Népsport, 1963. november (19. évfolyam, 217-237. szám)

1963-11-01 / 217. szám

A M­­AGYAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORT TANÁCS LAPJA PÉNTEK, 1963. NOVEMBER 1. ★Ára 60 fillér ★ XIX. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM Legjobb csapatával érkezik Budapestre az NDK­ válogatottja Baráti gondja: meggyógyulnak-e a sérültek? Labdarúgó-válogatottjaink kö­zül néhányan zsörtölődtek szer­dán amiatt, hogy olyan hosszú utat kellett megtenniük Tatától Veszprémig az előkészületi mér­kőzésre. Amikor azután Veszp­rémbe érkeztek és körültekintet­tek a veszprémiek új, még or­szágos viszonylatban is gyönyö­rű sporttelepén, megnyugodtak a kedélyek. Ehhez még hozzá­járult az is, hogy a veszprémi nyolcezer szurkoló nagy érdek­lődéssel és szeretettel vette kö­rül labdarúgóinkat A legnépszerűbb sportág ked­velői nagyszerű otthont kaptak ajándékba Veszprémben. Álla­munknak hét és félmillió fo­rintjába került a pálya felépí­tése. Ezenkívül közel százezer forint értékű társadalmi mun­kát is végeztek a veszprémi szurkolók. Boldogan állapították meg, hogy megérte. Megvalósult egy régi álom: Veszprémnek korszerű, pompás gyepszőnyegű sporttelepe van. Reméljük, hogy ez majd sarkallja az ifjúságot is. Többen sportolnak majd, és emelkedik a labdarúgás színvo­nala is Veszprémben. A szerdai előjelek biztatóak, mert jóné­­hány tehetséges labdarúgót lát­tunk a veszprémiek között. Mindenki nagyon feni a fogót Az első félidőben némi csaló­dás érte a sok ezres szurkoló­­tábort. A válogatottaknak nem ment a góllövés. Pedig min­denki láthatta, hogy nagyon akartak, de a legtöbb lövés pontatlan volt. Ennek oka rész­ben az volt, hogy huzamos ideig mereven, kissé fáradtan mozogtak a játékosok. A küzdeniakarással ezen az előkészületi mérkőzésen sem volt baj. Ez bebizonyosodott a II. félidőben, amikor a tartalék­­játékosokra is sor került. Ami­kor Mátrai megtudta, hogy Ké­széi játszik helyette a második félidőben, alkudozni kezdett Baróti Lajos szövetségi kapi­tánnyal, hogy hadd játszhasson a második félidőben is, nem baj, akármelyik poszton. A szö­vetségi kapitány azonban hajt­hatatlan maradt és megmagya­rázta Mátrainak, hogy pihennie kell. Sándor töretlen lendülettel játszott szünet után is. Mint ki­jelentette: neki sok törleszteni valója van az NDK hátvédjei el­len. A népszerűség átka Mert ilyen volt, ilyen van és ilyen lesz is. Ez bebizonyoso­dott Veszprémben Sándor eseté­ben is. Szünet után a szurkolók egész serege helyezkedett el ez oldalvonal mellett azon a ré­szen, ahol Sándor játszott. Amikor azután a labda a pá­lya más részében pattogott, a szurkolók állandóan beszélget­tek Sándorral. Egy ideig vála­­szolgatott is Csikar, de azután kijött a sodrából és magéból ki­kelve odament a kiapadon ülő szövetségi kapitányhoz. — Ilajos bácsi, küldjék el a partvonalról a szurkolókat, mert zavarnak a játékban. Az előbb az egyik szurkoló azt kérdezte tőlem, hogy van-e fiam? Az nem kétséges, hogy ez va­lóban zavarhatta Sándort. Egy azonban bizonyos, hogy nem bosszantani akarta az érdeklődő szurkoló Sándort, hanem min­den bizonnyal arra volt kiváncsi, hogy lesz-e valaha a magyar pályán Sándor II.... A hét végén dől el A veszprémi mérkőzésen fel­tűnt, hogy Mátrai és