Népsport, 1960. március (16. évfolyam, 44-65. szám)

1960-03-01 / 44. szám

A MAGYAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORT TANÁCS LAPJA KEDD, 1960. MÁRCIUS 1. Arat ß® fillér XVI ÉVFOLYAM, 44. SZÁM A labdarúgó-bajnokság tavaszi rajtjáról Beszámoló a vívók országos értekezletéről Úton-útfélen A Vili. Téli Olimpián is megtartott® vezető helyét a Szovjetunió A téli olimpia utolsó napján, vasárnap a versenyeket mintegy negyvenezren nézték meg. Nagy volt az érdeklődés a síugrás, majd a légkö­röm a­ d­ön­tők és az azokat követő záróünnepély iránt, de a né­zők száma mégis elmaradt az el­múlt vasárnapi 47 ezres csúcs mögött. Vég­eredményben a tizenegy napig tartó olimpia ese­ményeinek, a megnyitó- és a zá­róünnepséget beleértve, több mint 150 ezer nézője volt. Világcsúccsal kezdlődött Vasárnap ez olimpia utolsó eseményei, a síugrás és a jég­­korong-döntők a helyi idő sze­rint csak a kora délutáni órákban kezdődtek, a gyors­­korcsolyázók azonban kihasz­nálták az alkalmat, hogy a nagyszerű pályán Jevithaswanaik eredményeiken és­­ több távon nemzetközi versenyen vet­tek Az 500 m-es verseny során Jevgenyij Grisin, a négyszeres olimpiai bajnok nagyszerű futás­sal belül került a 40 mp-es ha­táron és egyszerre hat tizeddel javította meg saját világcsúcsát. Eredménye teljesen szabályos körül­mények között született, hi­telesítésének azonban egy akadá­lya lehet. A versenyt ugyanis nem jelentették be az előírásnak megfelelően 7 nappal korábban a nemzetközi szövetségnek. A rendezők viszont arra hivatkoz­nak, hogy ez a verseny az olim­pia keretében már korábban is rendezett próbaversenyek folyta­tásának számít, azokat pedig ide­jében, bejelentették. A nemzet­közi szövetség előreláthatólag a jövő héten dönt a világcsúcs­­ügyében. Kitűnő eredmények születtek 1500 m-en is. A világbajnok Szigenyin itt új szovjet csúccsal visszavágott Grisinnek az olim­piai vereségért és 1.4 mp-re megközelítette a finn Järvinen tavaly ugyanitt elért világcsú­csát. Grisin egyébként szintén megjavította egyéni csúcsát. 500 m­: 1. Grisiin (szovjet) 39.6, világcsúcs, 2. Gracs (szovjet) 40.6, 3. Maltsev (szovjet) 40.9 4. Elvenes (norvég) 40.9, 5. Rudolph (amerikai) 41, 6. Nagakubo (ja­pán) 41.1. 1500 m: 1. Sztyenyin (szovjet) 2:01,7, 2. Grisin 2:08.2, 3. Aanes (norvég) 2:10.6, 4. Brogren (svéd) 2:11.1, 5. Gillet (francia) és Gon­­csaren­ko (szovjet) 2:11.6. Reckn­igel biztos győzelme A vasárnap első bajnokát a kiugrásban avatták. A versenyt több mint 20 ezer néző előtt kedvező időben a Papovee-hegy oldalon levő nagy­sáncon bonyo­­lították le. Az 53 induló színvonalas küz­delmet vívott. Az ugrás egykori tanítómesterei, a norvégek egy­általán nem tudtak beleszólni az elsőség kérdésébe, amely a már az edzéseken is állandó kitűnő formát mutató NDK-beli Reckna­­gel és az idén feltűnt, még nem is 20 esztendős finn Halonen között dőlt el. Recknagel már az első sorozatban átvette a veze­tést a nap leghosszabb és egyben igen szépen végrehajtott 1 93.5 m-es ugrásával, amelyért 113.6 p­ontot kapott. H­alo­ne­n egy mé­teres maradt mögötte, de kivi­tele nem volt ilyen jó , 111.3 pontot kapott. A szovjet Kamen­­szkij (110.2 p.) és az osztrák Leodoster (107.6) megelőzte a többi északi ugrót. A második sorozatra a neki­futó­ óvatosságból megrövidí­tették és így az ugrások már ki­sebbek lettek. Recknagel ismét 1 m-rel ugro­tta túl Halon­ént