Nemzeti Ujság, 1840. január-június (35. évfolyam, 1-50. szám)

1840-04-01 / 27. szám

(Harminczötödik­ év.) Április 1-jén. Minden szerdán és szombaton egy eg­y ív nemzeti megtisztel­tetések , kinevezések, hazai és külföldi­­toli­­tikai tudósítások gyor­san közöltétnek lap­jainkban. Fölus­i ára postán borítékkal 4 pengő forint. PEST Hasznos mulatságokban felvétetnek m­indenném­ű tudós értekezések, a’ nép­nevelési, alapítványi, mű­vészeti, mesterségi, lite­ratúrai , és más mulatva oktatói körből. A’ nemhivatalos levelek­nek bér mentett küldetése kéretik. 1840. 27. szám. Első félév. NEMZETI ÚJSÁG. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapn­á lé alt say István táblabíró, feladja özvegye. Szerkeszti !)’• Al a­g­y I* á I. táblabiró. TARTALOM. Magyarország és erdélyi kinevezések és határozatok , pesti ének-iskola közgyűlése, k. kir. leirat a’ szállás szabadság iránt, zemplényi tiszti alügyvéd hi­vatalos figyelmeztetése, a’kassai főiskolában franczia nyelvbeni tanítás, érsekujvári örömünnep, martiusi különös időjárás, Bartsai Ákos ásványtani előadása Kolosvá­­ron, váltótörvényszéki javaslatok folytatása, portugalii ministerium változása, Fran­­czia táborozás Algírban, törökhatárszéli hírek, Mehemed Ali .elégtétele az orosz­sérelemért. Olaszország. Északamerikai kir. Magyarország­ és Erdély. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége , i. e. mart. 17-én kelt legfelsőbb határozatában, Csern­­us Emánuel Gömör megyei volt alispányt a’ am. magyar kir. udv. Kamara tiszteletbeli tanácsnokává méltózta­­tott kegyelmesen kinevezni. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége, tekintvén azon hasznos szolgálato­kat, mellyeket bécsi udv. és törvényszéki ügyvéd dr. Wildner Ignácz a’ Magyarország számára készített váltójog szerkesztése ku­lid­­én, őt a’ folyó hónap 22dikén költ legfensőbb cabinetiratával ditelengedés mellett ausztriai nemességre méltóztatott legkegyelme­­sebben emelni. Miháldi báró Splényi szül. nagy-szigethi Szily Mária csillag keresztes, ’s cs. kir. udvari dáma, maga és gyermekein, m.Mária gr. Guy on Rikhard hitese, Amália, Karolina, Lajos, főherczeg Jó­zsef huszár ezredbeli kapitány, Béla, bányászati tanítvány, Geyza, gr. Nosztitz könnyű lovasság ezredbeli alhadnagy — nevükben el­keseredett szívvel jelenti elfeledhetetlen férjének ’s illetőleg aty­­joknak főméltóságu miháldi b. Splényi Ignácz urnak, cs. kir. aranykulcsos, valóságos belső titkos tanácsos, lovasság gene­rálissá az orosz sz. Anna rend nagy keresztese, bajor Miksa­ Jó­­zsef rendének vitéze, főherczeg József huszár ezred másod tulaj­donosa , a’ magyar nemes királyi testőrző sereg kapitánya, Ma­gyarország zászlós ura és több tettes is egyék táblabirájának, ő excellentiájának, I. 1840dik évi Bojt más hava 20kán estvéli 9314 órakor,* több hónapokig tartott fájdalmas —betegsége következté­ben, a’ haldoklók szentségei felvétele után, életének 69dik évében Miskolcz városában történt gyászos halálát . A’ boldogoknak hideg tetemes Zemplény vármegyében helyhezett Szilvás-Újfaluban, a’ családi sírboltban letétettek; az engesztelő sz. mise áldozatok ott és több más helyeken fognak tartatni. Ár­oks­z­ál­­­ás. Martius 17k én rövid betegeskedés után el­hunyt Némethy József, egri megyebeli czimzetes kanonok’s köz kedvességű helybeli plébános, élte 74dik évében. A’ kegyes iskolák kolozsvári háza két munkás ’s tiszteletre méltó tagját csak nem egy időben veszté el. T. Szabó Elek ur a’ szerzet provinciálisának segéde, ’s a’királyi nemes Convictusnak 18 éveken