Nemzet, 1891. február (10. évfolyam, 3027-3053. szám)
1891-02-23 / 3048. szám
SzerkeiztosSg: Ferancziek tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Ara 3 kr. vidéken 4 kr. 3048. (53.) szám. NEMZET Reggeli kiadás. Bea saaa—a— s—caKsamaaa .Mn-u aaaczasassmax ess ■ i—.■■ a—sas s sss a aa Bcatsssa •—a ssa—aa—a iLiT-^ sapgass...... - ■ grráasaHacascaaaaassasaaaa tsm.......:—gaa Budapest, 1891. Hétfő, február 23. Kiadóhivatal : Ferencaíek tere, Athenaeum-épület, Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadás pontán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra .. - - ...................................... 2 frt 8 hónapra g > • hónapra ............................................... _ 12 > Az esti kiadás postai különkiadásáért felülfizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 * óra 8 kr. vidéken 4 kr. X. évi folyam. A szerb kormányválság. A szerb kormányválság, mint Belgrádból, távirják összeköttetésben áll a radioális párt és a budget-bizottság kebelében előfordult eseményekkel. A minisztérium állítólag a szélső radicális elemeknek a költségvetési vita alatt tanúsított magatartása következtében bukott meg. Az új hadügyminiszter, Radojcsics, aki még csak őrnagy, nemrég egy ellenzéki katonai lapot, az Grjasz Vojszkeot szerkesztette, amelyet a hadügyminiszter és Grruics miniszterelnök azután betiltottak. Az új kabinetnek tagjai még Josimovics közmunkaügyi miniszter és Nikolics cultusminiszter. Ez utóbbi ellen Mihály metropolita minden követ megmozdít. A szerb miniszterelnök eddigi pályafutásáról a következőket közöljük: A régensségnek azon tagja, Pasics Nikola, aki magára vállalta az új szerb kormány megalakítását, amelynek valószínűleg élére is fog állni, tulajdonképeni vezetője volt eddig is a radicalis pártnak, amely bizalma jeléül meg is választotta a szkupstina elnökének. Pasics volt azonfelül Belgrád polgármestere is, de már akkor tagja volt a radicalis pártnak, amikor Markovics Szvetozár, a szerb socialista pártot parasztpárttá igyekezett átalakítani. Pályáját eredetileg mint kerületi mérnök kezdte meg Zajcsárban; mint a skupstina tagja 1876-tól 1879-ig bizonyos üldözésnek volt kitéve Pistics részéről, amikor is külföldre volt kénytelen előle menekülni.Mikor a haladók egyesültek a radicálisokkal, hogy Riszticset megbuktassák. Pasics a haladókhoz csatlakozott és a haladók által alakított 1880-iki cabinetben helyet szánt a közvélemény Pasicsnak is, ami azonban hiú reménynek bizonyult A radicalis párt önálló megalakulásában, az 1883-iki zavargásokban ismét jelentékeny része volt Pasicsnak, úgy, hogy menekülnie is kellett s akkor huzamos időt töltött Romániában és Bulgáriában, de különösen Oroszországban. Ekkor kötött sűrűbb ismeretséget és érintkezést az orosz politikusokkal, különösen a szláv jótékony bizottság tagjaival, amint azt különben már említettük is. S épen e körülményben kereshető azon oroszbarát politikának eredete, melyről Pasics azóta számtalanszor adott bizonyságot s a mi különösen legutóbbi pétervári utazásában s III. Sándor czár által történt kitüntetésében nyilvánult. Ami a külpolitikát illeti, Pasics Nicola határozott oroszbarátnak tekinthető, ámbár bizonnyal jól tudja, hogy az a vezető szerep, melyre hivatva van, kizár minden egyoldalú iránykövetést bizonyos határozott párt érdekében. Pasicsnak nincs oly államférfim magatartása, mint Ristics első régensnek a szabadelvűek vezérének, sem oly fényes szónoki tehetsége, mint Garasaninnak, aki egyesítve e tulajdonságát a megjelenés imposánsságával, a tömegekre erősen tud hatni, de alakja igen Sympathikus, megjelenése megnyerő. Pasics sem szónoki, sem administrativ tehetségnek nem mondható, de higgadt és kellemes modorával, még ellenségeit is meg tudja nyerni. Pasicsról határozott politikai elvei daczára sem tételezhető fel, hogy oly dologra csábittatná magát, mely a fiatal