Népsport, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-02 / 1. szám
Népsport. AZ ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTHIVATAL LAPJA SZERDA, 1975. JANUÁR 1. Ára: 1 forint XXXI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Boldog új évet kívánunk olvasóinknak! Háromszázhatvanöt nappal a hátunk mögött, ugyanannyival előttünk a két év határán állunk. A harsogó szilveszteri trombiták és az újévi fogadalmak találkozása ez. Az egyetlen kivételt talán a sport jelenti: ezen a határponton aligira történik más, minthogy az egyik év átmegy a másikba. Eközben sportolóink az alapozás különböző időszakait élik át. Csendben, hiszen ezek a napok a sportban a csend, a tudatos, alapos felkészülés huszonnégy órái. A szilveszteri trombiták helyett a munka himnusza köszönt a sportra, így van ez jól, hiszen az új évet itt elsősorban az új világversenyek jelentik. Sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánunk, magyar sportolók! És ennél többet, jobbat a szurkolónak, kedves olvasóinknak sem kívánhatunk. BUÉK! (Gelota Tál felvéts!,e) Számottevő eredmények következetességet igénylő feladatok Dr. Beckl Sándor államtitkárnak, az OTSH elnökének cikke a 3. oldalon Világversenyek az olimpia jegyében Az 1975-ös esztendő világversenyeinek külön rangot ad a közelgő montreali olimpia. A legtöbb sportágban — feltehetően — az olimpiai válogatottjelöltek mérik össze majd erejüket a világbajnokságokon, az Európa-bajnokságokon, így tehát nemcsak a bajnoki címekért, helyezésekért vívott küzdelmeknek lehetünk tanúi, hanem mintegy előzetes ízelítőt kaphatunk az 1970 es olimpia hangulatából, várható színvonalából is. Összeállításunkban (a 7. oldalon) ezúttal — a teljesség igénye nélkül — eseménysser nyújtunk át a kedves olvasónak, bemutatva a különböző VB-k, EB-i, színhelyét, felvillantva néhány érdekességet, újdonságot. Cali, az úszó-vízilabda VB színhelye. Felvétel a madártávlatból a Pánamerika-uszodáról. t ér. új szellemű Labdarúgó játékvezetőink a múlt év elején azt ígérték, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a zöld gyepen a maguk módján segítsék a magyar labdarúgást kimozdítani a holtpontról. Ennek érdekében új szellemű bíráskodást vezettek be, s elsősorban arra törekedtek: rend, fegyelem legyen a pályákon, felgyorsuljon a játék, s lehetőleg minél kevesebb legyen a holt idő. Ilyen és más vonatkozásban is eredményeket értek el. De ez nem adhat okot teljes elégedettségre. A testi erő kihasználásának megítélése, az ezzel kapcsolatos gyakorlat például feltétlenül felülbírálatra szorul, miként azon is érdemes lenne elgondolkozni: helyes-e éles határvonalat vonni a lerántás és a feltűnő visszahúzás közé. És helyes lenne az is ha végre hadat üzennének a szabadrúgások végrehajtása körüli huzavonának. Cikkünk, amelyet az ötödik oldalon talál meg az olvasó, a fenti észrevételeket taglalja Nem Irigylésre méltó a játékvezetők dolga. Mint a kép is bizonyítja, néhány döntésük vihart kavar, vitát szül. Ez a felvétel a Népstadionban készült a Bp. Honvéd —Vasas mérkőzésen, mégpedig akkor, amikor Kelemen a kapu torkában kifejelt egy labdát, s a közelben álló Szávó gólt ítélt. Balról: Szávó, Egervári, Szűcs, Kelemen és Gujdár Minn és az olimpia Színes külföldi özzeállításunkban (a 8. oldalon) ezúttal Tallinn előkészületeit mutatjuk be. Ha az 1900. évi olimpia szóba kerül, általában csak Moszkvát emlegetjük, pedig a szovjet főváros mellett Tallinnról is kellene szólni. A vitorlásversenyeket ugyanis, mint ismeretes, az Észt SZSZK fővárosában rendezik. A NŐK 365 NAPJA Az Egyesült Nemzetek Szervezete a most beköszöntő 1975-öt a Nők Nemzetközi Évének nyilvánította, s e döntés időszerűségéről a sportlap hasábjaira is kívánkozik néhány kézenfekvő gondolat. Mindenekelőtt az, hogy a női egyenjogúság a sportpályán már nem valamiféle program, hanem megvalósult és folyton újuló valóság. (Cikkünk a 3. oldalon.) 1975-el várják ■ Bene: „Soha rosszabb ne legyen!” Gujdár: „Maier kesztyűjét szeretném" Babolcsay: „Sportszerűbb játékosokat” Csorna: „Egészséges ikreket” Payer: „Jó futballt" Szépföldi: „Egy középcsatárt” Fejes: „Vidéki bajnokot” (Kő-riportunk az 5. oldalon)