Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)
1840-08-19 / 67. szám
nevezetesen a' mikor a' Kőrös vize, az ugy nevezett porongyot nemcsak elborította, hanem majd egészen el is söprötte, a'' kárvallott szegények pártfogásért esedezvén, többek között minekünk Váradváralyján lakozó izraelita Rozenthal Antal ur nemcsak elfogadtatásunkra pihenő, és lakóhelyet szíveskedett engedni lakóházánál, hanem azonfelül az ijedtség, fáradtság, és szomorúságból ellankadt ereink felelevenítésére, erejéhez képest, sőt azt még meghaladva is, élelmünkre zsemle kenyereket , pálinkát, és luss vásárlásra pénzt is osztogatott, nem tekintvén semmi valláskülönbségére, e’ mellett önveszedelmével, maga feláldozásával is a’ veszedelemnek legnagyobb mértékében szives volt vagyonainkat is a’ragadozó víz sebes árjaitól menteni, és szabadítani, melly jó indulatja, és nemesszivűsége tanúbizonyságául, mellyet meghálálni módunkban nincsen, hogy a’világ előtt is tudassuk, csak azon végből, hogy a’hasonló veszedelmek alkalmatosságával több több pártfogók buzdittassanak emberbaráti segedelmek áldozatára, illendőnek láttuk ezen bizonyságlevelünket, ’s hálánkat nyilvánítani mi, kik a’megnevezett urnák jótéteményében részesültünk. — Várad- Olasziban aug. 2án 1840. Szekira János, Roján János, Tóth Ersébet, Nyigra János, Kádái Anna, Balás János, Tot Zsófi, Balog Kati, Dávid Kollát, Pap Katicza, Sidi Bernát, Johan Hubert, Lajos János, Szabó Herman, Fehér Rozália, Fodor Kati, Kólát, Anna, Gábor Ferencz, Nagy József, Kaba Anna. — A’ fent irt szerencsétlenek, nevezetesen Szekyra János, Rajtán János, Tóth Ersébet, Bernát Lidi, Szabó Herman, Fodor Kati, Balás János, Balog Kati, Pap Katicza, Kollát Anna, ezeken kivil mások, u.m.: Johanides Andrásné, Márton Ferenczné, Salamon Eszter, és özvegy Kinder Hanes, előttem ezen bizonyítványt bizonyítva megjelenvén nemcsak, hogy a’bent foglaltakat szorul szóra, hálaérzéstől elragadtatva elismerték , és megerősittették , hanem egyes kinyilatkozással különösen kiemelték Rozenthal Antal azon tettét, melly szerént felebaráti szeretet indulattól ragadtatva, melyéig ruhástól a’ vízbe menvén vagyonjaikat, különösen Márton Ferencznének egy 8 éves fiacskáját, és jó nagy ládáját vállán emelte ki a’ szárazra, e’ felett három embert mai napig is élelmez házánál. Továbbá azt kijelentették, hogy többen, kik ezen bizonyítványt neveikkel jegyzették , és mások is azért nem jelenhettek meg jelenleg, mivel munkára lévén a’ megjelenésre fel nem szólittathattak. Melly példás, és dicséretre méltó tettének érdemlett méltánylásául kiadtam részére ezen meghitelesitő írásomat. Várad-Olasziban, aug. 4én 1840. Kovács Imre m.p., tek. Bihar vgye középponti szbiája, és főbiztosa. (L.S.) Fiume, aug.4. Több fiumei a kereskedők és vállalkozók abbeli folyamodása, melly szerint Sziszek és Károly város között, saját költségeiken vasutat kívánnak készíttetni, következő rendelvénye érkezett a’ am. m. kir. Helytartó-Tanácsnak jul. hó 21-ről 23,424. sz. a.: „Minthogy a’folyamodók által kijelölt útvonal, azok között foglaltatik, mellyeknek 1832(6:25. törvényczikkelye által törvényes kedvezések engedtettek; a’ folyamodóknak az előleges felmérésekre és előmunkálatokra, ez iránt magokat az illető törvény hatóságoknál, mellyek egy úttal a’törvény értelmében nyitandó segedelem-adásra utasíttatnak, jelentvén, az engedelem olly formán adatik, hogy a’ kidolgozandó tervet, technicus munkálatokat, mellyekben minden ez útvonalra szükséges föld és minden állandó pont, ugyszinte utak és hidak, valamint átszállítások és vizek fogásai, nem különben helységek és középületek, ezen vasút mi módoni mechanicus készítésével együtt kiteendők lesznek, a’ költségek és reménythető jövedelem összevetett adataival és utivám jegyzékével együtt, további rendelvények végett ide felterjesszék. Szén patak, a’halál sokféle nemei közt talán legritkább ’s legeredetibb: „az édes élet mezejéről hernyók által mozdíttatni elő az örökkévalóság tágas birodalmába.