Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)

1840-08-19 / 67. szám

nevezetesen a' mikor a' Kőrös vize, az ugy nevezett porongyot nemcsak elborította, hanem majd egészen el is söprötte, a'' kár­vallott szegények pártfogásért esedezvén, többek között minekünk Váradváralyján lakozó izraelita Rozenthal Antal ur nemcsak elfo­gadtatásunkra pihenő, és lakóhelyet szíveskedett engedni lakóhá­zánál, hanem azonfelül az ijedtség, fáradtság, és szomorúságból el­lankadt ereink felelevenítésére, erejéhez képest, sőt azt még meg­haladva is, élelmünkre zsemle kenyereket , pálinkát, és luss vá­sárlásra pénzt is osztogatott, nem tekintvén semmi valláskülönb­ségére, e’ mellett önveszedelmével, maga feláldozásával is a’ ve­szedelemnek legnagyobb mértékében szives volt vagyonainkat is a’ragadozó v­íz sebes árjaitól menteni, és szabadítani, melly jó indulatja, és nemesszivűsége tanúbizonyságául, mellyet meghálálni módunkban nincsen, hogy a’világ előtt is tudassuk, csak azon vég­ből, hogy a’hasonló veszedelmek alkalmatosságával több több párt­fogók buzdittassanak emberbaráti segedelmek áldozatára, illendő­nek láttuk ezen bizonyságlevelünket, ’s hálánkat nyilvánítani mi, kik a’megnevezett urnák jótéteményében részesültünk. — Várad- Olasziban aug. 2án 1840. Szekira János, Roj­­án János, Tóth Er­­sébet, Nyigra János, Kádái Anna, Balás János, Tot Zsófi, Balog Kati, Dávid Kollát, Pap Katicza, Sidi Bernát, Johan Hubert, Lajos János, Szabó Herman, Fehér Rozália, Fodor Kati, Kólát, Anna, Gábor Ferencz, Nagy József, Kaba Anna. — A’ fent irt szerencsétlenek, nevezetesen Szekyra János, Rajtán János, Tóth Ersébet, Bernát Lidi, Szabó Herman, Fodor Kati, Balás János, Balog Kati, Pap Katicza, Kollát Anna, ezeken kivil mások, u.m.: Johanides Andrásné, Márton Ferenczné, Salamon Eszter, és öz­vegy Kinder Hanes, előttem ezen bizonyítványt bizonyítva meg­jelenvén nemcsak, hogy a’bent foglaltakat szorul szóra, hálaér­zéstől elragadtatva elismerték , és megerősittették , hanem egyes kinyilatkozással különösen kiemelték Rozenthal Antal azon tettét, melly szerént felebaráti szeretet indulattól ragadtatv­a, melyéig ru­hástól a’ vízbe menvén vagyonjaikat, különösen Márton Ferencz­­nének egy 8 éves fiacskáját, és jó nagy ládáját vállán emelte ki a’ szárazra, e’ felett három embert mai napig is élelmez házánál. To­vábbá azt kijelentették, hogy többen, kik ezen bizonyítványt ne­veikkel jegyzették , és mások is azért nem jelenhettek meg jelen­leg, mivel munkára lévén a’ megjelenésre fel nem szólittathattak. Melly példás, és dicséretre méltó tettének érdemlett méltánylásául kiadtam részére ezen meghitelesitő írásomat. Várad-Olasziban, aug. 4én 1840. Kov­ács Imre m.p., tek. Bihar vgye középponti szbi­ája, és főbiztosa. (L.S.) Fiume, aug.4. Több fiumei a kereskedők és vállalkozók ab­beli folyamodása, melly szerint Sziszek és Károly város között, sa­ját költségeiken vasutat kívánnak készíttetni, következő rendel­vénye érkezett a’ am. m. kir. Helytartó-Tanácsnak jul. hó 21-ről 23,424. sz. a.: „Minthogy a’folyamodók által kijelölt útvonal, azok között foglaltatik, mellyeknek 1832(6:25. törvényczikkelye által törvényes kedvezések engedtettek; a’ folyamodóknak az előleges felmérésekre és előmunkálatokra, ez iránt magokat az illető tör­vény hatóságoknál, mellyek egy úttal a’törvény értelmében nyitan­dó segedelem-adásra utasíttatnak, jelentvén, az engedelem olly for­mán adatik, hogy a’ kidolgozandó tervet, technicus munkálatokat, mellyekben minden ez útvonalra szükséges föld és minden állandó pont, ugyszinte utak és hidak, valamint átszállítások és vi­zek fogásai, nem különben helységek és középületek, ezen vasút mi módoni mechanicus készítésével együtt kiteendők lesznek, a’ költségek és reménythető jövedelem összevetett adataival és utivám jegyzékével együtt, további rendelvények végett ide felterjesszék. Szén patak, a’halál sokféle nemei közt talán legritkább ’s legeredetibb: „az édes élet mezejéről hernyók által mozdíttatni elő az örökkév­alóság tágas birodalmába.