről. 1. A 4-ik czikk után következik egy uj Czik, mely így hangzik : 4. §. a) A falusi kereskededésekben csak azon áruk és termékek árulhatók, melyek a helyi és környékbeli lakosokra nézve első szükségletet képeznek és pedig : só, vas, aczél, szögek, csavar- és tengerszögek, apró vasáruk, agyagfödelek, dézsák, fazekak, kötelek, tűk, czérna, kátrány, kenőcs, írószer, gyertya, tömjén, petroleum, gyufa, dohány, szappan és fésű. II. A 4. czikk a) pontja után a következő új czikk jön : 4. §. b) Ha egy falusi kereskedő tetten éretik, amint olyan czikkeket árul, melyek a jelen törvényben nincsenek megnevezve, első esetben 100 frank bírságot, második esetben 250 frank bírságot fizet; a harmadik esetben 500 frank bírságot fizet a községi pénztár javára és üzlete bezáratik. Az, aki a hatóságnak bejelenti, hogy egy boltos meg nem engedett czikkeket árul és ezt bizonyítja, jutalmul a felét kapja a bírságnak, melyre a boltos elitéltetik. A bírságot a felügyelő hatóság állapítja meg és ennek ítélete ellen a közgazdasági miniszterhez 15 napi határidő alatt lehet fellebbezni. III. A 4. czikk b) bekezdése után a következő új bekezdés jön : 4. §. v) A törvény életbeléptetésétől számított egy évi határidőn belül a falusi boltosok tartoznak üzleteikből eltávolítani mindazon árukat, melyeket a jelen törvény értelmében nem szabad árulniok. Ellenkező esetben az ilyen áruk el fognak koboztatni és a községi pénztár javára eladatni. A mondott határidő alatt egy boltosnak sem szabad az üzletébe olyan árukat beszereznie, melyeknek árusítása a jelen törvénben megtiltatik. A ki ez ellen vét, a 4. czikk b) bekezdése értelmében büntettetik. 1Y. Az 5. czik megváltoztattatik és igy hangzik : A falusi üzletekért engedély illeték fizettetik, azon község, egyház vagy zárda javára, a melynek határában a bolt létezik. Az illeték, mely egy évre előre fizettetik, nem lehet kevesebb, mint 300 frank és nem nagyobb, mint 600 frank. Hogy ezen korlátokon belül mekkora lesz az illeték azt az illető községi gyűlés, egyházi testület vagy zárda állapítja meg az üzlet megnyitásakor. VI. A 8. czikk így hangzik : Jelen törvény életbe lép, mihelyt a király aláírja. A törvényjavaslat tárgyalásánál majdnem kizárólag a radiális párt szónokai szólaltak fel, és a skupstina 83 szavazattal 21 ellen elfogadta a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául. A január 26-iki (febr. 8-iki) ülésben, a részletes tárgyalás során módosítványokat ajánlottak: azon crikkek közé, melyeknek árulása meg van engedve, fel akarták vétetni a timsót, a gáliczkövet, a rizst és a kaszákat. Vucskovics azt javasolta, hogy a törvényt alkalmazzák minden olyan helységben, melynek 3000-nél kevesebb lakosa van. Valamennyi módosítvány közül csak azt az egyet fogadták el, mely az engedélyilleték maximumát 300 frankban, minimumát 150 frankban állapítja meg. A nyíregyházai termény- és áruraktár részvénytársaság közraktárába érkező és továbbítandó gabona, liszt, stb. küldeményekre nézve a monarchia tárházaiban betárolt és onnan reexpediálandó küldemények kezelésére és elszámolására 1889. február hó 1-jétől érvényes határozmányok fentartása mellett 1891. február hó 15-től a reexpeditio kedvezménye vagyis az eredeti feladási állomástól a végleges rendeltetési állomásig fennálló közvetlen díjtétel alkalmazása a m. kir. államvasutak állomásainak