Sólymos­ még mindig térdgumival játszott. A mérkőzés vége felé pedig Ihász le térdgumit húzott a combjára. A szövetségi kapitány meg is kérdezte tőle, hogy mi a baja. A hátvéd azt válaszolta, hogy egy kieső érzi a combját. Csütörtökön azután Tatán ki­derült, hogy nem olyan, vészes a dolog. A délelőtti 2x40 perces edzésein a „gumiharisnyásak’’ is részt vettek és egyikük sem pa­naszkodott. Illovszky Rudolf edző először a védőkkel foglalkozott, majd pedig a csatárokkal. A tar­talékok pedig még húsz percet túlóráztak le. Pénteken 11 órakor újabb ed­zés szerepel a válogatottak mű­során. A szövetségi kapitány a hét végén j­elöli ki véglegesen az NDK ellen pályára lépő csa­patot. Mint mondta: csak telje­sen rendben levő játékost vesz számításba. Rcsséll­szzifiter és Puskás is helyet kap a Sí-válogatottbam Olimpiai válogatottunk ked­den érkezett haza Göteborgból. Az együttes pénteken délelőtt máris litrakél, s mint magyar B-válogatott Dessauba utazik, ahol szombaton játszik az NDK B-válogatottj­á­va­l. Szerdán a játékosok közül csupán Novák vett részt két­karo­s edzésen. A hátvéd a Fe­rencvárosban csatárt játszott. Frissen, elevenen mozgott, de a jobblábát rúgáskor még mindig fájlalta. Ezért nem is utazik el Dessauba. A többiek Lakat Ká­roly vezetésével játékos edzést tartottak: kézilabda, kosárlabda, lábtenisz és kiskapuzás szere­pelt az edzésanyagban. Csütörtökön délelőtt a Nem­zeti Galériát tekintették meg a játékosok, délután pedig kombi­nált edzés volt. — Milyen összeállításban áll fel B-válogatottunk az NDK ellen? Ezt kérdeztük Lakat Károly szö­vetségi edzőtől. — Nincsenek különösebb gondjaim. A Göteborgban sze­repelt csapat gerince Dessau­­ban is ott lesz a pályán. Néhány változtatást eszközölök az ösz­­szeállításban. Úgy gondolom, hogy helyes, ha szerepeltetek olyanokat is, akik eddig tarta­lékok voltak. Aczélra és Lakatra gondolok, akinek a beállítása azért sem indokolatlan, mert a bajnoki mérkőzések szünetelte­tése miatt már régen játszottak nehezebb találkozón. Azt aka­rom, hogy ők is játékban legye­nek. Nagy György és Tussinger a Bp. Hon­véd­dal Kairóba uta­zik, a jobbszélső ezért Puskás lesz. Laczkó sérüléssel bajlódik, amennyiben szombatra nem lesz teljesen egészséges. Szúrom, játszik a helyén. A tervezett összeállítás tehát: Aczél — Káposzta, Lakat, Szepesi — Palotai, Somodi — Puskás, Dunai II, Laczkó, Po­­vázsai, Mathesz. B-válogatottunk két csoport­ban, 9.50 órakor és 10.30-kor pénteken, Ferihegyről utazik Berlinbe, onnan pedig autó­busszal tovább Dessauba. A csapat hétfőn érkezik haza. „Listasan szeíimézanak Urbanczyk és laiebrecht pkr tékára az JXMIK-ban — Távbeszélő-jelentésünk. “ (Lipcse, október 31.) „Illúziók nélkül” — írja a Leipziger Volkszeitung, utalva arra, hogy túlságosan vérmes reményeket ne fűzzenek a szurkolók a va­sárnapi visszavágóhoz. Akadnak azonban, akik nem tartják le­hetetlennek az egygólos NDK- győzelmet és ezzel a harmadik mérkőzést. A mérsékeltebb sajtóvélemé­nyek szerint az első mérkőzés előtt túlbecsülték az NDK válo­gatottjának erejét, bár ezen a mérkőzésen nem sok hiányzott a döntetlenhez. „Az az ország, amelyik Gö­­röcsöt és Tichyt nélkülözni tudja a válogatottban — na­gyon jól áll.” Ezt olvasni másutt és megjegy­zik, hogy