Nemzet, 1891. február (10. évfolyam, 3027-3053. szám)

1891-02-23 / 3048. szám

SzerkeiztosSg: Ferancziek­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Ara 3 kr. vidéken 4 kr. 3048. (53.) szám. NEMZET Reggeli kiadás. Bea saaa—a— s—caKsamaaa .Mn-u aaaczasassmax ess ■ i—.■■ a—sas s sss a aa Bcatsssa •—a ssa—aa—a iLiT-^ sapgass...... - ■ grráasaHacascaaaaassasaaaa tsm.......:—gaa Budapest, 1891. Hétfő, február 23. Kiadó­hivatal : Ferencaíek­ tere, Athenaeum-épület, Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadás pontán egyszerre küldve, vagy Buda­pesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra .. - - ...................................... 2 frt 8 hónapra g > • hónapra ............................................... _ 12 > Az esti kiadás postai különkiadásáért felül­­fizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 * óra 8 kr. vidéken 4 kr. X. évi folyam. A szerb kormányválság. A szerb kormányválság, mint Belgrád­­ból, távirják összeköttetésben áll a ra­dio­ál­is­ párt és a budge­t-b­i­­z­o­t­t­s­á­g kebelében előfordult esemé­nyekkel. A minisztérium állítólag a szél­ső radicális elemeknek a költségvetési vita alatt tanúsított magatartása következ­tében bukott meg. Az új hadügyminiszter, Radojcsics, aki még csak őrnagy, nem­­rég egy ellenzéki katonai lapot, a­z Grjasz Vojszkeot szerkesztette, amelyet a hadügy­miniszter és Grruics miniszterelnök azután betiltottak. Az új kabinetnek tagjai még Josimovics közmunkaügyi miniszter és N­i­k­o­l­i­c­s cultusminiszter. Ez utóbbi ellen Mihály metropolita minden követ meg­mozdít. A szerb miniszterelnök eddigi pályafutásáról a következőket közöljük: A régensségnek azon tagja, Pasics Nikola, a­ki magára vállalta az új szerb kormány megalakítását, a­melynek valószínűleg élére is fog állni, tulajdon­­képeni vezetője volt eddig is a radicalis pártnak, a­mely bizalma jeléül meg is választotta a szkupstina elnö­kének. Pasics volt azonfelül Belgrád polgármestere is, de már akkor tagja volt a radicalis pártnak, a­mikor Markovics Szvetozár, a szerb socialista pártot pa­raszt­párttá igyekezett átalakítani. Pályáját eredetileg mint kerületi mérnök kezdte meg Zajcsárban; mint a skupstina tagja 1876-tól 1879-ig bizonyos üldözésnek volt kitéve Pi­stics részéről, a­mikor is külföldre volt kénytelen előle menekülni.Mikor a haladók egyesültek a radicálisokkal, hogy Riszticset megbuktassák. Pasics a haladókhoz csatlakozott és a haladók által alakí­tott 1880-iki cabinetben helyet szánt a közvélemény Pasicsnak is, a­mi azonban hiú reménynek bizonyult A radicalis párt önálló megalakulásában, az 1883-iki zavargásokban ismét jelentékeny része volt Pasicsnak, úgy, hogy menekülnie is kellett s akkor huzamos időt töltött Romániában és Bulgáriában, de különösen Oroszországban. Ekkor kötött sűrűbb ismeretséget és érintkezést az orosz politikusokkal, különösen a szláv jótékony bizottság tagjaival, a­mint azt külön­ben már említettük is. S épen e körülményben keres­hető azon oroszbarát politikának eredete, melyről Pasics azóta számtalanszor adott bizonyságot s a mi különösen legutóbbi pétervári utazásában s III. Sándor czár által történt kitüntetésében nyilvánult. A­mi a külpolitikát illeti, Pasics Nicola határozott oroszbarátnak tekinthető, ámbár bizon­nyal jól tudja, hogy az a vezető szerep, melyre hivatva van, kizár minden egyoldalú irány­követést bizonyos határozott párt érdekében. Pasicsnak nincs oly államfér­fim magatartása, mint Ristics első régensnek a sza­badelvűek vezérének, sem oly fényes szónoki tehet­sége, mint Garasaninnak, aki egyesítve e tulajdonsá­gát a megjelenés imposánsságával, a tömegekre erő­sen tud hatni, de alakja igen Sympathikus, megjelenése megnyerő. Pasics sem szónoki, sem administrativ te­hetségnek nem mondható, de higgadt és kellemes modorával, még ellenségeit is meg tudja nyerni. Pa­­sicsról határozott politikai elvei daczára sem tételez­hető fel, hogy oly