Népsport, 1966. október (22. évfolyam, 203-224. szám)

1966-10-02 / 203. szám

A MAGYAR TE­STIV­EVE­LÉSI ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA vasárnap, 1966. október 2. ★ Ára: 60 fillér ★ XXII. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM | Vasárnap él a vízilabda-bajnoki rím sorsa A vasárnapi forduló van még hátra az idei háromrészes I. osztályú vízilabda-bajnok­­ságb­ól. A hét végén ismét hármas forduló került sorra — pénteken, szombaton és va­sárnap. Mivel pénteken a BVSC —Szolnok összecsapáson a BVSC egy pontot szerzett, az Újpesti Dózsa pedig az OSC ellen kettőt — két pontra csökkent a vasutasok előnye, s így a bajnoki cím sorsa csak a vasárnapi utolsó mér­kőzéseken dől el. Pénteki eredmények Szolnoki Dózsa—BVSC 5:5 (2:1, 1:2, 1:2, 1:0) V: Hajnal dr. Szolnok: Szegedi­­- Pintér I, Pintér II — Kuczora — Koncz, Urbán, Kanizsa. Edző: Kanizsa Tivadar. BVSC: Kunos — Gyerő II, Molnár — Katona — Gyerő I, Konrád dr., Konrád III. Cs: Németh II. Edző: Laky Károly. A gólok sorrendje: Koncz, Konrád III (4 m-esből), Urbán, Konrád dr., Koncz, Németh II, Kanizsa. Katona, Konrád III, Ka­nizsa. A mérkőzés első negye­dét látva, a nézők többsége úgy vélekedett, hogy ez a mérkőzés döntetlen­ lesz, így is lett.. • Csepel Autó—Budai Spartacus 12:5 (5:3, 1:1, 3:0, 3:1) V: Orosz. Csepel Autó: Hohl — Brinza, Kiss A. — dr. Kusz­­tos — Szakai, Rusorán II, Regős. Csere: Gera. Edző: Szakai Iván. B. Spartacus: Ferenczi — Varga, Mezővári — Haraszti — Csillag, Császár, Váczi. Csere: Kunsági, Puskás. Edző: Váczi József. Gd: Rusorán II (8), Szalai (2), Brinza, Gera. 111. Váczi (4, kettőt 4 mé­teresből), Varga. Változatos, kö­zepes iramú mérkőzésen a hely­zeteit lényegesen jobban kihasz­náló Csepel Autó biztosan győ­zött. Kitűnt: Hohl, Brinza, Ruso­rán II, Hl. Haraszti, Váczi. Újpesti Dózsa—OSC 8:4 (3:1, 1:1, 2:1, 2:1) V: Kőnigh. Újpesti Dózsa: Lu­kász II — Mayer, Hanák — Ru­során I — Sárosi, Martin. Dö­mötör Cs: Mahner, Grantner, Max. Edző: Szittya Károly. OSC: Sz­íhmáry — Pelrik, Bodnár II — Oláh — Elek, Gál, Bodnár I. Cs: Hartyánszky, Ta­pagh, Csi­kós. A gólok sorrendje: Martin, Dömötör, Bodnár I, Martin, Bod­nár I, Martin, Martin, Bodnár I, Dömötör, Csikós, Rusorán I, Dö­mötör. Az újpestiek már az első játékrészben elhúztak,­­ a továb­biakban­ is jóval tervszerűbben játszottak, többet támadtak, mint az orvosegyetem­­ek. Kitűnt: Mar­tin, Dömötör, illetve Bodnár I. Celikus. Bp. Honvéd—Egri Dózsa 5:3 (2:1, 0:1, 1:0, 2:1) * V: dr. Salamon. Bp. Honvéd: Kökény — Vedlik dr., Görgényi — Papp — Konrád II, Tóth. Ku­csera. Cs: Martinovics. Edző: Brandy Jenő. Eger: Denk — Rin­­gelhann dr.. Pócsik — Fülöp — Katona. Halmos dr., Bolya. Cs: Rüll. Edző: Baranyai György. A gólok sorrendje: Tóth. Bolya, Papp, Pócsik, Konrád II. Papp, Tóth. Katona. Az első két ne­gyedben mindkét csapat főleg középcsatárai révén igyekezett támadásait befejezni. Az