Nemzet, 1891. július (10. évfolyam, 3173-3203. szám)

1891-07-19 / 3191. szám

Beöthy Ákos helyreigazító megjegyzést tesz. A ház elhatározza, hogy legközelebb külön bizottságot küld ki a törvényjavaslat tárgya­lására. Az ülés további folyamáról lapunk esti kiadá­sában adtunk tudósítást. A mekkai zarándok. Minden mohamedán, aki be akar jutni a he­tedik menyországba, ahol a bájos hurik szolgálják őt ki, köteles életében legalább egyszer Mekkába a szent Kábá­hoz és a próféta sírjához zarándo­kolni. És évente három világrészből gyűlnek ös­­­sze a fanatikus izlamiták, dicsőítve az egy Istent és az ő egyetlen igazi prófétáját. Az afrikai mórok és európai törökök, a perzsák, agghánok itt talál­koznak az arabokkal, sőt még Kelet-India lakói is tavasz kezdetével a vándorbothoz nyúlnak, hogy ideje korán, nyárára Mekkára Medinára érkezze­nek. Legújabban mióta Bosznia és a Herczegovi­­nát okkupáljuk, mi is küldünk meglehetős nagy zarándokcsapatot Konstantinápolyba, honnét az európai Törökországból induló zarándokok együt­tesen veszik útjukat a szent hely felé. Ugyanakkor egy másik borzasztó zarándok kezdi meg félmezes körútját. Elindul Kelet- In­diából, Vasco de Grama-nak mesés gazdag­ságú országából, az indiai zarándokokkal, kik kö­zött útközben pusztít, elérkezik Mekkába, Medi­nába és elterjed a két város közötti síkságon ta­nyázó ezer, meg ezer igazhivő között: az ázsiai kolera. És midőn az életben maradt mohamedán nek, hitüknek és fanatizmusoknak eleget tevén, ismét otthonuk felé indulnak, a veszedelmes kór­nak csíráját három világrészbe viszik szét, rémit létére minden népnek, de leginkább az európai országoknak, a­melyek a fantasismus tanába oly könnyen belenyugodni nem akarnak, hanem kéz­­zel-lábbal küzdenek a kolera ellen, mihelyest nem szét veszik. Indiában a kolera állandó betegség. Tavaik­ban, a Tang­okban a kolera-vibriók milliárdjai — amint Koch kimutatta — terjesztik a kórt az ivóvíz útján. Igaz, a tavak öntisztító ereje folytán milliárd, meg milliárd vibrió tönkremegy, de az indusok gondoskodnak a tavak folytonos fertőzésé­ről, amennyiben Buddha-vallás a gyakori fürdést írja elő, amely alól a kolerában szenvedők­­ vétetnek ki. Az angol kormánynak kötelessége volna, hogy ott a helyszínen tegyen meg mindent a kolera kipusztítására, mert hiszen a veszély még akkor is állandó maradna, ha sikerülne a mohame­dánok gyülekezését Mekkába beszüntetni, ami ez pedig eddigelé semmi kilátás nincsen, így az európai hatalmakra nézve nem ma­rad egyéb hátra, minthogy nemzetközi egészség­­ügyi bizottság által a zarándokokra felügyeljenek és az első kolerahírre, rögtön foganatosítsák a szük­séges intézkedéseket. Valamennyi európai ország közül a legrosszabb a mi helyzetünk, mert a kole­rát igen könnyen megkaphatjuk az okkupált tar­tományok zarándokai révén. Épen ezért valóban elismerésünket érdemli Bosznia-Herczegovina kor­mánya, amely külön bajon hozatja Konstantiná­polyból vissza embereit, kik között, ha útközben a legkevésbbé gyanús tünet mutatkozik, rögtön el­rendeli rájuk nézve a rendes mértéket messze túl­haladó vesztegzárt. Ekként a monarchia egyik kapuja biztosítva van, azonban a keleti vasúti vonalak megnyitása óta egy másik kapuja nyílott a kolerának, amely bizo­nyos tekintetben sokkal veszedelmesebb és pedig az ellenőrzés nehéz volta miatt. A Keletről naponta beérkező utasokat megfigyelni rendkívül bajos, szinte lehetetlen. Persze, hogy még akkor sem igen kell félnünk, ha Konstantinápoly török lakos­sága között tör ki a kolera, mert hiszen az euró­paiak egész külön városrészben laknak; ránk nézve Konstantinápoly felől akkor imminens a veszély, ha azon város európai negyedei között kezdi áldo­zatait szedni a borzasztó mekkai zarándok. Vasutakkal szemben a vesztegzár hiábavaló intézmény. Hiába mondjuk, hogy a Keletről ér­kező utasok pl. Zimonyban, vesztegzár alatt tar­tatnak. A sok kereskedő embernek érdeke a 14 napi tétlenség ellen szól és azok, a vesztegzár