és mindkét versenyző azt a pont­­számot kapta, mint az első so­rozatban. Leodoster kitűnően si­került második ugrásával feljött a harmadik helyre. Kärkin­en, az 1958. évi világbajnok erősen visszaesett és a norvégek nagy reménysége, Yggeseth is csak ötödik lett. A közép-európai és szovjet ug­rók végeredményben Recknag­el­­le-­ az élen nagy sikert arattak. A nagy sí­ugró-versenyek történe­tében eddig csak egyszer, az 1939. évi világbajnokságnak szá­mító FIS-versenyen fordult elő, hogy az osztrák Bnadl legyőzte a legjobb északiakat. Az olimpiá­kon azonban ha legutóbb a fin­nek meg is törték a norvégek győzelmi sorozatát, a bajnokság mindig­ mz „északi­’ családban maradt. Elindult a versenyen a sérülésé­ből éppen csak felgyógyult Sudár is. Bátran versenyzett, elsőre 73.5 m-t ugrott (83.1 pontot kapott). Második ugrásáról jelentést nem kaptunk. A 18 éves ugró végered­ményben élet© első nagy verse­nyén 41. lett. Síugrás. Olimpiai bajnok: Hel­mut Recknagel (Németország) 227.2 pont (93.5, 84.5 m), 2. Ha­­loner* (Finnország) 222.6 (92.5, 83.5) , 3. Leodoster (Ausztria) 219.4 (88.5, 83.5), 4. Kamen­szik Ij (Szovjetunió) 216.9 (90.5, 79), 5. Yggeset­ h (Norvégia) 210.1 (86.5, 82.5) , 6. Beik­art (Németország) 212.6 (87.5, 81), 7. Samuelsten (Egyesült Államok) 211.5 (90, 79), 8. J. Karkinen (Finnország) 211.4, 9. Oakadae (37­avajeunt­ió) 211.1 (89, 79.5), 10. Samov (szovjet) 210.5 (83.5, 80.5 ... 41. Sudár (Magyarország) 16­5.8 p. Ezen az olimpián vesztették el először az északiak két hagyo­mányos számukat, a futó-ugró összetett versenyt és a síugrást. Mindkétszer német versenyző vitte el az aranyérmet. Amíg azonban a kevéssé ismert Thoma betörése az északi összetettben a legnagyobb meglepetések közé tartozott, addig Recknagel győ­zelme egyáltalán nem volt rárrat­­lan. A közös német csapat zászlóvivője és legnagyobb re­ménysége volt ez a rokonszenves thüringiai műszerész, aki csak márciusban tölti be 23. évét. Mint gyerek, annyi sok társához ha­sonlóan a legszívesebben ő is a kerek labdát kergette, hogy az­után még nem is egészen 14 éves korában az édesapjától kapott első lécen végleg a síugráshoz pártoljon át és meglepően rövid idő, alig három év alatt a világ legjobb ugrói közé kerüljön. Nagyszerű légmunkáját, biztos talajfogását és nem utolsósor­ban hallatlan bátorságát nem egy nagy versenyen tanulták meg tisztelni az ugrás mesterei, az északiak. Amikor egyszer a közelmúltban a siker titkáról faggatták, tömören így vála­szolt: „A Hzok — a tervszerűen felépített edzés, amely a mű­anyagsáncok segítségével rövid pihenővel egész éven át tart. Önbizalommal és szívesen kell végezni az edzéseket és azután már csak a sportolón múlik, hogy mennyire használja a fej­lődési lehetőségeket.” Nos, a vasárnapi nagy győzelem mu­tatja, hogy Recknagel alaposan élt a lehetőségekkel. Az amerikaiak veretlenül győztek Zsúfolt nézőtér előtt kerültek sorra a jégstadionban a döntő utolsó fordulójának mérkőzései. A legnagyobb érdeklődés érthe­tően a mindjárt elsőnek sorra kerülő amerikai — csehszlovák mérkőzésnek szólt, hiszen a hazaiaknak már a döntetlen­re elég volt az aranyéremhez. Egyesült Államok —Csehszlovákia 9:4 (3:3, 0:1, 6:0) Nem úgy indult a mérkőzés, hogy az amerikaiak biztos győ­zelmet aratnak. A Szovjetunió el­leni szombati nehéz találkozó után az amerikaiak láthatólag fáradtak voltak. A csehszlovák csapat 50 