Nemzeti Társalkodó, 1839. január-június (1-26. szám)

1839-01-31 / 5. szám

— 'Ышшш--­ NEMZETI TÁRSALKODÓ. Első félévin Kolozsvár^ Januarius' 8Ikién, 18­30. 1. szám. Tartalom Г F el fed­e­zces, (Csapó Aladár) 33.­1. D­r. Francia, (13) 36. 1.­ A’ jegy,' (,000 )40. L Felfedezés^ (. Y e g e. ) Előre bocsátva, hogy hatalmamban vágjon, a’ mindjárt közlendő módon, a’ fold’ akarmelly élő nemzetének atyafiságát a’ magyar nemzettel bébizonyítani, rövidség’, valójában csak rövid­ség’ kedvéért és unta­tás’ kerülése’ tekintetéből, csak némelly nemzetekre fogok terjedni most; de a’ milly módon bébizonyítandom itt mind­járt néhány nemzetnek a’ miénkkeli atyafiságát,­ éppen úgy be tudom bizonyítani minden olly nemzetét, mellynek szótárát kezembe vészem, azon egyet kötve ki, hogy illető nyelvbeli sza­vak’ kimondása és az egyes betűk’ hangoztatá­sa légyen tudtomra. Lássunk tehát példákat­ Atyánkfiai a’ portugálok, mert: Estre­madura annyi mint: Ezt, rém , ad , ura; B­e i­­ra = be, ira; Alg­arve = ál, agár, vér; O- porto = ó, bor, tó; S­an­t­arem — sánta, rém; L i s b­r a = liszt, bora ; Alkantara = áll, kantára ; Y mnai e ír­a = viz, mi, e’, ira;­ Braganza =,* drága kancza ; Portalegre = bor, tál, égre 'T ’stb. ’stb., akár ezer meg­­ezer illyen , ha kívántatik. Atyánk fiai a’ spanyolok, mert г Madrid = madár, id; C­a­s­t­i­l­i­a = kastélya ; Tode­­do = toll, adó; Aranhuez = arany, juh, ez ; T­á­j­о = tág, jó; G­u­a­d­a­l­q­u­i­v­­ г =s vad­dal, kövér; E­b г о == eb, i­ó; E­s­t­u­r­i­a­­ = ész , korival; G­a­r­c­z­e 11­о­n­a =2 bár, czélom , a’; Tarragona = tar, ágon , a’; ’stb., akár íveket tele illyenekkel. Atyánk fiai a’ francziák , mert: P­a­r­i­s = *) pár, is; V­e­r­s­a­i 11 e­s = vér, ’s az, illés ; Mal­maison =3 malma, is ,e van; Amiens = a’, mien, ’s; Eper­n­ai — Eper,­né; Calais­­= kál vagy kel, az is ; L­o­i­r­e = ló , i­ , e’; vagy ló, ára; Bordeaux = bor, adó; Ma­r­s­e­i­l- j­e = már, se, ille; Auxone =r­oson ’stb. ’stb. Atyánkfiái az angolok , mert: L­ond­on =**) bolondon; Dover=adó, vér; S­out war­e = szót, várok; C­a­m­b­r­i­d­g­e kan , embe­rid , gém; Ili­n­­­i­ngh­am = buk , ing, ham ; О­X f­о­r­d = ok , ’s, for , de ; L­i­v­e г p­о­r = lé, vér , pofa; Y­о г к = ló , rák ; k­e­n­d­a­l = kend , ál; Canter­bur­i = k­an, tér, bé, űrig ; ’stb. ’stb. Atyánkfiái a’ németek, mert: Burg = bé, űrig ; L­i­n­z = le, vitsz , vagy vitesz; H­a­n 11 o— v­e­r = hám, no, ver; Spessarts szép, ’s árt; S­p­r­e­e = sepré; D­r­e­s­d­e­n = de, res­ten; Hamburg = hám, bé ,­űrig; Régens­­bo­rg­ ==■ régen, ’s, bé, urig, Nürnbergs *) Pari, Verlag ’stb. újabb kimondások- de ma­gyar eleink csaknem mindenik szót úgy mondották a’ hogy írva van, innen a’ sok ma ki nem olvasódó be­tű a’ franczia, angol ’stb. szavakban. **) Az angol nevekben is használnunk kell na­­gyobbár­a, *a’ sok ma ki nem mondódó betűket, mint a’ régi magyarosságnak most is elő­czáfol­hatatlan igaz­ságra vezető tanúit. —

Next