Nemzeti Sport, 1923. április (15. évfolyam, 38-51. szám)

1923-04-01 / 38. szám

Vasárnap, 1923 április 1 KV. évfolyam 38. szám. évriltejÉBBfa- Ara­ny korona Egy szám ára: Ausztriában 1000 K, Jugoszláviá­­ban 2 dinár, Csehszlovákiában 2 sokál,Romániában 3 lei, Amerikában 5 cent, Németországban Su­márka Előfizetési árak egy negyed évre: Csonka- Magyarországba: 1300 K,Ausztriába: 38.000 p. h. Uigotzlámába: 75 dinár, Csehszovákiába: 76 sokol, Romániába: 110 lei, Nimetországba: 3000 márka, Amerikába: másfél dollár Az Országos Testnevelési Tanács, a Magyar At­letikai Szövetség, a Magyar Birkózók Országos Szövetsége, a Magyar Kerékpáros Szövetség, a Magyar Országos Céllövő Szövetség, a Magyar Orszá­gos Lawn-Tennis Szövetség, a Magyar Országos­­Testedző Egyletek Szövetsége, a Magyar Úszó Szövetség, a Magyar Vívó Szövetség és a MOVE országos sportszervezetének hivatalos lapja Megjelenik: h­étfőn, szerdán, szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Rózsa­ utca 111. sz.­­Podmaniczky­ utca sarok) Telefon: 118-29, 118-30, 118-81 Postatakarékpénztári csekkszámla: 53.366. Fuifo&ffsp@HJMk renession&Ea­ sj módszer a labdatechnikában Spy hazafias sportrajongó áldozatkészsége — Máris nagy formában van az olimpiádra készülő csapa­tunk — Góllövés tudományos alapon — A fekete­­ingesek titokzatos tréninggé Ercsiben — A Nemzeti Sport tudósíójától — Az a 7:0 arányú vereség, amelyet az angol válogatottaktól szenve­dett Magyarország csapata a stockholmi olimpiád nemzetközi tornáján, feledhetetlenül fájdal­mas emléke a magyar futballliisz­támnak. Sok csapás ért azóta­­ bennünket, végigszenvedtük egy iséldanélküli háború minden meg­­próbáltatását, vagy he­taknapos csonka ország lettünk, de a seb, a­melyet ennek a vereségnek a híre ütött a magyar szíveken, ma is fáj, ma is vérzik. Azt hittük ak­kor, hogy ha előbb nem, az 1920. évi budapesti olimpiádon okvetle­nül visszafizetünk N­agy bri­tan­ai­­nak- Sajnos, a­ Budapesten megtartandó olimpiádból nem lett semmi. Antwerpenben nem jelen­hettünk meg s így a norvégek csi­nálták meg azt, ami nekünk lett volna a kötelességünk: ki­buktat­ták az elbizakodott angolosat a küzdőfelek közül már az első for­dulóban. Ez a norvég győzelem azonban csak félelégtétel nekünk, ezt hiszi, ezt vallja minden igaz magyar- Nekü­nk kell megvernünk, a,­a angolokat, nekünk kell porba­­sújtanunk az el­bizakodó ti csehe­ket, a gőgös belgákat, a fenti-h­é­­jázó spanyolokat. Kell, hogy élbek legyünk a nemzetek nag­y­­ talál­ko­zóján Párizsban. Erre törekedni, ezért a célért meghozni minden áldozatot szent kötelessége minden igaz magyarnak. De hogyan®, ez a kérdés! Fut­­ballsportunk fejlődése nem tartott lépést az idővel, a rendelkezésre álló játékosanyagunk sem olyan, hogy biztos garanciája lehetne a nagy feladat sikeres megoldásá­nak. Már­-már le kellett monda­nunk a reményről s kezdtünk be­letörődni, hogy a tervezgetős csak terv marad , talán sohasem kerül kivitelre, amikor olyan tényeknek jutottunk a tudomására,, amely uj­­jongásra készteti majd futball­­sportunk minden­­igaz barátját. Itt adjuk hírül, hogy megvan már a magyar tizen­egy, amely valóra váltja legme­részebb álmainkat is! Tizenegy futballfenonménról van sz is, akik oly páratlanul álló