kijátszására, mindent el fognak követni: kiszáll Belgrádban és éjnek idején, csónakkal viteti át magát a Dunán. Tagadhatlanul sokba kerül neki a parti örök elkerülése, de még többet veszít a tét­lensége folytán, amelyre a közérdek szempontjá­ból kényszerítve volna. E szerint nekünk nem marad egyéb hátra, mint hogy közegészségügyi intézkedések által kolera-vibriókat tenyészésükre alkalmas talajuk­tól megfos­szuk. De tartozik a jó csatornázás vízvezeték és ezek alapján a talaj asszanálása. Hogy az ezekre fordított kiadások mennyire meghozzák gyümölcsüket, legjobban bizonyítja Páris példája. 1886-ban midőn Olaszországban, Francziaország­­ban és nálunk pusztított kolera, a szórványos esetek Párisban is léptek föl, a kolerával inficiált terü­letekről jött utasok között. Egyrészt az alapos diagnózis után gyorsan foganatosított óvóintéz­­kedések (elkülönítés, desinficiálás) másrészt és fő­leg a város kedvező egészségügyi viszonyai meg­akadályozták a ragály tovaterjedését. E tekintet­ben a mi fővárosunk is határozottan haladt: az ál­talános csatornázás egyik része máris munkába kerül és remélhetőleg nemsokára az új vízveze­ték építéséhez hozzá fognak. Az országnak legnagyobb része nincs még olyan kedvező helyzetben sem, mint Budapest: akárhány város egészségi viszonyai a legkedvezőt­lenebbek s még azzal a feltétellel sem rendelkez­nek, hogy a kolerát gyorsan fölismerhessék. A ko­lerát a cholera nostrastól, amely nyaranta gyakran jelentkezik a mi vidékünkön, főleg romlott hús és éretlen vagy rothadó gyümölcs élvezete folytán, csakis a nagyobb halálozási arányszámban és a kifejezett ragályosságban különbözik. Addig azon­ban várni nem szabad, áruig ezek a jelenségek mu­tatkoznak. Hála K­o­c­h-nak, az ő vizsgálatai alap­ján górcsővel a gyanús esetekben valószínűséggel csinálhatunk kórismét, teljes biztonsággal akkor, ha a talált vibriókat gelatinán tenyésztjük. Igaz a tenyésztési eljárás 24 órát vesz igénybe, de, ha mindjárt a helyben lévő orvosok által végeztetik, úgy csakhamar jobbra vagy balra dől el a kérdés, amíg a gyanús esetet természetesen szoros fel­ügyelet alatt kell tartani. Szükséges volna tehát hogy megyei­ és városi főorvosaink a bakterioló­giában jártasak legyenek, mert addig, amíg a köz­pontból ahhoz értő érkezik, várni veszélyes dolog. Higiénikus orvosok legyenek a főorvosok. Az esős idő, amely már hónapok óta tart és valószínűleg még hosszabb ideig el fog tartani, az idénre a kolera veszélyét nagyban csökkenti és hacsak hosszantartó meleg ősz nem következik be, nyugodtak maradhatunk erre az évre, felhasználva a jövő évig terjedő időközt az egészségügyi viszo­nyok javítására. Dr. Juha Adolf: Hírek. Julius 18. — A nisni novgorodi Ínséges parlament. Nisni­ Novgorodban, Oroszország egyik leggazdagabb kormányzóságában összejöttek a kormányzóság városainak képviselői s egy rendkívüli értekezle­ten elhatározták, hogy megkérik a kormányt, ad­jon a kormányzóság parasztjainak 8.200.000 rubel kölcsönt a föld megművelésére és gabona beszer­zésére. Az éhség iszonyú nyomása alatt, tehát való­ságos parlament ült össze Oroszországban, városok által választott képviselőkből, s ezek hatósági helybenhagyás s a­­z ár­uháza nélkül, határozatot hoztak. Az orosz parasztokat az éhség, ez a rette­netes hatalom bírta e merész lépésre. Tudvalevő dolog, hogy Oroszország az idén tizenhét kor­mányzóságban nem arat semmit, a többiben nagyon keveset, úgy, hogy az orosz síkságokon az éhínség réme üti föl fejét. Orosz lapok hajmeresztő részleteket írnak az orosz parasztok sorsáról. A csernoszlami kerület erdeiben például mindennap egész csoport gyermeket láthatni, kik füvet keres­nek. »Mit kerestek?« kérdi tőlük egy utazó. »Fü­vet, hogy bolcsonkát főzhessünk!« »Mi az a bol­­csonka?« »Nincs kenyerünk, hát azt es­szük. A füvet összevágjuk, egy csipet lisztet adunk hozzá, s megfőzzük, ez a borcsonka.« »Mióta nincs kenyeretek?