Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-01-30 / 9. szám
9. szám. 1845 SA&«A&E«»é. Pest, január 30k án Iparstatistikai kérdések. Mikre az iparegyesületi kép- és ügyviselő urak , valamint mind azon ügybarátok, kik a’ hazai iparállapotnak megismertetése körül szívesen fáradozni elhatározvák, választ, felvilágosítást ’s adatokat gyűjteni ’s azokat az iparegyesület igazgató választmányának beküldeni hazafiéi bizodalommal keretnek.— Önként értendő azonban , mikép az adat-gyüjtögetési szívesség akkor és azoktól is köszönettel fogadtatik el , midőn és kik által az alább következő kérdések csak egy vagy némelly osztályaira fognak válaszok beadatni.— Akarjon tehát minden ügybarát , a’ mennyiben hivatása , készültsége, vagy kedvtelésinél fogva az alábbi kérdésosztályok mindnyájára nem terjeszthetné is ki figyelmét , azokból helyzete , szakbelisége és hajlamaihoz képest egyet vagy mást választani, a’ kiszemeltekre mindazáltal annál gondosabban szedni a’ lehetségig kimerítő, de mindig bizonyos adatokat, minél fontosabb ’s közebbszerű ezen gyűjtögetés rendeltetése , miszerint a’ beérkezendő válaszok egy részben az iparegyesület által jelen évben megindítandó „Hetilap“ iparstatistikai rovatainak betöltéséül,— más részről pedig azon intézkedések alapjaiul , vagy legalább indokaik ’s irányzataik gyanánt fognak szolgálni, miket az iparegyesület a’ hazai ipar emelése , fejlesztése , vagy épen némelly ágakban ébresztése végett kivánand felállítani , rendszerezni és eszközlésbe venni. I. A’ tudósitó vidékén mi van és melly mértékben mind azon természeti föltételekből, mik az iparűzéshez szükségesek? Jelesül is A’ vidéken levő ér , patak , folyó vagy folyam , tó , tengerszem , vagy vízállás,— ’s általában az ottani vizerő mi alkalmakkal kínálkozik az iparmunkákra? használtatik é már? ’s miképen, felől vagy alól-csapólag ? — természeti estében, folyásában, vagy emeltetnie kell ? van e vize egész esztendőn át, a’ nyár apasztó hevében , és a’ tél fagyában ? Használatát nem akadályozzák é időkinti áradások? ’stb. 2) Szolgáltat é a’ vidék erdősége jó, elég, olcsó és könnyen kapható tűzi fát? Mi fajta fáji — minő, hegyi vagy sikföldi fekvése van é az erdőnek ? ’stb. 3) Van ékeszene a’vidéknek? Ha igen,bányája mennyi termék- erővel bir? minő szenet szolgáltat? szene hova hordatik , ’s mi áron ? A’ bányának mik szállítási viszonyai olly közlekedési útig , honnan vidékekre is el volna küldhető ? A’ bánya kié ? ki által, és milly erővel miveltetik ? Ha pedig bánya nincsen , vájjon a’ tudomány, vagy a’ vidéki közhiedelem , ’s népi emlékezetek nem mutatnak é valamelly jelenségeket arról, hogy rejlik a’ vidék földében ezen ásvány? Ha igen? történtek é már — ’s ki által — kinek részére , mi költséggel és eredménynyel kutatások ? és , ha ezek netalán biztatólag ütöttenek ki, miért nem kezdeték meg a’ bánya mivelés ? Ha pedig még nem tétettek vizsgálatok, mi hihető biztatással , kik engedelmból ’s a’ leendő használatnak mi reményével lehetne kutatási kísérleteket intéztetni ? 4) Ha a’ tudósitó vidéke ezen tüzelő-szerekkel nem bir , mi pótszerekkel él ? Van e turfája, vagy tüzeket éget ? 5) A’vidékbeli széljárás használtatik és például szélmalmokra , fehérítés , és szárításokra ?’stb. 6) A’ föld termékenysége , az éghajlatot is tekintetbe véve , mit szolgáltat vagy szolgáltathatna az állat- és növényországból ollyat, mi a’ műipar körében egy vagy máskép alkalmazást enged és felhasználható ? 