Nemzeti Sport, 1928. június (20. évfolyam, 106-126. szám)

1928-06-01 / 106. szám

Ára 16 fillér iszzzrsz Jlmmmm xx.évM06.sz. Csehországban 1V« est MÉW Megjelenik: Romániában 8 lel wPfSillw csütörtök és szombat kivételivel Németországban IS pleenig minden nap Svájcban » centim* Wtf^MmV Szerkesztéség és ki­adóhivatal Franciaországban 1.30 trann Budapest, Olaszországban 1 líra VI. ker., Rózsa-utca 111. Amerikában 5 cent SiferfgPM (Podmaniczky-utca sarok.) Levélcím: Előfizető al dijak: Fiinfffrhai slmlKilfl Budapest 62, postafiók 24. Hétfőidre egy negyedévre 10 P Távirati dm: (egy hónapra 4 P) Nemzeti Sport Budapest Ausztriában egy negyedévre 12P W m-* míS, IM-« Egyéb külföldre 15 P B °­as?-,íWí*r Kilencedszer Olimpia jegyében Telefonjelentések, táviratok, levelek, leírások, tudósítások és jegyzetek Amsterdamból Hattyúvadászatot rendeztek az argentínaiak a legelőkelőbb szállóban, a svájciak meg a „stüszi vadász" miatt különböztek össze a hoteldirekcióval Amsterdam a futball jegyében Howorka Ottónak, a Nemzeti Sport bécsi szerkesztőjébe vezetőjének beszámolója az amsterdami nagy napokról Aki azt gondolta, hogy a tengermel­­kütti, mélyfekvésű Hollandia lakói vi­zenyős lelkületűek, annak az olimpiai gyephokki döntő után be kellett is­mernie, hogy tévedett. Az a tetszés or­kán, mely 40.000 ember torkából indult útnak, az India—Hollandia mérkőzés alatt egyre növekedő crescendoban tör­tetett a három fff-es fortissimo felé. Az óriási tömeget magávalagadta a játék, magával ragadta az a tudat, hogy az első olimpiai döntő küzdelmében saját honfitársainak drukkolhat. A hollandus csapat minden egyes akcióját ezersípú orgonakoncerthez hasonló rivalgás kö­vette, mintha a stadion tribünjein az amsterdami kikötők összes szirénái meg­szólaltak volna. S valóban! A hollandus csapat meg­érdemelte a lelkesítést. Nem volt ros­­­szabb ellenfelénél. De az indusok egy­két játékosának ördöngős technikáját nem tudhatta ellensúlyozni. S a győze­lem csak ezen a zsonglőri tudású né­hány játékoson múlott. A hokkidöntő napján már előreve­tette árnyékát az elkövetkező második olimpiai csata: a futball. A tribünökön nemcsak a FIFA-kongresszus tagjait fedezhettük fel, hanem­ a bőrlabda fel­kent harcosait is. íme! Ott vonulnak fel az olasz csa­pat tagjai. Mindegyikükön fess, egy­formán szabott, olivzöld sportruha, mely fascista módra szabott égszínkék inget takar. A ruhához pompásan illik a szalmasárga sapka. A legelső padsorokban ülnek a me­xikói futballisták. Fehér szvitterüket magyaros piros-fehér-zöld csíkok szegé­lyezik. Mellettük az ülésen gondosan összehajtogatva ott pihen a sötétbarna sportkabát, amelyik az esti sétára van előkészítve. A németek is jól festenek tengerész­­kosztümükben. Közöttük több ismerőst , híres internacionális nagyságot sike­rül felfedeznem. Kalb, Pöttinger, Hof­­mann s a többiek részletesen tárgyal­­gatják a svájciak elleni találkozó esé­lyeit ... A pályán még gyephokkit játszanak, de a tribünökön már a futball atmosz­férája lopakodik szerte ... A futballatmoszféra nemcsak itt a tribünökön, de mindenütt a városban is érezhető, ahol csak futballista-szállásra bukkanunk. Mindegyik futballkülönítmény tanyá­ján más az élet, már ahogy az otthon megszokott levegő magával hozza, így például Argentína szabadszárnyú fiai az­ öreg Európának egészen szokatlan szórakozással ütötték agyon néhány, unalomba fulladó napjukat. Mikor az egyik szép délutánon semmihez sem tud­tak kezdeni, elhatározták, hogy a hotel­­kertben lévő szép tavon „hattyúvadá­szatot” rendeznek. Argentínában az ily gondolatot azonnal a tett szokta követni s így a békés tavacska partján is ha­marosan eldurrant az a három jól irányzott lövés, mely három hattyú „hattyúdalát” jelentette. A hoteligaz­gatóság azonban nem tudta méltányolni az argentínaiak ilyeténfajta kedély­­megnyilvánulásait .' ' kategorikusan ki­jelentette, hogy a legközelebbi „vadá­szat” kilakoltatást von maga után. A svájciak meg — amikor megérkez­tek — képtelenek voltak abbahagyni, a vonaton megkezdett kártyapartijukat s az American Hotel előkelő halljában még az út porát sem verték le, hanem nekiültek s a koffereken verték tovább a blattot. Csak nehezen tudta rávenni őket a direkció, hogy felvonuljanak szobáikba s ott hódoljanak tovább e ne­mes szenvedélynek. * Ez a kis bájos eset is tollhegyre kí­vánkozik : Meisi a mexikói csapat menedzserével tárgyal egy bécsi vendégszereplés ügyé­ben. Az impresszárió minden feltételben benne van, csak egy ellen tiltakozik. Az „elszállásolás elsőrendű hotelben” című pont ellen. — Kérem, a