« »Már három hete, hogy egy szem gabonánk sincs. A szomszéd falvak­ban van még ugyan valamicske, de az ma­guknak is kevés, nem adnak belőle semmit.» »Ne­­tek pénz, vegyetek rajta kenyeret.« »Minek ne­künk a pénz, kenyeret úgy sem ad el senki.« Ezek az állapotok bírták rá a novgorodi kormányzóság városait, hogy ínséges parlamentet alakítsanak, a­mely az orosz kormánytól 8.200.000 rubelt kért köt­­ni. Ez tíz millió kétszázezer forint. A novgorodi kormányzóság példáját fogja követni a többi is, s a kérendő összeget 150—200 millió rubelre számítják. Az orosz kormány ugyan régen elrendelte, hogy a parasztok aratásuk eredményé­nek egy százalékát mindig félretegyék az ínséges évekre. Föl is építették minden faluban a magtá­rakat, de ezek üresek, mert az orosz kormány ren­deletét, mint számos más rendeletet, nem teljesí­tették. Hogy fogja az orosz pénzügyminiszter a 150 milliót előteremteni ? Aligha máskép, mint ha a pánszlávok által annyira gyűlölt Nyugathoz for­dul segítségért. Hogy ez könyörülni fog-e az orosz parasztokon ? Talán. Bár a czár nem könyörül sem a zsidókon, sem a katholikusokon, sem a protes­­tánsokon. A természeti erők az orosz kormányt majd magábaszállásra kényszerítik, s az európai békét egy időre jobban fogja biztosítani, mint a czár és az orosz komány minden fogadkozása. — Cseh-tót etnográfiai kiállítás. A turócz-szent­­mártoni »Narodnie Noviny« szerint Csehország­ban 1898. évre etnográfiai kiállítás rendezé­sét tervezik, mely a csehországi, morvaországi, sziléziai és magyar-tótsági nép etnográfiáját ölelné fel. A kiállítás a jelenlegi cseh országos kiállítás csarnokaiban tartatnék meg. A központi kiállítási bizottságnak, mely Prágában székelne, volna há­rom albizottsága és pedig: Prágában, Brünnben és Tur.-Sz.­Mártonban. A közlemény írója sze­rint a központi bizottság megteszi a kellő lépése­ket mind az osztrák mind a magyar kormánynál. — Látogatás a szünidei gyermektelepeken. Id. Teleki Géza gróf, mint a szünidei gyermektelep­egyesület elnöke, a napokban látogatta meg az idei telepeket. Járt Visegrádon, Zebegényben Körmöczön, Miksaaknán és Szélaknán. Selmeczen Teleki gróf megszemlélte a Szélakna mellett fekvő elhagyott Szankani malom épületet, amely egy felállítandó állandó telep czéljaira nagyon alkal­masnak mutatkozott. Az egylet el is határozta, hogy a jövő évre, ha anyagi viszonyai megenge­dik, a tágas épületet meg fogja szerezni. — Hímen. A belvárosi templomban ma es­küdött örök hűséget dr. Váli Emil budapesti törv, jegyző néhai Dáni Nándor kúriai biró leányának D­á­n­i Rózának. — Nyári mulatság. A budakeszi szépitési­ bi­zottság e hó 25-ikén rendezi második nyári mulat­ságát a Martin-kertben. A mulatságnak különös érdekességet kölcsönöz az a körülmény, hogy a tánczvigalmat hangverseny előzi meg, amelyben az operaház tagjai közül Erkel Gyula, Odry Leim és Maleczkyné, továbbá Gärtner gordonka­művész fog közreműködni. — Az anyai szeretet. Az anyáról minden nemzet jeles közmondás gyűjteményében a leg­szebb gyöngyök foglaltatnak. A német nyelvben a következő közmondások fordulnak elő: »Az anyai szeretet minden nap uj.« — »Aki az anyának nem akar engedelmeskedni, annak a porkoláb fog pa­rancsolni.» — »Aki egy gazdag atyát elveszt, nincs akkora kára, mint aki szegény anyját veszti el.« — »Ami az atyának csak a térdéig ér, az anyának a szivéig hatol.« — Az orosz közmondás szerint: »Az anya imádsága még a tenger feneké­ből is kiszabadit.« — A csehek azt tartják: »Az anya keze akkor is lágy, mikor üt.« — Majdnem minden nemzet ismeri a következő közmondás igazságát: »Egy anya előbb képes eltartani hét gyermekét, mint hét gyermek egy anyát.