Nemzeti Sport, 1939. december (31. évfolyam, 238-257. szám)

1939-12-01 / 238. szám

Pentek ^xvii. amb itfgM ffipl Magyar sportszótár A yo • 4 ^ ||a«* a|iEr (Beszéljünk magyarul a sport­m C3. » £. a,­ i | iHigrt ni' n mii ... bán is! Idegen sportkifejezések Szlovákiában | 20 | |||||||| helyett^ használjunk — a Magyar Romániában . . 6 lei ||ffl^ fogadott — magyar sportszókat.) Jugoszláviában 2Ve din­­kOíPfif S'C^ICt Svájcban.. •• h h m m m 15 a* £al. Amerikában •••••*•# *® •• 4 a*. Beszélnek a rangadó résztvevői Dönteni kell az új bajnoki beosztásról A kétcsoportos NBB mellett szól minden érv Meg lehet csinálni az NBC-t is .A bajnokság idényének küzdelme kifejlődése felé közeledik. Rövide­­sen itt az ideje, hogy eldöntsék: milyen legyen az­ 1540/41. bajnoki év rendszere? Ezzel a problémával kapcsolatban­­ már beszélgetést folytattunk az MLSz minisz­teri biztosával november elején és akkor még néhány részletkérdés nem tisztázó­dott. Most, hogy a döntés ideje közeleg, időszerűnek tartjuk, hogy a leg­fontosabb kérdést alaposan megvilágítsuk. Hogy az NB lét­száma 14 marad, ez már eldöntött kérdés. Nyitva áll még azonban az NBB új beosztásának kérdése. Ezen a téren több felfogás harcol egymással. A két szélsőség a következő: 1. Legyen egységes NBB, amely tehát egyetlen csoportból állna 14-es, esetleg 16-os létszámmal. 2. Állítsuk fel az NBB-t 4 — földrajzi helyzet szerint elosztott — csoporttal, mindegyikben 14 — tehát összesen 56 — egylettel. Mindjárt meg kell mondanunk, hogy meggyőződésünk szerint a helyes út a kettő között vezet. A helyes megoldás csak az lehet, hogy az NBB az elkövet­kező bajnoki évben két 14-es csoportból álljon. A beosztást pedig úgy kell megcsi­­­­álni, hogy a Duna észak-déli vonala, illet­ve annak meghosszabbítása legyen a határ Nyugat és Kelet közt. A vidéki egyletek tehát eszerint oszlanának meg a két csoport közt, a fővárosi egyleteket pe­dig egyenlően elosztva adnák oda felerész­ben Nyugatnak és felerészben Keletnek. A tapasztalat azt mutatja, hogy még nem érett meg a helyzet az egységes NBB-re. Egyetlen ilyen csoport valóban túl hosszú utazásokat hozna magával, ame­lyeket nem bírnának el az egyletek anya­gilag sem. Sportbelileg bármennyire is eszményi megoldást jelentene ez az egy­séges NBB, jelenleg még nem valósítható m­eg anélkül, hogy komoly veszélyeknek ne vigyük neki az eddig remekül fejlődött bajnoki második osztályt. Viszont a két csoportot a javasolt meg­­tord­á­s szerint elbírnák az egyletek. Ezzel a beosztással ugyanis nem járnának túl­­ bosszú utazások. A legnagyobb távolság nem jelentene hosszabb utat, mint ami­lyent eddig is kibírtak az egyletek. A két csoportban összesen 28 egylet kap­na helyet. Ha a Nemzeti megszűnése foly­tán immár csak két kiesőt vesszük ala­pul, akkor a mostani NBB 3 csoportjából 26 egylet előtt nyitna m­eg az út a jövő évi NBB-be. Ez azt jelenti, hogy csupa ko­moly, jelentékeny játékerővel rendelkező együttes népesítené be az új NBB-t. Nyu­godt lel­ki­ismeretei­tel mondhatjuk, hogy a jelenlegi három csoportnak élmezőnyében van 26 ilyen csapat. Sőt, talán