Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)
1840-10-03 / 80. szám
80. szám. 2 db félév, MüllZSETI ÚJSÁG. (Harmincznllndik év.) October 3-kán. minden szerdán és szombaton egy egy ív nemzeti megtiszteltetések , kinevezések, hazai és külföldi politicai tudósítások gyorsan közöltetnek lapjainkban. Kijévi ára postán borítékkal 4 pengő forint. PEST Hasznos mulatságokban felvétetnek mindennémü tudós értekezések, a’ népnevelési, alapítványi, művészeti, mesterségi, literatúrai , és más mulatva oktatói körből. A’ nemhivatalos leveleknek treruientex küldetése kéretik. 1940. HAZAI ’S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Hapita táti Izsár István táblabiró, Madja özvegye. Szerkeszti Ját Hagy Pál, táblabiró. TARTALOM. Magyarországi kinevezések, budai szüret kezdete, pozsonyi vasút járhatósága, rimaszombati hírek szerint egy gömöri birtokos képtelen durvasága, egervidéki szélvész kártékonysága, Rothschild szerencséje, bukaresti hírek a’keleti ügy iránt, olasz határszéli adatok, spanyol királyné kétes helyzete, londoni szerződés folytatása, algíri tudósítások, M. Ali veszedelmes helyzete, és birodalmaitok elmozdítása, görögországi vélemények, porosz király Berlinbe érkezése, Ararát környékén való rémitő földindulás, németországi adatok, mexikói zendület, észak a meegyesült tartományok elnökválasztása , hivatalos klsebb tudósítások. Magyarország’. A’ am. m. kir.udv. kamara az Antalffy Istvánnak számvivőtanácsnokká lett kineveztetése által számvivő-hivatalnál megürült számvivő-tisztségre Puschmann Ferencz eddigi számvivő ingressistát, — Nikolovits István temesvári kam. tisztartó-hivatal segédünkévé (assistens) előmozdítani méltóztatott. Pozsony, sept. 29. Tegnapelőtt létetett az első próbaút a’ pozsony-nagyszombati első magyar vasúton, Szent Györgyig. Számos néptömeg tódult össze délutáni 2 órára a’ pályaudvar előtt, honnan hat, mindenik 24 személylyel, terhelt kocsi indult ki, rajta többnyire a’ vasút igazgatóságához tartozandó személy, de több idegen is. Pestbudán a’ szüret közönségesen Octoberben kezdődik, bár a’ fösvényebb gazdák, kik sok, de nem jó bort óhajtanak, már sz. Mihály napján csendes szüretjeket megkezdették. — A’ dunán építendő álló hídnak, pestfelőli viz fogó czölöpei leverte után, a’ duna közepén állandó hidláb készithetéséhez szükséges vizrekesztő első czölöp is leveretett, mi a’ serény hid építési haladást valószínűleg tünteti a' bámuló nézők elébe. Rima-Szombat, őszelő 22. Istennek hála’s köszönet azoknak, kiket illet, hírlapjaink hasábjai megnyíltak közérdekű tárgyak ’s nyilvános életünk közléseinek, és nem lakomák ’s ünnepélyek leírásai teszik többé a’magyarországi czikkek legnagyobb részét;— a’szerkesztőségektől függ ezentúl, hogy e’ hatáskörüket ne csak megtartsák, hanem még nagyobb térmezőt nyerjenek. Meg vagyok győződve, hogy a’ journalismus, arra fejlődve — ’s nem roszúl indul —, a’ minek lennie kell, Magyarországban ki nem számítható hasznot tehet. A’ rend, hogy egyebet ne említsek, (pedig e’nélkül nincsen szabadság) tisztválasztásaink ’s nagyobb fontosságú gyűléseinken igen sokszor ismeretlen idegen, ’s ez oly hike, mellyhez azok, kiknek leginkább tisztükben állana, gyakran viszonyaik miatt nem nyúlhatnak. E’ bajon ’s több effélében, az időszaki sajtó legczélszerűbb törvényeknél is jobban segíthet.