Nemzeti Ujság, 1840. január-június (35. évfolyam, 1-50. szám)
1840-05-16 / 40. szám
158 cundem ad alias ditam, quae in causis concursualibus passim occurrunt, graviores saepe juris privati ordinarii quaestiones rite decidendas habitum , allatum praesupponi nequcant. Forti Imae§. 98. annuere non posse. Vicissim tamen de utilitate sanciendae in eo provisionis, ut respectu omnium in genere causarum concursualium nimm idemque Forum appellatorium , easdem in cohaerentia parlis secundae praecitati §iad se intra Dominium deducendas mox et indilate in revisionem sumpturum, ita persvasam esse, ut itro teneritudine Sui in justitiam, debite, promptissimeque administrandam, animi, nec requisition ad obtinendam finem buncherarii impendium recuset, benigne Bandem desiderare, ut cum scopus Jili per decernendam §. 3-6 Art. 45. 1832 16 analogam dispositionem, medio Tabulae Ilegiae omni in respectu certissime obtinendus esse dignoscatur, ferendae in lume sensum legis projection quo acqus elaboretur, sibique substernatur. In reliquo etc. A mult napokban tartatott elegyes ülésekből következő felírások küldettek szokott módon : cs. ’s ap. kir. Felségéhez: 1. A’ magyar nyelv tárgyában. (Költ máj. 4.) Felséges ’s a’t. A’ közös haza polgárainak szoros kapcsolatu egyesülete , nemzeti élet, törvényes szabadság, függetlenség, ’s a’társas életnek mindezekből kifejlődő boldogsága, mindenhol, főkép a’ nemzeti nyelv azon terjedésének és virágzásának eredményei, melly nélkül a' nemzet nem él, hanem csak sorvadoz,’s utoljára is sírjába roskad; E századokig tartotta bilincsei alatt a’ nemzetek boldogságának ’s tudományi és művészi gyarapodásuknak előhaladását a’megholt latin nyelv, mígnem Európának’s a’mívelt világnak ismeretes minden népei, lerázván azon holt nyelvnek bilincseit magukról, előhaladási példáik tettleg tüntetik ki azt, hogy a’nemzetek életének és boldogságának éltető gyökere a’ nemzeti nyelvnek buzgó szereteted törvényeik hozásában és a’közigazgatásban ön nyelvüknek, ’s egyedül ön nyelvüknek használata, maguknak az ausztriai birodalom egyesületéhez tartozó minden más örökös tartományoknak kebelükben régebben száműzve van a’ közigazgatásból a’ latin nyelv, — ’s csak a’magyar nemzet maga még Európában melly e’nyelvnek nyomasztó súlyát magáról mindeddig le nem rázhatá.— Buzgó tisztelettel fogadta a’magyar nemzet a’nyelve gyarapodását elősegétő intézkedéseket, mellyek az 1790ik év óta, Felségednek dicső emlékezetű Nagy-Atyja és Atyja uralkodásuk alatt történtek és törvénybe iktattattak; forró hálával adózik a’hiv magyar nemzet Felségednek is mindazokért, miket az 1832 16ik évi 3ik törvényczikkelyben a’ magyar nyelv dolgában megadni, valamint azokért is, miket múlt évi nov. 9ről ’s f. e. mart. 14 ről kiadott kir. kegy. válaszaiban megadandóknak nyilvánítani kegyeskedett, ’s ezeket kegyelmes megerősítésének alázatos kérésével ide rekesztett *. törvényjavaslatunkba foglalva szinte törvénybe iktatni szándékozunk, nem titkolhatjuk el mindazáltal, hogy a’ nemzet édes óhajtásai és igazságos kivánatai azokkal, mik eddig történtek ’s megadattak, kielégítve épen nincsenek; de nem titkolhatjuk el abból eredő fájdalmunkat is , hogy sok megadva nincs, a’ mit a’ nemzetnek kívánni természetes jusa van , ’s a’ mit egy szabad és hiv nemzetnek, törvényes Fejedelmétől kérni is, keserű szomorkodást, — el nem érni pedig szivet nyomasztó fájdalmat okoz.