Nemzeti Ujság, 1840. január-június (35. évfolyam, 1-50. szám)
1840-05-02 / 36. szám
142 urc zsenijétől forrón kedvel, javát, boldogságát fáradhatatlanul eszközlő fzgalom , tündöklő koronáinak legdrágább gyöngyei, és fenséges élte minden pillanatának legszebb ékei: a dicső tettek és jótétemények. Nem ereszkedem én azoknak tengerére, nem nyomozom mennyi arany gyümölcsöket javunkra, boldogságunkra érlelt felséges urunk bölcs kormánya, csak hű és hálaadó keblem ösztöneit és arrultságú, asagos, fő tisztelendő, tettes, vitézlő, irten tisztelt úri vendégeimnek hódoló érzelmeit követve szeplőtelen hűségünk és hódoló tiszteletünk poharát azon buzgó óhajtással emelem: a’ királyok királya a’ minden jónak hatalmas kútfeje, minden malasztok és áldások folyamán vezesse ő cs. kir. felségének, legkegyesebb koronás fejedelmünknek drága napjait, és azoknak fonalát, valamint bölcs, boldogító kormányát öröm hűséggel nekie hódoló népeinek javakért, boldogságokért véghetetlen időkre nyújtsa és terjessze, adja a’magyarok istene, hogy e’ dicső nap, melly minden érzelmeinket örömre olvasztja, számtalanszor, derüljön fel, és a’ mennyi harmat gyöngyöket hint a’ tiszta ég, annyi áldás környezze felséges ap. királyunk felséges élete párját nagy Therezia magas erényeinek eredeti képét, legkegyelmesebb királynénkat, legjobb anyánkat, áldja, áldja meg a’ menynek és földnek ura a' dicsően országló fenséges háznak minden tagjait és engedje, hogy valamint a’ népek javára a’ menyei gondviselés a' dicsően országló házát fejedelmi székekre emelte, úgy annak hatalma, dicsősége terjedjen mindenütt merre az éltető napnak kellemetes sugárai kihatnak, és még a’ legkésőbb ivadék is a’fenséges uralkodó ház kormánya által boldogittassék, szerencséltessék. Éljen, éljenek!!!“ — 30kán a’ városi tánczteremben az olaszországi vizkárvallottak számára tánczmulatság adatik, úgy szintén jövő hónap 30dikán mint dicsően országló kegyes jó fejedelmünk névnapján a’kassai jogászok fényes tánczvigalmat adni készülnek, melly végből már a’ meghivási jegyek is osztogattatnak. — Időnk folyvást száraz állandó híres nagy széllel. —y.—6. A’ t. Kir és Iliinek f. h. 23kai országos ülésében többek közt következő tárgyak vétettek tanácskozásba : I. Második üzenet a’ k.kir. előadások 3ik pontja, vagyis a’Duna’s egyéb folyamok szabályozása iránt.Ebben a’t. KK és Ilis imigy nyilatkoznak : „Mindazért, hogy a’szerint, a’mint magok a’mélt. Fő-Ilit is válaszukban megjegyzék, a’jelen országgyűlésnek berekesztésére ő Felsége által kitűzött határnap mármár bekövetkezik, és még számos nagy fontosságú tárgyak várják az irántok folyamatban lévő országos értekezéseknek befejezését; mint pedig azért, hogy Buda és Pest városoknak ’s a’ szomszéd vidékeknek az elemi viszontagságok ellen, melly móddali biztosítása, a’ Duna szabályozásával természetes és vallhatatlan kapcsolatban áll, a’ körülmények illy helyzetében arra, hogy az ország tlendei az említett két sz. kir. városnak és a’ szomszéd vidéknek czélzott biztosítását tárgyazó adatok és tervek különösen leendő közlésének ő felségétől kikérésével a’ részben még a’ jelen országgyűlés alatt határozottan és kimeritőleg rendelkezzenek,jelenleg már sem szükségeskép megkivántató elég idő, sem pedig mód nincs. —Ugyanazért hozzájárulván egyébiránt a’ KK és UH, hogy a’ Duna és egyéb folyamok szabályozása előlegesen országos választmányi úton tárgyaltassék, felirási javaslatuknak utolsó szakaszát, melly igy kezdődik: „Ugyanazért a’ hazai kereskedésnek előmozdítását“, egészen végig értve változtatni ekkép kívánják: „Ugyanazért a’ hazai kereskedésnek előmozdítását, annyi ezer polgártársaink vagyonainak, sőt életének biztosítását minél előbb eszközleni forrón óhajtván, szükségesnek látjuk Felségedet alázatosan