7) A’ már említett kőszénbányákon kívül mije van még a’ vidéknek az ásvány- országból ? Például : található é a’ vidéken nyers anyag tégla, cserép, edény, üveg vagy épen porczellán készítésre ? van é épületi kő ? van é márvány ’s lelhetők é drágább ékszer-kövek is? Van é nyitva vagy gyanittathatik é a’ vidéken érez-bánya, __ mi körül vétessenek figyelembe mind azon viszonyok, mik a’ kőszénbányáknál megemlittettek már fölebb a’3dik pontban. 8) Vannak é a’ vidéknek ásványos és hévvizei? minek alkatrészeik , a mi hatásban mutatkoznak és használtatnak é iparköri eszközlésekre ? II. A’ gazdasági ipar mi nyers anyagokkal és kedvező viszonyokkal szolgálhat a’ műiparnak? Jelesül: 9) Foglalkodnak a’ környékbeli gazdák, uradalmak,, közbirtokosságok, ’s a’ föld népe szorosabb iparköri terményekkel , minek a’ czukorrépa , kender — len — dohány — repeze—szeder-csiilleng — komló’stb . — Ha nem, történtek , már még is kísérletek ezeknek termesztésire , ’s mi eredménynyel? ’s mik azon okok, mik a’ gazdákat az e’ nembeli termesztéstől netalán elrettentik? 10) Tapasztalhatni e hajlamot a’ környékben , minél fogva a’szokásos termékeken túl szerződések volnának köthetők nagyobb iparvállalatokkal az ezeknek szükséges nyers anyagok nagyban előállítása iránt? vannak illy szerződésekre példák,’s mi föltételek alatt szokás azokat kötni? vagy talán a’ vidéken megtelepült gyárak és iparra éresek kényszerülnek a’ nyers terméket magok termeszteni, tulajdon vagy haszonbérleti földeken? 11) Az erdészet mi állapotban van a’ tudósító tájékain?— Magányosak, közbirtokosságok vagy községek bírják a’ vidékbeli erdőket? Tartat.- é bennük rendes és hány éves vágás ? nem eretetik é azokat rendetlen használattal ? ’s általában nem kell é attól tartani, hogy kellő erdészeti felügyelet és rend hiánya miatt a’ vidék fa szükséget lásson ? 12) A’ kertészet űzetiké olly mértékben , hogy termékeit , például: gyümölcseit ’s több efélét kereskedési czikkelyekké leendő átváltoztatás végett tetemesebb mennyiségben adhassa át a’ műiparnak. 13) A’ szőlőművelés szokásos eljárásiban mivel és mennyiben látja el az iparosságot nyers anyagokkal? ’stb. Az állattenyésztést, a’ mennyiben ez a’ műiparral van öszszeköttetésben, illetőleg 14) A’ juhászat mi karban van ? mi fajta nyájakat tenyészt a’ környék, — nemesittetnek é azok, van é és mennyi tekintet a’ juhok tejeltetésére nézve? — A’ bunda tekintetében elég jelentőséggel biró magyar juhok tenyésztelek é még ? ’stb. — 15) A’ szarvas marhák, miknek bőrei olly nevezetes anyagok az iparosságban , istállóztatnak és tartatnak é tisztán , vakartatnak , keféltetnek és mosatnak é — mire olly kiválólag nagy a’ szükség, hogy a’ bőrnek azon jósága , szépsége és lágysága megnyerethessék, mellyel az úgy nevezett Oberlaender bőrök a’ magyarországiak fölött dicsekesznek. Továbbá van e szokásban a’ bélyegsütés , melly a’ legszebb bőrökben is tetemes hibát okoz mindig ? 16) A’ selyem-bogár- tenyésztés megindult e már tudósitó vidékén? Kik által űzetik? A’ föld népe befogadtan már rendes foglalkodásiba ? vagy csak egyes földesurasságok kísérleteiben teng még? Ha pedig már netán általányosabban , vagy némi jelentőségben űzetik , mennyi gubó vagy épen gombolyított selyem állittatik elő ? — hol, kinek és mi árt ii adatik el ? Vannak e szedresek, ’s a’ szedernek mi fajai ültettetnek,’s mellyek diszlenek azon vidéken legjobban a’ föld minőségéhez, az éghajlathoz és széljáráshoz képest ? Melly fajok tapasztaltatnak legajánlatosabbaknak a’selyemszál minősége tekintetében ? A’ vidékbeli vélemények’s hiedelmek szerint mi áll ellen ez iparág terje