Nemzeti Sport, 1941. augusztus (33. évfolyam, 148-169. szám)

1941-08-01 / 148. szám

Péntek 1944 augusztus­­ XXXIII. évfolyam 14­. szám­ára: 12 fillér Szlovákiában . . . 1.20 K Romániában ... 6 lei Németországban . 15 Pf. Olaszországban „ •• 1.— lira Fradsországba M •• •• .. 1.50 ír. «• M M M M •• W o. Amerikába* „ M *•••••#• 4 o. A jó, sport­ember jó katona! ­­­ Kormányrendelet a magyar sport és a testnevelé­s átszervezéséről Az új csúcsszervezetbe tartósnak a leventék, a társadalmi sport, az iskolai testnevelés, a honvédség sportja, a lövészek, a leányifjúság honvédelmi és testi nevelése, az Hiúság egészségügye és a sportorvosi szolgálat A legfőbb vezető: az„országos ifjúsági vezető", munkatársai pedig ,,a leven­ték országos parancsnoka" és ,,a társadalmi sport és testnevelés vezetője" Új korszak a nemzetnevelésben és korlátlan lehetőségek a sport fejlődésében Megvalósul a nagy eszme: „Minden egészséges magyar sportok­on !“ Megszűnt az OTT, utóda az Országos Sport Központ A Budapesti Közlöny pénteki szá­ma rendeletet közöl. Rövid, 7 §-ból álló rendeletet, de olyant, amely korszakot alkot nemcsak a magyar sport és testnevelés, de az egész magyar nemzet életében is. A magyar sportnak az elmúlt év­tizedek alatt sok vállveregető el­ismerésben volt része. Megértük azt is, hogy egyre többen lettek felelős vezetőik, akik nyíltan ki merték mondani, hogy „nem ellenségei“ a sportnak. Az azonban most történt m­eg először, hogy az államot irá­nyító legfőbb helyről kijelentették és minden következményét levonták annak, hogy a sport állami feladat és hogy az ifjúság nevelésének a sport elsőrangú fontosságú eszköze. Ennek az elismerését jelenti, hogy az ifjúság honvédelmi és testnevelé­­­sének országos vezetését egy kézbe teszi le a rendelet. Egyetlen szerv fog foglalkozni Magyarország vala­mennyi gyermekének, ifjának, leá­nyának, férfiának és nőjének test­nevelésével, legye­nek az illetők is­kolakötelesek, le mentők, katonák, vagy a lövészkikép­­zés alá esők. Korlátlan lehetőségeket nyit meg a rendelet nemzet­nevelési és nem­zetvédelmi szempontból és korlátla­nok a lehetőségek a sport szem­pontjából is. Most már r­ajd min­den a végrehajtóból függ. A ren­delet által megszabott kereteknek a való élettel való kitöltése azoknak a feladata lesz, akiket a rendelet alko­tóinak bizalma az új szervezet élére állít. Hisszük, hogy nagy, átfogó el­gondolással, teljes hatáskörrel és megfelelő anyagi lehetőségek birto­kában indul meg majd a nagy munka. Az új szervezet létesítésében az első magyar sportembernek, Horthy Miklós kormányzónak a szellemét látjuk. Ha van valaki a magyar élet legfőbb vezetői között, aki a sport lélek- és jellemnevelő hatását teljes értékében átérzi, aki tudja, hogy nagy barátaink milyen mértékben köszönhetik világraszóló sikereiket annak, hogy a sport és testnevelés nemzetnevelő értékét idejekorán fel­ismerték és azt felhasználták,­­ az elsősorban ő. Mély hálával és hódo­lattal köszöntjük az első magyar sportembert abból az alkalomból, hogy a magyar sport az őt meg­illető helyet végre elfoglalta a ma­gyar életben. A rendelet a két ágon futó sport­élet feletti legfőbb felügyeleti jogát a honvédelmi és a vallás- és közok­tatásügyi miniszternek tartja fenn. Az előkészítő tárgyalások alatt mind vitéz Bartha Károly honvé­delmi, mind Hóman Bálint dr kul­tuszminiszter a legnagyobb szeretet­tel igyekezett azon, hogy a ki­adandó rendelet ne csak díszt és cí­met, hanem megfelelő hatáskört is biztosítson az új szervezetnek és hogy ennek a működését a nagy cél, az egész magyar társadalom sport­beli megszervezése terén semmi se gátolja. Különösen a honvédelmi mi­niszter szállt síkra teljes tekinté­lyével a sport elismertetése érdeké­ben. A Nemzeti Sport megalakulása első percétől a tömegsport megvaló­sításáért küzdött és a maga szerény eszközeivel mindent elkövetett en­nek elősegítésére. De nem szűnt meg hangoztatni, hogy a sport ál­lami feladat és nincsen hasznot­­hajtóbb befektetés, mint az, amelyet — okosan és céltudatosan — a sport támogatására fordítanak. Nagy elégtétel nekünk, hogy a most fel­állított egységes szervezet ennek az elgondolásnak alapján indul meg. Szilárdan hisszük, hogy a magyar sport új korszakának hajnalát je­­lenti az 1941 augusztus 1-i nap. A világégés közepette az új Magyar­­ország, az egészséges új magyar nemzedékek jövőjét kovácsolja ez a rendelet. A kisgyermekkoruktól meg­lett korukig sportoló férfiak és nők jobb, kitartóbb, jellemesebb, küzdeni és lemondani jobban tudó nemzedék szülői lesznek. Ezért az új nemzedékért hozzuk ma az áldo­zatokat. A korszakot jelentő rendelet így hangzik: A m. kir. minisztérium 5.520/1941. M. E. számú rendelete az Ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek egységes veze­tése tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1941. évi XII. t. c. 3. §-ában foglalt fel­hatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §• 1. Az ifjúság honvédelmi nevelé­sét és a testnevelést egységesen kell vezetni és irányítani. Az egységes vezetést és irányítást az ifjúság honvédelmi nevelésnek és a test­nevelésnek országos vezetője (orszá­gos vezető) látja el. 2. Az országos vezetőt a honvé­delmi miniszter és a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter együttes elő­terjesztésére a Kormányzó nevezi ki és menti fel. 2. §. Az országos vezető feladatkörébe tartozik: a) a leventeintézmény vezetése és a leventeképzés végrehajtása; b) a honvédség testnevelésének irányítása; c) a lövészkötelezettséggel kap­csolatos sporttevékenység megszer­vezése és irányítása; d) az iskolán kívüli leányifjúság önkéntes honvédelmi nevelésének és testnevelésének megszervezése és kötelező honvédelmi nevelésének és testnevelésének vezetéséhez szüksé­ges előkészítő intézkedések; e) az iskolai ifjúság testnevelésé­nek irányítása; f) a társadalmi sport, valamint a sportszövetségek és sportegyesületek ügyeinek intézése, továbbá a sport­orvosi szolgálat megszervezése és irányítása; g) az ifjúság egészségügyi neve­lésének és fejlődésének figyelemmel kísérése és a szükséges javaslatok megtétele; h) a neveléssel, vagy a sportügy­­gyel kapcsolatos mindazok a tenni­valók, amelyeket jogszabály a val­lás- és közoktatásügy miniszter feladatkörébe utalt; i) mindazok a tennivalók, amelye­ket jogszabály az Országos Test­­nevelési Tanács feladatkörébe utalt. 3. §. 1. Az országos vezető a 2. §. a)— c) pontjaiban megjelölt tennivalók Vitéz Horthy Miklós, Magyarország kormányzója Vitéz Bartha Károly, m. kir. honvédelmi miniszter

Next