Nemzeti Társalkodó, 1844 (1-52. szám)

1844-03-22 / 12. szám

Taftdld­íl: Az iszákos halála. (Dickens után).­­­­(Végzet.) Börtönrendszer a’ szabad Гта l­ásóknál. Eldoradói legújabb tudósítások után. M­aplótöre­­diékek. Holmi: Az iszákos imiálá. (Dickens u­t­á­n). (Végzet) .vét napig mind hárman hon maradtak a’ nyomorú szobában. Azonban harmadik est­ve , a’ leány még sokkal roszabbul lett, ’s kevés eleségök is elfogyott. Egyiknek közö­lök , kikerülhetlenül ki kellett menni, ’s mi­vel a’ leány igen gyenge volt, az atya ment ki szürkületkor. Némi orvosságot ’s egy kevés pénzt kol­dult, melly azonban elég lett volna néki’s gyer­mekeinek egy pár napi szükségökre. Haza fe­lé indult. Midőn a’ korcsoma előtt elment, megállott pillanatra, tovább ment, ismét meg­állott egy pillanatra , ’s végre nem tudott el­­lentállani ’s bement. Nem vett észre két embert kik lesben állottak. Éppen fel akarattak hagyni keresésükkel, midőn megállása ’s visz­­szatérése figyelmüket felébresztő. Mikor a korcsoméba belépett, a’ két ember is követé. „Hideg van — igyunk egy pohárkával e­­gyütt“ szólt az egyik ’s egy tele pohárt nyúj­tott neki. ..’S velem is egyet“ monda a’ másik, 's újból megtölté a’ poharat mihelyt kiürült. A’ szerencsétlennek eszébe jutottak éhe­ző gyermekei, ’s a’ veszély mellyben fia for­­gólt. De mik voltak azok az iszákosnak? e­l vult— s csak hamar elvesztő eszméletét. „Ködös sötét, az est M­aster G­arde­n“ suga egyik férfi fülébe, midőn végre haza ké­szülne, miután a’ koldult pénznek felét, melly­­nek birtokától tabut leánya élete függött, megirta. — „Éppen ollyan estve, miilyenre azoknak kik magokat elakarják rejteni, szükségük van, Master V­arde nu sugá a’ másik. „Jó barátom 44 monda, ki elsőben szólt s egy szegletbe róná „mindenütt kerestük a­ ficzkót. Tudósitni akarok őt hogy itt az al­kalmas idő ’s minden rendben van, de nem találtunk reá mert ő maga sem tudta meg­mondani, mikor Londonba jött, hová fogja magát rejteni. De csak itt van ugy­e?‘­ Az atya tagadókig felelt. A’ két férfi titkon intett egymásnak. „Éjfélkor egy hajó fog elindulni, ha da­gály lesz, ’s mi hajóra fogjuk őt szállitni. Mi már eligazítottunk mindent, más név alatt fog utazni, ’s a’ mi még jobb, a’ hajóbér le is van már fizetve. Valóban szerencse hogy Önt itt találtuk.“ Még egy poharat és ismét egyet tolának

Next