át munkás elöljárója guta ütés következésében 23kán 61dik évében a’ jobb életbe költözött. Éppen midőn órája föl vo­násával foglalkoznék, állítá meg munkás élte mutatóját a’halál. Te­metési tisztességére készület közben a’ szerzetnek egy másik derék tagját Lakatos Mártont a’ kir. lyceumban , éveken át a’ világtör­ténetek szeretett tanítóját, bölcsészet és szép művészetek tanárját kiszólítá a’ halál munkássága pályájáról életének 37dik évében. Mindkét érdemes pap és nevelő végtisztessége folyó hó­fokán egyszerre fog tartatni. Béke lebegjen hamvaik fölött! A’ pestbudai hangász egyesület igazgatása alatti nyilványos énekiskola t. ez. részvényeseinek harmadik közgyűlése jövő vasár­napon (ápr. 5.) tartatik a’pesti redout épületben (lső emelet, nagy hid utcza felé). A’ t. ez. részvényesek, kik ez évi részvényüket már befizették, megjelenésre kérettetnek. Pesten 1840. április 1 jén Mátray Gábor, s. k. énekiskolai igazgató. Kegyelmes királyi leirat a’ szállás törvényes szabadsága tár­gyában. 43 . 71257. 1840 Ferdinandus Primus, Dei gratia Austriae Imperator, Hungariáe et Bohemiae hisjus nominis Quintus, Galli­­ciae et Lodomeriae Rex Apostolicus, Rex Lombardiae, Venetiarum et Illyriae, Archidux Austriae etc. etc. etc. Serenissime Archidux Patrae Nobis Charissime, Reverendissimi, Reverendi, Honorabi­­les , Spectabiles ac Magnifici, Magnifici item et Egregii, nec non Prudentes ac circumspecti, Fideles Nobis directi! Quod solemni­­bus olim verbis vovimus, regere perdharum Regnum Nostrum Hungariae, Partes eidem adnexas legibus, avitisque et approbatis consvetudinibus, id pro Nostra in bas religione , firmissimoque recta tuendi proposito constanter prosequentes; dum inter rectam de libertate vocis publicae sollicitudinem, in causa morae Comitio­­rum honim esse intelligimus; quae Nobis de hac mens sit, pro sincero perpetuae hujusce Nostrae Jura Regis, Regnique arctissi­­mo invicem nexu juncta, illibate conservandi voluntatis candore, Directioni, Fidelitatibusque Vestris cum eo­nitro benigne declaran­­dum duximus. Nos legalem vocis publicae libertatem, velut, quae ipsius avitae Constitution­is praesidio intitur, et jurisdictionibus et singulis, quibus ea competit, salvam, integramque esse veile, vi­­cissim tam­en relate ad individua, quae intercedentes inter liber­tatem hanc, probique ejus usus disciplinam, licentiam item disci­­plinae huic, ipsique adeo, qui sine hac consistere nequit recto or­­dini inimicam limites transgressa sunt, ex stricto Regiminis Offi­cio ad Nos­id spectasse, ut congruam iniremus ratio­nem, quo cum iisdem jure coram competente Foro ageretur. Et quem admodum intime Nobis persvasum est: incolumitati publicae rei, ipsisque fundamentalibus Regni legibus, quae ejus constituunt palladium ni­his magis adversum esse, quam legalem Judicum independentiam in discrimen adduct, ita instar praecipuae perinde ejusdem Regii Muneris Nostri partis Nobis eam­ curam incumbere, ut ne quid le­galis illa independentia detrimenti capiat , sollicite semper inten­­damus, ac provide in respectu etiam Sententiarum contra superius attacta Individua­latarum legitimae huic judiciorum auctoritati di­­strictim insistamus. Sola interim rei publicae causa severi, parec­­re ceterum , dum rectum adest temporis momentum, quam ultio­­ni insistere promitores, jure testatissimae hujus Clementiae No­strae, Directionem, Fidelitatesque Vestras securas esse jubemus, Nos hac quoque in parte Nobismet Ipsis nunquam defuturos esse. Quibus in reliquo Gratia et Clementia Nostra Caesareo-Regia be­nigne , jugiterque propensi manemus. Datum in Imperiali Urbe Nostra Vienna Austriae die vigesima quarta Mensis Martii, Anno Domini millesimo octingentesimo quadragesimo. Ferdinandus m.p. Antonius Comes Mailáth, Georgius Bartal m. p. S.