Nemzet, 1895. március (14. évfolyam, 4496-4525. szám)
1895-03-12 / 4507. szám
lom a kezében van, bírjanak azzal az önfeláldozással, hogy mindennek kitegyék magukat a haza érdekében. (Hosszantartó élénk éljenzés és helyeslés jobbról. Zajos »hoch« kiáltások a szélsőbaloldalon) Hoitsy Fái a házszabályok 169-ik szakaszához szól, amely a csend fentartását az elnökre ruházza. De azt hiszi, túlságosan szigorú alkalmazása a szakasznak ha a közbeszólásokat is csendzavarásnak veszik. Hogy különben a házszabályokat respektálják, hiszen annak kifejezést adtak azzal, hogy Tisza Kálmánt politikai múltja után is meghallgatták. (Helyeslés a balon. Zajos felkiáltátok jobbról: Rendre Rendre!) Gajáry Ödön: Ez szemtelenség. Elnök : Kérem, (Zaj a szélső baloldalon) a képviselő úrnak meg kell jegyeznem, hogy a ház minden tagjának egyenlő joga van szólani. (Zajos felkiáltások jobbfelől: Igaz ! Úgy van! Zaj a szélső baloldalon.) Csendet kérek. Ugron Gábor: Csak igazat kell mondani. (Zaj jobbfelől. Felkiáltások Rendre ! Rendre !) Elnök: Ha a képviselő urak átkiabálások útján ütközni akarnak , akkor természetesen én nem tarthatok rendet. A háznak minden tagja iránt fennáll az egyenlő kötelesség, azt egyenlően meghallgatni. (Helyeslés jobbfelől), kétszeresen fennáll az oly tagok irányában, a kik heteken át megtámadásnak voltak kitéve és a kik egyszer alkalmat vesznek maguknak, a maguk részéről élni a joggal, melyet a házszabály egyenlően biztosit. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezért nem helyes megjegyzése volt a képviselő úrnak, hogy különbséget akar tenni a tagok közt. Most t. hát, a túl szigorú alkalmazásra nézve megjegyzem. (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk ! jobbfelől.) Csendet kérek éppen ott, ahol ilynemű panasz emeltetik. Te hát! Én tudom, hogy közbekiáltások a világ minden parlamentjében vannak és vannak közbeszólások is, amely közbeszólások vagy felvilágosításadások, vagy kérdezések. Én az ilyenekért, ha jóhiszeműleg tétettek, soha senkit meg nem intettem, de ha rendszert látok a közbeszólásokban. (Igaz ! Úgy van jobbfelől. Zaj a szélső baloldalon.) Kérem, méltóztassanak csak kihallgatni, vagy — és ez minden oldalon megtörténhetik — akkora fokú idegességet, amidőn az illető talán akaratlanul is, de oly hangulatban van, hogy folytonosan zavarja szólót és a ház figyelmét, már akkor nem a szigorú, hanem a szabály alkalmazásának legegyszerűbb szüksége elé áll. Van azonkívül egy harmadik neme is a zavarásnak, midőn nem kiáltanak közbe, nem is tesznek kérdést, hanem konverszácziót folytatnak (Felkiáltások a szélső baloldalról a jobboldal felé . Azt ott szokták !H ami történhetik mind a két oldalon, — Bartha J. képviselő urat biztosíthatom, hogy én észreveszem, hogy hol és most legutóbb itt túlnyomóan ezen az oldalon történt. Én tehát, kérem a t. képviselő urakat, bízzák ezt csak az én ítéletemre — mindig közbe fogok avatkozni, valahányszor a rend kívánja és a képviselő uraknak meg kell ezt köszönniök a csend, rend és a ház méltósága érdekében. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Péchy Tamás kijelenti, hogy ő 1875-ben egész lojalitással állt rá a közjogi alapra s azt kérdésessé nem is tette soha. Ami a néppártot illeti, ő azt nem mondta veszedelmesnek. (Derültség jobbfelől.) A vitát holnap folytatják. Ülés vége d. u. 2 órakor. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A pénzpiac. A budapesti piacon az előző hét óta lényeges változás nem történt. A váltóleszámítolási üzlet igényei még mindig jelentéktelen mérvűek és a váltóbenyújtások nem öltöttek nagy arányokat. A pénz aránylag elég olcsó és a bankok szívesen vesznek jó minőségű váltókat. A diskont azonban nem változott és szorosan a hivatalos bankkamatlábhoz simul, mert az osztrák-magyar bank kotlóstyuk módjára ül megszaporodott tartalékain, és a nyílt piacon nem számítol le. Az első minőségű váltókon kívül eső papírok kamatlábai 41/«—51/2°/o közt váltakoznak lejárati idejük és minőségük szerint. Az értékpapírok média ellátása minden nehézség nélkül, alacsony díjtételek mellett folyt le a tőzsdén, ami a darabhiánynak, illetve a house-engagementek csekély mérvének tudható be. A nemzetközi pénzpiacon a pénz olcsóbb, mint a múlt hóban volt és a diskont részben csökkent, így a nyílt piac 7 kamatlába Londonban l°/0-ra és Párisban is/°/-rra csökkent és csakis Berlinben emelkedett ls/8°/0-ra. Az iparoktatás külföldön, Ausztria