« — Az olasz közmondás szerint: »Anyának lenni annyi, mint vértanúnak lenni. — Tompa Mihály emlékezete. Feketehegyen,­­ Felső-Magyarország egyik leglátogatottabb fürdő­jében, hol Tompa Mihály koszorús költőnk, élte utolsó éveiben üdülést keresett s kinek ott eddig az országban egyetlen emlékszobra van: a fürdő közönség úgy mint eddig, az idén is megtartja­­ folyó hó 26-án a szokásos Tompa ünnepélyt, mely mindég jótékonyczélu hangversenynyel van össze­kötve. — Az emlékbeszédet Tompa szobra mellett­­ Halász Olivér tartja, a hangversenyben pedig te­kintve a nemes czélt, több fővárosi művész és mű­vésznő, a többi között Balázsné B. Vilma is közre­működnek. — Sötét titok. Oraviczáról távirják teg­napi kelettel, hogy Románcziklova, krassószörény­­megyei községben tegnap reggel Montronge Anna íajadont halva találták. Szive át volt szúrva tőr­rel. A gyilkost a falu fiatalsága között keresik. — Kedélyes elefánt. Az Eisfeldt állatsereglet elefántja a napokban Minsk községben feltörte a zárkáját és elment a városba sétálni. Dicséretére l­egyen mondva, az utczán nagyon tisztességesen viselte magát, csak néhány ház kapuját és ablakát törte be, mivel közelebbről akarta látni a szobákat és az udvarokat. Az igazgatónak és embereinek sehogy sem sikerült az elefántot visszaszerzett szabadságától megfosztani, mert a hatalmas állat csak egy ember szavára hallgat, t. i. őrzőjére. De ez a gaz kópé felhasználta a kedvező alkalmat egy kis fizetés­emelés kicsikarására. Addig strikeolt, míg ezt meg nem adták, sőt egyúttal még egy kis előleget is szerzett. Most azután neki indult az elefánt-fogásnak. Egy nagy palaczk pálinkát vett a kezébe. Ebből azután előbb maga ivott egy jókora kortyot és azután odanyújtotta az elefántnak, mely szintén igen tudja becsülni a pálinka kellemeit, amihez valószínűleg Oroszországban szokott hozzá. Az elefánt azután nagy örömmel elfogadta a pá­­nnkás palaczkot, amelynek tartalmát az utolsó cseppig kiürítette és azután vígan követte őrzőjét a ketreczbe. — Amerikából, a ravennai vasúti szerencsétlen­ségről utólagosan a következő részleteket közüik. Jul. 3-án éjjeli 8 órakor a személyvonat, mivel nagyon megkésett, a rendesnél jóval nagyobb sebességgel igyekezett a késést behozni. Ravennában azonban meg kellett állapodnia, mert a mozdonyon valami baj esett. A mozdonyvezető hozzálátott, hogy a bajt helyrehozza, a fékezőt azalatt hátraküldték, hogy az esetleg érkező vonatokat állítsa meg, így történt a szerencsétlenség. Ugyanazon a vágányon érkezett a futártehervonat és tartott megrakodtan Chicagónak. Sem ez a tehervonat, sem a személy­­vonat nem szokott megállani Ravennában s ezért a tehervonat teljes sebességgel robogott be az ál­lomásra. A mozdonyvezető látta, hogy szerencsét­lenség történik, meg is adta a jelt a fékezésre, de a vonat a meredek pályán olyan erővel rohant alá, hogy lehetetlen volt megállítani. A vonatvezető és a fütő az utolsó pillanatban leugrottak a vonat­ról s ezzel megmentették életüket. A következő pillanatban elemi erővel csapódott a robogó te­hervonat az álló személyvonatba, melynek utolsó kocsija teljesen összezúzódott s a benne volt uta­sok — jobbára munkások — nagyrészt meghal­tak, kisebb részük pedig súlyosan megsebesült. A tehervonat mozdonyától lassanként tüzet fogott a szétrombolt személykocsi, melynek romjai kö­zött a halottak és sebesültek voltak s a romhal­maz már javában égett, amidőn nagy nehezen si­került a tehervonatot kellő távolságra terelni a szerencsétlenség színhelyétől. Halottai összesen 19-et szedtek ki a romok közül. A sebesültek száma körülbelül ugyanannyi. — Idegen­forgalom a fővárosban. A folyó év április havában a fővárosi összes szállókba 10,280 idegen szállt be , 847-tel több, mint a múlt év megfelelő havában. Ezek közül magyarországbeli volt 7126, külföldi 3154. A legnagyobb járulékot Ausztria szolgáltatta, ahonnan 2071 idegen érkezett. Magából Bécsből 1379. Másodsorban Németország említendő 422 idegennel, harmadsorban pe­dig a Balkán-félsziget 275 idegennel. A Balkán-félszi­getről érkező vendégek a következőképen oszolnak meg az egyes országokra: Románia 74, Szerbia 130, Bulgária 48, Törökország 23, azon kívül Bosznia­ és Herczegovi­­nából 21. A többi európai államokból a következő számú utasok érkeztek : Francziaország 132, Nagy-Britannia 66, Oroszország 23, Olaszország 35, Svájcz 11, Belgium 11, Németalföld 10, Skandinávia 9, Pirennes-félsziget 9. Ame­rikából összesen 47 idegen, érkezett a fővárosba, köztük 45 Egyesült­ Államokból. Ázsiából 4, Afrikából 6, Ausz­tráliából 2 idegen jött. —­ Tudósok kirándulása. Az országos régészeti társulat Pulszky Ferencz elnöklete alatt aug. 11. 