Nemzet, 1891. április (10. évfolyam, 3084-3113. szám)

1891-04-24 / 3107. szám

dékot adtak. Ha holnap el nem küldi a 16 fran­kot, mely egy családot menthetne meg a kétség­beeséstől, akkor . . . « De az álszegények mégis tűrhetőbbek, mint az álgazdagok. Élt Párisban egy munkásház-építő, aki — a közbeszéd szerint — minden vagyonát arra áldozta, hogy olcsó lakást adjon a munkásoknak. Elég ügyetlen volt e házakat megmu­tatni Jules Simonnak, amikor miniszter volt. De Jules Simonnal némileg megjárta, mert a miniszter alapo­san utána járt a dolognak, s kisütötte, hogy ez az ember, aki mindenét a szegényekért áldozza, házai után tizenkét százalék jövedelmet húz. S ez az ember rendjelet kért tőle, »csak példaadás kedvéért, mert ő a rendjelre nem sokat ad.« Vannak azután olyan jótevők, kik csak bizonyos szegényeknek s min­dig csakis ezeknek adnak, ezeken kívül nem indul meg szivük a legnagyobb nyomor láttára. Ezek a rö­vidlátó jó emberek, a jótékonyság jakobinusai és hegypártiai. Vannak továbbá osztályozó jótevők, kü­lönösen a börtönökben; némelyek csakis a tolvajok, mások csakis a gyilkosok iránt érdeklődnek. Mások ismét a prostituáltak iránt viseltetnek kizárólagos rokonszenvet. Marivaux beszéli a következő ese­tet : Egy fiatal leánynak, ki­­ nagy nyomorba jutott, csak az öngyilkosság és a gyalázat közt volt választása. Elment egy zárda-jellegű szere­­tetház elöljárójához s fölvételét kéri. Az elöljáró szívesen fölvette a nagyon szép és nagyon érdekes leányt, a nélkül, hogy kérdezte volna a világtól való elvonulásának okát. Végre azonban megkérdezte, hogy talán ezért, vagy azért. ... A leány indignálódik s oly erélyesen kel ki minden gyanúsítás ellen, hogy az elöljáró teljesen meg van győződve tisztaságáról. »Ön becsületes, kedves gyermekem ? Ily körülmények közt nem tehetek önért semmit. De ne veszítse el bátorságát, előbb-utóbb vissza fog ide térni, amikor majd fölvételét nem fogja semmi sem megakadályozni s akkor szerencsés leszek, ha önnek helyet adhatok.« — A nők szavazati joga Angliában. Londonból jelentik, hogy az angol parlament május 13-án tár­gyalja második olvasásban a hölgyek politikai szava­zati jogáról szóló törvényjavaslatot, melyet azonban nem a kormány, hanem egy képviselő nyújtott be. A mozgalmat Fawcett, Goldschmied, Davies Anna, Blackburn Helen asszonyok vezetik és ugyancsak ők eszközölték ki a határnapot a második olvasásra. — Bolondgombák Magyarországról. Az orsz. középiskolai tanáregyesület második szakosztályában Brozik Károly dr. előadást tartott, az egyesületnek másfél év előtti megbízatása értelmében, a külföldi geográfiai tankönyvekről különösen abból a szem­pontból, hogy hazánk geográfiai és közjogi állapotát minő színben tüntetik föl. Foglalkozott a legelterjed­tebb franczia és német geográfiai könyvekkel, minő Seidlitz, Kirchhoff stb. Konstatálta, hogy hazánkról igen sok téves dolgot tanítanak a külföldön. Váro­saink nevei németek, egyik érseki székhelye hazánk­nak Prága, Fiume Horvátországhoz tartozik, a ha­tárőrvidék fennáll, az esztergomi érsek székhelye Po­zsony, a Dráva választja el Ausztriát Törökországtól Egy könyvben az van, hogy amint a Duna Pestet el­hagyja, mocsaras és erdős helyre ér, amelyen olyan nép lakik, amely a pásztoréletet a földmivelés elé le­lyezi. Hazánk nyelve a latin, az a latin, amelyet a ro­mánok beszélnek. Kirchhoff könyvében azt mondja, hogy Erdélyben a magyarok kisbirtokosok és nagyon elszegényedtek, csak néhány városban laknak. Egy másik német »tudós« azt állítja, hogy a Tiszában annyi a hal, hogy csak kétharmadrész a víz, egyhar­­m­adrésze hal. Ezeknél még sokkal képtelenebb dol­gok is találkoznak egyik-másik tankönyvben.