Nemzeti Sport, 1924. május (16. évfolyam, 74-94. szám)

1924-05-05 / 74. szám

|l§ fa li)24-N*.i Ki- J J K i IS Oldal V ■ ,^-rri 1 Ara sooo ___ - ^ ^ ---------^ ^ Hettő korona A • mj* M ^^jus s. WL* I ■ *■ BE n . SBfHBttPXVI. évf. 7­4. sz. AarziraUwn tOOO o. korona. Jn^os.-lnviahan S dinár I LgflmxloTaKtaban 2 c§. k, a • _ Tlilffllfi ceptoblok kivéttlt*%i Román­iában s lei. minden nap / !:.JIfízetési árak egy negjrr) ’f ks kóvuu»» -r: tn:'uArr s­­tföJ s-T.-n-,, :«l: Budapest. VI. *•¡'■ tr.y bonanra ttoOtKJ korona; JmtM trr.T] . J*rS2trviba: IW 1­000 O. - c ,ii{Hv:i'T£i-'h'!: ui'i y**dmv** po^ai/fk » 'hszir» ak:'-!•­'!. 1".J: r ^SISSsIXIBI^KeBw TavVul­­ ’m : Romániába: 700 lei, r'111 mrnar^ A' bikába: 2 dollár. »-», 1W-* rbs-CMZ. fMtBaveleat ItaBOM, a M**r*r '•■- -'tiu.o Ssftvetaeg, a Magyar OtthonA­ é*BoxntokOna. Saccessége, a Magyar Kerékpáros Szövetaé*, a Magyar Orar- OUflsftn Magyar apgilgius L*w»-Teim.« Szövetaég, a Mag ... .h­oz Agaa Tetloát SKfytotak Saftootaégo, a Magyar Danegrrretaég, a Magyar Váró Szövetség és a MOVE oras­­z ponntezvezetének htrauk­a tapta . Magyarország—Ausztria 2:2 (1:0) Váratlanul erős és lelkes ellenfelet kaptunk az osztrákok személyében — Az első félidőben gólokkal voltunk jobbak, a másodikban haltsorunk visszaesett s ezzel a csapat is megingott. — Mindkétszer Eisenhoffer révén mi lőttük a vezető gólt — Braun, Mandl és Jeny a magyar csapatnak, Brandstetter, Horváth és Seidl az osztráknak a legjobbjai Hungária Huti pálya, 40,000 ember, bíró : Björklund­­Svédországi Brüsszelben és Pécsben vereséget szenvedtek csapataink Mikor m­ég csapáink a rákosi réten tartották az oszággyűlést, alán csak akkor volt olyan arányú elvonulás, olyan mérhetetlen­ül nagy forgalom és mozgalmasság­­ a környéken, mint manapság gy osztrák—magyar, mérkőzés ikalm­ával. A főváros tavaszi futball prog­ram­jajának csúcspontját jelentette a tegnapi mérkőzés, mely megmoz­gatott mindent és mindenkit, aki­nek csak valami köze van, vagy le­het a testedző sporthoz. Minden váltogatott mérkőzésünk megvan a maga von­zóereje, de legyen bár a magyar csapat el­lenfele bár­mily messze földön élő, vagy bár­■ • , . . . .'"1. kü­lö­n tos érdekességű nemzet csapata, az ősi szomszéd tizenegye marad megis imndenkor a magyar fut­ballisták legnagyobb ellenfele. Él ez a köztudatban, mely ezért bajt, űz mindenkit a sportte­­c?i nezőterere, ha megjelennek a­l­berteikos, el­it­eres osztrák fiuk, *. becézett, dédelgetett bécsi nagy­­ágok valamelyik pályánk gyepén. Dem a tegnapi mérkőzésnek kü­­lönös jelentősége is volt. A magyar capat most búcsúzott el tulajdon­képpen a magyar publikumtól, mely már csak az őszi szezonban üdvözölheti kedvenceit Budapest pályáin. Addigra már a párisi vi­­z­itatoziki, után teszünk, melynek magyar­ részről előjátéka volt az ■gesz, jól fel­épített tavaszi szezon is csattanójának szánták az osz­­t­rákok elleni mérkőzést." Diadalt, győzelmet várt tehát a Magyar sporttársadalom, mely hangosan hirdesse az olasz és a berlini szép mérkőzés után kiál­­tóan, fényesen igazolja be mind­azt, amit mi a magyar futballról Hiszünk, vallunk és igaznak tar­­t­unk. A nagy reményre­ , mellyel imák, indítjuk csapatunkat, erőt s tuibb bizonyságot keresett az egész magyar sporttársadalom s ezért le­pte el a