királyságnak kárára válhatnék. Valószínűtlen az is, hogy Pasics a radicalis pártot, melyet eddig ügyes vezetéssel együtt tudott tartani, most fölbomlásra jutni engedné. Mindazáltal nem nagyon örvendetes a radicalis pártra, hogy ép Pasicsot kellett már kijátszani a politikai játékban, pedig őt legutolsó ütőnek tartották fenn. A TISZTEIA. A birák kötelességei. A gráczi főtörvényszék elnöke az alatta álló törvényszékek és járásbíróságok elnökeihez elnöki rendeletet intézett, melyben körülbelül a következőket mondja: »Ismeretes tény, hogy az antisemita agitátiót a gráczi főtörvényszék területén is űzik s ez az izgatás az utóbbi két év alatt föltűnő módon nyert terjedelemben. A ki e mozgalmat keletkezésétől kezdve figyelemmel kiséri, meggyőződhetett, hogy az antisemitismus nem vallási türelmetlenség, hanem az önzés szüleménye, mely a tőke elleni gyűlöletben gyökerezik. Az antisemitismus tehát politikai baj, mely alkalmas a belső békét megzavarni, a személyes szabadságot fenyegetni s az állami jogrend alapját megrázkódtatni. A bírói kar köteles a jognak általános tiszteletet és érvényt szerezni, minden állampolgárnak védelmet nyújtani s mindenkiben bizalmat kelteni a fenyegetésekkel szemben. A bírói hivatallal egybekötött ez a kötelesség megtiltja a bírósági közegeknek, hogy nyíltan az antisemita mozgalomhoz csatlakozzanak, vagy a kihágások jelentőségét azért ítéljék meg szelidebben, mert antisemita indokokból erednek. Éppen az újkor szomorú tapasztalatainak kell a bírákat arra sarkalni, hogy a lakosságnak elégtételt szolgáltassanak a büntető törvénykönyv §§-ainak szigorú alkalmazása által.« A képviselőház hétfőn, febr. hó 23-án, d. e. 10 órakor ülést tart. Napirend: A consularis bíráskodás rendezéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. BELFÖLD, Budapest, febr. 22. (Minisztertanács.) Ma délben — mint a Bud. Corr. értesül — több órai minisztertanács volt. Újvidék, febr. 22. (Képviselő jelölés.) [Az »0. E.« távirata.] Ma délután tartotta a szabadelvű párt közgyűlését, melyen a választók igen tekintélyes számban jelentek meg. Közel 300 választó egyhangú lelkesedéssel kiáltotta ki képviselőjelöltjének Harkányi Károlyt. Különösen nagy számmal voltak képviselve az iparosok, kiknek nevében Obermüller Ferencz igen hatásos és talpraesett beszédben jelentette ki, hogy ők a szabadelvű párt zászlaja alá állanak. Harkányi jelöltségét teljes szívvel támogatják. A közgyűlést Grossmayer Károly pártelnök vezette, a párt végrehajtó bizottságának megállapodásairól Bruck Ferencz alelnök referált. Gyújtó hatással szólott Rohonyi Gyula orsz. képviselő, aki az országos szabadelvű párt közp.választmányának üdvözletét tolmácsolta s egyúttal a képviselőjelöltet ismertette. A közgyűlés elhatározta, hogy jelöltjét programmbeszédének megtartására felkéri; a további teendők elintézését a 24 tagból álló állandó végrehajtó bizottság feladatává tette. Ugyanegy időben tartották a szerbek s a dissidensek külön gyűlésüket a színház termében. Mintegy másfélszázan voltak jelen, köztük 30—40 nem szerbajkú is, »jelöltjük programmal. Hadzsits Antal, aki először mint mérsékelt ellenzéki, végmegállapodásban pedig mint pártonkívüli lépett fel, tényleg, mint eddig is, a nemzetiségi párthoz fog tartozni. A szerbek azzal iparkodnak zavart előidézni, hogy helybelinek felléptetését hangsúlyozzák. A józan polgárság teljesen nyugodt, méltóságos magatartást tanúsít, csak néhány elégedetlen iparkodik sikertelenül azon, hogy a választók békés egyesítését megzavarja. W Táviratok. Cannes, febr. 22. Rainer főherczeg és Mária Karolina főherczegnő tegnap ideérkeztek. Bécs, febr. 22. Kálnoky gróf közös külügyminiszter ma délben fogadta Lahováry Sándor és Dukas román megbízottakat, kik a vasuti csatlakozás iránti egyezség miatt vannak itt. A tegnapi első értekezleten az iszakani-i és bordar jeni-i csatlakozás iránt megállapodás jött létre. A tárgyalásokat holnap folytatják és itt valószinüleg csütörtökön befejezik, aztán Budapesten kezdik meg a tárgyalásokat. Labováryt ma Reuss herczeg is kihallgatáson fogadta, mely egy óráig tartott. Berlin, febr. 22. A »Nordd. Alig. Ztg.