Nemzeti Társalkodó, 1839. január-június (1-26. szám)
1839-04-25 / 17. szám
Első félév. Kolozsvár, Aprilis’ 35kén, 1839. II. szám. NEMZETI TÁRSALKODÓ. Tartalom : Juhok’ meleg vízzeli mosása) (Kelemen Benjámin) 129.1. R e m i n i s ce n t iá k. 1837rol. (Árokalji) 134. 1. Füzérke, (Hábor) 136. 1. •fifiók* meleg’ vízzeli mosása. {Erdélyi gazdák’ számára) Azon számos akadályok köztt, mellyek miatt honi gyapjutermesztőink juhaik’ nemesítésére sikerrel fordított költségeik mellett is több év alatt aránytalan jövedelemmel veszteglenek, fó helyet foglal a’ gyapjú’ rossz mosása, mi részint nem tudás’, részint nem akarás’ következése, ’s különös az, hogy rendszerint minden árus kitelhetőleg igyekszik portékáját ajánló külszinnel ellátni.. Ki aranyat árul, nehezen jó olly tévedésbe, hogy, ha szinte czélja is azzal durva érczet egy áron fizettetni járatlan vásárosával , aranya’ felületére kivánná azt borongatni. A’ gyapjutermesztők’ nagy része saját kárával sem tud fölébredni ellenkező tévedéséből; képzeli, mintha piszokkal terhelt gyapjának értéke a’fontszámban lenne rejtezve, ’s neheztel hogy a’ kereskedő az idén is már sok év óta javította gyapjáért csak a’ múlt évi árt ígéri, mi pedig nagyon természetes , csak figyeljünk! Ritkán szokta magát megróni számításában a vevő, mikor az adót megróhatni tőle függ. Több év alatt veszi valamelly kereskedő mindig csak az első mosás szerint kezeltetett, de már nemesített gyapját ugyanazon áron. S már az első vételkor végire járhatott, hány piszkot vitt el azon gyapjúval; következett esztendőkben a juhoknak több figyelem ’s jobb eledelekkeli tartása ’s nemesítése’ következésében haladás arányában növekszik a’ gyapjún termő zsír is , és ez annál finomabb, annál nehezebb ’s szoros kapcsolatban fekszik az őtet tápláló szálakon, mentői nemesbek, selymesbek azok, következőleg olly kezelés alatt, olly hideg vízben, miilyenben a’ még kevésbbé nemes nyáj’ gyapja legalább tetsző fehér színre mosott, piszkoson marad ’s így azidőrőlidőre növekedő piszok’ leszámítása’ tudományával a’ termesztő ismeretlen lévén, azt a’ gyapjú’ tapasztalt vevője az ő rovására szinte önkénye szerint gyakorolja, mi szerint több év után is csak ott kell állni a’ termesztőnek jövedelmével, hol kezdetben állott. Sikeretlen ’s hálátlan marad minden juhaink körűlti szorgalmunk, mig a’ gyapjú eladásra kivántató tulajdonok’ képezésére legalább tőlünk kitelhető figyelmet nem fordítunk. A’ mosás azon határpont, melly által a’ gyapjú durva helyzetéből czélszeres, használható állásba tétetik át. Feleslegesnek tartom azon nehézségeket,idő, napszám vesztést, juh’, ember’ egész életére ható sanyargatást, mellyek a’ szokott hideg vízzeli mosással, kisebb nagyobb mértékben történni szoktak. Szinte minden juhtenyésztő előtt áll e’ kedvetlen kép; kapcsolatban azon szomorú tudománynyal, hogy minden vesztések mellett is czél felé igen kevés lépés létetett , a’ gyapjú előbbi durva állásában ’s becse’ kifejtése nélkül maradván. Nem csak kikerűltetnek illy nehézségek, veszítések, hanem teljes fényében tüntetik elő valódi charactere a’ .