Nemzeti Sport, 1934. december (26. évfolyam, 233-253. szám)

1934-12-02 / 233. szám

Vasárnap 12 fill. ■ -....--.....­XVV.. év.olyant. 233. „ám. ggBBB yp^g,UXUS /q> ppT Heuielir.it uerüu ét tu,mbm kivételévé! SffiflwttAHF*im.ml w**. ,'»v°n® v Srerársi/rtseo ét »hxlo/»Mitoli <"IT^*JI",mii5Sm Vwfa9fti V< H.itiaa in >«< m a Wf.«J HHH levélttm Hii.iiii**i sí oottni.rtii n ^^^aeii.. rtftifti iir/HIfi lilp$pSa JnnPHV/J ▼ Tlvro" cm Stmttfooti ■ ^gj V ^V!H^9 / Kr. Ito.niiiiitihnn íJTOKHmJISiawfiP. HHS^BB SSSEL I í In L .41 ffluj /t i, Jiiuoml.il . rt.n.lr ^^VB^HQQJL ■HBj^R HB§t£&!ia9eÉt:í ’, *S V/j^^^hÍV , t ■',ív; 91 H H^v I ■ j c, ,»n ! a&SaBlw, ÉjlMilWIBM WiTliT^iTií^ 1 TtÍ íVlieWluB^^r c>i.— - vWBMWKilUBfcL-” Előfizetési ,11j R," ' i-irp ',PL’ve<lévrp s P, M/^Kt/^^gKESKr ^PpTÉ^ro^á^KÍjp^'' SjpSwBjwjS! -tmivessimammmmr^mmm hónapra í.Si wíSiP” NraSHU^Hr »>. ^^t.op. ^ ■“ ' “ a favorit: : Csik Pozsonyban: 1 perc Az UTE Bécsben 11:3 Pataiky Mihály: Sárosit a balössze­kötőbe az olaszok ellen (ha Ivait valóban 16 for­mában van) — Saját tudósítónktól — Még a „szegedi méreg” is eny­hül a­ ferencvárosi tanyán, amint a szó a válogatott csapatra kerül. Érdekesnek találjuk Pataky Mi­hály megjegyzését. A­ csatársor ki­képzésére vonatkozóan még a sző­kébb környezetében is feltűnő in­dítványt tett, így álítaná fel Pa­­taky az olaszok elleni csatársort: Markos, Vincze, Avar, Sárosi, Titkos. Meg is indokolja: — Ha Avar valóban tip-top for­mában van, akkor meg kell hagyni a centerben. De akkor két meg­felelő összekötőről kell a számára gondoskodni. Ezek pedig: jobbról Vincze, balról Sárosi. — Sárosi, mint balösszekötő? Akinek centerjátékához „tűzön­­vizen” ragaszkodott a Ferencvá­ros? Nincs ebben csoda. Sárosi a csatársor minden posztján kiválót Kedd este a Városi Színház­ban tartandó nemzetközi pro­fesszionista boxversenyre kedvezményes jegyek elővé­telben kaphatók jegyirodánk­ban. IV. Váci­ utca 36. Tele­fon: 832—56, mentünk segíteni és hoztuk lőre a labdát. Érdekes beszélgetés volt, érde­kes elgondolás Sárosi felhasználá­sáról attól a Pataky Mihály­tól, aki mégis csak legjobban isméri Sárosi képességeit és legközelebb áll a saját játékosához. A magyar sport és testnevelés történetében mérfödjelző határkő­höz érkeztünk ma. Hóman Bálint kultuszminszter a készülő új közép­iskolai tanterv keretében újra sza­bályozta a­­testnevelési órák heti óraszámát. A minszter rendelke­zése szerint a jövőben a fiúközép­iskolákban a testnevelési órák szá­ma az eddigi heti 3 órával szemben heti 0 óra lesz. Ezeken a délelőtti testnevelési órákon kívül a felső négy osztályban még hét-két osz­tály öszevonásával heti kétórás sportdélutánt is rendszeresít a kul­tuszminiszter. . A magyar középiskolai testneve­lés 1868-tól számítja születését. Akkor tették kötelezővé a heti két tornaórát és ezen a német rend­szerű tornát az ország valamennyi középiskolájában. Ez a lassan-las­­san elavuló és a természetes fejlő­désben elmaradt rendszer egészen 1910-ig alapja volt az iskolai test­nevelésnek. Akkor tértek át a né­met rendszer helyett a svéd rend­szerre, de a testnevelési órák szá­ma nem változott. A háború után Klebelsberg Kunó gróf kultuszminsztersége alatt tör­tént meg az első nagyjelentőségű lépés a testnevelési órák számának kettőről háromra emelésével. Ernát Sándor miniszter ugyan hatályon kívül helyezte ezt a rendeletet és visszatért a kétórás testnevelés, de Karafiáth Jenő dr. minisztersége alatt a testnevelés újra visszahódí­totta hadállásait. Míg azonban a háború utáni kul­tuszminiszterek is csak félmegoldá­sokkal próbálkoztak, addig Hóman kultuszminiszter bátran s a nehézsé­gektől vissza nem riadó lendülettel nyúlt hozzá a külföldi államok lágy részének iskolai testnevelésé­től bizony elmaradott magyar kö­zépiskolai testnevelés reformjához. Próbaképpen mindennapos testne­velést vezetett­ be egyes középisko­lákba, másutt pedig a heti négy­órás rendszerrel tett kísérletet. A magyar társadalom, de a sportközvélemény is tisztában van