­­­ A szakosztály elhatározta, hogy lépéseket tesz a tények­nek külföldi tanügyi folyóiratokban való helyreál­lítására. — Hamis vádaskodó. A luczerni bünfenyitő törvényszék előtt jelenleg egy bünper folyik, mely szélesebb körökben fog érdeklődést kelteni. Még 1888. évben a luczerni kanton Dagmersellen község­ben napirenden voltak a gyújtogatások, daczára annak, hogy a községben önkéntes éjjeli őr-szolgála­tot léphettek életbe. Ezen kívül rágalmazó leveleket küldözgettek szét a lakosok között. A vizsgálat során bizonyos Müller kereskedő és családja ellen terhelő adatok merültek föl, melyeket tanukkal is megerősí­tettek, minek következtében Müllert gyújtogatás miatt fegyházra ítélték. Most, három év múlva egy új vizsgálóbíró perújítást indított és annak során kiderült, hogy Müller és családja teljesen ártatlan és a gyújtoga­tást bizonyos Bizanz nevű odavaló borbély neje kö­vette el. Ugyanis Bizanzné asszony a községi orvos és a Müller család iránt, eddig nem tudhatni miért, a legmélyebb gyűlölettel­­viselteti és el volt határozva, hogy őket tönkre teszi. Ördögi furfanggal koholta ki a vádakat a gyújtogatással vádolt Müller család ellen. Ő és rokonai szerződtették a hamis tanukat, kiknek vallomásai alapján az ártatlan Müllert fegyházra ítélték. — Izgalmas jelenet a pályaudvaron. Debre­­c­z­e­n­b­ő­l távírják lapunknak, hogy az ottani pálya­­udvarban ma délután" izgalmas jelenet folyt le. Ugyan­is Putnoki Mihályné falusi asszony a Budapestre induló vonat helyett a szatmári vonatra ült és tévedé­sét csak akkor vette észre, mikor a vonat elindult Erre torkaszakadtából kezdett kiabálni: »Állja­nak meg! Álljanak meg!« Természetesen a vonat nem állott mg, mire az asszony kétségbeesésében kinyitotta a kocsi ajtaját, a robogó vonatról leugrott és a mellette levő vágányra zuhant, melybe fejét belevágta. Vértől elborítva, eszméletlen állapotban, vitték a kórházba. A szélhüdés jelei is mutatkoznak rajta. — Eljegyzés: Dr. Rudnyánszky Béla fővárosi ügyvéd eljegyezte dr. Barta Béla Ítélőtáblás tanács elnök leányát, Julia kisasszonyt. — Egy franczia a hazafias ligáról. A párisi »Mercure de France« legújabb száma széles körben nagy föltűnést keltett czikket közöl Remy , de Gour­­mont, egy fiatal, tehetséges iró tollából. Érdekesnek tartjuk czikkéből, mely »A hazafiság, mint játék­szer« czím alatt jelent meg, a következőket közölni: »Előttem fekszik egyike azoknak a köteteknek, a me­lyeket heves vérü papok, vagy lelkészek írnak, hogy elforgassák a fiatalság fejét. Fölütöm s első lapjáról egy vén harczos arcra tekint rám; melle hamis csecsebecsék kirakata és karosszékében sóhajtva ül. Egy gyermek, odamutatva a falon függő elszászi dajka jellegzetes vakondfüleire, vigasztalja az öreget: »Ne sírj, nagyapó, vissza fogjuk mi azt szerezni!« Az embernek mindjárt eszébe jut — Dérouléde. Ő is mozgásba hozza a patriotizmusban megfogyatkozott agyvelejét s mialatt régi, tompa kardjával hadonáz, Francziaországnak, bár ez nem süket, a fülébe kiabálja: »Ne sírj, nagyanyó, vissza fogják neked adni a te szimbolisztikus dajkádat!« Ezután Gour­­mont azt fejtegeti, hogy több joggal lehet igényt tar­tani a franczia Belgiumra, vagy Canadára, amelyek sokkal francziábbak, mint a Rajna menti országok. »A kérdés nagyon egyszerű: Németország elvett Francziaországtól két tartományt, amelyeket ez viszont amattól vett el. Vissza akarjátok venni? Jó. Ebben az esetben induljunk azonnal a ha­tár felé! Nem mozdultok? Akkor hát hagyja­tok nekünk békét!« — Régebben — írja to­vább Gourmont — ezt a hosszú gyűlölséget a népek között nem ismerték. Ez új fajtája a hazafi­­ságnak. »Talán manapság bosszúszomjas állatok va­gyunk — elefántagyvelővel ? Az igazi neve ennek a hazafiságnak — hiúság; mi a czivilizáczió vagyunk, Németország a barbárság . . .« Emlékeztet arra, hogy franczia művészek, akik a tömegből emelkedtek ki, Németországban kedvezőbb fogadtatásra találtak, mint Francziaországban. Idéz erre nézve az ismeretes példákból többet, aztán így fejezi be érdekes czikkét: »Be fog következni talán az az idő, midőn minket a határra küldenek. Lelkesedés nélkül fogunk menni. Rajtunk fog múlni, hogy megölessük magunkat. És mi őszinte elkedvetlenedéssel fogjuk magunkat meg­öletni. »Mourir pour la Patrie!« Mások az emberek, más időket élünk. A fiatal embereket megfosztják vallásuktól, megfosztják minden eszménytől s azt hi­szik, hogy mohóságukban a patriotizmusra adják ma­gukat ? Nem, ez nagyon ostoba dolog volna s ők sok­kal műveltebbek is. Szóljunk világosan és röviden: Mi nem vagyunk hazafiak!