« a következőket írja : Mély sajnálkozással értesülünk, hogy az újszülött herczeg egészségi állapota a legutóbbi napokban sok gondot adott ő felségeiknek. Berlin, febr. 22. A legifjabb császári herczeg egészségi állapota tegnap este óta tetemesen javult és most már nem ad aggodalomra okot. Páris, febr. 22. A régebben feloszlatott hazafias liga volt tagjai tegnap gyűlést tartottak, melyen Deroulede tiltakozott az ellen,hogy franczia művészek részt vegyenek a berlini kiállításon. Deroulede ezután Strasszburg szobrához ment és ennek talapzatára zászlókat tett le. Tunis, febr. 22. A »Grad Zagreb« nevű osztrák-magyar három árbocos hajó, mely Fiuméból fát szállított Algierba, tegnapelőtt hajótörést szenvedett a tuniszi partokon Kelibia és a Cap Bon között. A hajó teljesen elpusztult, de a legénység megmenekült. Washington, febr. 22. Egy brigg, mely a déli tengerről San Franciscóba érkezett, azt a hírt hozta, hogy a »Chapelain« és a »Volage< franczia czirkálóhajók Raiatea szigetén, mely a Társaság-szigetekhez tartozik, több falut bombázás alá vettek és katonaságot szállítottak partra, mely több benszülött törzset meghódított. A hegyvidéken lakó törzsek nem hódoltak meg. Washington, febr. 22. Az elhunyt Windom pénzügyminiszter helyébe Forster Károlyt, Ohio volt kormányzóját nevezték ki pénzügyminiszterré. Buenos Ayres, febr. 22. Mendozába mintegy 200 chilei menekült érkezett, kik azt beszélik, hogy a lázadók Urizza tábornok vezérlete alatt elfoglalták Pisagua, Iquique, Antofogasta és Chanaral városokat. E hírt másfelől is megerősítik. Pétervár, febr. 22. A szibériai vasút terveit már bemutatták a közlekedési minisztériumnak és legközelebb a birodalmi tanács elé terjesztik jóváhagyás és a költségek engedélyezése végett. Déva, febr. 22. A hunyadmegyei románok, Mihu ügyvéd elnöklete alatt tegnap értekezletet tartottak Szászvároson. A gyűlésen vásárra bejött falusiak, ügyvédek, papok, tanítók vettek részt; lehettek körülbelül négyszázan. Képviselve volt Déva és Maros-Ilye vidéke is. Az elnöki megnyitó után Tindu ügyvéd hevesen kelt ki a kisdedóvó törvény tendenciája ellen, mely, szerinte, a magyar nyelv kedvéért lehetetlenné teszi, hogy a gyermekek zsenge korukban alaposan megtanulhassák az oláh nyelvet. A gyűlés egyhangúlag tiltakozott Csáky Albin gróf miniszter kezdeményezése ellen és kimondta, hogy visszautasítja a tanfelügyelők beavatkozását. HÍREK. Február 22. A hivatalos lapból. Királyi adomány. A király,a királyné védnöksége alatt álló »első pesti bölcsöde egylet« részére száz forintot, a »budapesti első gyermekmenhely-egyesület« részére száz frtot, Lipta-Gerge község tűz károsultjainak fölsegelésére hatszáz forintot adományozott magánpénztárából Czimadományozás. A király a fiumei és magyarhorvát tengerparti kormányzóságnál alkalmazott Fésűs Béla osztálytanácsosnak, a miniszteri tanácsosi czimet és jelleget díjmentesen adományozta. Diplomatia: A király gróf Malinen Rudolf r. a. rendkívüli követnek és a meghatalmazott miniszternek állandó nyugalomba helyezését jóváhagyta és neki ezen alkalomból, sok évi kötelességhű működése elismeréséül, megelégedését kifejezte. Közegészségügyi tanács. A belügyminiszter az orsz. közegészségi tanács rendkívüli tagjává: dr. Raisz Gedeont, Zemplén vármegye tiszteletbeli tiszti- és a nagymihályi közkórház igazgató-főorvosát nevezte ki. Érdemrend-adományozás. A király, Grófi János felbárt községi bírónak, hosszú szolgálata közben szerzett érdemei elismeréséül az arany érdemkeresztet adományozta. Áthelyezés: A király, Sipos László győrszentmártoni járásbirónak törvényszéki bírói minőségben a győri