egymásközti forgalmában mindazon viszonylatokban, melyek forgalma a fennálló irányítási szabályok értelmében Nirigyházán át vezettetik, az alábbi feltételek mellett engedélyeztetik. A reexpeditió kedvezménye csak akkor nyer alkalmazást, ha az illető küldemények a nyíregyházai termény- és áruraktárra czímeznék és ez által a betárolás napjától számítandó 7 hónapon belül továbbítás czéljából újból feladatnak. Meg van azonban engedve a fuvarleveleken azon czéget is megnevezni, mely tulajdonos, illetőleg közvetítő gyanánt szerepel. A közvetlen díjtételeken kívül 100 kgmkint 10 kr reexpeditionalis illeték is számíttatik. A reexpeditio kedvezményéből kizárvák azok a küldemények, melyek utirány-előírással ellátott fuvarlevelekkel adatnak fel. A reexpeditió kedvezménye mindjárt a küldeményeknek a közraktárból való továbbítása alkalmával rovatolás utján alkalmaztatik és pedig a Nyíregyháza állomás által a küldemények beérkezése alkalmával kiállított rovatlap kivonatok alapján, melyeknek a közraktári gondnokság azon írásbeli megkeresésével kell ellátva lenniök, hogy a küldemények a közvetlen díjtételek alkalmazása mellett továbbittassanak. Egyebekben a küldeményeknek betárolására, valamint a reexpeditionalis kedvezmény alkalmazására és a szállítási díjak kiegyenlítésére nézve a tárházakba betárolt és ott reexpediált küldemények kezelésére és elszámolására vonatkozó 1887. február 1-étől érvényes fentidézett határozmányok mérvadók. Világposta congressus. Ez év május havában Bécsben nemzetközi postacongressus tartozik. A congressus czéljaira az osztrák budgetben 200,000 frtot vettek föl. A legtöbb állam képviselve lesz a congressuson és közel 150 delegáltat számítanak. Jelen lesz a congressuson dr. Stephan német postaügyi államtitkár is. Ami az idei congressusnak kiváló érdeket kölcsönöz az, hogy reményük, mikép a világpostaegylethez fognak csatlakozni azok az államok is, amelyek eddig nem tartoztak oda. Ilyen államok elsősorban China, továbbá az ausztráliai gyarmatok, az Gran je-állam és Transvaal. A congressust az osztrák kereskedelmi miniszter, Bacquehem márki fogja megnyitni. A temes megyei gazdasági egyesület, mint lapunknak távírják, ma tartott közgyűlésében elnöknek báró Ambrózy Bélát, alelnököknek Deschán Achillt és Nagy Györgyöt, titkárnak pedig Ngy Lajost választotta meg. Szövetkezetek. Mint a »Szövetkezés« írja, két új hitelszövetkezet alakult Pes megyében. Az egyik a lajosmizsei, melynek élén Saxinger Ottó gyógyszerész áll. Az üzleti részek értéke 25 fit, a tagok száma az alakuláskor 65 volt, akik 180 üzletrészt jegyeztek. A másik szövetkezet a pócsmegyeri, melynél 46 tag vállalkozott arra, hogy az 50 frtos üzleti részeket heti 10 krral fogja befizetni. Ezen szövetkezetnek elnöke Szászi István ref. lelkész, pénztárnoka Pánczél József földmives; az üzleti részek száma 66. — A peregi szövetkezet tagjai üzleti részeiket teljesen befizetvén, elhatározták, hogy tekintve az eddig elért jövedelmet, az üzleti részek értékét megkétszerezik s azt az eddigi módozatok szerint fogják befizetni. — A szövetkezeti eszme térfoglalásának egyik jeléül említek fel, hogy vadászaink körében felmerült azon eszme, hogy a vadhúsnak értékesítését szövetkezeti úton kísértsék meg. A dolog nagyon nehéz nem is lenne. Egy központi iroda Budapesten, megbízható képviselők Bécsben, Parisban