« — Ez a maró gúny, még egy fiatal ember tollából is, bizonynyal fájni fog a Dérouléde-hiveknek. S ha Gourmont-t feltűnési visz­­ketegnél egyéb sem vezette volna e czikke megírásá­ban, mégis jellemző, hogy már akad a francziák kö­zött, aki ilyent mer írni. — Temetés rendőrökkel. Bozenben f. hó 21-én egy temetés alkalmából kínos jelenet folyt le, amely ismét annak a bizonyos Wieser József prépostnak köszönhető, akinek neve a Rudolf trónörökös halála­kor tanúsított viselkedéséről még élénk emlékezetben van. Idegen embert, aki református vallású volt, kel­lett eltemetni. Wieser a temetés előtt közvetlenül, mikor a gyászszertartás éppen megkezdendő volt, oda küldte Gruber nevű kooperátorát a halottas házhoz s azt üzente a református lelkésznek, hogy el ne merje temetni a halottat. Todt városi tanácsos már megelőzőleg értesült Wieser szándékáról s ezért ma­ga is megjelent a temetésen. Rövidesen aztán tudtára adta Grubennek, hogy a temetés föltétlenül meg fog történni. Hogy pedig az esetleges botránynak elejét vegye, a halottas házat rendőrökkel őriztette, gon­doskodott róla, hogy a temetést későbbi stádiumában se zavarhassák meg. Gruber, amikor a félreérthe­tetlen felelettel távo­­tt a halottas házból, az ajtónál még oda kiáltott a tanácsnoknak: »A tanács pedig okosan cselekednék, ha gondját inkább a pénztárakra fordítaná!« — Vezeklési nap Poroszországban. Az ó-porosz tartományokban ma volt a vezeklés és közima napja. Ennek következtében az ottani tőzsdék és vásárok szünetelnek. — Leégett gyár. A szlavonai Zsupanje község­ben ma éjjel leégett a Schwarcz Nándor budapesti gyáros tulajdonát képező mechanikai gyár, amely nem­régiben állami kedvezményt nyert. Az ösz­­szes berendezés és gépezet a lángok martaléka lett. Csupán a lakóházat és nagymennyiségű szerszámlát tudták megmenteni. A gyár biztosítva volt. — A lengyel alkotmány jubileuma. Az osztrák belügyminiszter elvetette Lemberg község tanácsának felfolyamodását, amelyben az a lengyel alkotmány száz éves jubileumát betiltó rendelet visszavoná­sát kérte. — Ismét elfogott kivándorlók. A rendőrség ma este a központi személypályaudvaron ismét tizenhat kivándorlót tartóztatott le, köztük négy férfit és hat gyermeket. Az elfogottaknál, kik verseczi földművelők, 2300 forintot találtak, többnyire dollárokban. Elő­adásuk szerint az »Red State Line« verseczi ügynöke, egyenként 40 forintot szedett be a kivándorlás köz­vetítéséért. Az elfogottakat holnap hazaszállítják. — Majális. A »Népnevelők budapesti egyesü­lete« május 27-én tavaszi kirándulást rendez Gödöl­lőre. A kirándulást 150 tagú bizottság rendezi. A je­­gyek ára 2 frt 50 kr, amibe az úti költségen kívül, a reggeli és ebéd is bele van értve. — Zsidóellenes zavargások. Korfuból jelen­tik, hogy az ottani zsidóellenes zavargásokban csak a görögök vettek részt. A nagy számú olasz kolónia teljesen nyugodt. A kormány a folyton erősbbödő za­vargások meggátlása végett erélyesebb rendszabá­lyokhoz folyamodott, hogy az ottani olaszok biztonsá­gát megoltalmazza. — Kirabolt adószedő. Triesztből jelentik, hogy Anconában az adószedőt gonosztevők megtámadták és 121,000 lira összeget elraboltak tőle. — Rövid hírek. Elitélt szerkesztő. Gothából jelentik, hogy Roshandt szerkesztőt Ferdi­­nánd fejedelem megsértése miatt, 9 havi fogságra ítél­ték. — Az erdélyi görög keleti román ér­seki egyházmegye gyűlése május 10-én tar­­tatik meg. — Fővárosi krónika. Letartóztatott vádló, Soltész János napszámos ma panaszt emelt a rendőrségnél, hogy Skeno Pál nevű társa 8 forintját ellopta. A vizsgálat folyamán azonban kiderült, hogy nem Skeno lopta meg Soltészt, hanem megfordítva. Munkás­mozgalmak. A nemzeti demokrata munkáspárt vezetősége mai ülésén bizottságot küldött ki, melyet a pártszer­vezkedés előkészítésével bíztak meg. Az ülés ki­mondta, hogy a szervezkedést minden áron keresztül viszik s esetleg országos egyletet alakítanak. Egyút­tal megállapították a munkaprogrammot, melynek főbb pontjai a következők: a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó miniszteri rendelet módosítása; a beteg­segélyezési törvény értelmében az eddigi betegsegélyző egyletek átalakítása, hogy a munkások az alakítandó munkás- vagy segéd­pénztárak tagjai legyenek; új iparfelügyelői