Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)
1840-10-14 / 83. szám
stig, mit ezáltal a* nemzet szenvedett,500,000 fist. mg. A tudósítás elmehetekor még nagy halmit deszkamennyiség egész dühhel égett a’ lángok martalékain, s még nem érzék magokat biztosítva lenni a’ türelem további terjedése előtt. A’ mérhetetlen segélyforrásokkid gazdag Angliára nézve ezen kár még nem oll nagy jelentőségű; azonban ha Francziaország minden józan ész s illőség daczára háborút szoritna nyakunkra, akkor a veszteség pillanatig érezhetővé válnék. Legroszabb e’ dologban az, hogy alaposan vélhetni, miszerint a’ tűzvész szántszándékosan okoztatott kiszámított gyújtás által, minthogy ezelőtt tizennégy napig mit sem dolgoztak, az első lángok által elhamvasztott hajón, a tűz ugyanazon időben két végein támadt. Egyébiránt a’ készületek minden királyi kikötőkben csüggedetlen ’s félbeszakadatlan tűzzel folytattatnak; egy hét nem megy keresztül, hogy egy vagy más vizijármű elkészülvén csapatokkal egész csendestgben ne induljon a’ középtengerre, hol nem sok idő múlva a’ legnagyobb hajóhad, mit évektől óta láthatónk, leendőszpontositva. Jövendőben a’ gőzhajók játszandván főszerepet harczokban, a gőzösök dolgában határzott túlnyomóságunknál fogva szerencsés sikert várhatunk, ’s kevesebb számú ember is kívántatik ezekhez, mint a’ vitorlahajókhoz. E mellett izlandiak tömegesen jönnek át tengeri szolgálat felvállalására, mi arra mutatt, miképen csekélysulyu O’ Connel leli égetése, hogy izlandiak háború esetén csak 11ugalmas nézők teendnek. — A politikában nagy csend uralkodik. A’ ministerek összegyűltek ugyan tegnap titkos tanácsot tartandók, de mint hallani egyedül a’ parlamenti elhalasztás hosszabitása okáért. Még magáról a’ coalitioról is keveset beszélnek a’ lapok ; azonban annál nagyobb a’ meggyőződés legfelvilágosultabb körökben, miszerint az nemsokára be fog állani. Néhány nap óta a’ tengeri és szárazföldi készületek mindenféle nemében többesült hathatóság 's cselekvőség észrevető, és a’ tengeri szolgálatokra rendelendők toborzása sikerteli következményű. Chatami hajóműhelyből sept. 28 án a London nevű vonalhajó 92 ágyúra, egy pompás ujszlés után épült kétfedeletes , ’s ugyanazon időben Polyphemus gőzös is tengerre ereszkedett. Queen 110 ágyús vonalhajón Montagu kapitány, Britannia 120 ágyúson pedig Sir J. A. Ommaney ellenadmirál szegte ki zászlóját. Cork hói Rodney ment Máltába a’ 19. sz. ezred felével; a’ 120 ágyús Adelaide a’ 88ik, a’ 120 ágyús Hove a’42ik ezredet véve fel. — Ma (30) a’lordmajori választási szavazat ekép áll: Pirié 1251; Johson 1240; slarmer 1138 szómennyiség. Guildhallon kivül’iben nagy mozgalom uralkodik. Francziaország. Toulon, sept. 27. Kikötőnkben nagy a’ mozgalom. Hivatalos utón jelentetik egy nápolyi hajósereg eljövetele. E’ napokban egy angol statushivatalnok, Reweur volt itten ’s a’ tengerészarsenált akarta látni, mire csakugyan engedelmet nem kapott. Phaeton gőzös, hadihajó tulajdonságában felkészítve leveleket visz Hugón admirálnak Levanteba tovább is ott maradandó. Lalande admirál, ki Parisba utazott, odt. 15ke felé váratik vissza. Toulon erősítésire mi sem tétetett még. Háború esetében , mint hiszik, valamennyi hajó Levanteból ide fog érkezni, és a’ hajóhad új rendszereztetést nyerend, nagy szerepet viendő a’ középtengeri vizeken. Bizonyossággal tudatik, hogy az orosz hadsereg két osztálya Odessába szállásoltátok. Ezenkívül három osztály közelgett a’ városhoz, melly körűlé fog helyet foglalni; igy e’ ponton 50,000 fő leszen összegyüjtendő. Odessában kórházakat állitnak 5000 betegre szolgálandót. (Temps) Cabrera és ifjabbik