12. és 13-ik napjain, tudományos buvárlatok czél­­jából, kirándulást rendez Zólyom­ vármegyébe és Zólyom városába, ahol fogadásukra nagy előké­születeket tesznek. Ez alkalommal Zólyomban régiségkiállitás is lesz. — Legújabb gyógyszerek: Bókás Árpád egyik tanár legújabb könyve, az újabb gyógyszerek­ről, élénken érzett szükségnek tesz eleget. Az utóbbi évek során annyi új gyógyszer tűnt fel, közülök akárhány csakhamar le is tűnt, mint pl. a kaicin, thallin stb., hogy csak az, aki a hazai és a kül­földi orvosi lapokat­ folytonosan figyelemmel kí­sérte, bírhatott a kellő áttekintéssel. Bókás könyve a tájékoztatáson kívül, kritika alá vonja az egyes gyógyszerek hatását, ami szerzőre nézve annál könnyebb volt, mert Kolozsvárott egy belgyógyá­szati osztály állott rendelkezésére. Végül, amily rossz, érthetetlen és magyartalan irányban volt megírva Balogh »Commentár«-a, emiatt réme min­den szigorló orvosnak, ép oly egyszerű és tiszta magyarsággal írta meg Bókai a jelen könyvet, úgy, hogy a szakemberek méltán tőle várják az első, jól magyarul is megirt gyógyszertant. A mű megjelent Grill Károly cs. és kir. udv. könyvke­reskedőnél. Ara 3 frt 40 kr. — A hetedik nemzetközi közegészségügyi és demográfiai kongresszust Londonban augusztus hó 10-től, aug. 17-ig tartják meg. A kongresszus párt­fogója az angol királyné s elnöke a walesi herczeg lesz. A kongresszus két részre oszlik: egy köz­egészségügyire és egy népesedés-statisztikaira. A kongresszus nemzetközi vezetőségében Magyar­­országot Fodor József, Keleti Károly és Körösi József képviselik. Mindazok, akik a kongresszus­ban részt kívánnak venni, forduljanak Körösi Jó­zsefhez, a főváros statisztikai hivatalában (Deák­­utcza 2. Vigadó.) A tagsági dij 12 frt. Tudomány és irodalom. — A »Műbarátok köre« ez az előkelő iroda­lom- és művészet­pártoló társulat a folyó évre nagy­szabású művet ad ki tagjai számára egy »Évkönyv« alakjában. A kör irodalmi szakbizottságának el­nöke, gróf Csáky Albinna mindent elkövet, hogy az évkönyv páratlanul álljon irodalmunkban. Az évkönyv, amely már szedés alatt áll tartalmazni fog a többek között Jókai Mórtól, Sinán basa czim alatt egy rajzot, Mikszáth Kálmántól el­beszélést, továbbá D­ó­c­z­y Lajos Memento czimü költeményét, Szabó Endre Fent és alant, E­n­­­d­r­ő­d­y Sándor Angelus, P­a­l­á­g­y­i Lajos Az én szerelmem, V­á­r­a­d­y Antal Látogatás, Incz­ő­d­y László Dalok a fészekből, B­o­d­o­n József Arany lakodalom, Szalóczi Bertalan (Vereskövi) Gólyajáráskor, Anima Spetici Ju­s­t­h Zsigmond­­tól czimü dolgozatokat, iparművészeti szakczikke­­ket fognak bele írni Radisics Jenő és ifj. gróf Batthyányi Géza stb. A mű kiállítására nézve valódi amateur mű lesz. Külön készül hozzá a merített papiros a Műbarátok körének viznyoma­­tával. Legjobb hazai művészeink és illusztrátora­ink fogják a szöveghez a képeket rajzolni, melyek­ben a szinnyomattól kezdve a heliogravür, famet­szet, fényképnyomat, szóval minden sokszorosítási eljárás be lesz mutatva. A szinnyomatokat Kádár Gábor magyar festő híres műintézete készíti Pá­risban. Ezen felül legjelesebb magyar zeneszerzők­től 8—10 zenemű fog az évkönyvben foglaltatni. Súlyt fektet a kör arra, hogy az egész vállalat idehaza és hazai művészek által készíttessék, így például a hangjegyek is Budapesten fognak vé­­setni. Az évkönyv szerkesztésével S­z­a­n­a Tamást és Szendrei János drt., a kör titkárát bízták meg. A mű könyvkereskedésbe nem kerül, hanem csupán a kör tagjai között osztatik ki. Megjele­nése őszre várható. — »A Hét«, Kiss József szépirodalmi hetilap­jának ma megjelent száma Gajári Ödönnek, lapunk felelős szerkesztőjének arczképét hozza képben