intézmény létesítése stb. A bizottság felhívja m­adama munkásokat, akik helyzetük javítá­sát törvényes uton s hazafias szellemben kívánják elérni, hogy a párt vezetőségénél (VIII. stáczió-utcza 47. sz.) jelentkezzenek. London, ápr. 23. A scottdalei strikeolók megtámadták a rendőrhivatalnokokat, kik a munkásokat ki akarták utasítani a cocks társaság munkásházaiból. A rendőrhivatal­nokok kénytelenek voltak visszavonulni, de nemsokára segélycsapatokkal érkeztek vissza, de a nagyrészt magyarokból álló strikeolók ellenálltak. Egy leányt megöltek és számos embert, köz­tük a sheriffet is, megsebesítet­ték. Végül egy század katonaság szétverte a tömeget. Tegnap 4000 strikkoló tartott körmenetet. Jones szoczialista ez alka­lommal beszédet mondott, melyben felhívta a munkásokat, hogy kövessék a véres lobogót. Berlin,­pt. 23. A birodalmi gyűlés mai ülésén tárgyalták az ipar­novellához javasolt, de a bizottság részéről el nem fogadott határozatokat a szerződés­szegésre való kényszerítés és felhívás megbüntetését illetőleg Hammacher, aki a megbüntetés mellett szólt, hang­súlyozta, hogy a munkást a törvény tiszteletére kell tanítani. A béremelés és a legmesszebb menő enged­mények daczára, új strikeok ütöttek ki. A szocziál­­demokráczia csak azért óvja a munkásokat a strike­­tól, mert még nem érzi magát elég erősnek. Örvende­tes a bányászok nagy részének tiltakozása a párisi kongresszuson résztvett megbízottak magatartása és communisták sírjainak megkoszorúzása ellen. A birodalmi gyűlés az ipar­novellának a szerződéssze­gésre való kényszerítés és felhívás megbüntetéséről szóló czikkét 142 szavazattal 78 nemzeti liberális és konzervatív-párti szavazat ellenében elvetette.­­ A novella második olvasását ezzel befejezték. Bécs, ápr. 23. A május 1-én tartandó munkás­­gyűlésekben a következő határozati javaslatot fogják elfogadás végett előterjeszteni: 1. A mai gyűlés kö­veteli a munka védelmének kiterjesztését a 8 órai munkaidő megállapítása által; követeli az ipartör­vény tovább­fejlesztését és a kis iparnak abba való bevonását; továbbá a női és a gyermekmunka meg­szorítását ; 36 órai vasárnapi munkaszünet behozata­lát és a gyülekezési jog szabadságát. 2. A gyülekezés tiltakozik a nagy tömegeknek a politikai jogokból való kizáratása ellen és követeli az általános és köz­vetlen választási jog behozatalát. 3. A mai gyűlés kö­veteli a kivételes állapot megszüntetését. (M. É.) Brüsszel, ápr. 23. A »Patriote« czímű hírlap belga szénbányákban szerzett értesülések alapján, nem tartja valószínűnek, hogy átalános strike fog ki­törni. Essen, ápr. 23. A »Centrum« bánya strike-oló munkásainak vezetőit, Werselmannt és Heihoffot ma letartóztatták. Az igazgatóság felhívta a strike-olókat, hogy legkésőbb ápr. 27-ig álljanak munkába, külön­ben elbocsátottaknak tekintik őket. Essen, ápr. 23. A »Mária Anna« és »Stein­bach« bányában 1500, a »Centrum« bányában 1500 munkás és a »Bonifacius« bányában 50 ember strikeol. A »Hasenwinkel« bányában senki sem ál­lott munkába. A »Fröhliche Morgensonne« bányá­ban csak 121 ember, a »Friedlicher Nachbar« bá­nyában pedig 25 ember dolgozott. Pittsburg, ápr. 23. A felső-monongahelai bánya­munkások szám szerint 12.000-en, nem egyeztek bele, hogy május 1-ején a 8 órai munkaidő kikényszerítése végett, beszüntessék a munkát. Stockholm, ápr. 23. A tömeges strike kitörését a legutolsó pillanatban megakadályozták. A munká­sok újból munkába állottak és a bérkérdés eldönté­sét választott bíróságra bízták. (M. É.) Bochum, ápr. 23. A »Wanderheide«, »Eiberg«, »Friderike«, »Constantine« és »Engelfurt« bányák munkásai szintén strike-olnak. Bochum, ápr. 23. Ma reggel a »Herminenglück- Liborius« és »Prinz von Preusen« bányák személy­zete nem állott munkába. Halálozás: Páll János, magy. kir. államvasuti mérnök, e hó 21-én 36 éves korában elhunyt. Temetése ma dél­után 4 órakor ment végbe nagy részvét mellett, kő­bányai lakásáról. Idősb Mössmer József fővárosi vászonkereskedő hosszas szenvedés után meghalt. Mössmer József ál­talában tisztelt fővárosi polgár volt, ki a fővárosi kö­zönség rokonszenvét nagymérvben bívta. Üzlete fiára maradt, ki évek óta együtt­működött vele. Charles