utolsó két negyedben mozgalmasabbá vált a játék, a Honvéd jobban kihasználta helyzeteit. Kitűnt: Tóth, Görgényi, ill. Pócsik, Bo­lya. FTC—Vasas Izzó 8:4 (2:1, 2:2, 2:0, 2:1) V: Tóth K. FTC: Steinmetz — Szívós, Kásás — Felkai — Ger­­ber, Laukó, dr. Kárpáti. Csere: Gyarmati. Edző: Fábián Dezső. Vasas Izzó: Füzessy — Dancsa, Dicskó — Kovács — dr. Lepies, Takács, Tibai. Edző: Molnár Géza. A gólok sorrendje: Felkai, dr. Kárpáti, dr. Lepies. Felkai, dr. Lepies, Takács. Felkai. Szí­vós. Felkai, dr. Kárpáti, Kásás, Takács. A zöld-fehérek időnként jól játszva, könnyen győztek. Kitűnt: Szívós, dr. Kárpáti, Fel­­kai, ill. Füzessy, Takács. Szombati eredmények Szolnoki Dózsa—Vasas Izzó 8:2 (1:1, 0:0, 4:0, 3:1) V: dr. Somóczy. Szolnoki Dó­zsa: Szegedi — Pintér I, Pintér II — Kuczora — Kanizsa, Ur­bán, Koncz. Csere: Kulcs.tr, Ká­dár. Edző: Kanizsa Tivadar. V. Izzó: Füzessy — Dancsa, Dics­kó — Kovács — Lepies dr., Ta­kács, Tibai. Edző: Molnár Géza. A gólok sorrendje: Tibai, Kanizsa, Pintér II, Pintér I, Pintér I, Ko­vács (öngól). Kanizsa. Pintér II, Lepies dr., Koncz. Csak a játék első felében volt a V. Iz­zó egyenrangú ellenfele a Szol­noknak. A mérkőzés utolsó per­cében Lepies­­ dr. sportszerűt­len megjegyzéséért a játékveze­tő végleg kiállította. Kitűnt: Ka­nizsa, Pintér II, ill. Kovács. FTC-OSC 6:1 (2:0, 1:1, 1:0, 2:0) Sportuszoda, 400 néző. V: Dom­bi. FTC: Steinmetz — Szívós, Gyarmati — Felkai — Kásás, Gerber, Kárpáti dr. Csere: Lau­kó. Ed­­ző: Fábián Dezső. OSC: Szathmáry — Csikós, Bodnár II­­c­­oláh — Gál, Elek, Bodnár I. Csere: Bánhidi, Talpay, Petik, Hartyánsziki. Edző: Bartalis Ist­ván. A gólok sorrendje: Gyarma­ti Felkai, Kásás, Elek, Kárpát dr., Fel­kai, Kárpáti dr. Az FTC nagyon, jó napot fogott ki, ellen­fele viszont különösen az összjá­­ték és a kapuratörés tekinteté­ben elmaradt a tőle megszokott teljesítménytől. A ferencvárosiak győzelme ebben az arányban­­ megérdemelt. Kitűnt: Gyarmati, Felkai, Kásás, ill. Elek, Bodnár . Újpesti Dózsa—Egri Dózsa 12:4 (1:0, 4:3, 2:1, 5:0) V: Bozsi d.r. ü. Dózsa: Luk­ász II — Mayer, Ghantner — Sárosi — Rusorán­ I, Martin, Dömötör. Csere: Hanák, Mahner. Edző: Szittya Károly. Eger: Rüll — Ringelhann, Pócsi­k — Frank — Bolya, Halmos dr. Katona. Edző: Baranyai György. A gólok sor­rendje: Martin, Sáro­si, Dömötör, Bolya, Sárosi, Katona, Katona, Sáros,. Katona, Dömötör, Martin, Dömötör, Dömötör, Sárosi, Mah­ner, Hanák. Az Újpesti Dózsa kétszámjegyű győzelme nem fe­jezi ki híven a játék képét. Az egriek a második játékrész vé­géig kitűnően tartották magukat, jól játszottak, és 4:3-as mérkő­zésállásnál teljesen, tiszta gól­(Folytatás a 6. oldalon) TAPASZTALATSZERZÉS 2340 méter magasban Star sportágiján magyar részvevők Kedden indul küldöttségünk a mexikói próbaolimpiára U­tána kassai portya következik. Mexikóban október 12-e és 23-a között kerül­ sor a 2. pró­baolimpiára, amelyen magyar küldöttség is részt