“ Egy illy haláleset történt itt egy pórnőn, ki káposztáját a’környéken mindent elpusztított hernyóktól ment megtisztítani. Egy pár napig sikerrel foglalkozott a’ szegény nő káposztájával, ’s éjszakára is a’ mezőn maradt, hogy naphasadtával könnyebben folytathassa munkáját. De fájdalom vesztére volt szerfeletti fáradozása; mert egy reggel holtan találták szomszédai , testén roppant számú hernyót szemlélvén , mi egy nagyrakás hemzsegőféreghez hasonlított. Hihetőleg nyitott száján torkába másztak a’ férgek , ’s úgy fulladt meg. (?!) (Kolozsvár). A’vihar által okozott pusztításokról részletes tudósítást, úgy szintén a’ kár öszves mennyiségéről általános kimutatást, most sem közölhetünk hitelesen, minthogy az illető szolgabiró urak az öszveirást még nem adták bé. — A’ segedelem gyűjtés a’ város 11 negyedeiben most foly. Nem helybéliek adakoztak: egy valaki adott 100 forintot ezüst pénzben; bonczhidai haszonbérlő Baló István ur 100 véka törökbuzát. — Lőrincznapi vásárunk altaljában véve silányul ütött ki, kivéve a’ lóvá- S,azt,’ fílejly elég népes és élénk volt, idegen vevő is számosan , és a körülményekhez képest elég köttetett. De ezt csak nemes fajtal a lovakról, mert igás, noha feles számmal hozatott arányszeresen , kevés költ el. Gyengébb kelete volt a’ szarvas marháknak mellyek nem igen kerestettek, de leggyengébb sőt éppen silány volt a belső vásár, alig több egy közönséges héti vásárnál. Vásárczédulák szerint költ el: ökör 119; tulok 240; meddő tehén 135 forint; borjus tehén 135 forint; tinó 190 for.; kancza 64 for.; paripa 96; csikó 41 ; disznó 29; malacz 12 darab, (az eladott nemes fajtájú lovak számát nem tudhatni, minthogy azokról vásárczédulát váltani nem szoktak); a’ jó ökörnek párját 220—240; a’ középszerűnek 150—180; az alábbvalóknak 100—120 v.cz. forinttal fizették; az esztendős tulkok párját 30—60; a’két éveseket 2000—120; a’ három éveseket 190—210 for.; meddő tehén darabját 50—65; borjúval 60—90; kancza darabját 40—300; paripát 15—300; rüdeg disznó darabját 10—13 v. for. — A’ vásárra öszvesereglettt számos vendékeink között láttuk Ghka herczeget is Oláhország fejedelmének testvérét, ki Bécsbe menő útjában városunkban három nap mulatott. — Az estre (12kén) érkezett meg ide gr. Teleki József ő excell. korona őr, m. t. társ. elnöke ’s a’ t. Ma reggel 9 órakor az ide való ev. református derűs idvezlő tisztelkedését tév ő excelleziájának. — Sanyolorsztég. Barcelona, jul. 27. — Spanyolországban két egymástól igen különböző párt létezik: a’ mérsékiek, kik a’ francziák barátai, mivel Francziaország mitsem kíván; és a’ fellengősdiek, kik az angolok barátai, mivel Anglia, melly sokat kíván, ezért a’hatalom birtokát ígéri. A’ fellengősdiek készek rang és pénzért Spanyolországot az angol kormány zsákmányává tenni. A’ mérsékiek ugyan nem kevésbé önzők mint amazok ; azonban mint hogy hatalmában ’s birtokában vannak a’ rangnak ’s gazdagságnak, miután sovárgnak, nem kénytelnek Spanyolország érdekét elárulni. A’ fellengősdiek ugyan kevesebb számnak Spanyolországban, de legmozgóbbak, sok párthívet számlálnak a’hadseregnél, főleg tisztek között, kik magányügyeiket előmozdítani igyekeznek. Ezek számában van Linage brigádos is, egy dicsvagy teljes „cselszövényző, előbb carlospárti, most az angoloktól megvett. Ő uralkodik a’ gyenge Espartero szellemén, és eszköz gyanánt