Nemzet, 1891. május (10. évfolyam, 3114-3143. szám)
1891-05-04 / 3117. szám
SZERKESZTŐSÉG! Ferencziek tere, Athenaeum-épület, X. emeleti A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó hivatalba (Ferencinek-tera, Athenaeum-épület) küldendők. Arad kr. vidéken 4 kr. 3117. (122.) szám. Reggeli kiadás: Budapest, 1891. Hétfő, május 4. Kiadó-hivatal : Ferencnlek-tere, Athenaeum-épület, földififlip Előfizetési díj : A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétezer házhoz hordva: 1 hónapra .... .... 2 frt 8 hónapra 6 » • hónapra ............. 12» Aszeti kiadás postai különküldéseért felül- Azetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 * Ars 8 kr. vidéken 4 kr. ___________ X. évi folyam. Osztrák-magyar-német kereskedelmi szerződét. Bécsi távirati jelentések szerint az idestova öt hónap óta folyó tárgyalások az osztrák-magyar-német kereskedelmi szerződés megkötése iránt ma kedvező eredménynyel formálisan véget értek. Örömmel regisztráljuk ezt és máskorra tartva főn a nagyfontosságú eseménynek és a létrehozásában közreműködők érdemeinek méltatását, ez alkalommal egyszerűen csak utalunk arra a rendkívüli jelentőségre, amelylyel az osztrákmagyar-német kereskedelmi szerződés létrejöttének az egész európai kereskedelmi politikára nézve okvetetlenül bírnia kell. Távirati jelentésünk így szól : BéCS, máj. 3. Ma délelőtt 11 órakor tartották az osztrák-magyar-német kereskedelmi szerződési tárgyalásokban részt vett megbízottak utolsó ülésüket, amelyben a szerződést aláírták. Az elnöklő Szögyény miniszter rövid beszédben hangsúlyozta a szerződés gazdasági és politikai jelentőségét és az összes résztvevőknek köszönetet mondott fáradhatatlan közreműködésükért. Jordan megbízott a német megbízottak nevében mondott köszönetet. BéCS, máj. 3. (Bud. Corr.) Ma déli 12 órakor írták alá a külügyi hivatalban azt a jegyzőkönyvet, melynek értelmében Ausztria-Magyarország és Németország 1892. január 1-től 1903. deczember 31-ig szóló hatálylyal kereskedelmi és vámszerződést s ugyanezen időre állategészségügyi szerződést kötöttek. A szerződési okmányok azonban csak ezután lesznek aláírandók Kálnoky gróf és Reusz herczeg által. A kereskedelmi szerződés, mely nagyszámú vámtarifa tételeket köt meg mindkét részről — köztük Németország részéről a gabonavámokat 3,50 márkával és ennek arányában a gabonával egybefüggő többi tételeket — kilátást nyújt arra, hogy Németországgal kapcsolatban kooperatív eljárást követhetünk, amely kereskedelmi viszonyainknak további kívánatos fejlesztését kedvezően fogja befolyásolhatni. Ha már most végig tekintünk az öt hónapon át tartott tárgyalásokon és azoknak egyes köztudomásra is jutott fázisain, látjuk, hogy az ellentétes érdekek kiegyenlítése, a németországi és osztrák védvámosok ellentörekvéseinek leküzdése az immár szerződéses kormányoknak, de különösen a magyar kormánynak, mely ezen tendenciákkal kiválóan is szembe volt állítva, nem csekély feladatát képezte és melynek megoldása, ha áldozatokkal járt is, mégis szebb jövőt tár elénk. A magyar kormány most azonnal hozzá is fog látni, hogy folytatólag a többi kereskedelmi szerződéses tárgyalások is kellőleg előkészíttessenek és mielőbb be is fejeztessenek. A Svájczcal való tárgyalásokra vonatkozó előértekezletek május hó közepén kezdeteket veszik. A főrendiház gazdasági bizottsága f. hó 4-én d. e. 11 órakor ülést tart Vay báró elnök lakásán (Angol királyné szálloda I. em.). Tárgyak: 1. Számadások megvizsgálása. 