és Baden iparoktatási intézményeit ismerteti tanulmány alakjában Szterényi József kir. iparfelügyelő és iparintézeti miniszteri biztos, akinek nevével az iparoktatási irodalomban gyakran találkoznak mint jeles szakmunkák írójával, és kinek gyakorlati iránya kiváló, működése sokkal ismertebb, semhogy újból felemlegetnünk kellene. Most megjelent tanulmányának az a czélja, hogy a külföldi intézeteket példaadás kedvéért megismertesse. Megmutatja a füzet azt az irányt, melyben a külföld az iparoktatás terén halad és útmutatást ad arra, hogy miként kell fokozni azt a jelentékeny fejlődést, melyet iparoktatásunk az utolsó időkben feltüntet. A tanulmány általánosságban is és a lehető részletességgel ismerteti Ausztria és Baden jelenlegi iparoktatását, de nem száraz adatokat sorol fel, hanem a szerző tapasztalatai szerint érdekes vonzó modorban adja elő a tárgyat. A mostani tanulmányt a szerző ki akarja egészíteni Bajor-Porosz és Szászországok, valamint Württenberg iparoktatási intézkedésével. Ezek közrebocsátása után a szakirodalom valóban becses munkálattal szaporodik és a külföld viszonyainak ismerése bizonyára jó hatással lesz haladó iparoktatásunk előmozdítására. A szorgos kutatások alapján gondos buzgósággal egybeállított, jó tollal megirt munkát melegen ajánljuk a szakemberek figyelmemébe. A kötet a pesti kányomda részvénytársaság kiadásában szép alakban jelent meg. Országos gazdakongresszus: A kongresszus szakosztályai külön tanácskozmányaikban élénk működést fejtenek ki a tárgysorozat s az előadói javaslatok részletkérdéseinek végleges megvitatása körül. A tárgyalás alapjául felvett kérdések iránt a gazdaközönség nagy érdeklődést tanúsít, hogy egyesek, mint a gazdatestületek részéről folyton érkeznek be javaslatok, vélemények s új tárgyak, amelyek szinte az illető szakosztályokat foglalkoztatják. A kongresszus oly széles mederben s mélyrehatóan fogja tárgyalni gazdaviszonyainkat s kérdéseivel a hivatott szakerőket oly mérvben foglalkoztatja, mint ez még nálunk történt. A tagok fokozott számban jelentkeznek. A kongresszuson való képviseltetésükről a következők gondoskodtak: Igazságügyi minisztérium, nagyszombati, pozsony, tolna-, maros-torda-, somogy-,temes-, Veszprém-, sárosmegyei és német-csernyai gazdasági egyesületek. Szőlőfás ajtó tanfolyamok Pest megyében. Az idén tavaszszal a kir. szőlészeti és borászati felügyelő szőlő fás ojtó tanfolyamokat rendeztet, a következő helyeken: Váczott április hó 2—5—ikén, Budafokon április 15—17-dikén és Zsámbékon április 22 —24-ikén. E tanfolyamokon mindenki résztvehet, anélkül, hogy előre jelentkeznék. Ezenkívül a gyáli telepen, Jálics Géza birtokán lesz hosszasabb szőlészeti tanfolyam, ahol már nemcsak az ojtásban, hanem az összes tavaszi szőlőmunkákban gyakorolhatják magukat az abban résztvevők. Az oktatás április 8-tól május 18-ig tart s tanulókul csak azokat veszik föl, akik kötelezik magukat, hogy az egész idő alatt a telepen maradnak. A résztvevők a szokásos napibérben részesülnek s kést és ollót kötelesek magukkal vinni. A tanfolyamban csak 17 éven túl és 40 éven alul levő emberek vehetnek részt. A felvétel végett jelentkezni lehet, az illetékes községi elöljáróság útján, márczius 31-ig levélbelileg, Rácz Sándor m. kir. szőlészeti és borászati felügyelőnél, Budapest, Rottenbiller utcza 31. sz. alatt. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara f. hó 9-én tartott közgyűléséből közöljük a következőket: Az elnöki jelentés szerint az iparosok számára rendezett vasárnapi ingyenes előadásokat az idén még tömegesebben hallgatják s ezért az elnök indítványozza, hogy az orsz. bizottság keressék fel a felolvasásoknak a kamara más népesebb városaiban való kiterjesztésére; ajánlatot tesz az elnök arra, hogy a kamara is lépjen be rendes tagul a közgazdasági társaságba; a kamara megsürgette a miniszternél azon ígéret teljesítését, hogy Kolozsvár a XV. kivételes díjszabásba fölvétessék; végül jelenti az elnök, hogy a kir. postaigazgató a kamara kérését kész teljesíteni s közelebbről egy tisztviselőt küld le a cheque- és clearing forgalom népszerű ismertetésére. A közgyűlés tudomásul vette a miniszternek az utóbbi évi jelentésre tett azon válaszát, hogy a lóhermag kivitelének előmozdítására a konzulokat már utasította, de azt az óhajt nem teljesítheti, hogy a tóhermag vizsgálati és tisztítási díját lejebb szállítsa. A titkár jelentést ten a közgyűlésnek az ezredéves