Nemzeti Társalkodó, 1834. január-június (1-26. szám)

1834-04-22 / 17. szám

Ezeket hallván, Ferkö is, megszóllal, — ne látod pajtás, már most nekem is ju­ta eszembe valami. A’ minap a’szegény Pa­taki Tamás bátyám temetésekor a’ torba, a’ hol egybe voltak gyűlve egész Oláhfaluból az előbbkelő embörök, ott volt az én gaz­dám, király biró uram ó Kegyelme is, és ő­ Kegyelme a’ megye bíróval azt beszélgetek, hogy majd az ősszel Szebenbe ország gyű­lése lenne, a’ hova Oláhfaluból is követeket kellene küldeni; erre gazdám azt mondá, hogy ha azt Isten megengedi érni, olyan em­bert vállasszunk követnek, kiben mindeni­­künknek bizodalma légyen , kinek tiszta szán­déka, erőss akaratija , ’s annak kivitelébe ál­­hatatossága , az igazság eránt buzgó szeretete legyen­­ ez a’ mi részünkről igyekezzen ki­eszközölni, hogy minden ama’ gyűlésen tör­­ténendők naponként pontosan feljegyződje­­nek, kinyomtatva nekünk hiba nélkül min­den héten elkűldődjenek, l­égtéré azon le­gyenek a’ mi követeink , hogy a’ több köve­tekkel , nemzetbeliekkel , és az ország gyű­lése több tagjaival atyafiságos egyet értésbe legyenek , adják tudtokra mind azoknak, hogy nekünk minnyájan az a’ kívánságunk , hogy az edgyesség virágozzék, az okosság és e­gyesült akarat által , és hogy nem csak a’ mi, hanem a’ haza örökös átka legyen azo­kon, kik a’szeretetlenséget, gyülőlsé­get ? egy más ellen való áskálódást, bosszuállást űzni nem irtóznának . Mondott több ilyeneket ki , uram, melyeket mind figyelemmel hallgat-

Next