2. A főrendiháznak 1892. évi költségelőirányzatai és egyéb intézkedések. Hamburg, máj. 3. Ma befejezték ama hetek óta folyó előkészületeket, melyek arra irányulnak, hogy Hamburgban a lakosság minden osztályából bizottság alakuljon, hogy Amerika felfedezésének 400 éves jubileuma alkalmából nagyszerű ünnepélyt rendezzen. 1892. október 11 és 12-ére nagy ünnepségeket terveznek, melyekhez egész Németországból és Amerika német elemeiből kiváló férfiakat akarnak meghívni. San Francisco, máj. 3 Harrison elnök tegnap beszédet tartott, melyben utalt az Egyesült Államok lakosságának békeszerető jellemére, azonban hangsúlyozta hadihajók elegendő számban való beszerzésének szükségét a béke fentartására a nyugati félgömbön. Róma, máj. 3. A képviselőház harmadik olvasásban titkos szavazás mellett elfogadta a földhitelintézetről szóló törvényjavaslatot. Belföld, Budapest, máj. 3. (Bethlen Gábor gr. fölmentése.) A király a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök előterjesztésére: gróf Bethlen Gábort, Kis- és Nagy-Küküllő vármegyék főispáni állásától, hű és buzgó szolgálatai elismerése mellett, saját kérelmére, felmentette. Külföld. Bismarck herczeg Priedrichsruheban fogadta a geestemündei nemzeti szabadelvű választási bizottság küldöttségét, melynek tudtára adta, hogy megválasztását köszönettel elfogadja. Bismarck herczeg — berlini jelentések szerint — jövő héten még nem fog megjelenni a birodalmi gyűlésben, hanem valószínűleg csak őszszel, a kereskedelmi szerződés tárgyalása alkalmával. Az olasz zöld könyv. Az olasz képviselőházban ma szétosztották a new-orleansi eseményekről szóló zöldkönyvet, mely 1891. márcz. 14-étől 1891. ápril 28-ig terjed. A közzétett iratokból kitűnik, hogy az olasz kormány már kezdettől fogva mindig csak azt az egy dolgot kérte, hogy a lynchelés okozói ellen tegyék folyamatba a bírói eljárást és az áldozatok családjai nyerjenek kártalanítást. A bíróság elé állíttatás (brought to justice) kifejezése állandóan szerepel az olasz követség összes hivatalos irományaiban s Fava báró számos magánlevelében. A főbb irományok már az eddigi közleményekből ismeretesek. Táviratok. Bukarest, máj. 3. A király éjfélkor jelen volt a feltámadási ünnepélyen. A miniszterek és az összes polgári és katonai hatóságok képviselői jelen voltak a szertartásnál. Ezután a királyi palotában vacsora volt. Páris, máj. 3. Goblet volt külügyminisztert a Szajna megyében 302 szavazattal szenátorrá válaszották. Ellenjelölte a Donnát, 220 szavazatot kapott. Munkásmozgalmak. Az orosházai és békés-csabai események. — Saját tudósitónktól. — Békés-Csaba, máj. 3. Az orosházai zavargás egy fehér zászlóért történt, a békés-csabai pedig az »alapszabályokért«. Eördögh főszolgabíró Orosházán csütörtökön tudatta az ottani munkáskörrel, hogy miniszteri rendelet alapján, minden gyűlés, tüntető körmenet szigorúan tiltva van. Az ottani munkáskör elnöksége azonban már megtette az előkészületeket a május elsei ünnep megtartására. Az asszonyok fehér selyem zászlót készítettek: »Szabadság, egyenlőség, testvériség« piros felirattal. A Bánki utczában levő munkáskör helyiségén, az udvarra eső részre