Nemzeti Társalkodó, 1839. január-június (1-26. szám)

1839-04-25 / 17. szám

Első félév. Kolozsvár, Aprilis’ 35kén, 18­39. II. szám. NEMZETI TÁRSALKODÓ. Tartalom : Juhok’ meleg vízzeli mosása) (Kelemen Benjámin) 129.1. R e m i n i s ce n t iá k. 18­37rol. (Árokalji) 134. 1. Füzérke, (Hábor) 136. 1. •fi­fiók* meleg’ vízzeli mosása. {Erdélyi gazdák’ számára) Azon számos akadályok köztt, mellyek mi­att honi gyapjutermesztőink juhaik’ nemesítésé­re sikerrel fordított költségeik mellett is több év alatt aránytalan jövedelemmel veszteglenek, fó helyet foglal a’ gyapjú’ rossz mosása, mi ré­szint nem tudás’, részint nem akarás’ következése, ’s különös az, hogy rendszerint minden árus kitelhetőleg igyekszik portékáját ajánló külszin­­nel ellátni.. Ki aranyat árul, nehezen jó olly tévedésbe, hogy, ha szinte czélja is azzal dur­va érczet egy áron fizettetni járatlan vásárosá­val , aranya’ felületére kivánná azt borongatni. A’ gyapjutermesztők’ nagy része saját kárával sem tud fölébredni ellenkező tévedéséből; képzeli, mintha piszokkal terhelt gyapjának értéke a’font­számban lenne rejtezve, ’s neheztel hogy a’ ke­reskedő az idén is már sok év óta javította gyapjáért csak a’ múlt évi árt ígéri, mi pedig nagyon természetes , csak figyeljünk! Ritkán szok­ta magát megróni számításában a­ vevő, mikor az adót megróhatni tőle függ. Több év alatt ve­szi valamelly kereskedő mindig csak az első mo­sás szerint kezeltetett, de már nemesített gyap­­ját ugyan­azon áron. S már az első vételkor végire járhatott, hány­­ piszkot vitt el azon gyapjúval; következett esztendőkben a juhok­nak több figyelem ’s jobb eledelekkeli tartása ’s nemesítése’ következésében­ haladás arányá­ban növekszik a’ gyapjún termő zsír is , és ez annál finomabb, annál nehezebb ’s szoros­ kap­csolatban fekszik az őtet tápláló szálakon, men­tői nemesbek, selymesbek azok, következőleg olly kezelés alatt, olly hideg vízben, miilyen­ben a’ még kevésbbé nemes nyáj’ gyapja legalább tetsző fehér színre mosott, piszkoson marad ’s így az­­időről­­időre növekedő piszok’ leszámítá­sa’ tudományával a’ termesztő ismeretlen lévén, azt a’ gyapjú’ tapasztalt vevője az ő rovására szinte önkénye szerint gyakorolja, mi szerint több év után is csak ott kell állni a’ termesz­tőnek jövedelmével, hol kezdetben állott. Sike­retlen ’s hálátlan marad minden juhaink körűl­­ti szorgalmunk, mig a’ gyapjú eladásra kiván­­tató tulajdonok’ képezésére legalább tőlünk ki­telhető figyelmet nem fordítunk. A’ mosás azon határpont, melly által a’ gyapjú durva helyzetéből czélszeres, használha­tó állásba tétetik át. Feleslegesnek tartom azon nehézségeket,­­idő, napszám vesztést, juh’, em­ber’ egész életére ható sanyargatást, mellyek a’ szokott hideg vízzeli mosással, kisebb nagyobb mértékben történni szoktak. Szinte minden juh­­tenyésztő előtt áll e’ kedvetlen kép; kapcsolat­ban azon szomorú tudománynyal, hogy minden vesztések mellett is czél felé igen kevés lépés lé­tetett , a’ gyapjú előbbi durva állásában ’s be­cse’ kifejtése nélkül maradván. Nem csak kike­­rűltetnek illy nehézségek, veszítések, hanem tel­jes fényében tüntetik elő valódi charactere a’ .

Next