testvére sept. 29én este gyorskocsi által Parisból Chalon sur Saoneba utazott, honnan Saone ’s Rhoneon át Francziaország déli részeibe menend’s Hieresben tartózkodni fog; idegen név alatt utazik. (Commerce) Egy ministeri lap ezt írja: ,,A’ cabinet még nem tanácskozott a’ kamrák összehívattátásáról ; de azonban a’ tanácselnök több baloldali követnek mondá, miszerint decljére fognak összegyülekezni. Ezen időpont látszik azon lenni, mellyen túl lehetlen halasztni a’ kamrák egybehívását. A Journal des Debats állítja, hogy az angol kabinettanács, véghatárzatot hozandó M. Ali sorsa felett, csakugyan megtartatott, s végezve Ion, miszerint M. Ali ajánlati a’ dolgok helyzetében mitsem változtatnak. Lansdowne és Clarendon lordok, kik rokonérzelmekről Francziaország iránt ismeretesek, nem lehettek jelen a kabinettanácsban s igy a’ véghatárzat oct. 1 - jére tétetett át. Midőn a nemzetőrök azon pillanatban, mikor a’ vádlottak pakkamrából kiléptek, rendbe léptek, egy tiszt a’ csapatból Lajost kardjával üdvözlette, és hat vagy hét nemzetőr fegyvérével tisztelkedék. A’herczeg udvarilag megköszöné a’ katonai üdvözlést ’s a’ tisztnek kezét nyujtá baráti jelül. (National) A’Moniteur közli a’sept. 14-ei kir. rendeletet, minélfogva a’ tengeri hajókapitányok száma 80 ról 100 ra emeltetett , 33 első és 67 másodosztályuak; — továbbá a’ corvetkapitányok száma 16- ról 200 ra szaporíttatott, kik közül 66 első, 143 másodrendűek. Bejrut bevételét híraladó tudósítás villámként megható kormányzóinkat határozatlanságuk közepette. Ezen esemény okozta érzelem következtében alapunk van hinni, miszerint a parlament Londonban összeülend, ’s a’ kamrák összehivatása már továbbra nem halasztathatik. (Gazette.) A’ 30,000 ember, kik Paris erősítésén dolgozandnak, különféle megyékből jöendnek össze. Lgy’ látszik Paris őrsége nem fog részt venni a’munkálatokban; a’ Constitutionnel állítja, miszerint az új munkások gyámolitására van rendelve. Paris, oct. 1. Rendkívül fontos dolog jelenleg különös figyelmet fordítani azon helyzetre, melly Thiers és Guizot úr között naponkint komolyabb s nehezebbé alakul. Eu várában a’ király közbejövete akadálza nagyobbszerű szakadást, midőn Guizot londoni levelezőséget másolatban előadu ’s bizonyilá, miképen nem volt ellátva elegendő cabineti utasítványokkal a’ londoni szerződés teljeserejű megádására. Guizot a’ király sürgető kivonata következésében újólag Londonba ment, az olly fontos körűlmények közepett képviselni Francziaország érdekeit, mihez a’ király sajátajku vallomása szerint „magasabb értelmiség“ kívántatik. Guizot tehát a’ király által némileg megengesztelve ígéretet ten e’pillanatban Thiers ur elleni kikeléseit a’ közjó érdeke végett lecsilapítandni. Jelenleg azonban, midőn Londonban az engedmény reménye füstbe száll, és Guizot minden siker nélkül küzd Palmerston lord állhatatossága ellen, miközben a többi minister kormányuk külügyeit majd csaknem egyedül Palmerstonra bízzák, vagy legalább semmi jelentőséges ellenvetést nem gördítitek politikája elibe, a’ franczia követ helyzete mindig súlyosabb. Minthogy tehát Guizot úr minden fáradozásai hajótörést szenvedni kénytelenültek, a’vádakat magáról elháritni szándékozik a’ kannak előtt, mit barátihoz küldött levelezésiben nyilván észrevétel. A király ellenben minden komolyabb fordulatot eltávolítói akarván egész erejéből törekszik a’ dolog mibenléte tökéletes bonczolását megakadályozni, minthogy azonban Ginzot ur mint statusférfi érdekes becsülete kívánják , hiú eredményűnek látszik minden közbejárulat. Egész jelentősége ’s komolyszerűségében alakul Thier ar ellenében Roussin és Cubiéres