Nemzeti Ujság, 1840. január-június (35. évfolyam, 1-50. szám)

1840-02-05 / 11. szám

Minden szerdán és s­z­o­m­b­at­o­n egy egy ív nemzeti megtisztel­tetések , kinevezések, hazai és külföldi poli­tikai tudósítások gyor­san közöltétnek lap­jainkban. Félévi ár» pont»» borítékkal 4 pengő forint. PEST NEMZETI ÚJSÁG, II. szám. Hasznos mulatságokban fel­vetettnek mindennemű tudós értekezések, a’ nép­nevelési, alapítványi, mű­vészeti, mesterségi, lite­ratúrai , és más mulatva oktatói körből. A’ nemhivatalos levelek­nek ltrillei­­es küldetése kéretik. 1840. Első félév. HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító, Isii I­­sár István táblabiró, f­iadja önzvegye. Szerkeszti Dr­ Hagy Pál, táblabiró. (Hamilnczütüdik év.) Február 5-kén. TARTALOM: Magyarországi h­irek, a’ pestbudai énekiskola intézeti énektanitó- válasz­tása, kirbéri ó év eltűnése, Zemplénymegye fontosabb végzeményei, nyitra Zsam­bo­­kréti adatok a’ hó hirtelen olvadásáról, a’ Vág kiöntése nagy veszélyt okozott Szereden. Spanyolországban kormány férfiak változása, Segura ostromlásának kö­zeledése, Espartero kitünöbb hanyagsága, dublini liberálisok gyűlése, válaszfelirasi viták bevégzése,­ Frost, Wiliams és Jones megitéltetése , Francziaországban Du­rand kihallgatása, Paris ítélőszék bevégzése, Cochelet úr visszonyos nyilatkozata, Foixi csend helyreállása, követkamra kölcsöni indítványa, Orauból jövő Rainier gő­zös megérkezése Toulonba, Török tolmács vallomása Lalande admiral ellen, megsem­­misitetik , Moldva oláhországi alattomos összeesküvés felfedezése, Görögországi borúlátók , Németországban Onnsbrücki lázzadás. Magyarország» Földváron, Tolnay Jósef k.­sómázsamester jan.­ 18-án meghalt. Második csődület a’ pestbudai hangászegyesület igazgatása alatt felállítandó nyilvános énekiskolai tanító hivatalra.­ Az énekiskola részvényeseinek febr. 2-i közgyűlésében kijelentett határozata sze­rint az említett intézeti énektanító f. é. febr. 16-án a’második köz­gyűlésben választatik el; minél fogva az illető énektanitó urak, kik e’ hivatalt elnyerni óhajtják, ’s folyamodásukat még be nem nyúj­tók, félsz­ól­ittatnak, hogy írásbeli nyilatkozásukat ,,a’ pestbu­dai hangászegyesület nagytanácsához“ czimezve legfeljebb febr. 13ig az alábirtnál beadni ne terheltessenek. Az énektanításban kitűnő gyakorlati ügyesség és fedhetlen erkölcsiség mellett mind magyar mind német nyelv ismerete kívántatik, kik ezeken kívül az olasz nyelvben is járatosak, elsőségre tarthatnak számot. Pesten 1840. febr. 3-án Mátray Gábor s. k. egyesületi titoknok. Kisbér, jan. 6. Nálunk az ó év rendkívüli változások és sok könyhullatások után múlt ki, bennünket szoros értelemben sár­ban hagyva, de mégis —­ a’ megboldogultnak dicséretére — meg­kell vallani, hogy fiatalabbkori hibáit — mint ez az Öregeknél szo­kás — vénségében meglehetősen helyrehozd; mert a’ ny­ári ’s ősz­elői hosszú szárazság miatt elszaporodott férgek által letarolt őszi vetések, minekutána még egy­szer-kétszer újra bevettettek, a’ lany­ha esős és kedvező légmérsékletü őszutóban szépen megújultak, azért a’ gazdának az uj évre,­­ mint az anyának, kinek szép és jó tánczos leánya van, a’ hosszú farsangra — szép reménye éledez, ’s mintegy elégülve várja a’ jövendő kifejtését. Az uj év — mint uj tisztviselő szokott — ugyancsak lelkesen kezdi magát viselni, már eddig is tetemes változást tön, mert az utakat, mellyeket a’ mint év végén inkább sárgyűjtelék helyének mint utaknak lehete tartani, annyira megjavította, hogy az utas többé nem mélyed a’ sár gyomrába, hanem annak göröngyös hátán döczög. Jó volna most valami anti-daguerre-i találmánnyal az utakat bevonhatni, hogy jövendőben rájok a’ napnak semmi hatása ne lenne, igy az­után hazánkban is lennének jó utak.