— Ugyanazért meg lévén teljesen győződve arról, hogy honi nyelvünk mint nemzeti legbecsesebb kincsünk virágzásának meglankaszthatatlan buzgólkodássali terjesztésével magunknak, hazánknak’s tetteinket egykor bírálandó utódainknak is szorosan tartozunk,’s ennélfogva e’ tárgyban felterjesztett igazságos kivánatunk teljesítésének szorgalmazásával soha fel nem hagyhatunk; azoknak ismétlésével, miket i. e. Jan. 30ról tett felírásunkba foglalva terjesztettünk, k. Felségedet hódoló tisztelettel továbbá is arra kérni kényteleníttetünk, hogy: 1. Felséged múlt 1836ik évi apr. 24ről költ k. válaszában akkép méltóztatván nyilatkozni, hogy abban, hogy a’ Felséges uralkodó Házból származott Főherczegek a’ magyar nyelv tudásába tökéletesen beavattassanak, kegyelmes intézkedéseivel a’ nemzet óhajtásait megelőzte, — ezen fejedelmi nyilatkozásnak, ’s ekkép az 1550kirik, 1569ki 33ik és 1572kirik törvényczikkely rendeletének tettlegi teljesítését fiúi tisztelettel és bizodalommal elvárjuk, azt a’ Fenséges Főherczegnőkre is világosan kiterjeszteni, ’s mind ezekről a’ nemzetet egy különös törvényeskkelyben biztosíttatni kívánjuk. — 2. Felhagyunk ugyan ez úttal annak további szorgalmazásával, hogy a’ törvénykönyvnek hiteles magyar fordítása, egy a’ végre rendelendő választmány által eszközöltessék , de miután az országos tanácskozásokban a’ nemzeti nyelv divatozik, a’ két Táblák naplókönyveik és a’ köztök kölcsönösen váltatni szokott izenetek magyar nyelven iratnak, ’s maguk az országos felírások is már egyedül magyar nyelven szerkeztetnek , továbbá az 1832 j6diki 3dik törvényczikkely erejénél fogva, a’ törvénynek magyar szerkezete az eredeti, mind az előbbi felírásban kifejtett okoknál, mind pedig annál fogva is, hogy minden esetre a törvényeknek két nyelven írásuk miatt, a’ perlekedő felek és ügyvédjeik előtt, a’ homály és zavar okozás, melly részükről néha még szántszándékosan kikeresett mód és cselszövény is, a’ bírák előtt pedig a’ kétség és abból könnyen eredhető megbotlás elzárassék , a’ k. k. meghívó levelek, az országgyűléshez intéztetni szokott fejedelmi előadások, a királyi mindennemű levelek és válaszok, és mindezekből keletkező törvények is egyedül magyar nyelven adassanak ki, és készíttessenek, annyival inkább, mivel a’ nemzettől azt hogy magyar nyelven készített törvényeit még más és jelesen deák nyelvre is fordítsa, többé kívánni sem lehet, e’ felett önmagukra azon lehető, de mindenesetre kevés számú törvényhatóságokra, nem pedig az összes törvényhozásra tartozván az, hogy ha a’ törvények fordításának valamelly szükségét védik, abbéli állított szükségeknek pótlásáról gondoskodjanak, nem mellőzhetjük el annak is világos megemlítését, hogy ama fő tekintetet érdemlő körülményre való figyelmezés, hogy a’ Fejedelem hiv magyarjait ön nyelvükön szólítsa meg, ön nyelvükön intézze hozzájok válaszait, Ön nyelvükön adja értésükre kegyelmes akaratait és kivánatait, és mindezekkel bennök édesebb hatást gerjesszen, nem csak a nemzetnek, hanem a’ királyi Felségnek is valódi érdekében áll.— 3. Szükséges lévén az, hogy az országnak minden kormány- és itélőszékei hivatalos kötelességeiket magyar nyelven folytassák, ennélfogva : a) Azon szabály, mellyet a’kir. Helytartó Tanácsra nézve már Felséged is megállapítani méltóztatott, a’ királyi udvari Cancellariára is egyiránt terjesztessék ki. b) Minden polgári és egyházi itélőszékeknél a’ törvénykezés egyedül magyar nyelven ezentúl ne csak vitethessék, hanem határozottan csak azon nyelven vitessék. Az eddig latin nyelven kezdett perek, mint számosabb megyékben jó foganattal ’s minden felakadás nélkül már tettleg gyakoroltatok, minden itélőszékek előtt magyarul folytattassanak, de az itélet-levelek is, mellyeket a’ Tárnokszék, a’ kir. Tábla által is már divatba hozott gyakorlatot sem követve, mind csak latin nyelven adogat ki, általánosan magyar nyelven adassanak ki.