Dickens, a nagy regényíró egyetlen fia, ma Londonban meghalt. (Hírek folytatását lásd mellékletünkön.) Színház és művészet. Főúri hangverseny. — A miniszterelnöki palotában. — A magyar arisztokráczia s különösen az arisz­­tokráczia szép és fényes hölgyvilága mindig előljárt, ahol a jótékonyság gyakorlásáról volt szó s társa­dalmi vezérszerep­ét e téren mindig kiváló mértékben betöltötte. Legközelebb azonban nemcsak anyagi ál­dozatával vesz részt a főrangú világ a jótékonyság gyakorlásában, hanem művészeti munkájával is, a­mennyiben e hó 27-ikén a miniszterelnöki palotában a budai jótékony nőegyesület és a Mária Erzsébet menhely javára hangversenyt rendez. Arisztokrá­­cziánk legkiválóbb hölgy és férfi tagjai vesznek részt e jótékony mulatságban, amely bizonyára jelentékeny anyagi hasznot fog hajtani a jótékony czélra, de a mellett kiváló műélvezetekben fogja részesíteni a kö­zönséget. Különös érdeket és jelentőséget kölcsönöz a hangversenynek, hogy a jótékonyságnak ezt a ne­mes munkáját Magyarország miniszterelnöki palotá­jában végezik s az ünnepély védnökségét maga a mi­niszterelnök neje, gróf Szapáry Gyuláné vállalta el és a miniszterelnök családjának tagjai művészi já­tékukkal részt vesznek a hangversenyben. A mi­niszterelnök családja valóban szép példát szol­gáltat azzal arisztokrata családainknak, ame­lyek bizonyára követni fogják ezt a példát a nyomor enyhítésére meg fognak nyílni a főúri pa­loták termei. A hangverseny rendezésén első­sorban őrgróf Pallavicininé buzgólkodik, ki énekelni is fog a hangversenyen; kívüle még gróf Went­heim Frigyesné fog énekelni, Szapáry Arna, Zichy Margit és Ilona grófkisasszonyok zongoráz­nak, Szapáry Pál gróf czimbalmozik és Hu­ny­ady József gróf hegedülni fog. A rendkívül ér­dekesnek ígérkező hangverseny műsorát itt közöljük A miniszterelnöki palota dísztermében ápri­lió 27-én este fél 8 órakor tartandó jótékonyczélű hang­verseny műsora következő: 1. »Hármas« Schuberttől, előadják Szapáry Ilma grófnő, Grünfeld Vil­mos és Bürger Zsigmond. 2. a) »Gesänge des Hafners«, b) Tschajkovszkytól »Nur wer die Sehn­sucht kennt«, c) Zichy Géza gróf »Isten hozzád«, énekli Pallavicini őrgrófnő. 3. a) Wagner­ Liszt­­től »Isolde szerelmi halála«, b) Henselttől »Eroica Etude« zongorán előadja Zichy Margit grófnő 4. a) Wieniavszkytől »Legende«, b) Ralitól »Cava­tina« hegedűn játszó gróf Huny­ady József, zon­gorán kiséri Szapáry Ilma grófnő. 5. Beethoven dalcziklus: »A távollevő kedveshez« énekli T­a­­k­á­c­s Mihály. 6. Liszt 2-ik »Rapszódiája« zongorán négykézre, előadják Zichy Irma és Margit grófnők, I 7. »Népdalok« czimbalmon előadja Szapáry Pál gróf. — A m. kir. operaházban ma este szinrekerült Mascagni Péter melodrámája a »Parasztbecsület«, a melynek Santuzza szerepében Komáromi Ma­riska lépett fel. A vendégművésznő, kiben a közönség nemcsak ismerősét, hanem mindig szívesen látott régi kedveltjét is üdvözölte, tudvalevőleg huzamos­ ideig Párisban időzött, énekművészetének magasabb fokú kiképeztetése czéljából. Időközben sok kedvező hír jutott Párisból hozzánk a haladásról, a­melyet a kisasszony tett, a sikerekről, a­melyeket egyes alkal­makkor aratott, így nem csoda, ha reményteljes vá­rakozással néztünk mai első vendégszereplése elé. Reményünkben épenséggel nem csalódtunk. Üde, éles, erős hangja jelentékenyen hajlékonyabbá vált, és így képessé tette az erőteljes drámai színezésre. Nagy előnyére válik Komáromi Mariska kisasszonynak, hogy játéka, a­melyre mindig nagy súlyt helyezett, felette gondos és kifejező. A közönség nagy tetszéssel kísérte szerepének minden mozzanatát, nyílt jelenet­ben kétszer és a darab végén ismételten kitapsolta. A művésznő két gyönyörű csokorral jelent meg, a­mely­­lyel kortársai és tisztelői tüntették ki. A »Parasztbe­csület« után »A szevillai borbély«-t adták, a­mely­ben B­i­a­n­c­h i B. (Rosina) aratott nagyon megér­­demlett tapsokat. — Az operaház f. hó 25.