több is! A kétcsoportos NBB tehát sportbelileg emelkedést jelentene, anyagilag pedig nem állítaná megoldhatatlan helyzet elé a részt­vevő egyleteket. Kettőnél több csoport — de különösen a hírek szerint komolyan előtérbe lépett négy­csoportos megoldás — teljesen alá­ásná az NBB­ sportbeli komolyságát­. A mostani mezőny teljes felhígítását jelen­tené ez a négy csoport, amely 14-es lét­szám mellett 56 egyletet jelentene a jelen­legi 42-vel szemben. Egyrészt az alszövet­ségi bajnokságok I. osztálya gyengülne meg mindenütt, ha a bajnokon kívül még további egylet­eket vonnánk ki onnan a­z új NBB-be, másrészt az NBB mezőnyének fel­vizezését jelentené ezeknek a­z egyle­teknek bevonul­tat­ása a­z NBB-be. Az idei őszön szerzett tapasztalatok is azt mutatják, hogy az NBB jelenlegi 42-es mezőnyében is sok egylet van, amely sportbelileg nem üti meg teljesen az NBB mértékét. Ezeket akarnánk most még megszaporítani?! Éppen a sportbelileg erős csapatok továbbfejlő­dését gátolnánk meg, ha olyan mérkő­zésekre kényszerítenénk őket, amelye­ken nem tanulhatnak, nem fejlődhetnek. De a túlságos elaprózás veszélyeit éppen az idén mutatta meg két fontos példa. Az egyik délen történt. Megosz­tották víz­is szö­vet­séget s most már so­pánkodnak eleget, mert látják, hogy ha egységes I. osztály lenne, jobb sport volna és az egyletek is­­ jobban jártak volna. Nem szabad ugyanis elfelejte­­ ni, JÉGHOEI, KORCSOLYA ! is hazai les­zerelés ÉS PLÖKL sportáruházaiban.VI., Vilmos császári út 36. és IV., Vác!-u. 40. szám. mink, hogy a játék szintjének emelke­désével, a küzdelmek komolyságának növekedésével mindig együtt jár a kö­zönség érdeklődésének fokozódása is. Hasonló szomorú tanulságot jelent a kisalföldi külön csoport felállítása is. A gyakorlati élet tehát szállítja az érve­ket a mezőny túlságos elaprózása, fel­hígítása ellen. Ha azonban az illetékesek úgy látják, hogy elérkezett az ideje annak, hogy földrajzi elosztásai országos jellegű bajnoki osztályt állítsunk fel, akkor ezt a Nemzeti Bajnokság C) osztályának felállításával intézhetik el. Megfelelő át­alakításokkal, változtatásokkal az alszö­­vetségi I. osztályokat lehetne alapul venni egy ilyen sok­csoportos C) osz­tály felállításánál. Nekünk azonban az az érzésünk, hogy még nem érkeztünk el a fejlődésnek ehhez a fokához. Ita nem lettek volna annak idején az NBB felállításának olyan nyakas és elkesere­dett ellenzői, akik évekig megakadá­lyozták ennek a bajnokság szempontjá­ból annyira fontos csoportnak a felállí­tását, akkor most már bizonyára elér­keztünk volna a fejlődésben ahhoz a fontos időponthoz, amely a földrajzi fekvés szerint csoportosított NEC fel­állítását megengedi, sőt követeli, így azonban ezzel még várnunk kell. Még két kérdés merül fel. Mi történ­jék azokkal a jelenlegi NBB-egyletekkel, amelyek nem fognak bekerülni az új NBB-be. Körülbelül 16 egyletről lesz szó, ezeket leghelyeseb lesz vissza­helyezni az alszövetségi I. osztályokba. Ezzel jelentősen megerősítenék ezeket az osztályokat. Mert ezek az egyletek már végigjátszottak legalább egy esz­tendőt erős csapatok