törvényszékhez és Mráz János kisvárdai albirónak hason minőségben a nyíregyházai járásbírósághoz kért áthelyeztetését megengedte. Kinevezés: A király Huszár József nagyszombati járásbirósági albirót a trencséni, Kazinczy Lajos szegedi járásbirósági albirót a kecskeméti és dr. Magay Sándor kunszentmártoni járásbirósági albirót a szabadkai törvényszékhez birákká, továbbá Wouvermans Ferencz nyíregyházai törvényszéki jegyzőt a kisvárdai, Kovách Gusztáv nagykikindai törvényszéki aljegyzőt a nagyszentmiklósi és Kérészy Lajos fehértemplomi törvényszéki aljegyzőt a verseczi járásbírósághoz albirákká kinevezte. — A kereskedelemügyi m. kir. miniszter : Sztupka Antal posta- és távirdaigazgatót, az újonnan szervezett »Országos posta- és távirdagazdászati hivatal«. Pircz Ottó posta- és távirdatitkárt a »Távírda-szelvények központi raktára«, Busffy Korlát posta- és távirdatitkárt a »Postaszerelvények központi raktára«, Is 6 Pál posta- és távirda-főtisztet pedig a »Posta- és távirda-nyomtatványok központi raktára« vezetésével bízta meg, és az országos posta- és távirdagazdászati hivatal vezetője mellé szervezett szakbizottságba Vater József posta- és távirdafőmérnököt, Steindl József posta- és távirdaszámvizsgálót és Botár János posta- és távirdafőtisztet rendelte ki. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter , Javorik János pancsovai állami főgymnasiumi, dr. Pruzsinszky János budapesti VII. kerületi állami főgymnasiumi, és dr. Zlinszky Aladár zombori állami főgymnasiumi helyettes tanárokat, ugyanezen tanintézetekhez végleges rendes tanárokká. Bobok Karola pozsonyi állami felsőbb leányiskolai segédtanítónőt ugyanezen intézethez benlakó rendes tanítónővé, végleges minőségben nevezte ki. — A m. kir. belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök, a fővárosi m. kir. állami rendőrségi toloncz- és rabkórházi orvosi állásra dr. Boytia József kerületi rendőrorvost, kerületi rendőrorvossá pedig dr. Geyer József orvostudort nevezte ki. A honvédelmi miniszter, Gulden Ferencz fordító díjnokot horvát fordítóvá nevezte ki. A karánsebesi kir. törvényszék Seiberth József orsovai tiszteletbeli főszolgabírót, román nyelvről magyar nyelvre teljesítendő fordításokra hites tolmácscsá nevezte ki. A dévai pénzügyigazgatóság: Szabolovits János dévai adóhivatali gyakornokot, ideiglenes minőségben a kőrösbányai adóhivatalhoz VI. oszt. adótisztté nevezte ki. Pályázat egyetemi tanszékre. A budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karánál a pénzügytan és pénzügyi jog újólag rendszeresitett tanszékére, — melylyel, ha nyilvános rendes tanár fog kineveztetni, évi 3000 frt fizetés és 600 frt lakpénz, szabályszerű tandíjjutalék és 300 frt ötödéves korpótlék ; ha pedig nyilvános rendkívüli tanár fog kineveztetni, évi 2000 frt fizetés, 400 frt lakpénz, szabályszerű tandíjjutalék és 200 frt ötödéves korpótlék van egybekötve, pályázat hirdettetik. A pályázók kötelesek keresztlevelükkel, illetve anyakönyvi kivonattal, továbbá tudományukat és tanári képességüket igazoló okmányaikkal és életrajzi vázlattal fölszerelt kérvényeiket, és pedig, ha jelenleg már alkalmazásban vannak, illetékes hatóságok útján, ellenkező esetben pedig közvetlenül a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karának dékáni hivatalánál f. évi márczius hó 15-éig benyújtani. Ügyvédi kamara. A máramaros-szigeti ügyvédi kamaránál dr. Korányi Gyula és dr. Berger Salamon máramaros-szigeti lakosok a kamara lajstromába felvétettek; ellenben dr. Kelemen Jakab a kamara területéről, illetve Beregszászból Varannóra történt elköltözködése folytán a kamara lajstromából kitörültetett, továbbá, hogy Naményi István ügyvéd lakását Beregszászból Hetyen község határában fekvő nagyszegtanyai birtokára tette át. — A várpalota környékén ma élénk sürgés-forgás volt. Nagy vasárnapi közönség gyűlt össze a temlomba s nézte az őrség