“ Egy illy haláleset történt itt egy pórnőn, ki káposztáját a’környéken mindent elpusztított her­nyóktól ment megtisztítani. Egy pár napig sikerrel foglalkozott a’ szegény nő káposztájával, ’s éjszakára is a’ mezőn maradt, hogy naphasadtával könnyebben folytathassa munkáját. De fájdalom vesz­tére v­olt szerfeletti fáradozása; mert egy reggel holtan találták szom­szédai , testén roppant számú hernyót szemlélvén , mi egy nagy­rakás hemzsegőféreghez hasonlított. Hihetőleg nyitott száján torká­ba másztak a’ férgek , ’s úgy fulladt meg. (?!) (Kolozsvár). A’vihar által okozott pusztításokról részletes tu­dósítást, úgy szintén a’ kár öszves mennyiségéről általános kimu­tatást, most sem közölhetünk hitelesen, minthogy az illető szol­­gabiró urak az öszveirást még nem adták bé. — A’ segede­­lem gyűjtés a’ v­áros 11 negyedeiben most foly. Nem helybéliek adakoztak: egy valaki adott 100 forintot ezüst pénzben; boncz­­hidai haszonbérlő Baló István ur 100 véka törökbuzát. — Lőrincz­­napi vásárunk altaljában véve silányul ütött ki, kivév­e a’ lóvá- S,azt,’ fílejly elég népes és élénk volt, idegen vevő is számosan , és a körülményekhez képest elég köttetett. De ezt csak nemes fajt­al a lovakról, mert igás, noha feles számmal hozatott aránysze­resen , kevés költ el. Gyengébb kelete volt a’ szarvas marháknak mellyek nem igen kerestettek, de leggyengébb sőt éppen silány v­olt a belső v­ásár, alig több egy közönséges héti vásárnál. Vá­­sárczédulák szerint költ el: ökör 119; tulok 240; meddő tehén 135 forint; borjus tehén 135 forint; tinó 190 for.; kancza 64 for.; paripa 96; csikó 41 ; disznó 29; malacz 12 darab, (az eladott nemes fajtájú lovak számát nem tudhatni, minthogy azokról vá­­sárczédulát váltani nem szoktak); a’ jó ökörnek párját 220—240; a’ középszerűnek 150—180; az alábbvalóknak 100—120 v.cz. fo­rinttal fizették; az esztendős tulkok párját 30—60; a’két évese­ket 2000—120; a’ három éveseket 190—210 for.; meddő tehén darabját 50—65; borjúval 60—90; kancza darabját 40—300; pa­ripát 15—300; rüdeg disznó darabját 10—13 v. for. — A’ vá­sárra öszvesereglettt számos vendékeink között láttuk Gh­­ka her­­czeget is Oláhország fejedelmének testvérét, ki Bécsbe menő út­jában városunkban három nap mulatott. — Az estre (12kén) ér­kezett meg ide gr. Teleki József ő excell. korona őr, m. t. társ. elnöke ’s a’ t. Ma reggel 9 órakor az ide való ev. református de­rűs idvezlő tisztelkedését tév­­ ő excelleziájának. — S­­­an­yol­o­rsztég. Barcelona, jul. 27. — Spanyolországban két egymástól igen különböző párt létezik: a’ mérsékiek, kik a’ francziák barátai, mivel Francziaország mitsem kíván; és a’ fellengősdiek, kik az angolok barátai, mivel Anglia, melly sokat kíván, ezért a’hata­lom birtokát ígéri. A’ fellengősdiek készek rang és pénzért Spa­nyolországot az angol kormány zsákmányává tenni. A’ mérsékiek ugyan nem kevésbé önzők mint amazok ; azonban mint hogy ha­talmában ’s birtokában vannak a’ rangnak ’s gazdagságnak, mi­után sovárgnak, nem kénytelnek Spanyolország érdek­ét elárulni. A’ fellengősdiek ugyan kevesebb számnak Spanyolországban, de legmozgóbbak, sok párthívet számlálnak a’hadseregnél, főleg tisz­tek között, kik magányügyeiket előmozdítani igyekeznek. Ezek számában van Linage brigádos is, egy dicsvagy teljes „csel­­szövényző, előbb carlospárti, most az angoloktól megvett. Ő ural­kodik a’ gyenge Espartero szellemén, és eszköz gyanánt használja