Népsport, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

K erest egy nagy évtizedtől Az álom rekordok hőse: Bob Beamon • Nincs többé 10 és 20 mp-es határ a férfi rövidtávokon • Túl a 600 kilogrammon Akik megelőzték korukat 1970. szilveszter estéjén, az éjféli lámpaoltáskor nemcsak az új esztendőt köszöntöttük és búcsúztunk a régitől, hanem elérkeztünk egy évtized végéhez is. Befejeztük az évtizedet, amely 1961. január 1-én 0 órakor kezdődött, s amely mozgalmasságával, politikai, gazdasági és technikai szenzációival (elég, ha csak a világűr meghódításában elért elképesztő eredményekre utalunk) örökre beírta magát az emberiség történetének aranykönyvébe. Nem véletlen, hogy a mögöttünk hagyott évtized a sportban is szinte egyedülálló eredményeket hozott. Mindenekelőtt azt, hogy a sportkultúra meghódította úgyszólván az egész világot. Minden évtizedben átírásra kerülnek a mérhető sportágak világcsúcslistái. Az elmúlt évtizedben újabb úgynevezett „álomhatárok” dőltek meg, s egyben új távlatok nyíltak a további eredményeket illetőleg. 87,5 kg a különbség A világ legerősebb emberei ma már az ólomsúlyban emelgetik a tárcsákat. Az évtized két, detekor még ite’rí, ülju,k’ neveztük őket, s a legerősebbnek egy Jurij Vlaszov nevű, novellákat író szovjet fiatalembert tekintettünk. Ő jutott túl először az 550 kilós határon és az évtized első felében tőle várták, hogy megközelíti — talán — a 600 kilót is. Meg is tette, amit vártak tőle. 1964-ben 589 kilogrammos világcsúccsal búcsúzott a versenyzéstől, de a tokiói olimpián már kénytelen volt átengedni az aranyérmet honfitársának, Leonyid Zsabotyinszkijnek. A hatalmas termetű, mosolygós képű óriás el is jutott 590 kilóig, de az álomhatárt mégsem ő lépte át. Ez a dicsőség egy másik szovjet versenyzőnek, Vaszálij Alekszejevnek jutott osztályrészül, aki nemcsak túljutott a 600 kilón, hanem alaposan túl is szárnyalta. 1970 utolsó nagy versenyén 623 kilogrammal tette fel a koronát nagyszerű teljesítményeire. Vajon 1980 szilveszterekor már a 700 kilós álomhatártól búcsúzunk? Sacramento — 9.9 Az atlétika egyik klasszikus száma a 100 méteres síkfutás. Sokszor vetődött fel az elmúlt évtized alatt a kérdés, hogy vajon az emberi gyorsaság meddig fokozható? Túlléphető-e egyáltalán a 10 mp-es határ? Azoknak lett igazuk, akik azt mondták, hogy igen. Igaz, elég sokáig kellett várniuk, pontosabban: 1968. június 20-ig, ama verőfényes sacramentói ünnepnapig, amikor a magaslati tartánpályán egyszerre hárman is bejegyezték nevüket a világcsúcsot 9.9 mp-cel tartók listájára. A három néger fiatalember —T. Hines, R. R. Smith és Ch. Greene — közül Hines azzal emelkedett ki, hogy a megengedettnél erősebb hátszéllel már 9.8-at is futott, a 9.9-et pedig Mexicóban, az olimpiai döntőben is megismételte. A sacramentói versenyt azért is sporttörténeti jelentőségűnek tekinthettük, mert a világcsúcson kívül még tizenkét alkalommal futottak az elő- és középfutamok során k mk-m 10 másodpercet, s a döntőbe 10 mp-nél gyengébb eredménnyel be sem lehetett kerülni. .Folytan lehetne a sort a 200-as,‹’ ,•‹‹, akik Tommy Smith révén kerültek belül a 20 másodperces bűvös határon (19.8), a 400-asokkal, akik közül az energikus, nyújtott léptekkel futó Lee vivans, a mexicói döntőben 43.8 másodperces káprázatos világrekorddal adta át a múltnak a 44 másodperces, elérhetetlennek hitt határt. Nagy egyéniségek Az elmúlt évtized sok-sok eredménye bizonyította, hogy a legtöbb rekord az általános fejlődés következménye. Kivételek, persze, mindig vannak, az elmúlt évtizedben is akadtak. A nagy versenyző egyéniségek adottságaik, az edzésben, a felkészülésben tett újításaik révén néha elébe mennek koruknak Az ausztrál „csodaúszónő”, Dawn Fraser már hat éve viszszavonul a versenyzéstől, de