—• c) Az előbbi felírásban kifejtett okoknál fogva, a’ magyar ezredeknél a’ kormányszavak magyarosíttassanak , a’törvényhatóságokkal ne csak a’ magyar, hanem az országban tanyázó minden más ezredek, katonai osztások és intézetek ’s maguk az országbeli főhadi és várbeli kormányszékek is általában magyarul levelezzenek; sőt az egész katonaságnál a’ magyar nyelv hozattassék be, ’s tiszteknek, a’főhadi kormányzótól kezdve, csak azok alkalmaztassanak , kik az 1830ki 7 és 8ik t. ez. következésében nem csak magyarul tudnak, hanem születésükre nézve is magyarok. Továbbá arra, hogy' a magyar nyelv az egész hazában terjedve divatozzék, szükséges lévén, hogy' azt mindenki tulajdonává tegye, ennélfogva 4. Tanítás által kelletvén a’ magyar honban módot nyújtani, hogy a’hazai nyelvet mindenki megtanulhassa, őszinte egyenességgel megvalljuk, hogy abbeli igazságos és az egész hazára nézve igen érdekes kívánságunknak meg nem adása, hogy a’ latin nyelv helyett közönséges tanu-lónyelvnek a’ magyar nyelv állapíttassák meg, bennünk súlyos fájdalmat okozott; ’s miután a’ nevelési és tanítási rendszernek megállapítása kétségtelenül az összes törvényhozást illeti, annak, hogy fölebbi kivánatunknak melly móddali teljesítését a’ K. H. Tanács meghallgatásától felfüggeszteni miért kellessék? sem helyét, sem törvényes okát nem látjuk. — Legkisebbé sem vesszük kérdésbe a’ latin nyelv tudásának többféle hasznait; de azon nyelvet a’ tudósok’s azokká lenni szándékozók nyelvénél egyébnek nem tekinthetjük, ’s annak megtanulására senkit is kényszerítőleg kötelezhetőnek nem tartunk; melly sok kimenthetetlen és káros hátramaradásokat okoz az, hogy a'gyermekek ’s a’már felserdült és érettebb korú ifjak a’ helyett, hogy a’ közönséges életben czéljukra használható tudományokat anyai nyelvükön mindjárt tanulhatnak, sok évekig a’ latin nyelvnek tökéletességre különben is soha sem vihető tanulásával gyötörtetnek csak azért, hogy azt az oskolákból kilépve elfelejtsék, vagy a’felsőbb tudományokat egykor latin nyelven hallgathassák. De a’ nemzeti nyelv terjedésére nézve is tespedő veszteglést okoz az, ha tanulási nyelvnek a’ latin nyelv használatik ; mert a’ nevelés és tanítás az , mellyen a’ nemzeti nyelvnek terjesztése legszelídebb után érethetik el, a’ magyarul tanított ’s magyar gyermekekkel és ifjakkal együtt tanuló más alakit gyermekek és ifjak legkönnyebben és leghamarabb tanulják meg a’magyar nyelvet, ’s ennek, ha a’tudósi és hivatalos pályára nem lépnek is, már mint földmívelők, mesteremberek, kereskedők, ’s mint az országnak bármelly helyzetű lakosai is, egykor lényeges hasznát veszik, ’s a’ latin nyelv kényszerített tanulásában elvesztegetett idejükre vissza nem sóhajtoznak. Ugyanazért előbbi kérésünket ismételve, azt a’ magyar ezredek és katonai nevendékek iskoláikra, és főkép a’ népiskolákra is kiterjesztetni kívánjuk. 1 5. Hálás érzéssel vettük Felségednek abbeli kegyelmes jelentését, hogy az úgynevezett magyar praeparandiák , vagyis a’ magyar nyelv tanítására alkalmatos tanítókat készítő intézetek felállítása tekintetében, megelőzvén az ország Rendes kívánatot, azoknak arra alkalmatos helyeken és minél elébb leendő felállításukról már kegyelmesen intézkedni is méltóztatott, hogy tehát Felségednek abbéli kegyelmes intézkedéseit, mellyek az egész nemzetre olly nagy érdekűek, részünkről is teljes buzgólkodással elősegíthessük, arról, hogy' e’ részben minő rendelkezések, ’s hol ’s melly móddal tétettek magunkat még a’ jelen országgyűlés alatt körülményesen értesíttetni kérjük.20. A’ honi nyelvnek tudása kötelessége lévén mindenkinek, ki a’közös haza kebelében ’s ennek javaival él, az 1830 kirik törvényczik hely' niká nak rendelete, a’ most alkotandó törvény kihirdetésétől számítandó 10 évek múlva, a’ Magyarországhoz kapcsolt részekre is terjesztessék ki, a’sz. kir. városokra pedig az rendeltessék, hogy 10 évek múlva, belföldi, a’ sz. kir. városokban magyar nyelv tudása nélkül polgári jusokat