új magyar stílus ki­alakulását figyelhették meg, amely a szoros emberfogáson, a szélsők, fokozott kihasználásán alapul, s amellett harcos és ke­mény. Hans Studener edző szerint számítottak erre, de mégsem vi­gyáztak eléggé a magyarok ve­szélyes embereire, s ezért kap­tak két gólt. Az első mérkőzés óta eltelt időt igyekeztünk jól felhasznál­ni — mondta az edző. — Arra törekedtünk, hogy sérültjeink rendbejöjjenek. Urbanczyk és Liebrecht azért hagyta ki a va­­sárnapi bajnoki mérkőzést, hogy teljesen egészségesen álljon va­sárnap a válogatott rendelkezé­sére. Bizonyos, hogy Fenyvesinek Urbanczyk nagy tudású ellenlábasa lesz. Úgy véljük most jobb formá­ban vannak játékosaink, mint október 20-án Berlinben voltak. Sós Károly szövetségi edző így vélekedett: — Alaposan kiértékeltük a berlini mérkőzést és mindent el­követünk, hogy az NDK váloga­tottja jobb teljesítményt nyújt­son. Kérdés, hogy­­a magyar csapat ismét olyan védekező felfogásban játszik-e, mint leg­utóbb Berlinben. Mindenesetre rugalmas taktikát kell kidolgoz­nunk. Felkészülünk minden es­het­őségre. Az összeállítás Budapesten előreláthatólag ez lesz: Heinsch — Urbanczyk, Hei­ne. Krampe — Kaiser, Lieb­­recht — Nachtiqall, Nöldner, P. Ducke, Erler, Stöcker. Szó lehet még esetleg R. Ducke balszélső játékáról. R. Ducke képzettebb, sokoldalúbb labdarúgó, mint Stöcker és for­mája felfelé ível. Csorbaköszörülésre készül a B-válogatott is, amely legutóbb Pécsett szenvedett 1:4 arányú vereséget. A B-válogatott a kö­vetkező lesz: Hambeck — Faber, Lindner, Wagner — Pankau, Kupferschmid — Barthels, Mühl­­bacher, Frasdorf, Drews, Ve­gel. A B-válogatottak találkozója a Lipcsétől északra 45 km-re levő Deesau lesz, amelynek csa­pata, a Motor Deesau jelenleg a II. osztályban játszik. Ulli Pfeiffer November 7-én, csütörtökön lesz az NB I XI. fordulója Hétfőn még abban állapodtak meg a labdarúgó NB I vezetői, hogy a XI. fordulót november 6-án, szerdán bonyolítják le. Ennek keretében azt tervezték, hogy a Népstadionban két bajnoki mér­kőzés lesz: az MTK —Vasas és a Csepel—Újpesti Dózsa találkozó. Kedden megváltozott a helyzet. A XI. forduló valamennyi mérkőzé­sét november 7-én, csütörtökön rendezik meg. Az még nem biztos, hogy két mérkőzés lesz csütörtökön a Népstadionban. Attól függ, hogy a Csepel a megváltozott időpont miatt bejön-e a Népstadionba. Függőben maradt a Szabó—Hort játszma A moszkvai nemzetközi sakk­verseny 2. fordulójában négy játszma fejeződött be, míg a töb­bi, köztük a Szabó (magyar) — Hort (csehszlovák) találkozó füg­gőben maradt. A befejezett játszmák eredmé­nyei: Samiealov (szovjet)—Li­berson (szovjet) 1:0, Szamagin (szovjet)—Kuypera (holland) 1:0, Pietech (NDK)—Balczero­wski (lengyel) 1:0, Autocin (szovjet)— Dal (szovjet) döntetlen. A 2. forduló után Szmisalov áll az élein 2 ponttal. (MTI) | | 20 atlétánk érte el eddig az olimpiai nevezési szintet | ^ Sok a bajnokjelölt a labdarúgó IH-ban ^ ^ Nem a versenyrendszerben van a hiba (birkózás) p Négy játszmában győzött férfi válogatottunk Jugoszlávia ellen a röplabda EL-n Kiküldött munkatársunk távbeszélő-jelentése.