Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)

1840-10-03 / 80. szám

80. szám. 2 db­ félév, Mü­llZSETI ÚJSÁG. (Harmincznlln­dik év.) October 3-kán. m­­inden sz­erdán és szombaton egy egy ív nemzeti megtisztel­tetések , kinevezések, hazai és külföldi poli­ticai tudósítások gyor­san közöltetnek lap­jainkban. Kijévi ára postán borítékkal 4 pengő forint. PEST Hasznos mulatságokban felvétetnek mindennémü tudós értekezések, a’ nép­nevelési, alapítványi, mű­vészeti, mesterségi, lite­ratúrai , és más mulatva oktatói körből. A’ nemhivatalos levelek­nek treruientex küldetése kéretik. 1940. HAZAI ’S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Ha­pita táti Iz­sár István táblabiró, Madja özvegye. Szerkeszti Ját Hagy Pál, táblabiró. TARTALOM. Magyarországi kinevezések, budai szüret kezdete, pozsonyi vasút járha­tósága, rimaszombati hírek szerint egy gömöri birtokos képtelen durvasága, eger­­vidéki szélvész kártékonysága, Rothschild szerencséje, bukaresti hírek a’keleti ügy iránt, olasz határszéli adatok, spanyol királyné kétes helyzete, londoni szerződés folytatása, algíri tudósítások, M. Ali veszedelmes helyzete, és birodalmaitok el­mozdítása, görögországi vélemények, porosz király Berlinbe érkezése, Ararát kör­nyékén való rémitő földindulás, németországi adatok, mexikói zendület, észak a me­­egyesült tartományok elnökválasztása , hivatalos k­lsebb tudósítások. Magyarország’. A’ am. m­. kir.udv. kamara az Antalff­y Istvánnak számvivő­tanácsnokká lett kineveztetése által számvivő-hivatalnál megürült számvivő-tisztségre Puschmann Ferencz eddigi számvivő ingres­­sistát, — Nikolovits István temesvári kam. tisztartó-hivatal se­gédünkévé (assistens) előmozdítani méltóztatott. Pozsony, sept. 29. Tegnapelőtt létetett az első próbaút a’ pozsony-nagyszombati első magyar vasúton, Szent Györgyig. Szá­mos néptömeg tódult össze délutáni 2 órára a’ pályaudvar előtt, honnan hat, mindenik 24 személylyel, terhelt kocsi indult ki, rajta többnyire a’ vasút igazgatóságához tartozandó személy, de több idegen is. Pestbudán a’ szüret közönségesen October­ben kezdődik, bár a’ fösvényebb gazdák, kik sok, de nem jó bort óhajtanak, már sz. Mihály napján csendes szüretjeket megkezdették. — A’ dunán építendő álló hídnak, pestfelőli viz fogó czölöpei leverte után, a’ duna közepén állandó hidláb készithetéséhez szükséges vizrekesztő első czölöp is leveretett, mi a’ serény hid építési haladást va­lószínűleg tünteti a' bámuló nézők elébe. Rima-Szombat, őszelő 22. Istennek hála’s köszönet azok­nak, kiket illet, hírlapjaink hasábjai megnyíltak közérdekű tárgyak ’s nyilvános életünk közléseinek, és nem lakomák ’s ünnepélyek leírásai teszik többé a’magyarországi czikkek legnagyobb részét;— a’szerkesztőségektől függ ezentúl, hogy e’ hatáskörüket ne csak megtartsák, hanem még nagyobb térmezőt nyerjenek. Meg vagyok győződve, hogy a’ journalismus, arra fejlődve — ’s nem roszúl indul —, a’ minek lennie kell, Magyarországban ki nem számítható hasznot tehet. A’ rend, hogy egyebet ne említsek, (pedig e’nél­kül nincsen szabadság) tisztválasztásaink ’s nagyobb fontosságú gyű­léseinken igen sokszor ismeretlen idegen, ’s ez ol­y hike, melly­­hez azok, kiknek leginkább tisztükben állana, gyakran viszonyaik miatt nem nyúlhatnak. E’ bajon ’s több effélében, az időszaki sajtó legczélszerűbb törvényeknél is jobban segíthet.