megkérni, hogy miután a’ jelen országgyűlésnek berekesztésére Felséged által kitűzött határnap is mármár bekövetkezik, méltóztassék Felséged k. kir. megerősítése kérésével ide rekesztett törvényjavaslatunk szerint, egy országos választmánynak olly formán való kiküldésében megegyezni, hogy ez a’Duna és egyéb folyamok szabályozása, valamint Buda esest sz. kir. városoknak s ezek szomszéd vidékének az elemi viszontagságok ellen biztosítása tárgyát érdeklő adatoknak, rajzoknak és terveknek egész kiterjedésükben vele leendő közlésük után, azoknak segedelmével azon elvekre és irányra nézve, mellyekhez volnának czélszerűleg alkalmaztatandók az e’ részbeni országos munkálódások, jelesen továbbá arra nézve is, hogy micsoda módokkal ’s minő felügyelés alatt lehetne maga a’szabályozás gyakorlatilag eszközlendő.• Végre az illy nagyszerű vállalatoknak létrehozásukra szükséges kép megnyitandó azon források iránt is, mellyek a’ czélra használtathatnának, a’ jövő országgyűlésig, mellyen a’ tárgy múlhatatlanul fel fog vétetni, kimerítő véleményes jelentést készítsen.“ II. Törvényczikkely a’ Duna és egyéb folyamok szabályozásáról. 1. §. A’ Duna ’s egyéb folyamok szabályzásának , valamint ezzel kapcsolatban állókig Buda és Pest, városoknak , ’s ezek szomszéd vidékének, az elemi viszontagságok elleni biztosításuk előleges tárgyalása végett országos válaszmány rendeltetik. —• 2. §. Azon országos választmánynak feladása az leend, hogy az iszkban kijelölt tárgyakat érdeklő adatoknak, rajzoknak és terveknek egész kiterjedésükben vele leendő közlésük illán ’s azoknak segedelmével azon elvekre és irányra nézve, mellyekhez volnának czélszerűleg alkalmaztatandók az a’ részbeni orszászágos további munkálkodások; továbbá arra nézve is, hogy micsoda módokkal ’s minő felügyelés alatt lehetne maga a’ szabályoszás gyakorlatilag eszközlendő,’s hogy lehessen jelesen a’ magányos érdekeknek a’ közczéllal előállható összeütközését törvénnyel elintézve megszüntetni;— végre az illy nagyszerű vállalatoknak létrehozásukra szükséges kép megnyitandó azon források iránt is, mellyek a’ czélra használtathatnának, a’ közelebbi országgyűlésig, mellyen a’ tárgy múlhatatlanul felvétetni és elhatároztatni fog, kimerítő véleményes jelentést készítsen. — 3. §. Ő cs. kir. Főherczegsége az ország Nádora, az országos választmányi megkészülendő munkát kinyomtatva, még a’ jövő országgyűlés egybehivása előtt az ország és ehhez kapcsolt részekbeli minden köz törvényhatóságokkal közleni fogja. — 4. §. Az országos választmánynak tagjai következők lesznek: ——“ III. Törvényjavaslat a’Dunát a’ Tiszával összekötő csatornáról. Azon részvénytársaságnak vállalata, melly báró Vécsey Miklós szathmári főispány és báró Sina György elnöklete alatt a’ Dunát a' Tiszával Pestről és Bölcskéről, vagy ezen pontok vidékeiről Szegeddel, Csongrád és Szolnokkal vagy vidékeivel csatorna által összekötni szándékozik — ezennel a’ törvények oltalma alá vétetik, és ezen nagyszerű, a’ haza érdekeire nagy hasznú vállalatra a’ következő kedvezések ruháztatnak: 1. §.Felhatalmaztatik a’ nevezett társaság, hogy a’ Dunát a’ Tiszával fent kijelölt helyeknél, vagy ezen pontok vidékeinél, a’ mint azt a’ technicai tekintetek, vagy egyéb körülmények megengedik, egy hajózásra alkalmas csatorna által összeköthesse, olly formán, hogy sem azon téren, melly a’ Tiszánál és Dunánál kijelelt fenebbi végpontok között létez, sem ezektől mind fel, mind lefelé számítandó öt mérföldnyire ötven év leforgása előtt más által a’ Dunától a’ Tiszához csatorna ne vonathassák. —12. §. íla azonban a’ társaság a’ fent kijelölt pontok közül egyiket vagy másikat 25 év leforgása alatt csatorna által össze nem kötné, akkor szabadságában álland akárkinek azon fentemlített helyeket, mellyekre nézve a’ jelen társaság vállalatát nem teljesítette,v. külön az elkészítettel érintkezésbe nem jövő csatorna által összekötni,v.a’jelen vállalkozóktól épített csatornával érintkezésbe jövő hasonlóul hajókázható szárny-csatorna által kapcsolatba hozni.Ez utóbbi esetben azonban az illy szárny-csatornát építeni szándékozó a jelen vállalkozóknak vagy azok engedményeseinek,az elkészített csatornára fordított, és neki is hasznára való költségek illő részét kifizetni tartozik. Melly iránt, ha a’ két társaság egymással barátságos uton megegyezni nem tudna, akkor a’ jelen társaságnak megtérítendő somma mennyiségét a’ fő itélőszékek fogják, mind a’ jelen vállalkozók, mind a’ szárnyvonalt készíteni akarók sommás költségeiknek, és az illető csatornák terjedelmességének összes tekintetbe vételével igazságosan elhatározni. — 3. §. Ha pedig a’ társaság a’ jelen vállalat tervének, a’Helytartó-Tanács által történendő helybenhagyásától számítandó 3 év alatt a’csatornát meg nem kezdené, v. a’ jelen törvény kihirdetése napjától számítandó 15 év leforgása alatt a’fenemlitett pontok közti vonalok egyikét sem készítené diákkor jelen törvény kedvezései iránta megszűnnek,’s azokra ruháztatnak,kik a jelen törvényben kijelelt pontok csatorna általi összekötésének eszközlését magokra vállalják. —14. §. Az 183216. 251.cz. 31k §ban elrendelt kisajátítás ezen vállalatra is kiterjesztetik, éspedig úgy, hogy ennek rendelése nem csak magára a’ csatornára ’s annak pontjaira, de az illető vontató utakra, a’ csatorna kitisztithatására szükséges térre, ’s a’ felügyelők lakjainak helyére, végre minthogy a’ közállomány érdekében fekszik, hogy azon vizerő, melly a csatornában létez, használatlan ne maradjon , a’ társaság által a’csatorna mentében netalán építendő malmoknak és vizeiével munkáló gyáraknak felállítására szükséges térre is értessék, az ugyan azonban körülirt kármentesítés mellett ’s minthogy a’ csatornában a’ halászat is egyedül a’ társaságot fogja illetni, ezen kármentesítés az említett törvényben meghatározott mód szerinti bíróságok által akkép fog eszközöltetni, hogy azok, kiknek birtokukból a’ csatorna téré kisajátitatott, a’ mennyiben a’ társaság vállalata által malomben, halászati jogaikban rövidséget szenvednének, e’ tekintetben is tökéletes kárpótlást nyerjenek. — 5. §. A’ csatorna, annak vize, partjai, szóval a’ kisajátított egész tér, a’ társaságnak örökös tulajdona.—6. §. A’ vállalkozók azonban a’ csatornán vagy az ahhoz tartozó kisajátított téren, az őrlésen és halászaton kivil, egyéb kbr. haszonvételeket és földesúri jogokat nem gyakorolhatnak. — 7. §. §. Az ezen csatornának használatától a’ hajók és szállítók által minden különbség nélkül fizetendő bérnek mennyiségét a’Helytartó Tanács a’ vállalkozókkal kötendő alku által úgy határozandja meg, hogy ezen bérjegyzék a’ vállalat használatától számítandó 50 évek lefolyásáig sem a’ társaság által fel nem emeltethetik, sem a’ Sattó-Tanács által lejebb nem szállíttathatik; ezen idő lefolyta után pedig a’ társaság köteles a’ csatorna jövedelmi állapotját a’ főkormányszéknek kimutatni, melly a’ bérjegyzéket úgy fogja mérsékelni, hogy a’ csatorna jőnél többet soótól ne jövedelmezzen. — 8. §. A’ mennyiben a’csatorna által megszakadott közlekedések iránt kérdések támadnának,azt hol tartozzék a’társaság maga költségein, ’s minden* vámszedés nélkül hidakat és padlókat építeni , vagy réveket és csolnakokat tartani ! — a’ társaság és illető felek meghallgatása után tekintettel a közlekedés csekély vagy nagyobb voltára és szükségeire, a’ líttó Tanács fogja megállapítani. — 9 §. Minden kérdéseket és körülményeket, mellyek a’ fentebb érdeklőiteken kivid magokat a vállalatra nézve előadhatják, és bírói itéletteli elhatározást kívánnak, az 1832.6. 25. t. ez. 3dik