tegnap reggel kitűzték a zászlót, mert ott lett volna a gyülekezés. A közhelyiséggel szemben van a csendőrség laktanyája. Rosenthal Károly csendőrszázados három csendőrnek reggel 8 órakor parancsot adott, hogy a zászlót hozzák el, mit a még kevés számban megjelent munkásköri tagok hoszszú huzavona, fenyegetések, a csendőrök bántalmazása után oda engedni voltak kénytelen. A csendőrök a zászlót a városházára vitték, de az elöljáróság nem fogadta azt el s igy a szolgabirósági hivatalban helyezték el. Míg ez történt, a munkásköri tagok, köztük igen sok asszony, összegyűltek az egyleti helyiség udvarán, szitkozódva, zajongva, hogy ha szép szerivel nem kapják ki a zászlót, úgy erővel veszik el. Küldöttséget menesztettek a szolgabiróhoz, de ez nem teljesítette kérelmüket. Miután egy másik küldöttség is hiába járt a szolgabirónál, az összes munkásköri tagok felvonultak a Terényi-utczában levő szolgabirósági épület elé, melynek udvarán tizennégy lovas és hat gyalogcsendőr volt Rosenthal csendőrszázados parancsnoksága alatt készletben. A szolgabiró csitítólag beszélt a zajongó tömeghez, de mind hiába. Ekkor Csabára sürgönyzött katonaságért. A sürgönyi kérelemre Steinberg alezredes azonnal parancsot adott a 15-ik századnak, hogy éles tölténynyel ellátva, 78 ember, Neusz főhadnagy, Karger hadnagy, Zachariás kapitány vezénylete alatt a déli vonattal a rend fentartása végett induljon el. A katonaság csakhamar megérkezett, miről Zachariás kapitány jelentést tett a főszolgabírónak. Míg a kapitány a főszolgabíróval beszélt, egyszerre egy hatalmas kő törte át ép azt az ablakot, hol szolgabíró és a kapitány állott. Az ablak csörömpölésekor óriási lármas: »Adják ki a zászlót« kiáltások hangzottak fel. A vezénylő kapitány felnyitotta az ablakot és a katonaságot arccal a nép felé állíttatta, felszólítva azt távozásra. A felelet kőzápor volt, amely betörte a hivatal összes ablakait. Erre a csendőrszázados a lovas csendőröket, kivont karddal a nép ellen vezényelte, akit elértek, megkardlapoztak, a gyalogság pedig szuronyszegezve nyomult előre, a nagyon renitenseket megsebezve. A csendőrség háromszor lőtt is. Morocz István orosházi munkás balkarján Szilassy Mihály legény fején, Skorka János balkezén sebesült meg. Egy rajongó egyik katona szuronyát fogta meg, leránta a katonát a földre, hogy azon vagy tizenöten végig gázoltak, midőn aztán ez felemelkedett, egy előtte álló szitkozódó asszonyt oly mélyen megszúrt, hogy az a legközelebbi utczában összeesett. Egy másik asszony karján kapott mély vágást, de azért még ekkor is a zászlóért kiabált folyton. A tömeg szétkergetése után őrjárat vonult minden utczán végig, a munkáskör helyiségét lepecsételték s esetleges újabb zavargások megakadályozása végett. Csabáról még egy század katonaságot kértek,mely meg is érkezett. A békéscsabai zavargások sokkal komolyabbak voltak s több vérbe kerültek. A munkásmozgalmak csiráját az általános munkás-egylet véresszáju izgatói hintették el úgy Orosházán, mint városunkban. Az orosházai munkáskor még nem nagy tért hódított, de máris 600 tagot számlál, kik havonkint tíz krajczárt fizetnek. Maján pénztárnok lakása képezi az egyleti helyiséget, ahol a »Népszava«, »Hlasnik« munkáslapokat nagy buzgalommal olvassák. Összeköttetésben vannak minden hazai munkásegylettel, a