percen keresztül hatá­rozott fölényben volt és a ki­egyensúlyozott első harmad után a második harmadban még több gólt is lőhetett volna, ha csatá­rai kihasználják helyzeteiket. Az utolsó harmadban a közönség erős biztatása mellett az ameri­kaiak magukra találtak és fölé­nyüket elsősorban a Christian és a Cleary-testvérpár eredményes játékával gólokra ss váltották. A győzelemmel az USA ve­retlenül nyerte az olimpiai bajnokságot. * Svédország — Németország 6 :2 (2:0, 2:2, 4:0). A német csapat csak a második harmadban volt egyenrangú ellenfele a később egyre nagyobb fölénybe kerülő svédeknek. Kanada —Szovjetunió 8:5 (3:0, 1:3, 4:2). Az első harmadban mindkét csapat óvatosan játszott, a kanadaiak gyors ellentámadásai azonban mindig veszélyt jelentet­tek. A következő harmad igen élvezetes, gyors játékot hozott. A kanadaiak már 4:0-ra vezettek, amikor a szovjet csapat belelen­dült, emberelőnyét kihasználva egymás után két gólt ütött, majd a 30. percben egy gólra csökken­tette hátrányát. Az utolsó harmadban a kana­daiak fokozták az iramot, erő­sen szorongattak és helyzeteikben hármat értékesítettek. Fordul­­ó után a szovjet csapat vette át a játék irányítását, Pr­jazsnyikov két góljával 7:5-re feljött a szov­jet­ együttes. Az olimpia utolsó gólját 5 mp-cel a befejezés előtt gyors támadásból Attersley lőtte. Jégkorong. Olimpiai bajnok: Egyesült Államok 10, 2. Kanada 8, 3. Szovjetunió 5, 4. Csehszlo­vákia 4, 5. Svédország 3, 6. Né­metország 0 pont. Minek köszönheti meglehetősen váratlan győzelmét az amerikai válogatott? Elsősorban három erénynek: jó csapatjátékának, gyorsaságának és a zárt védeke­zésből villámgyorsan indított el­lentámadásoknak. Az amerikai vezetők, már a tavalyi világbaj­nokságon kijelentették, hogy az akkor még csak negyedik he­lyen végzett csapatuk alkotja majd az olimpiai válogatott ge­rincét. Valóban a ,,prágaiak” kö­zül sokan kaptak helyet a mos­tani csapatban és az összeszo­kottság is feltétlenül szerepet játszott első olimpiai győzelmük elérésében. Erőnlétük is kitűnő volt, ez látszott a Szovjetunió, különösen pedig az utolsó, a csehszlovákok elleni mérkőzésen, amelyet az utolsó 8 percben, ak­kor viszont ellenállhatatlan ro­hamokkal nyertek meg. A Ka­nada elleni sikert védelmük, el­sősorban McCartan kapus kima­gasló teljesítményének köszön­hették, de gyorsaságban is felül­múlták ellenfeleiket. Ez a győ­zelem a szovjet szakemberekre is nagy benyomást tett, az ame­rikaiak viszont az aranyérem mellett arra­ is nagyon büszkék, hogy első ízben sikerült legyőz­niük a szovjet válogatottat. Az olimpián bajnokság egyben világ- és Európa-b­j­­okság­­is. Az Európa-bajnokságot im­már hatodszor nyerte a Szovjetunió. A jégkorong-döntőkkel befeje­ződtek az olimpia küzdelmei. A záróér­­nnepelt a jégkorong-bajnokság ered­ményhirdetése után, magyar idő szerint hétfőn hajnalban kezdő­­dött a jégstadionban. Mintegy 30 ezer néző előtt, hűvös, borús időben vonult be az amerikai tengerészgyalogság zenekarának indulójára az olimpián részt vett több száz sportoló. Avery Brun­­dage, a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság elnöke mondott ezután beszédet. Hangsúlyozta, hogy a VIII. téli olimpia minden tekin­tetben jól sikerült, kitűnő volt a rendezés, nagyszerű eredmé­nyek születtek és a sportolók a téli sportok fejlődéséről tettek bizonyságot. Brundage felszólí­totta a világ ifjúságát, hogy