Népsport, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

AZ ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTHIVATAL LAPJA SZOMBAT, 1936. FEBRUÁR 1. * Ára 2,30 forint • XLII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. Műkorcsolya és jégtánc EB Witt negyedszer is Téglássy a 14. helyen végzett Jutta Müller még kicsit aggódik, Katarina Witt azonban már csöndesen mosolyog, tudja: a pontszámok negyedik Európa-bajnokságát jelentik Igazság szerint már éveik óta gyenge pontja volt a műkorcsolyázó világverse­nyeknek a nők küzdelme. De hogy egészen pontosak legyünk: az elmúlt két év­ben egyre javult a színvo­nal. A közelmúltat a kitűnő versenyzői adottságokkal rendelkező Katarin­a Witt uralta, és sokáig nem tudta senki sem igazán megszorí­tani őt. A csinos NDK-beli olimpiai bajnoknő mögött rendre eset­ett-botlott a me­zőny, elrontott, esésekkel csúfított körökkel is a do­bogóra lehetett állni. Aztán tavaly Göteborgban történt valami. Katarinál — ha csak egy versenyrészben is, de — befogta valaki. S ez a valaki Koppenhágában egészen a körig meg is előz­te őt. Csütörtökön késő este, la­punk zárta után lépett jég­re a két nagy vetélytárs kö­zül először a szovjet Kira Ivanova. Hogy a nagy tét okozta-e, vagy az, hogy Kira még nem egészen kiforrott versenyző, de a nagy lehe­tőséget, nevezetesen, hogy (Folytatás a 8. oldalon) Odaítélték a sportszerűségi díjakat A szerződés másolata a FIFA-nál + A csapatversenyek fontossága -1- „Diákok” az All-Star csapatban 4- Somossy hat gólt lőtt 4 Sok cserebere­t egy pontért 4 A professzor doppingvizsgálatai Ülésezett a sportszerűségi díjakat odaítélő társadalmi bizottság. Áttekintette a be­érkezett javaslatokat, és meghozta döntését. Sport­szerűségi díjat kapott a Dp. Honvéd férfi röplabda­­szakosztálya, mert az elmúlt év februárjában nem fogad­ta el mérkőzés nélkül a győzelmet a Délép SC ellen, amikor a szegedi csapat já­tékosainak igazolásai elvesz­tek. Ugyancsak sportszerű­ségi díjat kapott a kőszegi Latex teniszpárosa, Kottai Árpád és Szabó Péter, akik a Vas megyei felnőttbajnok­ság döntőjében egy játszma elvesztése után a második­ban lemondtak súlyosan megsérült ellenfelük javára a győzelemről. A bizottság sportszerűségi diplomával jutalmazta Adorján András (Statisztika Petőfi), és Pintér József (Bp. Honvéd) nemzetközi sakk­­nagymestereket, akik a Hungaroil—Bp. Honvéd ver­senyén játék nélkül meg­szerezhető győzelemről mondtak le, s lejátszották — számukra kedvezőtlen (Folytatás a 7. oldalon.) T­ ­isz is vasárnap félrepci­a nélkül! A tartalomból: A sportvilág feroméra Robert H. Helmick hirtelen lett a nemzetközi sport­élet egyik legfontosabb személyisége. 1984-ben, a Los Angeles-i olimpián a Nemzetközi Úszó Szövet­ség (FINA) elnökének választották, röviddel később az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának elnöke, majd a NOB tagja lett. Interjúnk többek között a szovjet—amerikai sportkapcsolatok javulásáról is szól. A kapitány ígérete Mondialtablónkra ezúttal Algéria került fel. A zöldmezesek az 1982-es VB-n közönségsikert arattak, négy pontot gyűjtöttek, és igaztalanul elbuktak. Az­óta jelentős változások mentek végbe az algériai labdarúgásban. Rabah Szaadane szövetségi kapitány felszámolta a belvillongásokat, összebékítette a ha­zaiakat az idegenlégiósokkal, és a mexikói Mundial­­ra bombacsapatot ígér. ­ A tizenéves Dózsá az­z. Dózsa kapujában A szovjet válogatott fele Újpesten