kiállítás Kolozsvár kerületi bizottságának eddig tett intézkedéseiről s annak eredményéről. Nevezetesen, hogy a bejelentés közelebbről lejárt határidejéig 109 kiállító bejelentést íve küldetett a központra, hátralékba van még 20—25, amelyek a beküldése meg lön sürgetve. Pénzsegély a kamara által felajánlt összegeken kívül ugyan kevés folyt be, de egyes városok kötelezték magukat, hogy a saját területükről jelentkezett kiállítók tér és szekrénydíjait fedezik. A közgyűlés beleegyezését adta ahoz, hogy a kolozsvári nyomdászat múltjának és jelenének feltüntetése ügyében a kamara jelentkezzék kiállítóképpen. Az egyesült element és téglagyár részvénytársaság ma délután tartotta meg rendes évi közgyűlését Országh Sándor dr. elnöklete alatt. Az évi jelentés szerint a részvénytőkét 2 millióra fölemelték s az ebből elért 103,170 frtnyi nyereséget a tartalékhoz csatolták. A nyerges-ujfalusi és dömösi téglagyárakat megvette a társaság, a czementgyárakat kibővítette s az üzemképességet még további bővítésekkel fogják emelni. A mérleg szerint 70,000 frtnyi értékleírás után még 184,015 frtnyi tiszta nyereség mutatkozik, amelyből az alapszabályszerű dotácziók levonása után osztalékra 160,000 frtot fordítanak. Végül megválasztottak az igazgatóságba: Ország Sándor dr. Treichlinger József, Bentum Ignácz, Jaksch Károly, Lang L., Weissenbacher Endre, Geissler Lajos, Wendland Károly (uj) és Hankó Jenő (uj). A felügyelő bizottságba Scheich Károly, Reimann Lázár, Erischmann Ignácz és Werkner Zsigmond. Fiiloxéra bizottság. A földmivelésügyi miniszter az 1883. évi XVII. t.-czikk alapján alakított Országos Filloxera-bizottságot újjá szervezvén, az uj bizottság tagjaivá: gr. Andrássy Sándort, báró Andreánszky Gábort, Atzél Pétert, gr. Bethlen Andrást, Bernáth Bélát, Boda Vilmost, Boross Bénit, Cserháti Sándort, Csigó Pált, gr. Desseffy Aurélt, Dobokay Lajost, Engelbrecht Károlyt, Elek Kálmánt, Emich Gusztávt, Fejér Miklóst, dr. Gaál Jenőt, Gaál Domokost, Hammersberg Jenőt, dr. Horváth Gézát, Kericsánszky Jánost, Mádai Izidort, Molnár Istvánt (a budapesti kertészeti tanintézet igazgatóját) Nedeczky Jenőt, Skublics Gyulát, dr. Szabó Gyulát, Szabó Józsefet Szalay Imrét, ifj. gr. Széchenyi Imrét, Szederkényi Nándort, Szily Pongráczot, Vásárhelyi Bélát, gr. Zeslénszky Róbertet nevezte ki. A vetések kiállása. Zala-Egerszegről kapjuk a következő tudósítást: Az időjárás évtizedek óta nem volt oly kedvezőtlen, mint az idén. Márczius 1-ét kivéve mindennap havazott meg, s a felszaporodott hótömeg a hullámosan fekvő földeken néhol a két méter magasságot is meghaladta. Minthogy pedig a részvetések már a havazások előtt nőni kezdtek, minden kétséget kizárólag azok 1/5 része ki fog pállani. A veszteség vidékünkre óriási, de még jelentékenyebb lesz, ha a vetéshez csak április havában foghatunk. Az már előre látható, hogy a gabonatermés olyan kiterjedésű, mint a múlt évben volt, talán az egész vármegye területén sem lesz. A gazdák nagyon aggódnak a közeljövő eseményeitől. Drágul a magbükköny. Gálántárói írják a következőket: A gabonaforgalom kissé felélénkült volna már, de a közbejött óriási havazások miatt ismét szünetet tart. Csupán a magbükköny az, amely nagyon keresett, rövid idő alatt ennek ára 2,20—2,30 írttal emelkedett. Azonban az a baj, hogy csekély a készlet s ennek folytán még vidékünk is importra szorulhat. A gazdák okulva a múlt évi gyenge takarmánytermésen, az idén jóval nagyobb arányú takarmánytermelésre szánták magukat. A miskolczi kereskedelmi és iparkamara e hó 7-én Radvány István kir. tan.elnöklete alatt ülést tartott, melynek tárgyai közül kiemeljük a következőket: A vidéki városokban emelendő házak adómentességére vonatkozólag tudomásul vették a szegedi kamara átiratát, mivel a kamara azzal egyidejűleg önálló felterjesztést intézett a kormányhoz. A temesvári kamarának a közgazdasági helyzet javítását célzó átirat tudomásul vétetett, mert a felsorolt ügyekben a kamara évek óta úgy külön felterjesztésekben, mint évi jelentéseiben kívánt intézkedéseket s ezért most mellőzhetőnek véli az újabb sürgetést. A Közgazdasági Társaság kérelmére elhatározta a kamara, hogy a rendes tagok sorába lép. A zágrábi kamara az iránt tesz kérdést, nem volna-e indokolt a keresk. törvény 31. §-ában foglalt azon határozmánynak megváltoztatása, hogy a keresk. könyvek bizonyító ereje két évig tart, — ez intézkedésnek 5 évre való emelése által. A kamara hozzájárul