dologra csábittatná magát, mely a fiatal királyságnak kárára válhatnék. Valószínűtlen az is, hogy Pasics a radicalis pártot, melyet eddig ügyes vezetéssel együtt tudott tartani, most fölbom­lásra jutni engedné. Mindazáltal nem nagyon örven­detes a radicalis pártra, hogy ép Pasicsot kellett már kijátszani a politikai játékban, pedig őt legutolsó ütő­nek tartották fenn. A TISZTEIA. A birák kötelességei. A gráczi főtörvényszék elnöke az alatta álló törvényszékek és járásbírósá­gok elnökeihez elnöki rendeletet intézett, melyben kö­rülbelül a következőket mondja: »Ismeretes tény, hogy az antisemita agit­átiót a gráczi főtörvényszék terüle­tén is űzik s ez az izgatás az utóbbi két év alatt föl­tűnő módon nyert terjedelemben. A ki e mozgalmat keletkezésétől kezdve figyelemmel kiséri, meggyőződ­hetett, hogy az antisemitismus nem vallási türelmetlen­ség, hanem az önzés szüleménye, mely a tőke elleni gyű­löletben gyökerezik. Az antisemitismus tehát politi­kai baj, mely alkalmas a belső békét megzavarni, a személyes szabadságot fenyegetni s az állami jogrend alapját megrázkódtatni. A bírói kar köteles a jognak általános tiszteletet és érvényt szerezni, minden ál­lampolgárnak védelmet nyújtani s mindenkiben bi­zalmat kelteni a fenyegetésekkel szemben. A bírói hi­vatallal egybekötött ez a kötelesség megtiltja a bíró­sági közegeknek, hogy nyíltan az antisemita mozga­lomhoz csatlakozzanak, vagy a kihágások jelentősé­gét azért ítéljék meg szelidebben, mert antisemita in­dokokból erednek. Éppen az újkor szomorú tapaszta­latainak kell a bírákat arra sarkalni, hogy a lakos­ságnak elégtételt szolgáltassanak a büntető törvény­­könyv §§-ainak szigorú alkalmazása által.« A képviselőház hétfőn, febr. hó 23-án, d. e. 10 órakor ülést tart. Napirend: A consularis bírásko­dás rendezéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. BELFÖLD, Budapest, febr. 22. (Minisztertanács.) Ma délben — mint a Bud. Corr. értesül — több órai minisztertanács volt. Újvidék, febr. 22. (Kép­viselő je­löl­és.) [A­z »0. E.« távirata.] Ma délután tar­totta a szabadelvű párt közgyűlését, melyen a választók igen tekintélyes számban jelentek meg. Közel 300 választó egyhangú lelkesedéssel kiál­totta ki képviselőjelöltjének Harkányi Károlyt. Különösen nagy számmal voltak képviselve az iparo­sok, kiknek nevében Obermüller Ferencz igen hatásos és talpraesett beszédben jelentette ki, hogy ők a szabadelvű párt zászlaja alá állanak. Harkányi jelöltségét teljes szívvel támogatják. A közgyűlést Grossmayer Károly pártelnök vezette, a párt végrehajtó bizottságának megállapodásairól Bruck Ferencz alelnök referált. Gyújtó hatással szólott R­o­­honyi Gyula orsz. képviselő, a­ki az országos szabad­elvű párt közp.választmányának üdvözletét tolmácsolta s egyúttal a képviselőjelöltet ismertette. A közgyűlés elhatározta, hogy jelöltjét programmbeszédének megtartására felkéri; a további teendők elintézését a 24 tagból álló állandó végrehajtó bizottság felada­tává tette. Ugyanegy időben tartották a szerbek s a dissidensek külön gyűlésüket a színház termében. Mintegy másfélszázan voltak jelen, köztük 30—40 nem szerbajkú is, »jelöltjük programmal. Hadzsits Antal, a­ki először mint mérsékelt ellenzéki, végmegál­lapodásban pedig mint pártonkívüli lépett fel, tényleg, mint eddig is, a nemzetiségi párthoz fog tartozni. A szerbek azzal iparkodnak zavart előidézni, hogy helybelinek felléptetését hangsúlyozzák. A józan polgárság teljesen nyugodt, méltóságos magatartást tanúsít, csak néhány elégedetlen iparkodik siker­telenül azon, hogy a választók békés egyesítését megzavarja. W T­áviratok. Cannes, febr. 22. Rai­ner főherczeg és Má­ria Karolina főherczegnő tegnap ideérkeztek. Bécs, febr. 22. K­á­l­n­o­k­y gróf közös külügy­miniszter ma délben fogadta Lahováry Sándor és Dukas román megbízottakat, kik a vasuti csat­lakozás iránti egyezség miatt vannak itt. A tegnapi első értekezleten az iszakani-i és bordar jeni-i csatlakozás iránt megállapodás jött létre. A tárgyalásokat holnap folytatják és itt valószinüleg csütörtökön befejezik, aztán Budapesten kezdik meg a tárgyalásokat. Lab­ováryt ma Reuss herczeg is kihallgatáson fogadta, mely egy óráig tartott. Berlin, febr. 22. A »Nordd. Alig. Ztg.