Nemzeti Sport, 1941. augusztus (33. évfolyam, 148-169. szám)
1941-08-01 / 148. szám
Péntek 1944 augusztus XXXIII. évfolyam 14. számára: 12 fillér Szlovákiában . . . 1.20 K Romániában ... 6 lei Németországban . 15 Pf. Olaszországban „ •• 1.— lira Fradsországba M •• •• .. 1.50 ír. «• M M M M •• W o. Amerikába* „ M *•••••#• 4 o. A jó, sportember jó katona! Kormányrendelet a magyar sport és a testnevelés átszervezéséről Az új csúcsszervezetbe tartósnak a leventék, a társadalmi sport, az iskolai testnevelés, a honvédség sportja, a lövészek, a leányifjúság honvédelmi és testi nevelése, az Hiúság egészségügye és a sportorvosi szolgálat A legfőbb vezető: az„országos ifjúsági vezető", munkatársai pedig ,,a leventék országos parancsnoka" és ,,a társadalmi sport és testnevelés vezetője" Új korszak a nemzetnevelésben és korlátlan lehetőségek a sport fejlődésében Megvalósul a nagy eszme: „Minden egészséges magyar sportokon !“ Megszűnt az OTT, utóda az Országos Sport Központ A Budapesti Közlöny pénteki száma rendeletet közöl. Rövid, 7 §-ból álló rendeletet, de olyant, amely korszakot alkot nemcsak a magyar sport és testnevelés, de az egész magyar nemzet életében is. A magyar sportnak az elmúlt évtizedek alatt sok vállveregető elismerésben volt része. Megértük azt is, hogy egyre többen lettek felelős vezetőik, akik nyíltan ki merték mondani, hogy „nem ellenségei“ a sportnak. Az azonban most történt meg először, hogy az államot irányító legfőbb helyről kijelentették és minden következményét levonták annak, hogy a sport állami feladat és hogy az ifjúság nevelésének a sport elsőrangú fontosságú eszköze. Ennek az elismerését jelenti, hogy az ifjúság honvédelmi és testnevelésének országos vezetését egy kézbe teszi le a rendelet. Egyetlen szerv fog foglalkozni Magyarország valamennyi gyermekének, ifjának, leányának, férfiának és nőjének testnevelésével, legyenek az illetők iskolakötelesek, le mentők, katonák, vagy a lövészkiképzés alá esők. Korlátlan lehetőségeket nyit meg a rendelet nemzetnevelési és nemzetvédelmi szempontból és korlátlanok a lehetőségek a sport szempontjából is. Most már rajd minden a végrehajtóból függ. A rendelet által megszabott kereteknek a való élettel való kitöltése azoknak a feladata lesz, akiket a rendelet alkotóinak bizalma az új szervezet élére állít. Hisszük, hogy nagy, átfogó elgondolással, teljes hatáskörrel és megfelelő anyagi lehetőségek birtokában indul meg majd a nagy munka. Az új szervezet létesítésében az első magyar sportembernek, Horthy Miklós kormányzónak a szellemét látjuk. Ha van valaki a magyar élet legfőbb vezetői között, aki a sport lélek- és jellemnevelő hatását teljes értékében átérzi, aki tudja, hogy nagy barátaink milyen mértékben köszönhetik világraszóló sikereiket annak, hogy a sport és testnevelés nemzetnevelő értékét idejekorán felismerték és azt felhasználták, az elsősorban ő. Mély hálával és hódolattal köszöntjük az első magyar sportembert abból az alkalomból, hogy a magyar sport az őt megillető helyet végre elfoglalta a magyar életben. A rendelet a két ágon futó sportélet feletti legfőbb felügyeleti jogát a honvédelmi és a vallás- és közoktatásügyi miniszternek tartja fenn. Az előkészítő tárgyalások alatt mind vitéz Bartha Károly honvédelmi, mind Hóman Bálint dr kultuszminiszter a legnagyobb szeretettel igyekezett azon, hogy a kiadandó rendelet ne csak díszt és címet, hanem megfelelő hatáskört is biztosítson az új szervezetnek és hogy ennek a működését a nagy cél, az egész magyar társadalom sportbeli megszervezése terén semmi se gátolja. Különösen a honvédelmi miniszter szállt síkra teljes tekintélyével a sport elismertetése érdekében. A Nemzeti Sport megalakulása első percétől a tömegsport megvalósításáért küzdött és a maga szerény eszközeivel mindent elkövetett ennek elősegítésére. De nem szűnt meg hangoztatni, hogy a sport állami feladat és nincsen hasznothajtóbb befektetés, mint az, amelyet — okosan és céltudatosan — a sport támogatására fordítanak. Nagy elégtétel nekünk, hogy a most felállított egységes szervezet ennek az elgondolásnak alapján indul meg. Szilárdan hisszük, hogy a magyar sport új korszakának hajnalát jelenti az 1941 augusztus 1-i nap. A világégés közepette az új Magyarország, az egészséges új magyar nemzedékek jövőjét kovácsolja ez a rendelet. A kisgyermekkoruktól meglett korukig sportoló férfiak és nők jobb, kitartóbb, jellemesebb, küzdeni és lemondani jobban tudó nemzedék szülői lesznek. Ezért az új nemzedékért hozzuk ma az áldozatokat. A korszakot jelentő rendelet így hangzik: A m. kir. minisztérium 5.520/1941. M. E. számú rendelete az Ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek egységes vezetése tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1941. évi XII. t. c. 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §• 1. Az ifjúság honvédelmi nevelését és a testnevelést egységesen kell vezetni és irányítani. Az egységes vezetést és irányítást az ifjúság honvédelmi nevelésnek és a testnevelésnek országos vezetője (országos vezető) látja el. 2. Az országos vezetőt a honvédelmi miniszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszter együttes előterjesztésére a Kormányzó nevezi ki és menti fel. 2. §. Az országos vezető feladatkörébe tartozik: a) a leventeintézmény vezetése és a leventeképzés végrehajtása; b) a honvédség testnevelésének irányítása; c) a lövészkötelezettséggel kapcsolatos sporttevékenység megszervezése és irányítása; d) az iskolán kívüli leányifjúság önkéntes honvédelmi nevelésének és testnevelésének megszervezése és kötelező honvédelmi nevelésének és testnevelésének vezetéséhez szükséges előkészítő intézkedések; e) az iskolai ifjúság testnevelésének irányítása; f) a társadalmi sport, valamint a sportszövetségek és sportegyesületek ügyeinek intézése, továbbá a sportorvosi szolgálat megszervezése és irányítása; g) az ifjúság egészségügyi nevelésének és fejlődésének figyelemmel kísérése és a szükséges javaslatok megtétele; h) a neveléssel, vagy a sportügygyel kapcsolatos mindazok a tennivalók, amelyeket jogszabály a vallás- és közoktatásügy miniszter feladatkörébe utalt; i) mindazok a tennivalók, amelyeket jogszabály az Országos Testnevelési Tanács feladatkörébe utalt. 3. §. 1. Az országos vezető a 2. §. a)— c) pontjaiban megjelölt tennivalók Vitéz Horthy Miklós, Magyarország kormányzója Vitéz Bartha Károly, m. kir. honvédelmi miniszter