vesz. Szom­baton délelőtt az MTI sajtótájé­koztatóján erről számolt be Te­­rényi Imre, az MTS elnökhelyet­tese. „ Hat sportágban, atlétiká­ban, kajak-kenuban, tornában, úszásban, vívásban és birkózás­ban veszünk részt a 2. nemzet­közi sporthéten. Miután a jó sze­replés mellett az is igen lényeges, hogy megfe­lelő tapasztalatokat szerez­zünk, ezért úgy döntöttünk, hogy mind a hat sportágban szakve­zető is utazik Mexikóba — mond­ta Terényi Imre. — Atlétikában Sír József dr., tornában Nagy Jenőné, úszásban Székely Éva, kajak-kenuban Granek István, vívásban Sákovics József, birkó­zásban Hollósi Géza. Hollósi egy­úttal versenyezni is fog. Erede­tileg úgy tervezték, hogy Kiss Ferenc és Kozma István is tag­ja lesz a birkózóküldöttségnek, de miután félnehéz- és nehéz­súlyban nem lesznek versenyek, így elveti és Steer utazik. — Az idén röplabdában, ko­sárlabdában és ökölvívásban rendeznek még próbaolimpiát a mexikóiak. A két labdajátékra azért nem küldünk csapatokat, mert ez részben igen költséges lenne, másrészt ebben a két sportágban nem szereplünk az élvonalban, ökölvívásban pedig kiesése® redszerben bonyolítják le a tornát, s előfordulhatna, hogy a kiküldendő versenyzőnek igen kevés lehetősége lenne a szereplésre. A mexikói próbaolimpián résztvevő sportolók névsora a következő: Atlétika: Mecser, Nagy Zsuzsa, Kalocsay, Zsivótzky. Kajak-kenu: Wiehmanni, Hesz, Ke­mecsei, Torna, Ducza. Tréssel. Úszás: Turóczy, Lenkei. Vívás: Kamut! J., Pézsa, B. Nagy, Juhász Ka­talin. Birkózás: Hollósi, Varga, Olveti, Steer. Az MTI-nek és a Magyar Olimpiai Bizottságnak a birto­kában vannak azok a jegyző­könyvek, amelyeket az 1. nem­zetközi sporthéten tavaly Mexi­kóban járt sportvezetők és sportorvosok készítettek. 1965- ben 19 ország küldöttsége vett részt a játékokon 240 verseny­zővel és 156 szakvezetővel, sportorvossal. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy az érdekelt országok sport­hatóságai milyen nagy je­lentőséget tulajdonítottak az akklimatizálódás és a 2340 méter magasban való fel­készülés és szereplés tanul­mányozásának. A magyar küldöttség október 4-én délelőtt 10.30-kor utazik el a Ferihegyi repülőtérről, s Brüsszel és Montreál érintésével érkezik a versenyek színhelyére. A 2. próbaolimpia befejezése után a magyar küldöttség kubai meghívásnak tesz eleget és Ha­vannába utazik, ahol a kubai sportolókkal közös edzéseken és versenyeken vesz részt. A kubai sportvezetők egyébként felkínálták a magyar sportveze­tőknek, hogy 1968-ban a magyar olimpiai résztve­vők készüljenek fel a 2300 méter magasban, Sierra Maestráiban lévő edzőtábor­ban. A magyar sportvezetők örömmel fogadták a meghívást, de dön­tésre csak később kerül sor. A magyar küldöttség a havannai vendégszereplés után november 3-án érkezik vissza Budapestre. Az idén, novemberben még ke­rékpárosok is ellátogatnak Mexi­kóba, ebben, a­z időpontban ugyanis nagyszabású nemzetközi