megyében alakult munkáskörökkel pedig megbízottak által érintkeznek. A helybeli véres zavargást közvetlenül egy politikus csizmadia okoskodása idézte elő. Ez olvasta ugyanis, hogy ha a belügyminisztérium negyven nap alatt le nem küldi az alapszabályokat megerősítve, akkor helybenhagyottaknak tekinthetők. Biztosan tudja, hogy a helybenhagyott alapszabályok leérkeztek, de a szolgabíró nem akarja kiadni. Az általa fölbujtott tömeg elhatározta, hogy ha Sztróka György főszolgabíró nem adja ki az alapszabályokat, úgys agyonverik, a szolgabírói hivatalt meg- is ostromolják és az irattárból kikeresik az alap- e szabályokat. . I t. Ehhez járult, hogy Csaba rendőrbiztosa, Szpisják a főszolgabírótól nyert utasítás folytán, megidéztette I s a munkáskör vezetőit a városháza udvarára és ezek I I előtt felolvasta a belügyminiszteri rendeletet, hogy e május elsején gyűlés, körmenet, bárminemű csoportossulás tilos. A megjelentek lármáztak, megígérték, hogy a gyűlést nem tartanak, csak a »szabályokat« adják el nekik. Pénteken nem találták a főszolgabírót hivatalában, tegnap azonban az után fogták elő, amint a városház felé tartott. Alig ért az ártéri kút közelébe , mintegy 40 munkásköri tag útját állta. I g — Megállj! kiáltották tótul, add ide a szarályokat! g A főszolgabíró csitította őket, ne bolondozzanak, hanem legyenek nyugodtan és menjenek haza. Erre egyik rálökte a főszolgabíróra másik társát, a többiek a főszolgabíró kalapját iparkodtak szelmére ráhúzni, hogy ne lássa, ki üti, a másik rész pegdig Szpisják biztosra rohant. Egy percz alatt úgy Sztrakát, mint Szpisjákot földre teperték, a főszolgaríró fejét tizenegy helyen betörték csizmasarok-ját, arcza is felduzzadt; a rendőrbiztosnak fejét csak egy helyen törték be,mert idejekorán elszabadult; a fő-z szolgabiró pedig igazán csudás módon ért a szolgafúrói hivatalba, hol a vértől borított arczát, ruháját megtisztították, sebeit bekötözték. Mi ez az ártézi kútnál történt, addig a bősz tömeg másik része a városháza előtt álló Kovács Ro- !roska György fiatal gazdát rohanta meg, agybafőbe ütve, sőt az arra menő Rosenthal Ignáczra is rátört, mert ez csitította a tömeget és a segítségére menő Reisz Simonnak is több ütést mértek fejére. Ez volt az első jel. A fel-felhangzó »hurrák« , váltásokra a városháza előtt levő tömeg a szolga- mlkói hivatal felé sietett, de a kistemplomnál a négy emberből álló csendőrség útját állotta. A hullámzó emberáradat folyton nőtt és a szuronynak szegezve a mellét, nem távozott. A csendőrség látva, hogy ily óriási tömeggel nem végezhet, engedte a szolgabirósági épületig vonulni, várva a gyakorló terén levő ka- ^ tonaság megérkeztét. Mikor ez megérkezett, Stein- ^ berg alezredes vezénylete alatt a zavargókat csakhamar szétűzte. A szétoszlatott tömeg egy csoportja az épülő Iparságh-féle házhoz hordott téglatömegnél foglalt állást, ezek között volt a munkáskör pénztárnoka, Maján János és Pluhár György jegyző; az odaérkező egy szárny katonaság Ruzsicska főhadnagy vezetése alatt távozásra szólította a népet, mire ez kődobással felelt. Csak egy katona ügyes mozdulata fogta fel a főhadnagyra irányított nagy követ. A tiszt egy kardvágással viszonozta, míg a ka- I tonaság szúrt, akit talált. Pongrácz András szőlőbeli munkás mellén kapott mély szúrást, a másik életve- Iszélyes