társaságában! Ezek jelentős fejlődésen mentek már át. Ezek azután vihetnék tovább lefelé azt, amit láttak és tanultak. A másik kérdés: mi legyen az alszövetségi bajnokokkal eb­ben az évben? Nincs más megoldás: az 1940/41. év végével az alszövetségi baj­nokok kivételesen nem jutnának be az NBB-be. De minden alszövetségben meg kell majd csinálnia az egységes I. osz­tályt. Az 1941/42. bajnoki év végén azután fel lehetne állítani földrajzi beosztás szerint a 4-csoportos NBC-t,­­amely te­hát ezek szerint már a megindulásánál is komoly játékerőt képviselne mind az 56 egyletével. Szerintünk tehát az eszményi megol­dás ez: 14-es NB, két 14-es csoportból álló NBB és majd további egy év múlva négy 14-es csoportból álló NBC. FTC-pálya IX., Üllői-út 129 ! December 3-én vasárnap délután fél 2 órakor Finins-Hagirii rangadó mérkőzés előtte fél 1 órakor Kölyök-mérkőzés A MAGYAR SPORT SZEBB JÖVŐJE FELÉ Mit alkotott első évében az új OTT A magyar sport hálás Hóman Bálint kultuszminiszternek Ha egy szóval kellene jellemez­nünk az új OTT működését, a kö­vetkező szót használnánk a jelen­legi legfelső sporthatóságra: dolgo­zik. Ez a szó a maga egyszerűségé­ben és szerénységében nagyon sokat kifejez, talán éppen azért, mert a munkának van valami hétköznapi jellegzetessége, mentes ünnepi sallan­goktól. Az alkotó munkának soha­sem volt szüksége nagydobra, dí­szes külsőségekre, hivalkodó pom­pára, hiúságot legyezgető tömjéne­­zésre. Az eredmény aztán fénye­sebben lobog, mint a legvakítóbb magnéziumfény, valamilyen ünne­pélyesre beállított csoportkép felvé­telekor. Amikor végignézünk azon a mun­kán, amelyet az új OTT csak eddig végezett, némi lelkiismeretfurdalást érzünk. Nem voltunk a hangzatos dicséreteknek barátai, nem szeret­tük a szuperlativuszokat, de talán egy kissé már túlságosan is hozzá­szoktunk ahhoz, hogy csak bírál­junk, csak kifogásoljunk. Holott a dicséret éppen úgy hozzátartozik a bírálathoz, mint a korholás, a dicsé­ret nem holmi jutalmazás vagy váll­­veregetés, h a dicséret is bírálat, jó bírálat. Megragadtuk tehát az al­kalmat és egy kis ve r­egszereSét tar­tunk az új OTT eddigi munkássága felett, mert­ ebben a munkában lát­juk a magyar sport jobb jövőjének biztosítékát. A dolgozó sport* emberek Az új OTT-ot nem lehet össze­hasonlítani elődjével. Most csupa igazi sportember vezeti a legfelsőbb sporthatóságot. Bármennyire is kü­lönösnek hangzik,­­ ez olyan örven­detes fejlődést jelent az OTT-ban, amelyre egy időben nem is mer­tünk számítani. Ebben az OTT-ban az élő sport lüktet, a sporttelepek üdesége nem savar­yodik aktákba, nem az iktatószám a fontos s főleg nem az, hogy — ki támogatja a kérést. Az új OTT-ban — ha kell — huszonnégy óra alatt intézkednek s akár maguk is elmennek oda, ahova kell. Egyszerűen azért, mert sport­emberek. A sportember másképpen gondolkozik, mint az, akit nem a sportszeretete vezett a sporthoz. A sportember minden kis kölyökjáté­­kosra, vagy vidéki futóra szeretet­tel gondol. A sportember nem elég­szik meg az akta gyorsaságával, s aki csúcsteljesítményekre vágyik, az nem merülhet el a tintában. Az