országúti kerékpáros versenyt rendez a mexikói olimpiai bi­zottság, amelyre a magyar csa­­patot is meghívta. A 2. próba olimpián részt vevő csapat vezetője, Terényi Imre, az MTI elnökhelyettese. A kül­döttséggel utazik Kohonitz Jó­­zsefné, az MTS nemzetközi osz­tályának helyettes vezetője. Az akklimatizálódás lehetőségeinek tanulmányozására két sportor­vos, Juhász József dr. és Csépe Imre dr. utazik a csapattal. Ben­­ke Géza gyúró egészíti ki a kül­döttséget. Terényi Imre annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy a 2. próbaolimpián sikerül hasz­nos tapasztalatokat szerezni, ő egyben bejelentette azt is, hogy 1967-ben, a 3. próbaolimpián még ennél is nagyobb létszámú magyar küldöttség vesz rész­t. Három labdarúgó-rangadó A két hétközi válogatott mérkőzés érthe­tően felkeltette a labdarúgás híveinek a figyelmét. Most egy kis szünet követke­zik a válogatott mérkőzésekben és ismét a baj­noki pontvadászat kerül az előtérbe. Növelni tudja-e előnyét a Vasas, vagy pedig tömörül az élmezőny. Kialakul-e, melyik két csapat játssza az osztályozót, vagy pedig továbbra is nyílt marad a kérdés? A választ mindezekre a va­sárnapi öt mérkőzés adhatja meg, ezek közül hármat nyugodtan lehet a rangadó jelzővel illetni. A Vasas és a Tatabánya is bizakodik Látogassunk el a Fáy utcába és aztán Tatabányára is. 17 labda a kapuban, 17 játé­kos a pályán, 62 szurkoló pedig a lelátóm Az edzés előtt Csordás Lajos edző megbeszé­lést tart a játékosokkal. A duna­újvárosi legutóbbi gólnélküli döntetlent elemzik különös tekintettel a vasárnapi és a szer­dai találkozóra. A bemelegítés rövid, de elég ahhoz, hogy Farkasról is csu­rogjon a veríték. Meg is je­gyezte: — 76 kiló vagyok, le kell adnom­­ valamit. A ..négygólos” csatár még­ mozgékonyabb, gyorsabb szeret­­ne lenni... A gyorsaság — ezt tartják a Fáy utcában — nem boszor­kányság, mégsem lehet könnyen megszerezni. Ehhez edzeni kell. És a futócipők, amelyeket nem­csak a képen látható Berendi és Mészöly Puskás álma Tatabánya tekintélynek ör­vend a Fáy utcában, annak elle­nére, hogy az első fordulóban elég egyoldalú volt a találkozó és könnyen nyertek a piros­kékek. Azóta elég sok víz folyt le a Rákospatakon, és ma már más szemmel nézik a mérkőzést.­­ Puskás „lezárja” a vitát: — Megálmodtam, hogy nem ka­punk ki. Ami azt jelenti, hogy továbbra is veretlenül állhat a Vasas a baj­noki tábl­ázatom Csordás Lajos edző is nagy küzdelmet vár. Nem tagadja, tart a mérkőzéstől, elsősorban azért, mert e­gy-két játékosnál formaingadozás észlelhető. En­nek ellenére bízik a játékosok­ban, és nem változtat. Reméli, hogy a visszaesés csak átmeneti volt. Elő a mágneses táblával Mármint Tatabányán. Hideg­kúti Nándor is azt tartja, hogy a szemléltető magyarázat min­dennél többet ér. Viszont a tak­tikai megbeszélésekkel kapcso­latban azt a véleményt szűrte le, hogy sokkal több megmarad a játékosokban, ha 24 órával előbb tárgyalják meg a dolgokat.