­­­(Bukarest, október 31.) A jugo­szláv röpl­l­bdázók nem egy vi­lágversenyen okoztak már kel­lemetlen meglepetést a magyar válogatottnak. A párizsi világbaj­nokságon 3:2, Prágában 3:2 és tavaly Moszkvá­ban 3:1 arányú győzelemmel ütötték el a magya­rokat az értékesebb helyezéstől. És csütörtök délután ismét a ju­goszláv válogatottal találkoztak röplabdázóink Bukarestben. A mérkőzés előtt a magyar váloga­tottnak a nyolcas döntőben mind­össze egyetlen veresége volt, a jugoszlávok pedig egyelő­re még nyeretlenek voltak az Európa­­bajnoki címért folyó versenyfu­tásban. Mindkét csaptat győzni akart. Az ideges hangulat a játék szín­vonalára is rányomta a bélye­gét. Az első játszmában fej-fej mellett haladt a két csapat, a magyarok nehezen lendültek be­le, a jugoszlávok viszont megle­pően keményen és jól ütöttek. 9:9-nél érkezett a játszma a dön­tő fordulathoz. A játékvezető egy tévedése nyomán a jugo­szlávok játék helyett főleg csak reklamáltak és a magyarok hat gyors ponttal megnyerték a játszmát. A másodikban végre kissé nyugodtabban játszott csa­patunk. Tatár ütései is egyre jobban sikerültek, de Flórián is feljavult. 4:0, 8:1, 10:4 mutatta a magyar csapat fölényét és a ju­goszlávok mindössze hét pontot szereztek a második játszmá­ban. A harmadik játszma is jól ind­ult. 41-es magyar vezetés után azonban érthetetlenül meg­zavarodott csapatunk, sajnos egymás után 11 pontot vesztet­tünk és 4:12-re alakult az ered­mény. Ezt az előnyt természete­sen már nem lehetett behozni. A negyedik játszmában javult a magyar csapat játéka, rögtön az elején sikerült megszerezni a ve­zetést. Pontosabb volt az előké­szítés és így a támadások is jobban sikerültek. 7:1, 9:5, 13:5 után biztosan nyerték a játsz­mát és ezzel a mérkőzést is. Az ideges hangulatban kez­dődött találkozón nem alakul­hatott ki igazáig színvonalas küzdelem. A magyar csapat el­maradt eddigi teljesítményei­től, de ez a közepes forma is elég volt az értékes győzelem megszerzéséhez. A magyar csapatból elsősorban Gálos tel­jesítménye dicsérhető, de Ta­tár és Flórián is jól játszott. Magyarország—Jugoszlávia 3:1 (9, 7, -9, 7) Vezette: Arhire (román). Ma­gyarország: Gálos, Czafic, Tatár, Jánosi, Prouza, Flórián. Cs. Ivancsó, Lantos. Jugoszlávia: Bu­­latovics, Kos, Zsivkovics, Arnaut, V. Jarokovics, Petrovics. Cs. 3. Jankovics, Bojics, Ribarics. A Floreasca Sportcsarnokban hatalmas érdeklődés nyilvánult meg a Szovjetunió—Lengyelor­szág találkozó iránt. Természe­tesen a magyarok is ott voltak, hogy megnézzék hátralevő két ellenfelük játékát. Hatalmas küzdelemben, a szovjet váloga­tott biztosabb és pontosabb le­ütéseivel győzött. A küzdelemre jellemző, hogy a döntő játszmá­ban 14:8-as állásnál a szovjet válogatottnak hat mérkőzéslab­­dája volt. A román válogatott a várakozásnak megfelelően biztosan verte a franciákat. Ezzel a győzelemmel a ro­mán válogatott nagy lépést tett a bajnoki cím megnyerése felét. Az utolsó napján Románia ellen­fele Bulgária lesz. Az élcsoportban ez EB eddigi leghosszabb és legszebb mérkő­zését vívta a bolgár és a cseh­szlovák válogatott. A találkozó 2 óra 40 percig tartott. A bol­gár válogatott nagyobb ütőere­jének köszönheti a győzelmét. A csehszlovákok t­echnikásabbak voltak, ütéseikből azonban hiányzott az erő. Szovjetunió—Lengyelország 3:2 (—8, 4, 6, —10, 8), Románia—Franciaország 3 :1 (■ 9, 5, 11), Bulgária—Csehszlovákia 3:2 (—16, 9, —13, 12, 11). Az EB utolsó előtti verseny­napján a férfiak csoportjában két mérkőzés lesz: Jugoszlávia —Csehszlovákia és Szovjetunió —Magyarország. A magyar válo­gatott az utolsó napjon Lengyel­­ország ellen játszik. V. D­ Konstancában vereséget szenvedett Magyarország női válogatottja A szerdai szünnap után Konstancában folytatódtak a küzdelmek. A magyar váloga­tott ellenfele Lengyelország, az EB egyik esélyese volt. A ma­gyar csapat derekasan helytállt, hiszen játszmát is nyert, s a negyedik játszmában is erős ellenállást fejtett ki. A másik mérkőzésen a román válogatott jó játékkal, játszmaveszteség nélkül győzte le a jugoszlávo­kat. Lengyelország — Magyarország 3:1 (5, 4, —10, 12), Románia—Jugoszlávia 3:0 (7, 12, 11). Brassóban véget értek a női küzdelmek a 9—13. helyért. A sorrend: 9. Hollandia, 10. Tö­rökország, 11. NSZK, 12. Auszt­ria, 13. Dánia. A magyar válogatott pénte­ken Románia ellen játssza utolsó mérkőzését. A bajnoki cím sorsa a Lengyelország—Szovjet­unió találkozón dől el, tekintet­tel arra, hogy mindkét együttes veretlen. Folytatódnak a vízilabda MNK küzdelmei A kényszerű semmit­tevés h­osz­­szú hetei, sőt hónapjai után is­mét komoly játékalkalom nyílik vízilabda-csapataink előtt; olyan alkalom, amelynek évről évre mind nagyobb jelentőséget tulaj­donítanak a vízilabdasport hívei. Az alacsonyabb osztályokban szereplő csap­atok egymás elleni előcsatározásai, selejtezői után szombaton, illetve vasárnap most már teljes üzemmel folytatódik a Magyar Nép­köztársasági Kupa még hát­ralevő, közel kéthónapos mérkőzéssorozata. A Népköztársasági Kup­a — erre mutattak az elmúlt évi öez­­sdecsapások is — népszerűség­ben vetekszik az országos baj­noksággal. A megnyilvánuló ér­deklődés miatt, s nemkülönben a nyári hónapok óta beállt csend és mozdulatlanság miatt nem árt, ha az MNK elődöntői előtt a lényegesebb változásokról tájé­koztatással szolgálunk, azzal az előrebocsátással, hogy az idei év általános ,.mozgolódásához’­ hasonlót már igen régen tapasz­taltunk. Tekintsük át először is az edzők „körtáncát”. A Vasas Izzótól megvált Szity­­tya Károly­is a Vasas vezetését vállalta el. A V. Izzó gárdáját viszont az Újpesti Dózsa volt szakvezetője. Pataki Imre igyek­szik visszaterelni az OB I mező­nyébe, ahonnan az idén esett ki. Az Újpesti Dózsában Vízvári Károly egyedül maradt. A Cse­pel Autó edzéseit a Budai Spar­tacus volt edzője, Goór István vette át. A Budai Spartacusban jelenleg a nemrég külföldről hazatért Rajki Lajos tevékenyke­dik. A BVSC edzéseit ugyan Laky Károly irányítja, de a válogatott csapat körüli teendői miatt alig­hanem Földes László veszi át tőle a vasutascsapatot. A Bp. Honvédban Brandy Jenő ügye véglegesen eldőlt, nem megér Egyiptomba vízilabdát ok­tatni, továbbra is a piros-fehé­reknél marad. Ennyit röviden az edzők „kör­táncáról", amely természetesen alapjosan felszította a játékosok vándorlókedvét is. Megerősített hírek helyett azonban többnyire csak szóbeszéd tárgyát képezik a különböző nevek. Mindeneset­re — az átigazolási szabályok kötöttségei, korlátozásai miatt — az MNK mérkőzései hamaro­san választ adnak a játékos­­cserék kérdésére is.