vagy Londonban, némi összetartás és szívósság, mely az eső nehézségek által okozott csalódásokon keresztül segít és meg lenne oldva a kérdés. A phylloxera a magyarádi borvidéken. A phylloxera terjedése az utóbbi évben hihetetlen gyorsasággal haladt Magyarád vidékén. Mentes szőlő egyáltalán nem létezik a legzöldebb levélzetü s jól kifejlett venyigéjü s a phylloxera-foltoktól távol eső, látszólag mentes talajból kiásott tőke is el volt lepve e rovarok által s igy ami még látszólag van, azt e folyó év nyara előreláthatólag tönkreteendi. A védekezés iránti kedv ez évben a paraszt népnél is nem sejtett mérvben nyilatkozott. Közraktári törvényjavaslat Francziaországban. Ferry E. és Berger G. franczia képviselők közraktári törvényjavaslatot terjesztettek a franczia képviselőház elé. A most érvényben levő franczia közraktári törvény értelmében közraktárakat csakis az illető kerület kereskedelmi kamarájának véleménye alapján kapott hatósági engedélynyel és 20,000—100,000 frank biztosíték letétele mellett szabad alapítani. A nevezett képviselők törvényjavaslatukkal azt akarják elérni, hogy hatósági engedély és biztosíték nélkül is lehessen közraktárakat alapítani. A kormány erre vonatkozólag a kereskedelmi kamarák véleményét kikérvén, a lyoni kereskedelmi kamara helyesli a Ferry-Berger-féle törvényjavaslatot és pedig azért, mert az állami jóváhagyás sokakban azt a téves véleményt kelti fel, hogy az állam bizonyos fokú szavatolást is vállal az általa engedélyezett közrahárakért, minélfogva ezek tulajdonosai gyakran indokolatlan vak bizalmat és túlságos hitelt élveznek, noha, mint a tapasztalato bizonyí ja, károsodástól a mostani törvény sem óvja meg a közönséget. Igen előnyös volna, hogy mindazok, akik azokra kölcsönöket adnak, maguk győződnének meg arról, hogy kit részesítenek bizalomban, ami mindenesetre be fog következni, ha az állami szavatolásról ápolt illuziókat eloszlatják s ha jövőben oly cégek alkalmazása, melyeken az áll, hogy »államilag engedélyezett közraktárak« meg lesz tiltva. A német viziutak forgalma: A német viziutak hossza 1875-ben és 1885-ben egyaránt 10,000 km. volt. A forgalom 1875-ben 2.900,000,000 tonnakiloter, 1885-ben 4.900,000,000 tonnakilométer volt, tehát 66 százalékkal növekedett. Legnagyobb volt a növekedés a nagy folyókon: míg pl. az átlagos kilometricus forgalom 290,000 tonnáról 480,000 tonnára emelkedett, addig az Elba, Hajna és Odera kilometricus forgalma 590,000 tonnáról 1.200,000 tonnára emelkedett. Az Elba forgalma 439 millió tkm.-ről 1300 millió tkm.-re emelkedett, az Oderáé 1,4 millióról 367 millióra, a Rajnáé 882 millióról 1600 millió tonnakilométerre. Az 1875-iki évben 26,500 km. vasúton 10,900 millió tkm. volt a forgalom, 10,000 km. viziúton 2,900 millió tkm. Az arány 79 : 21. A kilometrikus forgalom a vasutakon 410,000 tonna, a vizi utakon 290,000 tonna; az arány 14 : 10. Az 1885-iki évben 37,000 km. vasúton ( + 40 ° C) összesen 16,600 millió km. volt a forgalom; a 10,000 km. viziuton (a hálózat nem változott) összesen 4,800 millió tkm. Az arány 70 , 23 °/C. A kilometrikus forgalom a vasutakon 450,000 tonna, a viziutakon 480,000 tonna. A forgalom növekedése a 40 °/0-ki gyarapodott vasúti hálózaton 52 °/C és a változatlan viziuti hálózaton 66 °/C. A szerző kimutatja, hogy a viziuti forgalomban tonna kilométerenkint 18 pfenning, összesen 