új OTT-on meglátszik, hogy Hóman Bálint kultuszminiszter teljes bizalmát élvezi. Megérdemli ezt a bizalmat. Az a mély sportszellem, amely az új Ta­nácsot áthatja, megérzik ennek a testületnek minden intézkedésén. Az új OTT-ból eltűntek az önmagu­kat fényképeztető, aktát gyártó sport-stréberek és sport-beamterek. Akik a helyüket elfoglalták, azok „csak" sportemberek. Az első kö­zöttük az atlétika főiskolai profesz­­szora, Misángyi Ottó dr., az OTT főtitkára. Nagy műveltségét, világ­­látottságát, széles látókörét a ten­geren túl is ismerik, mégis úgy érez­zük, akkor jellemezzük megfelelő módon, ha elmondjuk róla, hogy ízig-vérig sportember. Ebben a ki­fejezésben már benne van óriási munkabírása, energiája, fáradhatat­lansága­­ és szeretete minden apró ügy iránt, ami csak sport. Az ő­­sportszelleme rányomja a bélyegét az OTT egész munkájára. Mellette Arató Géza, az OTT titkára ideális példája a feltűnés nélkül, csendben dolgozó sportembernek, aki a szó szoros értelmében irtózik minden feltűnéstől s aki­­ a legszívesebben észrevétlenül a háttérbe húzódik, ha munkájának eredménye eljut a nyil­vánosság elé. Aszkéta-szívósság, pontosság s egyben nagyvonalúság jellemzi a munkáját. Sportember! A magyar sport harcosai Az OTT tanácsüléseiről kizárták a fényképészeket, s az önnépszerű­­­sítésnek vége szakadt. Az OTT fel­fogása gyökeresen megváltozott. Kijelentették, hogy nem támogatni akarják a magyar sportot, hanem ssarcolnak érte. A különbség óriási. A régi OTT-ban a sport leereszkedő jóbarátjának képében tetszelegtek, az új OTT maga a sport. Az új OTT valóban szerves része a magyar sportnak, nem gőgösen különálló előkelő idegen. Az új OTT sportember­ vezetőinek nem kellett leszállniuk a sporthoz, mert mindig is benne éltek. A fü­lükben volt a labda döngése, a fu­tók lihegése, boxkesztyű csattanása. Tudják, mi történik a magyar sportban, nemcsak beadványok, vagy kérvények útján értesülnek. Az elmúlt másfél évtized alatt számtalanszor kifejtettük, milyen helytelen az a rendszer, amely csak ott segít, ahol azt — megfelelően iktatott kérvény­ben, kellő képviselői támogatás­sal — kérik! A régi OTT magától nem csinált semmit, nem kezdeményezett, nem vizsgálta meg, hogy hol van szük­ség segítségre. Aktákat intézett el, talán nem is mindig a sportszerűség szigorú szem előtt való tartásával... Az új OTT-nak nincs szüksége puffogó szónoklatokkal ízesített küldöttségekre. Csendben dolgozik, megszűntek a dicsérő cikkek, az „önzetlen" leborulások és fényképek az egyes lapokban. Most erre nin­csen pénz ... Említsük meg például csak azt, hogy az új OTT egyik vezető embere heteken át tárgyalá­sokat folytatott az FTC vezetőségé­vel az FTC-pálya kibővítése, nagy­pályává való átalakítása ügyében. (Az aztán más lapra tartozik, hogy az FTC — szinte hihetetlen, de így van! — elhárította magától a kilá­tásba helyezett támogatást...) Az OTT volt itt is a kezdeményező, az OTT látta át egy budapesti nagy­pályának parancsoló szükségességét. Rövid időn belül pedig a magyar sport legapróbbb sejtjeiről pontosan tudni fog mindent az OTT. Már he­tek