és írásban. Az utóbbi különösen kiemeli Gajáriban azt a készséget, mel­lyel a sajtó védelmére kelt csak legutóbb is. Többi részében is változatos és érdekes »A Hét«, Iványitól »A király bűne«, Var­gától »A farkas« czim alatt elbeszéléseket, Ambrus Zoltántól »Bashkirtseff Máriá«-nak harmadik és befejező czikkét, továbbá Palágyi Lajos, Barna Izidor, Szalay Fruzsinától egy-egy költeményt, Duruy fordított »Győzelmé«-nek folytatását, stb. közli. — Az 1877/8. évi orosz-török háború történetét megírta Springer Antal őrnagy. Az érdekes könyv Konegen Károlynál jelenik meg Bécsben. Körülbelül 40 füzetre fog terjedni, számos térkép­pel, rajzzal és vázlattal. Egyes füzetek ára 50 kr. Sport. Atlétikai verseny Baján. A bajai atlétikai klub e hó 12-én rendezte első kísérleti versenyét. A verseny szépen sikerült. A város egész intelli­­gencziája végig nézte a versenyeket, zajos tapssal jutalmazva az egyes győzteseket. A versenyek si­kerültében a legnagyobb érdem Halász Zsiga fő­városi vívómestert illeti, aki a rendezésben tevé­keny részt vett. Az egyes versenyek lefolyása a következő volt: a félórai versenyjárásban győztes Kerekes Albin lett; a sík­futásban elsőnek érke­zett : Stern Adolf; a versenyvívásban a legjobb vívónak bizonyult ifjú Kósa Károly; a súlydo­­básnál legtöbbet dobott: Drescher Gyula; a sík­­versenynél első lett: ifj. Kósa Károly; a gátver­senyben győzött: Stern Adolf; a súlyemelésben legtöbbször emelt: dr. Koller Imre. A versenye­ket megelőzőleg még Halász Zsiga mutatta be a bajai atlétikai klub összes vívótagjaival az iskola­vívást karddal. Közlekedés: A személy zónatarifa életbeléptetése az osztrák­magyar államvasuttársulat államosított magyar vona­lain. Az osztrák-magyar államvasut-társaság ma­gyarországi vonalainak államosítása folytán, f. é. augusztus hó 1-én e vasútnak jelenleg fennálló személy- és podgyász-díjszabása, az összes pót­lékokkal együtt, hatályon kívül helyeztetik, s e helyett említett napon, a m. kir. állam­vasutak vonalain fennálló zónadíj­­szabás, annak pótlékaival együtt lép életbe, amelyek közül a most megjelenő harmadik pót­lék magában foglalja az újonnan államosított vonalak állomásainak zónabeosztását. Ez intézke­dés következtében f. é. augusztus hó 1-től kezdve, az e vasúton a helyi forgalomban eddigelé fenn­álló összes kedvezményezett menetjegyek, mint menettérti és bérletjegyek, valamint tanuló- és munkás heti jegyek kiadása megszüntettetik, meg­jegyezvén azonban, hogy a f. é. augusztus hó 1-je előtti váltott, kedvezménye­zett menettérti és bérlet­jegyek, azok érvényességi időtartamán belül, a jelenleg fenn­álló határozmányok épségben tartása mellett érvényben maradnak. — Említett bérletjegyek pótlásául a főváros s az annak környékében, az ujonan államosított vonalak mentén fekvő állomások közti forgalomban ha­sonló mérsékelt áru menetjegyek és füzetjegyek fognak életbeléptetni, mint a m. kir. államvasutak Budapest állomása és annak környékén fekvő ál­lomásai közt fennállanak. Önként érthető, hogy mindez intézkedések következtében úgy a szom­szédos forgalom, valamint különösen nagyobb tá­volságoknál p. o. a Budapest között egyrészt va­lamint a Galgócz, Lipótváron és Temesváron túl fekvő állomások között másrészt, a menetdíjak jelentékenyen leszállittatnak. Egyúttal megjegyez­tetik, hogy a fentebb említett 3. pótlék életbelép­tetésével f. é. augusztus hó 1-től kezdve, az itt szó­ban levő államosított vonalakon a podgyász-sza­­badsuly elejtésével, ugyanazok a podgyász­­díj tételek fognak alkalmaztatni, mint a magyar kir. államvasutak régi vonalain. —Végre megjegyeztetik, hogy f. é. szeptember hó 1-től kezdve,Budapest és Bécs között, mely viszonylatban eddig részben a rendes zónaáraknál is olcsóbb menetdijak szedettek a kö­vetkező menetdijak fognak életbe léptettetni: gyorsvonatoknál I. oszt. 10 frt 60 kr. II. o. 8 frt. Személy-omnibusz és vegyes vonatoknál: I. oszt. 8 frt 50 kr. II. oszt. 6 frt 30 kr. III. oszt. 4 frt, mi által a jelenlegi menetdíjakkal szemben a gyorsvonatoknál az I. osztályban 1 frt, a II. osz­tályban 20 kr és a személyvonatoknál az I. oszt.