-i szombati előadását meg fogja látogatni Károly Lajos főherczeg. — Ibsen a népszínházban töltötte a mai estét. Jeles vendégünk tiszteletére az igazgató »A piros bugyelláris«-t, ezt a tőről metszett magyarsági és még mindig élénk vonzerejű népszínművet adatta elő. Ibsen egyik földszinti páholyból nézte az előadást, lankadatlan figyelemmel a legelejétől egészen a vé­géig s a társaságában volt írókkal apróra elmagya­­ráztatta magának az egész darabot. Látható érdeklő­déssel szemlélte festői népviseletünket, amely — mi­ként vendéglátáskor szokása ez már a magyar ember­nek,ma különösen szemre való volt. Hasonló érdeklődés­sel nézte a színpadon sürgő-forgó, bokorugrós szok­­nyájú asszonynépet is. Hanem ehhez már nem kellett a tolmács kiváló vendégünknek, még kevésbbé a magyar nótához. A második felvonás közben Blahánét, aki ma különösen elemében volt, meglátogatta öltözőjé­ben, hogy elhalmozza elismerő szavakkal. Ibsennek ez a kis kirándulása különben érdekes intermezzo ke­retéül szolgált. Mindenek előtt az udvarias Evvát, aki tagjait eltiltotta a német nyelvtől, megszólította — németül. Azonképen Blaháné is kénytelen volt előhozakodni az ő aranyos német dialektusával, ami ismét nem utolsó élvezet. Az előadást különben telt ház nézt­e végig. — Ibsen Henrik a következő levelet intézte a Nemzet szerkesztőségéhez : »Tisztelt Szerkesztő Úr! Engedje meg, kérem, hogy ez után mondjak köszöne­tet azért a rendkívüli fogadtatásért, amelyben min­denfelől részesítettek. Azok a napok, amelyeket Bu­dapesten, az ifjúságom óta kedves és rokonszenves magyarok közt töltöttem, mindvégig felejthetlenek maradnak előttem. Annyi friss erőteljes előretörek­vést, annyi életet és munkát találtam itt, hogy azokat a benyomásokat, amelyeket magammal viszek, életem egnevezetesebbjei közé sorozom. Azt a kölcsönös türelmességet, amelyet itt a művészet és az eszmék terén tapasztaltam, Magyarország jövőjének biztosí­tékául tekintem. Legőszintébb köszönetem a kedves bdapestieknek, akik annyi fogékonyságot tanúsítot­tak irántam, annak a sok kedves és szép nőnek, akiket megismertem és azoknak, akik a távolban is megem­lékeztek rólam és nem utoljára, a legszivélyesebb kö­szünetem a tisztelt sajtónak. Szives üdvözlet minden­kinek. A viszontlátásra! Budapesten, 1891.ápril 23. Ibsen Henrik, s. k. — A népszínház előadásai holnaputántól, e hó 25-étől, szombattól kezdve, (amikor a »Miss Heliett kerül bemutatóra) nyolczadfél órakor kez­dődnek. — Vendégszereplés a vidéken. Jászai Mari ma este Kolozsvárra érkezett, a­hol Salamon Antal városi tanácsos üdvözölte. — A színijelentések metamorfózisa. Károlyi Lajos esz­tergomi színigazgató Érsekújvárra utazott, hogy enged­lye alapján a lóverseny alatt május elején néhány előadásra arénát béreljen. Magával vitte a színházi jelentéseket jó nagy paksamétában, mert biztosra vette a várost. Időközben azon­­ban a komáromi színtársulat kibérelte az érsekujvári arénát habár nem is volt a várostól külön engedélye az előadásokra. A komáromi direktor úgy gondolkodott, hogy talán mégis többet ér egy aréna konc­esszió nélkül, mint a konc­esszió aréna nélkül. Károlyi megérkezik Érsekújvárra s nagy örömmel ugrik ki a gőzkocsiból, mert beteg ürmökkel uta­zott, akik állomásokon keresztül szidták a dohányfüstös ka­bátokat. Hóna alá vágja a színi jelentések nagy csomagját s indul egyenesen a városba. A rendőrkapitány nagy dilem­mában van. Kiadta ugyan a hivatalos engedélyt Károlyinak, de ez elmulasztotta rögtön biztosítani a hozzávaló arénát is s igy nem vigasztalhatták egyébbel hivatalos részvétnél. De Károlyi be akarta bizonyítani, hogy ő már napokon keresz­tül készül az érsekujvári saisonra. a szerint intézkedett Esz­tergomban, sőt már a színházi jelentéseket is kinyomatta, mert biztosra vette a várost. Az érsekujváriak meg akartak győződni Károlyi előkészületeiről s kíváncsian várták a so­kat emlegetett szinijelentéseket. Gyorsan fölbontják a paksa­­métát, mohón kapnak feléje az összesereglett urak. De a következő pillanatban óriási derültség keletkezik. A csomag­ból nem szinijelentések, hanem harisnyák, miderek, hajtűk s különféle női toilette darabok potyognak ki. Károlyi meg van rémülve. Az érsekujváriak hangos hahotával oszladoz­nak. A csodálatos átváltozáson keresztül ment szinijelenté­sek titka azonban csakhamar kiderült. Károlyi az ideges utitársnők holmiját cserélte el. De a végzetes csere miatt