a 100 méteres gyorsúszásban elért 58.9 mp-es világcsúcsát azóta sem tudta senki túlszárnyalni. Az 1 perces, bűvös határt azonban már többen is átlépték. Hasonló volt a helyzet a szovjet Brumel 228 cm-es világcsúcsával. VutérijRómában, tíz olimpián robbant be a legjobbak közé, s"három évvel később már a 230 cm-as határt ostromolta. Tokióban még olimpiai aranyérmet nyert, hogy aztán egy súlyos motorkerékpárbaleset következményeként hosszú időre elbúcsúzzon a versenypályától. Világcsúcsát a nagy versenyeken meg sem tudták közelíteni. Csak a kínai Ni Csi-csinnek sikerült ez, sőt, néhány hete 229-et ért el. Milyen kár, hogy nagyszerű teljesítménye egyelőre nem hitelesíthető. Brumel csúcsa tehát még állja a viharokat. Pedig jött Fosbury, meg a róla elnevezett flop, a mi Majorunk és Kelemenünk is eljutott a 220-ig, illetve 219- ig. A bűvös határ, a 230 átugrása azonban még új hősökre vár. Jesse Owens 813 cm-es távoli ugró világcsúcsát kereken 25 évig nem tudták megjavítani. Igaz, közbeszólt a világháború is. Könnyen lehet azonban, hogy az „évtized legnagyobb, rekordja” is sokáig állja majd az ostromot. Természetesen Bob Beamonról van szó, aki a mexicói olimpia előtt még 830-ról, 850- ről álmodozott. Aztán a tortán, a magaslat, az éppen kétméteres hátszél, a technikailag csodálatosan végrehajtott ugrás (maga Beamon mondta, hogy még edzésen sem ugrott előzőleg soha hasonló jól sikerült ritmusban) meghozta az évtized álomrekordját, a 890 cm-t. Az 1971-gyel kezdődő évtized távolugrói már a 9 métert vehetik célba. Annak idején Csermák Jóska azzal okozott szenzációt, hogy az olimpián jutott túl kalapácsvetésben az akkori álomhatáron, a 60 méteren. A 70 méter jó néhány évvel később az amerikai Connollynak sikerült, a 75 métert pedig a szovjet Bondarcsuk dobta túl először. Az elmúlt évtized két legnagyobb kalapácsvető egyénisége mégis a szovjet Klim és a magyar Zsivótzky volt. Az ő párviadaluk tornászta fel a rekordot szinte kozmikus magasságokba. Ők nyerték a nagy versenyeket, ők tökéletesítették a technikát, ők nyitottak új korszakot az edzésmódszerekben, a sporttörténeti határokat azonban mások lépték át. Ám a világrekorderek sem mindig nyertesei a világversenyeknek. A gerelyhajításban például a norvég Pedersen jutott túl először a 90 méteres határon, de világversenyt nem nyert. Az ausztrál Clarke Koszsev évek óta tartja az 5000 és 10 000 méteres futás világrekordját de az olimpiákoncsak helyezésekre futotta az erejéből. A szovjet Gorcsakova még 1964-be-n hajította 62.40 méteres távolságra a gerelyt, de Tokióban a rondán Penes, Mexicóban pedig a mi Németit Angélánk hódította el az aranyérmet. A hatvanas évek elejének a koreai Szin Kim Don volt a legjobb középtávfutónője. 400-on és 800- on csodálatos világrekordokat futott, de a politikai megkülönböztetés miatt még odáig sem, juthatott el, hogy az olimpiai, aranyérmekért mérkőzzön. Új távlatot is lehetne folytatni a sort, szinte a végtelenségig. Randy Maison, Csizsova és Gummel a súlylökésben, Vohonyin, Földi, Nassziri a légsúlyú súlyemelésben, Kirszenstein és Csi Cseng a 200 méteres női síkfutásban, Spitz a férfi gyorsúszásban és pillangózásban, Kinsella a hoszszabb távokon, Debbie Meyer a női gyorsúszószámokban, a közép- és hosszútávokon, Gabriele Wetzko a 100 méteres női gyorsúszásban stb., stb. . . Ők az elmúlt évtized legsikeresebb sportolói, s közülük sokan az új távlatok megalapozói, akik bizonyították, hogy nincsenek határok, és elérhetetlen célok, akik igazolták, hogy az emberi tehetség, akarat, igenis csodákra képes ... Nekik gratulálunk most, az elmúlt évtized kiválóságainak, akik egyben a most induló évtized sportfejlődésének megalapozói! Nekik mondunk köszönetet, az itthoniaknak és a külföldieknek egyaránt, és