494 millió márka megtakarítás éretett el: az új építések 25 ° C kamatot hajtottak és a megtakarítások egy milliárd márka tőkét képviselnek. A német vasipar. A nyolczvanas évek kezdete óta a vasipar a német birodalomban oly rendkívüli mértékben fejlődött, hogy nemsokára be kellett következnie a túltermelésnek. Ennek a hatása most, hogy a tengerentúli fogyasztás is megcsappant, főleg a kivitel folytonos csökkenésében nyilvánul. Kivittek ugyanis a német birodalomból métermázsákban Összesen : . 6.470,385 6.084,180 5,155,192 E szerint 1888-ról 1889 re 386.205 mmázsával, 1889-ről 1890-re 920.988 métermázsára apadt a kivitel az utóbbi két évben 1.315.193 métermázsával kisebbedett a kivitel. Könnyen érthető ennélfogva hogy Németország nagy súlyt fektet arra, hogy monarchiánk szállítsa le a vasárak beviteli vámját. »Kamatszámitási ’táblázat.« Dapsy József Gömör-megye főpénztárnoka a tizedes rendszer alapján kamatszámitási táblázati könyvet szerkesztett, amelyet rendkívüli fáradtsággal és szorgalommal állított össze. A könyv tizennyolcz táblázatot foglal magában. Az első 17 tábla tartalmazza az 1/g—7/8 és 1—10% os kamat kiszámítását 100 forint tőkétől 10.000 írtig, 100 frtonkint emelkedve 129 napra naponkint és 1 —12 hóig havonkint. A 18-ik tábla %%-tól %%-ként emelkedve 10%-ig a kamatot egy évre 100 írttól 10.000 írtig tünteti fel. A sok buzgó igyekezettel és hangyaszorgalommal készült könyv hézagpótló lesz minden pénzintézeti, számvevő és ellenőrző hivatalnál. Melegen ajánljuk mindezek és főleg a kereskedő körök figyelmébe. Árvizjelző csapadékmérések. A földmivelésügy m. kir. minisztérium vízrajzi osztálya a Tisza, Temes és mellékfolyóinak vízgyűjtő területén működő árvizjelző csapadékmérő állomások 1891. február hó 1-től — 14-ig terjedő jelentéseiről a következő kimutatást közli: Kiállítás Nagyszombatban, Nagyszombat sz. kir. város védnöksége alatt a nagyszombati gazdasági egyesület május 16., 17., 18. és 19-én ipar, házi- és nőiipar, gazdasági gépverseny, állati termények, tejelő verseny és borkóstolással összekötött állat-kiállítást rendez. Gabona kivitel. Tekintettel arra, hogy az I., II., III., IV. és V-ik számú combinát kivételes gabonadij szabásokat, a külföldre való forgalmat illetőleg, a cs. k. államvasutak igazgatósága 1891. márczius 15-re felmondotta, a Dunagőzhajózási társulat közzéteszi, hogy gondoskodni fog róla, miszerint a szükségnek megfelelő díjszabások, Passau és Regensburgban való átrakodással, a fent emlitett határidőn túl is, feleinek rendelkezésére álljanak. 88 1888. 1889. 1890, 3 Nyirs vasat . 1.442,506 1.564,315 1.168,776 Rúd vasat . . . 1.701,971 1.658,819 1.446,192 Pléhet . . . 658,553 621,319 591,665 Vasdrótot . . . 1.952,216 1.561,411 1.2.5,939 Vascsöveket . 256,733 211.086 195,224 Drót szöget 487,406 494,100 410,396 ét Budapesti áru- és értéktőzsde Február 16. Gabonaillet. A gabonatőzsdén a délutáni jegyzések a következők voltak: Búza tavaszra 8.18—8.20, máj. - jan. —--------- —, őszre 7.76 — 7.78. Tengeri okt. —.-----.—, 1891. máj.—jun. 6.2-----.—. Zab tavaszra 7.12—.—, őszre 6.93 -- —. —. Káposztarepote októb.-re —.—, káposztarepote (új) — ,------•— . Értéktulef. (Utótőzsde). A mai utótőzsde szilárd volt. Osztrák hitelrészvény 309.40 — 309.60, 4 százalékos aranyjáradék 105.17’/« 105.22'/,, magyar hitelrészvény —.—, leszámítoló bank —.