— Még a hosszú farsang szük­ségéről is látszik új évünk gondoskodni; mert mindjárt a’második reggelen az egész vidék hópongyolában viradt fel, és azután is gyakran, ámbár fösvényen, havazott, mi mégis reményt nyújt a’ farsangi csörgős szánkázhatáshoz, mi ezen évszaki vigadalmaknak olly kiegészítő része, mint sarkantyúnak a’ pengőtaréj, melly nél­kül észre se vennék az előttünk elmenő sarkantyús legényt. Vajk­a ezen újév a’ sok szomorúságot és nyomort okozó marhavészt is kiirtaná, melly még folyvást szedi nálunk kegyetlen adóját, és azo­kat, kiknek marháit eddig még megkímélte, folytonos félelemben aggodalomban tartja. A’ fanak ára vidékünkön, mind a’ mel­lett, hogy fel telet igen mérsékleti fűtés mellett, vagy akár fittet­­len szobában is, lehete­ttelni, jóval felebb ment, mint az előbbi években volt, mit a divatozó erdőpusztításoknak ’s egyre gyara­­podó faszükségnek lehet tulajdomtni, ez utóbbit a’keletkező min­denféle gőzönyök, épülendő buda­pesti állóhid, vaspályák és Pest­nek csaknem újra épülése nem kevéssé nevelik. Hinni lehet, hogy maholnap az erdők igen jövedelmező gazdasági ágazat lesznek, és azért csak jó tanács az erdők kímélésének és gondos művelésének ajánlása, mert azokat nem lehet olly gyorsan újra jövedelmezőkké varázsolni, mint a szántóföldeket, az azokba vetett mag csak szá­mos évekre nyúló várakozás után lehetvén gyümölcsözendő.(Ism): S.-A.-Ujhely, jan.20. Zemplén vmegye részéről f.hó 15., 16., 17. és 181k napjain közgyűlés tartatván a’ köztanácskozásnak me­gyei határozattá vált eredményei ’s fontosabb végzeményei követ­kezők valának: 1. A’ közelebb tartatott megyei tiszt választás alkal­mával felbomlott rend helyreállítása végett legfelsőbb Helyről ke­gyelmesen kirendelt, teljes hatalnú kir. biztos, m­ért. Tajnay János Ar­a megyei főispány, az e’ mai napra határozott’s a’bevett szo­kás szer­int eleve közhírré is tétetett nagygyűlésben , Szentiványi Károly első alispány kíséretében megjelenvén, élénk és szives él­­jenkiál­tásokkal ü­dvözöltetett, ’s midőn ekképen az elnöki székhez jutott, hogy királyi felséges Küldője iránti mély hódolatát nyilvá­nyíthassa, magas küldetése okát és czélját néhány fontos szavaival állva terjesztvén elő, kir. megbízatását törvényesítendő és bőveb­ben kimagyarázandó azon kegyelmes kir. leiratot, mellyet dicsősé­gesen uralkodó Urunk ’s Királyunk Ő Felsége a’ közelebb múlt 1839dik észt. december 4dik napjáról 162351955 sz. a. saját kir. aláírása alatt ezen megye közönségéhez intézni méltóztatott, melly­­­ben a’ közelebbi tisztválasztás alkalmával történt legméltatlanabb tetteknek (­ Felsége tudomására hitelesen tett jutásából származott kedvetlen megilletődését ’s illyetén iszonyú m­erényeknek királyi legfelsőbb kötelessége szerint történendő megboszulását nyilványit­­ván, az elkövetett vétkek szerzőinek és részestársainak a’már tisz­telt kir. biztos­ansága által leendő kinyomozását, továbbá azoknak ezen megye törvényszéke elébe leendő idéztetését és a’törvények szi­gorúsága szerint minden halogatás nélküli megitéltetését, valamint a’ felbomlott jó rend helyreállíttatását kegyelmesen elrendelni, azon kir. biztost illető minden tisztelet és engedelmesség szoros megha­gyása mellett parancsolja — előadván és felolvastatván az elnöki széket harsány éljenkiáltások között foglaló el. — Ekkoron ő mélt. a’ jó rend helyreállításának legelső lépését, t. i. a’ közelebbi tiszt­választáskor, egy részről betegsége, más részről a’ tisztválasztást félbeszakító zavarok miatt e’ mai napig nem tartathatott közgyűlés