Nemzeti Sport, 1925. május (17. évfolyam, 81-102. szám)

1925-05-03 / 81. szám

Nem esoti Sport babérága a jubiláló MMC asztalára Aki e sorokat írja, a griffmada­­ras lobogót vallja a maga lobogó­jának. S lassan, nehezen indul meg a toll a kezében, mikor a griff­ma­daras lobogó emlékezetének hódolni kés?.. Mert azt szokták mondani: ■.Minden MAC-ista elfogult! A MAC-isták a legfanatikusabb klub­rajongók, a Legvakabb és legmélyeb­ben pártosak. Azok kaphatók a leg­nehezebben arra, hogy idegen szem­szögből is nézzék a dolgokat, s ne csak a magukéból“. Saját magam felett nem szeretek ítélkezni, saját magamról­ nem sze­retek semmit sem állítani. Mert ki ismeri önmagát­? Inkább elhiszem azt, amit mindenki állít, nem vonom kétségbe tehát ezt az állítást sem. De vájjon baj-e ez? Azt hiszem,, hogy addig, míg ennek a bizonyos MAC mak a vezérlő szelleme azonos a nemzetnek, a magyarságnak a­­vezérlő szellemével, addig ez az el­fogultság csak előnyös, lehet, tiszte­letreméltó és üdvös. Már­pedig az alatt az ötven esz­tendő alatt, amely eltelt 1875 óta, a MAC alapítása óta, hitem s egy nemzet­, sőt a nagyvilág tekinté­lyes részének tanúsága szerint is a MAC szelleme azonos volt a nemzet szellemével, a MAC vágya, szokása, érzésviilága, gondolata és tette maga volt ennek a nemzetnek a gondolata, rész, jelentős, nagy rész az egészből. És éppen,­ ez adta meg a varázs­latot ennek a három betűnek, MAC. Nem egyes városrész polgárait egyesítette ez a klub, nem is osz­tályrészt, nem is egy bizonyos spor­tot űző egyéneket, nem reprezentált csoportokat és pártokat, hanem magát a nemzetet­­ reprezentálta, a sportoló, testet edző magyarságot. A nemzet túlnyomó többségének gondolatai, eszméi és érzelmei nyilvánultak meg ebben a klubban, s ez és semmi más tette erőssé, ha­talmassá, ötven esztendőt frissen, fiatalon kib­íróvá, s most is olyan varázslatossá, igazzá, a magyar emberhez közelállóvá, mint ötven esztendővel ezelőtt és ötven eszten­dő alatt. Valahogy nagyon hasonlíthatott egymáshoz ez a két ember: Széchenyi István gróf és Ester­házy Miksa gróf. Szellemben, tanultságban, európai műveltségben, széles látókörben és csalhatatlan ítélőképességben olyan közel áll egymáshoz ez a két ősi magyar főúr, hogy spontán tört ki ismételten a sportemberekből ez a mondást Esterházy Miksa a ma­gyar testedzés Széchenyije. És akad valami, ami az oly fiata­lon elhunyt Esterh­á­zyt még elő­­ írta: Hoppá László ügyesen különbözteti is meg Széche­nyitől. Esterházy született szervező talentum volt. Ernyed­etlen, lelkesen küzdő em­ber, nemcsak eszmék felvetője, ha­nem azok megvalósításának kemény kezű vezére is. Enélkül a tulaj­donsága nélkül nem röppent volna szét 1874 november 12-én meghívója, mely atléta klub alapítása ügyében tartandó megbeszélésre gyűjti össze barátait és a testedzés minden ak­kori hívét. Enélkül nem kezdték volna meg 1875 március 15-én atlé­tikai és vívó gyakorlataikat a Nem­zeti Lovardában, a megalakítandó MAC első tagjai. Sőt meg sem tar­tották volna az április 8-i alakuló közgyűlést, nyolc alapító taggal, 12 pártoló taggal, harmadfélszáz működő taggal és 2400 pengő forint tőkével. Aztán