-A.-Uj h­e­­­y, mart. 20. A’ közelebbi tisztválasztást félben szakitó, ’s a’jó rendet felforgató kihágások következésében Öcs. ’s ap. kir. Felségének, m. évi dec. 4ről 16,235. szám alatt, ezen megye Réhez irányzott kir. kegyelmes leirata nyomán, 1. esztendő mart. 9 és 16án már fenyitő pör alá vonatott személyeknek egyi­ke, ezen közgyűlési tanácskozások közben történt megszólalására, a’ megye tiszti első alü­gyvédje azonnal felállván, szoros tiszti kö­telessége teljesítésének szüksége megemlítésével, a’ közelebb múlt évi jun. 18-án hozatott 829. számmal jegyzett határozás 6. pontjá­nak világos rendelésére hivatkozva, nyilván kijelentette, hogy a’ fenyitő pör súlya alatt álló azon alperest, a’ köztanácskozásokban lehető részvétel átalján fogva nem illethetvén, a’ tanácskozási asz­talnál lehető ülésének és szavazásainak nyilvánosan, ’s ünnepélye­sen ellene mond! ’s ezeknek jótékonyságától a’ felszóllamlott al­peresi személyt elmozdittatni, ’s ekképen a’ megyének e’ részben hozatott hosszas gyakorlat által szentesített határozását épségben tartatni kívánja, és kéri. Melly tiszti hivatalos figyelmeztetésre érzékenyen terjesztvén az elnök első alispán megyénk jelen feszült állását elő, nyilván ki­jelenté, hogy bár ezen tiszti figyelmeztetés szükségének el­mara­dását szívesen óhajtotta volna, bár a’ közelebbi történetek felele­venítésével ejtett sebeket inkább gyógyítani, mint újítani buzgóan törekednék; de miután a’tiszti ügyvédnek kívánságát ezen megyé­nek emberi emlékezetet haladó szokása támogatná, miután az ál­tala felhívott, ’s ez alkalommal fel is olvastatott világos határozás, melly szerint: a’ fenyitő közkereset alatt álló személlyek bár cse­kélyebb esetekben a’ megye gyűléseinek, törvényszékeinek tanács­kozásaiból mindenkoron , és méltán kirekesztetni nyilván rendel­tetnek, tiszti előterjesztését megczáfolhatatlanul törvényesítené; elnökileg határozottan előre is oda nyilatkozott, hogy a’ hosszas­idők sorain keresztül folytatott gyakorlással szentesített, ’s a’ leg­közelebbi időben megújított ezen határozás ujabbi vitatkozásnak, és tanácskozásnak tárgya, különösen a’megye jelen szomorú hely­zetében semmi esetre nem mehetvén, a’ KKat és RRet az iránt szólította fel, hogy minden kedvetlenségeknek ingerültségeknek, ’s ezekből múlhatatlanul következhető még kedvetlenebb eredmé­nyeknek gondos kikerülésénél fogva, a’ tárgy élénkebb vitatkozá­saiba ne ereszkedjenek ! ’s mind ezeknek következésében kijelen­tette az elnök alispán végre azt, hogy a’körülmények, mellyek ezen határozás megváltoztatásának annál kevesbbé pedig megsem­­misittetésének szükségét elő hozhatnák, nem változván, ezen ha­tározás továbbra is a’ maga teljes épségében megmarad ! ’s e’ sze­rint : fenyitő pör alatt álló személyeknek gyűlési, és törvényszéki tanácskozásokban semmi szin, és ürügy alatti ülés, és szavazat nem adatik , ’s nem engedtetik !­ Kassa, mart. 20. A’ helybeli kir. academia növendékei Rauberstreuch János hites ügyvéd és a’ hazai törvény nyilványos tanítója sziveskedéséből jelenleg újabb mezőt nyertek, egyéb ren­des tanulmányaikon kívül magokat a’franczia nyelvben is minden terheltetésök nélkül művelhetni; midőn a’ fentisztelt tanító úr e’ jelen oskolai fél év kezdetével őket ezen nyelvből általa szünet­

Next