IGAZI FARSANGI aján­dékkal kedveskedik a futball híveinek az Újpesti Dózsa szombaton délelőtt 11 órai kezdettel a Megyeri úton: a lila-fehérek a Dinamo Ki­­jev tizenegyszeres bajnok­­csapatát látják­­vendégül. Pénteken délelőtt Újpesten jártunk először és arról ér­deklődtünk, vajon hogyan várják az egykori KEK- és Szuper Kupa-győztes szovjet gárdát a lilák. Túlzás lenne azt állítani, hogy Göröcs Já­nos vezetőedzőt jókedvében találtuk... — Egyszerűen érthetetlen számomra, miért a rengeteg maródi! — fakadt ki a szak­vezető. — Szieben kapus vádlija bevérzett, injekcióz­zák, semmiképp nem véd­het. Kiss Sándor lovagló­­izom-húzódással bajlódik, Dékánynak, Kürtösinek és Ambrusnak a térde fáj, ők szintén harcképtelenek. Steidl combizom húzódással kínlódik, Kovácsnak pedig a lába nagyujján keletkezett ínhüvelygyulladás . . . Hiány­zik a három válogatottunk, Szendrei, Kardos és Cserédi is. De a gondok ellenére va­lami azt súgja: nem fogunk kikapni a nagyszerű szovjet együttestől! Alighogy Göröcs befejezte rövid mondókáját, a bemele­gítést végző Víg Péter sán­tikált a mesterhez, mond­­(Folytatás a 3. oldalon.) Besszonov (a képen) és öt válogatott társa játszik Újpes­ten, a Dinamo Kijiv csapatában Gyenes J. András és Kiss László jelenti Dohából: E VAU IS TO: Ma már i ti vasi­ss­ak­ a flaitunő magyaraik. Jó lenne tanulási tőlük A szombati összeállítás érdekessége: Dajka a jobbhátvéd Víz, víz és víz. Az olaj­­országok talán legnagyobb gondja a világ miás tájain sokkal bővebben csurranó­­cseppenő víz. Katarban például több igen költsé­ges útja van a víznyerés­nek. Az egyik és egyben talán a legdrágább a ten­gervíz sátlala tiltása. Per­­szgie, amiig olaj van, addig pénz is van, és semmi nem drága. Dohában min­dent behálózó csatorna­­rendszert építettek ki, és azt sem lehet mondani, hogy különösebben takaré­koskodnának az életét je­lentő folyadékkal­, hiszen mindent öntöznek, még­pedig alaposan. Vala­meny­­nnyi fához, bokorhoz kü­lön csövecske szállítja a vizet, az életet. Bármilyen furcsa, csü­törtökön éppen a vízbő­ség okozott gondot az el­ső Magyarország—Ázsia­­válogatott labdarúgó-mér­kőzésen. Úgy zuhogott az eső, mintha megbízásból tenné, s az ezen a tájon még a decembertől már­ciusig tartó esős évszak­ban is meglehetősen ritka kitartó égi áldás csaknem elmosta a találkozót. S ennek köszönhetően hiába fogyott el elővételben va­lamennyi belépő, mégis alig több mint tizedrésze népesült be a 20 ezres stadionnak. Akik kijöttek, tervszerűen, gyorsan, szer­vezetten futballozó ma­gyar csapatot láthattak, no meg egy olyan kontinens­­válogatottat, amelyikben volt néhány ügyes labda­rúgó, ám tudásuk az ösz­­szeszakottság hiányában (Folytatás a 3. oldalon.) XXL téli úttörő-olimpia Nagyüzem az Eresztvényen Napfényben ragyognak a lankák Lentről, a céltól figyelem a műlesis­kló versenyt, egy jó ideig csak a pálya máso­dik harmadától követhetjük nyomon a cikázó gyereke­ket. Nem mintha a rajthely és a pálya felső része nem lenne látható. Csakhogy felté­nézve a hegytetőre, a Salgó vár kontúrjai mellett olyan szikrázóan, vakítóan világít a na­p aranysárga korongja, mintha legalábbis június lenne. Az eresztvényi lankákon azonban csaik a napfény (Folytatás a 4. oldalon.) Itt még állja a sarat a pajtás, vetkező pillanatban szánja ha kicsit bizonytalanul is ül a már faképnél hagyja, s előbb hőparipán. Igen ám, de a kő­ér a célba, mint barátunk (Záhonyi Iván felvétele)

Next