már most kezdje meg felkészülését az 1964. évi innsbrucki téli olim­piára. Agyuk díszlövései, színes lég­gömbök felbocsátása után az olimpiai himnusz hangjai mel­lett vonták be az olimpiai zászlót és oltották el az olimpiai lángot. A VIII. téli olimpia véget ért... lg▼ oszlottak il az érmek Az olimpia műsorán összesen 27 szám szerepelt. A résztvevő 30 ország közül 14 ország, eggyel több, mint a legutolsó két olimpián, osztozott az érmeken. A legtöbb aranyérmet, akárcsak a legutolsó olimpián, hetet a Szovjetunió szerezte. Az érmek megoszlását az alábbi táblázat tünteti fel: Squaw Valley-ben is, akárcsak 1956-ban Cortina d’Ampezzóban­, eggyel több arany- és eggyel ke­vesebb ezüstérmet adtak ki, miután az 1500 m-es gy­or­ekor­­csolyázásban holtversenyben ket­ten nyerteik a bajnokságot. A nemh hivatalos pontversen­y számítására az e­lső hat helyezés alapján ezúttal is különböző poci­­tozási módokat használtak. Egy­ben azonban valamennyi meg­egyezik: a Szovjetunió fölényes elsőségében. A szovjet sportolók még nagyobb fölénnyel nyerték meg a pontversenyt, mint 1956- ban, amikor először vettek részt a téli olimpián. Az általában szokásos 7 — 5 — 4 —3—2—1 arányú pontozás sze­rint a végső sorrend a következő (zárójelben feltűntetjük, hogy az illető ország hányadik helyen végzett a legutóbbi olimpiára): 1. Szovjetunió (1) 146 2. Svédország (4) 62.5 3. Egyesült Államok (5) 62 4. Németország (9) 58.5. 5. Finn­ország (3) 53.5. 6. Norvégia (7) 43.5. 7. Ausztria (2) 32.5. 8. Ka­nada (1­0) 26, 9. Franciaország (11) 24, 10. Svájc (6) 20.5. II. Lengyelország (13) 16, 12. Olasz­ország (8) 15.5. 13. Csehszlová­kia (14) és Hollandia (12) 11 — 11, 15. Japán­ (14) 6.5, 16. Nagy-Bri­tannia (16) 2 pont. A fenti sorrend mutatja, hogy a cortinói olimpia óta ismét vál­toztak a téli sportokban az erő­viszonyok. Különösen előretört a közös német olimpiai csapat, amely két NDK-beli és két NSZK- beli versenyzője révén négy baj­nokságot és még számos helye­zést szerzett. Újra feljövőben vannak a sífutó-számokban a­­Svédek, kissé visszaestek viszont a finnek. Jól szerepeltek a ven­­déglátó amerikaiak, annak elle­nére, hogy a női alpesi számok­ban egyetlen bajnokságot sem sikerült nyerniü­k. A legnagyobb ,,veszte®” kétségtelenül Ausztria volt, amely Cortinában alpesi versenyzői, elsősorban a három­szoros bajnok Sailer révén még vezetőszerepet játszott, Squaw Valley-ben azonban csak egy bajnokságot nyert és meg kellett elégednie a szerény 7. helyezés­­sel, összesen 16 ország szerzett pontot a pontversenyben. ►» i ~ ^ « ® s· 3 £ W CQ Szovjetunió 7 5 9 Németország 4 3 1 Egyesült Államok 3 4 3 Norvégia 3 3 — Svédország 3 2 2 Finnország 2 3 3 Kanada 2 1 1 Svájc 2 — — Ausztria 1 2 3 Franc­iaországi 1 — 2 Lengyelország — 1 1 Hollandia — 1 1 Csehszlová­kia — 1 _ Olaszország — — 1 Kitüntetések A Magyar Tenisz Szövetség ki­bővített tanácsülésén az MTST elnöksége nevében Hámori László, a sporthivatal előadója a tenisz­sport társadalmi munkásainak kitüntetéseket nyújtott át. Több­évé®, eredményes jó munkájáért Kiss László dr., a válogatott ke­ret orvosa a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója kitünte­tést, Lőcze János, Szabadi János, Studer Antal, Polgári József, Görgey József dr. és Szigeti Fe­renc pedig a Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója kitüntetést kapta. ♦ * ♦♦ 4♦ « ♦ ♦ ♦ «♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ « ♦ ♦ ♦ *­­ ♦ 44 44 ♦ 4 ♦ 4 ♦ ♦ ♦ 4 ♦ 4 ♦ 4 ♦ 4 ♦ 4 * ♦ ♦* ♦♦ « ♦ ♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 4 ♦ 4♦ 4 ♦ 4 ♦ 4♦ 4 ♦ 4 ♦ 4 ♦ 4 ♦ AZ ÚJ MAGYAR BAJNOK Amikor fel­csattant a vastaps, kicsit szégyenlősen, hunyó­­pillanatot! A pillanatot, amikor a közönség őt ünnepli, s ő önfeledten, boldogan fellépnél a győzelmi emelvény legmaga­­sabb fokára. És most sikerült! Máthé Sára, a magyar asztalitenisz-bajnokság hőse szíve dobogva, boldogan veszi át a serleget, szorosan magához öleli,­­és boldog. Nagyon boldog. A bajnokságon hosszú esztendők­ munkája érett be. Kilenc évvel ezelőtt kezdett el asztaliteni­­szezni Cegléden, majd a fővárosba került. Úgy könyvelték el, hogy szorgalmas, nagyon szorgalmas. Igen sokszor példaképül állították a fiatalok elé. S bíztak benne. Még akkor is, amikor egy kicsit gyengébben ment ne­ki a játék. íme a bizonyíték: rászolgált a bizalomra. A legjobb női játékosok, versenyén első helyen végzett. Mellette állt a dobo­­gón Lantosné, Mossóczy . És ő fönt állt, legfölül.­­. t $ 4 ♦ ^ 4 ♦ * ▼ ^ J f ♦ J 4 ♦ fogva nézett a közönség felé. Hányszor elképzelte már ezt a ♦ 4 ♦ 4 ♦ 4 ♦ 4 ♦ 4 ♦ 4 ♦ 4 ♦ 4 ♦ 4 14 ♦♦♦♦♦♦♦♦ 4♦ ♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 4 ♦ 4 ♦ ♦♦♦ Kedden reggel utazik az olimpiai labdarúgó-válogatott A magyar olimpiai labdarúgó válogatott felkészülésének máso­dik szakaszához érkezett A hé­ten megkezdi előkészületi mér­kőzéseit a március végi és ápri­lis eleji selejtezőkre. Szerdán a Noviszádon, a Vojvo­dina ellen lép pályára. Az együt­tes kedden reggel társasgépko­csin indul útnak. A következő játékosok utaznak: Török, Ge­lei, Dudás, Várhid, Dalnoki I, Novák, Nagy, Borsányi, Kovács III, Rákosi, Göröcs, Albert Pál, Szimcsák, Bodor, Csabrics, a Vojvodina edzője a következő csapatot jelölte ki: Brkijorcsics — Roganovics, Ni­­kolics, Sztrinyajevics — Szentin, Krsztics II — Takács, Rajkov­, Veszelinovics,­­ Ivos, Zlopasa. A mérkőzés 14.30 órakor kezdő­dik, s a jugoszláv Kapuszta lesz a játékvezető. Vereség Udinében Olaszország-Magyarorszég) 51:46 (14: 77) (Udine, február 28.) Női kosár­labda-válogatottunk nagy gond­dal és lelkesedésed készült idei előd nemzetközi találkozójára, fia persze nem ki® idegességgel. Ez az idegesség csak fokozódott, amikor beléptek a zsúfolásig megtelt udinei sport­palotába. A svájci Weber és a csehszlovák Überal sípszavára így álltak fel a csapatok. Olaszország: Vendrame (6), Pausich (8) — Bradamante (4) — Ronchetti (5), Geromi (4). Cs. Sesto (8), Perei (9), Tarabocchia (7).Magyarország: Kocsor (6), Ra­boceay (3) — Beretak (3) — No­­ficzer (4), Korenné (6), Cs. Ko­vács (14), Lick (6), Schneider (4), Káló M. és Balogh. Kölcsönös kapkodás és ideges­kedés jegyében kezdődött a játék. A 7. percben még csak 7:7 volt az eredmény. A 9. percben meg­ugrott a magyar csapat 13:8-ra,­­ a 13. percben 16:14-re alakult az eredmény. A hátralévő 7 perc­ben már nem kapott kosarat a magyar együttes. Ilyen előzmé­nyek után nyugodtan néztünk a máso­dik félidő elé, amely azon­ban számunkra sajnos, csöp­pet sem hasonlított az el­sőre. A­ blaezok láthatóan nem­­vesztették e­l a fejüket, alaposan összeszedték magukat, végtelenül szívósan és erőszakosan játszot­tak. Az első hat perc még nem hozta meg számukra a kívánt eredményt, a 7. percben azon­ban már 33:28-ra vezettek, s et­től kezdve