—, jelzálog-hitelbank —.— forinton köttetett Délután 2 óra 30 percekor zárulnak : Osztrák hitelrészvény 309.50, 4 °/o-os aranyjáradék 105.20, 5 °/o-os papírjáradék —.— forinton. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde csendes volt. Osztrák hitelrészvény 309.45, 4 százalékos magyar aranyjáradék 105.22/,., 5 százalékos papírjáradék —. —, magyar hitelrészvény —.—, leszámítoló bank 119.— 119.10, jelzáloghitelbank 174.50 —174.25, rimamurányi részvé. —, pesti keresk. bank 979—982 forinton köttetett. Délután 6 órakor zárulnak: Osztrák hitelrészvény 309.45, magyar hitelr. —.—, 40/6-os magyar aranyjáradék 105.22/« frtoD köttetett. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése, — febr. 16. a) Hízott sertés árak: 1. Magyar első rendű: 1. Öreg nehéz (páronkint 400 klgron felüli súlyban) 45----- 46—. 2. Öreg közép (páronkint 300—400 klgr. súlyban) —.—.-----3. Fiatal nehéz (páronkint 320 klgron felüli súlyban) 48',— 49. 4. Fiatal közép (páronkint 251—320 klgr. súlyban 47----- 47'/a. 5- Fiatal könnyű (páronkint 250 klgmig terjedő súlyban) 46-----47 — , II. Magyar szedett: 6. Nehéz (páronkint 280 klgron felüli súlyban) —.-----.— 7. Közép (páronkint 220 280 klgr. súlyban) 45 ——46—, 8. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 44-----45 —. IF. Szerbiai : 9. Nehéz (páronkint 260 klgr. n felüli súlyban) 45-----46—. 10. Közép (páronkint 220—26 klgr. súlyban 45-----46—. 11. Könnyű (páronkint 220 klgmig terjedő súlyban) 44-----45—. Sertés létszám: 1891 febr. 13. napján volt készlet 87,123 darab. 1891. febr. 14 —15. napján felhajtatott 2255 db. 1891. febr. 14—15. napján elszállittatott 1270 darab. 1891. febr. 15-én maradt készletben 88,216 db. A hízott sertés üzletirányzata: Lanyha. — b) Sovány sertés árak a —.— 1891. —.— napján tartott vásáron. Hizlalni való sertés : 1. Magyar első rendű süldő (11 — 20 hónapos korban) —.--------.— 2. Magyar első rendű kétéves (20 — 80 hónapos korban) —.---------.— 3. Magyar első rendű öreg (30 hónapon felüli korban) —.-——.— 4. Magyar makkos süldő (11 20 hónapos korban)—.---------.— 5. Magyar makkos kétéves (20 30 hónapos korban) — .---------.— 6. Magyar makkos öreg (30 hónapon felüli korban) —.-----.— c) Nevelni való sertés: 7. Malacz (4 11 hónapos korban) —.-----.— 8. Felhajtás —.— drb., 9. Kiadatott —.— drb. Az üzlet irányzata : —.—. Viza ilas. febr. 16 febr. 15 febr 16 febr. 15. Duna , Pozsony2.49 m2.48 inTisza . M,Sziget 0.16 m. 016 n> Komárom1 80 ,1.83 , Tőkeháze0.14„ 0.14 , Budapest 2.54 „2.62 „ V. Namény 0.72„ 0.68 „ Mohács 2.74 „2.30 , Tokaj 0.02 0.10 „ Újvidék 1.42 „1.43 „ Szolnok” 10 . 05 „ Pancsova0.89 „0 87 ,, Csongrád 0.50„ 0.45 , Orsóvá0 82 „0.71 „ Szeged 0.05„ 0.H» , Rába : Sárvár 0.79 „0.71 , T.-Becze 0.29, 0 26 , (lyur 2.01) „2.03 Titel 1.14, 1 16 Szered 0.00 0.51 Szamos :Deés 0.16„ 0 16 Dráva: R’CS 0.70 „0.68 Szalmár 0.64„ 0 64 Eszék 1 72 „1.74 „ Bodrog :8.patak 0.53 0.53 , Zákány 0.00 ,,0.06 ,, 0. Topoly: Hoór 0.00. 0.22 Száva : Sziszek 0.20 „0.25 ,, Sanstryb B.-Szt. VJ.0 26,, 0 26 Mitrovica a1.52 „1.48 Kérés : N.Várad 0.16, O.U L ítorcsaMunkács 0.27 „0.30 ,, Tenke 0.04. 0.04 , TcniQS• K. Rostély 0.07 0 08 , Borosjeny 0.32, 0 32 , 8é 16: Temesvár 0.33 „0 36 Gyoma 0.72, 0 74 „ Kiszetó 0.64 „0 63 Vlaros : Arad 0.84„ 0 84 Kaszna :N.Majtény 0.33 „0.40 , Déva 0.18,, 0.18 „ ,1 meteorologiai magyar kir. központi intézet időjárási jelentése. 