felvonulását, a Szent Zsigmondi kápolnájában is több istentisztelet velt. Reggel 7 órakor Holdházy apát s 8 órakor Vézinger Károly várpalotai plébános misézett s ez utóbbi misén jelen volt a király is. Délelőtt 10 órakor a királyné ő felsége részére dr. Bart Iván káplán mondott csöndes misét. Egy órával később Récsey Viktor pannonhalmi benezés, énekes-misét tartott; az istentiszteleten jelen volt Klotild főherczegnő leányával Mária Dorottya főherczegnővel s József Ágost és László főherczegekkel. Templom után a főherczegi családot a királyné fogadta. A király ma délután 2 óra 15 perczkor vadászatra Isaszegbre rándult, honnan még ma este 7 órakor visszatért a fővárosba. Holnap, hétfőn délelőtt 10 órakor ő felsége általános kihallgatást ad. Este 6 órakor a márványteremben lesz az első női udvari ebéd, melyre 46 főúri hölgy hivatalos. — Személyi kir. Szőgyény miniszter, a B.C. értesülése szerint, ma reggel több napi tartózkodásra ide érkezett. — Ebéd a miniszterelnöknél. Szapáry Gyula gróf miniszterelnök ma ebédet adott, melyen a következők vettek részt: Hohenlohe Constantin herczeg első főudvarmester, Nopcsa Ferencz báró a királyné főudvarmestere, Festetits Mária grófnő, a királyné udvarhölgye, Orczy Thekla bárónő, Erdődy István gróf főlovászmester, Szőgyény Manich László ő felsége személye körüli miniszter, Hunyady Imre gróf v. b. 1 1., Cebrián László gr. és Mikes Miklós gr. — Jókai és Szeged. Mint a szegedi lapokban olvassuk, a szegedi jótékony nőegylet által e hó 25-ére hirdetett estély elmarad, miután Jókai Mór, akinek fölolvasása képezte volna az estély fénypontját, akadályozva van a Szegedre jövetelben. — Tanári kinevezés. A király, Radoss Gusztáv mennyiségtani repetitort és magántanárt, a József-műegyetemen megüresedett mennyiségtani tanszékre nyilvános rendkívüli tanárrá a rendszeresített illetményekkel kinevezte. — Német dolgok. Az államügyészség vádat emelt a félhivatalos conservativ-antisemita »Deutsches Tagblatt« ellen, mert ez a lap nyilvánosan erőszakosságra szólított fel Richter Jenő ellen. Az idézett lapban ugyanis egy költemény jelent meg, melyben többek közt ez a passus is előfordul: »Hol van az az ököl, mely ezt az embert lesújtja ?« Ez az eset nagy feltűnést kelt, mert első ízben történik, hogy az államügyészség a szabadelvű Richternek pártját fogja. Maga Richter nem tett följelentést az antisemita lap ellen; a vádindítvány tisztán az államügyészség kezdeményezéséből tétetett meg. Azelőtt a kartellpártok »nemzeti” előjoga volt, minden mérték nélkül dühöngeni a szabadelvűek ellen. A császár legutóbbi beszéde még mindig élénk megbeszélés tárgyát képezi parlamenti körökben. A császár beszédének éle leginkább azok ellen irányult, kik azt a hírt terjesztik, miszerint a nép közt kedvezőtlen hangulat uralkodik amiatt, mert a császári politika egészen más irányt vesz, mint Bismarck alatt. — A Szent-István társulat és a lipótvárosi bazilika czim alatt Toldy László a következő levelet intézte a »B. H.«-hoz. A »Budapesti Hírlap« február 13-iki számában Spinoza egy érdekes kis közleményben constatálja, hogy a Szent-István-társulat még 1859-ben felajánlotta Pest városának, hogy a lipótvárosi bazilikában egy, szent István király tiszteletére emelendő oltár költségeiről gondoskodni fog. A társulat hivatalos átiratát a feledés pora fedi a főváros leltárának valamelyik palczán« mondja a közlemény írója. E sorok felkeltették figyelmemet, utána néztem a dolognak és constatálhatom, hogy Spinoza úrnak mindenben igaza van, még abban is, hogy az érdekes ajánlat bizony a feledés esetében maradt volna az ő felszólalása nélkül. A dolog ugyanis úgy történt, hogy Pest városának akkori tanácsa udvariasai), ékes német stílusban, örvendetes tudomásul vette ugyan az ajánlatot és ugyancsak német levélben megköszönte azt a társulatnak s egy másik, szintén német levélben értesité az ajánlatról