óta folyik a magyar élő sport kataszterének felállítása, ebben a nyilvántartásban minden magyar sportoló, egyesület, pálya stb. sze­repelni fog, nem lesz olyan eldugott kis faluja az országnak, amelynek a sportjáról ne tudna mindent az OTT. Pontosan tudni fogja, hogy hol mi a baj, mik a lehetőségek, mik a hiányosságok. Ha az ember vé­giggondolja ezt a tervet, a magyar sportnak ezt a roppant tükrét, szánalommal vegyes felháborodás­­sal kell a régi idők nyomorúságos se­gély­korszakára gondolni, amikor a sport legfelső hatósága csak akkor tekintett le a sportolóra, amikor az odáig aláz­­kodott, hogy — kért. ,Apróságok" Nem az a szándékunk, hogy föl­­soroljuk az új OTT valamennyi ed­digi alkotását. El akarjuk kerülni még a látszatát is annak, mintha már befejezett alkotássorozatról volna szó. Csak jellemzésül emlí­tünk fel néhány „apróságot". Kül­­döttséget vezettek a pénzügyminisz­terhez, a leventeképzésre fordított és az új nemzetvédelmi törvény ér­telmében felszabadult évi 400.000 pengőnek az élő sport céljaira for­dítása érdekében. A leventeintéz­mény eddig a testnevelési alapból táplálkozott. A mesterképzés pro­blémája is megoldódott s egy éven belül már sokezer képzett sport­oktatója lesz az országban minden sportágból. Az OTT megoldotta a visszacsatolt területek sportolóinak bekapcsolását. Elhatározták az egy­séges válogatott mez és ruha beve­zetését. Az OTT hozatta Budapestre Cocáéi­t, a francia teniszvilágbaj­nokot s a francia mester hat hétig oktatta a magyar versenyzőket. Az OTT szerzett amerikai edzőt az at­létáknak, Simpson egy évig dolgo­zik a magyar atlétákkal. Az OTT felfogása: tanuljunk el a külföldről annyit, amennyit csa­k lehet. Az OTT semmiből női sportot te­remtett. Megszervezte a magyar dolgozó nők Koszorú­mozgalmát. Eddig 1500 beszervezett sportoló nő szerepel a mozgalomban, jövőre ez a szám megkétszereződik. Rövidesen vidékre is kiterjed ez a mozgalom, Sopronban alakul meg az első vidé­ki Koszorú-egyesület. Az OTT gyökeresen egyszerűsí­tette az adminisztrációt. Olyan ügyeket intéznek el egy délelőtt, amelyekre azelőtt hónapok voltak szükségesek. A Magyar Tudományos Akadémia által elfogadott új magyar sport­szavaknak a középiskolákban való kötelezővé tételét indítványozta. A sportolók vasúti kedvezményé­nek kiterjesztését is az OTT kezde­ményezte. A labdarúgás érdeké­ben ne talán a legfontosabb az, amit az OTT a labdarúgásnak, a legnép­szerűbb sportágnak a fellendítése érdekében tett. Hogy a labdarúgás­ban súlyos bajok voltak, azt minden nyíltszemű sportember tudta. A régi MLSz-nek nemigen fájt a feje emiatt, a régi OTT pedig nem tett semmit sem a javulás érdekében. Többek között például azért sem, mert az egyik politikus „nem vájja ki a másik szemét"... Másfelől pedig a régi OTT a labord­rogást — röviden szólva — lenézte. Károsnak, elítél TÖR EK­V­É S"P A L­Y­A December 3-án vasárnap délután fél 2 órakor Törekvés-Kispest Nemzeti Bajnoki mérkőzés előtte fél 12 órakor Törekvés amatőr bajnoki mérkőzés VASUTAS-PÁLYA December 3-án vasárnap délután fél 2 órakor Szeged­-­Újpest rángadó mérkőzés

Next