a javaslathoz. A budapesti kamara megbizatván a vasúti csomagolási szabályzatnak az érdekeltek közbenjöttével való megállapítására, a kamarától e tekinetben véleményt kér. A kamara jelen díjszabási határozmányokat megfelelőknek tartja, mert részletes szabályzat gyakorlati kivitele nehéz s épen a vidéknek, mely inkább czímzettként, mint küldőként szerepel, nem áll érdekében a szabályok enyhítése. Ugyancsak nevezett kamara lévén megbízva a hazai kamarák történetének megiratásával, kérelmére a miskolczi kamarára vonatkozó adatok megiatnak. Csongrád vármegye 30 literes ármérő használatát kívánja engedélyezni. A kamara ezt nem pártolja, mivel a forgalmat egy újabb mérték csak zavarná, sőt inkább oda kell törekedni, hogy a méterrendszer minél jobban érvényesítessék. Végül elhatározta a kamara, hogy megkeresi Borsod vármegyét egy vásári szabályrendelet alkotása iránt. A gabonavámjának emelése Spanyolországban. A folyó évi febr. hó 9-én kelt spanyol törvény által a búza ára 100 kgkint 2 p. 50 c., a búzalisztre 4 p. 12 c. s a korpára 2 p. vámpótlék vettetett ki. E törvény, amely f. évi február hó 11-én lépett hatályba, 1. évi december 31-ig marad érvényben. A kormány azonban fel van hatalmazva, hogy a törvény hatályát a szükséghez képest meghosszabbíthassa. Görögország áruforgalma. A görög királyság külforgalma, népességének megfelelően nem nagy. Görögország külforgalmának értéke azt a sajátságos jelenséget mutatja, hogy egy nagyobb forgalmú évet mindig egy kisebb forgalmú esztendő követ. Az utolsó 1893-ik évben ez a viszony nagyon megváltozott, amennyiben egy gyengébb forgalmú évet egy még gyengébb esztendő követett. Görögország külforgalmának e jelentősebb csökkenése következése ama gazdasági és pénzügyi válságnak, mely eme királyságságban már hosszabb idő óta dúl és talán még fokozódott mérvben mai napig is tart. Az összforgalomhoz hasonló viszonyt mutat Görögország behozatala és kivitele is. A behozatal és a kivitel azonban nagyon eltérnek egymástól és az első mindig sokkal nagyobb az utóbbinál. Kivételt képez ugyan némileg az 1893. év, melyben a kivitel értéke közeledik a behozatal értékéhez, de még így is az utóbbi mintegy 312 millió frank értékkel meghaladta az előbbenit. Görögország kereskedelmi mérlege tehát folyvást kedvezőtlen, Görögország külforgalmában a monarkia a harmadik helyet foglalja el, megelőztetvén Nagybrittánia és Francziaország által, de maga után hagyván Törökországot, Oroszországot, a német birodalmat stb. államokat. A monarkia összforgalmának értéke Görögországgal bár kisebb, de folytonos hanyatlást mutat; hanyatlást mutat még Nagy-Brittánia, Francziaország, Törökország, Belgium, Olaszország és Románia forgalma Görögországgal; ellenben emelkedést mutat Oroszország, a német birodalom, az Egyesült Államok, Németalföld és Egyptom forgalma a görög királysággal. Görögország bevitelében az államok sorrendje változik ugyan, de a monarkia itt is jelentősebb helyet foglal el. Görögország bevitele a monarkiából úgy az 1893-ik évben, mint a megelőző esztendőben jelentékenyen apadt. Ugyanezt látjuk bevitelénél a többi államokból is Oroszország és Egyptom kivételével, melyek bevitele ez évben is emelkedett. Görögország kivitele a monarkiában az 1893. évben emelkedett, még pedig nem jelentéktelennek mondható összeggel. Görögországnak kiváló bevitele van gabonaneműekből, textilipari tárgyakból, nyers és megmunkált fémekből, valamint gyógy- és vegyészeti anyagokból, fa és erdei terményekből és elkészített halak és kaviárokból stb. A bennünket érdeklő iparczikkek közül jelentősebb bevitele van czukorból, állatokból, vajból, papirosból, üvegből stb. Úgy általában, mint ezekből bevitele nemcsak az 1893. évben, hanem a megelőző esztendőkben is lényegesen hanyatlott, mi a Görögországban most uralkodó általános pangásra vezethető vissza. Görögország kivitelének tulajdonképeni főczikke az apró szőlő és az ásványok, melyekre az 1893-ik 88.033,862 frank értékű összes kiviteléből ered 61.277,294 frank, vagyis 69,61 százalék. Kisebb, aránylag fontosabb kiviteli czikke még a faolaj, dohány, füge, szivacs és vallonea, melyek kivitele az 1893-ik évben a füge és vallonea kisebb hanyatlásától eltekintve emelkedett. Emelkedett még kivitele selyemgubókból, megmunkált bőrökből és gyümölcsből, míg a szappan, olajbogyó, selyem és sajtkivitele hanyatlott. Általában pedig jelentősebb ipari kiviteli czikke alig van. Görögország