nemcsak a számsze­rinti vezetést, hanem a játék irá­nyítását is magukhoz ragadták. A mieink a 15. percben 47:37-es mérkőzés állásnál egész pályán letámadtak,­­ ezzel sikerült is 49:46-ra felzárkózniok. Ekkor azonban már csak 1 perc volt hátra, rendre elvesztettük a lab­dát és az utolsó pillanatban még az olaszok dobtak kosarat. Játékosaink csak az első fél­időben játszottak fegyelmezett csapatjátékot. Ekkor nem kap­kodtak, nem siették el a hely­zeteket, s jól zártak. Az ola­szok ebben az időben főként egyéni betörésekkel akartak boldogulni, de ezek rendre nem sikerültek. Meg kell még je­gyeznem, hogy ebben a játék­részben sem volt szerencsénk a dobásokkal, mert bár a lányok bátran dobtak, a labdák több­nyire kiperdültek a kosárból. A második félidőben a mieink ugyanabba a hibába estek, mint előzőleg az olaszok. Néhány si­keres olasz akció után felbom­lott a csapatrend, mindenki maga akart eredményt elérni, erőltették az emberközelséget (az erőszakosabb olaszokkal szemben mindig alul maradtak) és a büntető területen belüli pozíc­ió-játékot. Az eredmény az volt, hogy az olaszok vezet­tek, tőlünk pedig két játékos — Beretzk és Kocsor — kipon­tozódott. Az olaszok a második félidőben nagyon jól dobtak tá­volról, sorsdöntő pillanatokban 10—12 méterről estek Sesto kosarai. Az olasz csapatban Bradamante, Pausich, Sesto és Per­si játszott jól. A magyar együttes, de az egész mezőny legjobbja is Kovács volt, aki nagyon bátran, határo­zottan és eredményesen játszott. Rajta kívül Beretzk, Schneider és Babocsay nyújtott elfogadható tel­jesítményt. Lehoczki Tibor Szabó Éva veretlenül nyerte a női tőrvívó tájékoztató versenyt ■Vasárnap a női tőrözök máso­dik tájékoztatója döntőjének má­sodik felében kezdett megérni a meglepe­tés. Szabó Éváról kiderült, hogy va­lóban komoly esélyessé vált é® most végre letört­sztette a nagy adósságot, mert azt nyújtotta amit képességei alapján már hosszabb ideje vártunk tőle. Ki­tűnően vívott, remekül érezte a tempót, minden támadásának hegye volt és valósággal henge­relt. Három utolsó csörtéjében összesen egy találatot kapott. Megérdemelten kapott hatalmas tapsvihart, amely szinte végig­kísérte valamennyi akcióját. Rejtő­re tartotta a kezdeti szín­vonalat és csak egy csörtét vesz­tett el. Mendelényiné hasonló­képpen megnyerte a hátralevő csörtét és így biztos harmadik lett. A további három helyért késhegyig menő harc folyt Ko­­vácsné, Székelyné és Juhász kö­­zött és végül is csak a találat­arány döntött. Kovácsné a vé­gére nagyon feljavult, de már nem hozhatta be az előzőleg el­szenvedett vereségek hátrányát. Végeredményben: 1. Szabó­ Éva (BVSC) 7 gy. 2. Rejtő (Válogatott keret) 6 gy., 3. Mendelényiné (Ágoston Jutka) (BVSC) 4 gy., 4 Morvay (Bp. Honvéd) 3 gy.. 4 kt.. 5. Kovácsné (BVSC) 3 gy.. 5 kt. 6. Székelyné (BVSC) 3 gy. 7 l­t.. 7. Juhász (OSC) 2 gy... 8. Plazzeriano (OSC) 0 gy. A győztes csörték: Szabó, Ko­vácsné 4:2. Székelyné 4:3- Mende­lényiné 4:2. Rejtő 4:0. Morvay 4:2, Juhász 4:1, Plazzeriano 4:0. Rejtő: Kovácsné 4:0. Székel­yné 4:1. Mendelényiné 4:3, Morvay 4:1, Juhász 4:2, Plazzeriano 4:2. Mendelényiné: Kovácsné 4:3. Székelyné 4:1. Juhász 4:2, Plaz­zeriano 4:2. Morvay: Mendelé­­nyiné 4:0. Juhász 4:3, Plazze­riano 4:1. Kovácsné: Morvay 4:3, Juhász 4:1, Plazzeriano 4:1 Szé­kelyné: Kovácsné 4:1, Morvay 4:, Plazzeriano 4:3. Juhász: Székely­né 4:2, Plazzeriano 4:2.

Next