a lipótvárosi plébánost, de magát az iratot minden további utasítás nélkül a levéltárba tette, ami egy jelentőségű az elintézéssel. Spinoza úr tehát jó dolgot végzett, amikor ez ajánlatra felhívta figyelmünket s én érdekesnek találom azt, szószerinti szövegében közölnn: Nemes Tanács! A Szent-István-társulat egyik lényeges feladatául a katholikus hitélet nemesítését és szilárdítását tűzvén ki, a legbensőbb rokonindulattal üdvözlő a magasztos eszmét, melyből kiindulva a Nemes Tanács, a lipótvárosi bazilikát építtetni s az Isten dicsőítésére szánt ezen monumentális vállalat által egyszersmind hazánk fővárosának újabb fényt kölcsönözni elhatározó. Csekély tehetsége szerint eddig is igyekezett a társulat e tetemes költségeket igénylő építkezést, részint saját hozzájárultával, részint a közönség buzdítása által támogatni ; azon örvendetes körülmény azonban, hogy f. é. november havában a magyar katholikus egyház feje, fő magasságú és fő tisztelendő herczeg Scitovszky János esztergomi bíboros érsek, Magyarország primása, papi pályájának félszázados évnapját ünnepli, azon határozatra bírta a Szent-István-Társulatot, hogy a szeretett egyházfejedelem iránt viseltető szeretetének s hódolatának s a nevezett félszázados ünnepnek maradandó emlékét oly módon biztosítsa, mely egyszersmind a lipótvárosi bazilika díszét emelje. E végre a Szent-István-társulat, egyhangú határozattal azon végzést hozta, miszerint az érintett bazilikában az oltárok egyikének emelését magára vállalja , azt szent István első apostoli magyar király tiszteletére szentelvén, az arra megkivántató költségeket önkéntes adományok által gyámolitva, saját gondoskodása által fedezendő. Midőn tehát a nemes tanácsot a társulat nevében ez ajánlatnak hazafiui szives fogadására felkérem, egyszersmind azért esedezem, miszerint ez ajánlatot jegyzékbe venni, a bazilika belső elrendezésében alkalmazni s ezen oltárnak a tárgyhoz méltó kitűnő helyet kijelölni kegyesen méltóztassék. Igaz tisztelettel maradván a nemes Várostanács alázatos szolgája, Danielik János m. k., kanonok és társulati alelnök. Pest, April 12. 1856.« — Megkeresvén és megtalálván ezen átiratot, rögtön bemutattam azt a főváros tanácsának s igy remélhetőleg az ügy kellő kerékvágásba zökkenvén, meg fognak tétetni azon szükséges lépések, melyek a lipótvárosi bazilikának belső részében díszére fognak szolgálni. — Acsinov, a »szabad kozák.« Acsinov, az abyssiniai kozák-pucs nevetséges hőse most a legérdekesebb férfiú Parisban. Adam asszony, minden sourja alkalmával büszkén mutogatja az ő külön kozákját, aranytól csillogó fantasztikus egyenruhájában, mit valószinüleg maga komponált össze, a franczia főváros petyhüdt idegü hölgyei pedig sóvárgó pillantásaikkal majd elnyelik a széles vállú, tagadhatatlanul deli oroszt. Mint most kisült, a hetman már két hónapja tartózkodik Parisban Sztyepanov álnév alatt, mint moszkvai kereskedő, aki ártatlan dolgokban utazik, Adam asszony kívánságára rejtőzött az incognito leple alá, aki azt akarta, hogy Parisban létezéséről a »Nouvelle Revue« útján, az ő szalonja révén értesüljön a franczia politikai és társadalmi világ. Acsinov ismét Abyssiniába szándékozik menni, annyi emberrel és fegyverrel, hogy újabb vállalata ne dőljön dugába. Abyssiniában kozák gyarmatot akar létesíteni, mely — szerinte — nemcsak Oroszországnak, de Francziaországnak is nagy szolgálatokat fog tenni. — Szerencsétlenségek. Egy ágyú szétrobbanása. Saint Michel szigetén, Francziaországban, a lőgyakorlatok alkalmával egy ágyú szétrobbant. A sziget parancsnoka és két tüzér súlyos sérülést szenvedett. — Vasúti catastropha. Oroszországban Breszt-Litevszki mellett, rossz váltóállítás folytán két személyvonat összeütközött. A fütő azonnal meghalt, több utas pedig súlyosan megsebesült. Hét kocsi darabokra tört. — Halál a síneken. Fiuméban f. hó 20-án délben a gőzmozdony