— Szép a’ czél, küzdjünk feléje! — Gömör-Kishontmegye tegnap kezdő főispánhelyettese elnöksége alatt, évnegyedi közgyűlését. Némelly legf. parancsok kihirdetése után felolvastatott a’ főispán helyettes aug. elején kelt levele, mellyben az a’ Bének zalamegyei követ Deák Ferencz tbiróvá kineveztetését óhajtó kívánságára válaszolja , miszerint ez érdemdús követnek jeles tulajdonit nem kevésbbé mint a’ BB, tudván becsülni, óhajtásaikban tulajdon kívánságát is fölleli, ’s annál fogva örvend teljesíthetni e’ közös kívánságukat ’s a’ t. Kétséges, min kelljen a’hazafi kebelnek inkább örülnie, azon , hogy az ég Deákkal áldotta meg a’ hont, — vagy a’közmegismerésen, melly Deák iránt hazaszerte nyilatkozott? — Melly nemzet jeleslejeinek erényét hálásan ismeri meg, az érdemes jeles férfiakra. Az uj törvények kihirdetése több rendbeli határozatra adott alkalmat, különösen a’29ik törvényezikke’ szavai: „kivévőn egyedül az 1791. évi 38ki törvényezikkben említett bányavárosokat’s azon helyeket, mellyekből a’ bányák és bányászi intézetek tekintetéből törvényes régi szokás mellett jelenleg kizárva vannak.“ — Mind a’ mellett, hogy a’6—8igy szól: „minden ezen törvénnyel ellenkező törvény, szokás, rendelet vagy határozat eltöröltetik és megszüntetik“ — sok által úgy magyaráztatott, hogy e’ törvényczikknél fogva zsidók Gömörben ezentúl sem telepedhetnek meg; ’s 78 szavazattal 64 ellen ez végzésbe is ment. Szembeötlő volt, miszerint számosan , kik szabadelműeknek tartatnak, ’s magok is azokat tartják magokat, ezúttal a’ törvény humánus ezélzati ellen emelők szavakat, mig mások különben a’régihez ragaszkodók, a’zsidók bejöhetése mellett szavaztak , úgyhogy az ember kisértetbe jó hinni, hogy a’ szabadelműség némellyeknél még nem, hogy úgy mondjam, vérré vált meggyőződés, hanem utánzás — divat, legfölebb kedély szüleménye, — különben honnan e’ következetlenség? Nem hallgathatok el — ámbár nem a’gyűlés körébe tartozik, egy esetet, melly valamint egészen váratlan volt a’ jelenkorban, úgy azt Gömörben átalanos roszalás követte. — Liptómegyei, egyszersmind gömöri birtokos K. ellen, egyik tiszolczi jobbágya a’ megye előtt panaszt tett. Néhány hét előtt K.-Tiszolczon keresztül utazik ’s jobbágyát a’panasz miatt megtámadván, egyszersmind kérdőre vonja, a’ folyamodást ki irta ? mire ez válaszol, hogy egyik fia ügyvéd, ’s ez tette föl a’ panaszlevelet.— És a’ közhivatalban álló férfi mit cselekszik? az ügyvédet előbb szobában megpofozza, azután a’nép előtt udvaron lehuzatja,’s a’ pénztár őrzéséül mellé adott hajdúval megbotoztatja. — Találkozott, ki azt mondta: 5 bot nem a'világ, prókátor nem nagy ur, ’s az ügyet magánykeresetre akarta utasítani, de a’ törvényszék fenyitőpert határozott K. ellen. Liptóban 1. hónap 28k án tisztujitószék lesz, — K. alispán akart lenni, — de hisszük, hogy azon megye főispánja, meghallván gömörmegyei esetét, őt kijelölni sem fogja. J. Eger, sept. 26. Heves megyének tarnajárási és egervidéki helységeit, a’ legöregebb emberek emlékezetét meghaladó szélvész csaknem egyig, sept. 15én romba borította, melly pusztító orkán délutáni 5 óratájban a’ Mátra közt díszelgő parádi fürdő kies völgyén és a’ régiséget büszkén tüntető siroki vár ormai mellett lenyúló virányos mezőn lefutva, a’ Magyarháza egyik legregényesebb táját, ’s a’természet csaknem minden ajándékival dús Tarnamentén virágzó szép magyar helységek munkás lakóit végső ítélet borzalmas pillantatával rémitette; nevezetesen dohányáról és boráról hires Verpelét mezővárosát, Fel-Debrő, Al-Debrő, Tótfalu, Kápolna, Kompolt,Kál, Erdőtelek, Kerecsend, Maklár, Füzesabony, Mezőtarkány, Szihalom, Szemere