beviteli vámjövedelme az 1893. évben volt 22.303,839 frank (1892-ben 26.753,648 frank), kiviteli vámjövedelme volt 1.507,975 frank (1892-ben 1.523,755 frank). A beviteli vámjövedelemből 4.597,435 frank gabonaneműekre, 4.381,313 frank czukorra, 4.299,075 frank fonalakra és szövetekre, 1.295,186 frank elkészített halakra és kaviárra, 1.108,464 frank kávéra, 1.068,759 frank fára és más erdei terményekre stb., a kiviteli vámjövedelemből pedig esett apró szőlőre 777,943 frank, szappanra 30,198 frank, egyebekre 3,808 frank. Megjegyzendő, hogy a vámjövedelem papiros drachmában (frankban) van kimutatva. — Görögország jelentősebb beviteli czikke a monarkiából épületfa és czukor, valamint szövetek és fonalak, gyógyanyagok és vegyészeti tárgyak. Az iparczikkek közül emelkedő bevitele van még elkészített halakból, hordófából, lisztből és szivarkapapirosból, míg bevitele a többi ipari czikkekből kisebb-nagyobb apadást mutat, így különösen hanyatlott bevitele a papirosból, megmunkált fémekből, durva kendertárgyakból, kalapokból, üveg- és agyagárukból, kikészített bőrökből, sör és szeszes italokból, bútorból, lámpákból és faárukból. A monarkia főbehozatala Görögországból füge, apró szőlő és nyers bőrök, valamint vallonea, szivacs és faolaj. Borbehozatalunk Görögországból ismét emelkedett, noha még nagyon távol áll az 1891. évi hasonló behozataltól. Általában a monarkia kevés áruczikket hoz be Görögországból és a felsoroltakon kivül a többi alig érdemel említést. Spanyolország áruforgalma. Spanyolország öszszes behozatalának értéke, barczelonai főkonzulátusunk jelentése szerint, az 1894. évben 743.634,687 peseta volt, amely az 1893. évi 674.972,142 peseta értékű behozatallal szemben 68.662,545 pesetával emelkedett; kivitelének értéke volt ugyanakkor 600.591,467 peseta, illetve 609.909,764 peseta s így 9.318,297 pesetával kevesebb. A legnagyobb beviteli többlet Spanyolország legfontosabb áruosztályánál, az »élelmezési és élvezeti« áru osztálynál mutatkozik, amelynek beviteli értéke volt az 1894. évben 192.655,362 peseta, 1893-ban pedig 171.578,797 peseta s igy az előbbeniben 21.076,565 pesetával több. A bevitt gabona mennyisége, a melynek fele Oroszországból származott, volt az 1894. évben 425.853,408 kg., értéke pedig 81.745,974 peseta, az 1893. évben 418.666,741 kg. és 79.546,680 peseta. Az 1895. év február hó 9-én kelt törvény szerint Spanyolországban a vám 100 kg. után búzánál 21/1, búzalisztnél 42 és korpánál 2 pesetával emeltetett. Ellenben a szállítási dijtételek belföldi gabonája az ország belsejéből a tengerpartig mérsékeltetett, külföldire pedig a tengerparttól befelé emeltetett. Spanyolország gabona bevitelének emelkedése nem véletlen és tart 1873. óta, a mióta t. i. Spanyolországban nagyobb kiterjedésben űzetik a szőlőművelés, a mely mellett a gabonatermelés elhanyagoltatott. Ellenben emelkedett Spanyolország malom-ipara, mi kitűnik onnan is, hogy a kivitt liszt mennyisége az 1893. 911,758 kg.-ról az 1894. évben 13.184,837 klg.-ra emelkedett. Valenciai alkonzulátusunk jelentése szerint a sáfrán ára a külföldi élénk kereslet folytán emelkedik és előreláthatólag még inkább emelkedni fog, miután a termelők a sáfrán termelést, amely már több év óta nem fizeti magát, mind jobban korlátozzák. Helyette a búzatermelésre fordítanak nagyobb gondot, amely a kormány által vámemeléssel s egyéb kedvezménynyel elősegíttetik. A nagy mennyiségű spanyol borok bevitele által Svájczba az ottani kormány figyelmessé tétetett és most származási bizonylatokat, illetőleg konzuli hitelesítést kívánnak spanyol kikötőkből kivitt borok után, miután azt vélik, hogy spanyolbor elnevezés alatt sok francziaországi bor érkezik Svájczba, amely pedig magasabb vám alá esik. Oroszország áruforgalma. Szentpétervári főkonzulátusunk jelentése szerint Oroszország kivitelének értéke volt az 1894. év első 11 hónapjában 610.898.000 rubel, az 1893. év ugyanazon szakában 535.816.000 és 1892-ben 431.063.000 rubel, bevitel értéke volt 473.024.000, illetve 387.655.000 és 341.178.000 rubel. Tehát úgy a bevitel, de még inkább a kivitel nagyobb emelkedést mutat. Nyers pamut és pamutfonalak vámja emeltetett. Az egész orosz birodalom molnárai Szentpétervárott kongreszszust tartottak, amelynek majdnem kizárólagos tárgyát a lisztkivitel emelésének kérdése képezte. Részben az alacsony árak, másrészt pedig az őszi hónapok kedvezőtlen időjárása folytán, az őszivel bevetett terület — hivatalos adatok szerint — most kevesebb, mint volt az 1893. évben. Állatforgalmi korlátozás megszüntetése. Az osztrák belügyminiszter értesítése szerint a Fejér vármegye területén fekvő Martonvásár és Vaál községekből, továbbá a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén fekvő Egyedi Lajos-féle újpesti szeszgyár hizlaldáiból származó szarvasmarháknak Ausztriába való bevitele tekintetében a ragadós tüdőlob behurczolásának veszélye miatt fentartott beviteli tilalmat f. évi márczius hó 15-től kezdődőleg visszavonta s igy e naptól kezdve a fent említett területekről származó szarvasmarháknak egész Ausztriába szabad vásárra való bevitele ragadós tüdőlob miatt korlátozva nincs. A magyar közgazdasági társaság gazdaságjogi szakosztálya f. hó 14-én, esti 6 órakor, a társaság saját helyiségében (Ferencziek határa, I. em., II. lépcső 6.) ülést tart, amelynek tárgya Félegyházy Ágost dr. előadása, a »Tőzsde-reform«-ról. Az országos iparegyesület f. hó 13-án szerdán d. u. 5 órakor felolvasási estélyt tart, amelynek tárgyai: Palóczi Antal felolvasása: Az eskütéri hídról (tervek bemutatásával). Sir Nándor felolvasása: Miként volna lehetséges az érdekek egységesítésével a szocziális bajokat orvosolni ? Budapesti áru- és értéktőzsde. Márczius 11. Gabonaüzlet. A gabonatőzsdén a délutáni jegyzések a következők voltak: Búza tavaszra 6.70, őszre —.—. Rozs tavaszra —.—. Zab tavaszra 6.19. Tengeri (uj) máj.—jun.-ra 6.30, jul.-aug -ra —.-----.—. Káposzta-repcze aug.— szept.-re —.— forinton. Értékfizlet. (TJUtőzsde.) Az irányzat szilárd volt. Osztrák hitelrészvény 393.40—394.-----392.70—893.—. Magyar hitelrészvény 459.26—458.75 — 459.—. Magyar 4 száz. korona járadék —.—. Újpest-palotai vasút — .—. Jelzálog hitelbank részvény —.—. Ipar- és kereskedelmi bank —.—. Magyar leszámítoló bank 309.——309.75. Budapesti városi villamos vasúti részvény ——. Osztrák-magyar államvasúti részv. 399.25—399.75—400.25. Déli vasúti részvény 109.75—109.50. Rimamurányi vasmű részvény 266.— —266.50 forinton köttetett. Délután fél 5 órakor zárulnak . Osztrák hitelrészvény 893 10. Magyar hitelrészvény —.—. Osztrák-magyar államvasút —.—. Déli vasúti részvény —.— Villamos városi vasút —.— forinton. Külföldi áru- és értéktőzsde. Értéktőzsde. Bécs, márcz. 11. (Tőzsdei tudósi t. A s. Több rendbeli kisebbmérvü ingadozás után Berlinre szilárd. Hitelv. és osztrák magy. államvasut élénk. Magyar földteherm. kötv. 98 50. Magyar hitelbank részv. 457,75 Erdélyi vasút rész. —.—. 1876. m. k. ál. v. els. kötvény —.—. Magyar nyeremény sorsjegy 162 50. Kassa-Oderbergi vasút részvény —.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék 124.10 Magyar kereskedelmi bank 1285.—. Magyar vasúti kölcsön 104 30. Alföldi vasut-részvény —.—. Magyar keleti vasút áll. kötvény. 125.40. Magyar leszámítoló- és pénzváltó bank 312.—. Tisza és szegedi köles. 152 50. Magyar koronajáradék 99 20. Magyar jelzálogbank -----. Rimamurányi vasmű részvény 256 —. — Osztrák hitelrészvény 393,50. Déli vasút részvény 110.—. 4 száz. osztrák aranyjáradék 125 05. Londoni váltóár 123,55. Károly Lajos vasút —.—. 1864. sorsjegy 197.—. 1860. sorsjegy 156 75. Török sorsjegy —.—. 42 százalékos ezüstjárailék 101.25. Dunagőzhajózási társaság 567.—. Dohány-részvény 254.75. Union-bank részvény 316 75. Osztrák koronajáradék 10130. Angol osztrák bank 169 90 Osztrák-magyar áll. v. 899.78. 20 frankos arany 9.79—. 12 száz. papirjáradék 10120. Osztrák hitelsorsjegy 200—. Német bankváltók 60.40. Cs. k. vert arany 5.82. Osztrák magyar bank 1077.— Elbevölgyi vasút 276 —. Bécsi bankegylet részvény 155 75 Alpesi részvény 83 80 Osztrák Land urban* 287.90. Az irányzat szilárdult. Bécs, márcz. 11. (Zárlat magánforgalom.) Osztrák hitelrészvény 893.25. Osztrák magyar államvasuti részvény —.—. Májusi járadék 101 30 Magyar aranyjáradék 124 20. Magyar koronajáradék 99 20. Magyar hitelrészvény 458 75 Osztrák koronajáradék —.—. Berlin, márcz. 11. (Tőzsdei tudósítás.) A bányaértékek folytatólagos élénksége minden téren szilárdított Keleti vasutak élénkek. Osztr. magyar államvasut szilárd. Járadékok ártartók. Magánkamatláb 13/6°/o. A zárlat jól tartva. Berlin, márcz. 11. (Zárlat.) Osztrák hitel. 340.80. Déli vasúti részvény —.—. Osztrák-magyar államvasut 165.40. Diszkonto —.—. Konzolok —.— Harpeni —.— Magyar korona járadék 96.90. Olasz járadék —.—. Orient—.—. Rubel —.—. Gelsenkircheni —.— Hibernia —.