Hungária-it spo­rt­tele­pi­nek minden talpalatnyi helyét r­ufóivá, szorongva . . . A városnak, ennek az örökké mozgó, zúgó, zagyva Babilonnak a k­pe egészen megváltozik egy válo­gatott meccsek idején azokon a Ké­si okén, melyek a mérkőzéssel szo­rosabb kapcsolatban állanak. Mintha valami nagyvásárra siet­ne mindenki. Sürgős mindnek az útja, nincs veszteni való perce sen­kinek, mert bigogatóan, parádéba öltöztetve várja a nagy találkozás színhelye. A tavasz legnagyobb eseménye, a futballrajongók igazi eseménye lázba hoz mindenkit s a zötyögő villamosok, mint az agyonzabált, napon sütkérező kí­gyó, csúsznak, döcögnek kifelé a hungária-uri tribünök felé. Dél van még .gya.k. amikor a Nagykerite c'iítáte vala.,tusra, á­runk. Rögtön kitűnik, hogy ki­jutni csak úgy lehet már, ha előbb a bejövő kocsiba szállunk és kö­­rülutazunk a végállomásnál, ahol sürű­­ sorokban állanak a rohamozó oszlopok. A perifériák boldog né­pe kényelmesebben jut el a pályá­ra, mert közvetlen kocsikba száll­hat s csak a későbbi zsúfoltság nyomasztó melegét kell kiállania, mis az üdvösség helyére érkezik. Órák múlva kezdődik csak a játék, de mikor a zörgő villamosban heringgé préselve, a vasúti hidra érünk, az embersokaságtól feke­­téllő körlépcsők tárulnak a sze­münk elé. A utakon a pálya körül, minde­nütt nyüzsgés, mozgás. Autók tül­kölnek, kocsik robognak s a rend­őrök nagyszámú légiója alig győ­zi valamiféle rendbe szorítani ezt a zsibolygó, futballra éhes, minden­re elszállt tömeget. Csak a nagytri­bün s a kistribün páholysorai ásí­­toznak még üresen, az állóhelyek óvatos népe már elfoglalta helyét s berendezkedett a hosszú idézés­re. A kerítések mellett diákok zaja sorakozik, a lépcsőkön nők és fér­fiak tarka sokasága olvad ragyo­gó, pazar képbe. .Semmi látnivaló, semmi újság nincs még a számuk­ra, csak a nagy meccs ígérete, a­ vágyott győzelem reménye segít nekik a nagy unalom elviselésé­ben. S kint a kapuk körül keserves harc folyik a­ jegyekért. A tapasz­talatlanok, no,meg akiknek minden igyekezetük­ mellett sem jutott jegy, most kétségbe esve keresnek jegyet s fizetnek bármi­ért, hogy a nézőtér valami jobb helyére be­juthassanak. Hiába volt a jegyek óriási ára s hiába volt az MLSz minden elosztó művészete s hiába a hatalmas nézőtér, még na­gyon soknak nem jutott jegy, aki mind ott akar­t lenni a mérkőzé­sen. Sokan voltak, akik remény­kedve mentek ki a Hungária-útra, hogy nekik mégis csak maradt va­lamiféle ülőhelyre szóló jegy. Ezek nem tudták, hogy szombaton már a tőzsdén is csak a meccs­jegy volt az egyetlen jó papír, mely az ál­landó hosszban volt. Kétszeres, h­­­rom -szu­vas áron­­ keltek a jó je­gyek, sőt tegnap délelőtt megesett az is, hogy egy páholyülésért fél­milliót adtak. S mindezen csak az csodálkozhat, aki nem látta még azt a negyven­ezer embert diadalmasan tapsolni, nem­ hallotta azt a dörgő rivalgást, mely egy-egy magyar gól után vi­haros erővel romból a zöld gyep körül s kalapját, kendőjét lengeti mámoros örö­­mében a tava­­szi napban. mámoros per-É­n­cekért röpü­l-M­e­­nek el a száz­ezrek s ezekre a boldogító, gyönyörűséges momentumokba vár az a néhány tízezernyi fej már délben, amikor még a meccs kez­dete oly messze van. •­ Az­­ idő megemberelte magát. Nem volt ragyogó tavaszi nap a tegnapi, de az