« a kö­vetkezőket írja : Mély sajnálkozással értesülünk, hogy az újszülött herczeg egészségi állapota a legutóbbi napokban sok gondot adott ő felségeiknek. Berlin, febr. 22. A legifjabb császári herczeg egészségi állapota tegnap este óta tetemesen javult és most már nem ad aggodalomra okot. Páris, febr. 22. A régebben feloszlatott haza­fias liga volt tagjai tegnap gyűlést tartottak, melyen Deroulede tiltakozott az ellen,hogy franczia művészek részt vegyenek a berlini kiállításon. Deroulede ezután Strassz­­burg szobrához ment és ennek talapzatára zászlókat tett le. Tunis, febr. 22. A »Grad Zagreb« nevű o­s­z­t­r­á­k-m­agyar három árboc­os hajó, mely Fiu­méból fát szállított Algierba, tegnapelőtt hajó­törést szenvedett a tuniszi partokon Kelibia és a Cap Bon között. A hajó teljesen elpusztult, de a legénység megmenekült. Washington, febr. 22. Egy brigg, mely a déli tengerről San Franciscóba érkezett, azt a hírt hozta, hogy a »Chapelain« és a »Vo­­lage< franczia czirkálóhajók Raia­­t­e­a szigetén, mely a Társaság-szigetekhez tartozik, több falut bombázás alá vettek és katonaságot szállítottak partra, mely több benszülött törzset meghódított. A hegyvidéken lakó törzsek nem hódoltak meg. Washington, febr. 22. Az elhunyt Win­dom pénzügyminiszter helyébe Forster Károlyt, Ohio volt kormányzóját nevezték ki pénzügyminisz­terré. Buenos­ Ayres, febr. 22. Mendozába mint­egy 200 chilei menekült érkezett, kik azt beszélik, hogy a lázadók Urizza tábor­nok vezérlete alatt elfoglalták Pisagua, Iquique, Antofogasta és Chanaral városokat. E hírt másfelől is megerősítik. Pétervár, febr. 22. A szibériai vasút terveit már bemutatták a közlekedési miniszté­riumnak és legközelebb a birodalmi tanács elé ter­jesztik jóváhagyás és a költségek engedélyezése végett. Déva, febr. 22. A hunyadmegyei romá­nok, M­i­h­u ügyvéd elnöklete alatt tegnap érte­kezletet tartottak Szászvároson. A gyűlésen vá­sárra bejött falusiak, ügyvédek, papok, tanítók vettek részt; lehettek körülbelül négyszázan. Képviselve volt Déva és Maros-Ilye vidéke is. Az elnöki megnyitó után Tind­u ügyvéd hevesen kelt ki a kisded­óvó törvény tendenciája ellen, mely, sze­rinte, a magyar nyelv kedvéért lehetetlenné teszi, hogy a gyermekek zsenge korukban alaposan meg­tanulhassák az oláh nyelvet. A gyűlés egyhangúlag tiltakozott Csáky Albin gróf miniszter kezde­ményezése ellen és kimondta, hogy visszautasítja a tanfelügyelők beavatkozását. H­ÍREK. Február 22. A hivatalos lapból. Királyi adomány. A király,­a királyné védnöksége alatt álló »első pesti bölcsöde egylet« részére száz forintot, a »bu­dapesti első gyermekmenhely-egyesület« részére száz frtot, L­i­p­t­a-G­e­r­g­e község tűz károsultjainak fölsegelésére hat­­száz forintot adományozott magánpénztárából Czimadományozás. A király a fiumei és magyar­­horvát tengerparti kormányzóságnál alkalmazott Fésűs Béla osztálytanácsosnak, a miniszteri tanácsosi czimet és jelleget díjmentesen adományozta. Diplomatia: A király gróf Malinen Rudolf r. a. rendkívüli követnek és a meghatalmazott miniszternek ál­landó nyugalomba helyezését jóváhagyta és neki ezen alka­lomból, sok évi kötelességhű működése elismeréséül, megelé­gedését kifejezte. Közegészségügyi tanács. A belügyminiszter az orsz. közegészségi tanács rendkívüli tagjává: dr. Raisz Ge­deont, Zemplén vármegye tiszteletbeli tiszti- és a nagymi­­hályi közkórház igazgató-főorvosát nevezte ki. Érdemrend-adományozás. A király, Grófi János fel­­bárt községi bírónak, hosszú szolgálata közben szerzett érde­mei elismeréséül az arany érdemkeresztet adományozta. Áthelyezés: A király, Sipos László győrszentmártoni járásbirónak