Nemzeti Társalkodó, 1837. január-június (1-26. szám)
1837-05-16 / 20. szám
nál megverik ’s átrohannak a’ Meszesen ; elérkeznek Torda mellé is, és a’ Keresztes mezőn tábort ütnek , az honnan Mihály Tordára küldi katonáit s felégeti az egész várost. Történt ez ЙЮТЬел. j. , Füstölgettek még Torda épületeinek tiszkei, ’s már meg vala Mihály büntetve istentelenségeiért. Ugyanis, e’ nagyravágyó vajda Basta feletti erőséget követelvén magának, Básta czimborái által sátorában megöletik, hagyományok szerént, a’ torda felvinczi útnak Létom nevű kaptatója körül, ott hol a’ Létomnak Torda felőli oldalában egy kútfő mellett gyakran útazók pihennek. Ezután Básta feldúlván Бгтл hélynek sok tartományait, Kolozsvár falai közé telepedik, Báthori ’Sigmond pedig török segédeivel Gerend mellé. Ezalatt Básta magyar hajdúi közül egy csapat Torda felé száguld ’s béüt a’ városba a’ sóaknák felől, rabolnak, fosztogatnak, gyilkolnak itt magyarok, magyarok között. Uj Torda vala kitéve főleg e’ vademberek dühének , melynek lakósi közül 500zat és Csipke György ősz birájokat a’ templomban és ennek czinteremében felkonczolták, testeiket pedig a’ szent helyekbe rekesztett éhes ebekkel megétették ; a’ gyászos menekhelyen kívül maradott részit a’ polgárságnak halomra ölték, elannyira, hogy Uj Torda útszai sok ideig valának büdösek holttestektől; egy sereg fejérnépet és gyermeket pedig , valamely udvarba rekesztettek , hogy tészárlások után rabságra vihessék. Azonban hír szárnyal Gerendre, és Báthori táborából, Csáki István Szindi Jánost számos vitézekkel Torda segítségére küldi. Szindi villám sebesen Tordára tűnik, megijed az ellenség, ’s foglyait felejtve vissza