jött május 6-án az első nyilvános szereplés, az Újépület hatalmas udvarán megtartott házi­verseny formájában. És Esterházy Miksa nem állít meg itt. Talán­ legkevésbé méltá­nyolt, de szintén óriási jelentőségű lépésre határozta el kevéssel ezután­ magát. Csodálatos éleslátással, ö­t­­ven esztendővel ezelőtt észrevette már, hogy a magyar sport csak akkor lehet igazán magyar s csak akkor verhet mélységes gyökeret a nemzetben, ha a MAC nem marad elszigetelt, egyedüli alakulás, h ha­nem az ország minden részén, min­den városában alakuló, hasonló szellemben működő klubok biztosít­ják az atlétikának országos kiter­jedését. A vidéki propagandának is legelső szószólója volt ez az ember, s mint minden fény­ édese, ez is nem maradt iden­, hanem a maga kezébe véve egy-kettőre tetté változott. Már a következő hónapokban elha­tározza, hogy Kolozsvárott is meg­alakítja az atléták klubját, a MAC választmányával elfogadtatja indít­ványát s a klub egyik tagja. Mol­nár Lajos megjelenik a MAC és Esterházy­ képvisel­etében Kolozsvá­rott s ott hosszabb tárgyalás és szervezés után megteremti az első magyar vi­déki atlétikai klubot, a KAC-ot. A mag el van vetve, Kolozsvárt kö­veti szintén a MAC vezérének ini­­ci­araváj­ár­a a Debreceni Gyalogló Verseny­társulat megalakulása, mely hatalmas sikerrel rendezi meg augusztus 29-én Debrecen és Nagy­várad között távgyalogló versenyét. A MAC él, egyre-másra rendezi a versenyeket, távgyalogl­ást, táveve­zést, mindenkor különös nagy gon­dot fordít vidéki társegyesületi er­kölcsi, sőt anyagi támogatásra is, s a Ludovikától átengedett Orczy-ker­­ti pályáján versenyein lassanként nemcsak magyar, hanem kül­földi versenyzők is megjelennek. A MAC alapításával majdnem összeesik a Nemzeti Torna Egylet megalakulása s ahogyan a fedett­­téri sportok története ezekben az esztendőkben szinte azonos az NTE történetével, úgy egyenlő a MAC első évtizedének históriája a magyar szabadtéri sportok históriájával. De az atlétika, gyaloglás, box, ke­rékpár, majd úszás és tennisz mel­lett a fedett pályák speciális sport­jait is felkarolja a MAC. A vívás és torna első gyakorlatai közé tarto­zik, sőt a­ téli atlétikának is min­denkor hódolva, évtizedeken át ál­landóan megrendezi a Nemzeti Lo­varda földszinti nagytermében téli, zárt-téri atlétikai versenyét. 1895 május 12-én megrendezi első nemzetközi vívóversenyét, s ezzel­­ hathatósa­n segíti ezet a klub­ban mindenkor; favorizált sportot a tegimiaigiats^M) 'nívóra lemierlini. TJ^rgiaini ez az év tanúja a MAC csónakdája megnyitásának, ugyanez az év kö­szönti az első külföldi trénert az atléták mestere, az angol Perry sze­mélyében. 1896-ban hatalmas Lendü­letet vesz a kerékpár-osztály műkö­dése , rövid idő múltvra az országos rekordok javarésze MAC kerékpá­rost vall gazdájának. 1896 április 12-én az addig kizárólag országúti versenyekből álló magyar távfutó­sportba új vért visz a MAC, amikor megrendezi magyar területen az első cross-country (mezei) futóversenyt. Az Athénben tartott első olimpiá­don a klub tagjai közül második helyre jut Dani Nándor és Karma A MAC margitszigeti klubháza és tribünje du­kra Szokoly Alajos s az akkor már lassan-lassan hatalmas számú klubot számláló magyar testedzésben mindenkor megtartja vezető szere­pét a klub. Az Orczy-kertben és a Tat tér,Saulban rendezett versenyei nemcsak sportszempontb­ól állanak első helyen Budapesten, hanem tár­sadalmi szempontból is nagy ese­ményei a fővárosnak. 