1891 február 16-án reggeli 7 óra. Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka = — 2 °, legkisebb = — 4" Gels. A légnyomás a tengerszinre van átszámítva. A szélirányok jelölése : É — észak, K — kelet, D ==■ dél, Ny — nyugat. Felhőzet : 0 — egészen derült, 1 — többnyire derült 2 — részben felhős, 3 — többnyire borult, 4 — egészen borult © — eső, hó, = % köd, f?i — zivatar, . Megjegyzések: A légnyomás nyugaton nem változott, azonban a Fekete-tenger környékén erősen sülyedt, maximuma ma az Alpesek fölött, minimuma E.-Skandinávia fölött van. Az idő Közép-Európában kissé enyhült, hazánkban a reggeli hőmérséklet jelentékenyen emelkedett, Sopronban 17’6, Ó-Gyallán 15’2 C. fokkal. Kilátás : Északnyugati szelek mellett, változóan felhs idő mérsékelt éjjeli fagyokkal várható. naptár: Kedd, febr. 17-én. Róm. kath.: Donát vt. Protestáns : Donát. - fíöregorosz. (febr 5.) Ágota. — Zsidó : Adar 9. — Nap kél 7 ó. 5 p . nyugszik 5 ó. 24 p. — Hold kél 11 ó. 22 p. délelőtt, nyugszik 2 óra 53 perczkor éjjel. A pénzügyminiszter jogai d. u 2 órakor. A fővárosi egylet ülése (régi városházán) d. u. 5 órakor. Az orsz. középiskolai tanáregyesület felolvasó ülése d. u. 5 órakor (Teréz körút 12.) A katholikus nagygyűlést előkészítő százas bizottság alakuló gyűlése d. u./6 órakor (katholikus kör). Az I. józsefvárosi emberbaráti jótékony egylet közgyűlése d. u. 6 órakor (népszínház-utcza 24 ) A kádár-, esztergályos-, kosárkészítő-, kaptafakészítő-, kefekötő-ipartestület közgyűlése d. u. 6 ó. (saját helyiség). Sauer Emil zongoraművész hangversenye (vigadó kis terme) e. 7/a órakor. Nemzeti muzeum : Régiségtár nyitva d. e . től d. u. 1-ig. (Délután 1—3-ig 50 kr. belépti dij mellett) A muzeum többi tárai megtekinthetők 50 kr belépti dij mellett. Az ó-görög arczkép-gyüjtemény kiállítások a műcsarnokban. Nyitva d. e. 9 órától délután 5 óráig, belépő dij 50 krajczár. Iparművészeti muzeum az Andrássy-uton d. e. 8-től d. u. 1 -itt. Technológiai iparmuzeum. (Vilik. József-körut 6. sz.). megtekinthető hétköznapokon (szombat kivételével) d. e. 9 — 12-ig és d. u. 2 —5-ig; vasár- és ünnepnapokon pedig d. e. 9-től 12-ig. Akadémiai könyvtár d. e. 9 —1-ig. f/uzeumi könyvtár d. u. 3 — 7-ig. Egyetemi könyvtár d. e. 16 —12-ig és d. u. 4 sisz. Természetrajzi gyűjtemények múzeuma saját épületében (múzeum-körút) nyitva d. e. 10 —12-ig. Vöröskereszt-egylet Erzsébet-kórháza (Budán, a Krisztina városban.) A betegek d. e. csak a kezelő-orvos különös engedélyével; d. u. az I. és II. osztályban 2—3 óra és a III. osztályban 2—4 óra közöt látogathatók meg. Fehérkereszt-egylet (saját épületében,) Mozsár-utca 16. szám megtekinthető d. e. 10-től 12-ig és d. u. 2 —6 óráig. Az uj országház nagy gypsmintája megtekinthető egész nap jelentkezhetni az építészeti irodában. Belépti díj 50 kr a »Jó szív« javára. Aquincumi régiségek ; odajuthatni Ó-Budáig a közúti vasúton. Kereskedelmi múzeum. A hazai termékek állandó kiállítása a városligeti iparcsarnokban nyitva van naponkint reggeli 9 órától d. u. 2 óráig. Szabad a belépés A magyar királyi szabadalmi levéltár (Lánczhid tér 3. sz.) nyitva naponként d. e. 9—12-ig A kereskedelmi tudakozó-iroda és könyvtár. Akadémia-utca,a 12. földszint. Nyitva van naponkint reggeli 9-től 12-ig és d. u. 3 —6-ig. Színházak Budapest, 