mi csapatunkban két in­­diánus is van. S valóban nem garan­tálhatom, hogy azok egy „elsőrendű ho­telben” comme il faut viselkednének. _Meisl most azon töri a fejét, hogy Bécs területén hol építhetne a két fut­ballista indiánus számára egy megfe­lelő S­wigwamot. Howorka Ottó, Amsterdam, május 27. Elindult útjába a kilencedik olim­piád futballtornája... A pünkösdvasárnap programja soványnak ígérkezett. Nagy dolgo­kat nem is láttunk, de mégis érde­kes volt mind a két meccs. A kö­zönség érdeklődése minimális. Úgy­látszik, a rendezők csalódni fognak abban, h­ogy a futballból fogják fe­dezni ennek az olimpiádnak a defi­citjét. Bár minden meccset külön rendeznek és az első meccs után két órás pauza volt és a másodikra újra meg kellett váltani a jegyeket, összesen sem volt 10.000 ember va­sárnap délután a Stadionban. A szerdai Hollandia—Uruguay mécs­esén persze kicsi lesz­ a Stadion. Ennek a meccsnek jegyeivel ugyan­úgy vannak, mint mi az osztrák—­ magyar mérkőzéssel. Ha azonban Hollandia kiesik szerdán, akkor leg­feljebb csak a döntőn lehet telt há­zat várni és talán a vígaszdíjban, ha ott Hollandia résztvesz. A Stadion nagyon szép. Első pil­lanatra kissé idegenszerűen hat az­ architektúrája, amelyben sok van a modern német fa­­lanszter-stílusból. Minél jobban megnézi azonban az ember ezt az épületet, annál határo­zottabban domborodik ki Wils épí­tész talentuma, egyéni elgondolása. A hatalmas tér baloldalán áll még a régi Stadion várszerű falaival és tornyaival. Ez is teljes zászlódísz­ben. A tér közepén árbocrengeteg emelkedik. Nagyszerűen hat a lengő lobogók színpompája. Mintaszerűen oldották meg a közlekedést, az ide­genekre azonban tragikus lehet az, hogy roppant kevés az autótaxi Am­sterdamban. Sok itt a magánautó, a közönség másik része villamoson jár és azt a pár autótaxit, ami ott áll a kijelölt helyen, másodpercek alatt lefoglalják a kijövők. Belül is jól hat a Stadion. Az amfiteátrum ferde síkja kö­veti a kerékpár­pálya hajlását és a fordulóban meredekebb. Tágas lejá­ratok biztosítják a nyugodt moz­gást és a gyors kiürítést. A Stadion környékét össze sem lehet hasonlí­tani a párisiéval. Ki van építve minden tökélete­sen.­­ Ebből a szempontból egész munkát végeztek a hollandusok. Az első nap sportja nem hozott sok értéket. A portugá­lok egészen a mi iskolánkat játszot­ták ki és a belga stílus is közeláll a középeurópaiéhoz. Chile futballistái hallatlanul egészséges lábakat hoz­tak magukkal, szenzációs lövéseket eresztettek meg, ezentúl azonban igen primitív futballt játszanak még. Luxembourg sem számítható még a komoly klasszis legalsó osztá­lyába sem. Mi magyarok persze „páholyból” néztük az érdekeltek drukkolását. Mikor a Belgium—Luxembourg második félidejében úgy állt a hely­zet a 3:3 állás mellett, hogy ha Luxembourg még egy gólt bedisz­­nóz, akkor megismétlődhetik a pá­risi „Egyiptom-betörés”, megkér­deztük Fodor dr.-t, mivel fogja vi­gasztalni a belgákat? — El fogom nekik mon­dani a Ro­­bertson-teóriát. — Hogyan? — kérdeztük. — Robertson, az MTK háború előtti trénere, harminc évi működés után állapította meg azt az elméle­tet, hogy ha az egyik csapatnak sze­rencséje van, akkor­­ a másik ve­szít. — Vigyázz, hogy meg ne lincsel­jenek a belgák! — mondta neki Zsamnóczay. A BLASz elnöke egyébként beható tanulmányokat folytat az itt levő csapatok amatőrsége tekintetében és már felállította a jelenlegi rang­sort az amatőrség különböző minő­ségi fokait illetőleg. Szerinte elő­ször jönnek a tiszta amatőrök, az­után az álamatőrök, majd a profik és végül az „olimpiai” amatőrök. Az első nap bírái jó benyomást keltettek. Különösen az egyiptomi Juszuf Mo­hamed, akiről már a ferencvárosiak is csak jót tudtak mondani, tetszett Amsterdami széljegyzetek A futballtorna startja — Egy kis szemle a stílusok felett — Nincs hiba a stadionnal! — A magyar kolónia, melynek nincs veszteni valója Mamusich Mihály dr.-nak, a Nemzeti Sport kiküldöit főmunkatár­sának levelei a IX. olimpiád nagy eseményeiről Chile Stockholmban, Argentína esetleg nálunk játszik az olimpiád után — Távirati jelentésünk — Amsterdam, május 11. A délamerikai csapatok iránt igen nagy az érdeklődés az európai futballvezérek részéről. A chilei csapat veresége ellenére is oly ki­tűnő benyomást keltett, hogy Jo­­hansson lekötötte egy stockholmi meccsre Mi Argentínával tárgya­lunk Kelemen Ernő. Lifja: Holnap, EMBER KÜZDJ! GONRAD VESDT Rudolf Schadkraut Schellenberg testvérek CIRKUSZBOTRÁNY PAUL WEGENER Tom Mi* Svengali Előadások V*7 és 9 órakor OMNIA_______________________OMNIA

Next