törvényszéki bírói minőségben a győri törvény­székhez és M­r­á­z János kisvárdai albirónak hason minő­ségben a nyíregyházai járásbírósághoz kért áthelyeztetését megengedte. Kinevezés: A király Huszár József nagyszombati járásbirósági albirót a trencséni, Kazinczy Lajos sze­gedi járásbirósági albirót a kecskeméti és dr. M­a­g­a­y Sán­dor kunszentmártoni járásbirósági albirót a szabadkai tör­vényszékhez birákká, továbbá Wouvermans Ferencz nyíregyházai törvényszéki jegyzőt a kisvárdai, Kovách Gusztáv nagykikindai törvényszéki aljegyzőt a nagyszent­­miklósi és Kérészy Lajos fehértemplomi törvényszéki aljegyzőt a verseczi járásbírósághoz albirákká kinevezte. — A kereskedelemügyi m. kir. miniszter : S­z­t­u­p­k­a Antal posta- és távirdaigazgatót, az újonnan szervezett »Országos posta- és távirdagazdászati hivatal«. P­i­r­c­z Ottó posta- és távirdatitkárt a »Távírda-szelvények központi raktára«, B­u­s­f­f­y Korlát posta- és távirdatitkárt a »Postaszerelvé­nyek központi raktára«, I­s 6 Pál posta- és távirda-főtisztet pedig a »Posta- és távirda-nyomtatványok központi raktára« vezetésével bízta meg, és az országos posta- és távirdagaz­­dászati hivatal vezetője mellé szervezett szakbizottságba Vater József posta- és távirdafőmér­nököt, S­t­e­i­n­d­l József posta- és távirdaszámvizsgálót és Botár János posta- és távirdafőtisztet rendelte ki. — A vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter , J­a­v­o­r­i­k János pancsovai állami főgymnasiumi, dr. Pruzsinszky János budapesti VII. kerületi állami főgymnasiumi, és dr. Z­l­i­n­s­z­k­y Aladár zombori állami főgymnasiumi helyettes tanárokat, ugyan­ezen tanintézetekhez végleges rendes tanárokká. Bobok Karola pozsonyi állami felsőbb leányiskolai segédtanítónőt ugyanezen intézethez benlakó rendes tanítónővé, végleges minőségben nevezte ki. — A m. kir. belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök, a fővárosi m. kir. állami rendőrségi toloncz- és rabkórházi orvosi állásra dr. Boy­tia József kerületi rendőrorvost, kerületi rendőror­vossá pedig dr. Geyer József orvostudort nevezte ki. A honvédelmi miniszter, Gulden Ferencz fordító díjnokot horvát fordítóvá nevezte ki. A karánsebesi kir. törvényszék Seiber­th József orsovai tiszteletbeli főszolgabírót, ro­mán nyelvről magyar nyelvre teljesítendő fordításokra hites tolmácscsá nevezte ki. A dévai pénzügyigazgatóság: S­za­bol­o­v­i­t­s János dévai adóhivatali gyakornokot, ideigle­nes minőségben a kőrösbányai adóhivatalhoz VI. oszt. adó­­tisztté nevezte ki. Pályázat egyetemi tanszékre. A budapesti tudomány­­egyetem jog- és államtudományi karánál a pénzügytan és pénzügyi jog újólag rendszeresitett tanszékére, — melylyel, ha nyilvános rendes tanár fog kineveztetni, évi 3000 frt fizetés és 600 frt lakpénz, szabályszerű tandíjjuta­­lék és 300 frt ötödéves korpótlék ; ha pedig nyilvános rend­kívüli tanár fog kineveztetni, évi 2000 frt fizetés, 400 frt lakpénz, szabályszerű tandíjjutalék és 200 frt ötödéves kor­pótlék van egybekötve, pályázat hirdettetik. A pályázók kötelesek keresztlevelükkel, illetve anyakönyvi kivonattal, továbbá tudományukat és tanári képességüket igazoló ok­mányaikkal és életrajzi vázlattal fölszerelt kérvényeiket, és pedig, ha jelenleg már alkalmazásban vannak, illetékes ha­tóságok útján, ellenkező esetben pedig közvetlenül a buda­pesti tudomány­egyetem jog- és államtudományi karának dékáni hivatalánál f. évi márczius hó 15-éig benyújtani. Ügyvédi kamara. A máramaros-szigeti ügyvédi kama­ránál dr. Korányi Gyula és dr. B­e­r­g­e­r Salamon má­ramaros-szigeti lakosok a kamara lajstromába felvétettek; ellenben dr. Kelemen Jakab a kamara területéről, il­letve Beregszászból Varannóra történt elköltözködése folytán a kamara lajstromából kitörültetett, továbbá, hogy N­a­m­é­­n­y­i István ügyvéd lakását Beregszás­zból Hetyen község határában fekvő nagyszegtanyai birtokára tette át. — A várpalota környékén ma élénk sürgés-for­gás