sebesült Maján János, ki a kórházban ápol- státik, felépülésükhöz van remény. A zavargók I Uhrin Pál 101 -ik ezredbeli csabai fiát, Kliment volt városi biró vejét késsel lágyékán sebesítettek meg ve Iszélyesen. A zavargás kitöréséről értesített főispán, Terényi Lajos, Fábry Sándor főjegyzőt küldötte váró- I sunkba teljhatalmú utasítással. A tömeg szétverése I után a munkásköri izgató tagokat egyenként katonai I fedezet alatt kísérték a városházára, akiket a telj- I hatalmú biztos a tegnapi délután folyamán kihall- Igatott. Fábry Sándor főjegyző sürgönyileg a hetedik I hadtestparancsnokságtól egy zászlóalj katonaságot I kért és a parancsnokság Nagyváradról két zászlóal Ijat vezényeltetett Csabára, kik este 8 órakor megér Ikeztek és egész éjjel őrjáratot tartottak a város utczáin. A teljhatalmú megyebiztos a Nagyváradról érkezett 37-ik ezred két zászlóaljparancsnokával, Holub vezérőrnaggyal mindjárt tegnap este megállapította a teendőket és két század katonát a városháza udvarára, kettőt Csaba külvárosát képező Jaminába helyezett el, mint hatósági biztost pedig Csánky Jenő t. szolgabirót nevezte ki. Két század katonát a pótlaktanyába konszignáltak, míg a többi katonaság egész éjjel őrjáratot tartott. Az elöljáróság Seiler szolgabiróval egész éjjel permanens volt. Steinberg alezredes a hadügyminisztérium felhívására, részletes távirati jelentést tett még szombaton, úgy az orosházi, mint a csabai zavargásokról. A Csabán levő katonaság mintegy 2000 ember, a Váradról érkezettekkel. A mai napot kritikus napnak tartja a hatóság, mert attól fél, hogy a tanyákról hazatérő ünneplő nép ismét megkísérli a rendet megzavarni. Ma ünnepelte meg az ev. egyház az evangélikus hit elismerésének 100 éves évfordulóját, ami közel-távolból mind ide csődítette a lakosságot. A hatóság megkereste az egyes lelkészeket hogy a szószékről nyugalomra, rendre és engedelmességre intsék az embereket, mit meg is tettek s jórészt ennek köszönhető, hogy az istentisztelet végeztével mindnyájan nyugodtan tértek haza. i * , B.Csaba, máj. 3. (Saját tudósítónktól.) Azt hittük, hogy a zavargások a tegnapi nappal véget értek, de csalódtunk. , A józanabb elem a délutáni istentisztelet után elvonult, de mintegy 200 főre rugó főkolomposok nejei és rokonai a városház előtt éktelenül zajongani kezdett, a letartóztatottaknak szabadonbocsátását követelve. Az udvaron és a kapu alatt egy század katonaság tartotta vissza a népet, Kocziszky biró és Szemián főjegyző pedig az erkélyről intette őket nyugodt szétoszlásra. De a tömeg ordítozva felelte, hogy nem megy addig, mig az elfogottakat szabadon nem bocsátják. Mivel a rajongók száma nőttönnőtt, a laktanyákból 750 katona vonult föl s a főtéren arczvonalat alakított a tömeggel szemben. Fábry megyei biztos háromszor szólította föl őket távozásra, mire a nagyobb rész eloszlott, de mintegy 100 makacs ember nem akart távozni egyre hangosabban követelvén vissza elzárt hozzátartozóikat. Fábry újra kétszer intette őket távozásra, mire az volt a felelet, hogy nem bánják, ha a katonaság le is szúrja őket. Erre a biztos Holub vezérőrnagynak engedte át az intézkedést, kinek parancsára a katonaság szuronyszegezve, lassú lépésben ment a zavargóknak. A zajongók, különösen az asszonyok, ökleikkel fenyegetőzve, köpködve hátráltak a berényi