őt, mikép ezelőtt Lafayettevel éltek a’ franczia szabadelműek. Li­nage a’ barcellonai zavargás szerzője, mi a’fellengősdieknek ’s kö­vetkezőleg az angol befolyásnak is a’ diadalt bizonyosa teszi. Ma­­thieu de la Redorte­ur helyzete, ki a’ balközép kormányát kép­viseli, ’s e’ párt hitének ’s tanításinak helyet Spanyolországban szerezni iparkodik, — igen terhes. — Végképi szükséggel küzd, választásra magát elhatározni vagy az egyik vagy a’ másik párt részére. Ha a’ fellengősdiek oldalához áll, akkor az angolok ke­zére dolgozik, az angol követ mögé árnyékba helyezkedik, vala­mennyi becsületes embert Spanyolországban elkedvetlenít, ’s min­den tisztelettől megfosztatik. Ha a’ mérséklőkkel tart, mi Franczia­­országnak’s a’ spanyolok érdekében fekszik azonesetre csak azt a’ politikát követni fogja, melly Francziaország résziről Rayneval úrtól egész Rumigny marquisig Spanyolországban gyakoroltaték, mégis ez esetben is kemény állása van az uj követnek. Franczia ministerium nagy oktalanságot követett el, midőn hivatalos műsze­rei által kihirdető , miszerint Spanyolországban uj politikát vesz fel, ’s de la Redorte ur képviselője e’ rendszernek. Spanyolok előtt e’nyilatkozat ennyit jelent: Francziaország elhagyja a’ mérsé­­kieket, ’s jövendőben fellengősdieket pártoland. — A’ kamrák fel fognak oszlattatni, ’s a’ választások kétségkívül a’ fellengős­diek részire kiütni, kiknek merészsége elleneik bátortalansága ál­tal mindinkább növekszik. A’ mérsékiek erről úgy meg vannak győződve, hogy nem is akarnak megjelenni a’ választásoknál. Azt gondolják, hogy a’ francziák őket elhagyták, ’s nem akarják magokat kitenni az erőszakoskodásoknak, gyilkolások ’s rablások­nak, a’ fellengősdiek e szokásos eszközeinek. Még más okok is van­nak mikért e’ követ barátságtalan szemmel nézetik. — Végre Ma­­thieu urnák jelenléte Barcelonában szomorú emlékezetet ébreszte. Emlékeznek t.­i. mikép atyja, Mathieu Móricz, ezredes sokáig kormányzói hivatalt visele Cataloniában, és kormányzása alatt hal­mozd össze azon nagy gazdagságot, mellynek jelenleg fia a’ bir­tokosa. Bordeauxi tudósítás szerint egy spanyol határlap jut. 30 ká­­róli kivonata: két párt áll most a’ félszigeten egymás ellenében. Itt a’ haladás barátai, kiknek végezéljek a’ köztársaság Spany­ol­­országban. Ott a’ királyság gyámoli, kik állandóan sötétben az al­kotmány autoseráját terjesztik, és VII Ferdinand korát Spanyol­­országba visszaidézni kívánják. Való igaz, miszerint Espartero magaviselete legújabb időben, erőteljes felkelése a­ királyság titkos tervei ellen. — Mivel jelenleg jelentőségteljes súlyt vet­nek a’ szabadság mérlegébe. Az ő kara rombolá szét azon korlá­tot, melly a’ népet a’ tróntól választó, és ő vala az, ki a’ monar­chiát kényszerítő, miszerint a’ nemzettel mint rokon eredetűvel, ’s magához­ hasonlóval bánjék. Azon emlékezetre méltó éjjelen (jul. 19) megrendült a’ királyság elhagyottsága érzetében, és a’győ­zelem a’ népuralkodási­ elvnek tulajdonává von; a’ kormányzónő kevélysége megaláztatott és a’ nép kiáltá:diadal! Igen, mi meg­ismerjük ebben Espartero munkáját. Ámde fogja e a’ kezdettet folytatni is? Igen, ha mint ekkorig, Linage ezredes bölcs tanács­adásit követendi, és semmi más tekintetet figyelembe nem veend, mint a’ nép ’s hadsereg kivánatit. Nem, ha a’ kormányzónő csá­bítási ’s hizelgésivel magát átöveztetni engedendi. Mellyik utat vál 1­asztandja e’ kettő közül, nem lehet előre kijegyezni. Espartero észtehetsége nincs öszhangzatban azon szereppel, mellyre a sors által kijeleltetett. Dicsvágy ’s önhomály, főalapjai jellemnélküli lelkületűnek. Éretlen megfontolás határozza tetteit ’s azon mulé­­kony befolyás, melly önszeretetének hízeleg. A’ királyné könyvi

Next