azzal, hogy a mindennapos testne­velési órák rendszeresítése egyik napról a másikra lehetetlen még akkor is, ha minden számottevő faktor meggyőződik annak helyes­ségéről és szükségességéről is. Ha a pénzügyi megoldás éppen nem lekicsinylendő , nehézségeit nem is számítjuk, a testnevelő tanárok kis száma is egyelőre leküzdhetetlen akadály. Éppen ezért teljes örömmel üd­vözöljük a most kiadott miniszteri rendeletet. A felső osztályokban a rendelet szerint is megvan a heti hat órának megfelelő testnevelési foglalkoztatás és semmiképpen sem hátrányos, hogy ezek közül kettő egy délután kerül sorra. A hivata­los magyarázat szerint: „A kötelező sportdélutánokon az egyéni hajlamnak megfelelő to­vábbképzés lép előtérbe. A sport­délutánokon való részvétel minden tanulóra nézve kötelező, kivéve azo­kat, akik egyéni sportkiképzés cél­jából engedélyt kaptak arra, hogy a KISOK válogatott sportkeretei­ben egyéni hajlamuknak megfelelő különleges edzésen vegyenek részt. Nem vonatkozik a KISOK tagjainak felmentése azokra a délutánokra, amelyeken kifejezetten az osztály valamennyi növendékének együttes részvétele szükséges.” A sportdélutánok rendszeresíté­se azt is jelenti, hogy a sport mint a testnevelés egyik fontos része, ezentúl nemcsak függvénye, nem­csak jóindulattal vagy esetleg el­lenszenvvel nézett járuléka, hanem szerves alkotórésze­ lett a testneve­lési órának, tehát ezzel együtt a középiskolai tantervnek is. Hóman Bálinté az érdem, hogy a sport ezzel az iskolában is az őt megillető értékeléshez jutott. Természetesen a heti négyórás (hozzá a felsőbb osztályokban sportdélutános) rendszer sem való­sítható meg azonnal az ország ösz­­szes középiskoláiban. A testnevelő­tanárok számának nagyarányú fel­emelése kell ehhez és az új állások Hóman Bálint kultuszminiszter heti négy órára emelte fel a testne­velési órák számát a fiúközépisko­lákban A felső négy osztályban a délelőtti testneve­lési órákon felü­l heti kétórás sportolót­­uránt is rendszeresít a kultuszminiszter — Saját tudósítónktól — tud nyújtani mostani formájában. Az elgondolás azonban az, hogy vele és a jobboldalon Vinczévd Avar a legideálisabb ,,kiszolgáló” partnert kapná. Ez a két összekötő nem hanyagolná el a­ védelmet sem, szóval az úgynevezett ,,negyedik tort” alkotná a csapatjátékban. Amikor általános csodálkozást lát a szemekben, így tesz elgondo­lásához a ferencvárosiak számára gyakorlati indoklást: — Mint amikor Dán volt a Fe­rencváros centere, Schlosser és én összekötőben dolgoztunk és „küld­tük” Dánt a gólra. Mi is hátra Hogy is áll az az Iglódy-eset? — adtuk fel tegnap a kérdést Vár­­­konyi Pálnak, a profiszövetség fő­titkárhelyettesének. — Valóban úgy van, hogy Iglódy, amennyiben holnap játszik Kispest csapatában az Újpest ellen, februárban, a tavaszi évad első meccsén már­ megint Budafokban játszhat a II. liga bajnokságáért. — Tévedés van a dologban — felelt Várkonyi. — A profiszövetség sza­bályai szerint nyolc hét múlva csak­ugyan visszaigazolható régi egyesüle­tébe egy játékos, de viszont ebbe a nyolc hétbe nem számít bele a téli pihenés időszaka. (Egyébként lehetséges, hogy az egész kérdés aktualitását veszti. Iglódy szerződése ugyanis tegnap estig nem futott be a szövetségbe. Most már csak villámmal igazolhatja le Kispest. Ha... leigazolja.) KÜLFÖLDI­­ EREDMÉNYEK Párisi Club Francais és CA Paris ve­gyes—Wacker (Bécsi 5:1 (8:0). A fáradt bécsi együttes nagyon gyengén játszott. Egy k­-est félre is lőtt. Víg V. is játszik ma Budafok csapaté­ba­n a BMTE elleni­i­­átságos mérkőzé­sen. A meccs iránt egyébként Budafokon igen nagy érdeklődés, nyilvánul­ meg. A profi Budafok ma találkozik először­ a BMTE vej­­­e­apai. • Dénes - Bleicher Szebehelyi­­ - U­áberm­ann. -K­ota, palotás — Mészáros, Hegyes, Iglódy, Vig V., Hor­váth (ülök). r' ... • . ..’/*■ Ne kényeztesse testét a túlmeleg szobában Járjon télen is a Szt.Gellért Pezsgőfürdőbe A rendszeres úszás, a mesterséges napfény testét e rő­s­ti és a m­e­g­h­ü­l­ést­ő­l óvja 5.;iV*& vaelever

Next