úton levő gimnáziumig. Itt a mellékutczákat elzáró katonaság összevonatott, két főkolompost letartóztattak, mire a többi szétoszlott. Berlin, máj. 3. A munkások ma reggel tömeges kirándulásokat tettek a szomszéd helységekbe, hol énekkel, zeneszóval és tánczcal rendzavarás nélkül ünnepük meg a májusi ünnepet. Brüsszel, máj. 3. A munkások vezetői a progresszisták vezetőivel egyetértőleg elhatározták, hogy a munkáscentrumokba mennek, hogy befolyásukat a strike megakadályozása végett érvényesítsék. E lépéstől jó eredményt várnak. Tourcoing, máj. 3. Több fegyvergyárban strike tört ki. Körülbelül hatszáz munkás strikeol, mert elbocsátották a tegnapelőtti tüntetésben résztvett társaikat. Mons, máj. 3. Tegnap este a hornai szénbányában összeütközés volt a csendőrök és a bányászok közt, kik erőszakkal be akartak hatolni az irodákba. A csendőrök lőttek, két munkás megsebesült. Hamburg, máj. 3. A munkások ünnepi menetében Horn felé 30,000 ember és 10 zenész vett részt. A menethez a legnagyobb rendben álltak fel. Két óráig tartott, míg a menet elvonult. A bahrenfeldi ünnepségek kevésbbé látogatottak voltak, mert az altoneiek többnyire a hamburgiakhoz csatlakoztak. 500 rendőr nehézség nélkül fentartotta a rendet. Frohme birodalmi gyűlési képviselő a horni parkban ünnepi beszédet tartott és végezetül a nemzetközi munkásszövetséget éltette, amit a tömeg lelkesedéssel fogadott. Elfogadták ezután az ismeretes rezolucziót. Az ünnepély programmjának többi pontjait, valamint a dalárdák énekelőadásait a helyiség túltömöttsége miatt nem lehetett betartani. Eddig esti 8 és fél óráig nem érkezett hír zavargásról. Seraing, máj. 3. Tegnap összeütközés volt a csendőrség és a strikeolók közt, kik társaikat meg akarták gátolni a munkában. A strikeolók valóságos kőzáport zúdítottak a csendőrségre, mely kénytelen volt fegyverét használni. A zavargók közül többen megsebesültek, tizenötöt letartóztattak. Lüttichből katonaság indult Seraingba. Lüttich, máj. 3. A csendőrség és a horlozi bányamunkások közt történt összeütközésről újabban a következőket jelentik: A strikeoló munkások meg akarták akadályozni dolgozótársaikat a munkában s a csendőrséget, amelyet a dolgozók védelmére rendeltek ki, kövekkel dobálták meg. Több csendőr megsebesült. Erre a csendőrséget vezető hadnagy tüzet vezényelt és két ízben megtámadta a zavargókat, kik közül többen megsebesültek. Tizenegy embert a csendőrség letartóztatott. Minthogy a tömeg az elfogottakat ki akarta szabadítani s a csendőrség nem volt képes tovább ellentállni, Lüttichből katonaságot kértek. A letartóztatott strikkclókat dzsidások kisérték Lüttichbe. Lüttich, máj. 3. A környéken több ipari központon kihirdették az ostromállapotot. Horlotban a zavargók elvágták a telefon sodronyokat. A csendőrség és a munkások közt, kik gyűlést akartak tartani, összeütközésre került a dolog. Többen megsebesültek. Roubaix, máj. 3. Hétszáz festőgyári munkás strikedl. Páris, máj. 3. Fourmiesban a helyzetet igen komolynak mondják. Tegnap csoportosulások voltak s szidalmazták a katonaságot. Egyes lapok jelentései szerint összesen 14 halott és 40 sebesült van. Jelentékeny számú katonaság érkezett oda, mert attól tartanak, hogy ma az agyonlőttek temetése alkalmából nagyobb mérvű zavargások lesznek. A hatóságok holnapra szándékozzák elhalasztani a temetést. Fourmiesban és Sainsban csaknem valamennyi munkás strikeol. Seraing, máj. 3. A vas- és aczélgyárak munkásai elhatározták, hogy az általános strikehoz haladéktalanul csatlakoznak. Hírek. Május 3. Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete. A magyarországi hírlapírók nyugdíjintézete esse 24-én (vasárnap) délelőtt 101 /a órakor az intézet saját helyiségében (alkotmány-utcza 24. sz.) rendkívüli közgyűlést tart, melyre az intézet tagjai ezennel meghivatnak. Napirend: 1. Az igazgatóság javaslata az alapszabályok módosítása tárgyában. 2. Az igazgatóság jelentése az intézeti ház építéséről. Kelt Budapest 1891. május hó 3-ikán. Fálk Miksa, elnök. Heltai Ferencz, titkár. — A király a pécsi székesegyház fölszentelésére junius 20-án érkezik Pécs városába. Mint a »Budapesti H.«-nak jelentik, Szapáry Gyula gróf miniszterelnök a fogadás részletes programmját jóváhagyás végett bekérte. A felség kíséretében lesznek: Szapáry Gyula gróf, Csáky Albin gróf, Fejérváry Géza báró, Szögyény-Marich László, Josipovich Imre miniszterek és Khuen-Héderváry Károly gróf horvát bán. A székesegyház fölszentelése 20-án vagy 21-én megy végbe. A több óráig tartó szertartás alatt, melyet Dulánszky Nándor püspök nyolcz püspök jelenlétében fog végezni, ő felsége a küldöttségeket fogadja s csak a konszekrált dómban mondott legelső nagymisén lesz jelen. A király Pécsről Fiuméba utazik, hová junius 22-én érkezik meg. Aznap fáklyásmenet, másnap pedig színházi díszelőadás lesz tiszteletére. Junius 24-én Abbáziába rándul, aztán rászáll a hajóraj egyik hajójára s jelen lesz a Dalmáczia vizein történő flotta-gyakorlatokon. — A király június elején Gráczba megy, az uj egyetem alapkőletevő ünnepére. — A király a tengerészet hadgyakorlatain. Ő felsége jövő hó 22-ikén érkezik Fiuméba, 24-én száll az ott reá várakozó nagy hajóraj egyik hajójára, amelynek műveleteit a dalmát partok hosszában fogja megszemlélni. Fiuméban a király fogadására nagyban folynak az előkészületek. — Udvari hír. Károly Lajos főherczeg tegnap Styriába, Krieglachba utazott. — Személyi hírek. Likovszky dr. pozeni püspököt kinevezték pozen-gnezeni érsekké. — Hám János ig. tanító 40 évi eredmény dús működése örömünnepét Tergina tanfelügyelő, az összes hatóságok és testületek közbejöttével, megünnepelte. — Dr. Szigeti Márton ma kezdte meg újból fürdőorvosi működését Gleichenbergben (Villa Karlsruhe.) — Krsnjavi Izidor dr. Gráczban tegnap nagyon érdekes promoveálás folyt le az egyetemen. A jogtudományok tudorává avattak egy őszülő tudort, akinek ez a második tudori diplomája: dr. Krsnjavi Izidort, aki zágrábi egyetemi tanár, képviselő s mint ilyen, tagja a magyar képviselőháznak Krsnjavi régóta doctor philosophiae, s ezelőtt öt évvel határozta el magát arra, hogy megszerzi a jogtudományokból is a diplomát. Erős akarata megküzdött e nem kis fáradtsággal járó munkával, levizsgázott annak rendje és módja szerint és tegnap történt meg a tudorrá avatása. Krsnjavi neve a tudományos világban és a közéletben egyaránt ismert; a többek között ő az utóda a horvát költségvetés referálásában Miskatovics Józsefnek. — Gyászistentisztelet lesz a budavári helyőrségi templomban máj. 5-én d. e. 10 órakor Mária Pia Anna császár és királyné lelki üdvéért. A gyászistentisztelet alkalmával Vavrinecz