1891. Kedd, febr. 17. Nemzeti színház. Évi -vrh 41 sz. Jav> htir 15. , Harmadszor : Iphigénia Aulisban. Szomorujáték 5 felvonásban. Irta : Racine. Fordította : Paulay Ede. Személyek : Agamemnon Szacsvay Achilles Nagy Imre Ulysses Gyenes Klytaenmestra Jászai M. Iphigénia Hegyesi M. Eriphyle Fái Sz. Arkas Pintér Eurybates Kőrösmezei Regine L. Boér H. Doris Maróthy M. Kezdete 7 órakor. Magy. kir.operahsízvi bérlet 25. Havi bérlet 9. A Wa 1I< ii r. A »Niebelung gyűrűje« czimü z nedráma-trilogiának I-ső része, 3 felvonásban. Irta : Wagner Richard. Ford. : Csiky G Szeszée : Siegmund Broulik Hunding Szendrői Wotan Ney D. Sieglinde Hillgermann L. Brunhilde Szilágyi B. Frida Henszler H. Helminge ) Kaczér M. Gerhilde ) j? Abrányiné Ortlinde ) + Csányiné Waltraute ) & Veresné Schwertleite) ^ Dalnokiné Siegruue ) « Dietrich I. Grimgerde ) ^ Henszler H. Rossweisse ) Füredi E. Kezdete 7órakor. Népszínház. Szinitanoda. Énekes vígjáték 4 felvonásban. Irta : Alexandre Bisson. Fordították : Evva Lajos és Rákosi Viktor. Zenéjét szerzette Louis Gregh. Személyek : Cavénécadac Németh Valentine, leánya Csongori M. Polyhimmie Csatai Zs. Beaubignac Kassai Szeleburdi Szirmai M. Szimplicziusz Tollagi Gateglou Horváth V. Suzette* Réthi ( Tambourine Serédi S. Helene ) Kézdi J. Serpolette ) Erdei A. Titine ) Pivári M. Juliette ) Gyöngyösi Germaine ) Vedress G. Fifine ) nevén Erdösi I. Sarah ) dékek Rontai B. Luise ) Béres M. Aurelie ) Horváth J. Hermiue ) Gellei K Marie ) Vörös M. Victorine ) Gellei 1. Rcquette Béni 1. A sziget őre Sántha Egy matrózgyerek Burghardt Flaupin, kapus Újvári Törvényszéki biztos Lubinszky 1-sc ) Nárczisz 2-ik ) temetési Fodor 3-ik ) vendég Hid«si 4 ik ) Fáncsi írnok Szabó J. Gusztáv Marton Felügyelőné Szőcs K. Egy vendég Nemeskei Kezdete 7 órakor. Sárszinház VÁRSZÍNHÁZ ZÁRVA. Heti ns IS ser«!.: Nui!16>: Itt.ikht* s Szerdán : A hol unatkoznak. (Havi bérlet 16. sz.) Csütörtökön: Idegenek. (Havi bérlet 17. sz ) Pénteken: A peterdi csata. 1-szer. (Havi bérlet 18. sz.) Szombaton : A peterdi csata. 2-szor. (Havi bérlet 19.) Vasárnap : A peterdi csata. 3-szor. (Havi bérlet 20. sz.) M. kir. Operaház : Szerdán: Aida. Vasque-Molina Italia asszony és Prevost H. ur vendégfelléptével. (Havi bérlet 10. sz.) Csütörtökön: A windsori vig nők. Bianchi B k. a. felléptével. (Havi bérlet 11. szám.) Rendes helyárak. Pénteken : Zárva. Szombaton: A fegyverkovács és Bécsi keringő. Nádayné V. K. assz. vendégfeléptével. (Havi bérlet 12. szám.) Rendes helyárak. Népszínház - Szerdán : Árvalányhaj. Blalia Lassz. vendégj. Csütörtökön : Suhancz. Blalia L assz vendég. Pénteken : Árvalányhaj Blalia L assz vendégj. Szombaton : Denevér. Váraknnál . Csütörtökön: Elektra. Vasárnap: Nőuralom. Főszerkesztő : Jólsai Jux ö x. Felelős szerkesztő: OoJájXi Odd... Kizárólagos főraktár JSTyilt lér. (E rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) (M n íí .v n r Selters.) Hazai és külföldi orvosi tekintélyek, Seltersi Gleichenbergi vizek helyett legjobb eredmérynyel alkalmazzák : tüdő-, stégre- és a gyomor hurutos bántalmainál, továbbá praeservativ gyógyszernek bizonyult legközelebb Trieszt, Fiume és hazánkban a kolera, és influenza megbetegedés ellen. Iva kiterjedt kedvelőnek örvend, 143 cs. és kir. és szerb kir. uleskuty S, untén kapható minden kereskedésben és gyógyszertárban, vendéglőkben. fűszer(3510)