— Szép a’ czél, kü­zd­­jünk feléje! — Gömör-Kishontmegye tegnap kezdő főispánhelyet­tese elnöksége alatt, évnegyedi közgyűlését. Némelly legf. paran­csok kihirdetése után felolvastatott a’ főispán helyettes aug. elején kelt levele, mellyben az a’ Bének zalamegyei követ Deák Ferencz tbiróvá kineveztetését óhajtó kívánságára válaszolja , miszerint ez érdemdús követnek jeles tulajdonit nem kevésbbé mint a’ BB, tudván becsülni, óhajtásaikban tulajdon kívánságát is fölleli, ’s an­nál fogva örvend teljesíthetni e’ közös kívánságukat ’s a’ t. Kétsé­ges, min kelljen a’hazafi kebelnek inkább örülnie, azon , hogy az ég Deákkal áldotta meg a’ hont, — vagy a’közmegismerésen, melly Deák iránt hazaszerte nyilatkozott? — Melly nemzet jeleslejeinek erényét hálásan ismeri meg, az érdemes jeles férfiakra. Az uj tör­vények kihirdetése több rendbeli határozatra adott alkalmat, kü­lönösen a’29ik törvényezikke’ szavai: „kivévőn egyedül az 1791. évi 38ki törvényezikkben említett bányavárosokat’s azon helyeket, mellyekből a’ bányák és bányászi intézetek tekintetéből törvényes régi szokás mellett jelenleg kizárva vannak.“ — Mind a’ mellett, hogy a’6—8igy szól: „minden ezen törvénnyel ellenkező törvény, szokás, rendelet vagy határozat eltöröltetik és megszüntetik“ — sok által úgy magyaráztatott, hogy e’ törvényczikknél fogva zsi­dók Gömörben ezentúl sem telepedhetnek meg; ’s 78 szavazattal 64 ellen ez végzésbe is ment. Szembeötlő volt, miszerint számo­san , kik szabadelmű­eknek tartatnak, ’s magok is azokat tartják magokat, ezúttal a’ törvény humánus ezélzati ellen emelők szava­­kat, mig mások különben a’régihez ragaszkodók, a’zsidók bejö­­hetése mellett szavaztak , úgyhogy az ember kisértetbe jó hinni, hogy a’ szabadelműség némellyeknél még nem, hogy úgy mondjam, vérré vált meggyőződés, hanem utánzás — divat, legfölebb ke­dély szüleménye, — különben honnan e’ következetlenség? Nem hallgathatok el — ámbár nem a’gyűlés körébe tartozik, egy esetet, melly valamint egészen váratlan volt a’ jelenkorban, úgy azt Gö­mörben átalanos roszalás követte. — Liptómegyei, egyszersmind gömöri birtokos K. ellen, egyik tiszolczi jobbágya a’ megye előtt panaszt tett. Néhány hét előtt K.-Tiszolczon keresztül utazik ’s jobbágyát a’panasz miatt megtámadván, egyszersmind kérdőre vonja, a’ folyamodást ki irta ? mire ez válaszol, hogy egyik fia ügyvéd, ’s ez tette föl a’ panaszlevelet.— És a’ közhivatalban álló férfi mit cselekszik? az ügyvédet előbb szobában megpofozza, azután a’nép előtt udvaron lehuzatja,’s a’ pénztár őrzéséül mellé adott hajdúval megbotoztatja. — Találkozott, ki azt mondta: 5 bot nem a'világ, prókátor nem nagy ur, ’s az ügyet magánykeresetre akarta utasí­tani, de a’ törvényszék fenyitőpert határozott K. ellen. Liptóban 1. hónap 28k án tisztujitószék lesz, — K. alispán akart lenni, — de hisszük, hogy azon megye főispánja, meghallván gömörmegyei esetét, őt kijelölni sem fogja. J. Eger, sept. 26. Heves megyének tarnajárási és egervidéki helységeit, a’ legöregebb emberek emlékezetét meghaladó szélvész csaknem egyig, sept. 15én romba borította, melly pusztító orkán délutáni 5 óratájban a’ Mátra közt díszelgő parádi fürdő kies völ­gyén és a’ régiséget büszkén tüntető siroki vár ormai mellett lenyúló virányos mezőn lefutva, a’ Magyarháza egyik legregényesebb táját, ’s a’természet csaknem minden ajándékival dús Tarnamentén vi­rágzó szép magyar helységek munkás lakóit végső ítélet borzalmas pillantatával rémitette; nevezetesen dohányáról és boráról hires Verpelét mezővárosát, Fel-Debrő, Al-Debrő, Tótfalu, Kápolna, Kompolt,Kál, Erdőtelek, Kerecsend, Maklár, Füzes­abony, Mező­­tarkány, Szihalom, Szemere