—. Magyar aranyjáradék 103.50. Osztrák aranyjáradék 103.40. Török részvény —.— Birodalmi részvény —.—. Bochumi —.—. Buschtbierach —.— Elbevölgyi vasúti részv. —. Kamatláb —.—. Magyar hitelrészvény —.—. Frankfurt, márcz. 11. (Esti tőzsde.). 42 száz. papirjáradék — —. 42 száz. ezüstjáradék — .— 4 százalékos magyar aranyjáradék 103 55. Osztrák hitelrészv. 323,75. Károly-Lajos vasút,------. Bécsi váltóár —.—. Unió bank-egylet részv. —.—. Alpesi bánya-részv. —.—. Osztrák koronajáradék —.—. 5 száz. magy. papirjáradék —.— 4 száz. osztr. aranyjáradék ------. Elbevölgyi vasút ——. Osztrák-magyar bank —.—. Déli vasút részvény 91.78. Bécsi bankegyesület —.—. Villamos részv. —.—. Magyar koronajáradék —.— Osztr. m. áll. vasút 334.—. Nyugodt. Frankfurt, márcz. 11. (Zárlat.) Osztrák hitelrészvény 323.75. Diszkonto bank —.— Osztrák-magyar államvasut 334.—. Déli vasút részvény —.—. Laurakohó —.—. Magyar aranyj. —.—. Magyar koronajáradék —.—. Olasz járadék —.—. Osztr. aranyjáradék 102.85. Alpesi bányarészv. —.—. Paris, márcz 11. (Zárlat.) 8 száz. franczia járadék 103.65. Olasz járadék 88 85. Török konzolok —.—. Ottomán-bank ------- Magyar aranyjáradék 102.25. Rio Tinto —.—. Dohány részv. —.—. Alpesi bánya érték. 182.50 Spanyol jár. —.—. Portugál jár. —.—. Foncier de France —.—. Oszt. magy. áll. részv. —.— Török sorsjegy —.—. Déli vasad részv. —.—. Osztrák hitelrészv. —.—. London, márcz. 11. (Zárlat.) Osztr. hitelrészv. —.— Konzolok 104.62. Ezüst 27 62 Magyar aranyjáradék 101 50. Spanyol járadék 78 37. Olasz járadék 88.—. Déli vasúti részvény 9.87. Glasgow nyersvas zárlat —.—.Török sorsjegy . Kamatláb l°/ok Külföldi értéktőzsdék zárlata márcz I- én. Berlin I Frankfurt Pária Árt. Paritás Árt. Paritás Árt. Paritás i’/.-OB magy. aranyjárad. . 101, 90 114 mllOS 60 114.46 O 102 25 — 5»/o-os „ papirjárad. . —— — -K — — —.— K --—-------4’2"/b OS osztr. „ . —I 88 75 101 44 K--------------K’/.-OB „ „ . —-------I —- -—KI —— — • — 4-1-/.-OS „ ezüst járad. 98 90 101 78 K 84 16 102.07E —---------4"/6-08 „ aranyjárad. ks.40 185 51.K 103 40 12 5 59K 104 ------. Magy. korona aranyjárad. 97 SC I 0 11 97 80 100 10 ------— .— Magy. keleti vasúti kötv. —.— ——— —.— —-----SV6-os kel. vasút els. kötv. —•—I —.—I ——.—. ——— Osztrák hitelrészvény ... 210.40 395 11 828.87,394.59 K r —.— — Osztrák-magyar bank ... —— —.— 886 — 11071 81------— Osztr.-magy. államvasut.. ..— —.— 383 5 7 399 58 833 75 — — Déli vasút............... 15 co 109 70 92 18 110 26 2.8 75 — — Erzsébet osztr. ny. vasút. ..— —.— ——.— Magyar gácsországi vasút —.— —.— ------ —.— —.—------Elbevölgyi vasút.............. —*81 75 —.— — Kiroly-Lajos vasút.........los.io'--------—.— ——.— Kassa-Oderbergi vasút... 93 — —-------------— Orosz bankjegyek..............119 20 ——.— —.— Váltó bécsi piaczra...........*65 40 60 45 65 40 60 41 —.— — II. kiboes. keleti kölcsön 20.20 ——.— Osztr. földhit.-részv. társ. —.— —.— ——— 18 87 8"/„-os franczia járadék... —.— —.— ——.— 03 6 — áV.V.-OS „ „ 108 07 —— Ottomán-bank részvény .. —717 87 — Franczia törleszthet!) Jár. ——.— —.— 1 1 162 —.— Magyar vasúti kölcsön ... 104 — ——.— —.— Magyar Jelzálog-hitelbank I — Aiszhaliási Árfolyam : 100 márka vista =» 60.59 forint, — 10« frank vista = 60.59 — A paritá az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (n) értendő, költségek nélkül. — Az O-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek Árutőzsde. Bécs, márcz. 11. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsde irányzata csendes. Eladatott búza tavaszra 6.78—6.76—6.79—.—. máj.jun.-ra 6.85 — 6.84—6.87, őszre 7.23—7.21—7.23—.—. Rozs tavaszra 5.76—5.79.—5.78. máj.jun.-ra 5.87—5.85—5.91 őszre 623—6.26.-----.-----. Zab tavaszra 6.30—6.33—, májusjuniusra 6.29—6.31. Tengeri máj.-jan.-ra 6.44—6.47—.—. Repczeolaj január-áprilisra —.—. Szesz kész szállításra deczember—májusra —.-----.—. Káposztarepcze január— februárra —.—. aug.—szeptemberre 11.27—11.30 forinton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza tavaszra 6.78—6.80, május—júniusra 6.86—6.88, őszre 7.22—7.24. Rozs tavaszra 6.78—5.80, május—jun.-ra 5.90— 5.92, őszre 6.24—6.26. Zab tavaszra 6.32—6.34, május— júniusra 6.33—6.35. Tengeri máj.-jun.-ra 6.46—6.18, jul.— aug.-ra 6.43 —6.15. Repczeolaj ápr.—máj. 27.-----28.—. Szeszkontigenálva kész szállításra jam—máj.-ra —.—. Káposztarepcze január—februárra —.-------, aug.—szept-re 11.25 11.35 írton. Berlin, márcz. 