mű­vészei a labdajátéknak, hogy a fo­galommá vált­­ Woodward csak gyenge kezdőnek számít mellet­tük­. Ezt a tizenegy embert nem a szövetségi­ kapitány fedezte föl a lóversenytéren, nem is az MLSz zsebpénzén lettel, a labdajáték nagymestereivé. Ezt a tizenegy embert egy fanatikus futballbarát szedte össze,­ minden idők legna­gyobb magyar sport­mecénása, aki­nek a nevét is elárulhatjuk­­­,­­Az illető Baranesi Károly (vagy ahogyan az amerikai­­apok angolosan imák: Charles Bayau­­ebi). Baranesi Károly magyar em­ber, harminc éve már, hogy kiván­dorolt Amerikába, ahol az olaj­­trösztnél­ lett­ vezérigazgatója s ma a vagyona valósággal rotschil­­di arányú. Baranesi a proletár­diktatúra után hazajött Magyar­­országba s miután megvásárolta Frigyes főherceg birtokainak leg­nagyobb részét, pártfogásába vet­te a magyar futballsport elárvult ügyét­ is. De Baranesi nem zseb­pénzekkel dolgozott, ennél maga­sabb vágyak hevítették: megteremtette az új futball­­,­játékstílust s tizenegy fiatalembert képezett ki ennek az új stílusnak legtökéle­tesebb mestereivé. A dolog titok volt idáig, még estik sejtelme sem volt róla senki­nél­. Barancsi­nak az volt a szán­déka, hogy csak ősszel áll elő a maga tizenegy emberével. Mi azon­ban - - egészen véletlenül — rájöt­tünk a dologra s átadjuk a nagy nyílvá­nosságnak. Egy történt­­t dolog, hogy ő so­ros. Írója egy mag­as deszkakerítéssel körülfogott telepre bukkantam, rán­dult ki vasárnap. Az ottani pa­tikussal, Lugosival lett volna dol­gom. Sajnos, nem tálaltam otthon a gyógyszerész Jurát, (bejött Buda­pestre az MTK-meccsre), így hát sétára indultam a községben, hogy agyonüssem az időt a legközelebbi vonat indulásáig. Ercsiben nem lé­vén különösebb látnivalóm, ki­mentem ti. határba, ahol egyik domboldalon, elrejtve a kiváncsi szemek elől. A telep végében hosszú épület hú­zódik, hasonló egy módos vidéki ab­lakhoz. Mivel egy kissé kiván­csi a természetem, próbáltam be­nézni a telep deszkakerítésén, an­nál is inkább, m­e­i­taa kapuffo­­gás zaja csapta meg fülemet- A kerítésen azonban szem volt egy picike nyilas sem sehol.T ólálkodá­som közben egyszerre csak egy borízű hang szólalt meg a hátam­ mögött: — Mit akar itt? Menjen tovább az az innen­­, mert rosszul jár. Bakterformáj­, harcvabajszu bá­csi mit h. borízű hang tulajdono­sa, a vállán puska. — Kié ez a gazdasági telepi ~ k­érdeztem én s már át is nyújtot­tam egy szivart a puska tulajdo­nosának. -1- A mister Baranc­sió -- telelt engesztelődve a zord .bak­tor. -*• Angol, ember? -• Maararar, akár U2 ur- 191­1-ben jöttünk haza Amerikából, ahol ve­zérigazgatók voltunk a Trust Oil Company­nál. Mosolyogtam. Most már tudtam én is, ki ez a mister Bar­aurai, ele­get olvastam róla az újságokban. Még egy szivart adtam az Ameri­kát járt magyarnak. — Labdáznak ott bent.. . John­ János bácsi tiltakozóit. -- Fenét... Különben is mi köze hozzá? Talán nem szabad labdázni Ercsiben? —• Dehogynem! Ellenkezőleg: csak örülök neki, bár az ercati fut­ballnak nincs valami nagy hite. — Majd lesz. . .**■ Smi! év múlva. Ercsibe Az miSz háza GÁNDER JÓZSEF órái a leprák Aranyat, eruitat, ékszert olail, ve», «eret «József-Kurut 44. Tel.: József 70-08 Weszely István , Budapest, IV. Váczi Ii­fea 9. sz. cikkekNWViMULK

Next