nemlétében még meg nem eskettethetett, bár törvényesen elválasz­tatott első alispánynak hittel leendő leköteleztetése szükségét ter­jesztvén elő , — ennek következésében a’ megye szeretett első al­­ispánya­­. Szentiványi Károly a’ szokott törvényes esküt ezen szá­mos és jeles közgyűlés színe előtt ünnepélyesen elmondván, s el­ső alispányi székét szives éljenkiáltások és örömtapsok között fog­lalván el, ez alkalommal egyszersmind a’ kir.biztos ő mélt.,Fel­séges Urunk ’s Királyunk nevében, az egész megyei tiszti karnak eddigi hivatalaiban a’ következendő tisztválasztás folytatásáig meg­­erősíttetését is szinte kijelentette, valamint ez úttal a’gyűlést (15) eloszlatván, a’ köztanácskozások további vezérlését a’ törvényesen már meg is esketett első alispánynak azonnal által is adta. — 2. Indítvány tétetvén ez alkalommal (jan. 16án) az iránt is, hogy a’ legközelebbi tisztválasztásnál sajnosan tapasztalt közrend elleni m­e­rények ’s vétkes kicsapongások mint az alkotmányon ejtett sérel­mek illendően orvosoltatnának, ’s jövendőre nézve végkép elhárít­­tatván, a’ megye Rendeinek költsönös jogai tökéletesen biztosít­tatnának, — erre nézve közönséges óhajtásaiknál fogva az or­szág törvényhatóságai tisztválasztási rendszerének felvétele és or­szágosan leendő elhatározása szükségét e’ megye Rendei elismer­vén, megyénk országgyűlési követe oda utasíttatni rendeltetett, hogy a’ megyék tisztválasztási rendszerének felvételét haladék nélkül in­dítványba hozván, országosan leendő elhatározását még e jelen or­szággyűlés folyamata alatt eszközleni ’s buzgó igyekezettel elő is mozdítani serénykedjék.­­• 3. A’ félbeszakasztott közelebbi tiszt­választás alkalmával történt messze és kedvetlen hatású zavaroknak érzékeny megemlítése mellett indítvány tétetvén az iránt, hogy nem az egyesek által elkövetett zavaroknak a’ megye egész közönségé­nek valaha lehető beszámittathatása, nem a’ vizsgálatok utján ki­tudandó egyes vétkesek által érdemlett törvényes büntetéseknek el­hárítását magyarázható szándék, hanem a’ történtek szomorúbb eredményei súlyainak enyhítése ’s az emberi gyarlóság könnyen he­víthető indulatjai mellett eltántorodott, azonban az emberiség és felebaráti szeretet soha ki nem oltható érzelmeinél fogva, a’ megye közös rokon anyai kebelétől el nem taszítható egyes cselekvők­nek lehető megkiméltetése gyengéd tekintetéből .­­ Felségéhez, a’ már eddig is atyailag tett királyi kegy­elmes rendelései iránt ki­fejtendő hálás köszönet mellett, egy könyörgő felírás terjesztetnék fel az iránt, hogy a’ megyét a’ kir. biztosság alól felmenteni, ’s a’ vizsgálattételt és a’ történteket különben sem helyeslő megyei Rendekre magokra bízni méltóztatnék — mire" a’ megye igen érde­mes első alispányának e’jeles indítvány után tett szivreható előter­jesztése, melly szerint a’ mai és tegnapi napokon (15. és 16kán) már meghitelesített jegyzőkönyvek bizonyítása szerint is, a kér­déses tisztválasztáskor épen nem a’ megye közönségének tulajdo­nítható zavarok és vétkes merények miatt felbomlott renddel együtt messzire távozott egyetértés és költsönös bizodalomnak, mint a’ köztársaságokat egyedül fentartó ’s azoknak közös érdekeit elő­mozdítható gyöngéd kapcsolatnak visszaszerzése, a’ múltnak za­varjá­­ban ejtett sebek tartósb fájdalmainak enyhítése, sőt megszün­tetése , a’ kölcsönös ingerültségek elhárítása ’s egy boldogítóbb bi­zodalmát kifejthető jövőnek előállítása jótékonyságait érzékenyen adta elő, —■ a’ megye Rendeinek már eddig is eléggé szaggatott kebleiben szives viszhangot ébresztvén — a’ múltak keserűségeinek feledékenység leplével boríthatása a’ különben is a megye közön-

Next