11. (Terményvásár.) (Zárlat.) Búza májusra 140 márka 75 fillér (— 8 frt 61 kr.) júniusra 141 márka 75 fillér (= 8 frt. 56 kr). Rozs májusra 120 márka 50 fillér (— 7 frt 29 kr.) júniusra 121 márka 50 fillér (= 7 frt 35 kr.) — Zab májusra 114 márka 50 fillér (= 6 frt 92 kr.) júniusra 115 márka — fillér (= 6 frt 96 kr.) — Repczeolaj februárra 43 márka 30 fillér (== 25 frt 97 kr), májusra 43 márka 40 fillér (= 26 frt 03 kr.) — Szesz májusra 88 márka — fillér (= 23 frt 15 kr.) szept.-re 39 márka 30 fillér (= 23 frt 92 kr.) Átszámítási árfolyam: 100 márka ·=■ — frt — kr. Páris, márcz. 11. (Terményvásár.) Búza folyó hóza 20 frk 25 dm. (= 9 frt 91 kr), áprilisra 20 frk 10 ctm. (= 9 frt 83 kr); május-júniusra 20 frk 10 ctm. (= 9 frt 83 kr); májustól 4 hóra 20 frk 25 ctm. (= 9 frt 91 kr). — Liszt folyó hóra 43 frk 60 ctm. (= 13 frt 35 kr) ; áprilisra 43 frk 80 ctm. (= 13 frt 41 kr; májusjúniusra 43 frk 80 ctm. (= 13 frt 41 kr); májustól 4 hóra 44 frk 10 ctm. (= 13 frt 60 kr). — Repczeolaj folyó hóra 63 frt 75 ctm. (= 27 frt 52 kr); áprilisra 55 frk 26 ctm. (= 26 frt 77 kr) ; májustól 4 hóra 49 frk — ctm. (= 23 frt 75 kr); 4 utolsó hóra 47 frk 60 ctm. (= 23 frt 02 kr). Szesz folyó hóra 31 frk 25 cm. (= 16 frt 93 kr); áprilisra 31 frk 75 ctm. (= 17 frt 22 kr) ; 4 hóra májustól 32 frk 50 dm. (= 17 frt 58 kr)4 utolsó hóra 32 frk 75 dm. (= 17 frt 71 kr.) Átszámítási árfolyam : 100 frk = 49 frt 10 kr. Külföldi terménytőzsdék. Mai és tegnapi árjegyzéseinek összehasonlítása. BHALTH. Márczius 1. Márczius 9. Búza májusra _ _ ______uo márka 75 fillér 141 márka 75 fillér „ júniusra____________141 „ 75 „ 142 „ 50 „ Roxa májusra____________120 „ 50 „ 121 „ 75 „ „ júniusra___________ isi „ 50 „ 122 „ 50 „ Zab májusra____________114 „ 50 „ 15 „ 25 „ „ júniusra_____________115 „ — „ 115 „ 75 „ STBTTIH. Búza ápr.—májusra_____1*0 mika — fillér 140 márka — fillér „ május - jun.-ra___141 „ - - „ 141 „ 50 „ Ross ápr.—májusra ___ 120 „ — „ 120 „ — „ „ május—jun.-ra___120 „ 60 „ 121 „ — „ PÁRIS. Búza folyó hóra________ 20 frank 20 cím. 20 frank 10 cím. „ áprilisra ......... 20 „ 10 „ 20 „ 10 „ „ májusról-juniusra „ 20 „ 10 „ 20 „ 10 „ „ 4 utolsó hóra — — 20 ,, 25 „ 20 „ 10 „ Liszt folyó hóra 41 ,, 60 „ 43 „ 50 „ „ áprilisra . 43 „ 80 „ 43 „ 0.1 „ „ májustól-júniusra _ 43 „ 80 „ 43 „ 80 „ „ 4 utolsó hóra ____ 44 „ 10 “ 44 „ 10 „ Kőbányai sertésüzlet. — A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — — márcz. 11. Hizott sertés árak : I.. Magyar elsőrendű : 1. öreg nehéz (páronkint 400 klgrmon felüli súlyban) 46—47 kr. — 2. Öreg közép (páronkint 800—400 klg. súlyban) 46—47 kr. 3. Fiatal nehéz (páronkint 320 klgron felüli súlyban) 48—491/7 kr. 4. Fiatal közép (páronkint 251—320 klg. súlyban) 46—47 kr. 5. Fiatal könnyű (páronkint 250 klgrmig terjedő súlyban) 46—47 kr. — II. Magyar szedett: 6. Nehéz (páronkint 280 klgrmon felüli súlyban) 45*/«—46 kr. 7. Közép (páronkint 220—280 klg. súlyban 45—45'/» kr. 8. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 45—46 kr. — III. Romániai: 9. Nehéz (páronkint 220 krlgon felüli súlyban)--------kr. 10. Közép (páronkint 250— 320 klgr. súlyban)-----— kr. 11. Könnyű (páronkint 250 klgrig terjedő súlyban)--------kr. IV. Romániai eredeti (Sachl) : 12. Nehéz (páronkint 240 klgrnon felüli súlyban) --------kr. 13. Könnyű (páronkint 240 klgrig terjedő súlyban) --------kr. V- Szerbiai: 14. Nehéz (páronkint 260 klgr felüli súlyban) 45—46 kr. 15. Közép (páronkint 220—260 klgr. súlyban) 45—46 kr. 16. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 41—45 kr. Megjegyzés: A fent jegyzett árak szerint és pedig a szokásszerű levonások mellett, egykilogramm súlyra krajczárokban értendők. Szokásszerűleg a hízott sertések teljes (brutto) súlyából az életre donkint 45 klgr. vonandó le A sertések vételárából a vevő javára 4 százalék vonandó le. A sertések osztályozásánál azok teljes (élő) súlya vétetik irányadónak. Sertéslétszám : 1895. évi márcz. 8-ik napján volt készlet 118,871 darab. Márczius hó 9. és 10-ik napján felhajtatott 638 darab. Márczius hó 9. és 10-ik napján elszállít futóit, 6118 darab márczius 10-ik napjára maradt készletben 119,031 db. A hizott sertésüzlet irányzata: Csendes Főszerkesztő: Tókal 31/Eór. Felelős szerkesztő: öajáxl cdL3xk* MOST JELENT MEG J? 0 az ^ ATHENAEUM r. t. kiadásában és kapható ^ BV* minden konyvkereskedesbent § AB0NYI ÁRPÁD § 1 illáin, i # Regény, # in hitre 50 hu. w £& (Az ATHENAEUM Olvasótárának III. folyam 2. kötete.) See««»«««»«««»««««