összetört egy pénzügyőrt a pályaudvaron, aki állítólag szándékosan vetette magát a gép elé. A vizsgálat feladata kideríteni a valót. — A vörheny. Fiuméban az állami elemi és felsőbb leányiskolát becsukták, mert az illető bérházban, ahol az iskola el van helyezve, vörheny eset fordult elő a lakók gyermekei között . Dynamit robbanás az utczán. Azok a gyermekek, kik tegnap Pozsony város egyik utczáján a véletlenül elsült dynamit töltény által megsebesültek: testvérek, s egy Giermayer nevű szegény munkás bér fiai. A rendőrség daczára a szorgos kutatásnak, ez ideig nem tudott nyomára jönni, hogy a veszedelmes robbanó anyag miként jutott az utczára. — Szenzácziós válópör. A londoni »Freeman’s Journal« szerint nemsokára ismét szenzácziós válópör fogja foglalkoztatni a törvényszéket, amelybe több parlamenti tag is bele van bonyolítva. (— Egy kastély. Eperjesről írják a »Budapest«-nek a következőket: Teleki László gróf tulajdonát képező Paget-kastély e hó 18-án este negyed 6 órakor kigyulladt. A tüzet a tűzoltók csak a legnagyobb erőfeszitéssel bírták fél 9-re lokalizálni. A kastély fedele fele részben leégett s a ruhaterem padozata beszakadt. Miután tömérdek ruha elégett, a kár 5—6000 forintra rúg. Különben úgy a kastély, mint az összes bútorzat biztosítva volt. A tűzoltók közül többen kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek. — Farkasok által fölfalt pópa. Verbászról írják a »Délm. Lapok«-nak, hogy a szent-tamási gör. kel. lelkészt, a Verbászról Kulára vezető uton egy farkascsorda megtámadta és fölfalta. A szerencsétlenül járt lelkész Kulára utazott volt, hogy egy haldoklónak megadja a halotti szentségeket. Azután a lovak megérezték a farkasok szagát és erősen futottak; e közben a pópa kibukott a szánból; a farkas-csorda megtámadta és a szó szoros értelmében széttépte. A kocsi,aki megmenekült, Kusán elbeszélte az esetet, mire fegyveres emberek mentek ki a helyszínére, hol csulpán a pópa fejét és egyik lábát találták meg; a többi testrészeket elvitték a farkasok. A szerencsétlen papa özvegyet és négy árvát hagyott hátra. — Párbaj. Véres kimenetelű párbajról tudósítanak Kézdi-Vásárhelyről. A párbaj pár nap előtt H. honvédtiszt és S. vasúti mérnök közt folyt le Tornyán. H. két súlyos vágást kapott jobb vállán és alsó karján, míg S. sértetlenül maradt. A sebesült honi védtiszt állapota, daczára az orvosi segélynek és gondos ápolásnak, aggasztó. A párbaj okáról különféle verziók keringenek, annyi bizonyos hogy a viadalt az ellenfelek közt heves összeszólalkozás előzte meg. A részegség áldozata, Győry Gergely 25 évesl asztalos-legény, ma reggel ittas fővel a külső kerepesi utcni az arra robogó czinkotai vasútra akart fölszállni. De melészségét drágán fizette meg. A vonatról oly szerencsétlenül esett le, hogy lábain a kocsik keresztül mentek. Egyik lábát térden alul lemetszették, másik lábát meg teljesen összezúzták. A mentők bevitték a Rókus-kórházba, hol most élet-halál között lebeg. Halálozás: Bylandt-Rheidt gr. halálához. A király, Paar Ede gróf altábornagy főhadsegéd által részvététt fejeztette ki Bylandt gr. családjánál a haláleset fölött . Albrecht és Vilmos főherczegek tegnap délután személyesen jelentek meg a ravatalnál. ’Fejérváry br. honvédelmi miniszter szintén részvétiratott küldött. A temetés holnap délután két órakor lesz. Mihálovics bíboros-érsek halálát a gyászoló rokonok a következő jelentésben tudatják: Mihálovics Miksa, János, Francziska özv. Szöllösy és Erzsébet özv. Termasits, úgy saját mint a számos rokon nevében is fájdalomteli szivvel tudatják főmagasságu Mihálovits József, a róm. kath. anyaszentegyház bibornoka, zágrábi érsek, topuskoi apát, Berzencze vármegye örökös főispánja, ő felsége valóságos belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagykeresztese, hittudor, a »szent-Jeromos« horvát irodalmi társaság védnöke, a magyar történelmi