volt. Nagy vasárnapi közönség gyűlt össze a tem­­lomba s nézte az őrség felvonulását, a Szent Zsig­mondi kápolnájában is több istentisztelet velt. Reggel 7 órakor Holdházy apát s 8 órakor Vézinger Károly várpalotai plébános misézett s ez utóbbi misén jelen volt a király is. Délelőtt 10 órakor a királyné ő fel­sége részére dr. Bart Iván káplán mondott csöndes misét. Egy órával később Récsey Viktor pannonhalmi benezés, énekes-misét tartott; az istentiszteleten jelen volt Klotild főherczegnő leányával Mária Dorottya főherczegnővel s József Ágost és László főherczegek­kel. Templom után a főherczegi családot a királyné fogadta. A király ma délután 2 óra 15 perczkor va­dászatra Isaszegbre rándult, honnan még ma este 7 órakor visszatért a fővárosba. Holnap, hétfőn délelőtt 10 órakor ő felsége általános kihallgatást ad. Este 6 órakor a márványteremben lesz az első női udvari ebéd, melyre 46 főúri hölgy hivatalos. — Személyi kir. Szőgyény miniszter, a B.C. értesülése szerint, ma reggel több napi tartózkodásra ide érkezett. — Ebéd a miniszterelnöknél. Szapáry Gyula gróf miniszterelnök ma ebédet adott, melyen a követ­kezők vettek részt: Hohenlohe Constantin herczeg első főudvarmester, Nopcsa Ferencz báró a királyné főudvarmestere, Festetits Mária grófnő, a királyné udvarhölgye, Orczy Thekla bárónő, Erdődy István gróf főlovászmester, Szőgyény Manich László ő fel­sége személye körüli miniszter, Hunyady Imre gróf v. b. 1­ 1., Cebrián László gr. és Mikes Miklós gr. — Jókai és Szeged. Mint a szegedi lapokban olvassuk, a szegedi jótékony nőegylet által e hó 25-ére hirdetett estély elmarad, miután Jókai Mór, akinek fölolvasása képezte volna az estély fénypont­ját, akadályozva van a Szegedre jövetelben. — Tanári kinevezés. A király, Radoss Gusz­táv mennyiségtani repetitort és magántanárt, a József-műegyetemen megüresedett mennyiségtani tanszékre nyilvános rendkívüli tanárrá a rendszeresí­tett illetményekkel kinevezte. — Német dolgok. Az államügyészség vádat emelt a félhivatalos conservativ-antisemita »Deut­sches Tagblatt« ellen, mert ez a lap nyilvánosan erő­szakosságra szólított fel Richter Jenő ellen. Az idé­zett lapban ugyanis egy költemény jelent meg, mely­ben többek közt ez a passus is előfordul: »Hol van az az ököl, mely ezt az embert lesújtja ?« Ez az eset nagy feltűnést kelt, mert első ízben történik, hogy az államügyészség a szabadelvű Richternek pártját fogja. Maga Richter nem tett följelentést az antise­mita lap ellen; a vádindítvány tisztán az államügyész­ség kezdeményezéséből tétetett meg. Azelőtt a kar­­tellpártok »nemzeti” előjoga volt, minden mérték nélkül dühöngeni a szabadelvűek ellen. A császár legutóbbi beszéde még mindig élénk megbeszélés tár­gyát képezi parlamenti körökben. A császár beszédé­nek éle leginkább azok ellen irányult, kik azt a hírt terjesztik, miszerint a nép közt kedvezőtlen hangulat uralkodik a­miatt, mert a császári politika egészen más irányt vesz, mint Bismarck alatt. — A Szent-István társulat és a lipótvárosi bazi­lika czim alatt Toldy László a következő levelet in­­tézte a »B. H.«-hoz. A »Budapesti Hírlap« február 13-iki számában Spinoza egy érdekes kis közlemény­ben constatálja, hogy a Szent-István-társulat még 1859-ben felajánlotta Pest városának, hogy a lipót­városi bazilikában egy, szent István király tisztele­tére emelendő oltár költségeiről gondoskodni fog. A társulat­­ hivatalos átiratát a feledés pora fedi a fő­város leltárának valamelyik palczán« mondja a köz­lemény írója. E sorok felkeltették figyelmemet, utána néztem a dolognak és constatálhatom, hogy­­ Spinoza úrnak mindenben igaza van, még abban is, hogy az érdekes ajánlat bizony a feledés esetében maradt volna az ő felszólalása nélkül. A dolog ugyanis úgy történt, hogy Pest városának akkori tanácsa ud­variasai), ékes német stílusban, örvendetes tudomásul vette ugyan az ajánlatot és ugyancsak német levélben megköszönte azt a társulatnak s egy