Népsport, 1967. május (23. évfolyam, 86-107. szám)
1967-05-01 / 86. szám
A MAGYAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA HÉTFŐ, 1967. MÁJUS 1. ■jfc Ára: forint xxm. évfolyam, se. szám Hármas holtverseny után a Hungária Kupa győztese Hakita (Szovjetunió) Hatvanegy kardvívó részvételével kezdődött el vasárnap reggel a Játékcsarnokban a Hungária Kupa nemzetközi egyéni kardverseny. A népes mezőnyben 35 külföldi kardozó is pátra lépett, főleg a szombati EK- csapatok tagjai, de kívülük is: kubai, angol, nyugatnémet és lengyel versenyzők. A mezőny azonban mégis foghíjas volt: Pézsa betegség, Meszéna sérülés, Pawlowski fáradtság és Mavlihanov betegség miatt nem indult el a viadalon. Ez a négy név, ez a négy versenyző, sajnos hiányzott a mezőnyből. Ettől eltekintve azonban, a verseny maga is volt. Az úgynevezett magyar versenyrendszer szerint zajlott, végig bőrvívásos rendben. Az első két forduló nem is hozott semmi különösebb meglepetést, az arra esélyesek kivétel nélkül állták a sarat.. A harmadik forduló meghozta az igazi versenyhangulatot, s egyúttal a versenyt. Négy csoportban huszonnégy vívó volt ekkor még versenyben, s a csoportok közül egy például így festett: Kalmár. Kovács. Tamás. Melnyikov. Ocivia, Arabo Dieckmann. Hat közül öt, a továbbjutásra feltétlenül esélyes vívó csapott össze, plusz Dieckmann, a három továbbjutást jelentő helyért. Szikrázó összecsapások után Kovács. Melnyikov és Dieckmann esett ki. A további csoportokból: Rakka. Piatkowski. Delneky (Kiesett- Torday. Terék dr.. Boron.kavl. Nazimov. Moravcsik dr.. Bakonyi fk!e°ett- Nowara Parlaza Abay, Kovács Attila, Körmöczy és Horváth (kiesett: Vinokurov, Kaweczki, Dumke) — jutott a középdöntőbe. Itt azután két hatos csoport alakult, s ezeken belül nagy harc a döntőbe kerülésért, amit még izgalmasabbá tett a versenyrendszerből adódó bizonytalansági” tényező: a továbbjutást nemcsak a középdöntőben, hanem az egész verseny során aratott győzelmek száma dönti el végeredményben, így például Kalmár már döntőben érezhette magát néhány percig — aztán kiderült, hogy Arabo, korábban, hajszállal jobb teljesítményt nyújtott, helyet kell cserélniük. Ebből a csoportból különben Horváth Zoltán, Nazlimov, Ocivia és Araboutött döntőbe. Moravcsik dr. és Kalmár esett ki. A másik csoportban Bakonyi és Kovács Attila harcolta ki fölényesen döntőbeli helyét, és Rakka, valamint Piatkowski került még be mellettük. Delneky és Körmöczy kiesett. Miután a döntőbe a középdöntőben egymás ellen elért eredményeiket magukkal vitték a versenyzők, így már az első percekben lehetséges volt valamiféle rangsort felállítani. Ennek alapján Bakonyi, Kovács Attila, Arabo és Horváth látszott a legesélyesebbnek a győzelem kivívására, ők két győzelem, egy vereséggel álltak a döntő megkezdésekor. Veretlen versenyző nem volt a nyolc között. A honi 11árscsörték lezajlása után a Bakonyi—Nazlimov csörte tarthatott számot érdeklődésre, mert miután Bakonyi 5-3-ra legyőzte a fiatal szovjet vivőt, komoly lépést tett a vereeemseny megnyerése felé. Két közbeeső csörte után (Kovács A. győzött Ochyra, majd Nazlimov Piotkowski, ellen) ismét Bakonyi Péter következett, ezúttal Ochyra ellenében. Sima, biztos győzelem volt. 5:2-re verte lengyel ellenfelét és ezzel visszavonhatatlanul a mezőny élére ugrott. Egyetlen cseréje volt hátra, az Arabo