ministerek ellenzése is. Mind a három rémülve vonul a’ kamrák átellenébeni felelőség terhe elől, minthogy a’ rendkívüli költség épen hármok ministeriumát érinti legközelebb. Cubiéres és Roussinnál ezenkívül személyes ellenzés is fejült a ministerelnök irányában, minthogy Thiers a’ hadi ’s tengerészeti ügyszakok fegyverzést, készületek ’s erősitést illető osztályába is elegyedik , melly felette nagy cselekvőség Cubiéres és Roussin önszeretetét sérti. Ekkorig az ellenzés minden miniszeri tanács alkalmával majd jobban, majd csekélyebb jelekben nyilvánosult, mióta Thiers a’ rendkívüli hiteleket rendeletek által határozza. Majd az egész hitel, és pénzügyi világ, valamennyi nagytulajdonosok, ipar és kézmagyarbirtokosok a’ fentartási párttal egybekötve Thiers ur ellen munkálnak. Remélik, miszerint Guizot ha nem is nyilván támogatandja közügyeket mégis azáltal, miszerint t. i. felvilágosításokat hozand szőnyegre, mik Thierst kétségkül megbuktatandják. Egyébiránt minden Thiers ellen intézett cselszövények és rádlások daczára is folyvást erős alapon gyökeresül Thiers elnöksége, bármint nagyon szeretnek romlásáról álmodozni politikai elleni. Malé úr mindenesetre becsület férfia, kinek állandósági rendszere fensőbb helyen sok tiszteletet gerjeszt, azonban hibázik nála az erőteljesség, miszerint rendszerét a’nemzettel összebarátkoztassa. Lamartine soha sem leend feje egy jó kormánynak , és Guizoton kívül minden egyéb követelők csupa felfut szappangolyók, vagy másod ’s harmadrendű tehetségek. E’ pillanatban Thiers négy vagy öt lovasezred alakítását kívánja; e’ tekintetben is egyenetlenség uralkodik a’ kabinetben, mellynél Pelet adja a’ hangot. — Tegnap Cabrera Hieresbe utazott tizenhárom éves testvérével, ki vele együtt táborozván a’ csatatéren nyolcz sebet kapott. A’ Walsch gróf által Cabrera tiszteletére adott lakoma alkalmával, mellynél sok magasrendü előkelő jelen volt, e’ korán értem nagy figyelmet gerjesztett. Ha Spanyolország angolfranezia háború esetében az előbbeniekhez ragaszkodnék Francziaország érdekei megsértésivel, kormányunk Cabrera tapasztalatit hasznára fordithatandná, egyébiránt illy történhetőségek még messzi téren vannak. Cabrera nem beszél francziául ’s kinézése többet mutat 29 évnél. — E’ pillanatban nagyszámú olaszok látogatják városunkat. Parisba, oct. 2kán érkezett azon fontos sürgönyi tudósítás miszerint Beyrut megvétetett, melly tüstint rendkívüli ministertanácstartásra okot szolgáltatott, miben a’király személyesen elnökösködött. Még mi sem tudatik az ülés eredményéről. A’tengerésziminister parancsokat bocsátott Toulonba, ’s egész napon mozgásban Volt a’sürgöny.Beyrutban Soliman basa erős sánezba helyezkedik. Következőt emelünk ki Napoleon Lajos perügyéből: A’ kanczellár a’ szokot kérdéseket intéző név és munkaszak után a’ vádlottakhoz, mire az első vádlott felesé : „Napoleon Bonaparte Károly Lajos, franczia herczeg számkivetésben.“ A’ kanczellár, kihallgattatás közben mindig herczegnek nevezé. Bonaparte Lajos azon nyilatkozattal emelkedett fel helyéből, miképen mielőtt a’ kanczellár kérdésire válaszolni fogna, néhány megjegyzem valója van. A’ szólási engedelem megadatott ’s ő papirosból következő beszédet olvasott: „Először életemben engedteték végre Francziaországban szavamat felemelhetnem, szabad kebelből francziákhoz szólhatnom. Daczára az őröknek kik körülállnak, a’vádnak, mit épen most hallottam, — gyermekéveim emlékeivel megtelve, most a’ tanácsterem falain belül , olly férfiak közepette , kiket ismerek , nem, nem hihetem, hogy igazlásomra szükségem van, és hogy önök biráim lehetnek. Ünnepélyes alkalmat nyertem polgár-