másik, szintén német levélben értesité az ajánlatról a lipótvárosi plébánost, de magát az­ iratot minden további utasí­tás nélkül a levéltárba tette, a­mi egy jelentőségű az elintézéssel. Spinoza úr tehát jó dolgot végzett, a­mi­kor ez ajánlatra felhívta figyelmünket s én érdekes­nek találom azt, szószerinti szövegében közölnn­: Nemes Tanács! A Szent-István-társulat egyik lé­nyeges feladatául a katholikus hitélet nemesítését és szilárdítását tűzvén ki, a legbensőbb rokonindu­lattal üdvözlő a magasztos eszmét, melyből kiin­dulva a Nemes Tanács, a lipótvárosi bazilikát épít­tetni s az Isten dicsőítésére szánt ezen monumen­tális vállalat által egyszersmind hazánk fővárosának újabb fényt kölcsönözni elhatározó. Csekély tehet­sége szerint eddig is igyekezett a társulat e tete­mes költségeket igénylő építkezést, részint saját hoz­­zájárultával, részint a közönség buzdítása által támo­gatni ; azon örvendetes körülmény azonban, hogy f. é. november havában a magyar katholikus egyház feje, fő magasságú és fő tisztelendő herczeg Scitovszky Já­nos esztergomi bíboros érsek, Magyarország primása, papi pályájának félszázados évnapját ünnepli, azon határozatra bírta a Szent-István-Társulat­­ot, hogy a szeretett egyházfejedelem iránt viseltető szeretetének s hódolatának s a nevezett félszázados ünnepnek ma­radandó emlékét oly módon biztosítsa, mely egyszers­mind a lipótvárosi bazilika díszét emelje. E végre a Szent-István-társulat, egyhangú határozattal azon végzést hozta, miszerint az érintett bazilikában az oltárok egyikének emelését magára vállalja , azt szent István első apostoli magyar király tiszteletére szen­telvén, az arra megkivántató költségeket önkéntes adományok által gyámolitva, saját gondoskodása által fedezendő. Midőn tehát a nemes tanácsot a társulat nevében ez ajánlatnak hazafiui szives fogadására fel­kérem, egyszersmind azért esedezem, miszerint ez ajánlatot jegyzékbe venni, a bazilika belső elrende­zésében alkalmazni s ezen oltárnak a tárgyhoz méltó kitűnő helyet kijelölni kegyesen méltóztassék. Igaz tisztelettel maradván a nemes Várostanács alázatos szolgája, Danielik János m. k., kanonok és társulati alelnök. Pest, April 12. 1856.« — Megkeresvén és megtalálván ezen átiratot, rögtön bemutattam azt a főváros tanácsának s igy remélhetőleg az ügy kellő kerékvágásba zökkenvén, meg fognak tétetni azon szükséges lépések, melyek a lipótvárosi bazilikának belső részében díszére fognak szolgálni. — Acsinov, a »szabad kozák.« Acsinov, az abyssiniai kozák-pucs nevetséges hőse most a legér­dekesebb férfiú Parisban. Adam asszony, minden sourja alkalmával büszkén mutogatja az ő külön ko­zákját, aranytól csillogó fantasztikus egyenruhájában, mit valószinüleg maga komponált össze, a franczia főváros petyhüdt idegü hölgyei pedig sóvárgó pillan­tásaikkal majd elnyelik a széles vállú, tagadhatat­lanul deli oroszt. Mint most kisült, a hetman már két hónapja tartózkodik Parisban Sztyepanov álnév alatt, mint moszkvai kereskedő, aki ártatlan dolgok­ban utazik, Adam asszony kívánságára rejtőzött az incognito leple alá, aki azt akarta, hogy Parisban lé­tezéséről a »Nouvelle Revue« útján, az ő szalonja révén értesüljön a franczia politikai és társadalmi világ. Acsinov ismét Abyssiniába szándékozik menni, annyi emberrel és fegyverrel, hogy újabb vállalata ne dőljön dugába. Abyssiniában kozák­ gyarmatot akar létesíteni, mely — szerinte — nemcsak Orosz­országnak, de Francziaországnak is nagy szolgálato­kat fog tenni. — Szerencsétlenségek. Egy ágyú szétrobbanása. Saint Michel szigetén, Francziaországban, a lőgya­­korlatok alkalmával egy ágyú szétrobbant. A sziget parancsnoka és két tüzér súlyos sérülést szenvedett. — Vasúti catastropha. Oroszországban Breszt-Li­­tevszki mellett, rossz váltóállítás folytán két személy­­vonat összeütközött. A fütő azonnal meghalt, több utas pedig súlyosan megsebesült. Hét kocsi darabokra tört. — Halál a síneken. Fiuméban f. hó 