elleni. Anabónak azonban előbb meg kellett küzdeni Kovács Attilával is. 4:0-ra elhúzott a francia vívó. Kovács A. 4:4-re egyenlített, egy szerencsés találattal azonban Arabo győzött. Kevéssel ezután Arabo Bakonyival találkozhatott és ez a mérkőzés fej-fej melletti, nagy harc után a francia vívó 5:4-es győzelmével ért véget. Ezzel bonyolódott a helyzet. Arabo ugrott az élre, Bakonyi volt közvetlenül mögötte és esetleg Rakita szólhatott még bele az első hely kérdésébe. Ehhez éppen Arabót kellett legyőznie, s ez meg is történt az utolsó előtti cserében. Egy hármas holtverseny alakult ki: Rakita, Bakonyi és Arabo között. Bakonyit előbb Rakita (5:3), majd Arabo (5:4) is legyőzte nagy küzdelemben ez újravívás során. Azután Rakita 5:3-ra verte Arabót és ezzel megnyerte a versenyt. A Hungária Kuna 1967. évi nyertese: Mark Rakita (Szovjetunió) 5 győzelem, 2. Arabo (Franciaország) 5 gy., 3. Bakonyi (Magyarország) 5 gy., 4. Horváth (Magyarország) 4 gy., 5. Kovács A. (Magyarország) 3 gy.. R. Nazlimov (Szovjetunió) 3 gy.. 7. Piatkowski (Lengyelország) 2 gy.. 8. Ochyra (Lengyelország) 1 gy. A döntők következnek Az országos ökölvívó-bajnokság harmadik napját megelőző orvosi vizsgálat után négyen (Szabó K., Szabó Gy., Kajd és Csőke) már a döntőbe jutottak. Négyen köztük Papp Tibor, a harmatsúlyú bajnoki cím védője, és idei első számú esélyese, sérülése miatt nem léphetett a szorítóba. A tervezett 22 mérkőzés helyett tehát csak 18 at láttunk. Jó nyitánnyal, hiszen a „kis emberek”, a 48 kg-osok, a Dinamós Pillik és a csepeli Czakó látványos, gyors ütésváltásokkal végig nagyirámú mérkőzéssel igazolta az újsúlycsoport létjogosultságát. A további mérkőzéseken, bezzeg, csak egy-egy fél menetre élénkült meg a küzdelem. Cserge, Pampuk és Szentes előnyét tartva, diadalmaskodott a későn, túl későn „felébredt ” Kovács, Simon és Cselkő ellenében. A meglepetésekért, az esélyesek vereségéért mindig lelkesedő közönséget a szekszárdi Tóth elégítette ki Harcsa legyőzésével, holott fél éve még Harcsának szurkoltak, amikor Gálát verte a Sportcsarnok szorítójában. Gáli végre bajnoki színvonalú öklözéssel rukkolt ki. Pontos egyeneseivel, közbeütéseivel rendre megelőzte, s imponálóelénnyel késztette megadásra a Győrből érkezett Tóthot. A kemény ütésváltások sorozatát a volt ajkai bányász Kütsön nyitotta meg. Lassan a mérkőzésvezetőik is fáradni kezdtek, úgy látszik ezért Balogh fejelése után Ignáczot intették meg. Máthé rendkívüli Iramától és néhány kemény ütésétől kifulladt Edőcs pedig a megérdemelt leléptetés sorsára jutott. Félnehéz és nehézsúlyban két élvezetes, küzdelmes mérkőzést láttunk. Dobóra rászámoltak, s ettől a pillanattól szinte megtáltosodva fordította meg mérkőzése sorsát. Szénáslavuló formában késztette megadásra a tavalyi nehézsúlyú bajnok Benkót. AZ ELŐDÖNTŐK EREDMÉNYEI (Az előállók a hétfői döntőkbe jutottak, pontozással győztek, ill. . . .). (Folytatás a 4. oldalon.) Gólparádé Győrött és Diósgyőrben Pontosztozkodás Pécsett, a Tatabánya sem bírt az Egerrel... Vasas-Diósgyőr 4:2 (2:1) Diósgyőr, 27 000 néző. Vezette: Vízhányó (5). (Lenkeii, Tófalvi.) Vasas: Kenderesi (2) , Bakos (3), Mészöly (4), Ihász (4), Mathesz (4), Lázár (3), Molnár (3), Puskás (4), Farkas (5), Pál (3), Korsós (3). Edző: Csordás Lajos. DVTK: Tamás (3) , Kovács (3), Szigeti (3), Kiss (2), Gál (3), Salamon (3), Ruttkai (3), Hajas (3), Szurgent (3), Sikora (3), Vass (3). Edző: Szabó Pál. Góllövő: Ruttkai (1. perc), Pál (16. p.), Farkas (23. p.). Korsós (51. p.), Puskás (58. p.), Szurgent (65. p.). Szögletarány: 5:5 (3:2) a Vasas javára. Már az első percben a Vasas hálójában táncolt a labda. Egyformás, gyors hazai támadás bontakozott ki, Kiss, Hajas, Vass, Szurgent volt a labda útjá, a középcsatár 12 m-es, erős lövésére Kenderest vetődött, de kiejtette a labdát, a szemfüles Ruttkai ott termett, és 6 m-ről a hálóba vágta. 0:1. Farkas két lövését védte Tamás. Egy ideig kiegyenlített volt a játék, aztán a Vasas fokozatosan átvette a játék irányítását. A 10. percben, egy bal oldali támadás végén, Pál Farkashoz adott, a középcsatár mesterien szöktette Pált, aki maga elé tette a labdát, és 10 m-ről, a kifutó Tamás mellett, a kapus bal oldalába gurította. 1:1. A Vasas támadásban maradt. A 28. percben Moligár szorongatott helyzetben, az alapvonal közeléből, laposan középre adta a labdát. Puskás továbbadta Farkasnak, s a fedezetlenül hagyott csatárnak még arra is volt ideje, hogy igazítson rajta, aztán három lépésről, nyugodtan, a jobb oldali léc mellett a hálóba helyezte. 2:1. Sikor a léc alá tartó labdáját Kenderes szögletre tolta. A 36. percben óriási helyzet maradt kihasználatlanul: Sikora nagyszerűen Szurgenthez fejelte a labdát, de a középcsatár 7 mről nagy erővel mellé vágta. Nem sokkal később, Sikora szabadrúgása után, Vass két méterről, belsővel mellé sodorta a labdát. A félidő hajrájában többet támadott a Vasas. A II. FÉLIDŐBEN a Vasas kapott jobban lábra. Az 51. percben Puskás jobb oldalról szépen középre ívelte a labdát, s Korsós magasan felugorva, a középcsatár helyéről, 6 mről a kapu bal oldalába fejelt. 3:1. Az 57. percben Szurgent kapásból mellébombázott. Az 58. percben Puskás a diósgyőri térfélről, a kör tájékáról, szélsebesen megugrott, senki sem tudta utolérni. Tamás is későn indult ki, és Puskás 10 m-ről, a mozgásban levő kapus lába között, a hálóba gurított. 4:1. A 65. percben Vassi Ruttkai támadás végén Szurgent kapta a labdát, Mészöly nem tudta őt szerelni, s a középcsatár a kifutó Kenderesi mellett, 11 fűről, a jobb sarokba lőtt. 4:2. Szigeti hibájából Pál került hatalmas gólhelyzetbe, de 7 nőről elhirtelenkedve, kapu mellé vágta a labdát. A 75., majd a 80. percben Puskás lövését védte Tamás. A mérkőzés hátralevő idejében a Vasas jobbára már csak labdatartásra törekedett. Góllal kezdtek a diósgyőriek, s ebből, valamint az első percekben vezetett lendületes rohamaikból, küzdőképes játékfelfogásukból arra lehetett következtetni, hogy meglepik a Vasast. Ez azonban nem kövekezett be, mert a bajnokcsapat nem vesztette el nyugalmát, hanem elég gyorsan kiegyenlített, s tervszerű játékkal, de főleg határozott kapu előtti támadójátékkal, sok gólratörésiősélettel, fokozatosan felőrölte a hazaiak erejét. A diósgyőriek küzdőkedve elég hamar lelohadt, s ezúttal nem volt jó a csapatjátékuk szervezettsége sem. Noha elsősorban a védekezésre összpontosították az erejüket, hiszen hátul 1—4-es formációt alkalmaztak, mégis rosszul védekeztel, mert a hátvédek nem embert fogtak, hanem területetvédtek, a fedezetek pedig a középpályán nagyon kevés támadást akasztatak meg. Éppen a hátsó sorok gyakori megingása okozta a vereséget! A Vasas közepes iramú és színvonalú