használja őt, mikép ezelőtt Lafayettevel éltek a’ franczia szabadelműek. Linage a’ barcellonai zavargás szerzője, mi a’fellengősdieknek ’s következőleg az angol befolyásnak is a’ diadalt bizonyosa teszi. Mathieu de la Redorteur helyzete, ki a’ balközép kormányát képviseli, ’s e’ párt hitének ’s tanításinak helyet Spanyolországban szerezni iparkodik, — igen terhes. — Végképi szükséggel küzd, választásra magát elhatározni vagy az egyik vagy a’ másik párt részére. Ha a’ fellengősdiek oldalához áll, akkor az angolok kezére dolgozik, az angol követ mögé árnyékba helyezkedik, valamennyi becsületes embert Spanyolországban elkedvetlenít, ’s minden tisztelettől megfosztatik. Ha a’ mérséklőkkel tart, mi Francziaországnak’s a’ spanyolok érdekében fekszik azonesetre csak azt a’ politikát követni fogja, melly Francziaország résziről Rayneval úrtól egész Rumigny marquisig Spanyolországban gyakoroltaték, mégis ez esetben is kemény állása van az uj követnek. Franczia ministerium nagy oktalanságot követett el, midőn hivatalos műszerei által kihirdető , miszerint Spanyolországban uj politikát vesz fel, ’s de la Redorte ur képviselője e’ rendszernek. Spanyolok előtt e’nyilatkozat ennyit jelent: Francziaország elhagyja a’ mérsékieket, ’s jövendőben fellengősdieket pártoland. — A’ kamrák fel fognak oszlattatni, ’s a’ választások kétségkívül a’ fellengősdiek részire kiütni, kiknek merészsége elleneik bátortalansága által mindinkább növekszik. A’ mérsékiek erről úgy meg vannak győződve, hogy nem is akarnak megjelenni a’ választásoknál. Azt gondolják, hogy a’ francziák őket elhagyták, ’s nem akarják magokat kitenni az erőszakoskodásoknak, gyilkolások ’s rablásoknak, a’ fellengősdiek e szokásos eszközeinek. Még más okok is vannak mikért e’ követ barátságtalan szemmel nézetik. — Végre Mathieu urnák jelenléte Barcelonában szomorú emlékezetet ébreszte. Emlékeznek t.i. mikép atyja, Mathieu Móricz, ezredes sokáig kormányzói hivatalt visele Cataloniában, és kormányzása alatt halmozd össze azon nagy gazdagságot, mellynek jelenleg fia a’ birtokosa. Bordeauxi tudósítás szerint egy spanyol határlap jut. 30 káróli kivonata: két párt áll most a’ félszigeten egymás ellenében. Itt a’ haladás barátai, kiknek végezéljek a’ köztársaság Spanyolországban. Ott a’ királyság gyámoli, kik állandóan sötétben az alkotmány autoseráját terjesztik, és VII Ferdinand korát Spanyolországba visszaidézni kívánják. Való igaz, miszerint Espartero magaviselete legújabb időben, erőteljes felkelése a királyság titkos tervei ellen. — Mivel jelenleg jelentőségteljes súlyt vetnek a’ szabadság mérlegébe. Az ő kara rombolá szét azon korlátot, melly a’ népet a’ tróntól választó, és ő vala az, ki a’ monarchiát kényszerítő, miszerint a’ nemzettel mint rokon eredetűvel, ’s magához hasonlóval bánjék. Azon emlékezetre méltó éjjelen (jul. 19) megrendült a’ királyság elhagyottsága érzetében, és a’győzelem a’ népuralkodási elvnek tulajdonává von; a’ kormányzónő kevélysége megaláztatott és a’ nép kiáltá:diadal! Igen, mi megismerjük ebben Espartero munkáját. Ámde fogja e a’ kezdettet folytatni is? Igen, ha mint ekkorig, Linage ezredes bölcs tanácsadásit követendi, és semmi más tekintetet figyelembe nem veend, mint a’ nép ’s hadsereg kivánatit. Nem, ha a’ kormányzónő csábítási ’s hizelgésivel magát átöveztetni engedendi. Mellyik utat vál 1asztandja e’ kettő közül, nem lehet előre kijegyezni. Espartero észtehetsége nincs öszhangzatban azon szereppel, mellyre a sors által kijeleltetett. Dicsvágy ’s önhomály, főalapjai jellemnélküli lelkületűnek. Éretlen megfontolás határozza tetteit ’s azon mulékony befolyás, melly önszeretetének hízeleg. A’ királyné könyvi