20-án dél­ben a gőzmozdony ös­szetört egy pénzügyőrt a pálya­udvaron, aki állítólag szándékosan vetette magát a gép elé. A vizsgálat feladata kideríteni a valót. — A vörheny. Fiuméban az állami elemi és felsőbb leányiskolát becsukták, mert az illető bér­ház­ban, a­hol az iskola el van helyezve, vörheny­ eset fordult elő a lakók gyermekei között . Dynamit robbanás az utczán. Azok a gyer­mekek, kik tegnap Pozsony város egyik utczáján a véletlenül elsült dynamit töltény által megsebesültek: testvérek, s egy Giermayer nevű szegény munkás bér fiai. A rendőrség daczára a szorgos kutatásnak, ez ideig nem tudott nyomára jönni, hogy a veszedel­mes robbanó anyag miként jutott az utczára. — Szenzácziós válópör. A londoni »Freeman’s Journal« szerint nemsokára ismét szenzácziós válópör fogja foglalkoztatni a törvényszéket, a­melybe több parlamenti tag is bele van bonyolítva. (— Egy kastély. Eperjesről írják a »Budapest«-nek a következőket: Teleki László gróf tulajdonát képező Paget-kastély e hó 18-án este negyed 6 órakor ki­gyulladt. A tüzet a tűzoltók csak a legnagyobb erő­­feszitéssel bírták fél 9-re lokalizálni. A kastély fedele fele részben leégett s a ruhaterem padozata besza­kadt. Miután tömérdek ruha elégett­, a kár 5—6000 forintra rúg. Különben úgy a kastély, mint az összes bútorzat biztosítva volt. A tűzoltók közül többen kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek. — Farkasok által fölfalt pópa. Verbászról írják a »Délm. Lapok«-nak, hogy a szent-tamási gör. kel. lelkészt, a Verbászról Kulára vezető uton egy farkas­csorda megtámadta és fölfalta. A szerencsétlenül járt lelkész Kulára utazott volt, hogy egy haldoklónak megadja a halotti szentségeket. Az­után a lovak meg­érezték a farkasok szagát és erősen futottak; e közben a pópa kibukott a szánból; a farkas-csorda megtá­madta és a szó szoros értelmében széttépte. A kocsi,a­ki megmenekült, Kusán elbeszélte az esetet, mire fegyveres emberek mentek ki a helyszínére, hol csul­pán a pópa fejét és egyik lábát találták meg; a többi testrészeket elvitték a farkasok. A szerencsétlen papa özvegyet és négy árvát hagyott hátra. — Párbaj. Véres kimenetelű párbajról tudósí­­­tanak Kézdi-Vásárhelyről. A párbaj pár nap előtt H. honvédtiszt és S. vasúti mérnök közt folyt le Torn­yán. H. két súlyos vágást kapott jobb vállán és alsó karján, míg S. sértetlenül maradt. A sebesült honi védtiszt állapota, daczára az orvosi segélynek és gon­­­dos ápolásnak, aggasztó. A párbaj okáról különféle verziók keringenek, annyi bizonyos hogy a viadalt az ellenfelek közt heves összeszólalkozás előzte meg.­­ A részegség áldozata, Győry Gergely 25 évesl asztalos-legény, ma reggel ittas fővel a külső kerepesi­ utcni az arra robogó czinkotai vasútra akart fölszállni. De me­l­­észségét drágán fizette meg. A vonatról oly szerencsétlenül­ esett le, hogy lábain a kocsik keresztül mentek. Egyik lá­­­bát térden alul lemetszették, másik lábát meg teljesen ös­­­­szezúzták. A mentők bevitték a Rókus-kórházba, hol most­ élet-halál között lebeg. Halálozás: Bylandt-Rheidt gr. halálához. A király,­ Paar Ede gróf altábornagy főhadsegéd által részvététt fejeztette ki Bylandt gr. családjánál a haláleset fölött . Albrecht és Vilmos főherczegek tegnap dél­­­után személyesen jelentek meg a ravatalnál. ’Fejé­r­­váry br. honvédelmi miniszter szintén részvétiratott küldött. A temetés holnap délután két órakor lesz. Mihálovics bíboros-érsek halálát a gyászoló ro­konok a következő jelentésben tudatják: Mihálovics Miksa, János, Francziska özv. Szöllösy és Erzsébet özv. Termasits, úgy saját mint a számos rokon nevé­ben is fájdalomteli szivvel tudatják főmagasságu Mihálovits József, a róm. kath. anyaszentegyház bi­­bornoka, zágrábi érsek, topuskoi apát, Berzencze­ vár­­megye örökös főispánja, ő felsége valóságos belső tit­kos tanácsosa, a Lipót-rend nagykeresztese, hittudor, a »szent-Jeromos« horvát irodalmi társaság védnöke, a magyar