egész a’ Tiszánál fekvő Poroszlóig, Sarudig és Tiszanánáig levő helységeket egy iránt fájdalmas érzésű tetemes kárba döntötte, mert a’ nevezett helységekben csak egy épület sem maradt veszedelmes roncsoltatás nélkül, egy boglya, házfedel, vagy kertkerités sem maradott a’ maga helyén, a’házak fedelei elrepültek, sőt sok ház össze is dőlt; nevezetesen Kál helységben a’ kőből épített uradalmi birkafészer ledőlvén, alatta fekvő két ezer selyembirkát az odahuzódott bojtárral együtt örökre agyonnyomta; több tornyot veszedelmesen meggörbített, nevezetesen a’ mezőtarkányi szép tornyot a’ templom hosszára rémletes recsegéssel ledöntvén, a’ kórusboltozatot betörve az ottlevő ékes orgonát hasznavehetlenűl összezúzta. Mint hallatszik a’Mátrán századok daczára álló kemény fákat, mint a’ viharos orkán útjában büszkélkedőket, vagy tövénél kicsavarta, vagy derékon eltördeste; valamint az egri és szomszéd szőlőhegyeken is a’ gyümölcsös fákban tetemes kárt okozott; mind a’ mellett a’szőlőtermésben kevés kár történt; de minden ez évi veszélyes időjárás mellett is megelégedésig bő szüretet várunk, mineműségére a’ 34kihez csaknem hasonlót ha még a’hátralevő egypárhét óhajtott reményünknek kedvezend. Mint Bécsből hallani, a’ sept.l jén ottan végbement első húzásban az 1839ki cs.kir. sorshuzási kölcsön résziről a’ fentő 250.000 p.fr. Rothschild Salamon bárónak jutott. Bukarestből következőt írnak: „Itt ama hir terjeng, hogy a’ sultán élni megszűnt; a mikép és mi módon, a’ felett homály lebeg. E’ tudósítás, mellynek azonban feltétlen hitelt nem adhatni, különféle gyanításokra okot szolgáltatott, mint közönségesen történni szokott illy rendkívüli eseményekben, miféléit egyébiránt bizonyosan mit sem mondhatni. — Feszült várakozással néznek itt konstantinápolyi legközelebbi tudósítások elbe. Lapunk bevégeztével következőt olvasunk ezen eseményről az „erdélyi hetilapban“ Épen e pillanatban kapunk bukaresti levelezőnktől illyszerű jelentést: „Több görög kereskedőházak tudósítást kaptak Konstantinápolyból a’ sultán elhuntáról, és ezen hír hivatalos jelentések hiányában még bizonytalanság leplében özönli el egész városunkat ’s mindent legnagyobb mozgalomba dönt.“ — Levelezőtudósitások Semlinből i.h. 17 ről: „Ma Konstantinápolyba érkezett posta jelenti, miképen e’ városba azon örvendetes hir jött, hogy M. Ali a’ szövetséges hatalmak ajánlatit Egyptust’s Candiát illetőleg elfogadá,— Syriára nézve pedig a’ sultán nagylelkűségére hivatkozik. — Az egy egész év lefolyta alatt árulás következtében Alexandriában lefoglalva volt török császári hajóhad legközelebbi időkben Konstantinápolyba váratik. Ez olly örömteli hirek Konstantinápolyban nagyot és kicsint öreget és ifjat életre élesztettek. Továbbá ugyanazon levelezés a’ szerb ügyekről következőképen nyilatkozik : Kragujevatzból, hol jelenleg Mihály hg egész kormányával tartózkodik jelentetik , miszerint Szerbország több kerületiből néhány ezer ember, köztük a’tartomány főbbjei, összegyülekezett, és a’fiatal herczeghez azon kéremmel járult, hogy mindazok, kik a’ haza javára és az alkotmány létrehozásában legtöbbet fáradoztak, és önhaszon nélkül sok áldozattal járultak a’ hon jólétihez, jelenleg pedig Belgrádvárban bebörtönzötten ülnek, haladéktalan szabadon bocsáttassanak , ’s előbbi hivatalaikba visszahelyeztessenek. Olaszország. Olasz határszélekről, sept. 13. Hiteles forrásból mondhatom, hogy Villáiba marquis a’ spanyol kormánytól fontos küldöttséggel