­­ Vasárnap már a mérkőzésre gondolnak és kevésbé tudnak össz­pontosítani — mondta a Tatabá­nya edzője. Alaposan készülnek tehát a bányászvárosban a baj­nok­jelölt fogadására. Nézőcsúcsra számí­tottak, de a televízió műsorra tűzte a mérkőzést, így nem re­mélik, hogy megtelik a nézőtér. Máskor elővételben elkelt a je­gyek nagy része, most viszont várakozási álláspontra helyezke­dett a közönség, és mindent az időjárástól tesz függővé. Hidegkúti Nándor edző szerint feljövőben, vannak. Ezt mutatta az Újpesti Dózsa elleni találkozó. Nem tagadják, el akarják nyer­ni „a vidék legjobb csapata” cí­met. Ehhez pedig pontok szüksé­gesek. És nem bánják azt sem, ha a pontokat a Vasastól szerzik. Lesz-e rangja az örökrangadónak? örök­rangadó .. . Ezen a cí­men vált fogalommá az MTK — FTC mérkőzés. Amikor napvilá­got látott a sorsolás, s a szur­kolók végigböngészték, az ujjuk megállt, s rendszerint hosszabb időt időzött a rangadó dátumá­nál, így volt az mindig. Most? Egy kicsit megkopott ennek a hagyományos mérkőzésnek a rangja. Vagy talán nem is ko­pott meg, csak kevesebb fényt ver vissza. Kevesebbet beszélnek róla. Legalábbis a külső szemlélők. Ezek számára most nem örök­­rangadó, csak egy meccs a fordulóból. Egy a sok közül. De vannak olyanok is, akik még ezt is így tartják nyilván. Van, aki csak a szíve mélyén, van, aki ki is mondja. Még ha meg­mosolyogj­ák őket, akkor is. Kint jártunk a két csapatnál. Kerestük az örökrangadó ízét, hangulatát, légkörét. Hungária körút A gyepen, 12 labdarúgó és az edző, a lelátó kong az üresség­től. Az egyik kapu elő­tt pálya­­munkás kaszálja a füvet, s míg megfeni szerszámát, szeme el­időzik a játékosokon. Az edző, Lakat Károly, mint valami készülő új mű rendező­je, állítja be a különböző jele­neteket. A hátvédek felfutnak a fedezetek helyére, amazok pedig a támadók vonalába. A két szárny helycseréket csinál, a középcsatár pedig teljes iramban rohan a kapu felé. Többször elpróbálják ezt. Ezt is, más taktikai elemeket is. Végül rövid kiskapuzás, amiből Nagy Ervin először kimarad. Leül a kiapadna, megtö­ri a homlokát a melegítője uj­­ával. — Először játszom a Ferencvá­ros ellen az MTK-ban — mondja. A Fradi jó csapat. Nagyon jó! Bár ők sincsenek most a legjobb for­mában. És azt hiszem, hátul se­bezhetők is. Korábban, a Tatabá­nyában általában elég jól ment a Ferencváros ellen. Az akarásban most sem lesz hiány... Úgy mondja, mint valami ígére­­­­tet. És megy ő is játszani. A játé­­­­koskijáróban Sándor Károly tűn­­­nik fel. — Máskor az MTK—FTC mérkő­zés?... Eh... Legyint. Akkor már hetekkel előtte megállítottak és kérdezgették: „No mi lesz Csi­­karkám a Fradi ellen”?... Most? Nem is beszélnek róla... — A játé­kosok befejezik, s körbe ülve hall­gatják Lakat edzőt. Sándor is oda megy, s közéjük ül a fűre. I­llés is. ott van a szomszédban, három megállónyira. Szombaton, közel a délhez, már túl az edzés fő ré­szén, kiskapuznak a játékosok. Al­(Folytatás az 5. oldalon) hanem a többiek is felhúz­nak — ezt a célt szolgálják. A labdarúgó NB I állása 1. Vasas 19 12 7 3 49:19 31 2. FTC 19 11 4 4 45:25 26 3. Honvéd 19 12 2 5 38:25 26 4. Tatab. 