történelmi társaság tagja, Zágráb, Temes­vár és Varasd sz. kir. városok díszpolgára, aranymisés és áldozárnak folyó évi február hó 19-én reggeli fél 4 órakor hosszas szenvedés után életének 78-dik, áldo­­zárságának 55-dik és érsekségének 21-dik évében, a pápa ő­szentségének apostoli áldása és a halotti szentségek alázatos felvétele után történt gyászos el­hunytak A megboldogult hült tetemei folyó évi febr. hó 24-én d. e. 9 órakor tétetnek le az engesztelő szent­mise megtartása után a székesegyház sírboltjába örök nyugalomra. Az ünnepélyes szent­mise áldozat folyó évi ápril hó 22-én fog a zágrábi székesegyházban az egek urának bemutattatok Inárcsi Farkas László, nagykőrösi városi és megyei bizottsági tag, ki a város társadalmi életében jelentős szerepet vitt, meghalt; halála általános rész­vétet idézett elő. A boldogult, ki özvegyén kívül két kiskorú fiút hagyott maga után s kiben Farkas Elek volt országgyűlési képviselő testvérét gyászolja, az 1848—49-diki szabadságharczban huszár-főhadnagy volt s igen ifjú kora daczára sok jelét adta hősies bá­torságának. Schön Lajos Hontvármegye főmérnöke, Buda­pestre utaztában Esztergom-Nánán szivhüdésben hirtelen elhunyt. Tetemét Párkányban beszentelte a kövesdi plébános, azután elszállították Ipolyságra. Színház és művészet — Az operában nagy buzgalommal folynak Szabados »Viola« czimü ballétjének próbái, melye­ken Zichy Géza gróf intendáns nemcsak jelen van, de maga is tevékeny részt vesz a vezetésben és betaní­tásban, úgy a zenei mint a mimikai részt illetőleg. Ifjabb hírek szerint kilátásban van, hogy király ő felsége közelebbről ismét elmegy az operába egy előadásra, melyen B­i­a­n­c­h­i Bianca valamelyik dalműből magán­dalt fog előadni, ezenkívül a »Csár« dás« czimü ballétnek harmadik felvonása és a »pa­raszt becsület« kerül színre. — Mozart-cyclus. A vigadó kistermében ma délután 3 órakor válogatott, előkelő közönség gyűlt egybe, mely a széksorokat teljesen megtöltötte. Ma tartotta Aggházy Károly, a jeles művész-tanár a Mozart-cyclusban első matinéeját Rédly Berta k. a. és Bellovics Imre karnagy közreműködésével. A matinéé mindössze három számból állt, természetesen mind a három a nagy Mozart remeke. Aggházy úgy az első (A-dúr concert, Allegro, Andante, Presto 1786-ból), mint a harmadik számot (C moll zongora­­verseny, Allegro, Larghetto, Allegretto, szintén 1786-ból) igen nemes fölfogással . Bulowra minden tekintetben nagyon emlékeztető külső modorral és technicával, de természetesen jóval kevesebb ideges­séggel játszotta. Mind a két számmal, de különösen a C-mollal viharos tapsot aratott, a­melyből jó rész a hangversenyző szerzette szép cadentiákra esik. A második szám Mozart »Titus«-ának és a »Cosi fan tutti«-nek egy-egy áriájából állt volna, de Rédly k.a. a zenekedvelők egyletének növendéke csak az elsőt énekelte el értelmesen, de nem mindig tiszta intona­­tióval. Középhangjai legszebbek. A zenekart, tekintve hogy jórészt a zenekedvelők egyletének növendékeiből, igen fiatal növendékeiből állt, teljes elismerés illeti. A mai matinéé után ítélve, a többinek sikere fénye­sen biztosítva van. A 2-dik matinéén, mely márczius 8-án d. u. 3 órakor lesz, Hubay Jenő is közre fog­­ működni. — Szatmáryné asszony, a nemzeti színház tisz­teletbeli tagja, mielőtt a színpadtól végképen vissza­vonulna, néhány városban, még fellép, hogy ily for­mán bucsút mondjon az ország közönségének, mely őt hosszú, fényes színészi pályáján támogatta. E ven­dégszereplését Kecskeméten kezdi meg. Fellép »A nők az alkotmányban«, »A toloccz« és »A mama« czimü darabokban. — Reményi Ede a vidéken. Egerből írják la­punknak e hó 21-dikéről: »Reményi Ede hírneves hazánkfia, vidéki hangversenyei megkezdése czéljából, ma délben közénk érkezett, mondhatjuk, hogy haza­jött, ide vonzotta őt a múlt édes emléke, a­hol boldog­­emlékű Pyrker László érsek felfedezvén benne a szunnyadó művészetet, pártfogásával alapját vetette

Next