egész a’ Tiszánál fekvő Poroszlóig, Sarudig és Tiszanánáig levő helységeket egy iránt fájdalmas érzésű tetemes kárba döntötte, mert a’ nevezett helységekben csak egy épület sem maradt veszedelmes roncsoltatás nélkül, egy boglya, házfedel, vagy kertkerités sem maradott a’ maga helyén, a’házak fedelei elrepültek, sőt sok ház össze is dőlt; nevezetesen Kál hely­ségben a’ kőből épített uradalmi birkafészer ledőlvén, alatta fekvő két ezer selyembirkát az odahuzódott bojtárral együtt örökre agyon­nyomta; több tornyot veszedelmesen meggörbített, nevezetesen a’ mezőtarkányi szép tornyot a’ templom hosszára rémletes recse­géssel ledöntvén, a’ kórusboltozatot betörve az ottlevő ékes orgo­nát hasznavehetlenűl összezúzta. Mint hallatszik a’Mátrán századok daczára álló kemény fákat, mint a’ viharos orkán útjában büszkél­­kedőket, vagy tövénél kicsavarta, vagy derékon eltördeste; vala­mint az egri és szomszéd szőlőhegyeken is a’ gyümölcsös fákban tetemes kárt okozott; mind a’ mellett a’szőlőtermésben kevés kár történt; de minden ez évi veszélyes időjárás mellett is megelégedé­sig bő szüretet várunk, mineműségére a’ 34kihez csaknem hasonlót ha még a’hátralevő egypárhét óhajtott reményünknek kedvezend. Mint Bécsből hallani, a’ sept.­l jén ottan végbement első hú­zásban az 1839ki cs.kir. sorshuzási kölcsön résziről a’ fen­tő 250.000 p.fr. Rothschild Salamon bárónak jutott. Bukarestből következőt írnak: „Itt ama hir terjeng, hogy a’ sultán élni megszűnt; a mikép és mi módon, a’ felett homály lebeg. E’ tudósítás, mellynek azonban feltétlen hitelt nem adhatni, különféle gyanításokra okot szolgáltatott, mint közönségesen tör­ténni szokott illy rendkívüli eseményekben, miféléit egyébiránt bizonyosan mit sem mondhatni. — Feszült várakozással néznek itt konstantinápolyi legközelebbi tudósítások el­be. Lapunk bevégezté­­vel következőt olvasunk ezen eseményről az „erdélyi hetilapban“ Épen e­ pillanatban kapunk bukaresti levelezőnktől illyszerű jelen­tést: „Több görög kereskedőházak tudósítást kaptak Konstanti­nápolyból a’ sultán elhuntáról, és ezen hír hivatalos jelentések hi­ányában még bizonytalanság leplében özönli el egész városunkat ’s mindent legnagyobb mozgalomba dönt.“ —­ Levelezőtudósitások Semlinből i.h. 17 ről: „Ma Konstantinápolyba érkezett posta jelenti, miképen e’ városba azon örvendetes hir jött, hogy M. Ali a’ szö­vetséges hatalmak ajánlatit E­gyptust’s Candiát illetőleg elfogadá,— Syriára nézve pedig a’ sultán nagylelkűségére hivatkozik. — Az egy egész év lefolyta alatt árulás következtében Alexandriában le­foglalva volt török császári hajóhad legközelebbi időkben Konstan­tinápolyba váratik. Ez olly örömteli hirek Konstantinápolyban na­gyot és kicsint öreget és ifjat életre élesztettek. Továbbá ugyanazon levelezés a’ szerb ügyekről következőképen nyilatkozik : Kraguje­­vatzból, hol jelenleg Mihály hg egész kormányával tartózkodik je­lentetik , miszerint Szerbország több kerületiből néhány ezer em­ber, köztük a’tartomány főbbjei, összegyülekezett, és a’fiatal herczeghez azon kéremmel járult, hogy mindazok, kik a’ haza ja­vára és az alkotmány létrehozásában legtöbbet fáradoztak, és ön­haszon nélkül sok áldozattal járultak a’ hon jólétihez, jelenleg pedig Belgrádvárban bebörtönzötten ülnek, haladéktalan szabadon bocsát­tassanak , ’s előbbi hivatalaikba visszahelyeztessenek. Olaszország. Olasz határszélekről, sept. 13. Hiteles forrásból mondhatom, hogy Villáiba marquis­ a’ spanyol kormánytól fontos küldöttséggel

Next