19 9 5 5 32:14 23 5.0. Dózsa 19 8 6 5 48:27 22 6. Pécs 20 6 10 4 23:25 22 7. Győr 20 8 6 6 21:23 22 8. Csepel 20 7 5 8 22:30 19 9. DVTSC 19 7 3 9 20:22 17 10. MTK 19 6 4 9 18:32 16 11.SBTC 20 5 4 11 18:31 14 12. Dunaújv. 19 3 7 9 15:28 13 13. Ózd 19 4 3 12 23:47 11 14. Dorog 19 1 6 12 16:40 8 Csepel-Salgótarján 1:0 (1:0) Csepel, 8000 néző. Vezette: Fáth (Balla, Gy., Vada® J.) Csepel: Török — Vellai, Molnár, Pető, Rottembiller, Kandi, Sebes, Né­meth, Kalmár, Losonczi, Major. Edző: Keszthelyi Mihály. SBTC: Szőke — Havasi, Ferenc, Kakukk, Toldi, Bánkúti, Kökény, Kocsis, Szalai, Taliga, László. Edző: Mé­száros József. Gól­lövő: Rottenbiller (4. p). Szögletarány: 8:6 (6:3), a Cse­pel javára. Mindkét csapat izgatottan ké­szült a mérkőzésre. A csepeliek úgy vélték, hogy az esetleges győzelem sokat lendíthetne a csapat jelenlegi helyzetén, míg a vendégek tisztában voltak az­zal, hogy balsiker esetén ismét kiesési zónába kerülhetnek. Az első percek játéka azt tükrözte, hogy a hazaiak nagyobb becs­vággyal próbálják megvalósítani elképzelésüket. Elszántan küz­döttek és már a 4. percben gólt értek el. Bal oldali támadás végén Losonczi átadásával Rotten­­biller középen kiugrott, és a kifutó kapus mellett 11 mé­terről a jobb felső sarokba vágta a labdát. 1:0. Perceken keresztül nyomasztó fölényben játszott a Csepel. A salgótarjániak előtt a 12. perc­ben adódott jó helyzet, Kocsis azo­nban ahelyett, hogy ballal rá­lőtte volna a labdát, átemelte azt a rárohanó védőkön és aztán szerelték. A 23. percben egymás után többször is dolga akadt Sző­kének, először Losonczi lövését, aztán Major fejesét, végül Sebes lövését hárította jó érzékkel. Egy gyors ellentámadás alkal­mával Szalait Vellai becsúszva szögletre szerelte. A bányászcsa­pat játéka akadozott, a Csepel sokat kezdeményezett, sokat tá­madott. A félidő hajrájában fel­élénkült a salgótarjániak játéka, és miközben hatalma® zápor zú­dult a pályára, a küzdelem fo­kozódott. A félidő utolsó előtti percében Kocsist a játékvezető szabálytalanság miatt felírta. A II. FÉLIDŐ kezdetekor Bánkuti és László helyet cserélt. Elállt az eső, sőt kisütött a nap is. Majdnem gólt ért el a Csepel: Losonczi Né­methez adta a labdát, a csatár lövését Szőke estében lábbal há­rította. A másik kapunál Török mentett Bánkuti elől. Vellai megrúgta Lászlót, aztán Havasi is szabálytalankodott. Mindkét hátvédet felírta a játékvezető. Sok volt a reklamálás, s emiatt Fáth gyakran ítélt szabadrúgást. Az 58. percben Losonczi jó hely­zetben Szőkébe vágta a labdát. Meglehetősen unalmas volt a játék, mert mindkét csapat összjátékát gyakran megszakí­totta a rossz átadás, helyzetek