azután cserében majd elvesztette Érsekújvárt, mert a furcsa szinijelentések láttára sokáig senki sem merte Károlyi elő­készületeit komolyan venni, míg új jelentéseket nem nyoma­tott, s azokkal az érsekúj­váriakat tökéletesen nem biztosította legkomolyabb szándékairól, anyagi haszonra nem számítván, a vadelárusításból befolyó összeget teljesen a vadbeküldőjének fizeti ki és igy tagjai számára biztosítja a vadaspiaczokon el­érhető legjobb árakat, e mellett nyerni fog vele a fo­gyasztó közönség is, mert a közvetítők magas nyere­ségei helyett csak mérsékelt bizományi és kezelési ju­talékok vétetvén számba, az árak mérséklése remél­hető. Nagyobb tenyésztőink tekintélyes része, kik ed­dig is erősen sínylették a vadüzlet mai pangását, már magukévá tették a szövetkezés eszméjét s eddig szá­mosan kötelezték magukat arra, hogy vadjukat csu­pán a szövetkezet utján fogják értékesíteni. Való­­színű­, sőt bizonyos tehát, hogy a szövetkezet hazai vadtenyésztőink és a vadászati ügy javára már leg­­közelebb megkezdi hasznos működését. Bécsi lóversenyek. Bécsből távirják mai kelet­tel . A bécsi tavaszi lóverseny-meeting kilenczedik napjának az eredménye következő volt: I. M­a­i­d e­n­­verseny (1000 frt és 200 frt 3. lovak, 1100 m.) Blaskovics B. sga­m. »B o t o­n d* nyakhoszszal biz- I tosan első, Mr. Béke p. m. »Zalán« második, 4 és fél hoszszal hátrább »Duchess of Gerolstein« har­madik, aztán »Bab­it«, »Contra«. Tot. 5:13. Helyre I­I. 25: 44, II. 25:73. — II. Yerbena-verseny. I (1000 frt és 200 frt, 3é és id. lovak. 2000 m.) gróf Hunyady Imre 3é p. m. »W­ellfis« küzdelem után egy hoszszal első, Harkányi Andor 3é p. m. »Hidalgo« második , hat hoszszal hátrább »Czimbalmos« harmadik, hátul »Hazafi«. Tot. 5:32. Helyre 25 :47 az elsőre, 25: 33 a másodikra. — III. B­á­l­­vány-Handicap. (3000 frt 3 é. és id. lovak 1800 m.) Blaskovics Bertalan 4 é. p. k. »Csalfa«, 1. h. könnyen 1-ső. Schindler László 3 é. sp. m. »Cross­bow« 2-dik; gr. Esterházy Móricz 4 é. sz. m. »Prado« 1 hoszszal 3-dik; aztán »Courage«, »Merész,« Vio­letta,« »Atyafi,« »Eretnek,« »Rabbi.« Total. 5:78. Helyre: 25: 92 I­sőre, 25: 72 a Il-dikra, 25:57 a Ill-dikra. — IV. Handicap. (1000 frt 3 é. és id. lovaknak 1000 m.) Br. Springer G. 3 é. sgn k. »Fifi«, 1 h. biztosan 1-ső; Mr. Remember 5 é. p. m. »Viktor« 2-ik, gr. Erdődy K. 6 é. sga m. »Swift« 3-dik 1 h. hátrább »Merlin« 4-ik, aztán »Mad­e«, »Orphan,« »Spiegelberg,« »Lauretta,« »Edelweiss«. Tot. 5:66. — Helyre: I. 25 :110. II. 25 : 125 III. 25:94.— V. Go­lia­th-ver­s­eny. (Eladóverseny: 2000 frt. 3 é. 1200 m.) Gr. Esterházy Móricz sga k. »Al­m­á­d­i« 8h­ h. biztosan első ; gr. Apponyi A. p. m. »Alfonz« második; 2 h. hátrább »Remus« harmadik, hátul »Podola«. Győztest 4650 frton a gr. Batthyány- Keczer szövetség vette meg. Tot. 5 : 47. — Helyre: 1.25:97. 11.25:33. — VI. Reichenau-gát­­verseny. (3000 frt. és 300 frt. 2400 m.) Hg. Auer­sperg F. 4é sg. m. »Lovelace« 5 h. nagyon köny­­nyen első; őrgróf Pallavicini B. 4é. p. m. »Sürgöny« második; 6 hosz. hátrább »Schönbrunn« harmadik, »Kate« utolsó. Tot.: 5:12. Helyre: 25:31 I., 25 : 31 II. — VII. April-akadályverseny. (1000 frt és 200 frt. Táv: 4800 m.) Gr. Esterházy Móricz 5é. p. k. »Pistache« föltartva 3 hoszszal első. Capt. George 5é. f. h. »Jago« második;»Szent- Gellért« elbukott. Tot.: 5 : 7. Helyre: 25 : 33 I., 25 : 34 II. Sport. Országos tornaverseny. A magyar ifjúság or­szágos tornaversenyére, amely a jövő hó folyamán lesz a műegyetemi hallgatók közül 19-en, az egyetemi polgárok közül azonban jóval többen jelentkeztek A közoktatásügyi minisztérium ezt örvendetes tudomá­sul vette s utasította a jelentkezőket, hogy az orszá­gos tornaverseny központi bizottságával együttesen állapítsák meg a résztvevős módozatait. Vad elárusító orsz. szövetkezet. Az »országos m. vadászati védegylet,« mely már eddig is figyelemre méltó tevékenységet fejtett ki a hazai vadászati érde­kek emelése körül, újabban ismét hasznos intézmény­nyel fogja előmozdítani a vadászközönség érdekeit. Az egyesület elnöksége ugyan­is már hosszú idő óta foglalkozik egy vadelárusító országos szövetkezet esz­méjével és ez irányban az előmunkálatok annyira ha­ladtak, hogy a szövetkezet már f. évi május hó 3-án d. e. fél 12 órakor meg fogja tartani alakuló gyűlését az egyesület budapesti fővárosi takarékpénztár helyi­ségében (Dorottya és Wurm­ utcza sarokház I. eme­let.) A szövetkezet az általa értékesítendő vad után csekély kezelési százalék leszámításával semminemű Tudomány és irodalom.