enyhe borulás csak kellemesebbé tette a mérkőzést né­zőre, játékosra egyaránt. Két óra tájban gyakran ropogott a taps az állóhely oldalán, mintha csak próbát tartott volna a türelmesen, kitartóan­­várakozó s egyre növe­kedő tömeg. •A rendezők munkája egyre sza­porodott, a kapukon egyre sűrűbb sorokban rajzolt befelé a­ népára­dat, mikor az ifjúsági csapatok frissen futottak ki a gondosan el­készített pályára. Bötim (HTK), Kocsis (KAOE)—Bogos­i (Tor.), Magya­r, Halacska (IFIK) Grasz (VAIC), Fries (FTC), Ányos (GTE), Lőwy (KAO), Káiloc (MTK). Az Mlíte ifjúsági válogatott csapatát ezúttal semm hagyta el a hagyományos balszerencséje, állandó fölényben, játszva egy nála ,jóval gyengébb együt­tes előtt kellett meghajolnia. A csapat legnagyobb hibája a gólképtelenség. A csapat gyönyörű össz játékkal halad az ellenfél kapuja felé, de mikor annak a 16-osára ér, cserben hagyja minden ereje, a csatárok minden labdát fölé, mellé, v­agy em­berte lőnek s erők nagy ritkán jut az a labda - -a kapus Jeezebe. A csapat legjobb része a hatssor Patt. Gzebbnél-szebb labdákkal tömte a ta­társort, de h­át annak tehetetlenségén minden igyekezete meghiúsult. A leg­jobb Magyar volt, m­ig a szélsők közül Halacska volt a jobbik, aki nagysze­rűen tartotta a veszélyes jobbszárnyat. Lugosi mellett annál könnyebben sza­ladt el az N­JSz-balszárny. A közvetlen védelem több nagy­ hibát követett el. A légimegíbizikártó fets a kapus volt, aki bár az egyik gólt védhette volna, egy 11-es kivédésével excellált. Böhm szür­kén, de jól­­játszott, Kocsin játéka szemre tetszetősebb, de több feltűnő hibát követett el. A tehetetlen csatársor legjobb embere Kákx vo­lt Szép beadá­sai mind jó helyre mentek. Íieélette egyedül Ányos játéka említhető meg. A győztes II.Sv. csapat győzelmét lelkes játékának köszönheti. A közvetlen védelem a folytonos MLSz támadások alatt semu vesztette el a fejét. A kistermetű Zoch nagyszerű, h­olyezkodótl­ érzékével sok nehéz hely­zetet tisztázott. A­ hátvédek mindenütt ott voltak. Különösen­­ Molcsik játéka tü­­t ki. Ez a fiatal, óalakú játékos nem­sokára az elsők kij­ött lesz. Tegnap egyedül az ő játéká­val győzött, az ILSz. A másik bekk: Jzego­dovics energikus, bel­­­emenő játékos, szin­tén igen jól mozgott. Ami ilyen­ jó volt, azonban a védősem a csapatban, olyan "rossz volt a halfsor. Brimecker eltűnt a mezőnyben, társai, bár jelentékenyen jobban játszot­tak nála,­ szintén elég gyengék voltak az MLSz csatársor feltartóztatására. A csatársorba Markovi ex játéka vitt­­len­dületet. Ha kellett elől, ha kellett hátul dolgozott a győzelemért. Mellette Ch­arijeid' center­­játéka tű­nt­ ki, aki inkább­­ az akciók befejezésénél jött lendületbe. Jól­ játszott még a II. fél­időben beállt Brunecker II.­is. A mérkőzés mindkét félidejében az K­ertész Todor SSKU. — Sportcikkek * • • • 4 • : :: *. •’ « ■)' : i .1- ■' ) . 0 Sportember csal: csikárcím­lékelő ar­ ír irwry. C£UB szivarka-papi­­­ ha szntít ILSz—MLSz ifj. válogatott 2:1 (1:0) Vira: Zsornóc­ay dr. ILSz: Zooli (III. ker. TVE)—Kezdo­­v­ics .(Főv. TKör), Mácsi­k .Pestújhely)— Streicher, Brunecker. II., (Vasas),­ Vitt­­tng (Jóbarát)—Arth­aber, Jeekel, Bru­­necker II.), Grunfeld. (Vasas), Marko­­­­vicsi Er­in­goi* (Főv. TKör). JtLite Hja. Sáeköníehler (Pu-lift)—

Next