Mór székesegyházi karnagy »requiem«-jét adják elő. A magán részeket éneklik Vavrineczné Farkas Ilona és Benzáné Pejákovich Anna asszonyok, továbbá Juhász Ferencz és Kretschy Károly. — Koch szere az orvosegyesületben. A budapesti királyi orvosegyesület szombati ülésén a Kochféle oltások dolgában kiküldött bizottság előadója, Ho ch ha 11 Károly dr. kórházi főorvos fejtegette azt az állást, melybe a Koch szerével való kísérletezés jutott. A nagy közönség, sőt az orvosok nagy része is az első lelkesedés után a teljes bizalmatlanságba csapott át. Pedig kétségtelen, hogy bár a szer a gyógyítás értékébe vetett vérmes reményeket nem igazolta, hatástalannak nem mondható. Hiszen a farkassebes betegeken 56°/0, a sebészeti gümőkór eseteiben 43°/0, a tüdővészeseken 27°/0 arányában, tehát elég jelentékeny mértékbenjavulást lehetett az oltásokkal elérni ; az eredmény mindenesetre jobb, mint amennyit bármely más orvoslással a kórházakban elérhettek. A szert elvetni nem szabad, tovább kell vele kísérletezni. A bizottság azt ajánlja, hogy forduljon az orvosegyesület a kormányhoz, hogy itt a fővárosban gümőkórságos betegek gyógyítására szánt kórházat állítson. Ajánlja ezt a humanitás szempontja, ajánlja a tudomány érdeke, ajánlja a többi kórházak helyzete, melyeket ilyen fertőző betegekkel megrakni nem szabad. Hozzászóltak a tárgyhoz — a »Bp. H.« szerint — Schwimmer, Korányi és Hegyes profeszszorok. Kifejtették, hogy a mostani nagy elhallgatás éppen olyan igazságtalan, mint amilyen a nagy lelkesedés volt. Az oltások módszerével a tudomány mindenesetre nyert, de kipróbálása végett vissza kell térni arra a helyes álláspontra, melyről nagy hirtelenkedve világgá kelt a kísérletezés, vissza kell térni a dolgozószobába, a kísérletező asztalhoz és a kórházba a betegágyhoz. Az egyesület az előadó indítványát magáévá tette. — A reformáczió emlékünnepe. A hazai reformáczió történetében emlékezetes nap a mai. 1791. május 3-án újra életbe lépett az evangélikus vallást biztosító alaptörvény. Ez esemény 100-ik évfordulóját ünnepelték meg ma a főváros protestáns templomaiban. A deák-téri evang. templomban két jubiláris istentiszteletet tartottak ma délelőtt. A német ajkú híveknek Doleschal Sándor német hitszónok mondott hosszabb beszédet az 1790/91-iki 25-ik törvényczikkről, 11 órakor pedig Horváth Sándor a magyar híveknek tartott ugyanerről és annak jelentőségéről lendületes beszédet. Mindkét istentisztelet alkalmával a hívek szorongásig megtöltötték a templomot. — A nemzetközi mérnök- és építész kongresszus végrehajtó bizottsága meghívta a magyar mérnök- és építész egyletet a folyó évben Palermóban tartandó kongresszusra. — Primicia. A belvárosi főplébánia-templomban Székely János esztergom-főegyházmegyei áldozó pap ma délelőtt mutatta be első szent mise áldozatát 12 növendék pap segédlete mellett. Az új misés pap manuduktora Wesinger Károly, a budai királyi palota apátplébánosa volt. Mise után az új misés pap lendületes egyházi beszédet mondott. Utána, Kanter Károly belvárosi káplán tartott alkalmi beszédet. — Szent Alajos ünnepe. Az ifjúság védőszentje, szent Alajos halálának 300-ik évfordulóján ez évi jan. 21-én fényes ünnepélyességek lesznek Rómában. Az évfordulót Budapesten és a vidéken is meg fogják ülni, mégpedig három napra terjedő ünnepélyesség