1897 márciu­sában bevezeti a vízipólót, futball­csapatot alakít, mely azután 1898 március 3-án játssza első meccsét a Műegyetemi EC (ma MAFC) ellen, megalakíthat­ja az atléták országos szövetségét s minden tekintetben vezető alakulása marad az ország­nak. Pedig ekkor már ugyancsak nem áll egyedül. Egyre-másra ter­mettek az elmúlt évek alatt a klu­bok, már nem mondható, hogy a MAC maga a magyar at­tika, de azt akkor is s azóta másig is, hogy an­nak gerince. A két Széchenyi fivér, Viktor és Imre áldottkészsége 1898 augusztus 15-én még nyári otthonhoz is segíti a MAC-ot, balatonföldvári kihu­ltháza és csónak­­háza, tenniszpályái, sőt futball-tere a nyári hónapokban egyesíti a klub szabadidejű tagjait A hockeyt, sőt a lovagló-sportot is felkarolja a klub, s szinte valamennyi sportban szerepel, legtöbbnyire vezetőszere­­pet visz a kék-sárga együttes. Az 1898-b­am újjáalakított s október 7-én felavatott, 402 méteres salak­körrel és 500 méteres kerékpárpá­­lyával bíró Orczy-kert sportpálya azonban már nem sok ideje látja vendégül a kék-sárgákat. Közel húszéves küzdelem s igyekezet után végre saját sporttelephez jutnak s 1901 október 9-én házi ünnepély, október 13-án­ pedig nemzetközi viadal keretében felavatja a MAC saját, margitszigeti sport­telepét, melyet tehát 24 esztendő óta ma­gáénak vallhat. Ezen az új helyen­ bontakozik ki teljes fényében a MAC. Hatalmas munkája méltó gyümölcsét élvezi, s miikor 1903 május 13-án már a klub­­házat is felavathatja, készen áll a klubnak a mai napig is éltető lelkét jelentő otthona. Ekikor már több mint 25 nehéz esztétidő van a klub háta mögött- Az egykori idők atlétája 1925 május 3 XVII. évf. 81. sz. Megjelenik: kedd és péntek kivételével minden nap szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, V­. ker., Rózsa­­utca 110. szám. (Bodma­­niczky­ utca sarok.) Levélcím: Budapest 641, postafiók 2a. Távirati cím: Nemzeti Sport Budapest. Telefon: 118—29, 118-30, 118—31. Ára 2000 korona AUflBUriation 26 groscíien 1 Jugoszláviában 20* dinár kéBt Oscarazágban 16 arany pl. Franc­iaország­ban 1 franc. Olaszországban 1 lira, Amerikban 5 cent El füzetési­­ rak. Egy negy­edévre belső idre: 110.000 korona (egy hónapra: 40.000 korona). Auszt­riába: 14 shilling. Jugoszlá­viába: 160 dinár. Németország­ba: 10 arany márka. Franciaor­szágba: 50 frcs. Olaszországba: 60 óra.Egyéb külföldre:2Vadel­­ilmi t­estnevelési Tanács, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Athletikai Szövetség, a Magyar Birkózók és Boxolók Országos Szövetsége, a Magyar Kerékpáros Szövetség, IntTart­u­reimost Szövetség, a Magyar Országos Lawn-Tennis Szövetség, a Magyar Országos Testedző Egyletek Szövetsége, a Magyar Úszó Szövetség, a Magyar Vívó Szövetség, a Magyar Országos cenlovo azul a pénzintézeti Sportegyletek Szövetsége és a MÜVE Sportcsoportja hivatalos lapja

Next