csak ritkán adódtak. Kocsis előtt adódott jó helyzet, de lö­vés helyett pontatlanul, rossz ütemben Bánkúdhoz adta a labdát. A Csepel többet táma­dott, de néhány gyors rohamot a vendégek is vezettek. A 84. percben Sebes lövésénél Szőke már verve volt, de a labda a felső lécről nem a gólvonal mögé, hanem eléje vágódott. A mérkőzés hajrájában a salgó­tarjániak támadtak, az utolsó pillanatban Szalai előtt egyenlí­tési alkalom nyílt, de a csatár idegességében a kapu előtt ke­resztbe mellé vágta a labdát. Noha a csepeliek csak egy góllal győztek, megérdemelten szerezték meg a két pontot, mert a mérkőzés nagy részé­ben lényegesen jobban játszot­tak. Ez a jobb összjátékban, a nagy mezőnyfölényben és néhány ügyes kombinációban nyilvánult meg, de felülmúlták ellenfelüket küzdőképességben és gyorsaságban is. Mezőny­fölényükhöz képest azonban kevés gólhelyzetet dolgoztak ki. Az SBTC a védekezésre összpontosította erejét, keve­set törekedett kezdeményezés­re, inkább saját kapujuk elő­terét tartották megszállva. El­követték azonban azt a hibát, hogy noha gyakran sokan vol­tak hátul, mégsem fogtak szo­rosan embert. Emiatt kapták a gólt is, Négy-egy negye­d óra volt csak, amikor az SBTC k­­­ed­venlítetté tudta tenni a játé­­­­kot. A Csepel közvetlen, védelmének tagjaira nem hárult nehéz feladat. Vala­mennyien megállták a helyüket. A hátvédek közül főleg Vellai, a támadások kibontakozását is se­gítette. Rottenbiller volt a me­zőny legjobbja. Az első félidő­ben minden támadás tőle indult ki. Nyugodtan játszott, nagysze­rű labdákat adott, gólt is lőtt. Kandi harcos felfogásban küz­dött, méltó segítőtársa volt. A csatárok közül Németh sok jó labdát adott, Losonczi az első félidőben veszélye® volt kapura, Kalmár és Major i­s elé­g mozgé­kony volt. Sebesnek ritkán sike­rültek a beadásai. Az SBTC kap­uját Szőke jól védte. A hát­védek közül a tisztogató szerep­körben játszó Ferenc volt a le.bbiztosabb­ a szép.Kőhátvédek, különösen Havasi, meg-meginog­­tak. Toldi szorgalmasan küzdött szünet után jó támadásokat in­dított. Bánkuti, míg a fedezet helyén játszott, néhányszor ügyesen szöktette tornáit, ké­sőbb erősen visszaesett. A csatá­rok közül Kökény és Taliga ér­demel dicséretet mozgékonysá­gáért és küzdőkedvéért. Kocsis feltűnően keveset vállalt magá­ra, kényelmeskedett, Szalai gyakran hibázott. Fáth játékvezető erélyes és következetes volt, többször se al­kalmazta­ az előnyszabályt. Németh Gyula NB I TARTALÉKBAJNOKSÁG Csepel —Salgótarjáni BTC 6:1 (3:0). Csepel, 1000 néző. V: Nagy B. Csepel: Fatér (D­evecse­­ri) — Kiss (Gondár), Józsa, Hu­nyadi, Glatz, Galambos, Kovács (Takács), Káló, Faludi, Sebestyén, Horváth. SBTC: Tóth — Boskó, Gecse, Sándor dr., Veres, Salgó, Szőlősi (István), Zöldi, Répás, Básti, Szűcs. Jobb támadójátéká­­val ilyen arányban is megérde­melten nyert a Csepel. G: Káló (3), Hunyadi, Horváth (11-esből), Básti (öngól), ill. Répás.

Next