mérkőzésen is azt bizonyította, hogy formája felfelé ível, csapatjátéka zökkenőmentesebb, mint az előző hetekben volt. A Vasasban Kenderesi az első gólt ügyesebb közbelépéssel megakadályozhatta volna (például ha oldalra üti a labdát). A négytagú hátvédsor biztosan, megbízhatóan látta el feladatát, középen sokat ért Mészöly nyugalma, de különösen tetszett Ihász, aki gyakran indított támadásokat, s fel is zárkózott. Igaz, nem is volt túlságosan nehéz dolga, mert szélsője keveset volt játékban. Mathesz jó labdákat adott és gyakran próbálkozott lövésekkel. Farkas volt a táámadósor erőssége, az első félidőben különösen sokat vállalt magára. Hátravonta őt mesterien dobta támadásba társait, elég gyakran lőtt. A többiek közül Puskás érdemel leg-inkább dicséretet, hiszen három gólban is részes. A DVTK kapujában Tamás a gólokról nem tehet, de ezúttal nem volt képes átlagon felüli teljesítményre. A hátvédek valamennyien lelkesen küzdöttek, de jónéhányszor meginogtak, főleg Kiss, aki még tisztátlanul is játszott. Kovács az utolsó 20 percben már sérüléssel bajlódott, előre lement jobbszélsőnek. Gál és Salamon csak a labda megszerzésében felelt meg, a továbbításban nem. Hajas és Sikora tulajdonképpen fedezetet játszott, Sikora adott jobb labdákat. Hajas pedig jobbára ,hátul segített többet. Mindkettőjüknek az volt a hibája, hogy keveset szereltek, főleg Sikora. Az előretolt csatárok közül viszonylag még Szurgent jelentett némi gólveszélyt, de ő is kihagyott helyzeteket. Vízhányó nagyon jól bíráskodott. Németh Gyula NB I TARTALÉKBAJNOKSÁG Vasas-Diósgyőri VTK 3:2 (2:2). Diósgyőr, 15 000 néző. V: Szabó J. Vasas: Varga — Kovács L., Varró, Berendi, Hoffmann, Köves, Kamarás, Radics, Kékesi, Somogyvári, Kovács F. (Antal Péter). DVTK: Kovácsik — Szipka, Várkonyi (Takács II ), Nemes, Abuczki Bakos, Koszó, Horváth, Oláh, Kertész, Kopa. Jóiramú mérkőzésen változatos küzdelem folyt. G: Köves, Radics, Kékesi (11 esből) Hl. Oláh (2). Bakost a 75. percben kiállították. Jó, Varró, Berendi, Köves, Kékesi, Hl. Abuczki, Oláh, Koszó. játékvezetőküldés SZERDÁRA Vasárnap délután az országos JT küldőbizottsága kijelölte a hétközi forduló játékvezetőit. Szerda: Szeged—Tatabánya, Szeged. 17, Pusztai. Eger—Újpesti Dózsa, Bger. 17, Gere. Komló— Csepel, Komló. 15, Emsberger. Vasas—Pécs, Fáy u. 17, Petri. Bp. Honvéd—Salgótarján, Kispest, Honvéd-Málva, 17, Bálla Gy. MTK—Győr, Hungária krt., 17, Almási. Szombathely—Diósgyőr, Szombathely, 17, Aranyosi. Csütörtök: Dunaújváros—Ferencváros, Dunaújváros, 17, Soós G. A LABDARÚGÓ NB I ÁLLÁSA I. Ferencváros8 Összesen: 8-------20: 3 165 Otthon: 5-------10 Idegenben 3 3-------6 2. Vasas8 6 1 117: 7133 3___ 6 5 3 1 7 3. Újp. Dózsa8 6__■224: 6125 4__1 8 3 2_ 1 4 4. Győri ETO8 4 2 224: 9104 3__1 6 4 1 2 1 4 5. Diósgyőr8 4 2 216:14 104 2 11 5 4 2 1 1 5 6. MTK8 2 5 1 9: 79 3 1 2__4 5 1 3 1 5 7. Bp. Honvéd8 2 3 310:137 3 1 1 1 •5 1 2 2 4 8. Dunaújváros8 2 3 3 8:127 4 2 1 1 5 4__2 2 2 Szegedi EAC8 1 5 210:157 4 1 3__5 4__2 2 2 10. Salgótarján8 3 1 410:167 4 3 1— 7 4——4 ■ 11. Tatabánya8 1 4 310:136 4 1 3__5 4_ 1 3 1 12. Pécsi Dózsa8 1 4 3 3: 66 4 1 2 1 4 4_ 2 2 2 13. Szombathely8 2 1 5 9:175 4 2__2 4 4__1 3 1 14. Komlós B.8 2 1 510:265 4 2 1 1 5 4—__ 4 ■ 15. Egri Dózsa8 1 2 5 6:114 4 1 1 2 3 4— 1 3 1 16. Csepel SC8 1 2 3 5:164 5 1 2 2 4 3—— 3— Mohácsi Regős Ferenc MÁJUS 1