társaság tagja, Zágráb, Temesvár és Varasd sz. kir. városok díszpolgára, aranymisés és áldozárnak folyó évi február hó 19-én reggeli fél 4 órakor hosszas szenvedés után életének 78-dik, áldozárságának 55-dik és érsekségének 21-dik évében, a pápa őszentségének apostoli áldása és a halotti szentségek alázatos felvétele után történt gyászos elhunytak A megboldogult hült tetemei folyó évi febr. hó 24-én d. e. 9 órakor tétetnek le az engesztelő szentmise megtartása után a székesegyház sírboltjába örök nyugalomra. Az ünnepélyes szentmise áldozat folyó évi ápril hó 22-én fog a zágrábi székesegyházban az egek urának bemutattatok Inárcsi Farkas László, nagykőrösi városi és megyei bizottsági tag, ki a város társadalmi életében jelentős szerepet vitt, meghalt; halála általános részvétet idézett elő. A boldogult, ki özvegyén kívül két kiskorú fiút hagyott maga után s kiben Farkas Elek volt országgyűlési képviselő testvérét gyászolja, az 1848—49-diki szabadságharczban huszár-főhadnagy volt s igen ifjú kora daczára sok jelét adta hősies bátorságának. Schön Lajos Hontvármegye főmérnöke, Budapestre utaztában Esztergom-Nánán szivhüdésben hirtelen elhunyt. Tetemét Párkányban beszentelte a kövesdi plébános, azután elszállították Ipolyságra. Színház és művészet — Az operában nagy buzgalommal folynak Szabados »Viola« czimü ballétjének próbái, melyeken Zichy Géza gróf intendáns nemcsak jelen van, de maga is tevékeny részt vesz a vezetésben és betanításban, úgy a zenei mint a mimikai részt illetőleg. Ifjabb hírek szerint kilátásban van, hogy király ő felsége közelebbről ismét elmegy az operába egy előadásra, melyen Bianchi Bianca valamelyik dalműből magándalt fog előadni, ezenkívül a »Csár« dás« czimü ballétnek harmadik felvonása és a »paraszt becsület« kerül színre. — Mozart-cyclus. A vigadó kistermében ma délután 3 órakor válogatott, előkelő közönség gyűlt egybe, mely a széksorokat teljesen megtöltötte. Ma tartotta Aggházy Károly, a jeles művész-tanár a Mozart-cyclusban első matinéeját Rédly Berta k. a. és Bellovics Imre karnagy közreműködésével. A matinéé mindössze három számból állt, természetesen mind a három a nagy Mozart remeke. Aggházy úgy az első (A-dúr concert, Allegro, Andante, Presto 1786-ból), mint a harmadik számot (C moll zongoraverseny, Allegro, Larghetto, Allegretto, szintén 1786-ból) igen nemes fölfogással . Bulowra minden tekintetben nagyon emlékeztető külső modorral és technicával, de természetesen jóval kevesebb idegességgel játszotta. Mind a két számmal, de különösen a C-mollal viharos tapsot aratott, amelyből jó rész a hangversenyző szerzette szép cadentiákra esik. A második szám Mozart »Titus«-ának és a »Cosi fan tutti«-nek egy-egy áriájából állt volna, de Rédly k.a. a zenekedvelők egyletének növendéke csak az elsőt énekelte el értelmesen, de nem mindig tiszta intonatióval. Középhangjai legszebbek. A zenekart, tekintve hogy jórészt a zenekedvelők egyletének növendékeiből, igen fiatal növendékeiből állt, teljes elismerés illeti. A mai matinéé után ítélve, a többinek sikere fényesen biztosítva van. A 2-dik matinéén, mely márczius 8-án d. u. 3 órakor lesz, Hubay Jenő is közre fog működni. — Szatmáryné asszony, a nemzeti színház tiszteletbeli tagja, mielőtt a színpadtól végképen visszavonulna, néhány városban, még fellép, hogy ily formán bucsút mondjon az ország közönségének, mely őt hosszú, fényes színészi pályáján támogatta. E vendégszereplését Kecskeméten kezdi meg. Fellép »A nők az alkotmányban«, »A toloccz« és »A mama« czimü darabokban. — Reményi Ede a vidéken. Egerből írják lapunknak e hó 21-dikéről: »Reményi Ede hírneves hazánkfia, vidéki hangversenyei megkezdése czéljából, ma délben közénk érkezett, mondhatjuk, hogy hazajött, ide vonzotta őt a múlt édes emléke, ahol boldogemlékű Pyrker László érsek felfedezvén benne a szunnyadó művészetet, pártfogásával alapját vetette