­­ban 50 kr.-nyi árfelemelés áll be, a többi osztá­lyoknál ellenben a menetdíj változatlan marad, ugyan a felemelés fog Bécs és a Budapest mögött fekvő állomások közötti közvetlen menetjegyeknél is beállani, amennyiben e felemelés nem fog a Budapestig sok reláczióban beálló mérséklések által ellensúlyoztatok Az igazgatóság­ dülőbeli x/2 telke 100 írtért Porth Györgyre, Molterer sz. Huber Teréz I. Kuruczlesi dűlő telke örökség utján Molterer Irma, Róza és Antalra, Wotzkovits Ferencz és neje I. gazdagréti telke 390 írtért Hoffmann Károly és nejére, Mayer Já­nos és neje I. madárhegyi telke 400 frtért Wink­ler Györgynére, özv. Fischer Károlyné II. gyors­­kocsi-u. 3. és 5. sz. házának 1/2 része örökség utján Vohhsen Károlyné és Klimm testvérekre, Klimm Mihályné II. gyorskocsi-u. 3. és 5. sz. háza 1/4 ré­sze örökség utján Klimm testvérekre, Weber Ja­kab I. Pösingeri majortelke árverésen 110 írtért Kreisz Urbánra, Herczogné Deigner Mária I. Kő­­érterek dülőbeli telkének 1/5 része árverésen 50 írtért, Polánszky István III. Lajos­ u. 10. sz. háza 2440 írtért Molnár Józsefre, Pech András és neje III. Mátyás hegyi telke 750 írtért az újlaki tégla és mészégető részvénytársaságra, özv. Petrás An­­talné I. ker. Komló­ u. szám alatti háza kisajátí­tás utján 2000 írtért Budapest főváros közönsé­gére, Burger Lipót I. Orbánhegyi telke 800 írtért Rácz Ferencz és nejére, Jakovics József és neje I. Gellért-hegyi telke 2550 frtért Müller Ignácz La­jos és nejére, Turcsányi Gézáné I. Istenhegyi telke 2/8 részben 4666 frt 66 krért, Horn Istvánná és Horn Vilmosnéra, Schmidt József és neje I. Németvölgyben levő telke 300 frtért Wimmer Mátyás és nejére, özv. Mauthner Lipótné és Weisz szül. Mauthner Fanni I. Istenhegyi telke 10,535 írtért Jordán Victor és nejére, Haszmann János és testvérei III. Filatóri­ dülőbeli telkének x/2 része adásvétel utján Finály József és nejére. Keil Já­nos és neje III. Mátyás-hegyen levő telke 95 írtért Schütz József és nejére, Schütz József és neje III. Rákos-hegyen levő telke 110 írtért Schmidt Már­ton és nejére, Willner Pál és neje ül. Lajos­ u. 74. telke 115 írtért Berliner János és nejére, Kreutzerl Jakab III. Test­vér hegyen levő telke 100 írtért Quitner Árminra, Herold Vilmosné III. Lajos-u. 178. sz. háza */10 része 1000 írtért özv. Lenz Frigyesnéra. — Pesten: Schupfl József és testvérei VII. ker. Dohány-u. 61. sz. háza Müller Lipót és nejére 1800 írtért; özv. Prakovich An­­talné VII. Klauzál-u. 18. sz. a. házának fele Aigner Mártonnéra 5700 írtért, Sinn János György VII. ker. Murányi-u. 12. sz. a. háza 30.500 írtért Czirják Gyula és nejére, remetei Sebastiáni Jenő VII. Ká­­roly-körut 11. sz. a. háza egy része 39.323 írtért Appel Mór és nejére, özv. Farkas Ferenczné és Dummerling Imréné VI. Lovas-u. 10. sz. a. házá­nak 63/420 része 225 írtért Politzer Farkas és Bernátra, Budinszky Károly VIII. Német-u. 30. sz. a. háza 27,000 írtért Grünwald Sámuel és ne­jére, Szvidh János VII. ker. kerepesi-ut 90. sz. a. háza 50,000 írtért özv. Gerenday Antalnéra, Lipót­városi bank részvénytárs. VII. kis-zugló 2318. sz. a. levő telke 597 írtért Döbler István és nejére, ugyanaz VII. ker. kis-zugló 2319. és 2320. sz. a. telke 1380 írtért Döbler Istvánra, Huba János VII. ker. nefelejts-u. 32. sz. a. háza 40,000 írtért Rauch Józsefre, Neuhold János VII. kerület Damjanich-utcza 21. szám alatti háza 72.000 forintért a Neuhold-féle vasúti szerelvények és elektro­ technikai gépek gyára részvény­társra, VI. ker. Bulcsu­ u. 10. sz. a. háznak Bernhardt Fe­­renczné tulajdonát képező B­io és Bernhardt Erzsé­bet 1/10 része 4001 frtért Müller Adolfra, ifj. Micsky Sándorné VII. nagymező-u. 11. sz. a. házá­nak fele, 40000 frtért Preger Gyula és nejére, Lady Jánosné VIII. k. aggteleki­ u. 12. sz. a. házra örök­ség utján Lady Jánosra, Ilyés Lajos VI. angyal­föld 1553—1560/49. sz. a. telke 648 frtért Tary Péter és nejére, Goldberger Czechiel és Feder­­mann Jakab VI. lőportári dűlő 1134/b sz. a. háza 4662 írtért Wellisch Sándor és Gyulára, Tarnóczy Gusztáv VI. angyalföldön levő telket 340.000 írtért a Tarnóczy-féle tűzoltó szer- és gépgyár részv. társ.