kívánunk sok sikert a sportpályán és azon Irmili a LFrit.rxf Iríi’yri Arrf 5 tz/nl ro T Bondarcsuk % MAI.1H TESTNEVELÉSI ÉS SPIRITSZÖVETSÉG LAPJA PÉNTEK, 1971. JANUÁR 1. ♦ ARIK 1 forilk ♦ XXVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Boldog új évet kívánunk! ♦ Délelőtti edzés Kispesten és a Mmnain ♦ Serlegtulajdonosok piros-fehérben ♦ Jelentés a Videotonról és a SZEOL-ről ♦ Teleki Székesfehérvárott, Lengyel Pécsett Szilveszter. Ilyenkor fél szemmel már mindenki az órát nézi, mikor jön el az este, mikor lehet koccintani az új esztendőre? Azok a csapatok, amelyek korábban elkezdték az alapozást, nem hagyták ki az év utolsó napját sem, így például a Honvéd is edzett. — Mennyi munkát írt elő erre a napra? — kérdeztük Preiner Kálmánt. — Pontosan kétórányit. — És utána? — Kispesten, a klubszobában egy kis uzsonna volt. — Koccintottak is? — Természetesen, de nem ezen volt a hangsúly. Sok jókívánság hangzott el, s búcsút vettek egymástól a játékosok — január 3-ig. Felelevenítettek néhány epizódot is. Például a spanyolországi tornát, ahol Bicskei a legjobb kapus, Kozma a legjobb csatár és Pusztai a legeredményesebb játékos címet nyerte el vele járó ezüstserleggel, amelyet a közelmúltban küldtek el a rendezők. A Római-parton az MTK játékosai Palicskó Tibor edző irányításával az utolsó gyakorlatokat végezték. — Az edzőtáborozás a Rómain '■'éget ért. — mondta Palicskó. — Január 2-án a Hungária kerítőn folytatjuk, aztán Tatára megyünk. — Mindenki ott lesz az edzőtáborban? — Remélem. Kiss Tiborra és Sárközire is számítok már. _ S tegyünk egy villámlátogatást vidéken is. . Dunaújvárosban az év végére maradt egy bejelentés: Aczél László végleg visszavonul a labdarúgástól. Az elhatározást az egyesület tudomásul vette. Aczél 136 NB I-es találkozón védett, idén töltötte be 30. életévét. Ami azt illeti, elég korán abbahagyta. A kapusok általában nem fejezik be ilyen hamar pályafutásukat... • Székesfehérvárról két érdekességről kaptunk hírt. A Videoton december 28 óta edz. Január 4-től 16-ig Kovács Imre csak 15 (!) játékost visz a Balaton melletti táborba, ahol napi két foglalkozást tart majd. A másik székesfehérvári klub, az NB I B-s MÁV Előre új edzővel kezdi az évet. — Hazajöttem Lengyelországból — mondta Teleki Gyula —, s előrehaladott tárgyalásokat folytatok a MÁV együttesével. Valószínű, hogy vasárnap meg is egyezünk, s akkor azonnal elkezdem a munkát. Január 8- én utazik a csapat Balatonlellére. Maradjunk a Dunántúlon. A Pécsi Bányásznak is új edzője van. Lengyel Zoltán veszi át az együttes irányítását Kovács Józseftől. Lengyel az MTK- ból került Pécsre, s több együttesnél edzősködött. A Bányász•t . nál sokat várnak munkájától. • Hévízen van már a SZEOL. —, Mit tervez? — kérdeztük Szűcs György edzőt, a Kemény alapozást. Gilicze, Bolya, Várhelyi III, Molnár, Magyar, Kerekes, Pikó, Berkes, Varga, Bánfalvi, Pataky, Jósa, Dávid, Vass, Vörös, Emődi, Ladányi és Kozma II kezdi a munkát. Egy hét után a három fiatal helyére Várhelyi I, Ruttkay és Mészár kerül. Egyébként hat alkalommal Keszthelyre is átmegyünk, mert ott van megfelelő tornaterem. • Az Oroszlányi Bányász edzőjét, Pallagi Róbertet akkor kaptuk tollvégre, amikor a táborozás tervét állította össze. Január 5-én kezdünk, majd 13-án Hévízre utazunk 18 játékossal. Azt tervezzük, hogy a védelem biztonságát, amelymár 1970- ben is kielégítő volt, tovább növeljük. Erre alapoztuk a terveket is. A csapat lényegében kialakult, jelentősebb változásra 1971- ben nem kerül sor. i Mai számunkban Labdarúgó-sztorik, történetek — 1970 (2-3. oldal) Új módon, új sikerekért (4. oldal) A Hotel Orient nehéz éjszakája (5. oldal) Mi tetszett 1970-ben a labdajáték-sportágakban? (7. oldal) Az év sportolói: Alekszejev és Rosendahl (8. oldal)