­­Aki ugyanis nem játszik, minden bizonnyal távozni készült A csap­atok felkészülése erő­sen váltakozó kép­ét muta­tott. Egyes csap­atok teljes erővel, mások csak „félgőz­zel” készültek. Az elődöntő­mérkőzések „szűrője” per­sze majd igazságot tesz ... Tavaly igen sok panaszra adott okot a gyenge játékvezetés, és a játékosok fegyelmezetlensége, a rossz emlékű botrányos jelene­tekről nem is beszélve. Remél­hetőleg, az incidensekbe fek­tetett energia ezúttal a kor­szerű, színvonalas játékra való törekvésben nyilvánul meg, s a játékvezetők is az eddigieknél alaposabb felkészülésről tesz­nek bizonyságot. Az MNK elődöntőjébe 24 csa­pat (tí­z OB I-es, tíz OB II-s és négy a Bp. I. osztályú, illetve az összevont megyei bajnokság­ból) került be. A csap­atok négy, egyenként hatos csopo­rtot al­kotnak, s már a csoportmérkőzések között is akad néhány érde­kesnek, kiegyensúlyozottnak ígérkező találkozó. December 1-ig eldől a tovább­jutás kérdése. Minden csoport körmérkőzések formájában dönti el a helyezések sorsát, és a leg­jobb 2 kerül a további két, egyenként négyes csoportba, ahol szintén körmérkőzésekkel kerülnek be a legjobbak a né­gyes döntőbe. Az egymás ellen elért eredményeket természete­sen magukkal viszik a csap­atok. MCWa>XXXXXXXXXXXX-NXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XVXXXXVXXXXV>iVaXXXXXXXXXXVCXX\XXXXXXXXX\Xy Két válogatott mérkőzés Vasárnap Zágrábban ba­rátságos labdarúgó-mérkőzés lesz Jugoszlávia és Cseh­szlovákia között. A jugo­szlávok remélik, hogy sike­rül visszavágniuk a leg­utóbbi chilei 3:1-es veresé­gért. A csehszlovák váloga­tott főedzője, Jira dr. kije­lentette, hogy döntetlen eredménnyel is megelégedne. A nyugat-németországi Frank­furt lesz egy másik labda­rúgó-válogatott mérkőzés színhelye. Itt az NSZK Svéd­ország ellen szerepel. ­ Az utolsóból a bajnok lett Kilencven percen át 0:0 volt az eredmény, ekkor hosszabbí­­­­tás következett, s egy tetszetős, gyorsan szőtt támadás végén­­ a hálóba került a labda. A pályán túláradó boldogsággal ölel-­­­kezett össze tizenegy játékos: Lentiszombathely csapata a ját­s­zási labdarúgó-bajnokság döntőjében 1:0 arányban legyőzte a Lentikápolna együttesét. Hasonló jelenetre nyilván akad számos példa, a labdarúgás­­ történetében — arra a töretlen akarattal átitatott, a testedzés­­ szeretetétől fűtött sportmunkára azonban már kevésbé, amit­­ az eredmény csillogó köntöse takar. Lentiszombathely községben 1960-ban kezdett működéshez a 4 labdarúgó-szakosztály és kezdetben bizony egyetlen érdeme­s volt a csapatnak: az, hogy a sorozatosan bekövetkező súlyos­­ vereségek dacára, minden mérkőzésére sportszerűen kiállt. Ak­­i­kor a bajnoki év végén pont nélkül, 1:10­-s gólaránnyal végez­, e­zek a lentiszombathelyiek a járási tabella utolsó helyén, s a­­ könnyűszavú szemlélők mosolyogva mondtak véleményt: ,,Any­­nyit mindenesetre megtanultak, hogyan kell elviselni a vere­séget”. Azóta három esztendő múlt ks, s a lend­szombathelyi fiúk megtanultak győzni is. A legalsó helyről tavaly már a kö­zépmezőnybe kapaszkodtak fel, az idén pedig valamennyi el­lenfelüket megelőzve, a bajnoki cím büszke tulajdonosai let­tek. Magatartásuk, igyekezetük, eredményük beszédesen pél­dázza a mondás igazságát: az utolsókból is lehetnek elsők. B. T. -xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^

Next