-ra, Ullmann Ferencz és neje VIII. ker. Ludoviceum­ u. 8. sz. a. ház 1800 írtért Strakovits Albertnéra, özv. Kunz Józsefné VI. gyár-u. 4. sz. a. háza 60.000 írtért Kunz Ferencz és nejére, özv. Mihalovits Györgyné és gyer­mekei VII. király-u. 27. sz. a. háza 132,000 írtért Haas Jakab és Deutcs Lajosra, Graffenthal Vincze VII. ker. Szentkirályi-u. 18. sz. a. háza ajándék utján Gräffenthal Vinczénére, Egert Irma és József VIII. vas-u. 8. sz. háza 68,000 írtért dr. Halász Ferenczre, Schrödl Emil VII. csömöri­­ut 66. sz. a. háza 5766 írtért Jop János és Delmo­­dics Annára, Ráth Károlyné IV. hatvani-u. 12. sz. a. háza örökség utján Ráth Ilona és testvéreire, ugyanannak IV. kalap-u. 23. sz. a. háza Ráth Ilona és testvéreire. Ob­jak Károly X. ó-hegyen levő telke 1206 forintért Neuschloss Emil és társaira. Fővárosi ügyek. — Uj tüzérségi laktanyák. A fővárosi hivatá­sos tűzoltóság számára most két uj laktanyát épí­tenek. Budán a koronaőr-utczában, és a Csepel­­rakparton. Abban az I. ker., ebben a IX. ker. őr­ség nyer elhelyezést. — Budapest vízfogyasztása Április hóban a főváros 2,017.415,731 liter szűrt vízvezetéki vizet fogyasztott el. Ebből a Duna balpartjára esik 1,614.508,081 liter, a jobb partra 402.907,650 liter. Ez év eleje óta május elsejéig a főváros összesen 7,043.062,195 liter vizet fogyasztott el. — Ingatlanok forgalma a fővárosban. Az elmúlt héten a következő birtokátruházások történtek: B­u­d­á­n : Brückner Antal és neje II. ker. csalo­­gány-u. 28. sz. háza 3000 írtért Bruckner Ala­josra, Paulovits Antal és neje I. gyökér- és kör­­utczák sarkán levő telkének 1/2 része 500 írtért Webs Istvánra, Hernstok Magdolna II. Törökvész Közgazdaság, Üzleti hetiszemle. Értéküzlet. Teljes üzlettelenség uralkodik a tőzsdén.Az árjegyzések egy helyben vesztegelnek, sem felfelé, sem lefelé nincs mozgalom. Ha van is egy-két értékpapír, amely csök­kent vagy emelkedett, ezekre különleges viszo­nyok voltak hatással. Általában véve a tőzsde csendes és nyugodt. A spekulác­ió nem igen akar részt venni az üzlet­kötésekben. A hét folyamán különböző hírek keringtek. Szó volt az ötszázalékos osztrák papírjáradék kon­verziójáról is. A tőzsde legnyugodtabb elemei kez­dettől fogva belátták, hogy e hírnek alig van némi alapja. Ily nagy tranzakcziót nem igen szoktak épen a nyári szünet csendje között megkezdeni s a­kik rebesgették, ismét elhallgattak. A járadék-piacz ennek következtében alig is volt ingadozásnak alávetve. Az államértékek, jól­lehet üzlet alig van bennök, állandóan megtartják magas árfolyamukat s a helyzet jelentékeny javu­lását mutatja, hogy dac­ára a csöndnek, a jegyzé­sek tarthatók minden erőfeszítés nélkül is. Az osztrák-magyar államvasút részvényei a hét folyamán eleintén emelkedtek, de később némi stagnáczió következett be, sőt a hét vége felé csök­kentek is, hogy az utolsó napon ismét meg­javuljanak. A helyi értékpapirpiaczon mozgás alig van. A rimamurányi vasmű részvények és némely malompapir állandó keresletnek örvendtek. Gabona- és terményüzlet. (Lásd »Mezőgazda­ság« czimü mellékletünket.) Liszt és korpa. A lisztüzletben ma is csak az utolsó jelentésünkben felhozott viszonyok állanak fenn. A malmok őrlésüket még inkább redukálták, míg a vevők még egyre tartózkodó álláspontot foglalnak el és üzletek csak árengedmények mel­lett jönnek létre, daczára annak, hogy a búza ára megint emelkedőben van és igy a malmok folyton veszteséggel dolgoznak. A külföldi üzlet min­denütt pang s ha itt-ott egyes eladások történtek is, ezek csak áldozatok árán létesülhettek mal­maink részéről. A korpaüzlet azonnali szállításra nagy hiány mellett, tovább is igen szilárd és kó-

Next