­ ­ A magyar földrajzi társaság ma délután felol­vasó ülést tartott, Löwy Lajos elnöklete alatt. Az első előadó Kövesligethy Radó dr. volt, aki az újabb nézeteket foglalta össze a föld belsejéről. E szerint a hőelmélet eredményeinek felhasználása ah­hoz a feltevéshez vezet, hogy földünk belseje gáz­­nemű s hogy e gázállományú magra a folyós anyag, majd még a szilárd földkéreg következik. E föltevésnek, a szilárd vagy folyós mag föltételezésével szemben ama nagy előnye van, hogy a föld mostani állapotát is egyenes, könnyen áttekinthető összefüg­gésbe helyezi bolygónk tetszés szerinti más fejlődési állapotával, a­melyen a Kant-Laplace-féle kozmogo­­nikus hipothezis értelmében átment. Azután Ku­­zsinszky Bálint tartott fölolvasást Aquincum helyrajzáról. A Dunántúl a római korban kö­rülbelül épp oly népes volt városokban, mint jelen­­eg. A mai nagyobb városok helyén akkor is a leg­jelentékenyebb városok emelkedtek. Emléküket a leg­több helyen megőrizte a hagyomány. Ó­ Buda népe tulajdonképen csak az utolsó évtizedek óta tudja, hogy a helyet, amelyen a házai állanak, tizen­hatszáz év előtt Aquincumnak hívták. A tudo­mányban is csak a múlt század­ utolsó évtize­dei óta kétségtelen tény, hogy Ó-Buda azonos Aquincummal. Pedig Alsó-Pannonia fővárosa volt. Hadászati jelentőségének bizonyítéka az a négy hadi út, amely Aquincumban összefutott. A ka­tonaság a vörösvári völgy előtti síkságon épült táborban tartózkodott. Midőn később a rómaiak a Duna innenső partján is megvetették a lábu­kat, e tábor annyira vesztett fontosságából, hogy legföljebb kaszárnyául szolgálhatott. Homlokvonala előtt egész városrész épült, amelynek maradványait a jelenleg folyamatban levő ásatások fogják napfényre hozni. A város jelentékenyebb részeit ma Ó-Buda házsorai fedik, az tehát hozzáférhetetlen. Mégis a többnyire véletlenül napfényre került adatok elégsé­gesek arra, hogy az egykori város terjedelmét meg­határozhassák. Az amfiteátrumtól lenyúlt a­ város kö­rülbelül amaz utczáig, amely ma Újlakot Ó-Budától elválasztja.­­ A fölolvasást zajos tapssal fogadta a közönség, amelynek sorában számos hölgy s C­s­á­k­y Albin gróf miniszter s neje és leánya is jelen volt. Az »Egyetemes Közoktatásügyi Szemle« áprilisi füzete dr. J­a­n­c­s­ó Benedek szerkesztésében a kö­vetkező tartalommal jelent meg: Miről feledkezett a középiskolai törvény ? dr. Szigetvári Jánostól; a felsőbb leányiskolák reformja Hegedűs Páltól; né­hány szó a felsőbb leányiskolák reformja cz. czikkre b. Barkóczy-Dömök Antóniától; középiskolai re­formok viszonya a külföld hasonló törekvéseihez dr. Berghoffer Józseftől; észrevételek a gymnasium al­sóbb osztályainak magyar nyelvi tanításához, tekin­tettel a vegyes ajkú intézetekben Kun Ignácztól, vegyesek. — A bélyeg és illetékek iránti törvények és sza­bályok magyarázata czimü kézikönyvének második bővített kiadására Lasitz Pál a m. kir. pz. n. köz­­igazgatási bírósághoz beosztott p. ü. miniszteri titkár előzetes megrendelési felhívást hirdet, a­mely szerint a július hóban várható munka megrendelési ára 2 frt 50 kr, vászonkötésben 3 frt. A megrendelés vagy előfizetés szerzőhöz küldendő, ki a megrendelt példányokat portamentesen küldi szét. Megjelenése után a munka 3 frt bolti árban. Csak­is könyvkeres­kedések útján lesz megszerezhető. A hirdetett kézi­könyvnek már első kiadása megnyerte a m. kir. pénz­ügy-, belügy- és igazságügyminisztériumok hivatalos ajánlatait. Fővárosi ügyek. — A három nyál­kaszárnya régi épületét, amely­nek egy emelettel való fölépítését a közgyűlés elvben kimondotta, tegnap a fővárosi középítési bizottság, a mérnöki hivatal és a katonai hatóság küldötteiből alakult bizottság megvizsgálta. A kiküldöttek ide vo­natkozó jelentését a magánépítési hetes bizottság legközelebb rendkívüli ülésen fogja tárgyalás alá venni.

Next